Németh Szandra
Az ELTE BTK Történelemtudományi Doktori Iskolájának másodéves hallgatója vagyok a Társdalom- és Gazdaságtörténet Doktori Program keretében. Emellett a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum történész-muzeológusa. Munkám során 19–20 századi életmódtörténettel foglalkozom, különösen vendéglátás- és idegen-forgalomtörténeti témákkal, kutatásaim pedig a hatvanas–nyolcvanas évek társadalomtörténeti kérdéseire fókuszálnak. A doktori program keretében a hétvégi házak expanziójával és tömegesedésével foglalkozom.
Németh Szandra kurzusa a Pesti Bölcsész Akadémián:
„Nyolc óra szórakozás” - szabadidő és eltöltése a Kádár-korszakban
A kurzus a Kádár-korszak hétköznapjaiba ad betekintést, azon belül is elsősorban a szabadidő korabeli fogalmával, alakulásával és a főbb szabadidős tevékenységekkel, helyszínekkel ismerkedhetnek meg a résztvevők. A kultúra, sport világa mellett elsősorban az utazási lehetőségekről és szokásokról, a különféle szállástípusokról lesz szó a hétvégi házaktól a szövetkezeti üdülőkig. Megtudhatjuk miről volt híres az „Osztyapenkó”? Továbbá szó esik a különféle vendéglátóhelyekről, vagy épp az állambiztonság és a vendéglátás kapcsolatáról. Végezetül pedig a zenei életről, szórakozóhelyekről, a házibulik világáról, a beat-mozgalomról, az Ifiparkról, vagy épp a galerikről. A felsorolásból is látszik, hogy a szocialista mindennapok világába utazunk vissza, azonban az átpolitizált hétköznapok könnyedebb szféráiról beszélgetve – a rendszer jellegéből adódóan – érintjük a politikai, gazdasági, társadalmi folyamatok néhány fontos kérdését is.
I. 2014. március 12. (szerda) 18.00
A szabadidő társadalma
Az előadás a munka világán kívüli időtöltésről ad átfogó képet, a szocialista hétköznapokról, a párton és a gyáron kívüli időtöltésről. Megtudhatjuk, hogyan, milyen mértékben változott a lakosság szabadideje, vázoljuk a változás gazdasági és társadalmi hátterét. Továbbá kitekintünk a „Keleti Blokkon” belüli, valamint a nyugati társadalmak korabeli viszonyaira, érzékeltetve a hazai folyamatok általános, világtrendbe illeszkedő vonásait, vagy épp sajátosságait. Továbbá sorra vesszük a szabadidő eltöltésének formáit, jellegzetes tereit kezdve a kultúra világától a sportig. Lesz szó az olvasási szokásoktól, a színházba járástól, a mozikról, a tömegkultúra új üdvöskéjéről a televízióról, a legkedveltebb sportokról, vagy épp a gyerekjátékokról.
Ajánlott „olvasmányok”:
Magyar Művelődéstörténet. Szerk.: Kósa László. Osiris, Bp., 2006. 493–497., 519–526.
Magyar kódex 6. Magyarok a 20. században: Magyarország művelődéstörténete 1918–2000. Szerk.: Szentpéteri József. Kossuth, Budapest, 2001. 442–446.
Az előadás prezentációja letölthető innen.
II. 2014. március 19. (szerda) 18.00
„Ó, a Balaton, régi nyarakon”
Az előadás átfogó képet ad a hatvanas–hetvenes évek üdülési szokásairól és a nyaralási lehetőségekről, egyúttal elkalauzol bennünket a Cseh Tamás által megénekelt különös világba, mely a mai fiatalok számára furcsa és ismeretlen, a bennük élőknek pedig leginkább szívet melengető, hiszen hajdani ifjúságukat idézi. Megelevenedik a szakszervezeti, vállalati üdülők világa, megtudhatjuk kik részesültek a beutalókból, vagy hogyan és hol nyaralt a pártelit. Lesz szó a gyermekek üdültetéséről; a fizetővendéglátásról; a szállodák, turistaházak, kempingek világáról; a határon túli utazási lehetőségekről és a gombamód szaporodó hétvégi házakról is.
Ajánlott „olvasmányok”:
Valuch Tibor: Hétköznapi élet Kádár- János korában. Corvina, Bp., 2006.
„Balaton retró” című dokumentumfilm (rendezte: Papp Gábor Zsigmond, 2007)
Bálint Ágnes: Szeleburdi család. Móra, Bp., 1968.
III. 2014. március 26. (szerda) 18.00
Az eszpresszótól az önkiig. A szocialista vendéglátásról
Az előadás a jellegzetes szocialista vendéglátóhelyeket mutatja be, továbbá ismerteti a legfontosabb kultikus vendéglátóhelyeket. Megismerkedhetünk a korabeli vendéglők világával, a Mátyás Pincétől kezdve a kisvendéglőkig. A vendéglők megjelenésétől, berendezésétől kezdve a személyzeten át az étel- és italkínálatig. A hajdani kávéházakat felváltó eszpresszókról is lesz szó. A tömegétkeztetés, az önkiszolgálók, a restik és az Utasellátó is terítésre kerülnek, akárcsak a borozók, vagy a tejivók, tejbárok, tejpresszók. Nem hagyjuk érintetlenül a lángossütést sem, sem pedig a strandok sztárjait a főtt kukoricát.
Ajánlott olvasmány:
Gál László: „Csak a szépre…”. Budapesti élet-képek az 1950–1960-as évekből. Fekete Sas, Bp., 2005. 77–116.
IV. 2014. április 2. (szerda) 18.00
Lázadó ifjúság: a fiatalok szubkultúrái a hatvanas-hetvenes években
Amint a cím is mutatja a fiatalok szubkultúráiról szól az előadás, a lázadás különböző megnyilvánulásairól, résztvevőiről, a lázadás okairól, illetve annak társadalmi hátteréről. A korabeli zenés szórakozási lehetőségek széles skáláját járjuk végig a legkedveltebb szórakozóhelyektől a házibulikig. A legfontosabb zenei irányzatokról is lesz szó, többek között a popról, a rockról és a beatről. Ugyanakkor nem maradnak ki a tömegmédia kapcsolódó elemei sem, mint például a „Ki mit tud?”, ahogy a korszak kedvelt előadói és zenekarai sem. Végül pedig a korabeli szubkultúrák jellegzetes csoportjai kerülnek bemutatásra a huligánoktól a jampecokon át a galerikig.
Ajánlott „olvasmányok”:
Balázs Magdolna: Az Ifipark. Budapesti Negyed. 1994/1. sz.137–150.
Csörsz István: Sírig tartsd a pofád! I-II. Magvető, Bp., 1983.
Az esemény a Facebookon.