Bezsenyi Tamás

 

 

bezsenyi_1.jpg

 

1988-ban születtem, Budapesten a VIII. és IX. kerületben nőttem fel, ahonnan egyetemre kerülve a szocialista korszak társadalomtörténete foglalkoztatott igazán. Mivel a családom tagjai a szocialista gyáriparban, szakmunkásként dolgoztak, így a munkástörténet és a munkatörténet érdeklődésem homlokterébe került az egyetemi évek alatt. Az informalitás, az illegális kapcsolathálózatok jelentőségét pedig saját kutatásaim során fedeztem fel. Ebben a félévben ezért a fenti két terület összekapcsolására és egymásra vonatkoztatására teszek kísérletet.

 

 

 

 

 

Bezsenyi Tamás kurzusa a Pesti Bölcsész Akadémián:

 

„Ne légy szeles, bár munkádon más keres” – A szocialista kori munkaszerveződések

 

 

A marxizmus alapvetően a munkavégzés formája alapján definiálta az egyént és a társadalmat egyaránt. A közbeszédben, és politikai programokban kizsákmányolókra és kizsákmányoltakra redukálódott dichotómia helyett a szocialista ideológia és a megvalósult szocialista időszak alapján egyaránt sokkal mélyebb, összetettebb folyamatok fedezhetőek fel a munkavégzésekkel kapcsolatosan. A szocialista államok a munka tartalmának minőségi és mennyiségi szempontú megváltoztatására törekedtek. A marxista eszmék alapján olyan társadalom létrehozása volt a cél, amelyben a hierarchikus függőségi munkavégzési rendszerek, a magánkézben lévő vállalkozások rivalizációja miatt fellépő profitérdekek helyett a horizontális, kooperatív munkaszerveződés valósul meg. Vajon az állami szinten nem elfogadott informális hálózatok milyen módon segítették mégis hozzá a társadalom tagjait egyfajta sajátos kooperatív munkaszervezéshez.

 

I. 2015. január 28., szerda
„Csak láncaikat veszíthetik?” – A szocialista ideológia és a munkavállalás

A marxista teoretikusok alapján azt kívánja megválaszolni az előadás, hogy a munkavállalók, illetve a termelésért, szolgáltatásokért felelő magánérdeket követő munkaadók helyzete, érdekei hogyan reflektálnak nagyobb összefüggésben a kapitalista gazdálkodási rendszer problémáira. A szocialista ideológia kanonizált és apokrifnek tekinthető teoretikusai miként látták a munkások lehetőségeit a létező kapitalizmusban, és az elképzeltből szintén valósággá váló szocializmusban. A társadalmi tulajdon jelentőségének feltérképezéséhez a szocialista termélés alternatíváinak számbavételével juthatunk el. Vajon az ideológiai szempontokat képviselő szerzők milyen típusú társadalmi, gazdasági feltételekből indultak ki és ezeknek mekkora hatása lehetett az adott korszakokban, illetőleg miként értelmezték át, hogyan formálódott örökséggé.

 

II. 2015. február 4., szerda
„A lovakat lelövik, ugye?” Munkások a szocialista tömegtermelésben

A tervgazdaság, az öt éves tervek, a kommunista szombatok, a brigádmunkák, a társadalmi munkák és TSZ patronálások közepette élő és dolgozó munkások hétköznapjai megragadására törekszik az előadás. A munkások és gyári vezetők munkavégzésének felvázolásán keresztül bepillantást nyerhetünk a munkaadók és –vállalók informális hálózataiba. Milyen lehetőségei voltak ezeknek az embereknek saját helyzetük javítására a formális utakon, valamint egyéni vagy csoport részeként megfogalmazott érdekérvényesítéssel. A társadalmi tulajdon védelmét mikor látták veszélyben a vállalati és gyári vezetők, és mit tettek ennek megakadályozásáért? A társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett munkavállalókból álló szerveződések feltérképezésén keresztül közelebb juthatunk annak a megválaszolására, hogy milyen problémákat vetett fel a szocialista jogtudat és mit jelentett a korszakban lebukni.

 

III. 2015. február 11., szerda - ELMARAD!!!
„Ötven literes hordóból, hogyan lehet hatvan liter sört kicsapolni?”

A szocialista gazdaság azon szektoraira koncentrál az előadás, ahol csupán részlegesen lehetett központi ellenőrzés és irányítás alá vonni a munkavégzést. Magyarországon az 1956-os forradalmat követő évtől lehetőség volt szabadkasszás rendszerben (gebin formában) üzemeltetni üzleteket, vendéglátóipari egységeket. Az 1968-as új gazdasági mechanizmus, az 1981-es kivállalkozásokról szóló törvény bevezetésén túl a valutaéhség, az eladósodási problémák miatt mi motiválta a vendéglátáshoz, turizmushoz kapcsolódó munkák állami felügyeletét, ellenőrzését. A szocialista térség más országai miként reagáltak a nyugati országokból érkező turizmusra, a szocialista társadalom fogyasztási szokásainak kielégítésére. Az informális csatornák az emltített szektorokban dolgozók között mennyire voltak hatékonyak a szolgáltatások kielégítésén túl az egyéni haszon megszerzéséhez? Milyen illegális eszközök igénybevételére volt lehetőség a szabályozások tükrében?

 

IV. 2015. február 18., szerda
„Fogjuk meg és vigyétek” – A szocialista kori munkavállalás praktikái

Az MSZMP vezetése rengetegszer foglalkozott a munkavállalás lehetőségeivel, az elaődás arra koncentrál, hogy milyen politikai tétjei voltak ennek a témának a második világháború utáni időszakban, illetve a jóléti államok korában. Az államhatalom a saját legitimitását biztosító ideológia alapján a munkavégzésből mit tartott fontosnak, milyen konfliktusokat eredményeztek az állami ellenőrzésért felelős szervezetek munkája, illetve maga az államhatalom működése? Az poltikai vezetés mit értett meg a munkavégzés során felmerülő infromális, illegális hálózatok társadalmi jelentőségéből? Hogyan kontruálta saját politikai feladatkörét munkavégzésként, mi volt a jelentősége a munkásszármazásnak a munkavállalás szocialista típusú kialakításánál, a munkahelyi kérdések megoldásánál? Az állami vezetők miként gondolkoztak a munkásokról, akiktől saját hatalmukat eredeztették.

 

 

Facebook-esemény

 

süti beállítások módosítása