Czifra Adrienn

Czifra Adrienn vagyok, elsőéves a Nyelvtudományi Doktori Iskola Japán filológia doktori programjában. Kutatási területem a japán haiku-költészet, ezen belül pedig Nacume Szószeki és Maszaoka Siki költészetét vizsgálom. 2012 óta a Magyar-Japán Baráti Társaság Haiku klubjának főtitkáraként dolgozom, 2014-től pedig főszervezőként veszek részt az évente megrendezésre kerülő Magyar Haikunapon.

 Csendom Andrea

A tokiói Hitotsubashi Egyetem Társadalomtudományi Intézetében japán történelem szakon fejeztem be MA tanulmányaimat 2015 márciusban. Jelenleg az ELTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskola, Japán tanszékének PHD hallgatója vagyok. Kutatási területem a japán köznép gondolkodásmódja, világszemlélete a kora-újkor közép időszakban (1700–1800), amelyre egy interdiszciplináris megközelítésben, irodalmi szövegek történelmi felhasználásával próbálok fényt deríteni.

Czifra Adrienn és Csendom Andrea kurzusa a Pesti Bölcsész Akadémián

Populáris japán irodalmi műfajok

A japán kora-újkor (1600-1868) számos olyan irodalmi műfajt hívott életre, amelyek a mai japán irodalomra, s annak nemzetközi elismertségére is nagy hatással voltak. Közülük kettőt szeretnénk kiemelni előadásainkban: a haikut és a kibjósit. A haiku a japán költészet egyik legnépszerűbb műfaja és egyben a világ legrövidebb kötött versformája is. Mindössze tizenhét szótagból áll, s a megírásakor szigorú szabályokat kell betartani. Ennek ellenére mára az egész világon elterjedt, így magyar nyelven is sok haiku született. A kurzus első felében ennek a rövidke versnek a kialakulását, szabályait és fejlődését vizsgáljuk, továbbá áttekintjük a legtehetségesebb japán költők verseit és azok magyar fordításait. A kibjósi a haikuval ellentétben nem lírai, hanem egy képeskönyv formát öltő epikai műfaj, élclap, amelyet a kora-újkori mangának is neveznek. Ne tévesszen meg azonban bennünket a név, egy igen tartalmas, különleges és érdekes műfajt rejt. Ennek a még hazánkban kevéssé ismert műfajnak a történetén és magyar fordításain keresztül, a kibjósi világának mélységeibe és értelmezési lehetőségeibe szeretnénk elkalauzolni a közönséget. 

I. 2016. április 27., szerda 18.00
A japán haiku-költészet kezdetei, Macuo Basó munkássága

Az első előadáson megismerkedünk a japán irodalom egyik legnépszerűbb és legkülönlegesebb műfajával, a haikuval. Szó lesz a kialakulásáról, illetve legfőbb jellemzőiről és alkotóelemeiről. Bemutatásra kerül az egyik legnagyobb japán költő, akit a haiku atyjának is neveznek. Macuo Basó műveit a különböző magyar fordításokon keresztül vizsgáljuk, kitérve verses útinaplójára. 

Ajánlott olvasmány:

Macuo Basó: Észak ösvényein – Egy 17. századi japán költő verses útinaplója, Fordította Vihar Judit, Vince Kiadó, 2011.
Macuo Basó: Százhetven haiku, Fordította Fodor Ákos, Terebess Kiadó, 1998.

II. 2016. május 4., szerda 18.00
Haiku az Edo-korszakban – Josza Buszon, Rjókan Taigu és Kobajasi Issza munkássága

A második előadáson Japán elzárt világába kalauzolom a hallgatóságot, és megismerkedünk Macuo Basó legtehetségesebb követőivel és munkásságukkal, továbbá szó lesz rokon műfajokról és a képes haikuról, a haigáról is. 

Ajánlott olvasmány:

Kobajasi Issza: Egy csésze tea Isszával, Fordította Terebess Gábor, Orpheusz Kiadó, 2000.
Rjókan Taigu: Ryōkan – 44 haiku, Fordította Terebess Gábor, Terebess Kiadó, 1999.

III. 2016. május 11., szerda 18.00
Haiku a Meidzsi-korszakban - Maszaoka Siki, Nacume Szószeki, Takahama Kjosi és Taneda Szantóka munkássága

A Meidzsi-korszak Japánban a nyitást, a Nyugat felé fordulást jelentette. Megvizsgáljuk, milyen hatással volt az új irányvonal a haiku-költészetre, és milyen változtatásokat, újításokat alkalmaztak a kor legnagyobb költői. Betekintünk Maszaoka Siki, a haiku megújítójának munkásságába és Taneda Szantóka szabadhaikuiba.

