Konkoly Dániel

Konkoly Dániel az ELTE Általános Irodalom- és Kultúratudományi Doktori Programjának másodéves hallgatója, a Pesti Bölcsész Akadémia irodalomtudományi szekciójának volt szervezője. Kutatásai az érzékelés antik és modern irodalmi formációira irányulnak.

Konkoly Dániel kurzusa a Pesti Bölcsész Akadémián: 

Öntükrözés Ovidius Átváltozások című művében

A kurzus arra tesz kísérletet, hogy megmutassa, hogy Ovidius főműve, a Metamorphoses mennyire beszédes a kortárs irodalomértés és bizonyos filozófiai problémák felől. Természetesen ez a vállalkozás nem egyedülálló, hiszen az Átváltozások az elmúlt évtizedekben a nemzetközi klasszika-filológusok legszívesebben elemzett szövegévé vált. Ennek egyik oka a mű erős önreflexivitása, vagyis az a tény, hogy a szöveg számtalan módon utal saját magára. Nem csak az íródik bele a történetekbe, hogy miként érdemes olvasni azokat, hanem magának a szövegnek a megképződése is párhuzamba állítható a Metamorphoses egyes epizódjaival. Mindemellett fontos szerepe lesz az előadások során a valóság és a fikció szembenállásának is, amelyet Ovidius műve újra és újra problematizál, sőt legfontosabb érzékterületeink (látás, hallás, tapintás) egymáshoz és a szövegek retorikájának viszonya is tárgya lesz az előadásoknak.

I. 2017. január 10., kedd 18.00

Bevezetés Ovidius életművébe és az Átváltozásokba

Az előadás első felében Ovidius életrajzának fontosabb pontjait, valamint műveit tekintjük át. A továbbiakban pedig a Metamorphosesről és annak recepciótörténetéről igyekszem egy átfogóbb képet felvázolni.

II. 2017. január 17., kedd 18.00

Testek metapoétikája

Ovidius történeteiben lényeges szerep jut a testnek, ahogy azt a mű invokációja is sugallja. Majdnem mindig a szereplők teste megy át valamiféle változáson, amely esemény gyakran valamilyen erőszakos cselekedettel kötődik össze. Gyakran olvashatunk nemi erőszakról, csonkításról, véres gyilkosságokról. De mi a viszonya ennek a sok borzalomnak a költészethez? Hogyan olvashatjuk ezeket a történeteket metapoetikus (magáról a költészetről szóló) vagy metafiguratív (a trópusok működéséről árulkodó) keretben?

Olvasandó szövegek: Io, Syrinx, Daphne, Perseus, Progne és Philomela

III. 2017. január 24., kedd 18.00

Érzékelés, reprezentáció és a fenséges esztétikája

Az újabb Metamorphoses-szakirodalom a valóság és a fikció kettősségét rendre összekapcsolja azzal, hogy a szövegek miként adnak számot az egyes érzékterületek működéséről, és szinte kivétel nélkül ahhoz a következtetéshez jut, hogy a műben szereplő legfontosabb érzékletek a látáshoz köthetőek. Mi a szerepe azonban a többi érzékterületnek? Hogyan válik a történetekben hozzáférhetővé az, amit nem lehet érzékelni?

Olvasandó történetek: Narcissus és Echo, Phaethon

IV. 2017. január 31., kedd 18.00

Ovidius örökösei

Az utolsó órán olyan alkotások közül szemezgetünk a világirodalom különböző korszakaiból, amelyek tematikusan, vagy az érzékeléshez való viszonyuk tekintetében kapcsolódnak Ovidius főművéhez.

(Esetleges témák: Shakespeare drámai, Nádas - Antik faliképre, Ransmayr - Az utolsó világ, Bill Viola - Reflecting Pool)

Ajánlott irodalom:

ACÉL Zsolt, Orpheus éneke. Ovidius metapoétikus elbeszélései a Metamorphosesben, Ráció, Budapest, 2011.

ADAMIK Tamás, Római irodalom. A kezdetektől a Nyugatrómai Birodalom bukásáig, Kalligram, Pozsony, 2009.

ANDERSON, William S., Ovid’s Metamorphoses, Books 1–5, Oklahoma UP, 1998.

ANDERSON, William S., Ovid’s Metamorphoses, Books 6–10, Oklahoma UP, 1972.

BÉNYEI Tamás, Más alakban. A metamorfózis lehetséges poétikái és politikái, Pro Pannonia, Pécs, 2013.

BRENKAMNN, John, „Narcissus in the Text”, Georgia Review 30 (1976), 293–327.

ENTERLINE, Lynn, The Rhetoric of the Body from Ovid to Shakespeare, Cambridge UP, 2004.

GÁBOR Sámuel, A Narcissus-paradigma, avagy az önmegismerés veszélyei = Tengeristennő az Olymposon, szerk.: HORVÁTH Judit, Gondolat, Budapest, 2015, 261–279.

HARDIE, Philip szerk., The Cambridge Companion to Ovid, Cambridge UP, 2006.

HARDIE Philip, Ovid’s Poetics of Illusion, Cambridge UP, 2002.

KRUPP József, Distanz und Bedeutung, Winter, Heidelberg, 2009.

LIVELEY, Genevieve, Ovid’s Metamorphoses: A Reader’s Guide, Continuum, London, 2011.

SZILÁGYI János György, Az „Átváltozások” költője = UŐ, Paradigmák, Magvető, Budapest, 1982, 31–60.

Facebook-esemény

Pályázati felhívás

kurzustartási lehetőség

a Pesti Bölcsész Akadémia nyolcadik félévében

(2016/2017. őszi félév)

Kedves doktorandusz vagy doktorjelölt hallgatótársunk!

Pályázati felhívásunk a Pesti Bölcsész Akadémia 2016/2017. őszi félévének előadói pozícióit hirdeti meg.

Az ELTE BTK nyilvános előadás-sorozata nyitott egyetemként működik, amelynek célközönsége nem csak szakmabeli, a karon kívülről vagy az egyetem és a kar más tudományterületeiről is várható érdeklődő közönség a középiskolástól a nyugdíjas korosztályig. A Pesti Bölcsész Akadémia legfontosabb célja továbbra is az, hogy közérthető módon felhívja a figyelmet arra, hogy miben rejlik a humán tudományok öröme, vagyis bemutassa a szélesebb közönség számára is vonzó témákat, kutatásokat. A korábbi félévekben működő rendszer szerint idén is a Kar összes Doktori Iskolájából várjuk a jelentkezőket.

