Jéga-Szabó Krisztina

Harmadéves Phd-hallgató vagyok az ELTE-n. Kutatási területem a Nyugat-korszak nőirodalma. Ambícióm többféle tudományos szempontrendszer összebékítése. Civilben magyar-történelem-média szakos középiskolai tanárként tevékenykedem, kevéske felszabadított időmben pedig a mozi és a színház nagy barátja vagyok.

Jéga-Szabó Krisztina kurzusa a Pesti Bölcsész Akadémián:

Nő-identitás-alkotás (Erdős Renée, Lesznai Anna, Kaffka Margit)

Előadásaimban női pályák megrajzolására is kísérletet teszek, ami már önmagában a sztori-izgalmával kecsegtet, hiszen a századelőn minden női pálya rendhagyó. A korszakról szóló nagy magyar női regények néhány elemzési szempontját vetem fel, nem elszakadva a narratológia eszköztárától, az identifikációs útkereséseket nyomon követve.

I. 2015. január 26., hétfő
Párhuzamos életrajzok

Az előadás fő törekvése, hogy a modernitás írónői közül néhánynak, Erdős Renée, Lesznai Anna és Kaffka Margit pályaívének megrajzolásán keresztül bemutassa a nőíró sajátos irodalomszociológiai helyzetét, és az ebből a helyzetből is eredeztethető identifikációs konfliktusait. A Nyugat-korszak egyrészt a polgárosuló, emancipálódó női irodalom születését, divatba jöttét jelenti, másrészt az irodalmi mező perifériáját érintő, az irodalmi kánonból gyorsan kicsúszó, esetleg már eleve a kánon alá szituáltságot. Ezt a nők életének radikális átalakulása révén lassan kibontakozó kulturális önartikulációt, a sokáig naivnak és dilettánsnak értékelt női tapasztalatot a modernizmus egy lehetséges perspektívájaként érdemes szemügyre venni.

II. 2015. február 2., hétfő
Irányregény-önéletrajz-fejlődésregény

A pszichológia és a szociológia határmezsgyéjéről szólva a „honnan jöttem” kérdésének magyarázatául gyakran valamiféle metafizikai dimenziójú identitásbizonyosság leszögezése jellemzi a hagyomány híján ingatag szubjektumpozíciót. Előadásomban Erdős Renée és Lesznai Anna néhány művének, Az Ősök és ivadékoknak, a máig kiadatlan Ifjúságunk címet viselő „memoár”-nak, valamint A kezdetben volt a kert című nagyregény identifikációs eljárásait vizsgálom. Elsősorban az érdekel, hogy az alkotás és nő viszonylatát tematizáló, önéletrajzinak tartott regényekben milyen narratív eljárásokkal jön létre az író nő konstrukciója.

III. 2015. február 9., hétfő
Az alkotó nő tematizálása

Az alkotó-szerepnek és a hagyományos női szerepeknek az összeegyeztetése, a „férfi-művésszel” szembeni frusztráció, az alkotó nő magányosságának kérdése a korban polgárjogot nyerő női irodalom egészének kulcsproblémája. Mindhárom szerzőre jellemző a női és a férfi pozíciók kulturális oppozíciójának újra írása, a házasság-narratívákban is a hagyományos szerepek részben felcserélődnek, a nőhöz az aktivitás, a kreativitás, az erő és az önállóság képzetei kapcsolódnak.

IV. 2015. március 5., csütörtök 18.00, Attention Alkotóműhely
Zsidó identitás - női identitás

A zsidó identifikáció és a női identitáskonstrukció párhuzamosságának problémája áll az utolsó előadás középpontjában. A századvégtől a társadalmi modernizáció kísérőiként, a modern városi identitás gyökértelenségéhez és a modernizáció polarizáló hatásához kapcsolódóan olyan eszmék lesznek népszerűek, mint a mizogünia vagy az antiszemitizmus. A társadalmi progresszióban és a művészvilágban felülreprezentált zsidóság és a női emancipáció egyaránt, mint veszély jelentkezik, identitáspozíciójuk a többségi tudat abjectjeként, másikjaként képződik meg. Ennek a paradigmának igen szép irodalmi reprezentációja Erdős Berekesztett utak című szövege, ahol a szerelmi harc szecessziós utánérzésű témája faji ellentétként jelenik meg. Kaffkánál a zsidó figurájának több nézőpontú konstrukciója szerepel, Lesznainál pedig a társadalmi-kortörténeti tablóként megrajzolt nagyperspektíva egyik fő témája a zsidó-kérdés, egy a zsidósággal azonosuló női pozíció megfogalmazása.

Az előadás Facebook-eseménye

A kurzus Facebbok-eseménye