Pesti Bölcsész Akadémia

2016/2017. őszi szemeszter

(Budapest, ELTE BTK, Ifjúsági épület III. 1.)

2016. október 10., hétfő

18.00 Digitális bölcsészet szövegen innen és túl I.
Digitális bölcsészet – mi a fene? – Maróthy Szilvia

2016. október 11., kedd

18.00 Kortárs japán rajzfilm I.
Anime és adaptáció – Pusztai Beáta

2016. október 17., hétfő

18.00 Digitális bölcsészet szövegen innen és túl II.
Hálózati versadatbázisok – Simon Zsolt

2016. október 18., kedd

18.00 Kortárs japán rajzfilm II.
Júlia, az utolsó szamuráj – Pusztai Beáta

2016. október 19., szerda

18.00 Végtelenkísértő könyvek I.
Itt a vége fuss el véle? A műzárlatokról – László Laura

2016. október 24., hétfő

18.00 Digitális bölcsészet szövegen innen és túl III.
Filológia és digitalizálás – Maróthy Szilvia

2016. október 25., kedd

18.00 Kortárs japán rajzfilm III.
Játék életre-halálra Csodaországban – Pusztai Beáta

2016. október 26., szerda

18.00 Végtelenkísértő könyvek II.
Hogyan írjunk végtelen történetet? – László Laura

2016. november 7., hétfő

18.00 Digitális bölcsészet szövegen innen és túl IV.
Gráfadatbázisok az irodalomtudományban – Simon Zsolt

2016. november 8., kedd

18.00 Kortárs japán rajzfilm IV.
Interkulturális ping-pong – Pusztai Beáta

2016. november 9., szerda

18.00 Végtelenkísértő könyvek III.
Elolvassuk-e az „olvashatatlant”? – László Laura

2016. november 14., hétfő

18.00 Barangolások a Borgói-hágó vámpírjaival I.
Drakula öröksége – A Drakula metaforikus elemzései – Hlavacska András

2016. november 15., kedd

18.00 Könnyűzene és politika a Kádár-korszakban I.
„A zenekar bemutatja vietnami számait”: A protest song daltípus – Szabó Kata

2016. november 16., szerda

18.00 Végtelenkísértő könyvek IV.
Felfedező a sorok között – László Laura

2016. november 21., hétfő

18.00 Barangolások a Borgói-hágó vámpírjaival II.
Tükörképtelenség – Szexualitás és identitás a Drakulában – Hlavacska András

2016. november 22., kedd

18.00 Könnyűzene és politika a Kádár-korszakban II.
Mi zajlik a háttérben?: A beatzene „legalizálása” – Bozó Tamás

2016. november 23., szerda

18.00 Tengeri régészet kezdőknek és haladóknak – Böszörményi Edit

2016. november 28., hétfő

18.00 Barangolások a Borgói-hágó vámpírjaival III.
Drakula már a házban van – Térmetaforák a Drakulában – Hlavacska András

2016. november 29., kedd

18.00 Terek és helyek a norvég irodalomban I.
Norvég sztereotípiák mint toposzok: Északon, tengeren – Péró Krisztina

2016. november 30., szerda

18.00 Könnyűzene és politika a Kádár-korszakban III.
Pol-beat a színpadon – Szabó Kata

2016. december 5., hétfő

18.00 Barangolások a Borgói-hágó vámpírjaival IV.
Vér, drog, olaj – A vámpírizmus metaforái a kortárs moziban – Hlavacska András

2016. december 6., kedd

18.00 Terek és helyek a norvég irodalomban II.
Ismerős közegben: vidék és weekendház a norvég irodalomban – Péró Krisztina

2016. december 7., szerda

18.00 Könnyűzene és politika a Kádár-korszakban IV.
Problémák a pol-beattel: reakciók – Szabó Kata

2016. december 12., hétfő

18.00 Anyanyelv 2.0. I.
Digitális kultúra és kommunikáció – Kruzslicz Tamás

2016. december 13., kedd

18.00 Terek és helyek a norvég irodalomban III.
A nagyváros vonzásában: Kristiania a modernitás küszöbén – Péró Krisztina