A sikeres pályázók a PBA nyolcadik, 2016/2017-es őszi szemeszterének előadói lesznek. Feladataik teljesítése esetén a tudományos modulba tartozó kreditben részesülhetnek, amelyet az ELTE Bölcsészettudományi Doktori Tanácsa garantál.

A jelentkezés feltételei:

A pályázók valamely bölcsészettudományi doktori képzés résztvevőiként jelentkezhetnek a nagyközönség érdeklődésére számot tartó, populáris témákkal. A pályázat kizárólag az űrlap hiánytalan kitöltésével fogadható el. A pályázatokat a PBA szervezői, a témának megfelelő iskola felelősei és az adott Doktori Iskola vezetője bírálja el.

A tematikának tartalmaznia kell:

• a téma rövid bemutatását;
• a kurzus célját és felépítését;
• az egyes előadások címét és rövid absztraktját (Az előadások szólhatnak az előadó saját kutatási témájáról vagy más, a hallgatóság számára vonzó tárgyról. Lehetnek összefüggőek, de vizsgálhatnak különböző témákat is, amennyiben egy összefüggő kurzust alkotnak.);
• a kurzus háttérirodalmát, amely rálátást biztosít a kurzus szakirodalmi hátterére, és amely nem a hallgatóság számára ajánlott olvasmánylistával azonos;
• egy olvasmánylistát a hallgatóság számára (szépirodalmi művek, alapvető szakirodalmi munkák).

A kiindulási alap minden téma esetén hangsúlyosan a gimnáziumi tananyag, amely közös ismeretként feltételezhető mind a bölcsészettudományokban kevésbé jártas érdeklődőknél, mind a Kar BA-s, MA-s hallgatóinál mint potenciális közönségnél.

A jelentkezéshez szükséges egy szaktanár ajánlása és támogató aláírása, aki a pályázatot pozitív elbírálásra ajánlja.

Előnyben részesülnek az ELTE BTK jogviszonnyal rendelkező doktorandusz hallgatói.

(Más egyetemek doktori hallgatói és a kar doktorjelöltjei is jelentkezhetnek, azonban részvételüket a programban – és az óratartási kreditet – magas számú jelentkezés esetén nem feltétlen tudjuk garantálni.)

Az előadó jelentkezéssel vállalt feladatai:

• Kurzustartás.
  • 4 előadás, azaz egy kurzus megtartása, s annak előkészítésében és reklámozásában való aktív részvétel.
  • Van lehetőség kombinált kurzus tartására is, amelynek során 2 előadó állítja össze és tartja meg közösen a kurzust 4-6 alkalom során.
  • Egy előadás 90 perces: 60-70 perc előadás, 20-30 perc vita, beszélgetés. Amennyiben a téma megkívánja vagy lehetőséget nyújt rá, igény szerint az előadás szeminárium formájában is megtartható. Arra az esetre, ha a 60-70 perces előadás után nem alakulna ki beszélgetés, készüljön az előadó (a max. 90 perc kitöltéséig) további ismeretátadásra!
• Az őszi szemeszter végén az előadókkal való egyeztetés alapján elkészülő programban meghatározott időpontok a program meghirdetése után nem változtathatók meg, és csak különösen indokolt esetben maradhatnak el, ez esetben pedig a pótlás kötelező a teljesítés feltételeként.
• Az előadó saját előadását maga is minden általa elérhető fórumon hirdeti, ezzel részt vesz a közönségszervezésben.
• Az online felületek feltöltéséhez szükséges rövid bemutatkozást és a kurzus bemutatásához szükséges anyagokat az előadó a jelentkezésében eljuttatja hozzánk.
• Vállalja esetlegesen egy, a fenti alkalmakon kívüli előadás megtartását. Külső előadásainkra művelődési központokban, kulturális intézményekben, színvonalas felolvasóprogramokat kínáló kávézókban szokott sor kerülni.

A felsorolt feladatok elmulasztása a kredit elvesztésével jár, és arról minden esetben értesülést szerez az aktuális Doktori Iskola vezetése is.

A jelentkezések határideje: 2016. július 1. - A HATÁRIDŐT MEGHOSSZABBÍTOTTUK: JÚLIUS 10.

A jelentkezéseket az űrlap kitöltésével lehet eljuttatni a szervezőkhöz, amely elérhető a linkre kattintva.

A Pesti Bölcsész Akadémia előadásai elsősorban a Doktori Kiválósági Központban (Ifjúsági épület, III. 1.) hangzanak el.

Budapest, 2016. június 1.

                                                                                          a Pesti Bölcsész Akadémia szervezői

Pesti Bölcsész Akadémia

2015/2016. május–június

(Budapest, ELTE BTK, Ifjúsági épület III. 1.)

2016. május 17., kedd

18.00  Globális társadalmi kihívások és lokális tapasztalatok a kulturális antropológia szemszögéből I.
Hogyan és milyen módszerekkel dolgozik az antropológus? – Kántor Barbara

2016. május 18., szerda

18.00 Populáris japán irodalmi műfajok IV.
 A Gendzsi szerelmeitől a kora-újkori „mangáig” – Csendom Andrea

2016. május 19., csütörtök

18.00 Szlovén–magyar irodalmi párhuzamok: Pilinszky János és Edvard Kocbek I.
A „visszájára fordult világ" – Várkonyi Alma

2016. május 19., csütörtök*
19.00 Aethicus Ister titokzatos ábécéje - Balázs Debóra

2016. május 23., hétfő

18.00 Szlovén–magyar irodalmi párhuzamok: Pilinszky János és Edvard Kocbek II.
„Mérges vadvirág" - Az egzisztencialista szubjektum – Várkonyi Alma

2016. május 24., kedd

18.00 Globális társadalmi kihívások és lokális tapasztalatok a kulturális antropológia szemszögéből II.
A szegénység térbeli megjelenéseinek antropológiai vizsgálata - Kántor Barbara

2016. május 25., szerda

18.00 Populáris japán irodalmi műfajok V.
Pazarlás, felkelések és a korabeli világ legmagasabb szintű írni-olvasni tudásának korszaka? – Csendom Andrea

2016. május 30., hétfő

18.00 Szlovén–magyar irodalmi párhuzamok: Pilinszky János és Edvard Kocbek III.
„Halak a hálóban" – A világ és Én – Várkonyi Alma

2016. május 31., kedd

18.00 Globális társadalmi kihívások és lokális tapasztalatok a kulturális antropológia szemszögéből III.
Gettóturizmus: Nyomor és szegénység mint turisztikai látványosság – Kántor Barbara

2016. június 1., szerda 

18.00 Populáris japán irodalmi műfajok VI.
„Arany Tanár úr dicsőséges álma”: Irodalmi kritika és az álommotívum – Csendom Andrea

2016. június 6., hétfő

18.00 Szlovén–magyar irodalmi párhuzamok: Pilinszky János és Edvard Kocbek IV.
„Egy hatalmas halász" – Hol van Isten? – Várkonyi Alma

2016. június 7., kedd

18.00 Globális társadalmi kihívások és lokális tapasztalatok a kulturális antropológia szemszögéből IV.
Bódvalenke, a freskófalu: egy alkalmazott antropológiai kutatás tapasztalatai – Kántor Barbara

2016. június 9., csütörtök*
19.00 A székely írásról dióhéjban - Tubay Tiziano

*Helyszín: FUGA

Az évadot átfogó Facebook-esemény.

