Balázs Debóra

1989-ben született Budapesten. A BA-t az ELTE BTK-n végezte Magyar szakon (Művészettörténet minor), az MA-t Reneszánsz tanulmányok interdiszciplináris mesterszakon. Jelenleg végzős hallgató az ELTE BTK Irodalomtudományi Doktori Iskolájának Európai és magyar reneszánsz programján.

 Tubay Tiziano 

1989-ben született Budapesten, egyetemi tanulmányait az ELTE Bölcsészkarán magyar alapszakon és reneszánsz tanulmányok mesterszakon végezte. Jelenleg az ELTE BTK Irodalomtudományi Doktori Iskolájának Európai és magyar reneszánsz programján másodéves hallgató, készülő disszertációjában a székely írás és a humanizmus kapcsolatát vizsgálja. A székely írással kapcsolatban több közleménye jelent már meg, önálló monográfiájában az írásrendszer kutatástörténetét tekintette át.

Balázs Debóra és Tubay Tiziano kurzusa a Pesti Bölcsész Akadémián

Ősi írások kultusza a középkorban és reneszánszban

A korai reneszánsz humanistákkal kezdődött az antik kéziratok gyűjtése, s az európai gondolkodás gyökerét jelentő antik szövegek fordítása latinra, majd népnyelvre. Kiváló példája ennek Marsilio Ficino neoplatonista munkássága, a Janus Pannoniusnak ajánlott Lakoma-kommentárja vagy Hermész Triszmegisztosz Corpus Hermeticumjának fordítása. Az 1450-es évekre tehető az európai, mozgóbetűs könyvnyomtatás feltalálása (Gutenberg), ami nemcsak információs robbanást eredményezett, hanem jelentős mértékben táplálta a betűvetés és a betűk iránti lelkesedést. A reneszánsz idejére datálható a monoalfabetikus titkosírásnál jóval bonyolultabb polialfabetikus rendszerek feltalálása, aminek Alberti, Trithemius, Vigenère és Giovan Battista della Porta voltak a legeredményesebb tudósai. A hatékonyabb titkosítási módszer elterjedése mindenesetre nem vetette vissza az ábécék készítése iránti szenvedélyt sem. Egy valamire való reneszánsz tudós, alkimista írásrendszert alkotott például tanai titkosítására vagy épp a túlvilággal, az angyalokkal való kommunikációra.

A nagy földrajzi felfedezésekkel számtalan új benyomás érte Európát, ezek között vannak az újabban megismert kultúrák rejtélyes írásrendszerei is. A korszakban leginkább népszerű egzotikus írás azonban nem ezek közül került ki: az ősi egyiptomi írás volt az, melynek megfejtésére a legtöbb kísérlet történt. Bár technikai újítások jelentős szerepet játszottak a humanizmus elterjedésében és kiteljesedésében, az egzotikus írások tömegesen pedig az újkorban jelennek meg (az útinaplókba lejegyzett másolatokban és az Európába érkező műtárgyak mintájára metszeteken és antikizáló műtárgyakon), nem mehetünk el szó nélkül a középkori források tipikus bejegyzései mellett sem. Eddig kevéssé kutatott középkori emlékek és újkori visszhangjuk bemutatására és értelmezésére vállalkozunk.

Az előadás-sorozat másik témája a székely írás (közkeletű nevén székely vagy magyar rovásírás), a székelyekhez kötött, titokzatos régiség. A tudósokat a XX. század elején igen foglalkoztató írásrendszer iránt a rendszerváltozást követően újult meg az érdeklődés, a ’90-es évek jelentős felfedezései azonban inkább a kérdéseket, mintsem a válaszokat gyarapították. Az előrelépéshez mindenekelőtt az eddigi eredmények összefoglalása volt nélkülözhetetlen: a kutatástörténeti áttekintés immár átfogó bibliográfiával és eddig nyomtatásban kiadatlan források fényképhasonmásaival hozzáférhetővé vált. Az előadások során először a székely írás történet- és nyelvtanírói említéseit tekintjük át, a másodjára a szakirodalomban legtöbbet tárgyalt emlékekkel, különösen a legkorábbiaknak ítélt feliratokkal és kéziratokkal, valamint az írásrendszer eredetével kapcsolatos jelenlegi elképzelésekkel ismerkedünk meg.

I. 2015. február 9, kedd 18.00
Görög, héber és latin írásrendszerek mint vendégszövegek – Balázs Debóra

A vizsgálat korpuszát olyan ábécék adják, melyeket első pillantásra véletlenszerűen jegyeztek le kódexekbe vagy nyomtatványokba. Az előadás vezető kérdései a következők: Miért és kik jegyezték le őket? Mely ábécéket jegyezték le a leggyakrabban? Milyen következtetéseket vonhatunk le az utóbbi kérdésekre adott válaszokból? A vizsgált kódexekbe a három szent nyelv ábécéit, a görögöt, hébert és latint jegyezték le ismeretlen kezek. Ez tollpróba volt csupán, vagy annál mélyebb tartalom rejlik a megörökített írásrendszerekben?

II. 2015. február 16., kedd 18.00
A szláv-glagolita abécé, a rúnaírás, gyors- és titkosírások – Balázs Debóra

A középkorig visszamenő tradíció a szláv-glagolita ábécé eredetét Szent Jeromoshoz kötni, akit sokáig az aethicusi Cosmographia szerzőjének is véltek, sőt a glagolita szerzetesek betűiket az egyháztanítótól eredeztették. A hiedelem széles körű elterjedésével Jeromos lett a szláv ábécé feltalálója és a liturgia szláv nyelvre fordítója. Ezzel a hagyománnyal tudományos szinten Karl Pertz, majd később Julia Verkholantsev foglalkozott. Verkholantsev 2014-es könyvében cáfolja azt az álláspontot, mely szerint Szent Jeromosnak szláv betűi lettek volna. Heinz Löwe 1976-os tanulmányában Aethicus betűit az ótörök és magyar rovásírással állította párhuzamba, Vékony Gábor 2004-es könyvében pedig a kárpát-medenceivel. Az említett írások mellett érdemes végigtekinteni Aethicus Ister ábécéjének középkori befogadástörténetét, s hogy az első kéziratos említésektől kezdve hogyan alakul a kozmográfia és azon belül az írásrendszer megítélése? Fontos kérdés az is, milyen kontextust kap a fiktív vagy valós szerző az évszázadok során, illetve mi befolyásolta mindezt. Előadásomban erre keresem a választ. Aethicus ábécéje mellett bemutatok más, a középkorban és reneszánszban népszerű ábécéket is, így a rúnaírást, valamint gyors- és titkosírásokat.

III. 2015. február 23., kedd 18.00
A székely írás a magyar krónikáshagyományban és nyelvtani munkákban – Tubay Tiziano

A magyar történetírásban Kézai Simon óta hagyományozódik, hogy a székelyek saját, a latintól eltérő írásrendszerrel bírnak. A toposz a krónikákban és a történetírók munkáiban a hun-történet részeként bukkan fel, s a kora újkori nyelvtanírók a héber nyelvrokonság bizonyítékát látták benne. Ez az előadás a szöveghagyományt hivatott áttekinteni.

IV. 2015. március 1., kedd 18.00
A székely írás hiteles emlékei és eredetének kérdése –Tubay Tiziano

A székely írás emlékeinek korpusza jelentősen gazdagodott Sebestyén Gyula máig meghatározó monográfiája, A magyar rovásírás hiteles emlékei (1915) óta, különösen a feliratos emlékek száma gyarapodott örvendetesen. Arra vállalkozunk, hogy a szakirodalom által a legfontosabbnak ítélt emlékeket, illetve az emlékek datálásával és a korpusz értelmezésével kapcsolatos problémákat bemutassuk, valamint megismerkedjünk az írásrendszer eredetével kapcsolatos jelenlegi elképzelésekkel.

