Bezsenyi Tamás

1988-ban születtem, Budapesten a VIII. és IX. kerületben nőttem fel, ahonnan egyetemre kerülve a szocialista korszak társadalomtörténete foglalkoztatott igazán. Mivel a családom tagjai a szocialista gyáriparban, szakmunkásként dolgoztak, így a munkástörténet és a munkatörténet érdeklődésem homlokterébe került az egyetemi évek alatt. Az informalitás, az illegális kapcsolathálózatok jelentőségét pedig saját kutatásaim során fedeztem fel. Ebben a félévben ezért a fenti két terület összekapcsolására és egymásra vonatkoztatására teszek kísérletet.

Bezsenyi Tamás kurzusa a Pesti Bölcsész Akadémián:

„Ne légy szeles, bár munkádon más keres” – A szocialista kori munkaszerveződések

A marxizmus alapvetően a munkavégzés formája alapján definiálta az egyént és a társadalmat egyaránt. A közbeszédben, és politikai programokban kizsákmányolókra és kizsákmányoltakra redukálódott dichotómia helyett a szocialista ideológia és a megvalósult szocialista időszak alapján egyaránt sokkal mélyebb, összetettebb folyamatok fedezhetőek fel a munkavégzésekkel kapcsolatosan. A szocialista államok a munka tartalmának minőségi és mennyiségi szempontú megváltoztatására törekedtek. A marxista eszmék alapján olyan társadalom létrehozása volt a cél, amelyben a hierarchikus függőségi munkavégzési rendszerek, a magánkézben lévő vállalkozások rivalizációja miatt fellépő profitérdekek helyett a horizontális, kooperatív munkaszerveződés valósul meg. Vajon az állami szinten nem elfogadott informális hálózatok milyen módon segítették mégis hozzá a társadalom tagjait egyfajta sajátos kooperatív munkaszervezéshez.

I. 2015. január 28., szerda
„Csak láncaikat veszíthetik?” – A szocialista ideológia és a munkavállalás

A marxista teoretikusok alapján azt kívánja megválaszolni az előadás, hogy a munkavállalók, illetve a termelésért, szolgáltatásokért felelő magánérdeket követő munkaadók helyzete, érdekei hogyan reflektálnak nagyobb összefüggésben a kapitalista gazdálkodási rendszer problémáira. A szocialista ideológia kanonizált és apokrifnek tekinthető teoretikusai miként látták a munkások lehetőségeit a létező kapitalizmusban, és az elképzeltből szintén valósággá váló szocializmusban. A társadalmi tulajdon jelentőségének feltérképezéséhez a szocialista termélés alternatíváinak számbavételével juthatunk el. Vajon az ideológiai szempontokat képviselő szerzők milyen típusú társadalmi, gazdasági feltételekből indultak ki és ezeknek mekkora hatása lehetett az adott korszakokban, illetőleg miként értelmezték át, hogyan formálódott örökséggé.

II. 2015. február 4., szerda
„A lovakat lelövik, ugye?” Munkások a szocialista tömegtermelésben

A tervgazdaság, az öt éves tervek, a kommunista szombatok, a brigádmunkák, a társadalmi munkák és TSZ patronálások közepette élő és dolgozó munkások hétköznapjai megragadására törekszik az előadás. A munkások és gyári vezetők munkavégzésének felvázolásán keresztül bepillantást nyerhetünk a munkaadók és –vállalók informális hálózataiba. Milyen lehetőségei voltak ezeknek az embereknek saját helyzetük javítására a formális utakon, valamint egyéni vagy csoport részeként megfogalmazott érdekérvényesítéssel. A társadalmi tulajdon védelmét mikor látták veszélyben a vállalati és gyári vezetők, és mit tettek ennek megakadályozásáért? A társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett munkavállalókból álló szerveződések feltérképezésén keresztül közelebb juthatunk annak a megválaszolására, hogy milyen problémákat vetett fel a szocialista jogtudat és mit jelentett a korszakban lebukni.

III. 2015. február 11., szerda - ELMARAD!!!
„Ötven literes hordóból, hogyan lehet hatvan liter sört kicsapolni?”

A szocialista gazdaság azon szektoraira koncentrál az előadás, ahol csupán részlegesen lehetett központi ellenőrzés és irányítás alá vonni a munkavégzést. Magyarországon az 1956-os forradalmat követő évtől lehetőség volt szabadkasszás rendszerben (gebin formában) üzemeltetni üzleteket, vendéglátóipari egységeket. Az 1968-as új gazdasági mechanizmus, az 1981-es kivállalkozásokról szóló törvény bevezetésén túl a valutaéhség, az eladósodási problémák miatt mi motiválta a vendéglátáshoz, turizmushoz kapcsolódó munkák állami felügyeletét, ellenőrzését. A szocialista térség más országai miként reagáltak a nyugati országokból érkező turizmusra, a szocialista társadalom fogyasztási szokásainak kielégítésére. Az informális csatornák az emltített szektorokban dolgozók között mennyire voltak hatékonyak a szolgáltatások kielégítésén túl az egyéni haszon megszerzéséhez? Milyen illegális eszközök igénybevételére volt lehetőség a szabályozások tükrében?

IV. 2015. február 18., szerda
„Fogjuk meg és vigyétek” – A szocialista kori munkavállalás praktikái

Az MSZMP vezetése rengetegszer foglalkozott a munkavállalás lehetőségeivel, az elaődás arra koncentrál, hogy milyen politikai tétjei voltak ennek a témának a második világháború utáni időszakban, illetve a jóléti államok korában. Az államhatalom a saját legitimitását biztosító ideológia alapján a munkavégzésből mit tartott fontosnak, milyen konfliktusokat eredményeztek az állami ellenőrzésért felelős szervezetek munkája, illetve maga az államhatalom működése? Az poltikai vezetés mit értett meg a munkavégzés során felmerülő infromális, illegális hálózatok társadalmi jelentőségéből? Hogyan kontruálta saját politikai feladatkörét munkavégzésként, mi volt a jelentősége a munkásszármazásnak a munkavállalás szocialista típusú kialakításánál, a munkahelyi kérdések megoldásánál? Az állami vezetők miként gondolkoztak a munkásokról, akiktől saját hatalmukat eredeztették.

