A 2014. tavaszi félév részletes programja
Címkék: kultúra történelem irodalom színház nyelvészet esztétika művészettörténet bölcsészet nyitott egyetem ELTE BTK
2014.11.29. 20:34
Pesti Bölcsész Akadémia
Kultúrára akadva
2014. tavaszi szemeszter
(Budapest, ELTE BTK)
2014. február 10., hétfő
18.00 Kosztolányi és a novellák I.
Az (újság)író Kosztolányi – Tóth-Czifra Júlia
2014. február 11., kedd
18.00 A jó beszéd tudománya IV.
Retorika Magyarországon – Pölcz Ádám
2014. február 12., szerda
18.00 Képek örvénye – az internetes képhasználat I.
A művészettörténet és az internet – Gárdonyi László
2014. február 17., hétfő
18.00 Kosztolányi és a novellák II.
A pályakezdő novellista: Kosztolányi és a Boszorkányos esték – Tóth-Czifra Júlia
2014. február 18., kedd
18.00 Bűnügyi jelentések a szocialista Magyarországról IV.
A bűnözés a szocialista kori médiában – Bezsenyi Tamás
2014. február 19., szerda
18.00 Képek örvénye – az internetes képhasználat II.
A számítógépes játékok grafikájának fejlődéstörténete
2014. február 24., hétfő
18.00 Kosztolányi és a novellák III.
A regényszerűség meghaladása? – Kosztolányi: Mostoha – Tóth-Czifra Júlia
2014. február 25., kedd
18.00 Trianon a nyelven keresztül I.
Trianon: egy fogalom, számos jelentés – Putz Orsolya
2014. február 26., szerda
18.00 Képek örvénye – az internetes képhasználat III.
A mémek és az imprese – Gárdonyi László
2013. február 27., csütörtök
19.00 „Atomok a békéért?”: a brit békemozgalom története – Madarász Anita
2014. március 3., hétfő
18.00 Kosztolányi és a novellák IV.
A legnagyobb kisprózák: Kosztolányi Esti Kornélja – Tóth-Czifra Júlia
2014. március 4., kedd
18.00 Trianon a nyelven keresztül II.
A területcsökkenéstől a csonkolásig: metaforák a tudományos diskurzusban – Putz Orsolya
2014. március 5., szerda
18.00 Képek örvénye – az internetes képhasználat IV.
Az internetes mitológia egy példája: A Warhammer 40K – Gárdonyi László
2014. március 10., hétfő
18.00 Hagyományok határán – a zene szabadsága I.
Forma és tonalitás a zenében – Ránki András
2014. március 11., kedd
18.00 Trianon a nyelven keresztül III.
Változatos perspektívák: metaforák az ismeretterjesztő diskurzusban – Putz Orsolya
2014. március 12., szerda
18.00 „Nyolc óra szórakozás” – szabadidő és eltöltése a Kádár-korszakban I.
A szabadidő társadalma – Németh Szandra
2014. március 17., hétfő
18.00 Hagyományok határán – a zene szabadsága II.
Értelem és érzék, konstrukció is intuíció. Schönberg – Ránki András
2014. március 18., kedd
18.00 Trianon a nyelven keresztül IV.
Az elveszett területek – Politikai diskurzus 1920-1940 között – Putz Orsolya
2014. március 19., szerda
18.00 „Nyolc óra szórakozás” – szabadidő és eltöltése a Kádár-korszakban II.
„Ó, a Balaton, régi nyarakon” – Németh Szandra
2014. március 24., hétfő
18.00 Hagyományok határán – a zene szabadsága III.
A zene veleszületett szabadsága. Busoni – Ránki András
2014. március 25., kedd
18.00 Ember és állat – az ábrázolások tükrében I.
Középkori menazsériák 8-14. század végéig: „portrék” és történetek – Mojzer Anna
2014. március 26., szerda
18.00 „Nyolc óra szórakozás” – szabadidő és eltöltése a Kádár-korszakban III.
Az eszpresszótól az önkiig. A szocialista vendéglátásról – Németh Szandra
2014. március 31., hétfő
18.00 Hagyományok határán – a zene szabadsága IV.
A zene útjai – Ránki András
2014. április 1., kedd
18.00 Ember és állat – az ábrázolások tükrében II.
Vázlatkönyvek, Bestiáriumok, vadászkönyvek, címerállatok – Mojzer Anna
2014. április 2., szerda
18.00 „Nyolc óra szórakozás” – szabadidő és eltöltése a Kádár-korszakban IV.
Lázadó ifjúság: a fiatalok szubkultúrái a hatvanas-hetvenes években – Németh Szandra
2014. április 3., csütörtök*
18.00 Bepillantás nem halló embertársaink kommunikációjába – Dadvandipour Zsuzsanna
2014. április 3., csütörtök**
19.00 Menekülési útvonalak a fantasztikus irodalomba - Villiers de l'Isle-Adam vezetésével - Miklós Barbara
2014. április 7., hétfő
18.00 A jelenlét játékai. Színházi film-esetek I.
Néző-pontok, újragondolt mítoszok – Deres Kornélia
2014. április 8., kedd
18.00 Ember és állat – az ábrázolások tükrében III.
Az etológia kialakulása. Villard D’Honnecourt-tól Gaston Phébusig – Mojzer Anna
2014. április 9., szerda
18:00 Reformkori vitás kérdések és politikus portrék I.
Vitás kérdések a magyar reformkorról és 1848-ról I. – Melkovics Tamás
2014. április 10., csütörtök**
19.00 Rudolf Kassner és a zene morálja - Ránki András
2014. április 10., csütörtök***
19.00 A duende (komolyság és gyakorlat). Nagy László Lorca-fordításai - Szolcsányi Ákos
2014. április 14., hétfő
18.00 A jelenlét játékai. Színházi film-esetek II.
Theatermovie: trend vagy forma? – Deres Kornélia
2014. április 15., kedd
18.00 Ember és állat – az ábrázolások tükrében IV.
Állatfestők, könyvillusztrátorok a 16-17. században – Mojzer Anna
2014. április 23., szerda
18.00 „A nyolcmillió nyelvjárás hazája” – Japán a nyelvi változatosság tükrében I.
