Pesti Bölcsész Akadémia

2015. április és május

(Budapest, ELTE BTK, Ifjúsági épület III. 1.)

2015. április 8., szerda

18.00 Élj úgy, mint egy sztoikus II.
Sors és szabad akarat a sztoikusok szerint – Hendrik Nikoletta

2015. április 9., csütörtök**

19.00 Milyen mély a nyúl ürege? Kísérletek az „abszurd irodalom” feltérképezésére - Sánta Balázs

2015. április 13., hétfő

18.00 „Ellenőrizhető, ez ugyanaz a nő”: Sylvia Plath (ön)életrajzai III.
Szabott áron szemlélhető sebek: Ariel – Gálla Edit

2015. április 14., kedd

18.00 Nagy-Britannia és a délszláv egységmozgalom az első világháborúban III.
A délszláv állam helye és szerepe a New Europe-kör elképzelésében – Szeghő Patrik

2015. április 15., szerda

18.00 Élj úgy, mint egy sztoikus III.
Sztoicizmus és kognitív pszichológia – Hendrik Nikoletta

2015. április 16., csütörtök**

19.00 „Ó, a Balaton, régi nyarakon” - Németh Szandra

2015. április 20., hétfő

18.00 „Ellenőrizhető, ez ugyanaz a nő”: Sylvia Plath (ön)életrajzai IV.
Egy életmű utóélete – Gálla Edit

2015. április 21., kedd

18.00 Nagy-Britannia és a délszláv egységmozgalom az első világháborúban IV.
A délszláv állam kialakulása és a párizsi békekonferencia – Szeghő Patrik

2015. április 22., szerda

18.00 Élj úgy, mint egy sztoikus IV.
Sztoicizmus a mindennapokban – Hendrik Nikoletta

2015. április 27., hétfő***

18.00 Gutenberg és az írógép. Terjesztési modellek, identitások a szamizdat kultúrájában I.
A szamizdat fogalma és diskurzusai – Danyi Gábor

2015. április 28., kedd

18.00 Hány kattintás a tudás? I.
Internettörténet dióhéjban – Vass Anna Johanna

2015. április 29., szerda

18.00 A hálózat fogságában – a kísérleti irodalom és a cyberpunk filmek I.
A hálózat fogságában I. Kilépés a vonalból a síkba (N+1) – Sós Dóra

2015. május 4., hétfő***

18.00 Gutenberg és az írógép. Terjesztési modellek, identitások a szamizdat kultúrájában II.
A magyar szamizdat „előtörténete”: a Szétfolyóirat terjesztési modellje – Danyi Gábor

2015. május 5., kedd

18.00 Hány kattintás a tudás? II.
Múzeumok, levéltárak, könyvtárak a web világában – Vass Anna Johanna

2015. május 6., szerda

18.00 A hálózat fogságában – a kísérleti irodalom és a cyberpunk filmek II.
A hálózat fogságában II. Kísérleti irodalom a hypertext felől – Sós Dóra

2015. május 11., hétfő***

18.00 Gutenberg és az írógép. Terjesztési modellek, identitások a szamizdat kultúrájában III.
A magyar szamizdat „története”: az intézményesedés (1981) – Danyi Gábor

2015. május 12., kedd

18.00 Hány kattintás a tudás? III.
Mitől lesz a web „szemantikus”? – Vass Anna Johanna

2015. május 13., szerda

18.00 A hálózat fogságában – a kísérleti irodalom és a cyberpunk filmek III.
A cyberpunk filmek disztópiái I. A cyberpunk szorongás – Sós Dóra

2015. május 18., hétfő***

18.00 Gutenberg és az írógép. Terjesztési modellek, identitások a szamizdat kultúrájában IV.
Stratégiák és identitások az 1970-es és 1980-as évek szamizdat-kultúrájában – Danyi Gábor

2015. május 19., kedd

18.00 Hány kattintás a tudás? IV.
Vesztesekből – nyertesek? – Vass Anna Johanna

2015. május 20., szerda

18.00 A hálózat fogságában – a kísérleti irodalom és a cyberpunk filmek IV.
A cyberpunk filmek disztópiái II. Testmodifikáció, pszichológiai defektek – Sós Dóra

2015. május 21., csütörtök**

19.00 Létezik-e európai jazz? - Zipernovszky Kornél

2015. május 28., csütörtök** 

Konzervatív olvasat vagy radikális újraértelmezés?
Alföldi Róbert: Az ember tragédiája, 2011. Nemzeti Színház - Puskás Anna

*Attention Alkotóműhely
**FUGA
***ELTE BTK "A" ép. 428.

Az évadot átfogó Facebook-esemény

Jelmagyarázat:

A szöveg öröme – irodalmi előadások

Múlt és jövő között – történelmi előadások

A gondolat határán – esztétikai, filozófiai, művészettörténeti előadások

Ezerarcú nyelvészet – nyelvészeti előadások

Danyi Gábor

Az ELTE BTK Összehasonlító irodalomtudomány programjának végzős PhD-hallgatója. Kutatási területe a Kádár-korszak cenzúrarendszere, valamint a magyar szamizdat története, különös tekintettel a nem hivatalos anyagok előállításának, terjesztésének és fogyasztásának műveleteire. Az év egy részét Lengyelországban tölti. Ha teheti, „valami mást” olvas. A többi öncenzúra.

Danyi Gábor kurzusa a Pesti Bölcsész Akadémián:

Gutenberg és az írógép. Terjesztési modellek, identitások a szamizdat kultúrájában

(A kuzus helyszíne: ELTE BTK "A" épület 428.)

A kurzus az egykori szovjet blokk ellenkultúrájának jellegzetes jelenségével, a szamizdatok kultúrájával foglalkozik. Az előadás-sorozat középpontjában a cenzúrázatlan anyagok terjesztési modelljei és stratégiái, valamint az előállítók, terjesztők és olvasók identitásának mintázatai állnak.

Az egy bevezető és három történeti jellegű előadást felölelő kurzus célja, hogy nemzetközi kontextusban kísérje végig a magyar szamizdat történetének legfontosabb stációit, annak az 1970-es évektől kezdődő és a rendszerváltozás előtt tetőző fejlődési pályának a fényében, amely a szamizdat szovjet gyakorlatától a földalatti sajtó lengyel gyakorlatáig – vagyis az írógéptől a nagyobb példányszámot lehetővé tévő nyomtatási technikákig, a textuális variabilitástól a szöveg megszilárdulásáig, a szamizdat „boldogan anarchisztikus korszaktól”  annak intézményesüléséig – ível.