2016. december 14., szerda

18.00 Könnyűzene és politika a Kádár-korszakban V.
„Nem baj, ha hosszú a fiatalok haja, csak mossák!” – Bozó Tamás

2016. december 19., hétfő

18.00 Anyanyelv 2.0. II.
A digitális kommunikáció hatása a nem-digitális beszélt és írott nyelvre – Kruzslicz Tamás

2016. december 20., kedd

18.00 Terek és helyek a norvég irodalomban IV.
Egy főváros arcai: Oslo a 20–21. század fordulóján – Péró Krisztina

2016. december 21., szerda

18.00 Könnyűzene és politika a Kádár-korszakban VI.
Megszelídített pol-beat a ’70-es években – Szabó Kata

2017. január 9., hétfő

18.00 Anyanyelv 2.0. III.
Digitális írástudás: írás és olvasás a digitális korban – Kruzslicz Tamás

2017. január 10., kedd

18.00 Öntükrözés Ovidius Átváltozások című művében I.
Bevezetés Ovidius életművébe és az Átváltozásokba – Konkoly Dániel

2017. január 11., szerda

18.00 Az ismeretlen Isaac Newton I.
Newton ismeretlen szellemi hagyatéka – Erdei Ildikó

2017. január 16., hétfő

18.00 Anyanyelv 2.0. IV.
Digitális kommunikáció és anyanyelv-pedagógia, kutatási lehetőségek – Kruzslicz Tamás

2017. január 17., kedd

18.00 Öntükrözés Ovidius Átváltozások című művében II.
Testek metapoétikája – Konkoly Dániel

2017. január 18., szerda

18.00 Az ismeretlen Isaac Newton II.
Newton az alkimista – Erdei Ildikó

2017. január 23., hétfő

18.00 Anyanyelv 2.0. V.
Gamernyelvészet – Balogh Andrea

2017. január 24., kedd

18.00 Öntükrözés Ovidius Átváltozások című művében III.
Érzékelés, reprezentáció és a fenséges esztétikája – Konkoly Dániel

2017. január 25., szerda

18.00 Az ismeretlen Isaac Newton III.
Newton a filozófus – Erdei Ildikó

2017. január 26., csütörtök*

19.00 (!) Végtelenkísértő könyvek – Hősök válaszúton – László Laura                         *Helyszín: FUGA

2017. január 30., hétfő

18.00 Anyanyelv 2.0. VI.
Szövegek és játékok – Balogh Andrea

2017. január 31., kedd

18.00 Öntükrözés Ovidius Átváltozások című művében IV.
Ovidius örökösei – Konkoly Dániel

2017. február 1., szerda

18.00 Az ismeretlen Isaac Newton IV.
Newton a teológus – Erdei Ildikó

2017. január 26., csütörtök*

19.00 (!) Tér-képek a norvég irodalomban – Péró Krisztina                                   *Helyszín: FUGA

Facebook-oldal

Jelmagyarázat:

A szöveg öröme – irodalmi előadások

Múlt és jövő között – történelmi előadások

A gondolat határán – esztétikai, filozófiai, művészettörténeti előadások

Ezerarcú nyelvészet – nyelvészeti előadások

László Laura

Az ELTE BTK Filozófiatudományi Doktori Iskola hallgatója vagyok Esztétika Programon. Érdeklődésem művészettörténet, olasz és filozófia tanszékekre is elvitt, egészen a svédországi Lund Egyetemig. Foglalkoztam gótikus rémirodalommal, a fenséges fogalmával, olasz doppelgänger-értelmezéssel, posztmodern labirintus-szövegekkel, vagy éppen a hypertexttel – jelenleg a „spatial turn” regényesztétikájával. Képviselem a Doktorandusz Önkormányzatot, szervezek a Pesti Bölcsész Akadémán, vezetem a Magyar Sakkvilág folyóirat NB I-es rovatát.