A japán nyelv bemutatása, nyelvjárási különlegességei – Sági Attila
2014. április 24., csütörtök***
19.00 A kapitalizmus mint totális ideológia - Bartha Ádám
2014. április 28., hétfő
18.00 A jelenlét játékai. Színházi film-esetek III.
A jelenlét mint határhelyzet – Az erőszak színháza I. – Deres Kornélia
2014. április 29., kedd
18.00 Reformkori vitás kérdések és politikus portrék II.
Vitás kérdések a magyar reformkorról és 1848-ról II. – Melkovics Tamás
2014. április 30., szerda
18.00 „A nyolcmillió nyelvjárás hazája” – Japán a nyelvi változatosság tükrében II.
A sztenderdizációs folyamat Japánban: sztenderd nyelv, köznyelv, nyelvjárás – Sági Attila
2014. május 5., hétfő
18.00 A jelenlét játékai. Színházi film-esetek IV.
Szenvedő hasonmások – Az erőszak színháza II. – Deres Kornélia
2014. május 6., kedd
18.00 Reformkori vitás kérdések és politikus portrék III.
Széchenyi, Kossuth és Kölcsey elfeledett „tanítómestere” – Melkovics Tamás
2014. május 7., szerda
18.00 „A nyolcmillió nyelvjárás hazája” – Japán a nyelvi változatosság tükrében III.
A japán nyelvjárások és általános jellemzőik – Sági Attila
2014. május 13., kedd
18.00 Reformkori vitás kérdések és politikus portrék IV.
Gróf Batthyány Lajos és a főrendi liberális ellenzéki csoportosulás – Melkovics Tamás
2014. május 14., szerda
18.00 „A nyolcmillió nyelvjárás hazája” – Japán a nyelvi változatosság tükrében IV.
Lexikai eltérések a japán nyelvben a Japán Nyelvjárástérkép ábráin keresztül – Sági Attila
2014. május 15., csütörtök**
19.00 Az újságíró Kosztolányi az Esti Kornél példáján keresztül - Tóth-Czifra Júlia
2014. május 22. csütörtök**
19.00 A művészettörténet a Gutenberg-galaxis után - Gárdonyi László
2014. május 29., csütörtök***
19.00 A jelenlét játékai. Színházi film-esetek - Deres Kornélia
*Az előadás helyszíne: ELTE PPK, Kazinczy u. 23-27. 212. terem
**Az előadás helyszíne: FUGA
***Az előadás helyszíne: Attention Alkotóműhely
Az egész félévet összefogó Facebook-esemény.
Jelmagyarázat:
A szöveg öröme – irodalmi előadások
Múlt és jövő között – történelmi előadások
A gondolat határán – esztétikai, filozófiai előadások
Ezerarcú nyelvészet – nyelvészeti előadások
A műalkotás bűvöletében – művészettörténeti előadások
Az ELTE BTK Kari Doktori Tanácsának ajánlásával
Pesti Bölcsész Akadémia
Kultúrára akadva
- 2013. őszi félév -
(ELTE BTK Ifjúsági épület III. em.)
2013. november 4., hétfő
18.00 A kétnyelvűségtől a többnyelvűségig I.
Kétnyelvűség. Előny vagy hátrány? I. – Labancz Linda
2013. november 5., kedd
18.00 Az identitás felépítésének lehetőségei a Holokauszt irodalmában I.
Apa-fiú problémák a magyar Holokauszt irodalmában – Izsák-Somogyi Katalin
2013. november 6., szerda
18.00 A Rémbohóc – Egy figura jelentéstörténete I.
Mi a bohóc? A figura eredettörténete és a bohócrituálé – Bársony Márton
2013. november 11., hétfő
18.00 A kétnyelvűségtől a többnyelvűségig II.
Kétnyelvűség. Előny vagy hátrány? II. – Labancz Linda
2013. november 12., kedd
18.00 Az identitás felépítésének lehetőségei a Holokauszt irodalmában II.
Többedgenerációs problémák a magyar Holokauszt irodalmában – Izsák-Somogyi Katalin
2013. november 13., szerda
18.00 A Rémbohóc – Egy figura jelentéstörténete II.
A halál átértelmeződése és a bohócjáték átfordulása – Bársony Márton
2013. november 18., hétfő
18.00 A kétnyelvűségtől a többnyelvűségig III.
A többnyelvűség nyelvpolitikai háttere – Perge Gabriella
2013. november 19., kedd
18.00 Az identitás felépítésének lehetőségei a Holokauszt irodalmában III.
A képregénytől az operáig – az irodalmon kívüli területek – Izsák-Somogyi Katalin
2013. november 20., szerda
18.00 A Rémbohóc – Egy figura jelentéstörténete III.
A halál átértelmeződése és a bohócjáték átfordulása – Bársony Márton
2013. november 25., hétfő
18.00 „Szivemen páva sétált” – Közelítések Weöres Sándor Költészetéhez I.
Weöres Sándor mesevilága – Molnár Eszter
2013. november 26., kedd
18.00 A kétnyelvűségtől a többnyelvűségig IV.
A többnyelvűség fejlesztési lehetőségei – Perge Gabriella
2013. november 27., szerda
18.00 A Rémbohóc – Egy figura jelentéstörténete IV.
Pszichiátriai esetek, a coulrophobia és a rémbohóc megszületése – Bársony Márton
2013. november 28. csütörtök*
19.00 Az identitás felépítésének lehetőségei a Holokauszt irodalmában IV.
A magyar Holokauszt női költészete – Izsák-Somogyi Katalin
2013. december 2., hétfő
18.00 „Szivemen páva sétált” – Közelítések Weöres Sándor Költészetéhez II.
Weöres Sándor és Károlyi Amy verses párbeszéde – Molnár Eszter
2013. december 3., kedd
18.00 Válaszutak a XX. századi magyar történelemben I.
1914-es alternatívák a magyar történelemben – Nánay Mihály
2013. december 4., szerda
18.00 Az ókori Egyiptom szobrászata I.
Az egyiptomi szobrászat jellemzői – Fullér Andrea
2013. december 5. csütörtök
18.00 A beszédtudomány sokszínű alkalmazhatósága – Auszmann Anita
2013. december 9., hétfő
18.00 „Szivemen páva sétált” – Közelítések Weöres Sándor Költészetéhez III.
