Kovács Dániel Attila

Kovács Dániel Attila az ELTE BTK Filozófiatudományi Doktori Iskolájának hallgatója. Kutatási témája a szelf és az önismeret az antik filozófiában, különös tekintettel az újplatonizmusra.

Kovács Dániel Attila kurzusa a Pesti Bölcsész Akadémián:

Önismeret és önkonstitúció az antik filozófiában

Az önismeret és az önkonstitúció egyaránt egyaránt a szelf vagy "én" fogalma körül csoportosuló problémahalmazhoz tartozó filozófiai témák.
Az önismeret a megismerés olyan speciális formája, melyben a megismerés tárgya és alanya azonosak.  Ez számos problémát felvet: lehetséges-e önismeret, és ha igen, hogyan teszünk szert rá? Mit ismer(het)ünk meg ömagunkból; pillanatnyi állapotaink, hosszú távú diszpozícióink, vagy esetleg alapvető emberi természetünk?
Az önkonstitúció fogalma azt feltételezi, hogy a szelf nem vagy nem teljes mértékben eleve adott, hanem mi magunk hozzuk létre, illetve határozzuk meg önmagunkat. Ez az elképzelés szintén nem problémamentes, amennyiben a körkörösség veszélye fenyegeti.
A kurzus során azt fogjuk közösen megnézni, hogy miképpen jelennek meg ezek a témák az antik filozófiai hagyomány három fontos alakjánál, Szókratésznél, Platónnál, és Plótinosznál. Az előadások fókuszában az önismeret és az önkonstitúció viszonya áll: lehetséges-e, hogy azzal, hogy megismerem önmagam, egyszersmind konstituálom is azt, amit megismerek?

I. 2020. március 16., hétfő 18.00

A szókratikus módszer mint önmegismerés és önkonstitúció

Szókratész filozófiáját szokás a Delpoi Apolló templomnál kőbe vésett “ismerd meg önmagad!” felszólításra adott válaszként értelmezni. Az első előadásban azt fogjuk megvizsgálni, hogy a filozófiai beszélgetés szókratészi módszere mennyiben tekinthető az önismeretre irányuló vállakozásnak, és ha igen, milyen típusú önismeretet eredményez. Vajon a szókratikus beszélgetés eredménye puszán negatív, amennyiben tudatlanságunkra világít rá, és így legfeljebb előkészítése a valódi filozófiai vizsgálódásnak, vagy zavaros vélekedésink tudatos felülvizsgálata révén az önmegismerés olyan módszere, mellyel önmagunkat egyszersmint egységes(ebb) és racionális(abb) személyként konstituáljuk.

II. 2020. március 23., hétfő 18.00

A szókratikus módszer problémái (Platón, Kharmidész)

Platón Kharmidész című dialógusában, amely a korai, szókratikus dialógusok egyike Szókratész látszólag saját maga ellen fordítja módszerét, és egy szókratikus beszélgetés keretében amellett érvel, hogy nem lehetséges önismeret mint olyan reflexív tudás, amely arra irányul, hogy mit tudunk, és mit nem. A dialógusban ugyanakkor számos jel utal arra, hogy Szókratész nem minden fajta önismeretet, hanem pusztán annak egyes téves felfogásait támadja. Az előadás soran megpróbálunk megoldást a dialógusban felvett problémákra és ezáltal teljesebb képet kapni a mind a szókratikus önismeretről, mind pedig a vele szemben felvethető érvekről.

III. 2020. március 30., hétfő 18.00

Az összetett szelf (Platón, Állam)

Az állam IV. Könyvében Platón a motivációs konfliktus mindennapi jelenségét vizsgálva bevezeti az osztott lélek tézisét, mely szerint a különbözőt típusú egymással szembenálló motivációk különböző alanyokból tartozhat. Ez az elmélet felveti mindazokat a problémákat, amelyek a szelf többosztatú, strukturált modelljeinek sajátjai. Ha énünk több részből áll, mi tesz minket egységessé? Hogyan dőlnek el a különböző részek között fellépő konfliktusok? Ezek mellett a kérdések mellet azt is meg fogjuk vizsgálni, hogy az Államban felvázolt etikai projekt miként irányul önmagunk egységes szelfként történő konstitúciójára.

IV. 2020. április 6., hétfő 18.00

Azzá válni, akik vagyunk: Plótinosz az önismeretről

Az újplatonikus Plótinosz filozófiájában a szelf és az önismeret tematikája egyedállóan gazdag módon, több különféle aspektusból jelenik meg. Az utolsó előadásban válogatott szöveghelyeket elemzve azt vizsgáljuk meg, hogy miképpen viszonyulnak egymáshoz énünk eleve adott, illetve az önkonstitúció révén saját magunk által meghatározott aspektusai. Ennek során észre fogjuk venni, hogyan viszi tovább és gondolja újra Plótinosz az első három előadásban vizsgált szókratészi-platóni hagyomány egyes elemeit.

Ajánlott olvasmányok:

Platón, Szókratész Védőbeszéde.
Platón, Kharmidész.
Platón, Állam IV. könyv.
Plótinosz, vállogatott szemelvények.

Szakirodalom:

Gerson, Lloyd P. 1997. „Epistrophe pros heauton: History and Meaning.” Documenti e Studi SullaTradizione Filosofica Medievale 7, 1-32.

Gerson, Lloyd P. 2003. Knowing Persons. A Study in Plato. Oxford University Press.

Long, Anthony A. 2001. „Ancient Philosophy's Hardest Question: What to Make of Oneself?” Representations 77/1: 19-36.

McCabe, Mary M. 1994. Plato’s Individuals. Princeton University Press.

Nehamas, Alexander 2000. The Art of Living: Socratic Reflections from Plato to Foucault (Sather Classical Lectures). University of California Press.

Remes, Pauliina 2007. Plotinus on the Self: The Philosophy of the ’We’. Cambridge: Cambridge University Press

Remes, Pauliina 2017. “Self-Knowledge in Plotinus: Becoming Who You Are” In Self-Knowledge: A History, szerk. U. Renz, 78-95. Oxford University Press.

Sorabji, Richard 2006. Self: Ancient and modern Insights about Individuality, Life, and Death. Oxford, Oxford University Press

Aubry, Gwenaëlle 2014. “Metaphysics of soul and self in Plotinus” In The Routledge Handbook of Neoplatonism, szerk. P. Remes – S. Slaveva-Griffin, 310-322. Routledge.

Aubry, Gwenaëlle. 2008a. “Un moi sans identité? Le hêmeis plotinien.” In Le moi et l’intériorité, edited by G. Aubry et F. Ildefonse, 107-127. Paris: Vrin.

Chiaradonna, Riccardo – Maraffa, Massimo 2018 “Ontology and the Self: Ancient and Contemporary Perspectives”  Discipline Filosofiche 28/1. Ancient Ontologies. Contemporary Debates. Szerk. R. Chiaradonna – F. Forcignanò – Franco Trabattoni, 33-64.

Moore, Ch. 2015. Socrates and self-knowledge. Cambridge University Press.

Renz, Ursula. 2017. Self-Knowledge. Oxford: Oxford University Press.

P. Remes – J. Sihvola (ed.) 2008. Ancient Philosophy of the Self, szerk. P. Remes – J. Sihvola, 155-176. Springer

Facebook esemény

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS

Jelentkezési határidő: 2021. 02. 15.