Facebook-esemény

Mózes Dorottya

Nyelvész, irodalmár vagyok (ELTE-BTK Nyelvtudományi Doktori Iskola). Tanulmányaimat az Egyesült Államokban végeztem (Wellesley, Duke). Kutatási és érdeklődési területeim: a szociolingvisztika, az angol és a posztkoloniális irodalom, az afrikai amerikai tanulmányok és az interkulturális nyelvészet. Jelenleg a disszertációmon dolgozom, amely az identitásalkotást és a stilizálást vizsgálja posztkoloniális (irodalmi) korpuszok alapján.  
Napjaimat az állatok, az afrolatin táncok és a jóga nélkül nem tudom elképzelni.

Mózes Dorottya kurzusa a Pesti Bölcsész Akadémián:

FEKETÉN/FEHÉREN: ‘Rasszalapú’ és ‘rassznélküli’ nyelv

J. M. Coetzee Disgrace / Szégyen című regényének elemzése alapján

Az előadássorozat a ’rasszalapú’ (racial) és a ‘rassznélküli’ (nonracial) gondolkodás nyelvi megjelenítésével foglalkozik. A ’rasszalapúság’ és a ‘rassznélküliség’ témaköre interdiszciplináris megközelítést igényel: a vizsgálat a nyelvészet, az irodalomtudomány, a filozófia, a politológia és az ökológiai tanulmányok metszetében kell, hogy történjék. A négy előadás alapjául J. M. Coetzee Disgrace / Szégyen című regényének részletes nyelvi-nyelvészeti elemzése szolgál, de kitekintésként vizsgáljuk azt is, hogy hogyan jelenik meg a rasszizmussal való szembenézés az afrikai diaszpóra irodalmában. Az előadásokon és a szemináriumi beszélgetéseken olyan narratív és nyelvi stratégiákat elemzünk, amelyek felkeltik az etikai felelősség érzetét a gyarmatosítottak, a menekültek, a hontalanok, a kisebbségek és az állatok iránt, tehát mindazok iránt, akiket a hatalom megfosztott a méltóságteljes élethez és halálhoz való jogtól.

I. 2015. január 27., kedd
Bevezetés a posztkoloniális irodalomba és elméletbe

Az első előadás a releváns fogalmak és kérdések mentén áttekintést nyújt a posztkoloniális tanulmányokról. Elhelyezem J. M. Coetzee fehér dél-afrikai, Nobel-díjas író munkásságát és Szégyen című regényét a posztkoloniális (afrikai) irodalom kontextusában. Vázolom a nekropolitika fogalmát, amely élet és halál fölött uralkodó rasszista hatalmi gyakorlatként határozható meg: bizonyos populációkat élni hagy, miközben más populációkat a halálba küld, ill. olyan életkörülmények közé kényszerít, hogy kénytelenek élőhallottként vegetálni. Bevezetem a regény történeti és politikai hátterét: a dél-afrikai apartheid rezsimet, ill. a rasszizmus régi, megörökölt és új formáit a poszt-apartheid korszakban. Definiálom a rasszizmus, az antirasszizmus és a rassznélküliség fogalomhármasát, amely áthatja az afrikai politikai és kulturális gyakorlatot. A rassznélküliséget a dél-afrikai apartheid elleni küzdelem intellektuális örökségeként értelmezem. A további három előadás a témakör nyelvi-nyelvészeti vonatkozásaira fókuszál.

Irodalom: Coetzee, J. M.: Disgrace / Szégyen. 1–5. fejezetek.

II. 2015. február 3., kedd
A rasszalapú nyelv és identitás fogságában: ’fehér bőr, fehér maszkok’

A második előadás a rasszista és a nem-rasszista, a gyarmatosító és a gyarmatosított irodalmi nyelv jellegzetességeit és stílusjegyeit tárja fel és hasonlítja össze. A kurrens szociolingvisztikai szakirodalom alapján vázolom a hatalom, az ideológia és a nyelv összefüggéseit, valamint a dél-afrikai kontextus nyelvi hátterét. Körüljárom a stílus és a performancia fogalmait. Áttekintést adok a fehérség szociális és nyelvi vetületeiről (különös tekintettel a fehér maszkulin dominancia nyelvi performanciájá­nak ábrázolására). A dél-afrikai fekete angol performanciákon keresztül levezetem a rassz-alapú/etnikai identitás nyelvi konstruálását. Rámutatok a konstruált identitások összetettségére és politikai potenciáljára.

Irodalom: Coetzee, J. M.: Disgrace / Szégyen. 6–10. fejezetek.

III. 2015. február 10., kedd
Ember és állat: út az eldobhatóságtól a rassz nélküli praxisig

A harmadik előadás azt elemzi, milyen nyelvi és nyelven kívüli eszközökkel képes az író egy rassznélküli kapcsolatrendszert ábrázolni, és ily módon az uralkodó rasszista struktúrákat és diskurzusokat meghaladni. Michel Foucault, Giorgio Agamben és Achille Mbembe munkái nyomán vázolom azt a hatalmi formát, amely eltörli a megkülönböztetést az emberek és a tárgyak között. Elemzem, hogy a regény hogyan jeleníti meg a tárgyiasult lét fogságában vergődő emberi és állati csoportokat; hogyan próbálja meg visszaadni a „puszta élet” méltóságát. Az előadás a következőkre keres választ: Mit jelent embernek lenni a globális kapitalizmusban? Ki számít embernek és ki nem? Milyen kapcsolat fűzi
korunk emberét a többi emberhez, más fajokhoz, ill. a környezethez? Hogyan teremt a regény olyan új politikai és etikai kapcsolatokat, melyek túlmutatnak a rassz-alapú vagy a vérségi kapcsolatokon? Milyen áldozatokat kell hozniuk a szereplőknek – és nekünk, olvasóknak– a rassznélküli jövőért, amelyben az emberi és a nem-emberi életformák közösen osztoznak a bolygón?

Irodalom: Coetzee, J. M. Disgrace / Szégyen. 11–24. fejezetek.