Ajánlott olvasmányok:

Walter BERSCHIN: Greek Letters and the Latin Middle Ages. From Jerome to Nicholas of Cusa. Trans. Jerold C. FRAKES, The Catholic University of America Press, Washington D. C. 1988.
Bernhard BISCHOFF: Mittelalterliche Studien, Ausgewählte Aufsätze zur Schriftkunde und Literaturgeschichte, I–III, Stuttgart, 1966–1981.
SEBESTYÉN Gyula, A magyar rovásírás hiteles emlékei, Bp., MTA, 1915.
SÁNDOR Klára, A székely írás nyomában, Bp., Typotex, 2014.
TUBAY Tiziano, A székely írás kutatásának története, Bp., OSzK, 2015.

Facebook-esemény

Tarján M. Tamás

Tarján Tamás vagyok, 27 esztendős doktorandusz, az ELTE-BTK Történelemtudományi Doktori Iskola művelődéstörténeti programjának résztvevője. Eddigi kutatásaim során a Horthy-korszakba és a dualizmus időszakába is "bepillanthattam": mesterszakos diplomamunkámban a bethleni politikai konszolidációt vizsgáltam (Apponyi Albert szemszögéből), a doktori évek alatt pedig a kiegyezés utáni konzervatív pártszerveződésekkel, illetve a dualizmuskori oktatásfejlesztés problémáival foglalkoztam. A politikatörténet, politikai filozófia és oktatástörténet területéről származó ismereteimet ebben az előadássorozatban szeretném egybefűzni. A fentieken kívül éveken keresztül (2011-15) a Rubicon történelmi folyóirat Kalendárium című internetes közismereti rovatának szerkesztőjeként tevékenykedtem.

Tarján M. Tamás kurzusa a Pesti Bölcsész Akadémián:

Nemzetépítés és népművelés – Oktatásfejlesztési stratégiák Európában és a dualizmuskori Magyarországon

Bárczy István 1911-ben kelt publicisztikájában a 20. századot a „gyermekek évszázadának” nevezte, melyben a tudomány legfontosabb feladata a gyermek személyiségének megismerése, a nevelési módszerek tökéletesítése, az állam kötelessége pedig az oktatás legszélesebb körű lehetőségének biztosítása lesz. Mai mércénkkel Bárczy megállapításai természetesnek hatnak, ezek kinyilatkoztatásához azonban elengedhetetlen szükség volt a 19. század hatalmas oktatásfejlesztő munkájára. Előadás-sorozatomban mindenekelőtt ezt a fejlesztési folyamatot kívánom felvázolni és elemezni annak érdekében, hogy a továbbiakban a dualizmuskori magyar oktatáspolitika jellemvonásait (és ebből eredően erényeit, illetve hibáit, sikereit és nehézségeit) bemutathassam. A magyar történetírás az oktatásfejlesztés kérdéseit hagyományosan a korszak politikai közbeszédében dominanciát élvező nemzetiségi kérdés szemüvegén keresztül vizsgálja: az egyes törvényekhez, intézkedésekhez, reformokhoz kapcsolódó értékítélet (és gyakran erkölcsi ítélet) mögött rendszerint azon indoklás bújik meg, hogy annak hatásai mennyiben voltak "igazságosak", vagy "elnyomók" a nemzetiségekkel szemben. E hagyományos szemléletmóddal szemben kívánok alternatívát mutatni oly módon, hogy tisztázom a gyakran hivatkozási alapként használt, de mélyebben nem vizsgált általános európai trendeket, és ezek tükrében elemzem a magyar oktatási rendszert, s próbálok a lehető legkevesebb szubjektív elemet tartalmazó képet nyújtani a modern magyar közoktatás születéséről és fejlődéséről a dualizmus fél évszázadában.

I. 2015. február 10., szerda 18.00 
Az általános európai trendek nyomában – Tarján M. Tamás

Első előadásomban azt kívánom bemutatni, milyen szellemi irányzatok, illetve politikai érdekek (és ezekhez szervesen illeszkedő ideológiák) formálták az oktatás képét a 19. század során. Milyen örökséggel szolgált a felvilágosodás és mit hagyományozott az utókorra a felvilágosult abszolutizmus? Létezik -e „általános trend" a közoktatási rendszer megteremtésében és intézményesítésében, vagy a német, angol, francia, svéd nemzeti rendszer (másokkal, például a magyarral együtt) egyedülálló jelenségnek tekinthető?

II. 2015. február 17., szerda 18.00
Magyarország a modern oktatás startpontján - Az eötvösi koncepció – Tarján M. Tamás

A második előadás során arra a kérdésre keressük a választ, hogy azon összefüggésrendszer, melyet „általános európai trendnek" nevezhetünk, milyen módon érvényesült 1867 után, amikor Eötvös József irányításával elhelyezték a modern magyar oktatási rendszer alapköveit. Megvizsgáljuk, milyen építőanyagot szolgáltatott az elmúlt évszázad Eötvös számára, illetőleg azt is, hogy a birodalmi oktatáspolitika milyen stratégiát alkalmazott az etnikai és vallási sokszínűségből fakadó problémák megoldására. Tekinthetjük -e az eötvösi modellt pusztán a doktriner liberalizmus termékének, vagy inkább a gyakorlati viszonyoknak feleltethető meg?

III. 2015. február 24., szerda 18.00 
Oktatásfejlesztés és nemzetiségi konfliktusok – Tarján M. Tamás

Eötvös József halálát a történettudomány az oktatáspolitikában, de különösen a nemzetiségi politikában fordulópontként értékeli: az 1870-es években mindkét területen „nacionalistának", sőt, bizonyos esetekben „sovinisztának" bélyegzett törekvések mutatkoztak, melyek a magyar etnikum és nyelv vezérszerepét kívánták biztosítani. A harmadik előadás ezt a „fordulatot" elemzi a nemzetközi példák és párhuzamok segítségével. Arra próbálunk fényt deríteni, milyen gyakorlati viszonyok idézték elő az eötvösi oktatáspolitika kudarcát, és milyen alternatíva mentén haladt tovább a közoktatás fejlesztése. Azt is megvizsgáljuk, hogy az oktatási rendszer jogi kereteire és követelményeire milyen mértékben alkalmazhatók a (nacionalizmusra, sovinizmusra vonatkozó) évszázados vádak.

IV. 2015. március 2., szerda 18.00
Lex Apponyi – Tarján M. Tamás

A negyedik előadás a Lex Apponyi néven ismert 1907-08. évi oktatási reformokat veszi nagyító alá. A dualizmuskori oktatásfejlesztés ezen állomása napjainkban is számos kérdést vet fel, és olykor aktuálpolitikai vitákat is generál; a Lex Apponyit gyakran vádolják azzal, hogy „a magyarosítási politika csúcspontját" jelentette, míg mások azzal az indokkal védik, hogy a napjainkban érvényben lévő törvények gyakran hasonló felfogást alkalmaznak. Utolsó alkalommal e közéleti vita érveit ütköztetjük a törvény konkrét rendelkezéseivel, illetőleg (a nemzetiségi kérdés szempontján túllépve) azt vizsgáljuk meg, hogy a Lex Apponyi milyen eszközökkel és milyen eredménnyel igyekezett orvosolni a magyar oktatási rendszer hibáit.

