Hamerli Petra

 

 

Kép (Hamerli Petra).jpgA Pécsi Tudományegyetem Interdiszciplináris Doktori Iskolájának másodéves doktorandusza vagyok, tanulmányaimat az „Európa és a magyarság a 18–20. században” doktori programon folytatom. Kutatásom során a két világháború közötti időszak magyar–olasz kapcsolataival foglalkozom. Kutatásom során vizsgálom a magyar revíziós célok melletti olasz propagandát és ezzel összefüggésben a Trianonról alkotott olasz álláspontot. Hangsúlyt fektetek arra, hogy Olaszország milyen szerepet szánt Magyarországnak a balkáni és közép-európai olasz tervek megvalósítására irányuló olasz törekvésekben. Emellett a két állam kulturális és gazdasági kapcsolatai is a kutatás tárgyát képezik.

 

 

Hamerli Petra előadása a Pesti Bölcsész Akadémián:

 

Magyarország és Olaszország a két világháború között

(2014. november 27., csütörtök 18.00, ELTE BTK, a Történeti Intézet Szekfű Gyula Könyvtára)

 

 

A Horthy-korszak Magyarországának legfontosabb külpolitikai partnere az 1927. április 5-én aláírt olasz–magyar barátsági szerződés aláírásától kezdve Benito Mussolini Olaszországa volt, de a két állam már korábban, az első világháborút követő néhány hónapban is közeledett egymáshoz. Kapcsolatuk vizsgálata során számos, a magyar történelemből jól ismert esemény új megvilágításba helyezhető, és a róluk való ismeretek elmélyíthetőek. Az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlását követően Olaszországnak és Magyarországnak kölcsönösen szükségessé vált a másik fél támogatása. Olaszország elsősorban balkáni és közép-európai befolyásának megszerzése érdekében, illetve jugoszláv-ellenes törekvéseihez keresett partnert Magyarországban, aki az olaszokban vélte megtalálni saját fő céljának, a magyar területi integritás megőrzésének, illetve később a békerevíziónak támogatóját.  Ennek fényében a két állam közösen támogatta a horvátok szeparatizmusára törekvő usztasákat és a macedón forradalmárokat. Kettejük szövetségét Olaszország Romániával, Magyarország pedig Németországgal kívánta kiegészíteni, ám az erre irányuló kísérletek megbuktak. A két állam egyetértett viszont Ausztria bevonásával, melyhez gazdasági érdekek fűződtek, és amely 1934-ben, a római jegyzőkönyvek aláírásával realizálódott. A rendkívül élénk diplomáciai kapcsolatok mellett kulturális és gazdasági kapcsolatok is fennálltak Magyarország és Olaszország között. Előadásom célja, hogy átfogóan, de az érdekesebb eseményeket kiemelve mutassa be a két állam kapcsolatait, ismertetve szövetségük szerepét a korszak közép-európai külpolitikai viszonyrendszerében.

 

 

 Facebook-esemény

süti beállítások módosítása