I. 2015. április 27., hétfő 18.00
A szamizdat fogalma és diskurzusai

Honnan ered a szamizdat kifejezés? Mit takar a tamizdat, a radizdat, a magnitizdat fogalma? Miért nem terjedt el valamennyi szocialista országban a földalatti sajtó? Milyen kulturális kódok kapcsolódtak a jellegzetesen szegényes külsejű anyagokhoz? Hogyan volt hajlandó elolvasni a népszerű szovjet anekdotában szereplő unoka a Háború és békét? A bevezető előadás a szovjet blokk országaiban rendkívül eltérő mintázatot létrehozó jelenségről egy nemzetközi körképet kíván nyújtani, amely részletesen foglalkozik a szamizdat történetének kiindulópontjaként szolgáló szovjet szamizdat kultúrájával, és annak különböző kontextusaival.

Ajánlott olvasmányok:

Jevgenyij Popov, Metropol, avagy az orosz szamizdat emlékezete, Magyar Lettre, 2000 ősz, 38. sz.
Sükösd Miklós, A szamizdat mint tiposzféra. Földalatti nyomtatási kultúra és független politikai kommunikáció a volt szocialista országokban, Médiakutató 2013/2., 7-26.

II. 2015. május 4., hétfő 18.00
A magyar szamizdat „előtörténete”: a Szétfolyóirat terjesztési modellje (1972)

Milyen mediális forma jött létre a nyugati underground és a keleti szamizdat „találkozásakor”? Hogyan lehet biztosítani a cenzúrázatlan anyagok kiadását és terjesztését abban az esetben, ha az anyagi erőforrásokkal az államhatalom rendelkezik? Mi kell tennie az olvasónak, ha kézhez kap egy szamizdatot? A második előadás során rátérünk a magyar szamizdat történetére, amelynek egyik kiindulópontja az 1972-ben útnak indult Expresszió – Önmanipuláló Szétfolyóirat volt. A lapban foglalt szabályzat segítségével több szempontból is megvizsgáljuk a független folyóirat-kezdeményezés terjesztési modelljét.

Ajánlott olvasmányok:

BÉNYI Csilla, Egy underground lap a 70-es évekből: a Szétfolyóirat = Reflexió(k) vagy „mélyfúrások”? A kultúrakutatás változatai a „kulturális fordulat” után, szerk. HAVASRÉTI József – SZÍJÁRTÓ Zsolt, Gondolat Kiadó – PTE Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék, Budapest-Pécs, 2008, 187-201.
SZŐNYEI Tamás, Titkos írás. Állambiztonsági szolgálat és irodalmi élet, 1956-1990, II., Noran, Bp., 67-71.
Marcel MAUSS, Tanulmány az ajándékról = Uő., Szociológia és antropológia, Osiris, Budapest, 2004, 193-338.

III. 2015. május 11., hétfő 18.00
A magyar szamizdat „története”: az intézményesedés (1981)

A magyar szamizdat történetének önértelmező narratíváiban korszakhatárként képződött meg az intézményesedést hozó 1981-es év, amely három jelentős kezdeményezést is útjára indított. 1981 tavaszán Rajk László lakásán kinyitott a cenzúrázatlan anyagokat árusító szamizdat-butik; a lengyel szükségállapot bevezetésével egy időben kijött az első nagy példányszámban sokszorosított folyóirat, a Beszélő első száma, miközben az AB Független Kiadó is megkezdte működését. A harmadik előadás során a központi elosztási rendszert létrehozó Rajk-butik működésére összpontosítunk. Milyen anyagokhoz lehetett hozzájutni a Galamb utca 3. szám alatt? Mi választotta el a Rajk-butikban hozzáférhető szamizdat anyagokat a hivatalos szocialista könyvkiadás termékeitől? Miért tolerálta a rezsim hosszú ideig a nyíltan működő elárusító helyet és milyen lépéseket tett a megszüntetése érdekében?

Ajánlott olvasmányok:

Krahulcsán Zsolt, A hazai szamizdat „hőskora”. A Galamb utcai butik = Trezor 2. A Történeti Hivatal évkönyve 2000-2001, szerk. Gyarmati György, Történeti Hivatal, Budapest, 2002, 303-359.
Csizmadia Ervin, A szamizdat szubkultúrája, Budapesti Negyed 1998/4.

IV. 2015. május 18., hétfő 18.00
Stratégiák és identitások az 1980-as évek szamizdat kultúrájában

A közel két évig tolerált Rajk-butik 1982 decemberétől történő ellehetetlenítése után a kezdeti stratégiákat átértékelve kellett újraszervezni a szamizdatok terjesztését. Hogyan lehetett védekezni a hatalmi elnyomó technikákkal szemben? Hol voltak biztonságban az anyagok egy esetleges házkutatás során? Mit jelentett a konspiráció? Hogy lehetett eltűnni a személyi követők elől? Milyen stratégiai modellek és identitásminták álltak a magyar szamizdatkiadók által követett gyakorlat mögött? A negyedik előadás elsősorban 1976-tól a nyolcvanas évek közepéig kíséri végig a szamizdatkiadás lengyel modellen alapuló stratégiáinak (legalizmus, nyílt sisakosság, konspiráció) változó hangsúllyal jelenlévő elemeit.

Ajánlott olvasmányok:

Krahulcsán Zsolt, A hazai szamizdat „hőskora”. A Galamb utcai butik = Trezor 2. A Történeti Hivatal évkönyve 2000-2001, szerk. Gyarmati György, Történeti Hivatal, Budapest, 2002, 303-359.
Adam Michnik, Az új demokratikus ellenzék Lengyelországban, Magyar Füzetek 1., 1978, 118-138.

Facebook-esemény

Vass Anna Johanna

1994 és 2012 között az Országos Széchényi Könyvtár különböző sajtóbibliográfiai osztályain (kurrens, retrospektív) dolgozott, valamint az OSZK Magyar Nemzeti Bibliográfia-honlapjának főszerkesztője volt. 2012-2014 között múzeumi (Postamúzeum), illetve iskolai könyvtárosként (Érdi Lukin László Alapfokú Művészeti Iskola) is dolgozott. Jelenleg a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet osztályvezetője. 2012-től hallgatója az Irodalomtudományi Doktori Iskola Könyvtártudomány Doktori Programjának. PhD-témája: Resource Description and Access. Érdeklődési területei: a könyvtári szabványosítás története, szabványalkalmazás a gyakorlatban.