Ajánlott olvasmányok:

Boyd, William: The History of Western Education. A. Camp & Black Ltd., London, 1947.
Dolmányos István: A „Lex Apponyi”: Az 1907. évi iskolatörvények. In: Századok, 1968/3-4. 484–535. p.
Gordon, Peter – Lawton, Denis: A History of Western Educational Ideas. Woburn Press, London–Portland, 2002.
Jarman, Thomas L.: Landmarks in the History of Education – English Education as Part of the European Tradition. Philosophical Library, New York, 1952.
Mikó Imre: Nemzetiségi jog és nemzetiségi politika. Optimum, Budapest, 1989.
Francisco O. Ramírez – John Boli: The Political Construction of Mass Schooling: European Origins and Worldwide Institutionalization. In: Sociology of Education, Vol. 60 No 1. (1987), 2-17. p.
Az ausztriai gimnáziumok és reáliskolák szervezeti terve – Organisationsentwurf (bevezető tanulmány: Zibolen Endre, szöveget gondozta: Horánszky Nándor). Budapest, 1990.

Olvasmányok (az érdeklődők számára):

Eötvös József: A nemzetiségi kérdés. Ráth Mór, Pest, 1865. (Magyar Elektronikus Könyvtárban elérhető)
Grünwald Béla: Közigazgatásunk és szabadság. Ráth Mór, Budapest, 1876. (MTDA portálon olvasható)
Magyar Liberalizmus (Vál.: Tőkéczki László). Századvég, Budapest, 1993.

Facebook-esemény

Krajcsír Lukács

Krajcsír Lukács nemzetközi kapcsolatok elemző vagyok és 2014 szeptemberétől a Szegedi Tudományegyetemen, az Új- és a Legújabbkori Történelem szakon végzem a phd tanulmányaimat. A kutatásomat, amelynek tágabb értelemben Csehszlovákia és Közel-Kelet, szűkebb területen pedig Csehszlovákia és Egyiptom 1955-1961.

Krajcsír Lukács előadása a Pesti Bölcsész Akadémián

Vadászgépektől a sörökig

Csehszlovákia közel-keleti politikája a hidegháború idején

 (2016. március 9.)

Csehszlovákia külkapcsolatai a harmadik világban egy valóságos „terra incognitának” számítanak a magyar történelemtudományban, pedig a hidegháború alatt Prága nagyon aktív külpolitikát folytatott ezekben a térségekben: Kubától kezdve, Afrikán és a Közel-Keleten át, egészen Vietnámig bezárólag szinte mindenhova szállítottak fegyvert, miközben csehszlovák katonai szakértők, hadmérnökök és tanácsadók ezrei vettek részt a térség országainak a modernizációjában. Ugyanakkor a csehszlovák áruk, gépipari és elektrotechnikai termékek, valamint élelmiszerek iránt is nagy volt az érdeklődés, s nem elhanyagolhatóak a kulturális kapcsolatok sokszínűsége sem.

Az előadás a közel-keleti országok irányába folytatott csehszlovák külpolitikát kívánja bemutatni, mivel ez a térség rendkívül nagy figyelmet vívott ki a csehszlovák kommunista vezetés körében. Prágának ugyanis nem kis erőfeszítésébe került, hogy jó viszonyt építsen ki a térség államaival és felkeltsék az érdeklődésüket a csehszlovák áruk – főleg fegyverek – iránt. Az előadás során górcső alá kerülnek, hogy mik voltak Csehszlovákia legfontosabb prioritásai a Közel-Keleten; mit jelent a csehszlovák közel-keleti politika „aranykorszaka”, és miképp viszonyult a Csehszlovák Kommunista Párt a helyi arab vezetésekhez.

Ajánlott olvasmányok:

Gazdik Gyula : Az egyiptomi külpolitika formálódása az ötvenes évek első felében és a szuezi
válság. In: Szakmai Szemle, Katonai Biztonsági Hivatal Tudományos Tanácsa.
2010/2. 72-89. o.

Golan, Galia: Soviet policies in the Middle East from World War Two to Gorbatchev. Cambridge: Cambridge University Press, 1990.

Holubová, Mária – Rošteková, Mária: Slovakia and Arab Countries:Yesterday and Today.  
In:  Politické vedy. Vol. 17, No. 2, 2014.

J. Nagy László: Magyarország és az Arab Térség. Szeged: JATEPress, 2006.

Laron, Guy: Cutting the Gordian Knot: The Post-WWII Egyptian Quest for Arms and the 1955 Czechoslovak Arms Deal. Washington: Arms Deal Cold War International History Project Working Paper No.55, 2007.

Laron, Guy: „Logic dictates that they may attack when they feel they can win”: The 1955 Czech-Egyptian Arms Deal, the Egyptian Army, and Israeli Intelligence. In: The Middle East Journal 69. Vol. 63, No. 1, 2009.

Lugosi Győző (szerk.): Dokumentumok a Közel-Kelet XX. századi történetéhez. Budapest: L'Harmattan Kiadó, 2006.

Sieber, Karel – Zídek, Petr (2009): Československo a Blízký východ v letech 1948–1989. Praha, Ústav mezinárodních vztahů

Wanner, Jan: Bitva o Suez: Studená válka, druhý arabsko-izraelský konflikt a britsko-francouzská intervence v Egyptě. Praha: Libri, 2006.

Facebook-esemény

Makai Péter

Makai Péter Kristóf vagyok, a Szegedi Tudományegyetem anglisztika szakán végeztem, ahol számítógépes játékokból írtam a szakdolgozatomat. Jelenleg az SZTE Irodalomtudományi Doktori Iskolában készülök megvédeni disszertációmat a kortárs angolszász autizmusregények elmeábrázolásáról, az autizmus irodalomelméleti jelentőségéről.
Szakmailag érdekelnek a Disneylandhez hasonló, tematikus vidámparkok, a kortárs angol irodalom, a tudományos-fantasztikus és fantasy regények, illetve a számítógépes és hagyományos társasjátékok.
Tudományos tevékenységem mellett aktívan műfordítok, szabadidőmben olvasok, a Mensa Hungariqa rendezvényeire járok, társas- és videojátékokkal múlatom az időt.

Makai Péter előadása a Pesti Bölcsész Akadémián:

A számítógépes játékok terei, avagy hogyan építsünk virtuális világot, ami nem dől össze két nap alatt

2016. március 22. 18:00
Helyszín: ELTE BTK Doktori Kiválósági Központ

A mai modern, nagy költségvetésű számítógépes játékok egyre nagyobb kalandokat álmodnak meg, amelyek során a játékosok akár több száz órát is eltölthetnek azzal, hogy felfedezik az adott kibertér múltját, történetét. Ez az előadás a játékkutatás szemszögéből vizsgálja meg a narratív térképzés elveit. Mitől lesz élő egy bejárható virtuális tér? Mi sarkallja a tervezőt és a játékost, hogy világokat alkossanak? Mire valók a térképek? Hol bújik meg a történet egy megalkotott világban? Ehhez hasonló kérdésekre keresem a választ.

Facebook-esemény

Tóth Kitti

Tóth Krisztina Kitti II. éves doktori hallgató az ELTE BTK Anglisztika Tanszékén működő Modern angol-amerikai irodalom és kultúra programon. Fő kutatási területe Virginia Woolf írásművészete, valamint kortárs művek kultúrális-kontextuális narratológiája. A Virginia Woolf-Blog vendégposztolója. A Narratives of Culture and Identity Research Group tagja.