IV. 2015. február 17., kedd
A való(di)ság és a fikció határán: ’rassz nélküli’ (beszéd)tette

A záró előadásban Coetzee későbbi művei (Elizabeth Costello, Diary of a Bad Year, Summertime) alapján a dokumentáris/önéletrajzi regény műfajának az irodalmi nyelvre gyakorolt hatásait vizsgálom. Ezen művekben a valóság és a fikció, az író és a narrátor közötti éles különbség elmosódik. Ebből a perspektívából közelítem meg az újabb szociolingvisztikai szakirodalom egyik dilemmáját: vajon a késői modernitásban a stilizáció gyakorlata lényegesen különbözik-e a mediált és a nem-mediált kontextusban: fenntartható-e a hagyományos megkülönböztetés az ún. „mindennapi beszéd” és a közvetített nyelv között? Az önéletrajzi regényekből olyan szövegrészleteket mutatok be, amelyek alapján az irodalmi nyelv esetenként szintén „mediált” performatívumként értelmezhető. Az előadás a következő kérdésekre fókuszál: Miben különböznek az írói vallomások, példabeszédek a filozófiai párbeszédektől, hogyan garantálja az író a rassznélküli beszédtettek életbe való beágyazottságát és hitelességét? A késői modernitásban hogyan szemlélhetőek a prédikáció, az „irodalmi”, a politikai, a filozófiai és a „mindennapi” beszéd közötti átmenetek?

Irodalom: Coetzee, J. M. Disgrace / Szégyen.

Coetzee, J. M. Elizabeth Costello Lesson 3-4. / Elizabeth Costello „Az állatok élete” 1-2. rész. 95-188.
Coetzee, J. M. 2007. Diary of a Bad Year. 39-45, 87-109.
Coetzee, J. M. 2009. Summertime: Scenes from Provincial Life. 17-84.

Facebook-esemény

Jéga-Szabó Krisztina

Harmadéves Phd-hallgató vagyok az ELTE-n. Kutatási területem a Nyugat-korszak nőirodalma. Ambícióm többféle tudományos szempontrendszer összebékítése. Civilben magyar-történelem-média szakos középiskolai tanárként tevékenykedem, kevéske felszabadított időmben pedig a mozi és a színház nagy barátja vagyok.

Jéga-Szabó Krisztina kurzusa a Pesti Bölcsész Akadémián:

Nő-identitás-alkotás (Erdős Renée, Lesznai Anna, Kaffka Margit)

Előadásaimban női pályák megrajzolására is kísérletet teszek, ami már önmagában a sztori-izgalmával kecsegtet, hiszen a századelőn minden női pálya rendhagyó. A korszakról szóló nagy magyar női regények néhány elemzési szempontját vetem fel, nem elszakadva a narratológia eszköztárától, az identifikációs útkereséseket nyomon követve.

I. 2015. január 26., hétfő
Párhuzamos életrajzok

Az előadás fő törekvése, hogy a modernitás írónői közül néhánynak, Erdős Renée, Lesznai Anna és Kaffka Margit pályaívének megrajzolásán keresztül bemutassa a nőíró sajátos irodalomszociológiai helyzetét, és az ebből a helyzetből is eredeztethető identifikációs konfliktusait. A Nyugat-korszak egyrészt a polgárosuló, emancipálódó női irodalom születését, divatba jöttét jelenti, másrészt az irodalmi mező perifériáját érintő, az irodalmi kánonból gyorsan kicsúszó, esetleg már eleve a kánon alá szituáltságot. Ezt a nők életének radikális átalakulása révén lassan kibontakozó kulturális önartikulációt, a sokáig naivnak és dilettánsnak értékelt női tapasztalatot a modernizmus egy lehetséges perspektívájaként érdemes szemügyre venni.

II. 2015. február 2., hétfő
Irányregény-önéletrajz-fejlődésregény

A pszichológia és a szociológia határmezsgyéjéről szólva a „honnan jöttem” kérdésének magyarázatául gyakran valamiféle metafizikai dimenziójú identitásbizonyosság leszögezése jellemzi a hagyomány híján ingatag szubjektumpozíciót. Előadásomban Erdős Renée és Lesznai Anna néhány művének, Az Ősök és ivadékoknak, a máig kiadatlan Ifjúságunk címet viselő „memoár”-nak, valamint A kezdetben volt a kert című nagyregény identifikációs eljárásait vizsgálom. Elsősorban az érdekel, hogy az alkotás és nő viszonylatát tematizáló, önéletrajzinak tartott regényekben milyen narratív eljárásokkal jön létre az író nő konstrukciója.

III. 2015. február 9., hétfő
Az alkotó nő tematizálása

Az alkotó-szerepnek és a hagyományos női szerepeknek az összeegyeztetése, a „férfi-művésszel” szembeni frusztráció, az alkotó nő magányosságának kérdése a korban polgárjogot nyerő női irodalom egészének kulcsproblémája. Mindhárom szerzőre jellemző a női és a férfi pozíciók kulturális oppozíciójának újra írása, a házasság-narratívákban is a hagyományos szerepek részben felcserélődnek, a nőhöz az aktivitás, a kreativitás, az erő és az önállóság képzetei kapcsolódnak.

IV. 2015. március 5., csütörtök 18.00, Attention Alkotóműhely
Zsidó identitás - női identitás

A zsidó identifikáció és a női identitáskonstrukció párhuzamosságának problémája áll az utolsó előadás középpontjában. A századvégtől a társadalmi modernizáció kísérőiként, a modern városi identitás gyökértelenségéhez és a modernizáció polarizáló hatásához kapcsolódóan olyan eszmék lesznek népszerűek, mint a mizogünia vagy az antiszemitizmus. A társadalmi progresszióban és a művészvilágban felülreprezentált zsidóság és a női emancipáció egyaránt, mint veszély jelentkezik, identitáspozíciójuk a többségi tudat abjectjeként, másikjaként képződik meg. Ennek a paradigmának igen szép irodalmi reprezentációja Erdős Berekesztett utak című szövege, ahol a szerelmi harc szecessziós utánérzésű témája faji ellentétként jelenik meg. Kaffkánál a zsidó figurájának több nézőpontú konstrukciója szerepel, Lesznainál pedig a társadalmi-kortörténeti tablóként megrajzolt nagyperspektíva egyik fő témája a zsidó-kérdés, egy a zsidósággal azonosuló női pozíció megfogalmazása.

Az előadás Facebook-eseménye

A kurzus Facebbok-eseménye

Keresztes Balázs

Az Általános irodalom- és kultúratudomány doktori program elsőéves hallgatója. Érdeklődése és kutatásai középpontjában a 19. századi magyar es angol nyelvű (próza)irodalom áll, ezen belül elsősorban a viktoriánus kor kulturális termelése. Vizsgálódásai hangsúlyait és szempontjait a médiatudomány, a materiális filológia és az anyagiság újabb elméletei alakítják.