Ajánlott olvasmány:

Maszaoka Siki: Vért hány a kakukk, Fordította Terebess Gábor, Előszó Erdős György, Budapest, art ORIENT Kiadó, 2005.

IV. 2016. május 18., szerda 18.00
A Gendzsi szerelmeitől a kora-újkori „mangáig”

A japán képeskönyvek történetéről fogok beszélni. Hogyan alakult ki az ókori irodalom, mint a magyarul is megjelent Gendzsi szerelmeinek képeskönyv változataiból, a VIII. század végi élclap, a kibjósi? Kitekintőt teszek a kibjósi után továbbfejlődött képeskönyvek egyre popularizálódó műfajai felé, összevetve őket a mai mangával. Ez az általános bevezetés nem csak alapot teremt majd annak, hogy mélyebben belelássunk a japán irodalomtörténetbe, egyúttal rávilágít a kibjósi műfaji különlegességeire, tartalmi újításaira is.

Ajánlott olvasmányok:

Farkas Ildikó, Japán története dióhéjban: A kezdetektől napjainkig. Historia 30, 2009 (7).
http://www.historia.hu/userfiles/files/2009-07/farkas1.pdf
Vihar Judit: A japán irodalom rövid története, NTK, 1994.
http://terebess.hu/keletkultinfo/Vihar-Judit-A-japan-irodalom-rovid-tortenete.pdf

V. 2016. május 25., szerda 18.00
Pazarlás, felkelések és a korabeli világ legmagasabb szintű írni-olvasni tudásának korszaka?

A második előadásban egy általános történelmi áttekintést adok a kibjósi történelmi kontextusának értelmezéséhez. A kibjósi a kora-újkoron, vagy más néven az Edo-koron (1600–1867) belül is egy sajátos, éhségek, parasztlázadások és nagymértékű pazarlás nyomán kialakult reformkorban született, ezért a korszellem erősen rányomta bélyegét a műfajra. Történelmi és társadalomtörténeti háttér-információk mellett, a kora-újkori japán könyvkiadásra, az olvasóközönség bővülésére, a magas szintű írni-olvasni tudásra és ennek okaira helyezem a hangsúlyt, továbbá a kibjósi könyvészeti jellegzetességeit is bemutatom.

Ajánlott olvasmány:

Csendom Andrea, A könyv szerepe az Edo-kori társadalom átalakulásában: A Régi szedett nyomtatás Japánban 1590–1640 között. "Közel 's Távol" III. pp. 125–154 .
http://honlap.eotvos.elte.hu/uploads/documents/kiadvanyok/Kozel_s_Tavol_III.pdf

VI. 2016. június 1., szerda 18.00
„Arany Tanár úr dicsőséges álma ”: Irodalmi kritika és az álommotívum

Az első megjelent kibjósi a „Kinkin szenszei eiga no jume” volt 1775-ben, amit magyarra „Arany Tanár úr dicsőséges álma” címmel fordíthatnánk a legtalálóbban. A mű magyar fordításán jelenleg is dolgozom, ezért az előadásban fordításrészletekkel, és az eredeti mű prezentálásával fogom bemutatni a kibjósi színes és egyedi világát. Szó lesz még kibjósi szerzőkről, valamint több korai műről, amelyekben megnézzük a különböző társadalmi rétegek: nők, gyerekek; szórakozási formák, hétköznapok képi ábrázolásait. Mindezen ismeretekkel gazdagodva, megpróbálunk fényt deríteni a kibjósi társadalmi szarkazmusának mibenlétére, elválasztva azt az európai értékítélettel értelmezett paródiától. (Az előadáson elhangzó és bemutatott szövegek magyar fordításaira a szerzői jogot fenntartom.)

Ajánlott olvasmány:

Kern, Adam L.: Manga from the Floating World. Comicbook Culture and the Kibyōshi of Edo Japán. Harvard University Press, Cambridge, 2006.
Az érdeklődők az előadás során felhasznált és bemutatott eredeti könyvek nagy részét  elérhetik a Waseda Egyetem Régi dokumentumok adatbázisában: http://www.wul.waseda.ac.jp/kotenseki/search.php
További források, képek, könyvek a Japán Nemzeti Könyvtár online adatbázisában: http://dl.ndl.go.jp/

Facebook-esemény