Konkoly Dániel

 

konkoly_1.jpgKonkoly Dániel az ELTE Általános Irodalom- és Kultúratudományi Doktori Programjának másodéves hallgatója, a Pesti Bölcsész Akadémia irodalomtudományi szekciójának volt szervezője. Kutatásai az érzékelés antik és modern irodalmi formációira irányulnak.

 

 

 

 

 

Konkoly Dániel kurzusa a Pesti Bölcsész Akadémián: 

 

Öntükrözés Ovidius Átváltozások című művében

 

A kurzus arra tesz kísérletet, hogy megmutassa, hogy Ovidius főműve, a Metamorphoses mennyire beszédes a kortárs irodalomértés és bizonyos filozófiai problémák felől. Természetesen ez a vállalkozás nem egyedülálló, hiszen az Átváltozások az elmúlt évtizedekben a nemzetközi klasszika-filológusok legszívesebben elemzett szövegévé vált. Ennek egyik oka a mű erős önreflexivitása, vagyis az a tény, hogy a szöveg számtalan módon utal saját magára. Nem csak az íródik bele a történetekbe, hogy miként érdemes olvasni azokat, hanem magának a szövegnek a megképződése is párhuzamba állítható a Metamorphoses egyes epizódjaival. Mindemellett fontos szerepe lesz az előadások során a valóság és a fikció szembenállásának is, amelyet Ovidius műve újra és újra problematizál, sőt legfontosabb érzékterületeink (látás, hallás, tapintás) egymáshoz és a szövegek retorikájának viszonya is tárgya lesz az előadásoknak.

 

I. 2017. január 10., kedd 18.00

Bevezetés Ovidius életművébe és az Átváltozásokba

Az előadás első felében Ovidius életrajzának fontosabb pontjait, valamint műveit tekintjük át. A továbbiakban pedig a Metamorphosesről és annak recepciótörténetéről igyekszem egy átfogóbb képet felvázolni.

 

II. 2017. január 17., kedd 18.00

Testek metapoétikája

Ovidius történeteiben lényeges szerep jut a testnek, ahogy azt a mű invokációja is sugallja. Majdnem mindig a szereplők teste megy át valamiféle változáson, amely esemény gyakran valamilyen erőszakos cselekedettel kötődik össze. Gyakran olvashatunk nemi erőszakról, csonkításról, véres gyilkosságokról. De mi a viszonya ennek a sok borzalomnak a költészethez? Hogyan olvashatjuk ezeket a történeteket metapoetikus (magáról a költészetről szóló) vagy metafiguratív (a trópusok működéséről árulkodó) keretben?

Olvasandó szövegek: Io, Syrinx, Daphne, Perseus, Progne és Philomela

 

III. 2017. január 24., kedd 18.00

Érzékelés, reprezentáció és a fenséges esztétikája

Az újabb Metamorphoses-szakirodalom a valóság és a fikció kettősségét rendre összekapcsolja azzal, hogy a szövegek miként adnak számot az egyes érzékterületek működéséről, és szinte kivétel nélkül ahhoz a következtetéshez jut, hogy a műben szereplő legfontosabb érzékletek a látáshoz köthetőek. Mi a szerepe azonban a többi érzékterületnek? Hogyan válik a történetekben hozzáférhetővé az, amit nem lehet érzékelni?

Olvasandó történetek: Narcissus és Echo, Phaethon

 

IV. 2017. január 31., kedd 18.00

Ovidius örökösei

Az utolsó órán olyan alkotások közül szemezgetünk a világirodalom különböző korszakaiból, amelyek tematikusan, vagy az érzékeléshez való viszonyuk tekintetében kapcsolódnak Ovidius főművéhez.

(Esetleges témák: Shakespeare drámai, Nádas - Antik faliképre, Ransmayr - Az utolsó világ, Bill Viola - Reflecting Pool)

 

Ajánlott irodalom:

ACÉL Zsolt, Orpheus éneke. Ovidius metapoétikus elbeszélései a Metamorphosesben, Ráció, Budapest, 2011.

ADAMIK Tamás, Római irodalom. A kezdetektől a Nyugatrómai Birodalom bukásáig, Kalligram, Pozsony, 2009.

ANDERSON, William S., Ovid’s Metamorphoses, Books 1–5, Oklahoma UP, 1998.

ANDERSON, William S., Ovid’s Metamorphoses, Books 6–10, Oklahoma UP, 1972.

BÉNYEI Tamás, Más alakban. A metamorfózis lehetséges poétikái és politikái, Pro Pannonia, Pécs, 2013.

BRENKAMNN, John, „Narcissus in the Text”, Georgia Review 30 (1976), 293–327.

ENTERLINE, Lynn, The Rhetoric of the Body from Ovid to Shakespeare, Cambridge UP, 2004.

GÁBOR Sámuel, A Narcissus-paradigma, avagy az önmegismerés veszélyei = Tengeristennő az Olymposon, szerk.: HORVÁTH Judit, Gondolat, Budapest, 2015, 261–279.

HARDIE, Philip szerk., The Cambridge Companion to Ovid, Cambridge UP, 2006.

HARDIE Philip, Ovid’s Poetics of Illusion, Cambridge UP, 2002.

KRUPP József, Distanz und Bedeutung, Winter, Heidelberg, 2009.

LIVELEY, Genevieve, Ovid’s Metamorphoses: A Reader’s Guide, Continuum, London, 2011.

SZILÁGYI János György, Az „Átváltozások” költője = UŐ, Paradigmák, Magvető, Budapest, 1982, 31–60.

Facebook-esemény

süti beállítások módosítása