Kurzustartási lehetőség a Pesti Bölcsész Akadémián

(2020/2021. tavaszi félév)

Kedves doktorandusz és doktorjelölt hallgatótársunk!

Pályázati felhívásunk a Pesti Bölcsész Akadémia 2020/2021-es tanév tavaszi félévének előadói pozícióit hirdeti meg.

Az ELTE BTK nyilvános előadás-sorozata nyitott egyetemként működik, amelynek célközönsége nem csak szakmabeli, a karon kívülről vagy az egyetem és a kar más tudományterületeiről is várható érdeklődő közönség a középiskolástól a nyugdíjas korosztályig. A Pesti Bölcsész Akadémia legfontosabb célja továbbra is az, hogy közérthető módon felhívja a figyelmet arra, hogy miben rejlik a humán tudományok öröme, vagyis bemutassa a szélesebb közönség számára is vonzó témákat, kutatásokat. A korábbi félévekben működő rendszer szerint idén is a Kar összes Doktori Iskolájából várjuk a jelentkezőket.

A sikeres pályázók a PBA tizenötödik, 2020/2021-as tavaszi szemeszterének előadói lesznek. Feladataik teljesítése esetén a tudományos modulba tartozó kreditben részesülhetnek, amelyet az ELTE Bölcsészettudományi Doktori Tanácsa garantál.

A jelentkezés feltételei:

A pályázók valamely bölcsészettudományi doktori képzés résztvevőiként jelentkezhetnek a nagyközönség érdeklődésére számot tartó, populáris témákkal. A pályázat kizárólag az űrlap hiánytalan kitöltésével fogadható el. A pályázatokat a PBA szervezői, a témának megfelelő iskola felelősei és az adott Doktori Iskola vezetője bírálja el.

A tematikának tartalmaznia kell:

- a téma rövid bemutatását;

- a kurzus célját és felépítését;

- az egyes előadások címét és rövid absztraktját (Az előadások szólhatnak az előadó saját kutatási témájáról vagy más, a hallgatóság számára vonzó tárgyról. Lehetnek összefüggőek, de vizsgálhatnak különböző témákat is, amennyiben egy összefüggő kurzust alkotnak.);

- a kurzus háttérirodalmát, amely rálátást biztosít a kurzus szakirodalmi hátterére, és amely nem a hallgatóság számára ajánlott olvasmánylistával azonos;

- egy olvasmánylistát a hallgatóság számára (szépirodalmi művek, alapvető szakirodalmi munkák).

A kiindulási alap minden téma esetén hangsúlyosan a gimnáziumi tananyag, amely közös ismeretként feltételezhető mind a bölcsészettudományokban kevésbé jártas érdeklődőknél, mind a Kar BA-s, MA-s hallgatóinál mint potenciális közönségnél.

A jelentkezéshez szükséges egy szaktanár ajánlása és támogató aláírása, aki a pályázatot pozitív elbírálásra ajánlja.

Előnyben részesülnek az ELTE BTK jogviszonnyal rendelkező doktorandusz hallgatói.

(Más egyetemek doktori hallgatói és a kar doktorjelöltjei is jelentkezhetnek, azonban részvételüket a programban – és az óratartási kreditet – magas számú jelentkezés esetén nem feltétlen tudjuk garantálni.)

Az előadó jelentkezéssel vállalt feladatai:

- Kurzustartás: 4 előadás, azaz egy kurzus megtartása, s annak előkészítésében és reklámozásában való aktív részvétel. Van lehetőség kombinált kurzus tartására is, amelynek során 2 előadó állítja össze és tartja meg közösen a kurzust   4-6 alkalom során (2-2 előadás tartása esetén kredit biztosítása nélkül VAGY 3-3 előadás és a társelőadó előadásain részvétel esetén kredit biztosításával).

- Egy előadás 90 perces: 60-70 perc előadás, 20-30 perc vita, beszélgetés. Amennyiben a téma megkívánja vagy lehetőséget nyújt rá, igény szerint az előadás szeminárium formájában is megtartható. Arra az esetre, ha a 60-70 perces előadás után nem alakulna ki beszélgetés, készüljön az előadó (a max. 90 perc kitöltéséig) további ismeretátadásra!

- A szemeszter elején az előadókkal való egyeztetés alapján elkészülő programban meghatározott időpontok a program meghirdetése után nem változtathatók meg, és csak különösen indokolt esetben maradhatnak el, ez esetben pedig a pótlás kötelező a teljesítés feltételeként.

- Az előadó saját előadását maga is minden általa elérhető fórumon hirdeti, ezzel részt vesz a közönségszervezésben.

- Az online felületek feltöltéséhez szükséges rövid bemutatkozást és a kurzus bemutatásához szükséges anyagokat az előadó a jelentkezésében eljuttatja hozzánk.

- Vállalja esetlegesen egy, a fenti alkalmakon kívüli előadás megtartását. Külső előadásainkra művelődési központokban, kulturális intézményekben, színvonalas felolvasóprogramokat kínáló kávézókban szokott sor kerülni.

- Előzetes megbeszélés esetén az előadó hozzájárulásával lehetőség nyílhat az előadások online közvetítésére is.

A felsorolt feladatok elmulasztása a kredit elvesztésével jár, és arról minden esetben értesülést szerez az aktuális Doktori Iskola vezetése is.

Jelentkezési határidő:  2021. február 15.

JELENTKEZÉS:

A jelentkezéseket az űrlap kitöltésével lehet eljuttatni a szervezőkhöz, amely elérhető a linkre kattintva.

A Pesti Bölcsész Akadémia előadásai az ELTE BTK kampuszán, elsősorban a Doktori Kiválósági Központban (Ifjúsági épület, III. 1.) hangzanak el.

Budapest, 2021. január 12.

a Pesti Bölcsész Akadémia szervezői

Szécseyné Bittera Éva

Az ELTE történelem szakán végeztem alap-és mesterszakos tanulmányaimat, jelenleg az egyetem Történelemtudományi Doktori Iskola Művelődéstörténet Doktori Programjának ösztöndíjas hallgatójaként a disszertációmon dolgozom. Kutatási területem az arisztokrácia társadalmi pozícióvesztése a két világháború közötti Magyarországon, női források tükrében. Több szál fűz a Magyar Nemzeti Múzeumhoz is, szabadidőmben gyakran kalauzolok végig magyar, német és francia nyelvű csoportokat a múzeum kiállításaiban.

Szécseyné Bittera Éva kurzusa a Pesti Bölcsész Akadémián

A Horthy-kori arisztokrata nő

A kurzus során a magyar arisztokrácia két világháború közötti társadalmi pozícióvesztésének belső, az adott társadalmi rétegre gyakorolt hatásainak főbb jellemzőit mutatom be. Ehhez alapvetően női szerzőktől származó forrásokat hívok segítségül, kutatásom alapját a női arisztokrata szerzőktől származó emlékiratok, naplók, levelek, feljegyzések szolgálják.
Az 1918–1920 közötti esztendők eseményei, az Osztrák-Magyar Monarchia szétesése, az államforma kérdése körül kialakuló bizonytalan helyzet, a nemesség utánpótlását kinevezések révén biztosítható király hiánya és természetesen Trianon következményei az arisztokrácia társadalomban betöltött szerepét is formálták. A fenti változások a születési elitet szinte sokkolták, hiszen a magyarság és saját jövőbeli sorsukra vonatkozó elképzeléseiket, melyeket történelmi tapasztalataikra alapoztak, messze meghaladták.
A kurzus során az arisztokrata nők előtt álló korszakos kihívások és lehetőségek, valamint két asszony életútjának bemutatásával kívánom megismertetni a hallgatósággal eddigi kutatási eredményeimet.

