Melkovics Tamás

2006-ban kezdtem meg tanulmányaimat az ELTE BTK történelem szakán. Alapszakos és mesterszakos szakdolgozati témám is Felsőbüki Nagy Pál Sopron vármegyei reformkori országgyűlési követ politikai portréja volt. Kutatásaimat továbbfolytatva idén tavasszal napvilágot látott egy kismonográfia az elfeledett politikusról. Jelenleg az Új- és Jelenkori Magyar Történeti Tanszék harmadéves doktorandusza vagyok. Prof. Dr. Erdődy Gábor témavezetése mellett kutatom a reformkori főrendi liberális ellenzéki politikai csoportosulás létrejöttét, működését, érvényesülési lehetőségeit, eredményeit. Az előzményeket nem tekintve, kiindulási pontom az 1839-40-es diéta, amikor gróf Batthyány Lajos elkezdi szervezni a felsőtábla ellenzéki mágnásainak összefogását.

Melkovics Tamás kurzusa a Pesti Bölcsész Akadémián:

Reformkori vitás kérdések és politikus portrék

I. 2014. április 9. (szerda) 18.00

Vitás kérdések a magyar reformkorról és 1848-ról I.

Már rögtön a magyar reformkor időhatáraival kapcsolatban is merülnek fel problémák. 1830-ban kezdődik a reformkor? 1825-ben? Esetleg 1790-ben? A szűkebb és a tágabb időhatár elvezet minket egy ma is zajló történészi vitához: van-e kapcsolat az 1790-es évek felvilágosult reformtervei, és az 1830-as évek liberális törekvései között? A vitába ágyazottan, hogyan néz ki a magyar politikai paletta 1830-ig? Milyen a megjelenő liberalizmus? Külföldi import? Szerves magyar fejlődés eredménye? Előadásomban megpróbálok némileg kielégítő válaszokat adni a feltett kérdésekre.

II. 2014. április 29. (kedd) 18.00

Vitás kérdések a magyar reformkorról és 1848-ról II.

A nemzeti emlékezetben – többek között Szekfű Gyulának köszönhetően – meglehetősen eltérő Széchenyi képek élnek. Kossuth Lajoshoz való viszonyulásunkat pedig sok esetben a grófról alkotott vélemény határozza meg, ennek megfelelően a két nagy formátumú reformkori politikus valódi történelmi portréja eltorzul. Hasonló problémák merülnek fel a számtalanszor az aktuálpolitika által átértelmezett 1848 valódi történetével is.

III. 2014. május 6. (kedd) 18.00

Széchenyi, Kossuth és Kölcsey elfeledett „tanítómestere”, Felsőbüki Nagy Pál

Felsőbüki Nagy Pálról gimnáziumi tankönyveink csupán annyit jegyeznek meg, hogy az 1825-27-es országgyűlésen tartott tüzes, az arisztokráciát ostorozó beszéde következtében tette Széchenyi István felajánlását egy Magyar Tudós Társaság létrehozására. Ismereteink itt ki is merülnek vele kapcsolatban, holott egy érdekes, sok esetben ellentmondásos, vitákkal tarkított negyven éves politikai pályafutásról kell beszélnünk. Sőt arról, hogy többek között Széchenyi István, Kossuth Lajos, és Kölcsey Ferenc is politikai tanítómesterüknek nevezték a széles közvélemény emlékezetében csaknem a feledés homályába merült Sopron vármegyei reformkori politikust.

IV. 2014. május 13. (kedd) 18.00

Gróf Batthyány Lajos és a főrendi liberális ellenzéki csoportosulás

Gróf Batthyány Lajos személye nagyon sokáig mostoha, méltatlan utat járt be nemzetünk történetírásában, és ez által a hazai emlékezetben is. A reformkori politikus és az 1848-as változások miniszterelnöke háttérbe szorult, sőt bizonyos időszakokban a belső árulót testesítette meg. Mára a kutatások szerencsére meglehetősen árnyalták ezt a képet, s személyén keresztül eljuthatunk az arisztokrácia haladást pártoló, az országgyűlés felsőtábláján ellenzéki magatartást felvállaló csoportosulásához is.

Az esemény a Facebookon.

Olvasmány:

Magyarország története a 19. században