László Laura kurzusa a Pesti Bölcsész Akadémián:

Végtelenkísértő könyvek

Kezdetben volt az ige, de vajon nem ért-e véget a kezdet? – tehetnénk fel a kérdést mindazok nevében, akik hiába keresik bizonyos művek „első” és „utolsó” sorait, borítóit, „kitépett” oldalait. A regényelmélet is fokozott figyelemmel követi a „véget nem érő”, vagy éppen „körbeérő” szövegeket: melyeknek nincs meghatározott kezdő- és végpontjuk a különböző trükkös elbeszélésmódozatok, keretsértő narratív szerkezetek, vagy a kibertérben megvalósítható technikák okán. Az előadássorozatban e „végtelenkísértés” nyomába eredünk: megvizsgáljuk, hogy miként változatja meg az irodalmi műalkotásról alkotott felfogásunkat, miként alakítja befogadói elvárásainkat, ki lehet e művek modellolvasója, s egyáltalán elolvashatóak-e a „végtelen történetek”.

I. 2016. október 19., szerda 18.00

Itt a vége fuss el véle? A műzárlatokról

A XX. század regényújító kísérletei különösen érdekeltek voltak a médiumuk határain egyensúlyozó művek létrehozásában, de már az 1759-es Tristram Shandy-ből is teljes oldalak „hiányoznak”. Ám a művészi szöveg lekerekítettségére, „elejére, közepére és végére” éppen e formabontó művek kérdeznek rá talán a legerőteljesebben, s mi is ezt tesszük az első előadáson: mit jelent a „vég” fogalma művészetelméleti szempontból, mit tekintünk lezárásnak, s milyen értelemben beszélhetünk annak „hiányáról”.

1. előadás: https://prezi.com/eyzjpfa_4ih-/vegtelenkiserto-konyvek-i/

II. 2016. október 26., szerda, 18.00

Hogyan írjunk végtelen történetet?

A második órán a furcsa hiátusok elérésének különböző technikáira fókuszálunk, felvillantva a trükkös megoldások egy szélesebb horizontját, úgy mint körkörös és fragmentált szerkezetek, trükkös határátlépések mint a trompe l’oeil vagy a metalepszis, alternatív befejezések, vagy éppen szótárregények, hipertextek.

2. előadás: https://prezi.com/u9_ill9sadzi/vegtelenkiserto-konyvek-ii/

III. 2016. november 9., szerda, 18.00

Elolvassuk-e az „olvashatatlant”?

A harmadik alkalommal rákérdezünk: olvashatóak-e, elolvashatóak-e a „végtelen” művek: részletesen tárgyaljuk John Fowles A francia hadnagy szeretője című könyvét,  s kitekintünk a hipertextben írt regények elemezhetőségére is.

3. előadás: https://prezi.com/rb6zweolneep/vegtelenkiserto-konyvek-iii/

IV.  2016. november 16., szerda, 18.00

Felfedező a sorok között

Záróakkordként a formabontás lehetséges hatásairól beszélünk: felvetjük az olvasó mint felfedező gondolatkísérletét, s a szövegek térképző szerepét a kurrens kartográfiai elméletek nyomán, minthogy a klasszikus lezárás hiánya talán örökös olvasót és utazót avat belőlünk.

4. előadás: https://prezi.com/wiuhgtlubrl9/vegtelenkiserto-konyvek-iv/

+ 1 előadás:

2017. január 26., csütörtök, 19.00 - helyszín: FUGA (Budapest, Petőfi Sándor u. 5.)