Weöres Sándor és a keleti filozófiák I. – Molnár Eszter
2013. december 10., kedd
18.00 Válaszutak a XX. századi magyar történelemben II.
1918-1920-as alternatívák a magyar történelemben – Nánay Mihály
2013. december 11., szerda
18.00 Az ókori Egyiptom szobrászata II.
Az Ó- és Középbirodalom szobrászata – Fullér Andrea
2013. december 12., csütörtök*
19.00 Feminista irodalomkritika I.
(N)ők. Bevezetés a feminista irodalomkritikába – Mészáros Zsolt
2013. december 18., szerda*
19.00 Feminista irodalomkritika II.
Ősképek újjászületése Sylvia Plath költészetében – Gálla Edit
2014. január 6., hétfő
18.00 „Szivemen páva sétált” – Közelítések Weöres Sándor Költészetéhez IV.
Weöres Sándor és a keleti filozófiák II. – Molnár Eszter
2014. január 7., kedd
18.00 Válaszutak a XX. századi magyar történelemben III.
1941-es alternatívák a magyar történelemben – Nánay Mihály
2014. január 8., szerda
18.00 Az ókori Egyiptom szobrászata III.
Egyiptom szobrászata az Újbirodalomtól a Későkorig – Fullér Andrea
2014. január 9., csütörtök*
19.00 Feminista irodalomkritika III.
Alice Walker, egy kortárs fekete írónő az amerikai irodalomból – Szabó Zsófia
2014. január 13., hétfő
18.00 Képregény: most komolyan I.
Kép, regény: bevezető – Szép Eszter
2014. január 14., kedd
18.00 Válaszutak a XX. századi magyar történelemben IV.
1944-48-es alternatívák a magyar történelemben – Nánay Mihály
2014. január 15., szerda
18.00 Az ókori Egyiptom szobrászata IV.
A női bronzplasztika szerepe a templomi kultuszban – Fullér Andrea
2014. január 16., csütörtök*
19.00 Feminista irodalomkritika IV.
Co-working. Wohl-nővérek és a 19. századi női emancipáció – Mészáros Zsolt
2014. január 20., hétfő
18.00 Képregény: most komolyan II.
A művészet és a Másik: képregény és képzőművészet – Szép Eszter
2014. január 21., kedd
18.00 A jó beszéd tudománya I.
Mire jó a retorika? – Pölcz Ádám
2014. január 22., szerda
18.00 Bűnügyi jelentések a szocialista Magyarországról I.
Miért bűnözünk Marx szerint? - Bezsenyi Tamás
2014. január 27., hétfő
18.00 Képregény: most komolyan III.
Én és a képregény: önéletrajzi képregények – Szép Eszter
I. Pesti Bölcsész Akadémia – A szöveg öröme
Budapest, ELTE BTK, 2012/2013. tavaszi félév
2013. február 25., hétfő
16.00 Deres Kornélia: Színházi spektrumok I. Szöveg/színház: drámán innen és túl
18.00 Cziglényi Boglárka: Pilinszky János és a test költészete I. Test-metaforák
2013. március 1., péntek
16.00 Hoványi Márton: Találkozások az irodalomtudománnyal I. Az irodalomtudomány bölcsőjénél. A Szentírás értelmezése
18.00 Gálla Edit: Angol írónők és a romantika I. A romantika fogalma. A géniusz és a teremtő képzelet. (Mary Shelley: Frankeinstein)
2013. március 4., hétfő
16.00 Deres Kornélia: Színházi spektrumok II. Test/színház: anyagok, életteliség, közösség
18.00 Cziglényi Boglárka: Pilinszky János és a test költészete II. Írás a testen, repedés a kövön
2013. március 8., péntek
16.00 Antal Nikolett: Emlékezet és trauma a kortárs kultúrában I. Elméleti alapok – trauma és poszttrauma, emlékezet és emlékhelyek
18.00 Gálla Edit: Angol írónők és a romantika II. Az érzékenység kultusza: a szerelmesregény kezdetei (Jane Austen: Értelem és érzelem)