2020. november 9, hétfő 18:00 

A keretek

Az első előadás célja a fogalmi és időbeli keretek tisztázása, valamint a 20. század első felére irányuló arisztokrácia-kutatásban rejlő lehetőségek és releváns kérdésfelvetések vázolása a hallgatóság számára. Kitérek a két háború közötti magyarországi főnemesség társadalmi és vagyoni helyzetét alakító főbb korszakos jellemzőkre (háború, Trianon, földbirtokreformok stb.), illetve a nőket érintő szabályozások és újonnan megnyíló lehetőségek ismertetésére is. Emellett szó lesz a női szerzők tollából származó források stiláris és tartalmi sajátosságairól is.

2020. november 16, hétfő 18:00 

Új kihívások, új tapasztalatok

Az előadás során áttekintjük a két háború közötti magyarországi főnemesség társadalmi helyzetét érintő változások mibenlétét. Bemutatom, milyen fogalmi keretek között élte egy arisztokrata nő mindennapjait a Horthy-kor Magyarországán. Szó lesz arról is, hogy milyen eszmei-ideológiai hatások érték a vizsgált társadalmi réteg asszonyait, honnan származhattak egyre gyakrabban fellépő anyagi gondjaik, és hogyan reagáltak mindezekre.

2020. november 23, hétfő 18:00 

Egy (a)tipikus arisztokrata: Andrássy Klára

Andrássy Klára Andrássy Gyula gróf legfiatalabb unokájaként látta meg a napvilágot 1898 januárjában. Életútja, egyéni indíttatásait és személyiségi jegyeit is figyelembe véve, több szempontból is alkalmas arra, hogy bemutatásával generációjának adottságaira és problémáira is felhívjuk a figyelmet. Andrássy Klára, arisztokrata nőként egyedülálló módon, nem csak az aktív, hanem a passzív választójogban rejlő lehetőségekkel is élt, és így – bár a nemzetgyűlésbe végül nem jutott be – szinte mindent elért, amit egy asszony a korban politikai karrier terén megvalósíthatott.

2020. november 30, hétfő 18:00 

Egy Csáky grófné Csehszlovákiában

A kurzus záróelőadása a határon túli magyar főnemesség életviszonyainak bemutatásához kapcsolódik. A trianoni határokon kívül eső területeken birtokos magyar arisztokraták számára komoly dilemmát jelentett saját állampolgárságuk kérdése. Többen közülük a helyben maradás mellett döntöttek, vállalva ezzel, hogy az adott ország állampolgáraivá válnak. Előadásomban Csáky Mihályné, sz. Nemes Gabriella grófnő iratanyaga alapján mutatom be a Csehszlovákiában élő magyar arisztokrácia mozgásterét, valamint arra a kérdésre keresem a választ, hogy a fizikai határok megjelenése mellett a mindennapi élete és gondolkodásmódja, identitása tekintetében is hoztak-e számottevő változást Trianon őt magát közvetlenül is érintő következményei.

Ajánlott irodalom és szakirodalom:
Anciennes et nouvelles aristocraties de 1880 à nos jours. Sous la direction de Didier Lancien et Monique de Saint Martin. Éditions Maison des sciences de l’homme, Paris, 2014.
Gróf Ifjabb Andrássy Gyuláné Zichy Eleonóra: Napló 1917–1922. Szépmíves Könyvek, Bp. 2018.
Andrássy Ilona grófnő irathagyatéka I–II. Szerk.: Kovács Lajos. Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum, Győr, 2017.
Aristokratismus und Moderne. Adel als politisches und kulturelles Konzept, 1890–1945. Hg.: Eckart Conze–Wencke Meteling–Jörg Schuster–Jochen Strobel. Böhlau Verlag (Adelswelten, Band 1.), Köln–Weimar –Wien, 2013.
Baji Etelka – Csorba László: Kastélyok és mágnások. Az arisztokrácia világa a Monarchia Magyarországán. Válogatás a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtára anyagából. Panoráma, Bp. 2006.
Conze, Eckart: Deutscher Adel im 20. Jahrhundert. Forschungsperspektiven eines zeithistorischen Feldes. In: Deutscher Adel im 19. und 20. Jahrhundert. Büdinger Forschungen zur Sozialgeshichte 2002 und 2003. Hrsg. Günther Schulz/Markus A. Denzel. Scripta Mercature Verlag (Deutsche Führungsschichten in der Neuzeit, Band 26.), St. Katharinen, 2004. S. 17–34.
Gyáni Gábor–Kövér György: Magyarország társadalomtörténete a reformkortól a második világháborúig. Osiris, Bp. 1998.
Hajdu Tibor: A magyar ellenállás legitimista hercegnője: Odescalchi Károlyné. In: Baráth Magdolna–Molnár Antal (szerk.): A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére. Budapest-Győr, 2012. 431–439.
Hatos Pál: Az elátkozott köztársaság. Az 1918-as összeomlás és az őszirózsás forradalom története. Jaffa (Modern Magyar Történelem), Bp. 2018.
Gróf Károlyi Istvánné Windisch-Graetz Mária Magdolna: Feljegyzések és életképek. Szépmíves könyvek, Bp. 2017.
Károlyi Mihályné: Együtt a forradalomban–Együtt a száműzetésben. I–II. Európa, Bp. 1985.
Koselleck, Reinhart: Elmúlt jövő. A történeti idők szemantikája. Atlantisz, Bp. 2003.
Kuylenstierna-Andrássy, Stella: Ég a puszta. Corvina, Bp. 2015.
Menning, Daniel: Standesgemäße Ordnung in der Moderne. Adlige Familienstrategien und Gesellschaftsentwürfe in Deutschland 1840–1945. Oldenburg Verlag (Ordnungssysteme Studien zur Ideengeschichte der Neuzeit, Band 42.), München, 2014.
Műveltség és társadalmi szerepek: arisztokraták Magyarországon és Európában. Szerk.: Bárány Attila. Debreceni Egyetem Történeti Intézete (Speculum historiae Debreceniense), Debrecen, 2014.

Odescalchi Eugénie: Egy hercegnő emlékezik. Gondolat, Bp. 1987.
Püski Levente: Arisztokrácia a 20. századi Magyarországon I. Korunk, 19. évf. 9. sz. (2008. szeptember) http://epa.oszk.hu/00400/00458/00141/puskil.html
Sipos Balázs: Modern amerikai lány, új nő és magyar asszony a Horthy-korban. Egy nőtörténeti szempontú médiatörténeti vizsgálat. Századok 148. (2014: 1.) 3–34.
Sztárayné Kézdy Éva: Egy eltűnt réteg nyomában. Egykori arisztokrata családok leszármazottai a mai Magyarországon. Gondolat, Bp. 2009.
Weis István: A mai magyar társadalom. Gondolat (Társadalombiztosítási Könyvtár) Bp. 2013.
Wienfort, Monika: Adlige Handlungsspielräume und neue Adelstypen in der „Klassischen Moderne” (1880–1930). Geschichte und Gesellschaft, 33. Jahrg. H. 3.: Adel in der Neuzeit (Jul.–Sep. 2007.), 416–438.
Winkelhofer, Martina: Das Leben adeliger Frauen. Alltag in der k.u.k. Monarchie. Haymon Verlag, Innsbruck–Wien, 2016.

