Kántor Barbara

 

 

kantor.png

 

Kántor Barbara a kulturális antropológusként megszerzett társadalomtudományi ismereteit az üzleti világban alkalmazza évek óta, azonban most leginkább antropológusi szakmájának kritikai szemlélete, egyedi munkamódszerei, illetve gyakorlati alkalmazásában megjelenő etikai dimenzióinak mélyebb összefüggései érdeklik. Jelenleg PhD-tanulmányokat folytat a Debreceni Egyetem Humán Tudományok Doktori Iskola Modern Filozófia Programjának hallgatójaként.

 

 

 

 

 

 

Kántor Barbara kurzusa a Pesti Bölcsész Akadémián:

 

Globális társadalmi kihívások és lokális tapasztalatok a kulturális antropológia szemszögéből

 

Hogyan látja az antropológus a globálisan megjelenő társadalmi problémák közül a szegénység mindennapi társadalmi valóságát a feltörekvő országok nagyvárosainak nyomornegyedeiben vagy az egyre inkább elnéptelenedő rurális vidéken? Miért hatékony munkamódszere és hiteles forrása az antropológiai terepmunka a globális folyamatok és kísérőhatásainak értelmezésében? Milyen módon alkalmazható az antropológiai szaktudás a helyi szintű krízis-menedzsmentben Indiában vagy éppen Magyarországon a gettóturizmus kapcsán?

Az előadás-sorozat célja megmutatni a gettóturizmus jelensége kapcsán, hogy az antropológia tudásterületének módszerei és interdiszciplináris szemléletmódja miért rendelkezik olyan alkalmazási potenciállal, amely képessé teszi a lokális közegben tapasztalt társadalmi-kulturális kísérőjelenségek megértésére, közvetítésére és akár – más szakterületekkel együttműködve – azok megoldásában való aktív részvételére is.

 

 

I. 2016. május 17., kedd, 18.00
Hogyan és milyen módszerekkel dolgozik az antropológus?

Az előadás-sorozat a posztmodern turizmus egyik izgalmas jelenségével, a gettóturizmus antropológiai vizsgálatával foglalkozik, ami a szegénység társadalmi kihívásához kapcsolódó globalizációs folyamatok közül a túlnépesedés és az elnéptelenedés problémájával függ össze. A bevezető előadásban ezért néhány példán keresztül megvizsgáljuk a távoli, egzotikus országokban a túlnépesedés miatt kialakuló nagyvárosok közös jellemzőit, majd megnézzük, hogy az elvándorlás miképpen alakítja át a kelet-közép-európai országokra jellemző rurális szegénység térbeli formáit, az aprófalvak világát. A példák megmutatják, hogy a szegénység ugyan különböző módon jelenik meg egy-egy lokális közegben, de mégis van két közös jellemzőjük: egyfelől a közgondolkodás negatív sztereotípiákat kapcsol a szegénységhez és környezetéhez, másrészt az ilyen stigmatizálódott területek mégis rendelkeznek turisztikai potenciállal is és turisztikai desztinációt jelentenek.

 

II. 2016. május 24., kedd, 18.00
A szegénység térbeli megjelenéseinek antropológiai vizsgálata

Brazília favellái, Dél-Afrika townshipjei, vagy épp a Gettómilliomos című film helyszíne, az indiai Dharavi nyomornegyede mellett már Tel-Aviv és Prága egyes kerületei is épp úgy várják az érdeklődőket, ahogy például a Real Bronx Tour New Yorkban: itt a túra résztvevői egy elhanyagolt lakótelepet és a zsebtolvajokról híressé vált parkot járhatják be, de karitatív ételosztás is szerepel a programban. Az újfajta élményt kínáló turisztikai programok kapcsán egyelőre ugyan nem beszélhetünk tömeges turisztikai keresletről, de hasonló kezdeményezés a világ számos kevésbé híres pontján is jelen van. Ezek közös jellemzője, hogy olyan negatív imázzsal rendelkező lokációkat kínálnak felfedezésre, amelyek a szegénység mindennapi világába engednek betekintést. A második előadásban a gettóturizmus kapcsán – különféle példákon keresztül – a szegénység, mint turisztikai látványosság témakörével foglalkozva megvizsgáljuk, hogy a gettóturizmus esetén melyek szegénynegyedek, nyomornegyedek legfőbb jellemzői, majd megnézzük, hogy ezen stigmatizált területek kik számára és miért válnak utazási célponttá.