Tóth Kitti kurzusa a Pesti Bölcsész Akadémián:

Virginia Woolf és a Bloomsbury-kör

A Bloomsbury-kör néven elhíresült, értelmiségi tagokat számláló csoport az angol modernizmus egyik legfontosabb szellemi körévé és a radikális értelmiségi elit legnagyobb hatású csoportjává vált a 20. századi Angliában. A körbe elsősorban az akkor még mindig erős viktoriánus társadalmi normákkal szemben ellenérzéseket tápláló, azt kifogásoló értelmiségiek tartoztak, akik jelentős hatást gyakoroltak a modern brit kultúrára. Az előadás-sorozat célja, hogy bemutassa Virginia Woolf művészetét és az őt körülvevő környezetet, a térhez és a művészethez való kapcsolata szempontjából: a térhasználat és a téralkotás különféle lehetőségei, a megélt tér jellegzetességei és ábrázolása, a külső és belső tér megjelenítése. Külön figyelmet fordítva Woolf Mrs. Dalloway és A világítótorony című regényeire, naplóbejegyzéseire és a kör művészeti munkáira, kapcsolatba kívánom hozni a Bloomsbury-kör művészi terét Woolf írásaival, összekötve így szöveget, festményeket, képzőművészeti alkotásokat és gondolatokat. 

I. 2016. március 7. 18:00
Élet és művészet egységes tere

Az előadás fő fókuszában Bloomsbury mint városrész áll. A mindennapi terek kialakítása, a bennük élők értékítélete, véleménye, a tér társadalmi el (nem) fogadottsága. A Bloomsbury-kör avantgárd törekvései, és az Omega Műhely megalapítása.

II. 2016. március 21. 18:00
Tudatfolyam, a belső tér ábrázolása

Az előadás középpontjában Woolf regénytechnikája, a tudatfolyam-technika bemutatása áll. A Mrs. Dalloway (1925) és A világítótorony (1927) című regényeken keresztül kiemelt szövegrészek szoros olvasásával vizsgálom a narratív stratégiák technikai aspektusait, valamint a fiktív szövegvilágok, azon belül is a belső tér és az „itt és most” pillanatok ábrázolását.

III. 2016. április 4. 18:00
Az alkotó művész és a művészi alkotás ábrázolása a szövegben

A művész és művészi tevékenység megjelenése Woolf két regényében, a Mrs. Dalloway-ben és A világítótoronyban. Az előadásomban a művész és az alkotás közti összefüggő motívumháló köré szerveződve vizsgálom a regényekben felbukkanó művészi tér és hely meghatározó szerepét, a térhasználat és a téralkotás különféle lehetőségeit, az alkotófolyamatot, a megélt, használt tér jellegzetességeit, valamint a kész mű karakterét.

IV. 2016. április 11. 18:00
Kreatív terek és kapcsolatok feltérképezése

Személyesség és szakmaiság összefonódása. Vanessa Bell és Duncan Grant festők kreatív tere, a Charleston House, valamint Virginia és Leonard Woolf közös otthona, a Monk’s House bemutatása. A Charleston House megjelenítése Bell és Grant festményein, az érzékelt és mentális tér képi rögzítése, színkezelés, kompozíció kérdése.

Ajánlott olvasmányok:

Woolf, Virginia. A világítótorony. Európa, 2004.
Woolf, Virginia. Mrs. Dalloway. Európa, 2003.
Harris, Alexandra. Virginia Woolf. General Press. 2014

Ajánlott szakirodalom:

Bell, Q., Nicholson, V., MacWeeney, A. Charleston: A Bloomsbury House and Gardens. London: Frances Lincoln Publishers, 2004.
Froula, Christine. Virginia Woolf and the Bloomsbury Avant-garde: War, Civilization, Modernity. Columbia University Press: New York. 2007.
Hancock, Nuala. Charleston and Monk's House: The Intimate House Museums of Virginia Woolf and Vanessa Bell. Edinburgh University Press: 2012.
Nóra, Séllei. A másik Woolf: Kulturális (ön)reflexivitás Virginia Woolf harmincas évekbeli szövegeiben. Debreceni Egyetem: Debrecen, 2012.
Reed, Christopher. ‘Through Formalism: Feminism and Virginia Woolf’s Relation to Bloomsbury Aesthetics’, In: The Multiple Muses of Virginia Woolf, ed. Diane F. Gillespie Columbia and London: University of Missouri Press, 1993.
Rosenbaum, Stanford Patrick. The Bloomsbury Group: A Collection of Memoirs and Commentary. University of Toronto Press. 1995.

Facebook-esemény

Kiss Gábor

Kiss Gábor a müncheni Ludwig Maximilian Universität Katholische-Theologische Fakultät illetve a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Kánonjogi Posztgraduális Intézetének doktorandusz hallgatója. Míg előbbi helyen teológiai, addig utóbbinál egyházjogi tanulmányokat folytat a tudományos cím megszerzése érdekében. A Pécsi Hittudományi Főiskolán szerzett teológus diplomát 2014-ben. Jelenleg a Kalocsa-Kecskeméti Érseki Bíróság kinevezett kötelékvédője és a Pécsi Hittudományi Főiskola oktatója levelező szakon. Emellett több nemzetközi tudományos szervezetnek a tagja, illetve a Magyar Egyházjogi Bibliográfia szerkesztője. Kutatási területe a modernkori katolikus egyháztörténelem (II. Vatikáni Zsinat) és az egyházjog kapcsolata. Emellett házasságjogi és eljárásjogi témákkal is foglalkozik.

 Kiss Gábor kurzusa a Pesti Bölcsész Akadémián:

Irgalmasság vagy igazságosság?
Aktuális kérdések az egyházi jog területéről

Lemondott a pápa! Nősülhetnek a papok? Az egyház megváltoztatta véleményét az abortuszról? Végre van egyházi válás!? Csupa olyan kérdés és felvetés, mely sokszor joggal, máskor alaptalanul lázban tartja a világ alakulását bölcseleti szemmel nyomon követni akaró értő embereket. A kurzus az alapoktól építkezve, kiválogatva az elmúlt évek kapcsán felmerülő legaktuálisabb és legnagyobb érdeklődésnek számot tartó kérdéseket, megválaszolja azokat a vallástudomány, teológia és jogtudomány furcsa hármasságában. A témák tárgyalása közben nem lépünk át a sokszor céltalanná váló “jogászkodásba”, hanem maradunk a bölcseleti gondolkodás talaján, melynek segítségével még a nem szakmabeliek számára is érthetővé és tiszázottá válhatnak olyan kérdések, melyeket a közélet szívesen vesz újra és újra elő. A kurzuson elhangzó információk a legújabb nemzetközi kutatások eredményről is számot igyekszenek adni, melyek magyar nyelven egyébként csak igen korlátozottan érhetőek el. Ezek mellett pedig a legfontosabb külföldi és magyar szakirodalmat az előadó teljes egészében digitálisan is biztosítani tudja az érdeklődő hallgatóság számára.

I. 2016. március 8., kedd, 18.00
Vallás, egyház(ak), jog?

A kurzus első előadása bevezeti a hallgatóságot a téma főbb fogalmaiba. Tisztázza, van-e egyáltalán keresnivalója a jog fogalmának az ember vallási életében. Kitérünk arra, hogy a különböző keresztény és nem keresztény vallások milyen viszonyban vannak a jog fogalmával.

II. 2016. március 23., szerda, 18.00
A nyugat lelki vezetője? Ferenc pápa és „forradalma”

Ferenc pápa személyén keresztül bemutatásra kerül a Katolikus Egyház központi szerve: a római Szentszék. Ennek nem csak jogi, de történeti fejlődését megvizsgálva igyekszünk elhelyezni ezt az intézményt egy posztmodern világban. 

III. 2016. április 7., csütörtök, 18.00
Ásó, kapa, nagyharang helyett egyházi bíróság?

Van-e a Katolikus Egyházban válás? Mi a szerepe egy egyházi bíróságnak? Gyakorlati izgalmas példákon keresztül kerül bemutatásra egy modern kori „inkvizíció". Megvizsgáljuk valójában mit is rejtenek e fogalmak.