Vass Anna Johanna kurzusa a Pesti Bölcsész Akadémián:

Hány kattintás a tudás?

Ha ma egy újabb előadás szól az internetről, már biztosan nem kapjuk fel a fejünket, sőt, lehet, hogy unottan ásítva átlapozzuk az ismertetőt… Hiszen mindenki használja – tehát mindenki ismeri... Biztos ez?

A XIX. század végén, amikor a technikai újdonságok – távíró, gőzgépek, motorok, telefon, stb. – az átlagemberek hétköznapjainak is részévé kezdtek válni, a műveltségüket technikai téren is gyarapítani kívánó érdeklődők számára impozáns, képekkel, metszetekkel illusztrált, vaskos ismeretterjesztő könyvek jelentek meg. Ezek a kötetek közérthető rövidséggel, de a lényeget jól megvilágítva tárgyalták a fontosabb technikai újításokat, lehetővé téve a nagyközönség számára a tájékozottság, és az „értés” élményének megszerzését.

Az internet tematikája mára annyira szerteágazóvá vált, hogy egy kurzus számára szinte befoghatatlan; ráadásul korunk egyik legfontosabb informatikai, technikai, kommunikációs vívmánya napjainkban jelentős fejlődésen megy keresztül. Ennek a fejlődésnek azonban nem csak nyertesei lehetnek – hanem vesztesei is, mégpedig éppen a jelentős kulturális közvagyont őrző (köz)intézmények: a könyvtárak, múzeumok, levéltárak. A kurzus ezen intézmények fejlődési, fejlesztési lehetőségeinek előtérbe helyezésével kíván egy rendszerező áttekintést nyújtani annak a generációnak a számára, amelynek aktív pályafutása egybeesik majd a tudás újfajta (re)prezentációjával.

I. 2015. április 28., kedd 18.00 - ELMARAD
Internettörténet dióhéjban

Az első előadásban megkerülhetetlen az internet történetének felvázolása, és - elsősorban technikai szempontból való – korszakolása, hogy az olyan újfajta fogalmakat, mint „szemantikus web”, kellő távlatokba helyezhessük.

II. 2015. május 5., kedd 18.00
Múzeumok – levéltárak – könyvtárak a web világában: hány kattintás a tudás?

A tudásanyag hagyományos letéteményesei, a kultúrkincseket őrző intézmények vitathatatlanul versenyhelyzetbe kerültek az internet megjelenésével, és óriási kihívás számukra az általuk őrzött információknak a keresőmotorok találati halmazában való megjelenítése. Nagyon egyszerű példával: ha össze kell válogatni egy dolgozatra való szakirodalmat, hány kattintással jutunk hozzá az elérni kívánt tudásanyaghoz?

III. 2015. május 12., kedd 18.00
Mitől lesz a web „szemantikus”?

Attól, hogy azzá tesszük… Az elérhetőség, visszakereshetőség biztosítéka a (digitalizált) kultúrkincsekhez rendelt, jó minőségű metaadatokban rejlik. Ezek a metaadat-szótárak pedig a szemantikus web építőkövei.

IV. 2015. május 19., kedd 18.00
Vesztesekből – nyertesek?

A nemzetközi szintű szakmai szervezetektől kiindulva számtalan fejlesztés célozza a kulturális vagyon minél jobb elérhetőségét. A megtett fejlesztésekről, a várható tendenciákról kíván számot adni az utolsó kurzus, amelynek végén olyan „jó gyakorlatok – good practices” bemutatása következik, ahol már példát kapunk a könyvtári – múzeumi – levéltári kulturális örökség közös felületen történő szolgáltatásáról.

Olvasmányok:

BERNERS-LEE, T. – HANDLER, J. – LASSILA, O.: The Semantic Web. In: Scientific American, May 17. URL: http://www.scientificamerican.com/article.cfm?id=the-semantic-web [2013. január 20.]
BURKE, M.: The semantic web and the digital library. In: Aslib Proceedings: New Information Perspectives, 61. vol. 2009. 3. no. 316–322. p.
CAMPBELL, D. G. – FAST, C. V.: Academic libraries and the semantic web: what the future may hold for research-supporting library catalogues. In: Journal of Academic Librarianship, 30. vol. 2004. 5. no. 382–390. p.
MARCUM, Deanna: Archives, Libraries, Museums: Coming Back Together? In: Information & Culture, Vol. 49, Nr. 1 (2014) p. 74-89.
TÓTH Máté: Könyvtárak a szemantikus web világában. In: Tudományos Műszaki Tájékoztatás, 56. (2010) 3. URL: http://ki.oszk.hu/kf/2010/10/konyvtarak-a-szemantikus-web-vilagaban/ [2014. 02. 07.]
UNGVÁRY Rudolf: Tezaurusz és ontológia, avagy a fogalmi ismertetőjegyek generikus öröklődésének formalizálása. In: Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 51. (2004) 5. p. 175-191.
Z. KARVALICS László: Információs társadalom ” mi az? Egy kifejezés jelentése, története és fogalomkörnyezete. Budapest, [s.n.] 2007. [elektronikus tananyag] URL: http://www.ittk.hu/netis/doc/ISCB_hun/02_ZKL_tortenet.pdf [2012. június 20.]

Facebook-esemény

Sós Dóra

Sós Dóra az Összehasonlító Irodalomtudomány doktorandusza, kutatási területei a magyar neoavangárd és a kísérleti művészet. Idén jelent meg elméleti kötete: A lexiák nyomában, amely többek között a vizuális költészet újfajta elemzési lehetőségeit keresi. 2012-2014 között a Queer kiadó alapító főszerkesztője volt. A Spanyolnátha, Apokrif, No Kredit és Tress magazinoknál dolgozott szerkesztőként. Jelenleg szabadúszó íróként élvezi a rock’n’roll mindennapjait.

Sós Dóra kurzusa a Pesti Bölcsész Akadémián:

A hálózat fogságában – a kísérleti irodalom és a cyberpunk filmek

I. 2015. április 29., szerda 18.00
A hálózat fogságában I. Kilépés a vonalból a síkba (N+1)

Mikor 1936-ban Tamkó Sirató Károly kiadta Párizsban a Dimenzionista Manifesztumot, még csak néhány haladó szemléletű művész csatlakozott víziójához (Duchamp, Miró, Kandinszkij), miszerint a művészetnek állandó célkitűzése önmaga túllépése, saját határainak meghaladása.