Végtelenkísértő könyvek – Hősök válaszúton

Ajánlott olvasmányok:

Források:

Alain Robbe-Grillet: Útvesztő

Italo Calvino: Láthatatlan városok

James Joyce: Ulysses

John Barth: Bolyongás az elvarázsolt kastélyban

John Fowles: A francia hadnagy szeretője

Jorge Luis Borges: Az elágazó ösvények kertje

Julio Cortázar: Összefüggő parkok

Laurence Sterne: Tristram Shandy úr élete és gondolatai 

Umberto Eco: A rózsa neve

Virginia Woolf: Mrs. Dalloway

Szakirodalom:

Kermode, Frank: The Sense of an Ending: Studies in the Theory of Narrative Fiction. New York: Oxford University Press, 1966.

Lombreglia, Ralph: „The End of the Story.” Atlantic Unbound, November 11, 1996.

Herrnstein-Smith, Barbara: Poetic Closure: A Study of How Poems End. Chicago: University of Chicago Press, 1987.

Moulthrop, Stuart: „Containing the Multitudes: The Problem of Closure in Interactive Fiction.” Association for Computers in the Humanities Newsletter 10 (1988): 29–46.

Yellowlees, Douglas: The End of Books – or Books without End? University of Michigan Press, 2000.

További irodalom:

Aarseth, Espen J.: Cybertext: Perspectives on Ergodic Literature. Baltimore: Johns Hopkins University Press, 1997.

Barth, John.: „The Literature of Exhaustion.” Atlantic 220, no. 2 (1967): 29–34.

Bolter, Jay David: „The Shapes of WOE.” Writing on the Edge 2, no. 2 (1991): 90–91.

———: „Topographic Writing: Hypertext and the Electronic Writing Space.” In Hypermedia and Literary Studies, ed. Paul Delany and George Landow. Cambridge: MIT Press, 1991.

———: Writing Space: A Hypertext. Storyspace software for Macintosh. Cambridge, Mass.: Eastgate Systems, 1990.

Brooks, Peter: Reading for the Plot: Design and Intention in Narrative. New York: Vintage, 1985.

Coover, Robert: „The End of Books.” New York Times Book Review, June 21, 1992, 1, 23–24.

Eco, Umberto: A nyitott mű: válogatott tanulmányok. Ford. Zentai Éva. Bp., Gondolat, 1976.

Barthes, Roland: „A műtől a szöveg felé”. Ford. Kovács Sándor. In uő: A szöveg öröme. Budapest, Osiris, 1996. 67-74.

Barthes, Roland: „A szöveg öröme”. Ford. Mihancsik Zsófia. In uő: A szöveg öröme. Budapest, Osiris, 1996. 75-116.

Barthes, Roland: „A szerző halála”. Ford. Babarczy Eszter. In uő: A szöveg öröme. Budapest, Osiris, 1996. 50-55.

Foucault, Michel: „Mi a szerző?”. Ford. Erős Ferenc és Kicsák Lóránt. Világosság, 1981. 7. 26-40. Lásd még: In Uő: Nyelv a végtelenhez. Debrecen, Latin Betűk, 2000. 119-146.

Foucault, Michel: „A diskurzus rendje”. Ford. Romhányi Török Gábor. Holmi, 1991. 7. 868- 889. Lásd még: in uő: A fantasztikus könyvtár. Budapest, Pallas stúdió / Attraktor, 1998. 50-74.

Iser, Wolfgang: „Fikcióképző aktusok”. Ford. Molnár Gábor Tamás. In uő: A fiktív és az imaginárius. Budapest, Osiris, 1993. 21-43.

Iser, Wolfgang: „Az olvasás aktusa. Az esztétikai hatás elmélete”. Ford. Hárs Endre. In Kiss Attila Attila – Kovács Sándor – Odorics Ferenc (szerk.): Testes könyv I. Szeged, Ictus– Jate Irodalmi Csoport, 1996. 241–264.