Keresztes Balázs kurzusa a Pesti Bölcsész Akadémián:

Dekoráció és dekadencia – Oscar Wilde és kortársai

“This wallpaper and I are fighting a duel to the death. Either it goes or I do.”
– Wilde utolsó szavai a halálos ágyán

A kurzus során egymás mellett vizsgáljuk a viktoriánus századforduló egyes jelenségeit (esztétizmus, dekadencia, arts&crafts, dandyzmus) és kulturális gyakorlatait (öltözködés, lakás- és könyvdíszítés, íráshasználat), arra keresve a választ, hogy a kor „ideológiai” állásfoglalásait és irányzatait mennyiben határozták meg és befolyásolták a különböző mindennapi kulturális gyakorlatok. Mindeközben szem előtt tartjuk, hogy a saját ezredfordulós helyzetünk miben és milyen mértékben rokonítható a századforduló uralkodó ismeretelméleti és ideológiai álláspontjaival.

A kurzus elsősorban irodalmi művek olvasására összpontosít: az első két problémafelvető és kontextualizáló előadás után a második két alkalom teljes egészében közös olvasással telik. Az esztétista/dekadens diskurzus két emblematikus művének (Joris-Karl Huysmans: A különc és Oscar Wilde: Dorian Gray arcképe) szentelünk egy-egy alkalmat, hogy feltárjuk a színre vitt kulturális gyakorlatok komplex összefüggésrendszerét, valamint választ keresünk arra a kérdésre, hogy az adott művek napjaink kultúratudománya számára miért válhatnak kiemelten izgalmas olvasmányokká.

I. 2015. február 23., hétfő 18.00
Századforduló és ezredforduló – rokon vonások két korszak ismeretelméleti hangsúlyaiban

Bevezető előadás, amely során megpróbáljuk körvonalazni, hogy napjaink kultúratudományában mely kérdések és problémák léptethetők termékeny párbeszédbe a századforduló uralkodó irányzataival.
Kulcsszavak: anyagszerűség, érzékiség, testiség, hangulat, anti-historizmus, nem-hermeneutikai, jelenlét.

Tájékozódáshoz ajánlott olvasmány:
Hans Ulrich GUMBRECHT, A jelenlét előállítása, Ráció, Budapest, 2010.

II. 2015. március 2., hétfő 18.00
Kézművesek vs. dandyk – Az esztétizmus vitái

A második előadás során két olyan századvégi mozgalom (arts&crafts, dekadencia) kerül terítékre, amelyek (főleg) a viktoriánus Angliában az esztétizmus két, egymással látszólag ellentétes ideológiai álláspontját képviselték. A kulturális és történeti bevezetőt követően szót ejtünk arról, hogy a két mozgalom miként tért el az alkotás, a történelem, a morál, a természet, a műviség, valamint (végső soron) az esztétikai élmény értelmezésében, és mindez hogyan állított elő két egymással ellentétes művész-prototípust. A dekoráció kulturális (materiális) gyakorlatán keresztül azonban megpróbáljuk összekötni azt, amit az (immateriális) ideológia mesterségesen szétválasztott.

III. 2015. március 9., hétfő 18.00
Olvasás és lakberendezés – Huysmans: A különc

A szemináriumon közösen olvassuk az esztétista diskurzus kultuszművét, Joris-Karl Huysmans A különc című regényét, melyet többen neveztek a „dekadencia bibliájának” – az olvasás során főleg a bevezető előadásokban kijelölt kulturális és történeti aspektusokat részesítjük előnyben, de külön hangsúlyt fektetünk arra, hogy az irodalmi szöveg miként jeleníti meg és miként reflektál a különböző dekoratív gyakorlatokra.

Olvasmányok:

Joris-Karl HUYSMANS, A különc, ford. KOSZTOLÁNYI Dezső, Lazi, Szeged, 2002. [200 oldal]
Megjegyzés 1: Minden résztvevőt kérek arra, hogy a szemináriumra szöveggel érkezzen!
Megjegyzés 2: Azok számára, akik a francia eredetit olvasnák (ami természetesen nem kötelező), az alábbi, Magyarországon is hozzáférhető kiadást ajánlom:
Joris-Karl HUYSMANS, Á rebours, texte présenté, établi et annoté par Marc FUMAROLI, Gallimard, 2006. [Egyetemi Könyvtár – 039928]

IV. 2015. március 16., hétfő 18.00
A személyiség design-technikái – Wilde: Dorian Gray arcképe

A szemináriumon közösen olvassuk a késő-viktoriánus kultúra egyik emblematikus dokumentumát, Oscar Wilde Dorian Gray arcképe című regényét. A kulturális és ideológiai kontextuson kívül szót ejtünk a regény A különccel való viszonyáról, illetve arról, hogy Wilde műve miként írja tovább a kurzus elején kijelölt és Huysmans-nál is kulcsszerepben lévő problémákat.

Olvasmányok:

Oscar WILDE, Dorian Gray arcképe, ford. KOSZTOLÁNYI Dezső (bármelyik kiadás). [240 oldal] [MEK]
Megjegyzés 1: Minden résztvevőt kérek arra, hogy a szemináriumra szöveggel érkezzen!
Megjegyzés 2: Azok számára, akik az angol eredetit olvasnák (ami természetesen nem kötelező), az alábbi, Magyarországon is hozzáférhető kiadásokat ajánlom:
Oscar WILDE, The Picture of Dorian Gray: the 1890 and 1891 texts, szerk. Joseph BRISTOW (The Complete Works of Oscar Wilde, vol. 3.), Oxford UP, Oxford, 2005. [MTA – 032.938]
Oscar WILDE, The Picture of Dorian Gray: an annotated, uncensored edition, szerk. Nicholas FRANKEL, The Belknap Press of Harvard University Press, Cambridge (Mass.), 2011. [MTA – BC-102.032]

Olvasmányok:
Az olvasmányok listáját teljes egészében a két közösen olvasandó regény teszi ki. Az érdeklődő résztvevők számára igény szerint tájékoztatást nyújtok a két regény és kontextusuk (valamint bármilyen felmerülő téma) filológiai, illetve szakirodalmi anyagában.

Facebook-esemény

Gyuris Kata

Az ELTE BTK Modern angol és amerikai irodalom programjának másodéves hallgatója. Kutatási területe: 20. századi anglofón és frankofón afrikai irodalmak, különös tekintettel a gyarmati státuszból való kilépés által okozott bizonytalanságokra, identitásválságra.

Gyuris Kata kurzusa a Pesti Bölcsész Akadémián:

Modernkori robinzonádok – Folytatás vagy újraértelmezés?

