Zeke Zsuzsanna

Tanulmányaimat 2013-ban fejeztem be az ELTE-n Irodalom- és kultúratudomány mesterképzésen, Összehasonlító irodalom- és kultúratudomány szakirányon. Jelenleg is az ELTE Irodalomtudományi Doktori Iskolájának vagyok a hallgatója az Irodalmi modernség oktatási program keretében. A disszertációm témája Csinszka levelezése. 2013-tól két éven át az Ady Emlékmúzeumban dolgoztam, diákoknak tartva múzeumpedagógiai foglalkozást Ady és Csinszka kapcsolatára helyezvén a hangsúlyt, ami elősegítette a témában való elmélyülésemet. Jelenleg a Petőfi Irodalmi Múzeum Művészeti és relikviatárában dolgozom.

Zeke Zuzsanna kurzusa a Pesti Bölcsész Akadémián:

"Írónő nem vagyok": Csinszka levelezése

Ady Endre feleségéhez írt verseit olvasva, Márffy Ödön festményeit nézve, sétálva a Veres Pálné utcában eszünkbe juthat Boncza Berta, Csinszka neve. A költő, majd festő múzsája diáklányként verseket írt, rajzolt és majdani művésznőként művészek társaságában képzelte el jövőjét. 
Az előadások során a csucsai évektől kiindulva a leánynevelő intézetekben eltöltött éveken át a budapesti Veres Pálné utcában, valamint a Dráva és Szamóca utcában eltöltött éveket kiemelve Csinszka haláláig bezárólag igyekszem példákkal szemléltetni levelezése sajátosságait.

I. 2016. április 18. hétfő 18:00
„Írok szép hazug leveleket a boldogságról”: Boncza Berta levelei a leánynevelő intézetből

Boncza Berta diákéveit Csucsától távol leánynevelő intézetekben töltötte, Budapesten és Svájcban. A családdal, barátokkal levélben tartotta a kapcsolatot, udvarlóival (Tabéry Géza, Lám Béla) hosszas, érzelmekkel teli leveleket váltott, míg sor került egy-egy találkozásra. Ady Endrének írt első levele, melyben verspróbálkozását küldi a költőnek „szíves bírálása végett” sokáig megválaszolatlan maradt, majd egy másfél évig tartó levélváltás követte. Mit árul el Bertuka leveleiben hétköznapjairól, családjáról, önmagáról, érzelmeiről? Barátnői (Borosnyai Margit, Markőssy Erzsébet, Szadeczky Margit, Ferenczi Zsizsi) mennyire ismerhették meg kapcsolatainak alakulását írásain keresztül?

II. 2016. április 25., hétfő 18:00
„jövőt tervezek és intézem a Bandi levelezését” : a Veres Pálné utcai lakás levélírónője

Csinszka férjével, Ady Endrével 1917 őszén felköltözik Csucsáról Budapestre, a Boncza Miklóstól megörökölt Veres Pálné utcai lakásba. A múzsa otthont teremt a „hotelszobák lakójának” a belvárosban, lelkesen intézi Ady ügyeit, levelezik a Nyugat szerkesztőségével, felveszi a kapcsolatot a költő barátaival (pl: Dénes Zsófia, Bölöni György, Steinfeld Nándor), egy-egy baráti levelezést teljesen magára vállal (Baróti Mária). Hogyan rekonstruálható a levelek alapján lakásuk berendezése, mi derül ki a házas élet nehézségeiről? Mennyiben hat Ady stílusa, költészete Csinszka leveleire?

III. 2016. május. 2., hétfő 18:00
„Nő vagyok – nem író. Asszony.” : Márffy Csinszka

Csinszka Ady halála után hosszas levelezésbe, találkozgatásba kezd Babits Mihállyal, majd úgy dönt, hogy Babits helyett a Nyolcak festőcsoport tagjával, a korszak egyik legjelentősebb festőjével, Márffy Ödönnel köti össze az életét. A Veres Pálné utcai lakás eladása után a leveleket már a Dráva-, majd Szamóca utcából küldi. A festő mellett kibővül a címzettek listája, és előtérbe kerül a család (Márffy Anna, Márffy Károly). Részben a külföldi festménykiállítások miatti utazgatások felerősítik a levelekben való kapcsolattartást.
Milyen változásokat követhetünk nyomon leveleit olvasva? Hogyan jelenik meg Csinszka írói, festői ambíciója a levelekben? Mi jellemzi a Vonyicát és Bogyót (cselédlány és kislánya) megszólító leveleket? Milyen különbség figyelhető meg a férfiakat és nőket megszólító levelek között?

IV. 2016. május. 9., hétfő 18:00
„Kedves Csinszka! […] Be fogsz repülni a halhatatlanságba.”: Visszaemlékezések Boncza Bertára

„Kedves Csinszka! Te lecke leszel. Téged még ötszáz év múlva is magolni fognak a gyerekek. A tanár még 2431-ben is ki fogja hívni Schwarzot és meg fogja tőle kérdezni: hogy hívták Ady Endre feleségét? És jaj lesz a Schwarznak, ha nem tudja, hogy téged Boncza Bertának hívtak. És hogy csak Ady Endrének úri kegyelméből kereszteltettél Csinszkának. […] Be fogsz repülni a halhatatlanságba.” Hatvany Lajos 1931-ben Boncza Bertának halhatatlanságot jósolt. Nehéz lenne megmondani, hogy 2431-ben miként fognak emlékezni Csinszka alakjáról, de napjainkig még nem veszett ki a köztudatból Ady özvegyének a neve. 1977-ben Ady Emlékmúzeum nyílt a Veres Pálné utcai lakásban, ahol mai napig a Csinszka által 1917-ben Pestre hozatott és vásárolt bútorok között vehet részt a látogató különböző Adyra és Csinszkára visszaemlékező irodalmi esteken, múzeumpedagógiai foglalkozásokon. 1987-ben Deák Krisztina rendezésében film készült Csinszkáról, majd 2014-ben a Petőfi Irodalmi Múzeum egy kiállítással emlékezett meg a múzsa alakjáról. Időközben számos cikkben, tanulmányban, könyvben rögzítették Csinszka nevét. Mennyiben oszlik meg a szakirodalom által kialakított kép Csinszkáról?