Holland, Norman N.: „Egység identitás szöveg én”. Ford. Török Attila. In Kiss Attila Attila – Kovács Sándor – Odorics Ferenc (szerk.): Testes könyv I. Szeged, Ictus–Jate Irodalmi Csoport, 1996. 283–304.

Moretti, Franco: Atlante del romanzo europeo, 1800-1900. Torino, Einaudi, 1997.

Moretti, Franco: Atlas of the European Novel 1800-1900. London, Verso, 1998.

Facebook-esemény 

Maróthy Szilvia

A bölcsészettudomány digitális arca szegedi alapszakos régimagyaros éveim óta érdekel, s ez az ELTE mesterszakán csak fokozódott. Jelenleg az ELTE Irodalomtudományi Doktori Iskolájának harmadéves hallgatója vagyok, disszertációmban a 17. századi magyar szerzői verskötetek kompozíciós eljárásaival foglalkozom. Gyakornokként az Országos Széchényi Könyvtár digitális filológiai projektjében veszek részt.

 Simon Zsolt

Az ELTE Reneszánsz MA másodéves hallgatójaként foglalkozom adatbázisok és kritikai kiadások fejlesztésével.

Maróthy Szilvia és Simon Zsolt kurzusa a Pesti Bölcsész Akadémián:

Digitális bölcsészet szövegen innen és túl

Mit csinál a bölcsészet, ha digitális? A számítógépes technológia mára a bölcsészettudományokban is széleskörűen alkalmazottá vált, előadássorozatunkban ezen jelenségekkel foglalkozunk. A bevezető előadás során általános képet adunk a digitális bölcsészet mibenlétéről és irányzatairól, az új megközelítési módokról és azok eszközeiről (pl. adatbázisok, szövegbányászat). A klasszikus filológiának is új lendületet adott a digitális szöveggondozás. Külön előadásban foglalkozunk tehát az elektronikus, ill. hálózati szövegkiadás kérdéseivel.
A számítógép nagy mennyiségű információ feldolgozását teszi lehetővé: hogyan érvényesíthető ez a bölcsészettudományok területén? A harmadik és negyedik előadásban a bölcsészettudományi adatbázisok ismertetésén át nyújtunk betekintést az adatbázis építés gyakorlatába. Bár az előadók szűkebben vett kutatási területe az irodalomtudomány, s így ez kerül előadásaik során a fókuszba, más bölcsészeti ágak éppúgy érintve lesznek.

I. 2016. október 10., hétfő 18:00 – Maróthy Szilvia

Digitális bölcsészet – mi a fene?

Az utóbbi évtizedek egyre terjedő megközelítésmódja a digitális bölcsészet. De mit is nevezünk annak, mik a jellemzői? Milyen újdonságokat hoz a bölcsészettudományba? A kurzus első előadása példákkal illusztrálva nyújt általános bevezetést a témába.

II. 2016. október 17. hétfő 18:00 – Simon Zsolt

Hálózati versadatbázisok

A digitális filológia utolsó évtizedeiben robbanásszerűen megnőtt a verses korpuszokat feldolgozó adatbázisok száma. Az előadás célja megvizsgálni, hogy ezek a magyar és külföldi alkalmazások hogyan érvényesítik irodalomelméleti nézeteiket informatikai környezetben, milyen megoldásokat javasolnak hasonló problémákra, és mennyire zárkóznak el vagy éppen mennyire nyitnak más alkalmazások és intézmények felé – azaz a felhasználhatóságuk is értékelésre kerül.

III. 2016. október 24. hétfő, 18:00 – Maróthy Szilvia

Filológia és digitalizálás

Egy szövegforrás digitalizálása soklépcsős folyamat, hol kap helyet ebben a filológia? Mi az az elektronikus vagy internetes szövegkiadás? A kurzus második előadása a digitális szöveggondozás, szövegkiadás témájára fókuszálva vizsgálja a filológia tudományának digitalizálásban betöltött lehetséges szerepeit.