2013. március 11., hétfő
16.00 Deres Kornélia: Színházi spektrumok III. Film/színház: a nézés változó stratégiái
18.00 Cziglényi Boglárka: Pilinszky János és a test költészete III. Kifeszül, meggörbül
2013. március 18., hétfő
16.00 Deres Kornélia: Színházi spektrumok IV. Dokumentum/színház: emlékezet, történelem, realitások
18.00 Cziglényi Boglárka: Pilinszky János és a test költészete IV. A szenvedés és a szenvedély nyelvei
2013. március 20., szerda
16.00 Vass Johanna: Könyvtár(os)i este. Kérdezze meg kezelőorvosát, könyvtárosát...
18.00 Tamás Péter: „Soha senkinek ne mesélj el semmit” – J. D. Salinger: Zabhegyező
2013. március 22., péntek
16.00 Hoványi Márton: Találkozások az irodalomtudománnyal II. Egy fogalom határátlépései - A parabázis fogalomtörténetéről
18.00 Gálla Edit: Angol írónők és a romantika III. A gótikus regény és a borzongás kultusza. A természet ősereje a kúltúra mesterkéltségével szemben (Emily Brontë: Üvöltő szelek)
2013. március 25., hétfő
16.00 Bucsics Katalin: Nagyítások I. Mozgó távlatok Kosztolányi Dezsőhöz
18.00 Antal Nikolett: Emlékezet és trauma a kortárs kultúrában II. Az emlékhelyek problematikája: Idegenség és otthonosság, természetellenesség és természetesség (Závada Pál: Idegen testünk, Magyar ünnep, W. G. Sebald: Austerlitz)
2013. április 3., szerda
18.00 Mészáros Zsolt: A bús kritikus, a prókátor és a tanárnő. A magyar nőirodalom 19. századi történetei
2013. április 5., péntek
16.00 Bucsics Katalin: Nagyítások II. Esterházy Péter és a hagyomány
18.00 Gálla Edit: Angol írónők és a romantika IV. Feminizmus a 19. században. Szabadságvágy és társadalmi korlátok (Charlotte Brontë: Jane Eyre)
2013. április 8., hétfő
16.00 Smid Róbert: Elhozza-e a médiumarcheológia az élőholtak hajnalát? I. Tévutak mint csomópontok: egy önmagára ismerő tudományág történetei és perspektívái
18.00 Antal Nikolett: Emlékezet és trauma a kortárs kultúrában III. A tettes trauma vizsgálata (Mohácsi János: Egyszer élünk..., Tasnádi István: A harmadik hullám)
2013. április 12., péntek
16.00 Hoványi Márton: Találkozások az irodalomtudománnyal III. Az alkoholtól a magánmitológiáig I. - Hajnóczy Péter életművéről
18.00 Antal Nikolett: Emlékezet és trauma a kortárs kultúrában IV. Tettes és áldozat – a többszörös traumatizáltság vizsgálata (Kováts Judit: Megtagadva)
2013. április 15., hétfő
16.00 Smid Róbert: Elhozza-e a médiumarcheológia az élőholtak hajnalát? II. Pszichoanalízis à és avant le lettre
18.00 Bucsics Katalin: Nagyítások III. A Monarchia emléke a fordítások tükrében
2013. április 19., péntek
16.00 Hoványi Márton: Találkozások az irodalomtudománnyal IV. Az alkoholtól a magánmitológiáig II. - Hajnóczy Péter életművéről
18.00 Pataky Adrienn: Poétika, politika és szexualitás a kortárs magyar irodalomban I. A „politikai költészet” és Petri György
2013. április 22., hétfő
16.00 Smid Róbert: Elhozza-e a médiumarcheológia az élőholtak hajnalát? III. Síkképernyős modernség
18.00 Bucsics Katalin: Nagyítások IV. Kép – keret nélkül (Kosztolányi Dezső: Pacsirta)
2013. április 24., szerda
16.00 Tóth-Czifra Júlia: Kosztolányi Dezső: változatok Esti Kornélra
18.00 Miklós Barbara: A masina szót kér – Mesterséges kreatúrák a XIX. századi fantasztikus irodalomban
2013. április 26., péntek
16.00 Pataky Adrienn: Poétika, politika és szexualitás a kortárs magyar irodalomban II. Hazafogalmak (Petri György, Kemény István és a kortársak)
18.00 Bakonyi Gergely László: A szlovén irodalom történeteiből I.
2013. április 29., hétfő
16.00 Smid Róbert: Elhozza-e a médiumarcheológia az élőholtak hajnalát? IV. Hang és téboly rögzíthetőségéről
18.00 Sófi Boglárka: A képvers több évezredes útja I. Mi a képvers? (problémafelvetés)
2013. május 3., péntek
16.00 Pataky Adrienn: Poétika, politika és szexualitás a kortárs magyar irodalomban III. Petri György és a szonett
2013. május 6., hétfő
16.00 Berényi Márk: A túlvilág krónikása, Dante Alighieri I. A leghíresebb firenzei
18.00 Sófi Boglárka: A képvers több évezredes útja II. A betűmágiától a kódfejtésen át a térköltészetig
2013. május 8., szerda
18.00 Szolcsányi Ákos: A modell és a próbababa – Garcia Lorca utóélete
2013. május 10., péntek
16.00 Pataky Adrienn: Poétika, politika és szexualitás a kortárs magyar irodalomban IV. Szexualitás, testiség, szerelem Tóth Krisztina műveiben
2013. május 13., hétfő
16.00 Berényi Márk: A túlvilág krónikása, Dante Alighieri II. A túlvilági utazás
18.00 Sófi Boglárka: A képvers több évezredes útja III. Képversek a nagyvilágban
2013. május 15., szerda (Rain check)
18.00 Antal Nikolett: Emlékezet és trauma a kortárs kultúrában III. A tettes trauma vizsgálata (Mohácsi János: Egyszer élünk..., Tasnádi István: A harmadik hullám)
2013. május 17., péntek
16.00 Berényi Márk: A túlvilág krónikása, Dante Alighieri III. A nyelvek csapdája, avagy Bábel hagyatéka
2013. május 24., péntek
16.00 Berényi Márk: A túlvilág krónikása, Dante Alighieri IV. Ámor szolgálatában. Dante szerelmi lírája
18.00 Sófi Boglárka: A képvers több évezredes útja IV. Magyarországi képvers-irodalom
Az esemény a Facebookon.
A Pesti Bölcsész Akadémia decemberi programja kurzusleírásokkal
Címkék: kultúra történelem irodalom nyelvészet esztétika bölcsészet nyitott egyetem
2014.11.26. 16:08
Pesti Bölcsész Akadémia
2014. december
(Budapest, ELTE BTK, Ifjúsági épület III. 1.)
2014. december 1., hétfő
18.00 Kirakatképek I.
Mi az a vizuális kommunikáció és mi a szerepe a 19. századi modernitásban? – Barts Lívia
2014. december 2., kedd
18.00 Mégis, kinek jut eszébe magyarul tanulni? I.
Kik és miért tanulnak magyarul? – Kajdi Alexandra
2014. december 3., szerda
18.00 A római katolikus egyház élete a szovjet korszakban Kárpátalján (1944-1991) I.
Katonapolitikai helyzet – a szovjet csapatok bejövetele – Szendrey Anita
2014. december 8., hétfő
18.00 Kirakatképek II.
Látni és látszani – A nyilvánosság mint szociális tényező – Barts Lívia
2014. december 9., kedd
18.00 Mégis, kinek jut eszébe magyarul tanulni? II.
A kétnyelvűségről röviden – Kajdi Alexandra
2014. december 10., szerda
18.00 A római katolikus egyház élete a szovjet korszakban Kárpátalján (1944-1991) II.
Küzdelem a fennmaradásért (1945-1956) – Szendrey Anita
2014. december 11., csütörtök**
19.00 Új „határon túl”? – A magyarországi és a határon túli magyar irodalmak kapcsolata - Szarvas Melinda