Jelmagyarázat:

A szöveg öröme – irodalmi előadások

Múlt és jövő között – történelmi előadások

A gondolat határán – esztétikai, filozófiai, művészettörténeti előadások

Ezerarcú nyelvészet – nyelvészeti előadások

Pesti Bölcsész Akadémia

2015/2016. tavaszi szemeszter

(Budapest, ELTE BTK, Ifjúsági épület III. 1.)

2016. február 8., hétfő

18.00 „téged mindenki szeret, hiszen a verseid te vagy”  –  kérdések a József Attila-lírához I.
„Álomban, éjjel, itt jár Ősapám..." – József Attila és a Nyugat – Szabó Roland

2016. február 9, kedd

18.00 Ősi írások kultusza a középkorban és reneszánszban I.
Görög, héber és latin írásrendszerek mint vendégszövegek – Balázs Debóra

2016. február 10., szerda

18.00 Nemzetépítés és népművelés: Oktatásfejlesztési stratégiák I.
Az általános európai trendek nyomában – Tarján M. Tamás

2016. február 11., csütörtök*
19.00 A rombolás árnyékai: Régi és új a városi emlékezetben – Sudár Orsolya

2016. február 15., hétfő

18.00 „téged mindenki szeret, hiszen a verseid te vagy”  –  kérdések a József Attila-lírához II.
„éveken át az én nyomomban..." -  Volt-e József Attilának avantgárd korszaka? – Szabó Roland

2016. február 16., kedd

18.00 Ősi írások kultusza a középkorban és reneszánszban II.
A szláv-glagolita abécé, a rúnaírás, gyors- és titkosírások – Balázs Debóra

2016. február 17., szerda

18.00 Nemzetépítés és népművelés: Oktatásfejlesztési stratégiák II.
Magyarország a modern oktatás startpontján: az eötvösi koncepció – Tarján M. Tamás

2016. február 22., hétfő

18.00 „téged mindenki szeret, hiszen a verseid te vagy”  –  kérdések a József Attila-lírához III.
„idesereglik, ami tovatűnt..." - József Attila és a klasszikus – Szabó Roland

2016. február 23., kedd

18.00 Ősi írások kultusza a középkorban és reneszánszban III.
A székely írás a magyar krónikáshagyományban és nyelvtani munkákban – Tubay Tiziano

2016. február 24., szerda

18.00 Nemzetépítés és népművelés: Oktatásfejlesztési stratégiák III.
Oktatásfejlesztés és nemzetiségi konfliktusok – Tarján M. Tamás 

2016. február 29., hétfő

18.00 „téged mindenki szeret, hiszen a verseid te vagy”  –  kérdések a József Attila-lírához IV.
Színes összekent képek és fülkefény: az Eszmélet – Szabó Roland

2016. március 1., kedd

18.00 Ősi írások kultusza a középkorban és reneszánszban IV.
A székely írás hiteles emlékei és eredetének kérdése – Tubay Tiziano

2016. március 2., szerda

18.00 Nemzetépítés és népművelés: Oktatásfejlesztési stratégiák IV.
Lex Apponyi – Tarján M. Tamás 

2016. március 7., hétfő

18.00 Virginia Woolf és a Bloomsbury-kör I.
Élet és művészet egységes tere – Tóth Krisztina Kitti

2016. március 8., kedd

18.00 Irgalmasság vagy igazságosság? Aktuális kérdések az egyházi jog területéről I.
Vallás, egyház(ak), jog? – Kiss Gábor

2016. március 9., szerda

18.00 Vadászgépektől a sörökig - Csehszlovákia közel-keleti politikája a hidegháború idején
Krajcsír Lukács előadása.

2016. március 16., szerda

18.00 „Részünk minden nyomor…/ De szabadok vagyunk." – A magyar munkásság 1956-ban I.
A „munkáshatalom" jellemzői a Keleti Blokk egyes államaiban – Gulyás Martin

2016. március 21., hétfő

18.00 Virginia Woolf és a Bloomsbury-kör II.
Tudatfolyam, a belső tér ábrázolása – Tóth Krisztina Kitti

2016. március 22., kedd
18.00 A számítógépes játékok terei, avagy hogyan építsünk virtuális világot? – Makai Péter

2016. március 23., szerda

18.00 Irgalmasság vagy igazságosság? Aktuális kérdések az egyházi jog területéről II.
A nyugat lelki vezetője? Ferenc pápa és „forradalma” – Kiss Gábor

2016. március 24., csütörtök*
19.00 Freak showk és emberkiállítások a 20. század elején - Hajnal Márton

2016. március 30., szerda

18.00 „Részünk minden nyomor…/ De szabadok vagyunk." – A magyar munkásság 1956-ban II.
A munkástanácsok az ’56-os „eszmekavalkádban” – Gulyás Martin

2016. április 4., hétfő

18.00 Virginia Woolf és a Bloomsbury-kör III.
Az alkotó művész és a művészi alkotás ábrázolása a szövegben – Tóth Krisztina Kitti

2016. április 5., kedd

18.00 Második világháborús elképzelések a cseh területek jövőjéről - Miklós Dániel

2016. április 6., szerda

18.00 „Részünk minden nyomor…/ De szabadok vagyunk." – A magyar munkásság 1956-ban III.
A Nagy-budapesti Központi Munkástanács és a Kádár-kormány harca – Gulyás Martin

2016. április 7., csütörtök

18.00 Irgalmasság vagy igazságosság? Aktuális kérdések az egyházi jog területéről III.
Ásó, kapa, nagyharang helyett egyházi bíróság? – Kiss Gábor