IV. 2016. április 12., kedd, 18.00
5. parancs – Ne ölj!

A kurzus zárásaként az élet védelmének kérdését vesszük górcső alá. Különös tekintettel az abortusz és eutanázia fogalmát vizsgáljuk meg az egyházjog, filozófia és teológia szemszögéből.

Ajánlott olvasmányok:

- AAVV: I laici nel diritto della chiesa, Città del Vaticano, 1987.
- AAVV: Phänomen Franziskus, Herder Korrespondenz Spezial, 2015.
- DEMEL, Sabine: Handbuch Kirchenrecht, Freiburg-Basel-Wien, 2013.
- ERDŐ Péter: Egyházjog, Budapest 2014.
- HÁMORI Antal: Életvédelem a katolikus egyház jogrendjében, Budapest, 2006.
- KISS Gábor: Ecclesia semper reformanda? – avagy az elvált és újraházasodottak kérdése a legújabb egyházi jogfejlődés tükrében, in: Az egyház a család szolgálatában, Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola, 2014. 73-77. o.
- KISS Gabor: Ecclesia semper reformanda? – oder die Frage der geschiedenen und wiederverheirateten Menschen im Spiegel der neueren Entwicklungen des Kirchenrechts, Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola, 2014. 78-82. o.
- KUMINETZ Géza: Katolikus házasságjog, Budapest, 2002.
- MATTEI de, Roberto: Das Zweite Vatikanische Konzil. Eine bislang ungeschriebene Geschichte, 2012.
- MÜLLER, Ludger: „Theologisierung“ des Kirchenrechts? in: AfkKR 160 (1991) 441–463. o.
- MÜLLER, Ludger: Kirchenrecht – analoges Recht? Über den Rechtscharakter der kirchlichen Rechtsordnung,
St. Ottilien, 1991.
- PFANNKUCHE, Sabina: Papst und Bischofskollegium als Träger höchster Leitungsvollmacht, Paderborn-München-Wien-Zürich, 2011.
- POLITI, Marco: Franziskus unter Wölfen. Der Papst und seine Feinde, Verlag Herder, 2014.
- REISINGER, Philipp: Jurisdiktionsprimat und bischöfliche Kollegialität in perichoretischer Zusammenschau, München, 2012.
- SCHÜLLER, Thomas: Die Barmherzigkeit als Prinzip der Rechtsapplikation in der Kirche im Dienst der salus animarum, Würzburg, 1993. 

Kiss Gábor friss publikációja a II. Vatikáni Zsinatról:

KISS Gábor: "A II. Vatikáni Zsinat jelentősége a katolikus egyházjog tükrében". http://ujnautilus.info/vatikani-zsinat-jelentosege

Facebook-esemény

Gulyás Martin

2014. szeptembere óta a PPKE-BTK Történettudományi Doktori Iskola hallgatója vagyok. 2013 óta szervezője és rendszeres előadója vagyok a PPKE-BTK Szent Vince Szakkollégiuma által rendezett tudományos eseményeknek. Kutatásaim a történettudomány tárgykörébe tartoznak. Foglalkoztat a történelmi elitek 1945 utáni sorsa, illetve az 1956-os forradalom vidéki, elsősorban dél-alföldi története. Kutatásaimat interdiszciplináris megközelítéssel végzem eddig alig kutatott témákon, a szűk történeti perspektíva és módszertan mellett igyekszem szempontjaim közé beépíteni a politikatudományi, társadalomtudományi elemzés módszertani sajátosságait is. Így a történeti témák során vizsgálom az elsősorban szociológiai szempontból érdekes egyéni életutakat, szocializációs mintákat és a diktatúrához való alkalmazkodás különféle megnyilvánulásait, valamint vidéktörténettel foglalkozva a dél-alföldi térség gazdaságszerkezetének mesterséges átalakítását és ennek hatását a helyi társadalmakra.

Gulyás Martin kurzusa a Pesti Bölcsész Akadémián:

"Részünk minden nyomor, de szabadok vagyunk."
A magyar munkásság 1956-ban

A forradalom és szabadságharccal foglalkozó történeti munkák eddig méltatlanul kevés szót szenteltek a magyar  munkásság ’56-os helytállásának. A történeti köztudat  is legtöbbször a mártírrá vált népvezérekről, illetve a diákok hősiességéről tud leginkább. A 2016-os állami emlékév apropójából is a kurzus a vonatkozó fővárosi és vidéki kutatásaimon keresztül nyújtana a szabadegyetem érdeklődőinek bepillantást abba, hogy ez a többmilliós társadalmi nagycsoport milyen értékek  és politikai-gazdasági célkitűzések mentén szervezte meg saját szervezeteit 1956 októberében, majd hogyan vált a magát  „munkáshatalomnak” tituláló kádári MSZMP méltó ellenfelévé 1956 utolsó két hónapjában, illetve a munkástanácsok tagjai hogyan  kerültek a megtorlás célkeresztjébe. Közelítésmódom történeti, tehát  az foglalkoztat, hogy a munkástanácsok a kommunista párt, illetve a mögöttük álló szovjetek és saját erőszakszerveik mellett a többi forradalmi szervezettel kapcsolatba lépve hogyan töltötték ki a rendelkezésükre álló politikai teret, s hol határozható meg a helyük a képlékeny ’56-os politikai palettán a forradalom egyes szakaszaiban a fővárosban és a vidéki ipari centrumokban. A száraznak tűnő elméleti okfejtés mellett azonban a témát interdiszciplináris jelleggel, a szereplők politikai szocializációjára hangsúlyt fektetve és a kor nemzetközi viszonyaiba ágyazva mutatom  be, valamint színes élettörténeteken, egykori bebörtönzöttekkel készített interjúkon keresztül próbálom közelebb hozni a témát  a hallgatóság számára.

I. 2016. március 16., szerda 18:00
A "munkáshatalom" jellemzői a Keleti Blokk egyes államaiban

Az előadás azt járja körül, hogy a Keleti Blokk egyes országaiban (Jugoszlávia, Lengyelország) működő munkás-önigazgatás intézményrendszerének mekkora  a gazdasági-politikai jelentősége, s hogy a magyar  gazdaságirányítás ezekhez viszonyítva milyen sajátosságokkal bír. Kitér arra is, hogy a munkáskollektívák párt által ellenőrzött hatalomgyakorlása mennyiben tekinthető legitimációpótléknak, s mennyiben a diktatúra lengyel/jugoszláv modelljében egy konstans rendszerelem. Választ keresek arra is, hogy az ’56-os magyar  munkástanácsok mennyiben folytattak mintakövető magatartást, mennyiben igyekeztek egy saját, „magyar modellt” létrehozni, s hogy a későbbi gazdasági reformbizottságok hogyan  viszonyultak ehhez a történelmi jelenséghez.

II. 2016. március 30., szerda 18:00
A munkástanácsok politikai-gazdasági programja és helye az ’56-os „eszmekavalkádban”

Az eszmetörténeti rekonstrukcióra vállalkozó előadás arra keresi a választ, hogy a munkástanácsok milyen nemzetközi és hazai munkásmozgalmi történelmi előképekre tekintettek vissza, s milyen jelentéstartalommal bír az általuk önidentifikációs szimbólumként is használt szocializmus és demokrácia fogalma. Kitérek arra is, hogy milyen, az Elbán túli szociális piacgazdaságra emlékeztető elemekkel rendelkező gazdasági modellt vázoltak fel a jövő számára.