2014. december 15., hétfő
18.00 Kirakatképek III.
Kaleidoszkópon keresztül: képalkotás, optikai játékok, művészeti modernizmus – Barts Lívia
2014. december 16., kedd
18.00 Mégis, kinek jut eszébe magyarul tanulni? III.
Hogyan is van a nyelv az agyban? – Kajdi Alexandra
2014. december 17., szerda
18.00 A római katolikus egyház élete a szovjet korszakban Kárpátalján (1944-1991) III.
Enyhülés és a megfigyelések, tiltások időszaka – Szendrey Anita
2014. január 19., hétfő
18.00 Kirakatképek IV.
Vizuális standard – Adatvizualizáció és a modern intézmények – Barts Lívia
2014. január 20., kedd
18.00 Mégis, kinek jut eszébe magyarul tanulni? IV.
Milyen anyagokkal dolgoznak a magyar mint idegen nyelv tanárai? – Kajdi Alexandra
2015. január 21., szerda
18.00 A római katolikus egyház élete a szovjet korszakban Kárpátalján (1944-1991) IV.
Újra szabad vallásgyakorlat... Rendszerváltás (1989-1991) – Szendrey Anita
*Attention Alkotóműhely
**FUGA
Az évadot átfogó Facebook-esemény
Jelmagyarázat:
A szöveg öröme – irodalmi előadások
Múlt és jövő között – történelmi előadások
A gondolat határán – esztétikai, filozófiai, művészettörténeti előadások
Ezerarcú nyelvészet – nyelvészeti előadások
A római katolikus egyház élete a szovjet korszakban Kárpátalján - Szendrey Anita kurzusa
Címkék: történelem egyház kurzus nyitott egyetem Kárpátalja XX. század
2014.11.26. 16:01
Szendrey Anita
A Debreceni Egyetem Történelem és Néprajzi Doktori Iskola 3. évfolyamos Történelem PhD hallgatója. Kutatási területe a XX. század egyháztörténete. Pontosabban kárpátaljai római katolikus egyház élete a XX. században a különböző politikai váltások tükrében.
Szendrey Anita kurzusa a Pesti Bölcsész Akadémián:
A római katolikus egyház élete a szovjet korszakban Kárpátalján
A kárpátaljai magyarság a szovjet korszakban való megmaradását nagyban segítette az egyházak adott esetben a római katolikus egyház kitartó, a magyar identitás érdekeit szemelőt tartó tevékenysége. A négy előadásból álló kurzus a szovjet csapatok bejövetelét követő azon Római Katolikus Egyház illetve magyarság elleni intézkedések sorozatát vizsgálja, amelyekkel a kárpátaljai magyarság meggyengítése, megfélemlítése volt a cél. Az előadásokban megpróbálunk betekintést nyerni a szovjet egyházpolitikában, olyan iratok feltárásával melyek még nem kerültek publikálásra. A téma aktualitását elsősorban az adta, hogy az egyházaknak napjainkban is fontos szerepe és tevékenysége van abban, hogy a Kárpátalján élő magyar lakosságot összegyűjtse és erősítse identitásukat, értékeiket megőrizze, a felnövekvő generációnak átadja, és ezeket a kezükben lévő iskolák illetve különböző közösségi helyek által tudják megvalósítani. Tehát az egyház a közösségi lét és oktatás összefonódása egykor és ma egyaránt érvényes.
I. 2014. december 3. (szerda) 18.00
A szovjet csapatok bejövetele Magyarországra, Kárpátaljára (1944)
Kárpátalján az 1944-ben bekövetkezett rendszerváltásnak, a szovjet rendszer kiépítésének egyik fontos összetevője volt az ateista nevelés, mely nagymértékben veszélyeztette az egyház életét. 1944-ben megindult a 4. Ukrán front támadása az északkeleti-Kárpátokban kiépített Árpád vonal ellen. Szeptember 27-én a szovjet csapatok elérték és átlépték a Tatár-hágót. 1944. október 15-én elrendelték Ungvár kiürítését, ezzel Kárpátalján megszűnt a magyar közigazgatás. November 25-én Csap város elfoglalásával Kárpátalja megszállása befejeződött. Ismeretes, hogy a szovjet hatalom az 1944-es év végén még nem korlátozták a szabad vallásgyakorlatot. Ennek az lehetett a fő oka, hogy a szovjetek számára stratégiailag létfontosságú Kárpátalja októberi megszállása után fő céljuk a terület katonai- politikai – hatalmi konszolidációja volt, Kárpátalja bekebelezésének diplomáciai elfogadtatása. Így az egyházak fő feladata ebben az időben a hívek türelemre intése.
II. 2014. december 10. (szerda) 18.00
Küzdelem a fennmaradásért (1945-1956)
A korabeli helyzetben az egyház státusza reménytelen volt, sok igazságtalanságot tett az egykori kormány, a párt. Ilyen igazságtalanságok közé tartozik, az óriási adók kiszabása, mivel az egyház életét próbálták teljesen ellehetetleníteni, az egyház tulajdonainak elvétele, az anyakönyvek beszolgáltatása és az egyházi iskola államosításának intézkedései. Az egyház életét a megfigyelések és kihallgatások töltötték ki ezekben az években. A háború alatt és a háború után különösen az imádságos társulatok fenntartása, az ájtatosságok megléte szolgálta a hívek lelki erősítését. A szovjet hatóság elsősorban azokat a papokat próbálta „eltenni láb alól", akiknek döntő szava volt az egyházban. Több hullámban először 1945, majd 1947-ben és 1949-ben hurcolták el a legtöbb papot, az utolsó munkatáborra elítélt papot 1952-ben ítélték el. A szerzetesrendeket megszüntették, az iskolákban és kórházakban szolgáló Páli Szent Vincéről nevezett Szatmári Irgalmas Nővéreket kitiltották, csak titokban és civilben dolgozhattak tovább.