2016. április 11., hétfő

18.00 Virginia Woolf és a Bloomsbury-kör IV.
Kreatív terek és kapcsolatok feltérképezése – Tóth Krisztina Kitti

2016. április 12., kedd

18.00 Irgalmasság vagy igazságosság? Aktuális kérdések az egyházi jog területéről IV.
5. parancs: Ne ölj! – Kiss Gábor

2016. április 13., szerda

18.00 „Részünk minden nyomor…/ De szabadok vagyunk." – A magyar munkásság 1956-ban IV.
A szegedi Városi Munkástanács – Gulyás Martin

2016. április 18., hétfő

18.00 „Írónő nem vagyok" – Csinszka levelezése I.
„Írok szép hazug leveleket a boldogságról”: Boncza Berta a leánynevelő intézetben – Zeke Zsuzsanna

2016. április 19., kedd

18.00 India a Birodalom árnyékában I.
A  „British Rule”: a brit indiai uralom kialakulása – Kovács Márta

2016. április 20., szerda
18.00 Bepillantás a két világháború közötti kárpàtaljai magyar prózairodalomba – Papp Adrien

2016. árilis 21., csütörtök*
19.00 Az újra felfedezett test a japán színházban a múlt századfordulón - Cseh Dávid

2016. április 25., hétfő

18.00 „Írónő nem vagyok" – Csinszka levelezése II.
„jövőt tervezek és intézem a Bandi levelezését” : Ady Endre felesége – Zeke Zsuzsanna

2016. április 26., kedd

18.00 India a Birodalom árnyékában  II.
A brit korona ékköve – Kovács Márta

2016. április 27., szerda

18.00 Populáris japán irodalmi műfajok I.
A japán haiku-költészet kezdetei, Macuo Basó munkássága – Czifra Adrienn

2016. május 2., hétfő

18.00 „Írónő nem vagyok" – Csinszka levelezése III.
„Nő vagyok – nem író. Asszony.” : Márffy Csinszka – Zeke Zsuzsanna

2016. május 3., kedd

18.00 India a Birodalom árnyékában  III.
Bertie és India. A walesi herceg indiai útja (1875–76) – Kovács Márta

2016. május 4., szerda

18.00 Populáris japán irodalmi műfajok II.
Haiku az Edo-korszakban – Josza Buszon, Rjókan Taigu és Kobajasi Issza munkássága – Czifra Adrienn

2016. május 9., hétfő

18.00 „Írónő nem vagyok" – Csinszka levelezése IV.
„Kedves Csinszka! Be fogsz repülni a halhatatlanságba.”: Visszaemlékezések – Zeke Zsuzsanna

2016. május 10., kedd

18.00 India a Birodalom árnyékában IV.
A császári cím és India a brit kormány politikájában (1876–77) – Kovács Márta

2016. május 11., szerda

18.00 Populáris japán irodalmi műfajok III.
 Haiku a Meidzsi-korszakban – Czifra Adrienn 

2016. május 17., kedd

18.00  Globális társadalmi kihívások és lokális tapasztalatok a kulturális antropológia szemszögéből I.
Hogyan és milyen módszerekkel dolgozik az antropológus? – Kántor Barbara

2016. május 18., szerda

18.00 Populáris japán irodalmi műfajok IV.
 A Gendzsi szerelmeitől a kora-újkori „mangáig” – Csendom Andrea

2016. május 19., csütörtök

18.00 Szlovén-magyar irodalmi párhuzamok: Pilinszky János és Edvard Kocbek I.
A „visszájára fordult világ" – Várkonyi Alma

2016. május 19., csütörtök*
19.00 Aethicus Ister titokzatos ábécéje - Balázs Debóra

2016. május 23., hétfő

18.00 Szlovén-magyar irodalmi párhuzamok: Pilinszky János és Edvard Kocbek II.
„Mérges vadvirág" - Az egzisztencialista szubjektum – Várkonyi Alma

2016. május 24., kedd

18.00 Globális társadalmi kihívások és lokális tapasztalatok a kulturális antropológia szemszögéből II.
A szegénység térbeli megjelenéseinek antropológiai vizsgálata - Kántor Barbara

2016. május 25., szerda

18.00 Populáris japán irodalmi műfajok V.
Pazarlás, felkelések és a korabeli világ legmagasabb szintű írni-olvasni tudásának korszaka? – Csendom Andrea

2016. május 30., hétfő

18.00 Szlovén-magyar irodalmi párhuzamok: Pilinszky János és Edvard Kocbek III.
„Halak a hálóban" – A világ és Én – Várkonyi Alma

2016. május 31., kedd

18.00 Globális társadalmi kihívások és lokális tapasztalatok a kulturális antropológia szemszögéből III.
Gettóturizmus: Nyomor és szegénység mint turisztikai látványosság – Kántor Barbara

2016. június 1., szerda 

18.00 Populáris japán irodalmi műfajok VI.
„Arany Tanár úr dicsőséges álma”: Irodalmi kritika és az álommotívum – Csendom Andrea

2016. június 6., hétfő

18.00 Szlovén-magyar irodalmi párhuzamok: Pilinszky János és Edvard Kocbek IV.
„Egy hatalmas halász" – Hol van Isten? – Várkonyi Alma

2016. június 7., kedd

18.00 Globális társadalmi kihívások és lokális tapasztalatok a kulturális antropológia szemszögéből IV.
Bódvalenke, a freskófalu: egy alkalmazott antropológiai kutatás tapasztalatai – Kántor Barbara

2016. június 9., csütörtök*
19.00 A székely írásról dióhéjban - Tubay Tiziano

*Helyszín: FUGA

Az évadot átfogó Facebook-esemény

Jelmagyarázat:

A szöveg öröme – irodalmi előadások

Múlt és jövő között – történelmi előadások

A gondolat határán – esztétikai, filozófiai, művészettörténeti előadások

Ezerarcú nyelvészet – nyelvészeti előadások

Várkonyi Alma

Várkonyi Alma az Irodalomtudományi Doktori Iskola Szláv irodalmak doktori programjának harmadéves hallgatója. 2012-ben diplomázott Szlovén nyelv és irodalom szakon. Fő kutatási területe a szlovén és a magyar egzisztencialista líra, Edvard Kocbek és Pilinszky János költészete. Szabadidejében fordít, műfordításait az ELTE BTK Műfordítói Műhely, valamint a maribori Liter jezika folyóirat közölte.

