Hendrik Nikoletta

2013 szeptemberében kezdtem ELTE Morál- és Politikai Filozófia doktori programját. Kutatási témám a sztoikus paideia. A filozófia egyetemi képzést a PPKE bölcsészkarán végeztem, majd 7 évig márkamenedzserként dolgoztam a közép-európai régióban. Prágából költöztem haza, hogy az időm nagy részét a kutatásnak és a tanításnak szánjam. Szeretnék minél több embert inspirálni, hogy időről időre álljon meg és tegye fel az alapvető kérdéseket az életével kapcsolatban. Éppen ezért tanítok 2014 szeptemberétől és ezért tartom az előadásokat a Pesti Bölcsész Akadémián.

Hendrik Nikoletta kurzusa a Pesti Bölcsész Akadémián:

Élj úgy, mint egy sztoikus

A sztoikus bölcs vagy a sztoikus nyugalom olyan elterjedt kifejezések, amelyeket mindenki ismer. Olyan emberre vagy szemléletre használjuk ezeket, amikor valaki végtelennek tűnő bölcsességgel és türelemmel szemléli az élet eseményeit, és azokban képes helyes döntéseket hozni. Manapság erre az életszemléletre különösen nagy szükségünk van. Bár a rohanó világ, az információs túlterhelés és a választási lehetőségek végtelen özöne közhelynek számítanak, mégis a számtalan önsegítő könyv és női magazin arra mutat, hogy mély igény él nagyon sokunkban arra, hogy az életben belső nyugalomra és harmóniára találjuk. A kurzus célja annak bemutatása, hogy ezt miként tehetjük meg a sztoicizmus elveit követve. A sztoicizmus több évszázadot felölelő szellemi mozgalma ma is frissen hat. Marcus Aurelius és Seneca műveit könnyű olvasni és tanácsaikat a mindennapi életünkre vonatkoztatni.

I. 2015. március 24., kedd 18.00
A sztoikus bölcs eszményképe

A paideia a görög világ megértéséhez az egyik legfontosabb kulcsszó. Jelentése kultúra és nevelés egyszerre, amely magában foglal egy eszményképet, valamint azt az elképzelést, hogy az ember ehhez az eszményhez hasonlatossá formálható. A korai sztoicizmus eszményképe a világtól nem megzavart bölcs, aki mindig tökéletes cselekedeteket hajt végre. A bölcset leszámítva mindenki hitvány, még ha törekszik is elérni a bölcsességet. A középső sztoa megalapítója, Panaitiosz volt az, aki hangsúlyt helyezett arra, hogy a törekvést is megbecsülje: az ő eszményképe a prokoptón, azaz törekvő lett, aki bár még nincs birtokában a bölcsességnek, de minden nap igyekszik megközelíteni azt. Az előadás célja a paideia fogalmának és a sztoikus bölcs alakjának bemutatása, miközben arra keressük a választ a beszélgetés során, hogy ma érvényes lehet-e még ez az eszménykép.

Ajánlott olvasmány:

Seneca: A bölcs állhatatossága in: Seneca: Seneca prózai művei II. kötet, 29-53. o.

II. 2015. április 8., szerda 18.00
Sors és szabad akarat a sztoikusok szerint

A sztoikusok büszkék voltak átfogó világnézetükre, amelyben mindent a logosz kormányoz, egészen a legapróbb részletekig. Ez a determináltság önmagában és alapjaiban kérdőjelezi meg a szabad akarat létét. Ha mindent eleve meghatároz a logosz, akkor hol marad a döntési szabadságom? A sztoicizmus egyik legfontosabb gondolkodója a kettős okság tézisével oldotta fel ezt a dilemmát. Eszerint bár a külső világot és történéseit nem mi határozzuk meg, azt azonban már igen, hogy miként reagálunk ezekre. Az előadás célja a sztoikus fátumelmélet alaposabb bemutatása, majd annak megvitatása, hogy egyet tudunk-e érteni a sors és a szabad akarat ezen meghatározásával.

Ajánlott olvasmány:

Aphrodisziaszi Alexandrosz: A végzetről in: Bugár M. István – Lautner Péter (szerk.): Sors és szabadság. Az emberi autonómia problémája az antik filozófiába a Kr. utáni II. századig, Kairosz, Budapest, 2006

III. 2015. április 15., szerda 18.00
Sztoicizmus és kognitív pszichológia

A pszichológia és a filozófia legkorábbi gyökerei azonosak. A kérdések, amelyek egy terápia során elhangzanak, nagyon hasonlóak ahhoz, amit az ókorban a filozófusok feszegettek. Mi az élet értelme? Hogyan kell élnem? Mit kell tennem? Miként fogjak hozzá a problémám megoldásához? Mit jelent a boldogság és ez miként érhető el? A modern pszichológia kognitív viselkedéstudomány (CBT) ága ebből is kiindulva fedezte fel újra a sztoicizmust, mint egy olyan filozófiai irányzatot, amelynek a terápiában való felhasználása gyümölcsöző a tapasztalatok szerint. Az előadás célja ennek a módszernek a bemutatása példákkal.

Ajánlott olvasmány:

Steiger Kornél: A sztoikus etika és Epiktétosz lélekterápiája in: Epiktétosz összes művei, Gondolat, Budapest, 2014, 323-352. o.

IV. 2015. április 22., szerda 18.00
Sztocizmus a mindennapokban

A sztoicizmus angolszász nyelvterületen újra virágkorát éli szélesebb körben is. Ahogy a hellenizmus világának zűrzavarában, most a globalizált világban is képes a sztoicizmus válaszokat és megoldásokat adni átfogó szinten és a mindennapok szintjén is. Felismerve ezt a sztoicizmus néhány szakértője és egyben rajongója kidolgozta a „Sztoicizmus ma” programot, amelynek keretében gyakorlatokat dolgoztak ki, tippeket adnak és érdekes kérdéseket vetnek fel, amelyre mindenki saját magát keresheti meg a válaszát. Az előadás célja ezekből az izgalmas gyakorlatokból, tippekből és kérdésekből bemutatni és megvitatni minél többet.

Ajánlott olvasmány:

Marcus Aurelius: Elmélkedések, Kossuth, Budapest, 2000.

Minden alkalom 60 perc előadásból és 30 perc beszélgetésből áll.
Előadással kapcsolatos kérdések és javaslatok: hendrik.nikoletta@gmail.com.

Facebook-esemény