A szöveg kilép a sorból a síkba,
A kép kilép a térbe,
A szobor mozgásba lendül =>
Az alkotás mindig készen áll +1 dimenzió befogadására.

Tamkó Sirató Károly a művészeti kánon marginális területein alkotta meg különleges vizuális irodalmát. Munkáiban olyan tendenciák lüktettek, amikből mára elképesztő experimentális művek születtek. Miért nem tud ezekről senki? Ezen változtatni kell! Ha tudni akarjátok, miben is áll az N+1, mi az a dimenzionizmus, mi az a glogoizmus, és megismernétek egy eddig alig feltérképezett területet, akkor kísérleti művészetre fel!

Ajánlott művek:

Kumin Mónika, "N+1", avagy "egy ember élete": Tamkó Sirató Károly: Dimenzionista Manifesztum, Balkon, 2010/10, 2-8, 3.
Sz. Molnár Szilvia, A képiség és a látvány szerveződéseinek feltételei a képversekben = Sz. M. Sz., Kép(zet)eink, Veszprém, Vár ucca tizenhét, 1998, 7-14.
Sós Dóra, A lexiák nyomában, Experimentalizmus és hypertextualitás Tamkó Sirató Károly műveiben, Képírás Könyvek, Kaposvár, 2014.

II. 2015. május 6., szerda 18.00
A hálózat fogságában II. Kísérleti irodalom a hypertext felől

A szöveg nem folyó, hogy egy mederben futhasson csak. Mi az a háromdimenziós regény? A szótárregény? A kártyaregény? Mi az (proto)hypertext, és milyen mintázatai lehetnek? Korát meghaladó kísérleti szövegek a számítógépek előttről… és újszerű, digitális szövegszemlélet a gépeken túlról. Megnézzük, hogyan lehet felrobbantani a könyveket, és hol vannak újító művészeti tendenciák a globális linkhálózatban. Hypertext és irodalom, szövegvilágok, amiket még sosem járhattunk be – így.

Ajánlott művek:

Espen J. Aarseth, Ergodikus irodalom, Replika, 2000. június, 203-218.
Józsa Péter, Irodalom a digitális közegben.

III. 2015. május 13., szerda 18.00
A cyberpunk filmek disztópiái I. A cyberpunk szorongás / gerillahadviselés az elembertelenedett rendszerekben

Egy nem túl távoli jövőben… a technológia behálóz mindent és a természeti környezetet felváltja a mesterséges lét… A cyberpunk film – mint bármely filmtípus – egyre inkább kitermeli a saját receptjét, definícióját, műfaji jegyeit. Mégis imádjuk. Amikre választ ad az előadás: Mi az a kiterjesztett válság? Mikor fog kezet egy egzisztencialista és egy cyberpunk? Mik a bűnrészesség toposzai? Hogyan csoportosíthatók az élhetetlen jövők? Szó lesz gerilla-hadviselésről az elembertelenedett rendszerekben, és utána eredünk, hogy mit is állít a hacker-etika.

Ajánlott olvasmányok:

Sŏren Kierkegaard: Félelem és reszketés, Európa Kiadó, Budapest, 1986.
Sós Dóra: A cyberpunk filmek disztópiái (I. rész) , No Kredit Magazin, 2014. július 7.
Sós Dóra: A cyberpunk filmek disztópiái (II. rész) , No Kredit Magazin, 2014. július 10.

IV. 2015. május 20., szerda 18.00
A cyberpunk filmek disztópiái II. Testmodifikáció, pszichológiai defektek és a cyberpunk szubkultúra

A cyberpunk filmek legizgalmasabb toposza: az emberi test meghaladása. Ennek módozatait perverz örömmel tételezi, legyen ez a test elhanyagolása, tökéletesítése vagy a génmanipuláció. Mindehhez pedig átléphetetlen piszchológiai problémák társulnak a cyberpunk filmek disztopikus világában. Agressziótól az apátiáig, menekülés egészen a virtuális térig. Emellett szó lesz arról, hogy hol is tart a cyberpunk kultúra napjainkban. Kik a cyberpunkok, mik a szubkulturális jegyek, hol találkozik a mainstream divat, a trend- és identitásképzés.

Ajánlott olvasmányok:

H. Nagy Péter (szerk.): Idegen (látvány)világok - Tanulmányok science fiction és cyberpunk filmekről, Lilium Aurum, 2008.
Ilyés István: Virtuális valóságreprezentációk a cyberpunk animében, Filmtett portál, 2005. június 15.

Facebook-esemény

Pesti Bölcsész Akadémia

2015. március

(Budapest, ELTE BTK, Ifjúsági épület III. 1.)

2015. március 2., hétfő

18.00 Dekoráció és dekadencia – Oscar Wilde és kortársai II.
Kézművesek vs. dandyk – Az esztétizmus ideológiai vitái – Keresztes Balázs

2015. március 4., szerda

18.00 Modernkori robinzonádok -- Folytatás vagy újraértelmezés? II.
A feminista Crusoe és Chamoiseau Másikja – Gyuris Kata

2015. március 5., csütörtök*

18.00 Nő-identitás-alkotás (Erdős Renée, Lesznai Anna, Kaffka Margit)
Zsidó identitás-női identitás – Jéga-Szabó Krisztina

2015. március 9., hétfő

18.00 Dekoráció és dekadencia – Oscar Wilde és kortársai III.
Olvasás és lakberendezés – Huysmans: A különc – Keresztes Balázs

2015. március 11., szerda

18.00 Fiktív életrajzok hálójában I.
A gyanú árnyéka – Nyomozás transzatlanti átkeléssel – Varju Kata

2015. március 12., csütörtök*
18.30 "A nyolcmillió nyelvjárás hazája": Japán a nyelvi változatosság tükrében - Sági Attila

2015. március 16., hétfő

18.00 Dekoráció és dekadencia – Oscar Wilde és kortársai IV.
A személyiség design-technikái – Wilde: Dorian Gray arcképe – Keresztes Balázs

2015. március 18., szerda

18.00 Fiktív életrajzok hálójában II.
Talán egy bűnbanda? – Varju Kata

2015. március 19., csütörtök**
19.00 A Szivárvány Kultúrpalota egyiptizáló enteriőrje - Fullér Andrea

2015. március 23., hétfő

18.00 „Ellenőrizhető, ez ugyanaz a nő”: Sylvia Plath (ön)életrajzai I.
Lánykori önarckép: Az üvegbura – Gálla Edit