III. 2014. december 17. (szerda) 18.00
Enyhülés és a megfigyelések, tiltások időszaka
Minden egyházi tevékenység tiltott volt, liturgikus szertartások, viselet, hitoktatás nem volt engedélyezet. A kialakult helyzetben az egyház irányítása, működése, egyáltalán fennmaradása emberfeletti erőfeszítéseket követelt. A papok megélhetése, elemi szükségleteinek a kielégítése is veszélybe került. Államosították a plébániákat, papi lakásokat, ezért magánházakban húzták meg magukat. A lelkipásztorok működésükért „luxusadót” kellett fizetniük. Az itt élő és működő személyeket ellenőrzés alatt tartották. A templomoknál zajló eseményeket sokféleképpen ellenőrizték: minden pénzmozgásról a pénztárkönyv bemutatásával kellett tájékoztatni félévenként a helyi állami hatóságot. A papi tevékenységet helyileg is korlátozták, szolgálataik meghatározott templomokra irányult. Nem engedték a szegények támogatását. (pl.: Szent Antal persely)
IV. 2015. január 21. (szerda) 18.00
Újra szabad vallásgyakorlat... Rendszerváltás (1989-1991)
Az enyhülés időszaka kezdődött a 80-as évektől. A Kijevi Rusz megkeresztelkedésének ezredik évfordulóján Moszkvában, Leningrádban és Kijevben nagy ünnepségeket rendeztek. A latin egyház küldöttségében püspökök és bíborosok is részt vettek. Csáti József a kárpátaljai római katolikus egyház vezetője Paskai László bíborost meghívta Kárpátaljára és segítségét kérte. 1989. májusában meg is történt a látogatás. Későbbiekben Magyarországról érkeztek papok a kárpátaljai magyar közösség számára, és lehetőséget biztosított a hivatást érző fiatal fiúk számára teológiai tanulmányokra, ezzel újra beindítva, a 40-es években betiltott papnevelésben való részvételt. Rehabilitálták a politikai elítélteket, és törvényt fogadtak el a vallás szabad gyakorlásáról. „Az új élet sokak imájából és szenvedéséből sarjadt.”
Mégis, kinek jut eszébe magyarul tanulni? - Kajdi Alexandra kurzusa
Címkék: nyelvészet kurzus magyar nyelv kétnyelvűség nyitott egyetem magyar mint idegen nyelv
2014.11.26. 14:51
Kajdi Alexandra
Kajdi Alexandra az ELTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskola Alkalmazott nyelvészet doktori program harmadéves hallgatója. 2012-ben végzett magyartanár – magyar mint idegen nyelv tanár – multikulturális nevelés tanára szakokon. Azóta a Magyar mint Idegen Nyelv tanszéken tanít grammatikát és magyar nyelvet külföldi egyetemistáknak. 2011 óta aktív tagja a Funkcionális nyelvészeti diákműhelynek, amely az Ösvények című online folyóiratot is készíti. Kutatási területe a többnyelvű mentális lexikon működése, azon belül is a toldalékolt szavak tárolása és előhívása magyart idegen nyelvként tanulók esetében.
Kajdi Alexandra kurzusa a Pesti Bölcsész Akadémián:
Mégis, kinek jut eszébe magyarul tanulni?
A kurzus tematikájában egy széles körben kevésbé ismert, de annál izgalmasabb területet mutat be: kik, miért és hogyan tanulnak magyarul. Az első két alkalommal a „Kik?” és „Miért?” kérdésekre keressük a választ. A 3. alkalommal pszicholingvisztikai kísérletekre hivatkozva nézzük át, hogyan is tárolódhatnak a különböző nyelvek az agyban, milyen kapcsolat van közöttük. Az utolsó alkalommal belehelyezkedünk a nyelvtanuló mellett a nyelvtanár nézőpontjába is, és konkrét eszközöket (tankönyvek, weboldalak, cd-k, stb.) átnézve szembesülünk a magyarul tanulók kihívásaival.
I. 2014. december 2. (kedd) 18.00
Kik és miért tanulnak magyarul?
Az első óra célja röviden bemutatni a magyar mint idegen nyelv oktatásának történetét és jelenét. Szó esik a külföldi egyetemeken, kulturális intézetekben és határon túli iskolákban folytatott oktatási tevékenységről is. Ugyanakkor a középpontban a jelenlegi magyarországi helyzet áll 3 korcsoportra lebontva: a magyar mint idegen nyelv tanulása a közoktatásban, egyetemi keretek között, és a felnőtt-oktatásban. A multikulturális Magyarország megismerését szociológiai statisztikák és személyes beszámolók is elősegítik.
Ajánlott olvasmány:
A migráns gyerekek oktatása: http://menedek.hu/migrans-gyerekek-oktatasa
II. 2014. december 9. (kedd) 18.00
A kétnyelvűségről röviden
A második alkalommal folytatjuk az előzőekben megkezdett témakört, ám a célcsoportokat immáron szociolingvisztikai szempontból, a kétnyelvűség szemüvegén át vizsgáljuk. Olyan kérdésekre keressük a választ mint a „Ki a kétnyelvű?”, „Hiba-e egy mondaton belül nyelveket váltogatni?”, „Az anyanyelv mindig a legjobban beszélt nyelv?”, „Mi van akkor, ha a többség kiközösít valakit, mert az másként beszél?”. Az óra célja, hogy szembesüljünk a kétnyelvű beszélők sokszínűségével, ezáltal árnyaltabb képet kapjunk a magyarul tanulók csoportjairól.
Ajánlott olvasmány:
Bartha Csilla: A kétnyelvűség alapkérdései
III. 2014. december 16. (kedd) 18.00
Hogyan is van a nyelv az agyban?
A harmadik alkalom a pszicholingvisztika jegyében telik. Röviden megismerkedünk az agy felépítésével, a memóriarendszerekkel és pár fő pszicholingvisztikai modellel. Ezután a szakirodalomból vett kísérletek alapján keressük arra a választ, hogyan is tárolódik a nyelv az agyban két-vagy többnyelvűek esetén. Emellett szó lesz afáziásokon végzett kutatásokról is, valamint kiemelt figyelmet kap a magyar nyelvre is jellemző kettős tárolás problémaköre.
Ajánlott olvasmány:
Navracsics Judit: Szóaktiváció két nyelven
IV. 2014. január 20. (kedd) 18.00
Milyen módszerekkel és milyen eszközökkel dolgoznak a magyar mint idegen nyelv tanárai?