Facebook esemény

Püsök Imola

Püsök Imola a Pécsi Tudományegyetem harmadéves doktorandusza, az Interdiszciplináris Doktori Iskola néprajz és kulturális antropológiai tanulmányok programjában. Doktori kutatását az erdélyi Verespatakon végzi, ahol a táj és ember viszonyát vizsgálja, valamint a posztindusztriális közösségek változó társadalmi viszonyait. Érdeklődési területei: a táj és tér antropológiája; posztindusztriális közösségek; a posztszocializmus antropológiája; változás és állandóság, változó társadalmi, ökológiai és gazdasági viszonyok; politikai ökológia; ökológiai antropológia.

Püsök Imola kurzusa a Pesti Bölcsész Akadémián

Keleti Eldorádó. Bányászat, posztszocializmus és a lakozás esztétikája

Verespatakon mindenki az arany átkáról (blestemul aurului) beszél. A településen több mint húsz éve megállt az idő, s hogy miért nem indul el azóta sem, arra különféle magyarázatokat adnak a helyiek. Az ipari és posztindusztriális társadalmakkal foglalkozó antropológia támaszpontokat nyújt a kialakult helyzet komplex vizsgálatára, figyelembe véve a történeti, gazdasági, politikai, ökológiai és kulturális tényezőkön kívül a különféle helyi és globális aktorok szerepét. Kurzusunkon ezeket a fogalmakat és analitikai lehetőségeket járjuk körül.

2020. október 6., kedd 18:00 

Posztindusztriális közösségek az antropológiában

A technológiai forradalom egyre inkább az ún. tudásalapú „iparra” fekteti a hangsúlyt, így az IT, a turizmus, a média és kommunikáció jelentősége megnő a globális gazdaságok szempontjából. Ezzel egyidejűleg azonban a (ki)termelő ipar másodlagossá válik, megbénítva olyan közösségeket, amelyeknek az elmúlt száz vagy ötven évben akár egyetlen gyár vagy bánya jelentette a megélhetést. Az első előadás keretében a posztindusztriális települések antropológiai megközelítéseire fókuszálok.

2020. október 13., kedd 18:00

Bányászat, ipar, antropológia

A második előadáson a bányászattal és más kitermelőiparral foglalkozó antropológiai kutatásokat ismerjük meg. A prezentációban az antropológiai elméleteket két szempontból tárgyalom. Egyfelől ismertetem a bányász- és más (poszt)indusztriális közösségek jellegzetes társadalmi és kulturális elemeinek megértését segítő koncepciókat, másfelől bemutatok olyan fogalmakat, melyek ezen közösségek vizsgálata kapcsán merültek fel, de a társadalomtudományok tágabb fogalomtárába is beépültek.

2020. október 20., kedd 18:00

A posztszocializmus antropológiája

Az 1970-es, 1980-as években, majd a rendszerváltás után nyugati antropológusok elkezdtek a vasfüggönyön inneni területeken kutatni (Katherine Verdery, Chris Hann, később Frances Pine, David Kideckel). Főként a rendszerváltás után ezen kutatások alapján a szocializmust, majd a posztszocializmust mint rendszert kezdték el analizálni. Mindeközben a kelet-európai térségben a társadalomtudományi és a néprajzi tudományok képviselői is egyre inkább vonzódtak az antropológia nyugaton elterjedt elméleti keretei felé, s (főként 1989 után) egyre inkább lehetőségük nyílt a nemzetközi diskurzusban saját, „bennszülött” paradigmáikat, meglátásaikat képviselni. Ezen az órán a posztszocialista térséggel foglalkozó főbb antropológiai kutatásokkal foglalkozunk, valamint a posztszocializmust mint antropológiai analitikai keretet vizsgáljuk. Tagadhatatlan, hogy a térség jellegzetes történelmi, politikai, gazdasági és társadalmi-kulturális kontextusa meghatározza az itt élő közösségek és egyének lehetőségeit és döntéseit, e kontextus pedig esettanulmányunk szempontjából is analitikailag releváns.

2020. november 3., kedd 18:00

Verespatak. Politikai ökológia és a lakozás esztétikája

A kurzus lezárásaként saját terepkutatásom mutatom be. Verespatak egy tizenhat falut magába foglaló erdélyi község, ahol 1996-ban egy kanadai bányászvállalat tervezte átvenni az addig államilag működtetett aranybányát, egy olyan projekt keretében, melynek elkezdéséhez a helyi lakosság nagy részét át kellett telepíteni. A közösség, mely kezdetben egyöntetűen ellenezte az új bányatervet időközben összeomlott: a vállalat nyomására sokan elköltöztek, családok, barátságok mentek tönkre, a község több falva kiürült, a vállalat pedig mai napig nem kezdhette el a munkálatokat, a szükséges engedélyeket nem tudták megszerezni. Ebben a környezetben vizsgálom Verespatakon a lakozás esztétikáját, mely az emberi szereplők egymással és környezetükkel való viszonyában érhető tetten.

Ajánlott irodalom:

de Certeau, M. (1988[1984]). The Practices of Everyday Life. Berkeley and Los Angeles, CA: University of California Press.
Eriksen, T. H. (2006[1995]). Kis helyek – nagy témák. Bevezetés a szociális antropológiába. Budapest: Gondolat Kiadó.
Hann, C., C. Humphrey és K. Verdery. (2002). Introduction: postsocialism as a topic of anthropological investigation. In C. Hann (szerk.) Postsocialism. Ideals, Ideologies and Practices in Eurasia. London és New York, NY: Routledge, pp. 1–28.
Ingold, T. (2000). The Perception of the Environment. Essays in livelihood, dwelling and skill. London: Routledge.
Kideckel, D. A. (2002). The Unmaking of an East-Central European Working Class. In Chris Hann (ed.) Postsocialism. Ideals, Ideologies and Practices in Eurasia. New York, NY: Routledge, pp. 114–132.
Nagy Zoltán. 2018. „Az örökkévalóság kőolajtól bűzlik.” Az olaj és a hantik: ellenállás vagy opportunizmus? Ethnographia 129 (3), pp. 484–510.