IV. 2016. november 7., hétfő, 18:00 – Simon Zsolt

Gráfadatbázisok az irodalomtudományban

A második előadásra építve a rohamosan fejlődő informatikai világban az utóbbi években egyre nagyobb teret hódító gráfadatbázisok alkalmazásának lehetőségeit szeretném bemutatni. Egyik legnagyobb előnye ennek a típusú környezetnek, hogy nagyon közel áll ahhoz a modellhez, ahogyan az irodalmi hagyományokon belül a szövegekről gondolkodunk. A korpuszokban található elemek és a közöttük lévő kapcsolatok jellemzése, elemek és kapcsolatok sok szempont szerint történő viszonyítása olyan nagy mennyiségű adatfeldolgozást igényel, amelyet hatékonyan csak számítógépes felületen lehet elvégezni. Az előadáshoz egy készülő gráfalapú versadatbázis is bemutatásra kerül.

Ajánlott olvasmányok:

Balassi Bálint összes verse, hálózati kritikai kiadás, szerk. Horváth Iván, Tóth Tünde, Budapest, Gépeskönyv, 2002. http://magyar-irodalom.elte.hu/gepesk/bbom/itart.htm

Bibor Máté et al., A magyar irodalom filológiája, Budapest, Gépeskönyv, 2005.

Emil EIFREM – Ian ROBINSON – Jim WEBBER, Graph Databases, O'Reilly Media, 2013.

http://info.neotechnology.com/rs/neotechnology/images/GraphDatabases.pdf

Greta FRANZINI, Catalogue of Digital Editions, 2016. https://github.com/gfranzini/digEds_cat

HORVÁTH Iván, Gépeskönyv, Budapest, Balassi, 2006.

Kecskeméti Gábor, A textológiai munka egyes problémáiról – az új textológiai alapelvek közrebocsátásakor, Irodalomtörténet, 2004/3, 317–327.

Kosztolányi Dezső, Aranysárkány, internetes kritikai kiadás, s. a. r. Bengi László, Parádi Andrea, Budapest, PIM, 2014. http://digiphil.hu/context:aranysarkany

Maróthy Szilvia, Pannóniai ének Critical Edition (PECE) = Gerézdi Rabán Emlékkonferencia, szerk. Balázs Debóra et al., Budapest, ELTE BTK Régi Magyar Irodalom Tanszék, 2015, 30–41. http://mek.oszk.hu/15400/15462/15462.pdf

Neo4j dokumentáció, https://neo4j.com/docs/

Elena Pierazzo, Digital Scholarly Editing: Theories, Models and Methods, Farnham, Ashgate Publishing, 2015.

Gabriela REDWINE et al., Born Digital: Guidance for Donors, Dealers, and Archival Repositories, CLIR, 2013. https://www.clir.org/pubs/reports/pub159/pub159.pdf

A régi magyar vers számítógépes repertóriuma (Répertoire de la poésie hongrois ancienne), főszerk. Horváth Iván, Paris, Nouvel Objet, 1992. https://rpha.oszk.hu/

TEI P5 Guidelines, http://www.tei-c.org/Guidelines/P5/

William KENT, Data and Reality: Basic Assumptions in Data Processing Reconsidered, Elsevier Science Inc., New York, 1978.

Facebook-esemény

Pusztai Beáta

Pusztai Beáta 1987-ben született Nagykanizsán. Az ELTE BTK Szabad bölcsészet alapszakán, Filmelmélet és filmtörténet szakirányon, illetve a Keleti nyelvek és kultúrák alapszak Japán szakirányán végzett, majd az Egyetem Filmtudomány mesterszakán. Az ELTE Film-, Média- és Kultúraelméleti Doktori Programjának hallgatójaként 2016-ban kutatói ösztöndíjjal négy hónapot töltött Japánban. Gyermekkorától az animáció bűvöletében él, és egyetemi évei alatt felfedezte magának a japán rajzfilmet, az „animét”. Már a Rómeó és Júlia filmfeldolgozásokat vizsgáló alapszakos szakdolgozatában érintette a kultúraköziség problémáját, mesterszakos diplomamunkájában pedig a japán képregény, rajzfilm és élőszereplős film között gyakorta fennálló médiumközi adaptációs kapcsolatot elemezte a kortárs japán vizuális tömegkultúra színterén. Doktori kutatási témája a japán vidéket tematizáló „furuszato anime” műfaja.