Daniel Defoe Robinson Crusoe-ját mindenki ismeri, a legtöbben gyermekkori olvasmányaik között tartják számon, holott a mű nem csak tematikájában, hanem műfajában is fontos mérföldkő a világirodalomban. Nem csoda, hogy számos kapcsolódó mű született 1719-es megjelenése óta, melyek közül jó néhány nem is egyszerű feldolgozás vagy folytatás, hanem egészen újszerű értelmezése Defoe történetének. Az előadássorozat folyamán három robinzonádot szeretnék összevetni az eredetivel, a Másik különböző megjelenítéseire koncentrálva: Michel Tournier 1967-es Péntek vagy a Csendes-óceán végvidéke, J. M. Coetzee 1986-as Foe, illetve Patrick Chamoiseau 2012-es L’empreinte à Crusoé [Crusoe lábnyoma] című regényét.

I. 2015. február 25., szerda 18.00
Robinson Crusoe – korabeli értelmezések és Michel Tournier civilizált Péntekje

Daniel Defoe klasszikus regénye nem csak a nagyközönség körében aratott sikere miatt maradt fent a köztudatban, hanem azért is, mert a mai angol irodalomtörténet a regény műfaji fejlődésének egyik fordulópontjaként tartja számon. Az első előadásban a részletesebben tárgyalt fontos motívumok mellett (a gyarmatosítás allegóriája, illetve a gyarmati másik megjelenése) Michel Tournier Péntek vagy a Csendes-óceán végvidéke című regényét szeretném elemezni, mely rendhagyó módon Pénteket, a gyarmati másik képviselőjét teszi meg főszereplőnek. Az előadás elsősorban arra keresi a választ, hogy ez az újfajta szemlélet milyen módokon írja felül az eredeti regény igencsak kolonialista szemléletét, illetve hogyan kritizálja a nyugati társadalmat.

II. 2015. március 4., szerda 18.00
A feminista Crusoe és Chamoiseau Másikja

A második előadásban J. M. Coetzee, illetve Patrick Chamoiseau regényét vetem össze az előző előadáson tárgyalt eredeti Robinsonnal és Tournier robinzonádjával. Coetzee egy női szereplőt visz történetébe, aki később a történet írójává is válik, a Foe pedig ezáltal folyamatosan reflektál az írás aktusára, illetve arra a tényre, hogy éppen az angol irodalom egyik kanonikus darabjának átírását gyakorolja. Coetzee-hoz hasonlóan, Chamoiseau, a frankofón világban számos irodalmi díjjal kitüntetett martinique-i író és teoretikus is az európai irodalom egyik alappilléréhez nyúl vissza, s Tournier gyarmati másikja és Coetzee női szereplője után az ő Crusoe-ja egy ismeretlen, meg nem határozott Másikkal konfrontálódik.

Olvasmányok (a fent említett négy szépirodalmi mű mellett):

Bényei Tamás, Traumatikus találkozások: Elméleti és gyarmati variációk az interszubjektivitás témájára. Debrecen, Debreceni Egyetemi Kiadó, 2011.
Jean Bernabé, Patrick Chamoiseau & Raphaël Confiant, Éloge de la créolité. Paris, Gallimard, 1993.
Homi K. Bhabha. The Location of Culture. London and New York, Routledge. 1994.
Aimé Césaire. Discours sur le colonialisme, suivi du Discours sur la négritude. Paris, Présence Africaine. 2004.
Anne Marie Fallon. Global Crusoe: Comparative Literature, Postcolonial Theory and Transnational Aesthetics. Farnham and Burlington: Ashgate Publishing, 2011.
Frantz Fanon, A föld rabjai. ford. Kovács Anikó, Staub Valéria, Budapest, Gondolat, 1985.
Edward Said, Orientalizmus. ford. Péri Benedek, Budapest, Európa Könyvkiadó, 2000.

Facebook-esemény

Varju Kata

Másodéves vagyok az ELTE BTK Irodalomtudományi Doktori Iskolájában, A kortárs latin-amerikai elbeszélő irodalom alkotásainak és előzményeinek szövegvizsgálata képzésen. Kutatási témám Roberto Bolaño, különös tekintettel a fiktív életrajz műfajára, kitekintéssel Rodolfo Wilcock és Marcel Schwob munkásságára. Az egyetem mellett fordítással foglalkozom, katalán és spanyol nyelvből.

Varju Kata kurzusa a Pesti Bölcsész Akadémián:

Fiktív életrajzok hálójában

Az életrajz és az önéletrajz műfaját ugyan mindenki ismeri, de fiktív életrajzokról csak kevesen hallottak. Előadásomban szeretném áttekinteni a műfaj XX. századi keletkezéstörténetét és feltárni annak lehetséges, közös ismertetőjegyeit. A fiktív életrajz arra is lehetőséget ad, hogy bemutassunk egy hagyományozódási sort, amit egyesek talán lopásnak vélnének. Szentimentális utazást teszünk kontinensek között, Marcel Schwob, Jorge Luis Borges, Juan Rodolfo Wilcock és Roberto Bolaño nyomában. Majd pedig magyarra fordított szemelvények alapján megpróbáljuk összerakni, hogy ha tényleg egy alműfajról beszélünk, akkor melyek annak közös jellemzői. Szó lesz tehát egy argentinról, aki elhagyta hazáját és a nyelvét is olaszra cserélte, pedig Borges baráti körébe tartozott. Szóba kerül egy chilei, aki inkább mexikói, de az sem biztos, mert barcelonai. És természetesen velünk marad egy műfaj, melyet mindannyian becsomagoltak az utazóládájukba, hogy új formában tárják elénk.

I. 2015. március 11., szerda 18.00
A gyanú árnyéka és nyomozás transzatlanti átkeléssel

A gyanú árnyékában. Életrajz, de milyen? Roberto Bolaño és Jorge Luis Borges fiktív életrajzai. A nyomozás kezdete. A műfaj rövid története: Marcel Schwob és a kezdetek. És mit keres itt egy olasz is? Csempészutak óceánokon keresztül.

II. 2015. március 18., szerda 18.00
Talán egy bűnbanda?

Hasonlóságok és különbségek. Borges, Bolaño, Wilcock és Schwob. Szövegolvasás. Példák összehasonlítása. Tényleg önálló műfaj? Újdonság vagy hamisítás? Egyedi jellemzők és közös elemek. Az irónia szerepe.

Facebbok-esemény

Pesti Bölcsész Akadémia

2014/2015. tavaszi szemeszter

(Budapest, ELTE BTK, Ifjúsági épület III. 1.)