Az utolsó, szeminárium-jellegű alkalommal szembesülünk az eddig hallott elméleti ismeretek gyakorlati alkalmazásával. Magyar mint idegen nyelvet oktató tankönyveket, weboldalakat, cd-ket és egyéb segédanyagokat nézünk át és értékelünk. A hallgatók emellett belebújhatnak mind a nyelvtanár, mind a nyelvtanuló bőrébe, ami feladatalkotásban és -elvégzésben teljesedik ki. Az óra egyszerre összegzi és lezárja a korábban megismerteket.
Ajánlott olvasmány:
http://www.magyarora.com
http://magyar-ok.hu/hu/A1A2_1_teachers.html
Facebook-esemény
Kirakatképek - Barts Lívia kurzusa
Címkék: modernitás esztétika kurzus vizuális kultúra bölcsészet 19. század
2014.11.26. 14:37
Barts Lívia
Jelenleg az ELTE BTK Filozófiatudományi Doktori Iskolájának hallgatója vagyok, ezelőtt az ELTE-n és a MOME-n végeztem, írtam kiállítási kritikákat is, többnyire pedig grafikusként dolgozom. Művészet-, média- és kultúraelmélettel foglalkozom, kutatási területem a 19. század végének vizuális kommunikációja, alkalmazott grafikája. Elsősorban a több irányból való megközelítés és az összefüggések keresésének híve vagyok, így több tudományterület (esztétika, média-, művészet- és kultúrtörténet, szociológia stb.) felől kísérelem meg vizsgálni a doktori témámat is.
Barts Lívia kurzusa a Pesti Bölcsész Akadémián:
Kirakatképek
Az előadássorozat témája a 19. századi vizuális kommunikáció és vizuális kultúra. Szó lesz tehát alkalmazott grafikáról (plakátokról, illusztrációkról, adatvizualizációkról, borító-, márka- és arculattervekről, reklámról) és ezek kulturális hátteréről, környezetéről. A vizuális kommunikáció köztes helyet foglal el a korszak gazdasági, politikai, társadalmi, intézményi modernizációja, illetve kulturális, művészeti modernizmusa között. A kurzuson ezért a témát mindkét irányból közelítenénk: egyrészt a világkiállítások és árkádok, hirdetések, szórakoztató és fogyasztói cikkek világa felől; másrészt a modern művészet átalakuló ábrázolásmódjai és a korszak optikai-technikai eszközeinek hatása felől.
I. 2014. december 1. (hétfő) 18.00
Mi az a vizuális kommunikáció és mi a szerepe a 19. századi modernitásban?
A bevezető előadáson vegyes példákon keresztül meghatározzuk a vizuális kommunikáció területeit, ágait (mint az illusztráció, plakáttervezés, márka- és arculattervezés stb.), és egy általánosabb kép felvázolásával megnézzük, hogy hogyan, milyen körülmények között voltak ezek jelen vagy hogyan alakultak ki a korszakban.
II. 2014. december 8. (hétfő) 18.00
Látni és látszani - A látványosság mint szociális tényező
Az előadáson részletesebben foglalkozunk az áruk és a fogyasztás, valamint az ehhez kapcsolódó terek és tevékenységek szerepével a 19. században. Szó lesz a világkiállításokról, a passzázsok, árkádok, bevásárló központok megjelenéséről és szerepéről, illetve ezek hasonló építészeti kialakításáról, látványos tereiről, kiállítási, kirakati gyakorlatairól. Mivel a vásárlás és fogyasztás tevékenysége a nézelődés és szórakozás tevékenységeihez kapcsolódik, így a látványosságokra és újdonságokra is egyre nagyobb hangsúly helyeződik, ami többek között a reklámok és márkák vizuális megjelenítésére is alapvető hatással van.
III. 2014. december 15. (hétfő) 18.00
Kaleidoszkópon keresztül – képalkotás, optikai játékok és a művészeti modernizmus
Az előadáson a 19. század vizuális kultúrájának érdekesebb eszközeit, szerkezeteit, technikáit, szórakozási formáit nézzük meg, melyek a modern képalkotási eljárásokra és a képek nézői befogadására egyaránt nagy hatással voltak. Szó lesz tehát a sztereoszkópról, a kaleidoszkópról, a panorámáról, a diorámáról, a fotográfiáról, vagy az ekkoriban igen népszerű távol-keleti művészetek térábrázolási szokásainak hatásairól a nyugat-európai modern emberre és művészetekre.
IV. 2014. január 19. (hétfő) 18.00
Vizuális standard – Adatvizualizáció és a modern intézmények
Az előadáson a 19. század során kialakuló, látványos változásokon átmenő és nagy karriert befutó adatvizualizációkról lesz szó, és ezeken keresztül nagyvonalakban a modern államok és intézmények szerveződési, illetve felügyeleti módjairól, vagyis a racionalizáció és a standardizáció jelenségeiről. Az adatvizualizáció természetesen az adatokon alapul, a statisztika tudományán, ami a 18. század végének szülötte. Példákon keresztül szó lesz arról, hogy a 19. század során hogyan bővült és finomodott az adatgyűjtés területe, és hogyan kapott egyre nagyobb hangsúlyt a század második felében ezek grafikai megjelenítése és a nagyközönség számára való kommunikációja albumok, atlaszok formájában vagy újságok hasábjain.
Ajánlott olvasmányok:
Benjamin, Walter, Párizs, a XIX. század fővárosa = W.B., Kommentár és prófécia, Budapest, Gondolat, 1969, 75-94.
Blaskó Ágnes, Margitházi Beja (szerk.), Vizuális kommunikáció: szöveggyűjtemény, Budapest, Typotex, 2010.
Crary, Jonathan, A megfigyelő módszerei: Látás és modernitás a 19. században, Budapest, Osiris, 1999.
Hofmann, Werner, A földi paradicsom: 19. századi motívumok és eszmék, Budapest, Képzőművészeti Kiadó, 1987.
Marx, Karl, Az áru fétisjellege és ennek titka = K.M., A tőke: A politikai gazdaságtan bírálata, I. könyv, 76-87.
Mirzoeff, Nicholas, Mi a vizuális kultúra?
Panofsky, Erwin, A perspektíva mint szimbolikus forma = E.P., A jelentés a vizuális művészetekben: Tanulmányok, Budapest, Gondolat, 1984, 170-249.