2015. március 24., kedd

18.00 Élj úgy, mint egy sztoikus I.
A sztoikus bölcs eszményképe – Hendrik Nikoletta

2015. március 25., szerda

18.00 Nagy-Britannia és a délszláv egységmozgalom az első világháborúban I.
A brit Szerbia-kép és a Balkán ábrázolása az útirajz-irodalom tükrében – Szeghő Patrik

2015. március 26., csütörtök**
19.00 Budapest ostroma 70 - elesett, bevették vagy felszabadult? - Nánay Mihály

2015. március 30., hétfő

18.00 „Ellenőrizhető, ez ugyanaz a nő”: Sylvia Plath (ön)életrajzai II.
Irodalmi anyaság? – Gálla Edit

2015. március 31., kedd

18.00 Nagy-Britannia és a délszláv egységmozgalom az első világháborúban II.
A szegény ember paradicsomától a kapu őrzőjéig: Szerbia képének változása – Szeghő Patrik

*Attention Alkotóműhely
**FUGA

Az évadot átfogó Facebook-esemény

Jelmagyarázat:

A szöveg öröme – irodalmi előadások

Múlt és jövő között – történelmi előadások

A gondolat határán – esztétikai, filozófiai, művészettörténeti előadások

Ezerarcú nyelvészet – nyelvészeti előadások

Gálla Edit

A Modern angol és amerikai irodalom program harmadéves doktorandusz hallgatója, az ELTE angol és a Corvinus Egyetem nemzetközi tanulmányok szakán szerzett diplomát. 2006 óta publikál irodalmi folyóiratokban. Virginia Woolf regényeiről írt dolgozatával 2007-ben OTDK I. helyezést ért el. 2014-ben hat hónapig Fulbright ösztöndíjasként végzett kutatómunkát disszertációjának témájában, mely Sylvia Plath mítoszteremtő költészetét vizsgálja jungiánus megközelítésben. A Budapesti Gazdasági Főiskola óraadó tanára.

Gálla Edit kurzusa a Pesti Bölcsész Akadémián:

„Ellenőrizhető, ez ugyanaz a nő”: Sylvia Plath (ön)életrajzai

A kurzus Sylvia Plath életrajzának és életművének összefonódását vizsgálja: az életrajzi megközelítés relevanciáját és hiányosságait, író és mű szétválasztásának lehetőségeit. Ezzel párhuzamosan arra a kérdésre keres választ, hogy mit jelent egyszerre nőnek és írónak lenni, hogyan éli meg Sylvia Plath az alkotás aktusát és a női szerepet, illetve ezek ütközését, hogyan hat mindez az életmű fogadtatására. Az első két előadás során Az üvegbura című regény alapján foglalkozunk az önéletrajzi értelmezés és a nőíró fogalmának kérdéseivel. A harmadik alkalommal az Ariel című kötet verseinek vallomásos jellegét, a női test és az önleleplezés metaforáit tárgyaljuk. A kurzus utolsó előadása a Plath-kéziratok szerkesztése és publikálása körüli problémákat mutatja be, felvetve a magánjellegű és a közre adható írások dilemmáját.

I. 2015. március 23., hétfő 18.00
Lánykori önarckép: Az üvegbura

A huszadik századi női fejlődésregény: önéletrajz vagy allegória?  Mit jelent fiatal (író)nőnek lenni a huszadik század közepén? Plath egyetlen regénye: egyszerre bestseller és szépirodalmi mű? Plath és a tömegkultúra.

II. 2015. március 30., hétfő 18.00
Irodalmi anyaság?

A nagy nőírók: Charlotte Brontë (Villette) és Virginia Woolf (Saját szoba, Három adomány) mint Plath irodalmi felmenői és hatásuk Az üvegburára. Az „őrült” (író)nő kalitkája: az életrajzi és pszichoanalitikus értelmezés.

III. 2015. április 13., hétfő 18.00
Szabott áron szemlélhető sebek: Ariel

A vallomásos líra: őszinteség vagy magamutogatás? A vallomásosság problematikája: életrajzi hitelesség és irodalmi mérce. Plath Ariel-versei: teátrális önleleplezés és az abjekt női test.

IV. 2015. április 20., hétfő 18.00
Egy életmű utóélete

A másik oldal: Ted Hughes, a férj mint írótárs, mentor, szerkesztő és kritikus. Az életmű mint test, a kritikus mint boncnok. A Plath-kéziratok, naplók és levelek regényes története.

Ajánlott olvasmányok:

Brontë, Charlotte, Villette, fordította: Róna Ilona. Budapest: Új Palatinus, 2005.
Ferencz Győző, ’A történet vége.’ Élet és Irodalom, 20001/május.
Gergely Ágnes, ’Lázálom: Ted Hughes ajánlata.’ Holmi, 2007/augusztus, 1006-1012.
Magyari Andrea, ’Az aposztrofikus beszédmód hatásai (Sylvia Plath Daddy és Lady Lazarus című versei).’ Alföld, 2013/július.
Plath, Sylvia, Az üvegbura, fordította: Tandori Dezső. Budapest: Európa, 2010.
Plath, Sylvia, Naplók 1950-1962: készült a Smith College-ban őrzött eredeti kéziratok alapján, szerkesztette: Karen V. Kukil, fordította: Lázár Júlia. Budapest: Cartaphilus, 2004.
Plath, Sylvia, Zúzódás – Válogatott versek. Budapest: Európa,1978.
Séllei Nóra, ‘A fügefa és a fekete lakkcipő – A test megjelenítése és jelentése Sylvia Plath Az üvegbura című regényében,’ in Rácz István – Bókay Antal (szerk.), Modern sorsok és késő modern poétikák – Tanulmányok Sylvia Plathról és Ted Hughesról. Budapest: Janus/Gondolat, 2002. 116–151. o.
Woolf, Virginia, Három adomány, fordította: Séllei Nóra. Budapest: Európa Könyvkiadó, 2006.
Woolf, Virginia, Saját szoba, fordította: Bécsy Ágnes. Budapest: Európa Könyvkiadó, 1986.

Facebook-esemény

Hendrik Nikoletta

2013 szeptemberében kezdtem ELTE Morál- és Politikai Filozófia doktori programját. Kutatási témám a sztoikus paideia. A filozófia egyetemi képzést a PPKE bölcsészkarán végeztem, majd 7 évig márkamenedzserként dolgoztam a közép-európai régióban. Prágából költöztem haza, hogy az időm nagy részét a kutatásnak és a tanításnak szánjam. Szeretnék minél több embert inspirálni, hogy időről időre álljon meg és tegye fel az alapvető kérdéseket az életével kapcsolatban. Éppen ezért tanítok 2014 szeptemberétől és ezért tartom az előadásokat a Pesti Bölcsész Akadémián.