2015. január 26., hétfő

18.00 Nő-identitás-alkotás (Erdős Renée, Lesznai Anna, Kaffka Margit) I.
Párhuzamos életrajzok – Jéga-Szabó Krisztina

2015. január 27., kedd

18.00  Fekete/fehér? ‘Rasszalapú’ és ‘rassz nélküli’ nyelv (J. M. Coetzee: Szégyen) I.
Bevezetés a posztkoloniális irodalomba és elméletbe – Mózes Dorottya

2015. január 28., szerda

18.00 „Ne légy szeles, bár munkádon más keres” – A szocialista kori munkaszerveződések I.
„Csak láncaikat veszíthetik?” – A szocialista ideológia és a munkavállalás – Bezsenyi Tamás

2015. február 2., hétfő

18.00 Nő-identitás-alkotás (Erdős Renée, Lesznai Anna, Kaffka Margit) II.
Irányregény-önéletrajz-fejlődésregény – Jéga-Szabó Krisztina

2015. február 3., kedd

18.00  Fekete/fehér? ‘Rasszalapú’ és ‘rassz nélküli’ nyelv (J. M. Coetzee: Szégyen) II.
A rasszalapú nyelv és identitás fogságában: ’fehér bőr, fehér maszkok’ – Mózes Dorottya

2015. február 4., szerda

18.00 „Ne légy szeles, bár munkádon más keres” – A szocialista kori munkaszerveződések II.
„A lovakat lelövik, ugye?” Munkások a szocialista tömegtermelésben – Bezsenyi Tamás

2015. február 5., csütörtök*
19.00 A Rémbohóc: A figura eredete – Bársony Márton

2015. február 9., hétfő

18.00 Nő-identitás-alkotás (Erdős Renée, Lesznai Anna, Kaffka Margit) III.
Az alkotó nő tematizálása – Jéga-Szabó Krisztina

2015. február 10., kedd

18.00  Fekete/fehér? ‘Rasszalapú’ és ‘rassz nélküli’ nyelv (J. M. Coetzee: Szégyen) III.
Ember és állat: út az eldobhatóságtól a rassz nélküli praxisig – Mózes Dorottya

2015. február 11., szerda - ELMARAD!!!

18.00 „Ne légy szeles, bár munkádon más keres” – A szocialista kori munkaszerveződések III.
„Ötven literes hordóból, hogyan lehet hatvan liter sört kicsapolni?” – Bezsenyi Tamás

2015. február 16., hétfő

18.00 Nő-identitás-alkotás (Erdős Renée, Lesznai Anna, Kaffka Margit) IV. - ELMARAD! esőnap: március 5.
Zsidó identitás-női identitás – Jéga-Szabó Krisztina

2015. február 17., kedd

18.00 Fekete/fehér? ‘Rasszalapú’ és ‘rassz nélküli’ nyelv (J. M. Coetzee: Szégyen) IV.
A való(di)ság és a fikció határán: ’rassz nélküli’ (beszéd)tettek – Mózes Dorottya

2015. február 18., szerda

18.00 „Ne légy szeles, bár munkádon más keres” – A szocialista kori munkaszerveződések IV.
„Fogjuk meg és vigyétek” – A szocialista kori munkavállalás praktikái – Bezsenyi Tamás

2015. február 23., hétfő

18.00 Dekoráció és dekadencia – Oscar Wilde és kortársai I.
Század- és ezredforduló: két korszak ismeretelméletének rokonsága – Keresztes Balázs

2015. február 24., kedd

18.00 Nyelvi udvariassági formák az azeri kultúrában I.
Az Iránban használt perzsa és azeri nyelv – Dadvandipour Zsuzsanna

2015. február 24., kedd**
19.00 Volt-e jazzkorszak Magyarországon – Zipernovszky Kornél

2015. február 25., szerda

18.00 Modernkori robinzonádok -- Folytatás vagy újraértelmezés? I.
Robinson Crusoe: korabeli értelmezések és Michel Tournier civilizált Péntekje – Gyuris Kata

2015. február 26., csütörtök**
19.00 Hollókő, az első magyar világörökség – Harlov Melinda

2015. március 2., hétfő

18.00 Dekoráció és dekadencia – Oscar Wilde és kortársai II.
Kézművesek vs. dandyk – Az esztétizmus ideológiai vitái – Keresztes Balázs

2015. március 4., szerda

18.00 Modernkori robinzonádok -- Folytatás vagy újraértelmezés? II.
A feminista Crusoe és Chamoiseau Másikja – Gyuris Kata

2015. március 5., csütörtök*

18.00 Nő-identitás-alkotás (Erdős Renée, Lesznai Anna, Kaffka Margit)
Zsidó identitás-női identitás – Jéga-Szabó Krisztina

2015. március 9., hétfő

18.00 Dekoráció és dekadencia – Oscar Wilde és kortársai III.
Olvasás és lakberendezés – Huysmans: A különc – Keresztes Balázs

2015. március 11., szerda

18.00 Fiktív életrajzok hálójában I.
A gyanú árnyéka – Nyomozás transzatlanti átkeléssel – Varju Kata

2015. március 12., csütörtök*
18.30 "A nyolcmillió nyelvjárás hazája": Japán a nyelvi változatosság tükrében - Sági Attila

2015. március 16., hétfő

18.00 Dekoráció és dekadencia – Oscar Wilde és kortársai IV.
A személyiség design-technikái – Wilde: Dorian Gray arcképe – Keresztes Balázs

2015. március 18., szerda

18.00 Fiktív életrajzok hálójában II.
Talán egy bűnbanda? – Varju Kata

2015. március 19., csütörtök**
19.00 A Szivárvány Kultúrpalota egyiptizáló enteriőrje - Fullér Andrea

2015. március 23., hétfő

18.00 „Ellenőrizhető, ez ugyanaz a nő”: Sylvia Plath (ön)életrajzai I.
Lánykori önarckép: Az üvegbura – Gálla Edit

2015. március 24., kedd

18.00 Élj úgy, mint egy sztoikus I.
A sztoikus bölcs eszményképe – Hendrik Nikoletta

2015. március 25., szerda

18.00 Nagy-Britannia és a délszláv egységmozgalom az első világháborúban I.
A brit Szerbia-kép és a Balkán ábrázolása az útirajz-irodalom tükrében – Szeghő Patrik

2015. március 26., csütörtök**
19.00 Budapest ostroma 70 - elesett, bevették vagy felszabadult? - Nánay Mihály