III. 2016. április 6., szerda 18:00
Csak egy maradhat? - A Nagy-budapesti Központi Munkástanács és a Kádár-kormány harca  a hatalomért

Az előadásban annak  elemző bemutatására teszek kísérletet, hogy milyen volt az 1956. november-decemberét jellemző hatalmi szembenállás természete a címben jelzett hatalmi erőközpontok között. A KMT önálló iratanyagának történeti kutatásából nyert információk mellett a politikai rendszerelemzés szempontjait is bevonva fogom górcső alá venni a két hatalmi centrum  együttműködési kísérleteinek és konfrontációinak jellemzőit, önálló politikai irányvonalának kialakítását és törekvéseik társadalmi lefedettségét.

IV. 2016. április 13., szerda 18:00
A Szeged Városi Munkástanács

Az előadásban egy általam kutatott peranyagon keresztül kívánok bemutatni egy esettanulmányt, mely egy vidéki munkástanács működésének sokrétűségéről, a vádképző szerveknek a munkástanács-tagokkal szembeni politikai vádmotívumairól és arról is szól, milyen változatos életúttal és politikai előélettel rendelkező emberek kerülhettek egy döntően a munkásság érdekeit képviselő szervezet vezető testületének tagjai közé.

Ajánlott irodalom:

Békés Csaba: Az 1956-os forradalom a világpolitikában. Tanulmány és válogatott dokumen-tumok. 1956-os Intézet. Budapest, 2006.
Feitl István: A magyar  munkástanácsok és az önigazgatás 1956-ban. In: Eszmélet 1989/2.  45–52.
Gál Éva (Szerk.  et. al.): A „Jelcin-dosszié”. Szovjet dokumentumok 1956-ról. Századvég–1956-os Intézet. Budapest, 1993.
Gyarmati György: A Rákosi-korszak. Rendszerváltó fordulatok évtizede Magyarországon, 1945–1956. ÁBTL–Rubicon. Budapest, 2013.
Gyurgyák János (főszerk.): A forradalom hangja. Magyarországi rádióadások 1956. október 23.–november 9. Századvég. Budapest, 1989.
Hegedűs B. András (Szerk.):  Ötvenhatról nyolcvanhatban. Az 1956-os forradalom előzményei, alakulása és utóélete című, 1986. december 5–6-án  Budapesten rendezett tanácskozás jegyzőkönyve. Századvég–’56-os Intézet. Budapest, 1992. Horváth Julianna (Szerk.):  „Megy a rendszer, jön a rendszer, majd megbolondul az ember…” ’56 röplaphumora. Napvilág. Budapest, 2006.
Horváth Miklós: 1956 hadikrónikája. Akadémiai Kiadó. Budapest, 2004. Kende  Péter:  Eltékozolt forradalom? Új Mandátum. Budapest, 2006.
Lomax, Bill: Magyarország 1956. (Fordította  és szerkesztette: Krassó György). Aura Kiadó. Debrecen, 1989.
Nagy Imre: Snagovi jegyzetek. Gondolatok, emlékezések 1956–1957. (Szerk.:  Vida István) Gondolat. Budapest, 2006.
Pittaway, Mark: A magyar  forradalom új megközelítésben: az ipari munkásság, a szocializmus széthullása és rekonstrukciója, 1953–1958. In: Eszmélet, 72. évf. (2006) pp. 11–31.
Rainer M. János: Bevezetés a kádárizmusba. 1956-os Intézet—L’Harmattan. Budapest, 2011.
Rainer M. János: Ötvenhat után. 1956-os Intézet. Budapest, 2006.
Rainer M. János–Vjacseszlav Szereda (Szerk.):  Döntés a Kremlben. 1956-os Intézet. Budapest, 2006.
Ripp Zoltán: Az MSZMP legitimációja a Kádár-korszak kezdetén. In: Huszár Tibor– Szabó János: Restauráció vagy kiigazítás? A kádári represszió intézményesülése
1956–1962. Zrínyi. Budapest, 1999.
Ripp Zoltán: Ötvenhat októbere és a hatalom. A Magyar Dolgozók Pártja vezető testületeinek dokumentumai 1956. október 24.—október 28. Napvilág Kiadó. Budapest, 1997.
Ságvári Ágnes: Mert nem hallgathatok. Egy jó házból való pártmunkás emlékei. Magyar Hírlap Könyvek. Budapest, 1989.
Standeisky Éva: Népuralom ötvenhatban. Kalligram, 2010.
Szabó Miklós: Politikai kultúra Magyarországon 1896−1986. Medvetánc, 1989. Szakolczai Attila: Az 1956-os forradalom és szabadságharc. 1956-os Intézet. Budapest, 2001.
Tabajdi Gábor: Kiegyezés Kádárral. Az MSZMP szövetségi politikája (1956–1963). Jaffa. Budapest, 2013.
 

Facebook-esemény 

Miklós Dániel

Miklós Dániel vagyok, a 19. és 20. századi kelet-európai történelem program harmadéves doktorandusza. Eddigi kutatásaim során főleg az 1938-1945 közti cseh(szlovák)-magyar kapcsolatokkal foglalkoztam, legyen szó akár a hazánkon áthaladó (vagy itt megakadó) menekültekről, a prágai konzulátus helyzetéről a Cseh-Morva Protektorátusban vagy a korszakban szinte nem létező diplomáciai kapcsolatokról. Mivel a cseh történelem ezen szakasza hazánkban kevésbé ismert a tartandó kurzust egyfajta hiánypótlónak is szánom.

Miklós Dániel előadása  a Pesti Bölcsész Akadémián:

Második világháborús elképzelések a cseh területek jövőjéről

(2016. április 5., 18.00)

Az előadás célja, hogy betekintést adjon a második világháború alatti békeévekre vonatkozó tervekkel kapcsolatosan. Ezen az alkalmon egy konkrét területet érintő jövőképekkel ismerkedhetnek meg a hallgatók. A cseh tartományokról (Csehország, Morvaország, Cseh-Szilézia) ugyanis eltérően gondolkodtak a megszálló német hatóságok, az emigráns csehszlovák politikusok, és a hazai ellenállók.

Az alapvető elgondolások végcéljai gyakran változatlanok maradtak 1945-ig. A háború harctéri és nagypolitikai eseményeinek hatása ezeket a tervek kivitelezéseit sem hagyták változatlanul. Mind a német és cseh(szlovák) tervek átestek bizonyos változásokon, amely főleg a megvalósulás módszereit érintették, de - ahogy említve volt - a fő szempontok megmaradtak.

Geburt einer Nation - Német tervek a cseh területekkel

A müncheni döntés után szinte nyílt titok volt, hogy Németország a maradék Csehszlovákiára is ráteszi a kezét. Az autoriter állammá váló Cseh-Szlovákia vége 1939. márciusában pecsételődött meg, amikor az ország felbomlott. A németek által megszállt területen létrejövő Cseh-Morva Protektorátusban ugyan megmaradt a cseh kormányzat, de az háttérbe szorult a német hivatalokkal szemben. A Harmadik Birodalom innentől kezdve a területet germanizálni kívánta, azonban ennek a módszereit a háború alakulása többször is felülírta.

"Nem, nem, soha" - A csehszlovák emigráció tervei Csehszlovákia revíziójára

Az Edvard Beneš által vezetett londoni csehszlovák emigráció nem titkolt terve a müncheni döntés megsemmisítése volt a második világháború alatt. Ez Csehszlovákia revíziójával járt volna, amely államban az esetleges hibákat is ki akarták küszöbölni gazdasági, politikai és nemzetiségi téren, hogy 1938 ne ismétlődhessen meg. Beneš alapvető céljain nem volt hajlandó sokat változtatni, azonban az angolszász szövetségesek politikájához idomulva próbálta a módszereket igazítani, később pedig a szovjetekkel kötött egyezménnyel próbálta garantálni, hogy Csehszlovákia úgy születik majd újjá, ahogy ő azt kigondolta az emigrációban.