Hendrik Nikoletta kurzusa a Pesti Bölcsész Akadémián:

Élj úgy, mint egy sztoikus

A sztoikus bölcs vagy a sztoikus nyugalom olyan elterjedt kifejezések, amelyeket mindenki ismer. Olyan emberre vagy szemléletre használjuk ezeket, amikor valaki végtelennek tűnő bölcsességgel és türelemmel szemléli az élet eseményeit, és azokban képes helyes döntéseket hozni. Manapság erre az életszemléletre különösen nagy szükségünk van. Bár a rohanó világ, az információs túlterhelés és a választási lehetőségek végtelen özöne közhelynek számítanak, mégis a számtalan önsegítő könyv és női magazin arra mutat, hogy mély igény él nagyon sokunkban arra, hogy az életben belső nyugalomra és harmóniára találjuk. A kurzus célja annak bemutatása, hogy ezt miként tehetjük meg a sztoicizmus elveit követve. A sztoicizmus több évszázadot felölelő szellemi mozgalma ma is frissen hat. Marcus Aurelius és Seneca műveit könnyű olvasni és tanácsaikat a mindennapi életünkre vonatkoztatni.

I. 2015. március 24., kedd 18.00
A sztoikus bölcs eszményképe

A paideia a görög világ megértéséhez az egyik legfontosabb kulcsszó. Jelentése kultúra és nevelés egyszerre, amely magában foglal egy eszményképet, valamint azt az elképzelést, hogy az ember ehhez az eszményhez hasonlatossá formálható. A korai sztoicizmus eszményképe a világtól nem megzavart bölcs, aki mindig tökéletes cselekedeteket hajt végre. A bölcset leszámítva mindenki hitvány, még ha törekszik is elérni a bölcsességet. A középső sztoa megalapítója, Panaitiosz volt az, aki hangsúlyt helyezett arra, hogy a törekvést is megbecsülje: az ő eszményképe a prokoptón, azaz törekvő lett, aki bár még nincs birtokában a bölcsességnek, de minden nap igyekszik megközelíteni azt. Az előadás célja a paideia fogalmának és a sztoikus bölcs alakjának bemutatása, miközben arra keressük a választ a beszélgetés során, hogy ma érvényes lehet-e még ez az eszménykép.

Ajánlott olvasmány:

Seneca: A bölcs állhatatossága in: Seneca: Seneca prózai művei II. kötet, 29-53. o.

II. 2015. április 8., szerda 18.00
Sors és szabad akarat a sztoikusok szerint

A sztoikusok büszkék voltak átfogó világnézetükre, amelyben mindent a logosz kormányoz, egészen a legapróbb részletekig. Ez a determináltság önmagában és alapjaiban kérdőjelezi meg a szabad akarat létét. Ha mindent eleve meghatároz a logosz, akkor hol marad a döntési szabadságom? A sztoicizmus egyik legfontosabb gondolkodója a kettős okság tézisével oldotta fel ezt a dilemmát. Eszerint bár a külső világot és történéseit nem mi határozzuk meg, azt azonban már igen, hogy miként reagálunk ezekre. Az előadás célja a sztoikus fátumelmélet alaposabb bemutatása, majd annak megvitatása, hogy egyet tudunk-e érteni a sors és a szabad akarat ezen meghatározásával.

Ajánlott olvasmány:

Aphrodisziaszi Alexandrosz: A végzetről in: Bugár M. István – Lautner Péter (szerk.): Sors és szabadság. Az emberi autonómia problémája az antik filozófiába a Kr. utáni II. századig, Kairosz, Budapest, 2006

III. 2015. április 15., szerda 18.00
Sztoicizmus és kognitív pszichológia

A pszichológia és a filozófia legkorábbi gyökerei azonosak. A kérdések, amelyek egy terápia során elhangzanak, nagyon hasonlóak ahhoz, amit az ókorban a filozófusok feszegettek. Mi az élet értelme? Hogyan kell élnem? Mit kell tennem? Miként fogjak hozzá a problémám megoldásához? Mit jelent a boldogság és ez miként érhető el? A modern pszichológia kognitív viselkedéstudomány (CBT) ága ebből is kiindulva fedezte fel újra a sztoicizmust, mint egy olyan filozófiai irányzatot, amelynek a terápiában való felhasználása gyümölcsöző a tapasztalatok szerint. Az előadás célja ennek a módszernek a bemutatása példákkal.

Ajánlott olvasmány:

Steiger Kornél: A sztoikus etika és Epiktétosz lélekterápiája in: Epiktétosz összes művei, Gondolat, Budapest, 2014, 323-352. o.

IV. 2015. április 22., szerda 18.00
Sztocizmus a mindennapokban

A sztoicizmus angolszász nyelvterületen újra virágkorát éli szélesebb körben is. Ahogy a hellenizmus világának zűrzavarában, most a globalizált világban is képes a sztoicizmus válaszokat és megoldásokat adni átfogó szinten és a mindennapok szintjén is. Felismerve ezt a sztoicizmus néhány szakértője és egyben rajongója kidolgozta a „Sztoicizmus ma” programot, amelynek keretében gyakorlatokat dolgoztak ki, tippeket adnak és érdekes kérdéseket vetnek fel, amelyre mindenki saját magát keresheti meg a válaszát. Az előadás célja ezekből az izgalmas gyakorlatokból, tippekből és kérdésekből bemutatni és megvitatni minél többet.

Ajánlott olvasmány:

Marcus Aurelius: Elmélkedések, Kossuth, Budapest, 2000.

Minden alkalom 60 perc előadásból és 30 perc beszélgetésből áll.
Előadással kapcsolatos kérdések és javaslatok: hendrik.nikoletta@gmail.com.

Facebook-esemény

Szeghő Patrik

Szeghő Patrik 1984. december 17-én született Zentán az egykori szocialista Jugoszláviában. A Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Karán történelem-, valamint angol nyelv és irodalom szakon szerzett egyetemi oklevelet. A budapesti Balassi Intézet oktatója, a Post-Graduates’ International Network nemzetközi doktorandusz- és kutató szervezet főtitkára, az Újkor Alapítvány kuratóriumi tagja, az Újkor.hu online ismeretterjesztő történelmi magazin Kilátó rovatának szerkesztője. Kutatási és érdeklődési területe a 19. századi magyar, délszláv és brit történelemhez kapcsolódik és kiterjed a nemzeti mozgalmak, politikai és gazdasági eszmeáramlatok, a tudomány és politika kapcsolatának, valamint a korai nőmozgalmak történetére.