2015. március 30., hétfő

18.00 „Ellenőrizhető, ez ugyanaz a nő”: Sylvia Plath (ön)életrajzai II.
Irodalmi anyaság? – Gálla Edit

2015. március 31., kedd

18.00 Nagy-Britannia és a délszláv egységmozgalom az első világháborúban II.
A szegény ember paradicsomától a kapu őrzőjéig: Szerbia képének változása – Szeghő Patrik

2015. április 8., szerda

18.00 Élj úgy, mint egy sztoikus II.
Sors és szabad akarat a sztoikusok szerint – Hendrik Nikoletta

2015. április 13., hétfő

18.00 „Ellenőrizhető, ez ugyanaz a nő”: Sylvia Plath (ön)életrajzai III.
Szabott áron szemlélhető sebek: Ariel – Gálla Edit

2015. április 14., kedd

18.00 Nagy-Britannia és a délszláv egységmozgalom az első világháborúban III.
A délszláv állam helye és szerepe a New Europe-kör elképzelésében – Szeghő Patrik

2015. április 15., szerda

18.00 Élj úgy, mint egy sztoikus III.
Sztoicizmus és kognitív pszichológia – Hendrik Nikoletta

2015. április 20., hétfő

18.00 „Ellenőrizhető, ez ugyanaz a nő”: Sylvia Plath (ön)életrajzai IV.
Egy életmű utóélete – Gálla Edit

2015. április 21., kedd

18.00 Nagy-Britannia és a délszláv egységmozgalom az első világháborúban IV.
A délszláv állam kialakulása és a párizsi békekonferencia – Szeghő Patrik

2015. április 22., szerda

18.00 Élj úgy, mint egy sztoikus IV.
Sztoicizmus a mindennapokban – Hendrik Nikoletta

2015. április 27., hétfő***

18.00 Gutenberg és az írógép. Terjesztési modellek, identitások a szamizdat kultúrájában I.
A szamizdat fogalma és diskurzusai – Danyi Gábor

2015. április 28., kedd

18.00 Hány kattintás a tudás? I.
Internettörténet dióhéjban – Vass Anna Johanna

2015. április 29., szerda

18.00 A hálózat fogságában – a kísérleti irodalom és a cyberpunk filmek I.
A hálózat fogságában I. Kilépés a vonalból a síkba (N+1) – Sós Dóra

2015. május 4., hétfő***

18.00 Gutenberg és az írógép. Terjesztési modellek, identitások a szamizdat kultúrájában II.
A magyar szamizdat „előtörténete”: a Szétfolyóirat terjesztési modellje – Danyi Gábor

2015. május 5., kedd

18.00 Hány kattintás a tudás? II.
Múzeumok, levéltárak, könyvtárak a web világában – Vass Anna Johanna

2015. május 6., szerda

18.00 A hálózat fogságában – a kísérleti irodalom és a cyberpunk filmek II.
A hálózat fogságában II. Kísérleti irodalom a hypertext felől – Sós Dóra

2015. május 11., hétfő***

18.00 Gutenberg és az írógép. Terjesztési modellek, identitások a szamizdat kultúrájában III.
A magyar szamizdat „története”: az intézményesedés (1981) – Danyi Gábor

2015. május 12., kedd

18.00 Hány kattintás a tudás? III.
Mitől lesz a web „szemantikus”? – Vass Anna Johanna

2015. május 13., szerda

18.00 A hálózat fogságában – a kísérleti irodalom és a cyberpunk filmek III.
A cyberpunk filmek disztópiái I. A cyberpunk szorongás – Sós Dóra

2015. május 18., hétfő***

18.00 Gutenberg és az írógép. Terjesztési modellek, identitások a szamizdat kultúrájában IV.
Stratégiák és identitások az 1970-es és 1980-as évek szamizdat-kultúrájában – Danyi Gábor

2015. május 19., kedd

18.00 Hány kattintás a tudás? IV.
Vesztesekből – nyertesek? – Vass Anna Johanna

2015. május 20., szerda

18.00 A hálózat fogságában – a kísérleti irodalom és a cyberpunk filmek IV.
A cyberpunk filmek disztópiái II. Testmodifikáció, pszichológiai defektek – Sós Dóra

2015. május 21., csütörtök**

19.00 Létezik-e európai jazz? - Zipernovszky Kornél

2015. május 28., csütörtök** 

Konzervatív olvasat vagy radikális újraértelmezés?
Alföldi Róbert: Az ember tragédiája, 2011. Nemzeti Színház - Puskás Anna

*Attention Alkotóműhely
**FUGA
***ELTE BTK "A" ép. 428.

Az évadot átfogó Facebook-esemény

Jelmagyarázat:

A szöveg öröme – irodalmi előadások

Múlt és jövő között – történelmi előadások

A gondolat határán – esztétikai, filozófiai, művészettörténeti előadások

Ezerarcú nyelvészet – nyelvészeti előadások

Pesti Bölcsész Akadémia

2014/2015. őszi szemeszter

(Budapest, ELTE BTK, Ifjúsági épület III. 1.)

2014. szeptember 25., csütörtök*

18.30 Spiró György: Fogság – Pethő Anita

2014. szeptember 29., hétfő

18.00 Klasszikusok kortárs színpadi adaptációi (Alföldi Róbert, Nemzeti Színház) I.
Alföldi Róbert: János vitéz – Puskás Anna

2014. szeptember 30., kedd

18.00 Irodalomtörténeti kapcsolatok a határon túlról I.
Régi kérdésekre új válaszolok: Létezik-e határon túl(i) irodalom? – Szarvas Melinda

2014. október 1., szerda

18.00 Betegségekkel kapcsolatos metaforák a boszorkányperekben I.
„Amint szoktak beszillenyi az illyes Aszonyok” – A boszorkányperek – Varga Mónika

2014. október 6., hétfő

18.00 Klasszikusok kortárs színpadi adaptációi (Alföldi Róbert, Nemzeti Színház) II.
Mohácsi János: Egyszer élünk, avagy a tenger azontúl tűnik semmiségbe – Puskás Anna

2014. október 7., kedd

18.00 Irodalomtörténeti kapcsolatok a határon túlról II.
Szenteleky Kornél, „a vajdaság Kazinczyja” – Szarvas Melinda

2014. október 8., szerda

18.00 Betegségekkel kapcsolatos metaforák a boszorkányperekben II.
„Hét esztendőknek el forgása alatt” – A metafora és a nyelvi változás – Varga Mónika