Győz az igazság? - A cseh ellenállók és Magyarország tervei a háború utáni korszakra vonatkozóan

A protektorátusi ellenállás polgári és kommunista szárnya is sokat szenvedett a német megszállás idején, így néha radikálisabb gondolatokat fogalmaztak meg a háború utáni időkre vonatkozóan, mint az emigránsok. Azzal, hogy kapcsolatban álltak a londoni avagy moszkvai központtal hosszabb távon mégis rosszul jártak, mivel a két "központ" távvezérléssel próbálta irányítani az otthoniakat, akik más elgondolásaik miatt nem kaptak nagy szerepet az újraalakuló államban.

Cseh-magyar két jó barát?

Az utolsó szakasz szó esik Magyarországtól, amelyet érzékenyen érintett Beneš terve, mivel így az első bécsi döntés vívmányai is semmisek lettek volna. Emiatt a magyar politikai vezetésnek szükséges volt ismerni a londoniak terveit, hogy védekezni lehessen ellenük - miközben Prágától azt kellett megtudni, hogy Szlovákia "önállósodásával" javulni fog-e a korábban rossz cseh-magyar viszony.

Ajánlott irodalom:

Brandes, Detlef: Die Tschechen unter deutschem Protektorat, 1. kötet: Besatzungspolitik, Kollaboration und Widerstand im Protektorat Böhmen und Mähren bis Heydrichs Tod (1939-1942). R. Oldenbourg Verlag, München, 1969

Brandes, Detlef: Die Tschechen unter deutschem Protektorat, 2. kötet: Besatzungspolitik, Kollaboration und Widerstand im Protektorat Böhmen und Mähren von Heydrichs Tod bis zum Prager Aufstand (1942-1945). R. Oldenbourg Verlag, München, 1975

Gulyás László: Edvard Beneš – Közép-Európa koncepciók és a valóság, Attraktor Kiadó, Máriabesnyő-Gödöllő, 2008

Ormos Mária – Majoros István: Európa a nemzetközi küződtéren, Osiris Kiadó, Budapest, 2003

Ormos Mária: Közép-Európa – Volt? Van? Lesz?: a fogalom változásai a 19-20. században. Napvilág Kiadó, Budapest, 2007

Plevza, Viliam: Napjaink történelme – Fejezetek a csehszlovákiai forradalmi mozgalom történetéből. Madách – Pravda – Kossuth Könyvkiadó, Pozsony – Budapest, 1976

Táborský, Edward: President Edvard Beneš: Between East and West 1938-1945. Stanford University Press, Stanford, 1981.

Facebook-esemény

Zeke Zsuzsanna

Tanulmányaimat 2013-ban fejeztem be az ELTE-n Irodalom- és kultúratudomány mesterképzésen, Összehasonlító irodalom- és kultúratudomány szakirányon. Jelenleg is az ELTE Irodalomtudományi Doktori Iskolájának vagyok a hallgatója az Irodalmi modernség oktatási program keretében. A disszertációm témája Csinszka levelezése. 2013-tól két éven át az Ady Emlékmúzeumban dolgoztam, diákoknak tartva múzeumpedagógiai foglalkozást Ady és Csinszka kapcsolatára helyezvén a hangsúlyt, ami elősegítette a témában való elmélyülésemet. Jelenleg a Petőfi Irodalmi Múzeum Művészeti és relikviatárában dolgozom.

Zeke Zuzsanna kurzusa a Pesti Bölcsész Akadémián:

"Írónő nem vagyok": Csinszka levelezése

Ady Endre feleségéhez írt verseit olvasva, Márffy Ödön festményeit nézve, sétálva a Veres Pálné utcában eszünkbe juthat Boncza Berta, Csinszka neve. A költő, majd festő múzsája diáklányként verseket írt, rajzolt és majdani művésznőként művészek társaságában képzelte el jövőjét. 
Az előadások során a csucsai évektől kiindulva a leánynevelő intézetekben eltöltött éveken át a budapesti Veres Pálné utcában, valamint a Dráva és Szamóca utcában eltöltött éveket kiemelve Csinszka haláláig bezárólag igyekszem példákkal szemléltetni levelezése sajátosságait.

I. 2016. április 18. hétfő 18:00
„Írok szép hazug leveleket a boldogságról”: Boncza Berta levelei a leánynevelő intézetből

Boncza Berta diákéveit Csucsától távol leánynevelő intézetekben töltötte, Budapesten és Svájcban. A családdal, barátokkal levélben tartotta a kapcsolatot, udvarlóival (Tabéry Géza, Lám Béla) hosszas, érzelmekkel teli leveleket váltott, míg sor került egy-egy találkozásra. Ady Endrének írt első levele, melyben verspróbálkozását küldi a költőnek „szíves bírálása végett” sokáig megválaszolatlan maradt, majd egy másfél évig tartó levélváltás követte. Mit árul el Bertuka leveleiben hétköznapjairól, családjáról, önmagáról, érzelmeiről? Barátnői (Borosnyai Margit, Markőssy Erzsébet, Szadeczky Margit, Ferenczi Zsizsi) mennyire ismerhették meg kapcsolatainak alakulását írásain keresztül?

II. 2016. április 25., hétfő 18:00
„jövőt tervezek és intézem a Bandi levelezését” : a Veres Pálné utcai lakás levélírónője

Csinszka férjével, Ady Endrével 1917 őszén felköltözik Csucsáról Budapestre, a Boncza Miklóstól megörökölt Veres Pálné utcai lakásba. A múzsa otthont teremt a „hotelszobák lakójának” a belvárosban, lelkesen intézi Ady ügyeit, levelezik a Nyugat szerkesztőségével, felveszi a kapcsolatot a költő barátaival (pl: Dénes Zsófia, Bölöni György, Steinfeld Nándor), egy-egy baráti levelezést teljesen magára vállal (Baróti Mária). Hogyan rekonstruálható a levelek alapján lakásuk berendezése, mi derül ki a házas élet nehézségeiről? Mennyiben hat Ady stílusa, költészete Csinszka leveleire?

III. 2016. május. 2., hétfő 18:00
„Nő vagyok – nem író. Asszony.” : Márffy Csinszka

Csinszka Ady halála után hosszas levelezésbe, találkozgatásba kezd Babits Mihállyal, majd úgy dönt, hogy Babits helyett a Nyolcak festőcsoport tagjával, a korszak egyik legjelentősebb festőjével, Márffy Ödönnel köti össze az életét. A Veres Pálné utcai lakás eladása után a leveleket már a Dráva-, majd Szamóca utcából küldi. A festő mellett kibővül a címzettek listája, és előtérbe kerül a család (Márffy Anna, Márffy Károly). Részben a külföldi festménykiállítások miatti utazgatások felerősítik a levelekben való kapcsolattartást.
Milyen változásokat követhetünk nyomon leveleit olvasva? Hogyan jelenik meg Csinszka írói, festői ambíciója a levelekben? Mi jellemzi a Vonyicát és Bogyót (cselédlány és kislánya) megszólító leveleket? Milyen különbség figyelhető meg a férfiakat és nőket megszólító levelek között?