 

III. 2016. május 31., kedd, 18.00
Gettóturizmus: Nyomor és szegénység mint turisztikai látványosság

A gettóturizmus történeti előzményeit követően a harmadik és negyedik előadásban a turisták között egyre népszerűbb gettókba, szegénynegyedekbe szervezett valóságtúrák két példáját nézzük meg közelebbről. Elsőként a világ egyik legismertebb példájával, az indiai Dharavival foglalkozunk, amelynek során virtuálisan résztveszünk Ázsia egyik legnagyobb nyomornegyedében működő Reality Tours and Travel által szervezett valóságtúrán. Ennek során bejárjuk a valóságtúra egyes állomásait és megismerjük, hogy a turisztikai kezdeményezés „élményszervezése” milyen módon gyakorol hatást a turistákra: képes-e a vélemény változására hatni, az esetleges sztereotípiák megváltozását befolyásolni. Majd egy 2011-ben készített alkalmazott antropológiai kutatás tapasztalatai alapján beszélünk a valóságtúrán résztvevő turisták motivációiról, a nyomornegyedekről, a szegénységről alkotott előzetes konstrukcióikról, de szóba kerül a gettóturizmus etikai dimenziója is.

 

IV. 2016. június 7., kedd, 18.00
Bódvalenke, a freskófalu: egy alkalmazott antropológiai kutatás tapasztalatai

Az utolsó előadásban elhagyjuk Indiát, és egy olyan magyar gettóturisztikai projekttel foglalkozunk, amely Dharavihoz hasonlóan a szegénységhez társuló negatív sztereotípiák lerombolását célozza, de rövidtávú eredményei egyelőre mégsem hoztak pozitív változást. Egy friss alkalmazott antropológiai kutatás tapasztalatai alapján megvizsgáljuk, milyen tényezőktől függ egy civilek által működtetett gettóturisztikai kezdeményezés sikeressége, ha egy halmozottan hátrányos  törpefaluban a mélyszegénységben élő cigányokhoz társuló sztereotípiák lerombolása a cél, az eszköz pedig a cigány művészet promótálása. Áttekintjük a Borosod megyei Bódvalenke Freskófalu projekt 5 évének helyzetértékelését a faluközösség profil-elemzésével, a projekt szervezeti, működési folyamatainak és összefüggéseinek feltárásával, szükséglet-analízisével, média-reprezentációjának értékelésével és probléma-térképével, kiemelve azon kritikus pontokat, amelyek befolyásolják egy-egy gettóturisztikai projekt eredményességét.

 

Ajánlott irodalom:

BÓDI Jenő: Falu és turizmus: képek és gyakorlatok. In Kovács Éva (szerk.): Közösségtanulmány. Módszertani jegyzet. 2007, Néprajzi Múzeum–PTE-BTK kommunikáció és médiatudományi tanszék. Budapest.
BÓDI - PUSZTAI: Túl a turistatekinteten – A turizmus kritikai és kultúratudományi perspektívái, 2012, Budapest-Pécs-Szeged, PTE és SZTE Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék, Gondolat Kiadó.
CSÉFALVAY Zoltán: Globalizáció 1.0. Érvek és ellenérvek. 2004, Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó, 15-39., 65-70.old.
ERIKSEN, Thomas Hylland: Kis helyek – nagy témák. Bevezetés a szociálantropológiába. Budapest, 2006, Gondolat Kiadó (különösen az 367-387. old.)
FEJŐS Zoltán (szerk.): A turizmus mint kulturális rendszer. Tanulmányok. 103–111. Néprajzi Múzeum. Budapest.
NEMES NAGY József: A tér a társadalomkutatásban. Bevezetés a regionális tudományba. 1998, Budapest, Hilscher Rezső Szociálpolitikai Egyesület.

 

Facebook-esemény

 

 

süti beállítások módosítása