Várkonyi Alma kurzusa a Pesti Bölcsész Akadémián:

Pilinszky János és a szlovén Edvard Kocbek 

A szlovén irodalom a magyar olvasó számára kevéssé ismert. Tanulmányozása során azonban számos párhuzam fedezhető fel a szlovén és a magyar irodalom között. Ide sorolható a két jelentős szerző, Edvard Kocbek és Pilinszky János egzisztencialista ihletettségű költészete is. Előadássorozatomat ajánlom mindazoknak, akik érdeklődnek egy Magyarországon kevéssé ismert "kis irodalom" iránt.

I. 2016. május 19. 18:00
A "visszájára fordult világ"

A háborús borzalmak és az azt követő totalitárius diktatúrák személyes megtapasztalása mindkét költő világfelfogására nagy hatással volt. A világ elveszíti korábbi jellegét, szinte kifordul önmagából. Az előadás során arra keressük a választ, hogyan jelenik meg az egzisztencialista világábrázolás Pilinszky és Kocbek szövegeiben.

II. 2016. május 23. 18:00
"Mérges vadvirág" - Az egzisztencialista szubjektum

Az egzisztencialista világfelfogásból adódóan az ember önértelmezése is változik: elveszíti hagyományos orientációs pontjait, úrrá lesz rajta a magány, a szorongás és a végletes kiszolgáltatottság. Az előadás során megvizsgáljuk, milyen Pilinszky és Kocbek egzisztencialista szubjektuma.

III. 2016. május 30. 18:00
"Halak a hálóban" - A világ és Én

Szövegek segítségével arra keressük a választ, hogyan változik a lírai szubjektum pozíciója az abszurddá váló világban, hogyan tükröződik a heideggeri „létben való otthontalanság” gondolata, illetve milyen az egzisztencialista közösségfelfogás.

IV. 2016. június 6. 18:00
"Egy hatalmas halász" - Hol van Isten?

Eltérően a nyugat-európai irányzattól, a közép-európai egzisztencialista líra a transzcendencia felé fordulással kívánja megoldani létből adódó konfliktusait. Az előadás során megvizsgáljuk, milyen a Pilinszky és Kocbek által ábrázolt istenkép, illetve mi Isten szerepe a megváltozott világban.

Ajánlott irodalom:

Boros Gábor: Filozófia. Budapest: Akadémiai Kiadó, 2011.
Edvard Kocbek: Éjszakai ünnepély. Pécs: Jelenkor, 2006.
Edvard Kocbek: Félelem és bátorság: négy novella. Budapest: Európa, 1989.
Pilinszky János összes versei. Budapest: Magvető, 2015.

Szakirodalom:

Martin Heidegger: Lét és idő. Budapest: Osiris, 2002.
Spomenka Hribar: Svetotvornost poezije. Ljubljana: Nova revija, 2002.
Sören Kierkegaard: Vagy-vagy. Budapest: Osiris-Századvég, 1994.
Peter Kovačič-Peršin: Preoblikovanje metafizične strukture v Kocbekovi liriki. In: Apokalipsa 8/44-45-46-47(2001), 314-332.
Szávai Dorottya: Bűn és imádság. Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006.

Facebook-esemény

Czifra Adrienn

Czifra Adrienn vagyok, elsőéves a Nyelvtudományi Doktori Iskola Japán filológia doktori programjában. Kutatási területem a japán haiku-költészet, ezen belül pedig Nacume Szószeki és Maszaoka Siki költészetét vizsgálom. 2012 óta a Magyar-Japán Baráti Társaság Haiku klubjának főtitkáraként dolgozom, 2014-től pedig főszervezőként veszek részt az évente megrendezésre kerülő Magyar Haikunapon.

 Csendom Andrea

A tokiói Hitotsubashi Egyetem Társadalomtudományi Intézetében japán történelem szakon fejeztem be MA tanulmányaimat 2015 márciusban. Jelenleg az ELTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskola, Japán tanszékének PHD hallgatója vagyok. Kutatási területem a japán köznép gondolkodásmódja, világszemlélete a kora-újkor közép időszakban (1700–1800), amelyre egy interdiszciplináris megközelítésben, irodalmi szövegek történelmi felhasználásával próbálok fényt deríteni.

Czifra Adrienn és Csendom Andrea kurzusa a Pesti Bölcsész Akadémián

Populáris japán irodalmi műfajok

A japán kora-újkor (1600-1868) számos olyan irodalmi műfajt hívott életre, amelyek a mai japán irodalomra, s annak nemzetközi elismertségére is nagy hatással voltak. Közülük kettőt szeretnénk kiemelni előadásainkban: a haikut és a kibjósit. A haiku a japán költészet egyik legnépszerűbb műfaja és egyben a világ legrövidebb kötött versformája is. Mindössze tizenhét szótagból áll, s a megírásakor szigorú szabályokat kell betartani. Ennek ellenére mára az egész világon elterjedt, így magyar nyelven is sok haiku született. A kurzus első felében ennek a rövidke versnek a kialakulását, szabályait és fejlődését vizsgáljuk, továbbá áttekintjük a legtehetségesebb japán költők verseit és azok magyar fordításait. A kibjósi a haikuval ellentétben nem lírai, hanem egy képeskönyv formát öltő epikai műfaj, élclap, amelyet a kora-újkori mangának is neveznek. Ne tévesszen meg azonban bennünket a név, egy igen tartalmas, különleges és érdekes műfajt rejt. Ennek a még hazánkban kevéssé ismert műfajnak a történetén és magyar fordításain keresztül, a kibjósi világának mélységeibe és értelmezési lehetőségeibe szeretnénk elkalauzolni a közönséget. 

I. 2016. április 27., szerda 18.00
A japán haiku-költészet kezdetei, Macuo Basó munkássága

Az első előadáson megismerkedünk a japán irodalom egyik legnépszerűbb és legkülönlegesebb műfajával, a haikuval. Szó lesz a kialakulásáról, illetve legfőbb jellemzőiről és alkotóelemeiről. Bemutatásra kerül az egyik legnagyobb japán költő, akit a haiku atyjának is neveznek. Macuo Basó műveit a különböző magyar fordításokon keresztül vizsgáljuk, kitérve verses útinaplójára. 

Ajánlott olvasmány:

Macuo Basó: Észak ösvényein – Egy 17. századi japán költő verses útinaplója, Fordította Vihar Judit, Vince Kiadó, 2011.
Macuo Basó: Százhetven haiku, Fordította Fodor Ákos, Terebess Kiadó, 1998.