Pusztai Beáta kurzusa a Pesti Bölcsész Akadémián:

Kortárs japán rajzfilm

A kurzus a napjainkban még képlékeny, ám határozottan erősödő „anime kánonból” kilépve, klasszikus európai irodalmi alkotások kortárs populáris animefeldolgozásainak elemzésén keresztül kíséreli meg feltérképezni, vajon miként gondolkodik ma a japán kultúra „a Nyugat” és saját kultúrkincseiről, illetve az animéről mint médiumról, formáról.

I. 2016. október 11., kedd, 18.00

Anime és adaptáció

Elméleti és történeti alaptevések anime és kultúraközi, valamint anime és médiumközi adaptációs kapcsolatáról (különös tekintettel a hagyományos japán művészetekre). Idő függvényében a második témába is belekezdünk.

Ajánlott olvasmányok:

Befu Harumi: Hegemony of Homogeneity. An Anthropological Analysis of Nihonjinron.
Melbourne: Trans Pacific Press. 2001.
Brenner, Robin E.: Understanding Manga and Anime. Westport: Libraries Unlimited,
2007. 1–19.
Tze-Yue G. Hu: Frames of Anime. Culture and Image Building. Hong Kong: Hong Kong
University Press, 2010. 13–103.
Inoguchi Takashi: Globalisation and cultural nationalism. In: Sugimoto Yoshio (ed.):
The Cambridge Companion to Modern Japanese Culture, Cambridge – New York –
Melbourne – Madrid – Cape Town – Szingapúr – São Paulo – Delhi: Cambridge
University Press, 2009. 336–351.
Norris, Craig: Manga, anime and visual art culture. In: Sugimoto, Yoshio (ed.): The
Cambridge Companion to Modern Japanese Culture, Cambridge – New York –
Melbourne – Madrid – Cape Town – Szingapúr – São Paulo – Delhi: Cambridge
University Press, 2009. 236–260.
Poitras, Gilles: Contemporary Anime in Japanese Pop Culture. In: MacWilliams, Mark
W. (ed.): Japanese Visual Culture. Explorations in the World of Manga and Anime.
New York: M.E. Sharpe, Inc. 2008. 48–67.
Tobin, Joseph J. (ed.): Re-Made in Japan. Everyday Life and Consumer Taste in a
Changing Society, London – New Haven: Yale University Press, 1992.

II. 2016. október 18., kedd, 18.00

Júlia, az utolsó szamuráj

Oizaki Fumitosi 2007-es Rómeó x Júlia című televíziós rajzfilmsorozatának vallási és társadalmi-történeti szempontú elemzése. Júlia mint megváltó, Júlia mint szamuráj felléptetése.

Ajánlott olvasmányok:

Cavallaro, Dani: Anime and the Art of Adaptation. Eight Famous Works from Page to
Screen, Jefferson: McFarland & Company, Inc. Publishers, 2010. 99– 127.
Hendry, Joy: Understanding Japanese Society, London: RoutledgeCurzon, 2003 (3.
kiadás). 126–145.
Pusztai Beáta: Távol, és mégis közel. Az interkulturális adaptáció problémája a Romeo
x Juliet (2007) című japán rajzfilmsorozatban. Filmszem II./4. 2012. 36– 50. Online:
http://issuu.com/filmszem/docs/filmszem_ii._vf_4.sz_m_shakespeare_adapt_ci_k
Sugimoto, Yoshio: An Introduction to Japanese Society. Cambridge – New York –
Melbourne – Madrid – Cape Town – Szingapúr – São Paulo – Delhi – Dubai – Tokió:
Cambrdige University Press, 2010. 37–60, 156–188.

