Kajdi Alexandra

Kajdi Alexandra az ELTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskola Alkalmazott nyelvészet doktori program harmadéves hallgatója. 2012-ben végzett magyartanár – magyar mint idegen nyelv tanár – multikulturális nevelés tanára szakokon. Azóta a Magyar mint Idegen Nyelv tanszéken tanít grammatikát és magyar nyelvet külföldi egyetemistáknak. 2011 óta aktív tagja a Funkcionális nyelvészeti diákműhelynek, amely az Ösvények című online folyóiratot is készíti. Kutatási területe a többnyelvű mentális lexikon működése, azon belül is a toldalékolt szavak tárolása és előhívása magyart idegen nyelvként tanulók esetében.

Kajdi Alexandra kurzusa a Pesti Bölcsész Akadémián:

Mégis, kinek jut eszébe magyarul tanulni?

A kurzus tematikájában egy széles körben kevésbé ismert, de annál izgalmasabb területet mutat be: kik, miért és hogyan tanulnak magyarul. Az első két alkalommal a „Kik?” és „Miért?” kérdésekre keressük a választ. A 3. alkalommal pszicholingvisztikai kísérletekre hivatkozva nézzük át, hogyan is tárolódhatnak a különböző nyelvek az agyban, milyen kapcsolat van közöttük. Az utolsó alkalommal belehelyezkedünk a nyelvtanuló mellett a nyelvtanár nézőpontjába is, és konkrét eszközöket (tankönyvek, weboldalak, cd-k, stb.) átnézve szembesülünk a magyarul tanulók kihívásaival.

I. 2014. december 2. (kedd) 18.00
Kik és miért tanulnak magyarul?

Az első óra célja röviden bemutatni a magyar mint idegen nyelv oktatásának történetét és jelenét. Szó esik a külföldi egyetemeken, kulturális intézetekben és határon túli iskolákban folytatott oktatási tevékenységről is. Ugyanakkor a középpontban a jelenlegi magyarországi helyzet áll 3 korcsoportra lebontva: a magyar mint idegen nyelv tanulása a közoktatásban, egyetemi keretek között, és a felnőtt-oktatásban. A multikulturális Magyarország megismerését szociológiai statisztikák és személyes beszámolók is elősegítik.

Ajánlott olvasmány:
A migráns gyerekek oktatása: http://menedek.hu/migrans-gyerekek-oktatasa

II. 2014. december 9. (kedd) 18.00
A kétnyelvűségről röviden

A második alkalommal folytatjuk az előzőekben megkezdett témakört, ám a célcsoportokat immáron szociolingvisztikai szempontból, a kétnyelvűség szemüvegén át vizsgáljuk. Olyan kérdésekre keressük a választ mint a „Ki a kétnyelvű?”, „Hiba-e egy mondaton belül nyelveket váltogatni?”, „Az anyanyelv mindig a legjobban beszélt nyelv?”, „Mi van akkor, ha a többség kiközösít valakit, mert az másként beszél?”. Az óra célja, hogy szembesüljünk a kétnyelvű beszélők sokszínűségével, ezáltal árnyaltabb képet kapjunk a magyarul tanulók csoportjairól.

Ajánlott olvasmány:

Bartha Csilla: A kétnyelvűség alapkérdései

III. 2014. december 16. (kedd) 18.00
Hogyan is van a nyelv az agyban?

A harmadik alkalom a pszicholingvisztika jegyében telik. Röviden megismerkedünk az agy felépítésével, a memóriarendszerekkel és pár fő pszicholingvisztikai modellel. Ezután a szakirodalomból vett kísérletek alapján keressük arra a választ, hogyan is tárolódik a nyelv az agyban két-vagy többnyelvűek esetén. Emellett szó lesz afáziásokon végzett kutatásokról is, valamint kiemelt figyelmet kap a magyar nyelvre is jellemző kettős tárolás problémaköre.

Ajánlott olvasmány:

Navracsics Judit: Szóaktiváció két nyelven

IV. 2014. január 20. (kedd) 18.00
Milyen módszerekkel és milyen eszközökkel dolgoznak a magyar mint idegen nyelv tanárai?

Az utolsó, szeminárium-jellegű alkalommal szembesülünk az eddig hallott elméleti ismeretek gyakorlati alkalmazásával. Magyar mint idegen nyelvet oktató tankönyveket, weboldalakat, cd-ket és egyéb segédanyagokat nézünk át és értékelünk. A hallgatók emellett belebújhatnak mind a nyelvtanár, mind a nyelvtanuló bőrébe, ami feladatalkotásban és -elvégzésben teljesedik ki. Az óra egyszerre összegzi és lezárja a korábban megismerteket.

Ajánlott olvasmány:

http://www.magyarora.com
http://magyar-ok.hu/hu/A1A2_1_teachers.html

Facebook-esemény