II. 2016. május 4., szerda 18.00
Haiku az Edo-korszakban – Josza Buszon, Rjókan Taigu és Kobajasi Issza munkássága

A második előadáson Japán elzárt világába kalauzolom a hallgatóságot, és megismerkedünk Macuo Basó legtehetségesebb követőivel és munkásságukkal, továbbá szó lesz rokon műfajokról és a képes haikuról, a haigáról is. 

Ajánlott olvasmány:

Kobajasi Issza: Egy csésze tea Isszával, Fordította Terebess Gábor, Orpheusz Kiadó, 2000.
Rjókan Taigu: Ryōkan – 44 haiku, Fordította Terebess Gábor, Terebess Kiadó, 1999.

III. 2016. május 11., szerda 18.00
Haiku a Meidzsi-korszakban - Maszaoka Siki, Nacume Szószeki, Takahama Kjosi és Taneda Szantóka munkássága

A Meidzsi-korszak Japánban a nyitást, a Nyugat felé fordulást jelentette. Megvizsgáljuk, milyen hatással volt az új irányvonal a haiku-költészetre, és milyen változtatásokat, újításokat alkalmaztak a kor legnagyobb költői. Betekintünk Maszaoka Siki, a haiku megújítójának munkásságába és Taneda Szantóka szabadhaikuiba.

Ajánlott olvasmány:

Maszaoka Siki: Vért hány a kakukk, Fordította Terebess Gábor, Előszó Erdős György, Budapest, art ORIENT Kiadó, 2005.

IV. 2016. május 18., szerda 18.00
A Gendzsi szerelmeitől a kora-újkori „mangáig”

A japán képeskönyvek történetéről fogok beszélni. Hogyan alakult ki az ókori irodalom, mint a magyarul is megjelent Gendzsi szerelmeinek képeskönyv változataiból, a VIII. század végi élclap, a kibjósi? Kitekintőt teszek a kibjósi után továbbfejlődött képeskönyvek egyre popularizálódó műfajai felé, összevetve őket a mai mangával. Ez az általános bevezetés nem csak alapot teremt majd annak, hogy mélyebben belelássunk a japán irodalomtörténetbe, egyúttal rávilágít a kibjósi műfaji különlegességeire, tartalmi újításaira is.

Ajánlott olvasmányok:

Farkas Ildikó, Japán története dióhéjban: A kezdetektől napjainkig. Historia 30, 2009 (7).
http://www.historia.hu/userfiles/files/2009-07/farkas1.pdf
Vihar Judit: A japán irodalom rövid története, NTK, 1994.
http://terebess.hu/keletkultinfo/Vihar-Judit-A-japan-irodalom-rovid-tortenete.pdf

V. 2016. május 25., szerda 18.00
Pazarlás, felkelések és a korabeli világ legmagasabb szintű írni-olvasni tudásának korszaka?

A második előadásban egy általános történelmi áttekintést adok a kibjósi történelmi kontextusának értelmezéséhez. A kibjósi a kora-újkoron, vagy más néven az Edo-koron (1600–1867) belül is egy sajátos, éhségek, parasztlázadások és nagymértékű pazarlás nyomán kialakult reformkorban született, ezért a korszellem erősen rányomta bélyegét a műfajra. Történelmi és társadalomtörténeti háttér-információk mellett, a kora-újkori japán könyvkiadásra, az olvasóközönség bővülésére, a magas szintű írni-olvasni tudásra és ennek okaira helyezem a hangsúlyt, továbbá a kibjósi könyvészeti jellegzetességeit is bemutatom.

Ajánlott olvasmány:

Csendom Andrea, A könyv szerepe az Edo-kori társadalom átalakulásában: A Régi szedett nyomtatás Japánban 1590–1640 között. "Közel 's Távol" III. pp. 125–154 .
http://honlap.eotvos.elte.hu/uploads/documents/kiadvanyok/Kozel_s_Tavol_III.pdf

VI. 2016. június 1., szerda 18.00
„Arany Tanár úr dicsőséges álma ”: Irodalmi kritika és az álommotívum

Az első megjelent kibjósi a „Kinkin szenszei eiga no jume” volt 1775-ben, amit magyarra „Arany Tanár úr dicsőséges álma” címmel fordíthatnánk a legtalálóbban. A mű magyar fordításán jelenleg is dolgozom, ezért az előadásban fordításrészletekkel, és az eredeti mű prezentálásával fogom bemutatni a kibjósi színes és egyedi világát. Szó lesz még kibjósi szerzőkről, valamint több korai műről, amelyekben megnézzük a különböző társadalmi rétegek: nők, gyerekek; szórakozási formák, hétköznapok képi ábrázolásait. Mindezen ismeretekkel gazdagodva, megpróbálunk fényt deríteni a kibjósi társadalmi szarkazmusának mibenlétére, elválasztva azt az európai értékítélettel értelmezett paródiától. (Az előadáson elhangzó és bemutatott szövegek magyar fordításaira a szerzői jogot fenntartom.)

Ajánlott olvasmány:

Kern, Adam L.: Manga from the Floating World. Comicbook Culture and the Kibyōshi of Edo Japán. Harvard University Press, Cambridge, 2006.
Az érdeklődők az előadás során felhasznált és bemutatott eredeti könyvek nagy részét  elérhetik a Waseda Egyetem Régi dokumentumok adatbázisában: http://www.wul.waseda.ac.jp/kotenseki/search.php
További források, képek, könyvek a Japán Nemzeti Könyvtár online adatbázisában: http://dl.ndl.go.jp/

Facebook-esemény

Kántor Barbara

Kántor Barbara a kulturális antropológusként megszerzett társadalomtudományi ismereteit az üzleti világban alkalmazza évek óta, azonban most leginkább antropológusi szakmájának kritikai szemlélete, egyedi munkamódszerei, illetve gyakorlati alkalmazásában megjelenő etikai dimenzióinak mélyebb összefüggései érdeklik. Jelenleg PhD-tanulmányokat folytat a Debreceni Egyetem Humán Tudományok Doktori Iskola Modern Filozófia Programjának hallgatójaként.

Kántor Barbara kurzusa a Pesti Bölcsész Akadémián:

Globális társadalmi kihívások és lokális tapasztalatok a kulturális antropológia szemszögéből

Hogyan látja az antropológus a globálisan megjelenő társadalmi problémák közül a szegénység mindennapi társadalmi valóságát a feltörekvő országok nagyvárosainak nyomornegyedeiben vagy az egyre inkább elnéptelenedő rurális vidéken? Miért hatékony munkamódszere és hiteles forrása az antropológiai terepmunka a globális folyamatok és kísérőhatásainak értelmezésében? Milyen módon alkalmazható az antropológiai szaktudás a helyi szintű krízis-menedzsmentben Indiában vagy éppen Magyarországon a gettóturizmus kapcsán?