Szakirodalom:

Alexandrescu, F.M. 2012. Human Agency in the Interstices of Structure: Choice and Contingency in the Conflict over Rosia Montana. University of Toronto: PhD Thesis.
Bauman, Z. (2006[2000]). Liquid Modernity. Cambridge: Polity.
Bejan R., P. Murvai, I. Mihaila és M. Cherciov. 2015. Transnational responses to global capitalism: The case study of the Roşia Montană campaign. A Social Work Journal. 5 (2), pp. 199–207 .
Cataramă, D. 2014. Situații conflictuale în Roșia Montană – disoluția unei comunități. Dilema Veche. 544 (July 13–17).
de Certeau, M. (1988[1984]). The Practices of Everyday Life. Berkeley and Los Angeles, CA: University of California Press.
Egresi I. 2011. The Curse of the Gold: Discourses Surrounding the Project of the Largest Pit-Mine in Europe. HUMAN GEOGRAPHIES – Journal of Studies and Research in Human Geography. 5 (2), pp. 57–68.
Ellen, R., W. James, T. Ingold, R. Littlewood, P. Richards. (1996). 1990 Debate: Human Worlds Are Culturally Constructed. In Tim Ingold (szerk.) Key Debates in Anthropology. London és New York, NY: Routledge, pp. 81–105.
Eriksen, T. H. (2016). Overheating: An Anthropology of Accelerated Change. London: Pluto Press.
______ (2006[1995]). Kis helyek – nagy témák. Bevezetés a szociális antropológiába. Budapest: Gondolat Kiadó.
Foucault, M. és P. Rabinow. (1984[1982]). Space, Knowledge, Power. In P. Rabinow (szerk.) The Foucault Reader. An Introduction to Foucault´s Thought. London: Penguin Books, pp. 239–256.
Geertz, C. (1988). A kultúra fogalmának hatása az ember fogalmára. Kultúra és Közösség 1988(4): 67-75.
Hann, C., C. Humphrey és K. Verdery. (2002). Introduction: postsocialism as a topic of anthropological investigation. In C. Hann (szerk.) Postsocialism. Ideals, Ideologies and Practices in Eurasia. London és New York, NY: Routledge, pp. 1–28.
Hirsch, E. (1995). Introduction. Landscape: Between Place and Space. In E. Hirsch and M. O’Hanlon (eds.) The Anthropology of Landscape: Perspectives on Place and Space. Oxford: Oxford University Press, pp. 1-30.
Hobbs, E. (2011). Performing Wilderness, Performing Difference: Scismogenesis in a Mining Dispute. Ethnos. 76(1), pp. 109–129.
Horvath, A. (1998). Tricking into the Position of the Outcast: A Case Study in the Emergence and Effects of Communist Power. Political Psychology, 19(2), pp. 331–347.
_____ (2013). Modernism and Charisma. London: Palgrave Macmillan.
Ingold, T. (2000). The Perception of the Environment. Essays in livelihood, dwelling and skill. London: Routledge.
Jarosz, K. 2015. Rosia Montana in Romania: Roman Gold Mines and the Power of Protests.  Journal of Community Archaeology and Heritage. 2 (1), pp. 57–71.
Kideckel, D. A. (2002). The Unmaking of an East-Central European Working Class. In Chris Hann (ed.) Postsocialism. Ideals, Ideologies and Practices in Eurasia. New York, NY: Routledge, pp. 114–132.
______ (2004). Miners and Wives in Romania’s Jiu Valley: Perspectives on Postsocialist Class, Gender, and Social Change. Identities: Global Studies in Culture and Power. 11(1), pp. 39–63.
Leach, J. (2006). 'Team Spirit' The Pervasive Influence of Place-Generation in 'Community-Building' Activities along the Rai Coast of Papua New-Guinea. Journal of Material Culture, 11 (1–2), pp. 1–17.
Lefebvre. H. (1991). The Production of Space. Oxford: Blackwell.
Low, S.M. és D. Lawrence-Zúñiga. (2003). Locating Culture. In S.M. Low és D. Lawrence-Zúñiga (eds.) The Anthropology of Space and Place: Locating Culture. Oxford: Blackwell.
Margarit D. 2016. Civic disenchantment and political distress: the case of the Romanian Autumn. East European Politics 32:1, pp. 46–62.
Mészáros, Cs. (2013). Tekintély és bizalom. Kultúra és társadalom két szibériai faluközösségben. Budapest: L'Harmattan.
Miller, D. (2010[2008]). The Comfort of Things. Cambridge: Polity Press.
Narotzky, S. – Goddard, V. (eds.) 2017. Work and Livelihoods: History, Ethnography and Models in Times of Crisis. London: Routledge.
Ortner, S. B. (1994[1984]). Theory in Anthropology since the Sixties. In N.B. Dirks, G. Eley, S. B. Ortner (szerk.) Culture/Power/History: A Reader in Contemporary Social Theory. Princeton, NJ: Princeton University Press, pp. 372–411. [Magyarul: Ortner, S. (1988). Az antropológia elméletei a hatvanas évektől. In Hofer T. – Niedermüller P. (Szerk.) Nemzeti kultúrák antropológiai nézetben. Tanulmánygyűjtemény. Budapest: MTA Néprajzi Kutató Csoport, pp. 19-96.]
Pálsson, Gísli. 1991. Social Theory and Human Ecology: The Speaker and the Producer. In Coastal Economies, Cultural Accounts: Human Ecology and Icelandic Discourse. Manchester: Manchester University Press, pp.:1-22.
Pop, V. A. 2013 Campaigning to “Save Roşia Montană”: The Role of the “Formula As”Magazine". Bulletin of the Transilvania University of Braşov. VII: Social Sciences and Law (2), pp. 235–246.
Sampson, S. (2002). Beyond Transition: Rethinking Elite Configurations in the Balkans. In C. Hann (szerk.) Postsocialism. Ideals, Ideologies and Practices in Eurasia. London és New York, NY: Routledge, pp. 297–316.
Sevastre, L. 2017. Enchanted Place, Shifting Landscapes. An anthropological study on the tangled transformations within Roșia Montană’s place and landscape. University of Bergen: Mphil Thesis.
Stoicescu, M. R. (2012). Communitas and Forms Without Foundations: Romania's Case of Interlocking Liminalities. Review of International Studies. 38(2), pp. 509–524.
Szakolczai, A. (2015a). Liminality and Experience: Structuring Transitory Situations and Transformative Events. In  A. Horvath, B. Thomassen, H. Wydra (szerk.) Breaking Boundaries: Varieties of Liminality. Oxford: Berghahn, pp. 11–38.
_____ (2015b). Marginalitás és liminalitás. Státuszon kívüli helyzetek és átértékelésük. Regio, 23(2), pp. 6–29.
Thomassen, B. (2015). Thinking with Liminality: To the Boundaries of an Anthropological Concept. In  A. Horvath, B. Thomassen, H. Wydra (szerk.) Breaking Boundaries: Varieties of Liminality. Oxford: Berghahn, pp. 39–58.
Tsing, A. L. (2005). Friction: An Ethnography of Global Connection. Princeton and Oxford: Princeton University Press.
Turner, V. (2002). A rituális folyamat. Budapest: Osiris.
Vasi, I.B. (2004). The Fist of the Working Class: The Social Movements of Jiu Valley Miners in Post-Socialist Romania. East European Politics and Societes, 18(1), pp. 132–157.
Velicu, I. 2012a. The Aesthetic Post-Communist Subject and the Differend of Rosia Montana. Studies in Social Justice. 6 (1), pp. 125–141.
_______ 2012b. To Sell or Not to Sell: Landscapes of Resistance to Neoliberal Globalization in Transylvania. Globalizations. 9 (2), pp. 307–321.
_______ 2014. Moral versus Commercial Economies: Transylvanian Stories. New Political Science, pp. 1–19.
_______ 2015. Demonizing the Sensible and the ‘Revolution of Our Generation’ in Rosia Montana, Globalizations. 12 (6), pp. 846–858.
Velicu, I. és M. Kaika. 2017. Undoing environmental justice: Re-imagining equality in the Rosia Montana anti-mining movement. Geoforum. 84 (2017), pp. 305–315.
Verdery, K. (1996). What Was Socialism and What Comes Next? New Jersey, NJ: Princeton University Press.
Vesalon, L. és Creţan, R. (2013), ‘Cyanide kills!’ Environmental movements and the construction of environmental risk at Roşia Montană, Romania. Area. 45, pp. 443–451.
Wydra, H. (2000). Continuities in Poland's Permanent Transition. London: Macmillan.
Wydra, H., B. Thomassen és A. Horvath. (2015). Introduction. In  A. Horvath, B. Thomassen, H. Wydra (szerk.) Breaking Boundaries: Varieties of Liminality. Oxford: Berghahn, pp. 1–8.