Szeghő Patrik kurzusa a Pesti Bölcsész Akadémián:

Nagy-Britannia és a délszláv egységmozgalom az I. világháborúban

Az előadás célja képet adni a nagy-britanniai délszláv lobbi módszereiről, eszközeiről és szerepéről a délszlávok szigetországi megítélésének átértékelesében az elsővilágháború során. A Balkán-félsziget, mely gazdasági-, területi- és stratégiai értékek hiányában az Egyesült Királyság érdekszféráján kívül esett, hosszú ideig ismeretlen maradt a brit közvélemény előtt. A nyugati szakirodalom által mellőzött Balkánt csupán a Nagy Háborút megelőző évtizedben fedezte fel magának az a tucatnyi értelmiségi, akik az első világháború alatt önjelölt Balkán-szakértőként egy-egy balkáni népet előtérbe helyezve próbáltak befolyást gyakorolni a szövetséges országok háborús politikájára. A szerbek, horvátok és szlovénok első államuknak létrejöttét részben annak a sikeres délszláv lobbinak köszönhették, amelynek nyugati szó szólói a jugoszláv eszmében vélték felfedezni a délszláv-kérdés megoldását.

Az Osztrák–Magyar Monarchia nemzetiségeinek első világháborús törekvései közül a délszlávok ügye indult leghátrányosabb helyzetből. Amellett, hogy a brit felső vezetésnek szándékában állt megőrizni a Habsburg Birodalmat mint Németország háború utáni ellenpontját, a délszlávok helyzete több szempontból is reménytelennek tűnt. Amellett, hogy Szerbia megítélése meglehetősen negatív volt ‒ s ebben a britek oszmán- és oroszellenessége, valamint a belgrádi királygyilkosság is nagy szerepet játszott ‒, a világháború során több délszláv terület  alku tárgyává vált Olaszország háborúba lépéséért cserébe. A szerb kormány és a délszláv emigránsok között fennálló vita az egyesítés módját és a jövőbeli délszláv állam belső szerkezetét illetően egy olyan nézeteltérést jelentett, mely hátráltatta a nyugat-európai délszláv lobbi hatékonyságát. A német tűzszünetet követően (1918. november 11.) pedig megbonyolította az egyesült délszláv állam hivatalos elismerésének folyamatát is.

Az első világháború réven Szerbia az antant hatalmak szövetségesévé lépett elő, a szerb hadsereg világháborús sikerei és a közös ellenség megléte megteremtették a feltételeket Szerbia brit pártfogói számára, hogy propagandájukkal új szimbólumrendszert teremtve a balkáni országot a civilizáció és a kereszténység védelmezőjévé emeljék. A világháború végére Szerbia kétségkívül olyan soha nem tapasztalt népszerűségnek örvendett Nagy-Britanniában, amellyel egyetlen kelet-európai nemzet sem rendelkezett korábban. A szerbek pozitív megítélése a többi délszláv népre is átöröklődött, s a világháborúk közötti időszakban többé-kevésbé fenn is maradt egészen a királydiktatúra (1929) bevezetéséig.

I. 2015. március 25., szerda 18.00
A brit Szerbia-kép és a Balkán ábrázolása az útirajz irodalom tükrében

Az előadáscélja bemutatni miként hatott a Balkán ábrázolására a korabeli brit útirajz-irodalom az elsővilágháború előtt. Az előadás betekintést nyújt a jelentősebb kutatók nyugat-európai Balkán-értelmezéseibe, továbbá történetileg áttekinti, hogy mely események és milyen módon formálták a dél-kelet-európai népek jellemvonásait Nagy-Britanniában. Szerbia meglehetősen negatív első világháború előtti megítélésének megértéséhez az előadás kitér a brit oszmán- és oroszellenességre, valamint a belgrádi királygyilkosság (1903) meghatározó szerepére is.

II. 2015. március 31., kedd 18.00
A szegény ember paradicsomától a kapu őrzőjéig: Kísérletek Szerbia képének megváltoztatására

Az első világháború révén Szerbia az antant hatalmak szövetségesévé lépett elő, s egyik pillanatról a másikra olyan befolyással bíró patrónusokra lelt mint Henry Wickham Steed, a londoni Times napilap külügyi szerkesztője és Robert William Seton-Watson, történész, újságíró. A két brit férfi és elvbarátaik nagy hatást gyakoroltak a brit közvélemény alakulására, olyannyira, hogy kampányuk révén a világháború előtti szerb-kép gyökeres változáson ment keresztül. Az előadás a Szerb Segélyalap es a Koszovó Napi Bizottság szerb­barát szervezetek tevékenysége mellett a szerb fronton önkéntes szolgálatot teljesítő, szinte kizárólag nőkből álló brit orvosi csapatok küzdelmeit és Szerbia ábrázolását mutatja be az első világháború során publikált memoár-irodalom tükrében.

III. 2015. április 14., kedd 18.00
A délszláv állam helye es szerepe a New Europe-kör háború utáni elképzelésében

A propaganda kampánynak 1916-ra sikerült gyökeresen megváltoztatni a Szerbiáról kialakult képet, mindazonáltal a brit kormány továbbra semtett hivatalos nyilatkozatot Jugoszlávia létrehozása mellett. Habár a brit kormányvezetői a nyilvánosság előtt többször szót emeltek a délszlávok ügye mellett, a délszlávok nagy-britanniai pártfogói tetteket is látni szerettek volna az ékesszóló beszedek mellett. A Jugoszláv Bizottság nem váltotta be a hozzá fűzött reményt, mivel az emigráns szervezet nemcsak elszigetelődött politikailag, de belső megosztottsággal is küzdött, Seton-Watson történész és köre ezért saját kezébe kívánta venni a politikai lobbi irányítását. Bár a Szerb Segélyalap révén sikerült elkötelezni a közvéleményt a délszláv ügy mellett, mindazonáltal Setonék immáron a politikai elitet akarták megnyerni elképzeléseikhez, amire annál inkább szükség volt, mert a titkos szerződések felülvizsgálatára csak a kormány tehetett lépeseket. A Koszovó napi megemlékezés nemcsak Szerbia dicsőítésének csúcspontját jelentette, hanem egyben nyitányát képezte annak a délszláv lobbinak, amely pár hónappal később a Nagy-Britanniai Szerb Társaság és a New Europe külpolitikai hetilap megalapításával öltött szervezett formát. A délszláv-barát brit értelmiségiek befolyásukat latba vetve mindent megtettek a brit politikai elit meggyőzésére, mindazonáltal a brit kormány számára a délszláv-­kérdés mindvégig olyan nyűg maradt, amelyről a közvéleménnyel összhangban nyilatkoztak, de amelynek rendezése háttérbe szorult a háború mielőbbi lezárását célzó katonai és diplomáciai törekvésekkel szemben.