Az előadás-sorozat célja megmutatni a gettóturizmus jelensége kapcsán, hogy az antropológia tudásterületének módszerei és interdiszciplináris szemléletmódja miért rendelkezik olyan alkalmazási potenciállal, amely képessé teszi a lokális közegben tapasztalt társadalmi-kulturális kísérőjelenségek megértésére, közvetítésére és akár – más szakterületekkel együttműködve – azok megoldásában való aktív részvételére is.

I. 2016. május 17., kedd, 18.00
Hogyan és milyen módszerekkel dolgozik az antropológus?

Az előadás-sorozat a posztmodern turizmus egyik izgalmas jelenségével, a gettóturizmus antropológiai vizsgálatával foglalkozik, ami a szegénység társadalmi kihívásához kapcsolódó globalizációs folyamatok közül a túlnépesedés és az elnéptelenedés problémájával függ össze. A bevezető előadásban ezért néhány példán keresztül megvizsgáljuk a távoli, egzotikus országokban a túlnépesedés miatt kialakuló nagyvárosok közös jellemzőit, majd megnézzük, hogy az elvándorlás miképpen alakítja át a kelet-közép-európai országokra jellemző rurális szegénység térbeli formáit, az aprófalvak világát. A példák megmutatják, hogy a szegénység ugyan különböző módon jelenik meg egy-egy lokális közegben, de mégis van két közös jellemzőjük: egyfelől a közgondolkodás negatív sztereotípiákat kapcsol a szegénységhez és környezetéhez, másrészt az ilyen stigmatizálódott területek mégis rendelkeznek turisztikai potenciállal is és turisztikai desztinációt jelentenek.

II. 2016. május 24., kedd, 18.00
A szegénység térbeli megjelenéseinek antropológiai vizsgálata

Brazília favellái, Dél-Afrika townshipjei, vagy épp a Gettómilliomos című film helyszíne, az indiai Dharavi nyomornegyede mellett már Tel-Aviv és Prága egyes kerületei is épp úgy várják az érdeklődőket, ahogy például a Real Bronx Tour New Yorkban: itt a túra résztvevői egy elhanyagolt lakótelepet és a zsebtolvajokról híressé vált parkot járhatják be, de karitatív ételosztás is szerepel a programban. Az újfajta élményt kínáló turisztikai programok kapcsán egyelőre ugyan nem beszélhetünk tömeges turisztikai keresletről, de hasonló kezdeményezés a világ számos kevésbé híres pontján is jelen van. Ezek közös jellemzője, hogy olyan negatív imázzsal rendelkező lokációkat kínálnak felfedezésre, amelyek a szegénység mindennapi világába engednek betekintést. A második előadásban a gettóturizmus kapcsán – különféle példákon keresztül – a szegénység, mint turisztikai látványosság témakörével foglalkozva megvizsgáljuk, hogy a gettóturizmus esetén melyek szegénynegyedek, nyomornegyedek legfőbb jellemzői, majd megnézzük, hogy ezen stigmatizált területek kik számára és miért válnak utazási célponttá.

III. 2016. május 31., kedd, 18.00
Gettóturizmus: Nyomor és szegénység mint turisztikai látványosság

A gettóturizmus történeti előzményeit követően – a harmadik és negyedik előadásban – a turisták között egyre népszerűbb gettókba, szegénynegyedekbe szervezett valóságtúrák két példáját nézzük meg közelebbről. Elsőként a világ egyik legismertebb példájával, az indiai Dharavival foglalkozunk, amelynek során virtuálisan résztveszünk Ázsia egyik legnagyobb nyomornegyedében működő Reality Tours and Travel által szervezett valóságtúrán. Ennek során bejárjuk a valóságtúra egyes állomásait és megismerjük, hogy a turisztikai kezdeményezés „élményszervezése” milyen módon gyakorol hatást a turistákra: képes-e a vélemény változására hatni, az esetleges sztereotípiák megváltozását befolyásolni. Majd egy 2011-ben készített alkalmazott antropológiai kutatás tapasztalatai alapján beszélünk a valóságtúrán résztvevő turisták motivációiról, a nyomornegyedekről, a szegénységről alkotott előzetes konstrukcióikról, de szóba kerül a gettóturizmus etikai dimenziója is.

IV. 2016. június 7., kedd, 18.00
Bódvalenke, a freskófalu: egy alkalmazott antropológiai kutatás tapasztalatai

Az utolsó előadásban elhagyjuk Indiát, és egy olyan magyar gettóturisztikai projekttel foglalkozunk, amely Dharavihoz hasonlóan a szegénységhez társuló negatív sztereotípiák lerombolását célozza, de rövidtávú eredményei egyelőre mégsem hoztak pozitív változást. Egy friss alkalmazott antropológiai kutatás tapasztalatai alapján megvizsgáljuk, milyen tényezőktől függ egy civilek által működtetett gettóturisztikai kezdeményezés sikeressége, ha egy halmozottan hátrányos  törpefaluban a mélyszegénységben élő cigányokhoz társuló sztereotípiák lerombolása a cél, az eszköz pedig a cigány művészet promótálása. Áttekintjük a Borosod megyei Bódvalenke Freskófalu projekt 5 évének helyzetértékelését a faluközösség profil-elemzésével, a projekt szervezeti, működési folyamatainak és összefüggéseinek feltárásával, szükséglet-analízisével, média-reprezentációjának értékelésével és probléma-térképével, kiemelve azon kritikus pontokat, amelyek befolyásolják egy-egy gettóturisztikai projekt eredményességét.

Ajánlott irodalom:

BÓDI Jenő: Falu és turizmus: képek és gyakorlatok. In Kovács Éva (szerk.): Közösségtanulmány. Módszertani jegyzet. 2007, Néprajzi Múzeum–PTE-BTK kommunikáció és médiatudományi tanszék. Budapest.
BÓDI - PUSZTAI: Túl a turistatekinteten – A turizmus kritikai és kultúratudományi perspektívái, 2012, Budapest-Pécs-Szeged, PTE és SZTE Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék, Gondolat Kiadó.
CSÉFALVAY Zoltán: Globalizáció 1.0. Érvek és ellenérvek. 2004, Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó, 15-39., 65-70.old.
ERIKSEN, Thomas Hylland: Kis helyek – nagy témák. Bevezetés a szociálantropológiába. Budapest, 2006, Gondolat Kiadó (különösen az 367-387. old.)
FEJŐS Zoltán (szerk.): A turizmus mint kulturális rendszer. Tanulmányok. 103–111. Néprajzi Múzeum. Budapest.
NEMES NAGY József: A tér a társadalomkutatásban. Bevezetés a regionális tudományba. 1998, Budapest, Hilscher Rezső Szociálpolitikai Egyesület.

