Gyuris Kata

 

 

gyuris.jpg

 

Az ELTE BTK Modern angol és amerikai irodalom programjának másodéves hallgatója. Kutatási területe: 20. századi anglofón és frankofón afrikai irodalmak, különös tekintettel a gyarmati státuszból való kilépés által okozott bizonytalanságokra, identitásválságra.

 

 

 

 

 

Gyuris Kata kurzusa a Pesti Bölcsész Akadémián:

 

Modernkori robinzonádok – Folytatás vagy újraértelmezés?

 

 

Daniel Defoe Robinson Crusoe-ját mindenki ismeri, a legtöbben gyermekkori olvasmányaik között tartják számon, holott a mű nem csak tematikájában, hanem műfajában is fontos mérföldkő a világirodalomban. Nem csoda, hogy számos kapcsolódó mű született 1719-es megjelenése óta, melyek közül jó néhány nem is egyszerű feldolgozás vagy folytatás, hanem egészen újszerű értelmezése Defoe történetének. Az előadássorozat folyamán három robinzonádot szeretnék összevetni az eredetivel, a Másik különböző megjelenítéseire koncentrálva: Michel Tournier 1967-es Péntek vagy a Csendes-óceán végvidéke, J. M. Coetzee 1986-as Foe, illetve Patrick Chamoiseau 2012-es L’empreinte à Crusoé [Crusoe lábnyoma] című regényét.

 

I. 2015. február 25., szerda 18.00
Robinson Crusoe – korabeli értelmezések és Michel Tournier civilizált Péntekje

Daniel Defoe klasszikus regénye nem csak a nagyközönség körében aratott sikere miatt maradt fent a köztudatban, hanem azért is, mert a mai angol irodalomtörténet a regény műfaji fejlődésének egyik fordulópontjaként tartja számon. Az első előadásban a részletesebben tárgyalt fontos motívumok mellett (a gyarmatosítás allegóriája, illetve a gyarmati másik megjelenése) Michel Tournier Péntek vagy a Csendes-óceán végvidéke című regényét szeretném elemezni, mely rendhagyó módon Pénteket, a gyarmati másik képviselőjét teszi meg főszereplőnek. Az előadás elsősorban arra keresi a választ, hogy ez az újfajta szemlélet milyen módokon írja felül az eredeti regény igencsak kolonialista szemléletét, illetve hogyan kritizálja a nyugati társadalmat.

 

II. 2015. március 4., szerda 18.00
A feminista Crusoe és Chamoiseau Másikja

A második előadásban J. M. Coetzee, illetve Patrick Chamoiseau regényét vetem össze az előző előadáson tárgyalt eredeti Robinsonnal és Tournier robinzonádjával. Coetzee egy női szereplőt visz történetébe, aki később a történet írójává is válik, a Foe pedig ezáltal folyamatosan reflektál az írás aktusára, illetve arra a tényre, hogy éppen az angol irodalom egyik kanonikus darabjának átírását gyakorolja. Coetzee-hoz hasonlóan, Chamoiseau, a frankofón világban számos irodalmi díjjal kitüntetett martinique-i író és teoretikus is az európai irodalom egyik alappilléréhez nyúl vissza, s Tournier gyarmati másikja és Coetzee női szereplője után az ő Crusoe-ja egy ismeretlen, meg nem határozott Másikkal konfrontálódik.

 

Olvasmányok (a fent említett négy szépirodalmi mű mellett):

Bényei Tamás, Traumatikus találkozások: Elméleti és gyarmati variációk az interszubjektivitás témájára. Debrecen, Debreceni Egyetemi Kiadó, 2011.
Jean Bernabé, Patrick Chamoiseau & Raphaël Confiant, Éloge de la créolité. Paris, Gallimard, 1993.
Homi K. Bhabha. The Location of Culture. London and New York, Routledge. 1994.
Aimé Césaire. Discours sur le colonialisme, suivi du Discours sur la négritude. Paris, Présence Africaine. 2004.
Anne Marie Fallon. Global Crusoe: Comparative Literature, Postcolonial Theory and Transnational Aesthetics. Farnham and Burlington: Ashgate Publishing, 2011.
Frantz Fanon, A föld rabjai. ford. Kovács Anikó, Staub Valéria, Budapest, Gondolat, 1985.
Edward Said, Orientalizmus. ford. Péri Benedek, Budapest, Európa Könyvkiadó, 2000.

 

Facebook-esemény

süti beállítások módosítása