IV. 2016. május. 9., hétfő 18:00
„Kedves Csinszka! […] Be fogsz repülni a halhatatlanságba.”: Visszaemlékezések Boncza Bertára

„Kedves Csinszka! Te lecke leszel. Téged még ötszáz év múlva is magolni fognak a gyerekek. A tanár még 2431-ben is ki fogja hívni Schwarzot és meg fogja tőle kérdezni: hogy hívták Ady Endre feleségét? És jaj lesz a Schwarznak, ha nem tudja, hogy téged Boncza Bertának hívtak. És hogy csak Ady Endrének úri kegyelméből kereszteltettél Csinszkának. […] Be fogsz repülni a halhatatlanságba.” Hatvany Lajos 1931-ben Boncza Bertának halhatatlanságot jósolt. Nehéz lenne megmondani, hogy 2431-ben miként fognak emlékezni Csinszka alakjáról, de napjainkig még nem veszett ki a köztudatból Ady özvegyének a neve. 1977-ben Ady Emlékmúzeum nyílt a Veres Pálné utcai lakásban, ahol mai napig a Csinszka által 1917-ben Pestre hozatott és vásárolt bútorok között vehet részt a látogató különböző Adyra és Csinszkára visszaemlékező irodalmi esteken, múzeumpedagógiai foglalkozásokon. 1987-ben Deák Krisztina rendezésében film készült Csinszkáról, majd 2014-ben a Petőfi Irodalmi Múzeum egy kiállítással emlékezett meg a múzsa alakjáról. Időközben számos cikkben, tanulmányban, könyvben rögzítették Csinszka nevét. Mennyiben oszlik meg a szakirodalom által kialakított kép Csinszkáról?

Ajánlott irodalom:

A tizenhat éves Csinszka levelei az ismeretlen Ady Endréről, Magyar Nemzet, 1940. dec. 25.
BENEDEK István, Ady Endre szerelmei és házassága, Szenci Molnár Társaság, Bp., 1991.
BUSTYA K – BUSTYA Endre, „Most építem vulkánokra a fészkem.” Ady Endre és Boncza Berta 1914. szeptember-novemberi levélváltása. Korunk [Kolozsvár] 1977. 9. sz. 703-724.
TABÉRY Géza, A csucsai kastély, NAT Könyvek, Nagyvárad, 2004.
FRÁTER Zoltán, „Nincsenek itt már farsangi hajnalok”. Ady és Csinszka pesti lakása, Bp., PIM, 2001.
KIRÁLY István, Ady és Csinszka. Egy szerelem és egy házasság története, Kortárs, 1980. jan., 101–128.
PÉTER I. Zoltán, Magam szeretem, ha szeretlek, Ady Endre szerelmei – regényes életrajz, Riport Kiadó, Nagyvárad, 2010.
SCHWEITZER Pál, Ady és Csinszka levelei Baróti Marikához, Irodalomtörténet, 1977. 4. sz. 926–958.
Kedves Csinszka! Drága Mis! Babits és Csinszka levelezése 1919-1920 (szerk. NEMESKÉRI Erika), Pesti Szalon Könyvkiadó, Budapest, 1994.
Vonyica beszél Csinszkáról, Az Est, 1934. október 30.
ROCKENBAUER Zoltán, A halandó múzsa – Ady özvegye, Babits szerelme, Márffy hitvese, Bp., Noran Kiadó, 2009, 100–101.
DEÁK Krisztina: CSINSZKA. In: Rádió és Televízió újság, 1992. szeptember 7.ROBOTOS Imre, Az igazi Csinszka. Szembesítés, Ady-Csinszka szerelmének, házasságának legendaköre és valósága, Ferenczy Kiadó, Budapest, 1995.
ROCKENBAUER Zoltán, A halandó múzsa – Ady özvegye, Babits szerelme, Márffy hitvese, Bp., Noran Kiadó, 2009, 100–101.
SÁRA Péter, Ady és Csinszka a Veres Pálné utcában. In: Múzsák 1976. 4. sz.6–71.
TÖRÖK Albert, „E ház első emeletén lakott Ady Endre”. A mai látogatót is lenyűgözi a Veres Pálné utcai lakásmúzeum. In: Népszabadság, 2002. január 31.
Olvasmányok és szakirodalom:
Ady Endre levelei, III. kötet, Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1983.
CSINSZKA, Életem könyve, Boncza Bertának, Ady Endre özvegyének visszaemlékezései, szerk. B. LUKÁTS Júlia, VITÁLYOS László, Kelenföld Kiadó, 1990.
Csinszka versei. Végh József bevezető írásával. Márffy Ödön rajzával. Bp., 1931.
DÉNES Zsófia, Akkor a hársak épp szerettek, Legendaoszlató emlékezések és dokumentumok Ady Endre váradi életéről, Gondolat, Budapest, 1983 (1957), 380–381.
DÉNES Zsófia, Talán Hellász küldött, Magvető Kiadó, Bp., 1984.
HATVANY Lajos, Kedves Csinszka! in: HATVANY Lajos: Utak, sorsok, emberek, Budapest, Szépirodalmi Kiadó, 1973, 463–468.
Kedves Csinszka! Drága Mis! Babits és Csinszka levelezése 1919-1920 (szerk. NEMESKÉRI Erika), Pesti Szalon Könyvkiadó, Budapest, 1994.
KOVALOVSZKY Miklós, Emlékezések Ady Endréről, V. kötet, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1993, 118, 146, 384.
LÁM Béla, A körön kívül, Önéletrajzi regény, Irodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1967.
Levelek Hatvany Lajoshoz, szerk. HATVANY Lajosné, Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1967, 264, 272–273, 274–275, 300–301, 321–322, 358–359, 387–389, 410, 457–459.
PÉTER I. Zoltán, Ady és Csinszka. Egy másik szerelem története, Bp., Noran Kiadó, 2008.
PÉTER I. Zoltán, Magam szeretem, ha szeretlek. Ady Endre szerelmei – regényes életrajz, Nagyvárad, Riport Kiadó, 2010.
RÓNA Judit, Nap nap után, Babits Mihály életének kronológiája, 1915–1920, B kötet, Balassa Kiadó, Bp., 2014.
SÉLLEI Nóra, Tükröm, tükröm… Írónők önéletrajzai a 20. század elejéről, Debrecen, Kossuth Egyetemi Kiadó, 2001.
TABÉRY Géza, Két kor küszöbén, Önéletírások, szerk. ROBOTOS Imre, Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1970, 334.
TAKÁCS Zsuzsanna, Csinszka és Babits levelezése. In: Népszabadság, 1995. február 4.
VÁNDOR Kálmán, Négyszemközt Márffy Ödönnel, Az Újság, 1934. október 31, 7–8.

Facebook-esemény

Papp Adrien

Papp Adrien az ELTE BTK Irodalomtudományi Doktori Iskola, Irodalmi modernség alprogramának harmadéves doktorandusza. Kutatási területe a két világháború közötti kárpátaljai magyar irodalom vizsgálata.

Papp Adrien előadása a Pesti Bölcsész Akadémián:

Bepillantás a két világháború közötti kárpátaljai magyar prózairodalomba

2016. április 20., szerda 18:00
Helyszín: ELTE BTK Doktori Kiválósági Központ

A két világháború közötti kárpátaljai magyar irodalomról a korszakot vizsgáló szakírók igen eltérően vélekednek. A legtöbb esetben alig tesznek róla említést, és a terület magyar irodalmát kifejezetten a második világháború végétől tárgyalják. Más irodalomtörténeti munkák pedig a szlovákiai magyar irodalom részeként beszélnek a kor alkotóiról. Ennek következtében csekély figyelmet kapnak azok a művek, melyek közvetlenül az elcsatolás utáni években születtek. Előadásom fő célja ezt a hiátust enyhíteni. A tervezett diskurzus során szó esik majd a korszak kulturális, irodalmi életéről; beszélünk a legfontosabb szerzőkről és alkotásaikról, illetve felvázoljuk annak lehetőségét, hogy ezek az alkotások hogyan válhatnak adekváttá akár egy interdiszciplináris értelmezési keretben.

Facebook-esemény