Barts Lívia

Jelenleg az ELTE BTK Filozófiatudományi Doktori Iskolájának hallgatója vagyok, ezelőtt az ELTE-n és a MOME-n végeztem, írtam kiállítási kritikákat is, többnyire pedig grafikusként dolgozom. Művészet-, média- és kultúraelmélettel foglalkozom, kutatási területem a 19. század végének vizuális kommunikációja, alkalmazott grafikája. Elsősorban a több irányból való megközelítés és az összefüggések keresésének híve vagyok, így több tudományterület (esztétika, média-, művészet- és kultúrtörténet, szociológia stb.) felől kísérelem meg vizsgálni a doktori témámat is.

Barts Lívia kurzusa a Pesti Bölcsész Akadémián:

Kirakatképek

Az előadássorozat témája a 19. századi vizuális kommunikáció és vizuális kultúra. Szó lesz tehát alkalmazott grafikáról (plakátokról, illusztrációkról, adatvizualizációkról, borító-, márka- és arculattervekről, reklámról) és ezek kulturális hátteréről, környezetéről. A vizuális kommunikáció köztes helyet foglal el a korszak gazdasági, politikai, társadalmi, intézményi modernizációja, illetve kulturális, művészeti modernizmusa között. A kurzuson ezért a témát mindkét irányból közelítenénk: egyrészt a világkiállítások és árkádok, hirdetések, szórakoztató és fogyasztói cikkek világa felől; másrészt a modern művészet átalakuló ábrázolásmódjai és a korszak optikai-technikai eszközeinek hatása felől.

I. 2014. december 1. (hétfő) 18.00
Mi az a vizuális kommunikáció és mi a szerepe a 19. századi modernitásban?

A bevezető előadáson vegyes példákon keresztül meghatározzuk a vizuális kommunikáció területeit, ágait (mint az illusztráció, plakáttervezés, márka- és arculattervezés stb.), és egy általánosabb kép felvázolásával megnézzük, hogy hogyan, milyen körülmények között voltak ezek jelen vagy hogyan alakultak ki a korszakban.

II. 2014. december 8. (hétfő) 18.00
Látni és látszani - A látványosság mint szociális tényező

Az előadáson részletesebben foglalkozunk az áruk és a fogyasztás, valamint az ehhez kapcsolódó terek és tevékenységek szerepével a 19. században. Szó lesz a világkiállításokról, a passzázsok, árkádok, bevásárló központok megjelenéséről és szerepéről, illetve ezek hasonló építészeti kialakításáról, látványos tereiről, kiállítási, kirakati gyakorlatairól. Mivel a vásárlás és fogyasztás tevékenysége a nézelődés és szórakozás tevékenységeihez kapcsolódik, így a látványosságokra és újdonságokra is egyre nagyobb hangsúly helyeződik, ami többek között a reklámok és márkák vizuális megjelenítésére is alapvető hatással van.

III. 2014. december 15. (hétfő) 18.00
Kaleidoszkópon keresztül – képalkotás, optikai játékok és a művészeti modernizmus

Az előadáson a 19. század vizuális kultúrájának érdekesebb eszközeit, szerkezeteit, technikáit, szórakozási formáit nézzük meg, melyek a modern képalkotási eljárásokra és a képek nézői befogadására egyaránt nagy hatással voltak. Szó lesz tehát a sztereoszkópról, a kaleidoszkópról, a panorámáról, a diorámáról, a fotográfiáról, vagy az ekkoriban igen népszerű távol-keleti művészetek térábrázolási szokásainak hatásairól a nyugat-európai modern emberre és művészetekre.

IV. 2014. január 19. (hétfő) 18.00
Vizuális standard – Adatvizualizáció és a modern intézmények

Az előadáson a 19. század során kialakuló, látványos változásokon átmenő és nagy karriert befutó adatvizualizációkról lesz szó, és ezeken keresztül nagyvonalakban a modern államok és intézmények szerveződési, illetve felügyeleti módjairól, vagyis a racionalizáció és a standardizáció jelenségeiről. Az adatvizualizáció természetesen az adatokon alapul, a statisztika tudományán, ami a 18. század végének szülötte. Példákon keresztül szó lesz arról, hogy a 19. század során hogyan bővült és finomodott az adatgyűjtés területe, és hogyan kapott egyre nagyobb hangsúlyt a század második felében ezek grafikai megjelenítése és a nagyközönség számára való kommunikációja albumok, atlaszok formájában vagy újságok hasábjain.

Ajánlott olvasmányok:

Benjamin, Walter, Párizs, a XIX. század fővárosa = W.B., Kommentár és prófécia, Budapest, Gondolat, 1969, 75-94.
Blaskó Ágnes, Margitházi Beja (szerk.), Vizuális kommunikáció: szöveggyűjtemény, Budapest, Typotex, 2010.
Crary, Jonathan, A megfigyelő módszerei: Látás és modernitás a 19. században, Budapest, Osiris, 1999.
Hofmann, Werner, A földi paradicsom: 19. századi motívumok és eszmék, Budapest, Képzőművészeti Kiadó, 1987.
Marx, Karl, Az áru fétisjellege és ennek titka = K.M., A tőke: A politikai gazdaságtan bírálata, I. könyv, 76-87.
Mirzoeff, Nicholas, Mi a vizuális kultúra?
Panofsky, Erwin, A perspektíva mint szimbolikus forma = E.P., A jelentés a vizuális művészetekben: Tanulmányok, Budapest, Gondolat, 1984, 170-249.