2014. október 13., hétfő

18.00 Klasszikusok kortárs színpadi adaptációi (Alföldi Róbert, Nemzeti Színház) III.
Alföldi Róbert: Az ember tragédiája – Puskás Anna

2014. október 14., kedd

18.00 Irodalomtörténeti kapcsolatok a határon túlról III.
Posztmodern versengés – Esterházy Péter és Balázs Attila – Szarvas Melinda

2014. október 15., szerda

18.00 Betegségekkel kapcsolatos metaforák a boszorkányperekben III.
„Te öttél megh engemet néne” – Rontásmetaforák boszorkányperekben – Varga Mónika

2013. október 20., hétfő

18.00 Klasszikusok kortárs színpadi adaptációi (Alföldi Róbert, Nemzeti Színház) IV.
Tengely Gábor: Csongor és Tünde – Puskás Anna

2014. október 21., kedd

18.00 Irodalomtörténeti kapcsolatok a határon túlról IV.
Kosztolányi Dezső „honosítása” – kortárs vajdasági irodalom – Szarvas Melinda

2014. október 22., szerda

18.00 Betegségekkel kapcsolatos metaforák a boszorkányperekben IV.
„Lábárul el esvén, olly szörnyü nyavalyában esett”: betegség és metafora – Varga Mónika

2014. november 3., hétfő

18.00 Gyermekfolklór és gyermekjátékok régen és ma I.
„Kör, kör, ki játszik…” Gyermekjátékok a hagyományos paraszti kultúrában – Tóth Piroska Anna

2014. november 4., kedd

18.00 Világörökség I.
UNESCO Világörökség, a fogalom – Harlov Melinda

2014. november 5., szerda

18.00 A jazzkorszak Magyarországon I.
A jazz megbolondítja Európát – Zipernovszky Kornél

2014. november 10., hétfő

18.00 A jazzkorszak Magyarországon II.
A cigányzenekar és a jazzband csatája – Zipernovszky Kornél

2014. november 11., kedd

18.00 Világörökség II.
Világörökség, világörökségek – Harlov Melinda

2014. november 12., szerda

18.00 Gyermekfolklór és gyermekjátékok régen és ma II.
Child-lore. A gyermekfolklór és gyermekjátékok nemzetközi jelenségei – Tóth Piroska Anna

2014. november 13., csütörtök**

19.00 A Rémbohóc. A figura eredete - Bársony Márton

2014. november 17., hétfő

18.00 A jazzkorszak Magyarországon III.
Felkent kritikusok a jazzbandről – Zipernovszky Kornél

2014. november 18., kedd

18.00 Világörökség III.
Világörökség – és az jó? – Harlov Melinda

2014. november 19., szerda

18.00 Gyermekfolklór és gyermekjátékok régen és ma III.
„Coca-Cola, Pepsi-Cola, Shweppes” Kortárs gyermekjátékok – Tóth Piroska Anna

2014. november 20., csütörtök**

19.00 Godot Csodaországban. Az „abszurd irodalom" - Sánta Balázs

2014. november 24., hétfő

18.00 A jazzkorszak Magyarországon IV.
A jazz korabeli reprezentációja az irodalomban és a művészetekben – Zipernovszky Kornél

2014. november 25., kedd

18.00 Világörökség IV.
Hollókő: egy esettanulmány – Harlov Melinda

2014. november 26., szerda

18.00 Gyermekfolklór és gyermekjátékok régen és ma IV.
Mátyás királytól a gumiremetéig. Kortárs gyermekfolklór szövegek – Tóth Piroska Anna

2014. november 27., csütörtök***

18.00 Magyarország és Olaszország a két világháború között - Hamerli Petra

2014. december 1., hétfő

18.00 Kirakatképek I.
Mi az a vizuális kommunikáció és mi a szerepe a 19. századi modernitásban? – Barts Lívia

2014. december 2., kedd

18.00 Mégis, kinek jut eszébe magyarul tanulni? I.
Kik és miért tanulnak magyarul? – Kajdi Alexandra

2014. december 3., szerda

18.00 A római katolikus egyház élete a szovjet korszakban Kárpátalján (1944-1991) I.
Katonapolitikai helyzet – a szovjet csapatok bejövetele – Szendrey Anita

2014. december 8., hétfő

18.00 Kirakatképek II.
Látni és látszani – A nyilvánosság mint szociális tényező – Barts Lívia

2014. december 9., kedd

18.00 Mégis, kinek jut eszébe magyarul tanulni? II.
A kétnyelvűségről röviden – Kajdi Alexandra

2014. december 10., szerda

18.00 A római katolikus egyház élete a szovjet korszakban Kárpátalján (1944-1991) II.
Küzdelem a fennmaradásért (1945-1956) – Szendrey Anita

2014. december 11., csütörtök**
19.00 Új „határon túl”? – A magyarországi és a határon túli magyar irodalmak kapcsolata - Szarvas Melinda

2014. december 15., hétfő

18.00 Kirakatképek III.
Kaleidoszkópon keresztül: képalkotás, optikai játékok, művészeti modernizmus – Barts Lívia

2014. december 16., kedd

18.00 Mégis, kinek jut eszébe magyarul tanulni? III.
Hogyan is van a nyelv az agyban? – Kajdi Alexandra

2014. december 17., szerda

18.00 A római katolikus egyház élete a szovjet korszakban Kárpátalján (1944-1991) III.
Enyhülés és a megfigyelések, tiltások időszaka – Szendrey Anita

2014. január 19., hétfő

18.00 Kirakatképek IV.
Vizuális standard – Adatvizualizáció és a modern intézmények – Barts Lívia

2014. január 20., kedd

18.00 Mégis, kinek jut eszébe magyarul tanulni? IV.
Milyen anyagokkal dolgoznak a magyar mint idegen nyelv tanárai? – Kajdi Alexandra

2015. január 21., szerda

18.00 A római katolikus egyház élete a szovjet korszakban Kárpátalján (1944-1991) IV.
Újra szabad vallásgyakorlat... Rendszerváltás (1989-1991) – Szendrey Anita

*Attention Alkotóműhely
**FUGA
***ELTE BTK, a Történeti Intézet Szekfű Gyula Könyvtára

Az évadot átfogó Facebook-esemény

Jelmagyarázat:

A szöveg öröme – irodalmi előadások

Múlt és jövő között – történelmi előadások

A gondolat határán – esztétikai, filozófiai, művészettörténeti előadások

Ezerarcú nyelvészet – nyelvészeti előadások