„Szivemen páva sétált”: Közelítések Weöres Sándor költészetéhez - Molnár Eszter kurzusa
Címkék: kultúra mese irodalom kurzus irodalomtudomány bölcsészet nyitott egyetem Weöres Sándor ELTE BTK
2013.11.13. 12:40
Molnár Eszter
1985-ben születtem. Művészettörténet és magyar szakon diplomáztam az ELTE-n. Jelenleg ugyanebben az intézményben vagyok doktorandusz, az Irodalmi modernség program másodéves hallgatója, témavezetőm Tverdota György. A két világháború közötti magyar irodalom és képzőművészet archaikus-mágikus vonatkozásait kutatom, különös tekintettel József Attila és Weöres Sándor munkásságára. A Doktori Iskola teendői mellett a Kiscelli Múzeumban dolgozom gyakornokként.
Molnár Eszter kurzusa a Pesti Bölcsész Akadémián:
„Szivemen páva sétált”: Közelítések Weöres Sándor költészetéhez
2013-ban ünnepeljük Weöres Sándor születésének centenáriumát. Ebből az alkalomból számos tanulmány, konferencia-előadás, megemlékező újságcikk, sőt monográfia is született. Kiállítások, színpadi előadások, előadóestek próbáltak új szempontok alapján szólni Weöres még mindig nem teljesen ismert életművéről, erről a megszámlálhatatlanul sok valóságdarabkából, inspirációból összeálló hatalmas „rongyszőnyegről”.
I. 2013. november 25. (hétfő) 18.00
Mesék „álom-messzeségből”
Bolond Istók, Paprika Jancsi és Vitéz László alakja Weöres Sándor műveiben
„A garabonciás diák”: Bolond Istók. A garabonciás néprajzi jelentése és módosult alakváltozatai a magyar irodalomban. A mitikus jelleg elhalványulása Petőfinél, Aranynál és a remitologizáció jelensége Weöres Bolond Istók című mesés elbeszélésében.
„Álruhás bábok”: Paprika Jancsi és Vitéz László. A figurák eredete és cselekményalakító szerepei a Holdbeli csónakosban, a Bolond Istókban és Weöres más műveiben.
Vásári színjátszás és indiai mitológia, a szüzsék keleti kapcsolatai.
Kreatív írás: játék a mítosszal. A Bolond Istókból kihagyott négy magyar királyfi történetének megalkotása.
Ajánlott irodalom:
Weöres Sándor: Holdbeli csónakos In WEÖRES Sándor, szerk., STEINERT Ágota, Egybegyűjtött színjátékok, Helikon, 2011., 35-104.
Weöres Sándor: Bolond Istók In WEÖRES Sándor, szerk. STEINERT Ágota, Egybegyűjtött költemények I., Helikon, 2008, 339-391.
II. 2013. december 2. (hétfő) 18.00
Weöres Sándor és Károlyi Amy verses párbeszéde
Bevezető. Az író-házaspár életének bemutatása képekben, szavakban. A csöngei Weöres Sándor-Károlyi Amy Emlékház kiállítás-koncepciójáról.
Közös művek: versek, mesék, rajzok.
Károlyi Amy költészetének főbb jellemzői.
Válogatás a Weöres-versekkel párbeszédbe lépő Károlyi-versekből, mesékből. Beszélgetés az óra résztvevőivel.
Ajánlott irodalom:
Weöres Sándor és Károlyi Amy élete képekben, írta és összeállította KÁROLYI Amy, képanyagát készítette összeállította és válogatta MOLDOVÁN Domokos, Budapest, Magvető, 1984.
KÁROLYI Amy: A kislány, aki fütyülni tudott, Budapest, Egyetemi Nyomda, 1941.
KÁROLYI Amy, Hazatérés: válogatott versek, vál. és szerk. STEINERT Ágota, Argumentum, 2004.
III-IV. 2013. december 9., hétfő (18.00) (Helyszínváltozás!!! Új helyszín: "A" épület 428.)
és 2013. január 6., hétfő (18.00)
Weöres Sándor és a keleti filozófiák I-II.
Weöres költészete megközelíthető „orientalista” szempontból is. Nemes Nagy Ágnes szavaival: „Tájai, léptékei, tánclépései (fogyhatatlan nosztalgiái) olykor nem európaiak. Arányérzéke az.” 2013 áprilisában a 12 legszebb magyar vers elnevezésű konferenciasorozatot záró Valse triste-konferencián Gordon Győri János vetette fel, hogy Weöres költészetével összefüggésbe hozva a filozófiaoktatás keleti kultúrákkal foglalkozó fejezetét is sokkal könnyebben tudnánk tanítani a középiskolásoknak. Két előadásom ezen a gondolaton felbuzdulva, a középiskolai anyagot egészíti ki, miközben igyekszik vázlatosan megismertetni Weöres keleti gondolatokkal átitatott költészetét és műfordításait.