Facebook esemény

Tabi Norbert

1990-ben születtem Budapesten. Az ELTE történelem alapszaka után a Corvinus Egyetem politikatudomány mesterképzésén és az ELTE történelem mesterképzésének modernkori magyar történelem szakirányán szereztem diplomát. Alapszakos szakdolgozatomat a magyar futball és a politika kapcsolatának II. világháborút követő történetéből, mesterszakos diplomamunkáimat a labdarúgás Rákosi-rendszerben betöltött legitimációs szerepéről (Corvinus), valamint a magyarországi lelátói erőszak, futballhuliganizmus 20. századi történetéből (ELTE) írtam. A Corvinus-on kutatott témámmal 2017-ben az OTDK politikatudomány szekciójában különdíjat nyertem. Jelenleg az ELTE BTK Történelemtudományi Doktori Iskola Modern Magyarország programjának harmadéves doktorandusza vagyok, disszertációmat az „FTC sportegyesület társadalmi és politikai szerepe a Rákosi- és a korai Kádár-rendszerben” címmel írom. 2018-ban elnyertem az Új Nemzeti Kiválóság Program ösztöndíjat „A magyar sportegyesületek és az 1956-os forradalom” témájában. Témámmal rendszeresen adok elő konferenciákon, az elmúlt években több publikációm is megjelent.

A futball számomra nemcsak kutatási terület, hanem egyben szenvedély (aktívan focizom, ha tehetem, hétről hétre jelen vagyok kedvenc csapatom mérkőzésein) is, ami a tudományos munka során is plusz motivációt tud adni. Meggyőződésem, hogy a kutatási témám amellett, hogy rendkívül izgalmas, messze túlmutat önmagán: a sport és főként a futball, természetéből adódóan egy olyan eszköz, melyen keresztül rengeteg minden megtudható az adott kor politikai és társadalmi rendszeréről, folyamatairól. A Pesti Bölcsész Akadémián tartott kurzusommal ezt is szeretném érzékeltetni.

Tabi Norbert kurzusa a Pesti Bölcsész Akadémián

Volt egyszer egy Futbólia – Futball, társadalom és politika kapcsolata Magyarországon a Rákosi-rendszerben

A Rákosi-rendszer éveiben Magyarországon a futball az emberek jelentős része és a kommunista pártvezetés számára rendkívül fontos szereppel bírt. A diktatúra legsötétebb napjaiban a sportág az emberek számára egyszerre jelentett örömforrást, kollektív sikerpótlékot, közösségteremtést és a szólásszabadság egyik utolsó viszonylag szabad közegét, míg a politika a világraszóló sikerek révén a propaganda eszközét látta benne.

Mi vezetett a futball páratlan népszerűségéhez? Vajon mi volt az oka, hogy az ’50-es évek elején szinte minden fiúgyerek Puskás Öcsi és Kocsis Sanyi akart lenni? Hogyan alakította át a rezsim a sportegyesületi rendszert, miként lett az FTC-ből Kinizsiként számkivetett egyesület, és hogyan tették Farkas Mihály honvédelmi miniszter vezetésével a korábbi Kispesti AC-t Budapesti Honvéd néven a világ talán legerősebb futballcsapatává? Tudtad, hogy a futballéleten belül is volt, a Rajk-perhez hasonló, végzetes kimenetelű, az elrettentést szolgáló koncepciós eljárás? Hallottál róla, hogy a Rákosi-rendszer idején az első erőszakos, utcai tömegmegmozdulások az 1954. évi, elvesztett világbajnoki döntőt követően robbantak ki?

Ha kíváncsi vagy a válaszokra, gyere el Tabi Norbert négy alkalmas kurzusára, melynek témája a futball, a társadalom és a politika kapcsolata Magyarországon, a Rákosi-rendszerben.

2020. október 7., szerda 18:00. ELTE BTK Ifjúsági épület III/1.

Miért épp a foci? – A futball politikai és társadalmi jelentősége; A futball mint rítus

Az első óra egyfajta bevezetésül is szolgál: kiderül, miben emelkedik ki a futball a többi sportág közül, miért örvendett már a 20. században is különösen nagy népszerűségnek a társadalom és a politika körében világszerte és Magyarországon, ezáltal miért alkalmas, hogy történelemtudományi vizsgálat tárgya legyen. A politikai szerep kapcsán előkerül a legitimitás fogalma, amely a rezsim felhasználási törekvései kapcsán kulcsfontosságú a téma megértéséhez. Előkerülnek a fő szempontok, melyek által érthetővé válik a futball társadalmi „szelep” funkciója. Mindezekhez kapcsolódóan szó lesz arról is, hogy a futball miként vált a modern tömegtársadalom rítusává, ezáltal gyakorlatilag valláspótlékká, melynek a Rákosi-rendszer éveiben is jelentősége volt.

2020. december 1., kedd 17:30 online (Facebook oldalunkon)

Osztálykülönbség – A futballélet átalakítása

Az alkalom rövid történeti áttekintéssel indul. Ezután látható lesz, hogy miként alakította át a kommunista párt szovjet mintára a magyarországi futballéletet. Az egyesületi rendszert vizsgálva megmutatkozik majd, hogy hogyan kerültek vezető kommunista politikusok a klubok élére, milyen módszerekkel lehetett támogatni vagy elnyomni a hatalmi struktúra vagy a társadalom egy-egy szeletét szimbolizáló futballcsapatot – azaz hogyan lett például a Kispesti AC-ből a világhírű Budapesti Honvéd, és a sikeres FTC-ből számkivetett Kinizsi. Akaratukon kívül, hasonló folyamatok zajlottak a futballistáknál, mint a csapatoknál. Voltak játékosok, akik szinte minisztereket megillető kiváltságokkal rendelkeztek, de akadtak olyanok is, akik csak súlyos retorziók mellett folytathatták a futballt. Az ő történetüket követően az óra Szűcs Sándor válogatott labdarúgó tragikus kimenetelű koncepciós perének bemutatásával zárul.

2020. december 8., kedd 17:30 online (Facebook oldalunkon)

Futbólia „katonái” – Propaganda a futballon keresztül

Ezen az órán bemutatom, hogy a kommunista párt milyen sokféle propagandát folytatott a labdarúgáson keresztül: a világraszóló sikerek révén „diadal a kapitalista világrend felett”, tervgazdasági ösztönzés, élsportoló-élmunkás analógia, valamint ellenségkép-gyártás – mindezekhez végső soron „Futbólia katonái”, azaz a labdarúgók szállították az „alapanyagot”. Szó lesz a legendás „Aranycsapat” mint szimbólum történetéről, melynek tagjai szándékukon kívül váltak a propagandagépezet csúcstermékévé. Az alkalom során szó lesz még az ’50-es évek stadionépítései hullámáról és a Népstadion átadásáról is.