Ajánlott irodalom:

A tizenhat éves Csinszka levelei az ismeretlen Ady Endréről, Magyar Nemzet, 1940. dec. 25.
BENEDEK István, Ady Endre szerelmei és házassága, Szenci Molnár Társaság, Bp., 1991.
BUSTYA K – BUSTYA Endre, „Most építem vulkánokra a fészkem.” Ady Endre és Boncza Berta 1914. szeptember-novemberi levélváltása. Korunk [Kolozsvár] 1977. 9. sz. 703-724.
TABÉRY Géza, A csucsai kastély, NAT Könyvek, Nagyvárad, 2004.
FRÁTER Zoltán, „Nincsenek itt már farsangi hajnalok”. Ady és Csinszka pesti lakása, Bp., PIM, 2001.
KIRÁLY István, Ady és Csinszka. Egy szerelem és egy házasság története, Kortárs, 1980. jan., 101–128.
PÉTER I. Zoltán, Magam szeretem, ha szeretlek, Ady Endre szerelmei – regényes életrajz, Riport Kiadó, Nagyvárad, 2010.
SCHWEITZER Pál, Ady és Csinszka levelei Baróti Marikához, Irodalomtörténet, 1977. 4. sz. 926–958.
Kedves Csinszka! Drága Mis! Babits és Csinszka levelezése 1919-1920 (szerk. NEMESKÉRI Erika), Pesti Szalon Könyvkiadó, Budapest, 1994.
Vonyica beszél Csinszkáról, Az Est, 1934. október 30.
ROCKENBAUER Zoltán, A halandó múzsa – Ady özvegye, Babits szerelme, Márffy hitvese, Bp., Noran Kiadó, 2009, 100–101.
DEÁK Krisztina: CSINSZKA. In: Rádió és Televízió újság, 1992. szeptember 7.ROBOTOS Imre, Az igazi Csinszka. Szembesítés, Ady-Csinszka szerelmének, házasságának legendaköre és valósága, Ferenczy Kiadó, Budapest, 1995.
ROCKENBAUER Zoltán, A halandó múzsa – Ady özvegye, Babits szerelme, Márffy hitvese, Bp., Noran Kiadó, 2009, 100–101.
SÁRA Péter, Ady és Csinszka a Veres Pálné utcában. In: Múzsák 1976. 4. sz.6–71.
TÖRÖK Albert, „E ház első emeletén lakott Ady Endre”. A mai látogatót is lenyűgözi a Veres Pálné utcai lakásmúzeum. In: Népszabadság, 2002. január 31.
Olvasmányok és szakirodalom:
Ady Endre levelei, III. kötet, Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1983.
CSINSZKA, Életem könyve, Boncza Bertának, Ady Endre özvegyének visszaemlékezései, szerk. B. LUKÁTS Júlia, VITÁLYOS László, Kelenföld Kiadó, 1990.
Csinszka versei. Végh József bevezető írásával. Márffy Ödön rajzával. Bp., 1931.
DÉNES Zsófia, Akkor a hársak épp szerettek, Legendaoszlató emlékezések és dokumentumok Ady Endre váradi életéről, Gondolat, Budapest, 1983 (1957), 380–381.
DÉNES Zsófia, Talán Hellász küldött, Magvető Kiadó, Bp., 1984.
HATVANY Lajos, Kedves Csinszka! in: HATVANY Lajos: Utak, sorsok, emberek, Budapest, Szépirodalmi Kiadó, 1973, 463–468.
Kedves Csinszka! Drága Mis! Babits és Csinszka levelezése 1919-1920 (szerk. NEMESKÉRI Erika), Pesti Szalon Könyvkiadó, Budapest, 1994.
KOVALOVSZKY Miklós, Emlékezések Ady Endréről, V. kötet, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1993, 118, 146, 384.
LÁM Béla, A körön kívül, Önéletrajzi regény, Irodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1967.
Levelek Hatvany Lajoshoz, szerk. HATVANY Lajosné, Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1967, 264, 272–273, 274–275, 300–301, 321–322, 358–359, 387–389, 410, 457–459.
PÉTER I. Zoltán, Ady és Csinszka. Egy másik szerelem története, Bp., Noran Kiadó, 2008.
PÉTER I. Zoltán, Magam szeretem, ha szeretlek. Ady Endre szerelmei – regényes életrajz, Nagyvárad, Riport Kiadó, 2010.
RÓNA Judit, Nap nap után, Babits Mihály életének kronológiája, 1915–1920, B kötet, Balassa Kiadó, Bp., 2014.
SÉLLEI Nóra, Tükröm, tükröm… Írónők önéletrajzai a 20. század elejéről, Debrecen, Kossuth Egyetemi Kiadó, 2001.
TABÉRY Géza, Két kor küszöbén, Önéletírások, szerk. ROBOTOS Imre, Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1970, 334.
TAKÁCS Zsuzsanna, Csinszka és Babits levelezése. In: Népszabadság, 1995. február 4.
VÁNDOR Kálmán, Négyszemközt Márffy Ödönnel, Az Újság, 1934. október 31, 7–8.

Facebook-esemény