Facebook-esemény

Sudár Orsolya

Sudár Orsolya az ELTE Doktori Iskolájának Amerikanisztika szakjára nyert felvételt, eddigi kutatási területei a gender és építészet kapcsolata, a városi emlékezet, az autenticitás kérdése és a narratíva szerepének felkutatása a kollektív emlékezetben. Doktori disszertációját „Urban Space as a Representation of Authentic Memory: A comparative analysis of New York and Berlin” címmel írja.

Sudár Orsolya előadása a Pesti Bölcsész Akadémián:

A rombolás árnyékai: a régi és az új a városi emlékezetben

2016. február 11. 19:00

Helyszín: FUGA Budapesti Építészeti Központ

A berlini Nikolaiviertel házai szép példái az eredetiség problémakörének: lehet-e a másolatra a történelmi hűség narratíváján keresztül eredetiként tekinteni, vagy megidézhető-e a múlt a reprodukció során? A New York-i Tenement Museum vizsgálatán keresztül a városi emlékekről, mint múzeumi műtárgyakról beszélgetünk.

A Facebook-eseményhez itt lehet csatlakozni.

Szabó Roland

Szabó Rolandnak hívnak. Az ELTE Bölcsészettudományi Karán szereztem diplomáimat 2009-ben magyar és történelem szakokon. Egyetemi tanulmányaim befejezése óta főállású gimnáziumi oktató vagyok. Jelenleg az ELTE Bölcsészettudományi Kar Irodalomtudományi Doktori Iskolájának a hallgatója vagyok Az irodalmi modernség doktori programon. PhD-témám József Attila költészete, melyen belül érdeklődésem az életmű értelmezési dilemmái köré szerveződik, különös tekintettel a kései korszak verseire.

Szabó Roland kurzusa a Pesti Bölcsész Akadémián:

„téged mindenki szeret, hiszen a verseid te vagy”  –  kérdések a József Attila-lírához

A Pesti Bölcsész Akadémián tartott előadásaimmal célom, hogy a hallgatóságot bevonva, közösen próbáljuk meg értelmezni József Attila életművét. Közösen próbáljunk meg válaszlehetőségeket keresni azokra a kérdésekre, melyek mind a mai napig a József Attila-líra recepciójának fő dilemmáit adják, s amely kérdések végeláthatatlan sokasága éppen ennek az életműnek a korszakalkotó jellegét mutatja. Az életmű megközelítésének két legalapvetőbb módszerét kívánom követni. Az első két előadás tematikája egyszerű kronologikus rend köré szerveződik, a harmadik és a negyedik előadás pedig az életmű utolsó szakaszának közismert remekműveivel foglalkozik.

I. 2016. február 8. hétfő 18:00

„Álomban, éjjel, itt jár Ősapám”– A hova fordulás?

Az első előadás bevezető témája a Nyugat első nemzedéke ízlésvilágának, a korántsem egyértelmű, de mégis gyűjtőfogalomként használt klasszikus modernség irányzatainak, az esztétizáló modernség poétikai megnyilvánulásainak hatása a fiatal József Attila költészetében. A fő kérdés a Nyugat-hatás jelenlétéből adódik: Mennyiben közelíthető meg a József Attila-életmű egésze ebből a perspektívából? Mikortól eredeti egy költő?

II. 2016. február 15. hétfő 18:00
„éveken át az én nyomomban"

Volt-e József Attilának avantgárd korszaka? Az 1924-1927 között írt avantgárd hatásokat fölmutató versei elsősorban Kassák számozott versciklusainak hatását mutatják. Az előadás alapvetően azokat a költeményeket veszi sorra, melyeket fragmentált jelentésszerkezet és absztrakt figurativitás jellemez. A fő kérdés: Az életmű további szakaszaiban miként hagyományozódnak át az avantgárd képalkotási technikák?

III. 2016. február 22. hétfő 18:00
„idesereglik, ami tovatűnt"

József Attila érett időszakában gyakran fordult a szigorú, klasszikus formákhoz. Két közismert költemény képezi az előadás tárgyát: az Óda és A Dunánál. A fő kérdést a szigorú formáktól való eltérésből fakadó poétikai dilemma adja: A tárgyalt remekművek e klasszikus egyetemes örökség megújításai vagy felülírásai?

IV. 2016. február 29. hétfő 18:00
Színes, összekent képek és fülke-fény

Az előadás célja a műfaj-értelmezési dilemmákon túl olyan kérdések fölvetése, mint az alany és a világ kettősségének, összeférhetetlenségének problémája; az emberidegen világ értelmezésére tett kísérletek, valamint a rend és a teljesség széthullásának modern tapasztalata, fókuszpontba állítva a költemény 2. és 12. darabját.

Ajánlott olvasmányok: 

Gintli Tibor (szerk.): József Attila. in.: Magyar irodalom, Akadémiai Kiadó 2011: 815-826.
Gintli Tibor (szerk.): Kassák Lajos. in.: Magyar irodalom, Akadémiai Kiadó 2011: 799-807.
Gintli Tibor – Schein Gábor: József Attila. in.: Az irodalom rövid története 2007: 396-402.
Kulcsár-Szabó Zoltán: Utak az avantgarde-ból: Megjegyzések a későmodern poétika dialogizálódásának előzményeihez Szabó Lőrinc és József Attila korai költészetében. in.: Kabdebó Lóránt (szerk.): Tanulmányok József Attiláról. 2001: 91-108.
Tverdota György: József Attila és a nyugatos hagyomány. in.: Ihlet és eszmélet. József Attila, a teremtő gondolkodás költője. Gondolat 1987: 135-155.
Tverdota György: Kassák Lajos hatása József Attila verseire. in.: Ihlet és eszmélet. József Attila, a teremtő gondolkodás költője. Gondolat 1987: 155-182.
Tverdota György: Eszmélet. in.: Ihlet és eszmélet. József Attila, a teremtő gondolkodás költője. Gondolat 1987: 307-336.
Tverdota György: A Dunánál ciklusszerkezetéről.: http://www.c3.hu/~iris/00-23/tverdota.htm

Facebook-esemény