2020. december 15., kedd 17:30 online (Facebook oldalunkon)

Drukkerek a lelátón és a pesti utcán – A szurkolók helyzete

A kurzus a futball sokszor elfeledett – ám talán legfontosabb – szereplőjével zárul: a szurkolóval. Az alkalom első részében az idehaza legnagyobb drukkertáborral rendelkező Ferencvárosi Torna Club híveiről lesz szó: mit jelentett az időszakban fradistának lenni, hogyan viszonyultak a szurkolók a rendszerhez – és persze fordítva: a rezsim hogyan viszonyult a Fradi szimpatizánsaihoz? Az óra második felében, a kurzus záró témájaként az 1954. évi elvesztett világbajnoki döntőt követő budapesti utcai zavargások témáját vizsgáljuk. Szimbolikus erejű, hogy az első tömeges, erőszakos megmozdulás a Rákosi-rendszer éveiben az Aranycsapat történetének legfontosabb meccse után robbant ki. Az események bemutatása keretbe foglalja és lezárja a kurzust: a július 4-ét követő napokban történtek kicsiben azt jelentették Futbóliának, mint a hazai kommunista rendszernek az 1956-os forradalom és szabadságharc: nem ért ugyan egy csapásra véget tőle, de valami végérvényesen összetört.

A kurzushoz felhasznált irodalom, források:

Szakirodalom:

Bayer, József (1997): A politikai legitimitás – Elméletek és viták a legitimitásról és a legitimációs válságról. Napvilág kiadó, Budapest  

Beetham, David (1991): The legitimation of power. Palgrave Macmillan, Basingstoke

Borsi-Kálmán, Béla (2019): Az Aranycsapat és ami utána következik. Kortárs Könyvkiadó, Budapest

Bromberger, Christian (1995): Futball as world-view and as ritual. In: French Cultural Studies 6, 299–311.

Dénes, Tamás–Hegyi, Iván–Lakat T., Károly (2011): Királyok, hercegek, grófok. Magyar Labdarúgó Szövetség, Budapest

Dénes, Tamás–Sándor, Mihály (2012): Baj-nok-csa-pat! A magyar labdarúgás 14 bajnok klubjának története. Campus Kiadó, Budapest

Gergely, Jenő–Izsák, Lajos–Pölöskei, Ferenc (1997): 20. századi magyar történelem 1900–1994. Korona Kiadó, Budapest

Hegyi, Iván (2010): Magyarok nagy pályán. Sprint Kiadó, Budapest

Hernádi, Miklós (szerk.)–Surányi, András (szerk.) (1982): Aranycsapat – A film születése, és ami a filmből kimaradt… Mafilm, Budapest

Hoppe, László (1970): Labdarúgó-bajnokságaink 1901–1969. Sport Lap- és Könyvkiadó, Budapest

Kertész, István (2003): Puha vagy, Jenő – Interjú Dalnoki Jenővel. In: História, 2003/8-9., 53–54.

Majtényi, György (2009): Focialista forradalom. In: Népszabadság kritika, 2009.
december 28.

Péter, László (2014): Labdarúgás és vallás. Néhány elméleti szempont. In: Keresztény Magvető 2014/1, 49–64. o.

Rózsaligeti, László (2014): A futball aranykora. Válogatott, FTC, Honvéd, MTK, Újpest, Vasas és az 50-es évek. Alma Mater Zala Bt.

Rózsaligeti, László (2015): A Fradi piros fehérben. A Ferencváros labdarúgói a Rákosi korszakban. Alma Mater Zala Bt.

Romsics, Ignác (2005): Magyarország története a XX. században. Osiris, Budapest

Szabó, Róbert (2003): A jobbszélső – Interjú Sándor Károllyal. In: História, 2003/8-9., 49–50.

Szöllősi, György (2011): Puskás (3. bővített kiadás). Ringier, Budapest

Tabi, Norbert (2012): Futball és politika kapcsolata Magyarországon a II. világháború után – A hazai labdarúgás viszonya a kommunista diktatúrával 1945-1969-ig. Szakdolgozat kéziratban, ELTE BTK történelem alapszak

Tabi, Norbert (2016): Volt egyszer egy Futbólia – A labdarúgás legitimációs szerepe a Rákosi-korszakba. Szakdolgozat kéziratban, Budapesti Corvinus Egyetem, Társadalomtudományi és Nemzetközi Kapcsolatok Kar, Politikatudományi Intézet, politikatudomány mesterképzés

Tabi, Norbert (2017): A lelátói erőszak, a sporthuliganizmus története Magyarországon a kezdetektől 1989-ig. Szakdolgozat kéziratban, ELTE BTK, történelem mesterképzés, modernkori magyar történelem szakirány

Tabi, Norbert (2019): Az FTC sportegyesület társadalmi és politikai szerepe a Rákosi- és a korai Kádár-rendszerben. Disszertáció-részlet kéziratban, ELTE BTK Történelemtudományi Doktori Iskola, Modern Magyarország program

Takács, Tibor (2018): Büntetőterület – Futball és hatalom a szocialista korszakban. Jaffa, Budapest

Forráskiadványok:

Magyar Országos Levéltár Kiadványai II. Forráskiadványok 42. (2006): A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának jegyzőkönyvei 1957. július 2.–december 28.

Levéltári források:

Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL), Budapest Főváros Levéltára (BFL), Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (MNL-OL) iratanyagai

Interjúk:

A vizsgált időszakban élt sportolókkal, szurkolókkal készített saját interjúk anyagai

Sajtóanyagok:

A korabeli sajtó, főként a Népsport anyagai

Internetes adatbázisok:

Nemzeti Labdarúgó Archívum (nela.hu), magyarfutball.hu



Ajánlott olvasmánylista a hallgatóság számára:

Bocsák, Miklós (1983): Kocsis és Czibor. Sport, Budapest

Borsi-Kálmán, Béla (2014): Az aranycsapat. Egy magyar mítosz. In: Rubicon, 2014/7., 20–27.

Hadas, Miklós–Karády, Viktor (1995): Futball és társadalmi identitás – Adalékok a
magyar futball társadalmi jelentéstartalmainak történelmi vizsgálatához. In: Replika
17–18., 89–119.

Horváth, Zsolt (2003): Kinizsi, Bástya, Vörös Lobogó. A sportegyesületek államosítása 1949–51. In: História, 2003/8–9., 21–25.

Kasza, Peter (2004): A berni csoda – Amikor a futball történelmet írt. Alexandra, Pécs

Kő, András (1997): Szemétből mentett dicsőségünk. Volt egyszer egy Aranycsapat. Magyar Könyvklub, Budapest

Tabi, Norbert (2014): A futballistaper – Szűcs Sándor válogatott labdarúgó kivégzésének története. In: Rubicon, 2014/7., 28–33.

Tabi, Norbert (2017): A futball mint a modern tömegtársadalom rítusa. In: Esszencia Kötetek XII. – Látleletek (szerk. Varga Viktor), 9–18., Bolyai Műhely Alapítvány

Ajánlott filmek a hallgatóság számára:

Aranycsapat (1982) – magyar dokumentumfilm, 132 perc. Rendező: Surányi András

A Csodacsatár (1956) – magyar játékfilm, 90 perc. Rendező: Keleti Márton

Egy döntő pillanat (2014) – magyar dokumentumfilm, 52 perc. Rendező: Nagy Katalin

FradiMédia (2016): FTC1956 – Film a Fradi újjászületéséről. https://www.youtube.com/watch?v=4HG7zocovKQ

Facebook esemény

Facebook esemény a decemberi időpontokhoz

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS

Szervezési lehetőség a Pesti Bölcsész Akadémián

MEGHOSSZABBÍTOTT HATÁRIDŐ: 2020. SZEPTEMBER 30.!