A Pesti Bölcsész Akadémia novemberi programja kurzusleírásokkal
Címkék: zene kultúra történelem irodalom esztétika bölcsészet nyitott egyetem ELTE BTK
2014.10.23. 21:42
Pesti Bölcsész Akadémia
2014. november
(Budapest, ELTE BTK, Ifjúsági épület III. 1.)
2014. november 3., hétfő
18.00 Gyermekfolklór és gyermekjátékok régen és ma I.
„Kör, kör, ki játszik…” Gyermekjátékok a hagyományos paraszti kultúrában – Tóth Piroska Anna
2014. november 4., kedd
18.00 Világörökség I.
UNESCO Világörökség, a fogalom – Harlov Melinda
2014. november 5., szerda
18.00 A jazzkorszak Magyarországon I.
A jazz megbolondítja Európát – Zipernovszky Kornél
2014. november 10., hétfő
18.00 A jazzkorszak Magyarországon II.
A cigányzenekar és a jazzband csatája – Zipernovszky Kornél
2014. november 11., kedd
18.00 Világörökség II.
Világörökség, világörökségek – Harlov Melinda
2014. november 12., szerda
18.00 Gyermekfolklór és gyermekjátékok régen és ma II.
Child-lore. A gyermekfolklór és gyermekjátékok nemzetközi jelenségei – Tóth Piroska Anna
2014. november 13., csütörtök**
19.00 A Rémbohóc. A figura eredete - Bársony Márton
2014. november 17., hétfő
18.00 A jazzkorszak Magyarországon III.
Felkent kritikusok a jazzbandről – Zipernovszky Kornél
2014. november 18., kedd
18.00 Világörökség III.
Világörökség – és az jó? – Harlov Melinda
2014. november 19., szerda
18.00 Gyermekfolklór és gyermekjátékok régen és ma III.
„Coca-Cola, Pepsi-Cola, Shweppes” Kortárs gyermekjátékok – Tóth Piroska Anna
2014. november 19., szerda*
19.00 „Te öttél megh engemet néne.” Rontásmetaforák boszorkányperekben - Varga Mónika
2014. november 20., csütörtök**
19.00 Godot Csodaországban. Az „abszurd irodalom" - Sánta Balázs
2014. november 24., hétfő
18.00 A jazzkorszak Magyarországon IV.
A jazz korabeli reprezentációja az irodalomban és a művészetekben – Zipernovszky Kornél
2014. november 25., kedd
18.00 Világörökség IV.
Hollókő: egy esettanulmány – Harlov Melinda
2014. november 26., szerda
18.00 Gyermekfolklór és gyermekjátékok régen és ma IV.
Mátyás királytól a gumiremetéig. Kortárs gyermekfolklór szövegek – Tóth Piroska Anna
2014. november 27., csütörtök***
18.00 Magyarország és Olaszország a két világháború között - Hamerli Petra
*Attention Alkotóműhely
**FUGA
***ELTE BTK, a Történeti Intézet Szekfű Gyula Könyvtára
Az évadot átfogó Facebook-esemény
Jelmagyarázat:
A szöveg öröme – irodalmi előadások
Múlt és jövő között – történelmi előadások
A gondolat határán – esztétikai, filozófiai, művészettörténeti előadások
Ezerarcú nyelvészet – nyelvészeti előadások
Hamerli Petra
A Pécsi Tudományegyetem Interdiszciplináris Doktori Iskolájának másodéves doktorandusza vagyok, tanulmányaimat az „Európa és a magyarság a 18–20. században” doktori programon folytatom. Kutatásom során a két világháború közötti időszak magyar–olasz kapcsolataival foglalkozom. Kutatásom során vizsgálom a magyar revíziós célok melletti olasz propagandát és ezzel összefüggésben a Trianonról alkotott olasz álláspontot. Hangsúlyt fektetek arra, hogy Olaszország milyen szerepet szánt Magyarországnak a balkáni és közép-európai olasz tervek megvalósítására irányuló olasz törekvésekben. Emellett a két állam kulturális és gazdasági kapcsolatai is a kutatás tárgyát képezik.
Hamerli Petra előadása a Pesti Bölcsész Akadémián:
Magyarország és Olaszország a két világháború között
(2014. november 27., csütörtök 18.00, ELTE BTK, a Történeti Intézet Szekfű Gyula Könyvtára)
A Horthy-korszak Magyarországának legfontosabb külpolitikai partnere az 1927. április 5-én aláírt olasz–magyar barátsági szerződés aláírásától kezdve Benito Mussolini Olaszországa volt, de a két állam már korábban, az első világháborút követő néhány hónapban is közeledett egymáshoz. Kapcsolatuk vizsgálata során számos, a magyar történelemből jól ismert esemény új megvilágításba helyezhető, és a róluk való ismeretek elmélyíthetőek. Az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlását követően Olaszországnak és Magyarországnak kölcsönösen szükségessé vált a másik fél támogatása. Olaszország elsősorban balkáni és közép-európai befolyásának megszerzése érdekében, illetve jugoszláv-ellenes törekvéseihez keresett partnert Magyarországban, aki az olaszokban vélte megtalálni saját fő céljának, a magyar területi integritás megőrzésének, illetve később a békerevíziónak támogatóját. Ennek fényében a két állam közösen támogatta a horvátok szeparatizmusára törekvő usztasákat és a macedón forradalmárokat. Kettejük szövetségét Olaszország Romániával, Magyarország pedig Németországgal kívánta kiegészíteni, ám az erre irányuló kísérletek megbuktak. A két állam egyetértett viszont Ausztria bevonásával, melyhez gazdasági érdekek fűződtek, és amely 1934-ben, a római jegyzőkönyvek aláírásával realizálódott. A rendkívül élénk diplomáciai kapcsolatok mellett kulturális és gazdasági kapcsolatok is fennálltak Magyarország és Olaszország között. Előadásom célja, hogy átfogóan, de az érdekesebb eseményeket kiemelve mutassa be a két állam kapcsolatait, ismertetve szövetségük szerepét a korszak közép-európai külpolitikai viszonyrendszerében.