IV. 2015. április 21., kedd 18.00
A délszláv állam kialakulása és a párizsi békekonferencia

A délszláv-párti brit értelmiség propaganda kampánya ellenére, az Egyesült Királyságnak közvetlenül sem az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlásában, sem a Szerb‒Horvát‒Szlovén Királyság létrejöttében nem volt szerepe. A szociális türelmetlenség, dezertálások, sztrájkok és a nemzetiségek mozgalmai az Osztrák–Magyar Monarchia természetes felbomlásához vezettek, megteremetve ezzel a Jugoszlávia létrejöttéhez szükséges feltételeket. Mindezek tükrében a brit kormány hajlandósága fokozatosan növekedett a délszláv-barát lobbisták, közülük is elsősorban Seton-Watson érveinek elfogadására, mígnem végül jóváhagyta a délszláv állam megteremtését. A Szerb‒Horvát‒Szlovén Királyság kikiáltása (1918. december 1.) alátámasztani látszott a történész Seton-Watson délszláv népek önrendelkezésével kapcsolatos állításait, mindazonáltal a külső olasz fenyegetés és nem a jugoszláv eszmében való általános hit idézte elő a közös állam létrehozását. Elmondható tehát, hogy a nagy-britanniai délszláv lobbinak elengedhetetlen szerepe volt a délszláv népek közötti azonosságot hirdető jugoszláv eszme nyugat-európai felfogásának kialakításában, amely a legutóbbi délszláv háborúig meghatározta a nyugati kultúrák délszláv-képét. Az előadás kitér Montenegró esetére, a győztes hatalmakat megillető szék elfoglalása helyett a délszláv egységmozgalom áldozata lett: az antant hatalmak asszisztálása mellett, függetlenségétől és dinasztiájától megfosztva, visszás körülmények között a Szerb‒Horvát‒Szlovén Királyság részévé vált.

Facebook-esemény

Pesti Bölcsész Akadémia

2015. február

(Budapest, ELTE BTK, Ifjúsági épület III. 1.)

2015. február 2., hétfő

18.00 Nő-identitás-alkotás (Erdős Renée, Lesznai Anna, Kaffka Margit) II.
Irányregény-önéletrajz-fejlődésregény – Jéga-Szabó Krisztina

2015. február 3., kedd

18.00  Fekete/fehér? ‘Rasszalapú’ és ‘rassz nélküli’ nyelv (J. M. Coetzee: Szégyen) II.
A rasszalapú nyelv és identitás fogságában: ’fehér bőr, fehér maszkok’ – Mózes Dorottya

2015. február 4., szerda

18.00 „Ne légy szeles, bár munkádon más keres” – A szocialista kori munkaszerveződések II.
„A lovakat lelövik, ugye?” Munkások a szocialista tömegtermelésben – Bezsenyi Tamás

2015. február 5., csütörtök*
19.00 A Rémbohóc: A figura eredete – Bársony Márton

2015. február 9., hétfő

18.00 Nő-identitás-alkotás (Erdős Renée, Lesznai Anna, Kaffka Margit) III.
Az alkotó nő tematizálása – Jéga-Szabó Krisztina

2015. február 10., kedd

18.00  Fekete/fehér? ‘Rasszalapú’ és ‘rassz nélküli’ nyelv (J. M. Coetzee: Szégyen) III.
Ember és állat: út az eldobhatóságtól a rassz nélküli praxisig – Mózes Dorottya

2015. február 11., szerda

18.00 „Ne légy szeles, bár munkádon más keres” – A szocialista kori munkaszerveződések III. ELMARAD!!!
„Ötven literes hordóból, hogyan lehet hatvan liter sört kicsapolni?” – Bezsenyi Tamás

2015. február 16., hétfő

18.00 Nő-identitás-alkotás (Erdős Renée, Lesznai Anna, Kaffka Margit) IV.
Zsidó identitás-női identitás – Jéga-Szabó Krisztina

2015. február 17., kedd

18.00 Fekete/fehér? ‘Rasszalapú’ és ‘rassz nélküli’ nyelv (J. M. Coetzee: Szégyen) IV.
A való(di)ság és a fikció határán: ’rassz nélküli’ (beszéd)tettek – Mózes Dorottya

2015. február 18., szerda

18.00 „Ne légy szeles, bár munkádon más keres” – A szocialista kori munkaszerveződések IV.
„Fogjuk meg és vigyétek” – A szocialista kori munkavállalás praktikái – Bezsenyi Tamás

2015. február 19., csütörtök*
18.00

2015. február 23., hétfő

18.00 Dekoráció és dekadencia – Oscar Wilde és kortársai I.
Századforduló és ezredforduló: két korszak ismeretelméletének rokonsága – Keresztes Balázs

2015. február 24., kedd

18.00 Nyelvi udvariassági formák az azeri kultúrában I.
Az Iránban használt perzsa és azeri nyelv – Dadvandipour Zsuzsanna

2015. február 24., kedd**
19.00 Volt-e jazzkorszak Magyarországon – Zipernovszky Kornél

2015. február 25., szerda

18.00 Modernkori robinzonádok -- Folytatás vagy újraértelmezés? I.
Robinson Crusoe: korabeli értelmezések és Michel Tournier civilizált Péntekje – Gyuris Kata

2015. február 26., csütörtök**
19.00 Hollókő, az első magyar világörökség – Harlov Melinda

*Attention Alkotóműhely
**FUGA

Az évadot átfogó Facebook-esemény

Jelmagyarázat:

A szöveg öröme – irodalmi előadások

Múlt és jövő között – történelmi előadások

A gondolat határán – esztétikai, filozófiai, művészettörténeti előadások

Ezerarcú nyelvészet – nyelvészeti előadások