Kedves doktorandusz és doktorjelölt hallgatótársunk!

Pályázati felhívásunk a Pesti Bölcsész Akadémia szervezői pozícióit hirdeti meg a filozófiatudomány, az irodalomtudomány, a nyelvtudomány valamint a történelemtudomány területén a 2020/21-es tanév őszi félévétől. Ideális szervező kollégánk legalább 1 évre (2 félévre) vállalja feladatai teljesítését.

A Pesti Bölcsész Akadémiáról:

Az ELTE BTK nyilvános előadás-sorozata nyitott egyetemként működik, amelynek célközönsége nem csak szakmabeli, a karon kívülről vagy az egyetem és a kar más tudományterületeiről is várható érdeklődő közönség a középiskolástól a nyugdíjas korosztályig. A Pesti Bölcsész Akadémia legfontosabb célja továbbra is az, hogy közérthető módon felhívja a figyelmet arra, hogy miben rejlik a humán tudományok öröme, vagyis bemutassa a szélesebb közönség számára is vonzó témákat, kutatásokat. A korábbi félévekben működő rendszer szerint idén is elsősorban a Kar összes Doktori Iskolájából várjuk a jelentkezőket kurzustartásra, de nyitottak vagyunk más felsőoktatási intézmények doktoranduszai felé is.

Előadásainkra a tanév során (elsősorban a szorgalmi időszakban, ritkább esetben a vizsgaidőszakban is, október közepétől június közepéig) hétfő, kedd és szerda este 18 órától 19.30-ig kerül sor.

A Pesti Bölcsész Akadémia előadásai az ELTE BTK kampuszán, elsősorban a Doktori Kiválósági Központban (Ifjúsági épület, III. 1.) hangzanak el.

Amit kínálunk:

- a doktori tanulmányokba beszámíttatható tudományszervezési kredit, melyet az ELTE Bölcsészettudományi Doktori Tanácsa garantál,

- kapcsolatépítés a tudományos és kulturális élet szereplőivel (az ELTE BTK doktori iskoláinak vezetőivel, oktatóival, hasonló érdeklődési területű doktoranduszokkal, könyvtárak, művelődési intézmények szervezőivel),

- szakmai, tudományos kompetenciák fejlesztése elsősorban a moderálás és a pályázatok bírálási folyamatában való közreműködés révén,

- tudományos látókör szélesítése a színes palettáról összeállított előadások révén, 

- honlapszerkesztési ismeretek;

- egy lelkes és összetartó doktorandusz szervezőcsapat, rugalmas munkaszervezés. :)

A szervezők feladatai:

- helyszíni részvétel a kb. 90 perces előadásokon (kb. 4-8 alkalom félévente): a terem előkészítése (elsősorban technikai segítség az előadás kivetítésében), moderálás (kérdések az előadóhoz, a közönség aktivitásának biztosítása), az előadás utólagos értékelése,

- a beérkező kurzuspályázatok értékelése, véleményezése,

- kapcsolatfelvétel és kapcsolattartás az előadókkal, szervezőtársakkal, valamint az ELTE BTK doktori iskoláinak vezetőivel,

- részvétel a féléves program kialakításában,

- a PBA előadásainak hirdetése a szervező által elérhető online vagy offline fórumokon, az előadók profiljának létrehozása sablon alapján a honlapunkon és a Facebook-on.

A jelentkezés feltételei:

A pályázók valamely bölcsészettudományi doktori képzés résztvevőiként jelentkezhetnek szervezőnek. A pályázat kizárólag az ŰRLAP hiánytalan kitöltésével fogadható el. A pályázatokat a PBA szervezői, s a témának megfelelő iskola felelősei bírálják el.

A jelentkezésnek tartalmaznia kell:

- egy rövid bemutatkozást,

- a szakmai motiváció rövid indoklását,

- a megpályázni kívánt tudományterületet.

A jelentkezéshez szükséges egy szaktanár ajánlása és támogató aláírása, aki a pályázatot pozitív elbírálásra ajánlja.

Jelentkezési határidő:  2020. szeptember 30.

JELENTKEZÉS:

A jelentkezéseket az ŰRLAP kitöltésével lehet eljuttatni a szervezőkhöz, amely elérhető a linkre kattintva. 

Budapest, 2020. augusztus 20.

a Pesti Bölcsész Akadémia szervezői

Tisztelt Érdeklődőink!

Magyarország kormánya 2020. március 11-i határozata értelmében az egész országra kiterjedő veszélyhelyzetet rendelt el, a koronavírus terjedésének megakadályozására tett intézkedéscsomag részeként.

Ez a rendelkezés érinti a felsőoktatási intézményekben megrendezett eseményeket, így a PBA kurzusait is. Programunkat ŐSZRE HALASZTJUK, az egyetem ZÁRVA lesz. Amennyiben egyes előadásainkat kizárólag online közvetítéssel mégis megtartjuk, arról tájékoztatni fogjuk az érdeklődő közönséget.

Amint lesznek új időpontjai az eseményeinknek, a lehető leghamarabb teljeskörű tájékoztatást nyújtunk.

Megértésüket és türelmüket köszönve,
a szervezők

Béresi Ákos

Béresi Ákos vagyok, 1981-ben születtem. A Balaton gyermekkorom óta életem része, jelenleg kutatóként is ez a fő szakterületem. Az ELTÉ-n diplomáztam történelemből, jelenleg a Gazdaság- és társadalomtörténet szakirányon vagyok doktorjelölt, illetve ugyanitt balatoni tematikájú kurzust is vezetek.

Béresi Ákos kurzusa a Pesti Bölcsész Akadémián

Treffpunkt Plattensee - németek a Balatonnál a szocialista korszakban

A szocialista korszak "retró Balatonja" és az ott nyaraló németek képe élénken él a magyar emlékezetben. Ez a kurzus részben a németekről szól: miért jártak ide? Mit jelentett nekik a mi tavunk? Hogyan viszonyultak egymáshoz és a helyiekhez? A kurzus egy lassan elenyésző világot próbál közelebb hozni a hallgatósághoz.

2020. október 5., hétfő 18:00. ELTE BTK Ifjúsági épület III/1.

Olvasmánylista a hallgatóság számára:

Can-Togay János/Jürgen Haase: Deutsche Einheit am Balaton, Be-Bra Verlag, Berlin, 2009
Jobst Ágnes: A Stasi működése Magyarországon, Jaffa Kiadó, Budapest, 2015
Slachta Krisztina: Állambiztonság és idegenforgalom a Balaton partján – Német-német találkozások 1961–
1989 között, LʼHarmattan Kiadó, Budapest, 2010
Slachta Krisztina: Megfigyelt szabadság – A keletnémet és a magyar állambiztonsági szervek együttműködése a Kádár-kori Magyarországon 1956–1990, Kronosz Kiadó, Budapest, 2017
Monika Tantzscher: Die verlängerte Mauer – Die Zusammenarbeit der Sicherheitsdienste der Warschauer-
Pakt-Staaten zur Verhinderung der„Republikflucht”, Hrsg. BStU, Berlin,1998

Facebook-esemény