III. 2016. október 25.. kedd, 18.00

Játék életre-halálra

Óba Hideaki 2011-es nagyjátékfilmje, az „otome game” („hajadon játék”) számítógépes és videójáték formából a mozivászonra átdolgozott Gekidzsóban Heart no kuni no Alice: Wonderful Wonder World (Alice Szívországban) vizsgálata a társadalmi, játékés mesereflexiók elemzése által.

Ajánlott olvasmány:

Pusztai Beáta: Csodaország rabul ejt. Alice-víziók a japán rajzfilmben. Filmvilág
LVII./06. (2014. június). 16–19.

IV. 2016. november 8., kedd, 18.00

Interkulturális ping-pong

vA „pszeudo-anime” jelenség ismertetése, majd Genndy Tartakovskynak az animékből inspirálódott Pindur Pandúrok (Powerpuff Girls, 1998–2005) című tévésorozatának és annak „hiperjapanizált” újragondolásának, a 2006–2007-ben sugárzott Demasita! Powerpuff Girls Z (Megérkeztek! Pindur Pandúrok Z) című japán tévésorozatának összehasonlító elemzése.

Facebook-esemény

Kruzslicz Tamás

Kruzslicz Tamás, a Nyelvtudományi Doktori Iskola Alkalmazott Nyelvészet Doktori Programjának másodéves hallgatója vagyok. A Kommunikáció: internet és média diákműhely alapítótagjaként 2010 óta foglalkozom a digitális kommunikáció kutatásával. Magyartanárként különösen fontosnak tartom a téma általános pedagógiai és szakmódszertani oldalának vizsgálatát, iskolai „jó gyakorlatok” kidolgozását. IKT eszközök a magyar mint idegen nyelv tanítása címmel 2015 óta szemináriumot is tarthatok a magyar mint idegen nyelvi tanárképzés keretében. Szeretem a szakmámat, külföldieket tanítok magyarul, emellett szabadidőmben szívesen tanulok én is idegen nyelveket, ismerkedem más kultúrákkal.

Balogh Andrea

Balogh Andrea az ELTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskolájának hallgatója, kutatási területe a számítógépes játékok nyelvi környezetének vizsgálata, kiemelten a szókincs jellegzetességei és a szöveg szerepe a játékon belül.

Kruzslicz Tamás és Balogh Andrea kurzusa a Pesti Bölcsész Akadémián:

Anyanyelv 2.0.

Milyen hatással van a digitális technológia a nyelvre, illetve a magyar nyelvre? Mi az, hogy digilektus? Másképpen írnak és olvasnak a mai fiatalok? Hogyan? Vajon beszélhetünk-e új generációs szóbeliségről, illetve írásbeliségről? És mit kezd ezzel az iskola? Hogyan építhető be az anyanyelvi fejlesztésbe a számítógépes játékok világa? A hat részes előadássorozat ezekre a kérdésekre is keresi a választ, és hívja közös gondolkodásra a diákokat és egyetemi hallgatókat, középiskolai tanárokat és oktatókat, a szakterület kutatóit és más érdeklődőket. A téma része mindennapjainknak, vizsgáljuk meg együtt!

I. 2016. december 12., hétfő 18.00

Digitális kultúra és kommunikáció – Kruzslicz Tamás

Az első előadáson megismerkedünk a digitális kultúra és a digitális kommunikáció fogalmával és jellemzőivel. Milyen sajátos tulajdonságai vannak a digitális kommunikációnak, mik azok a digitális szövegműfajok, és miben térnek el a hagyományos szövegektől? Mi az a digilektus? Bemutatásra kerül a digitális nyelvváltozat az egyes nyelvi szinteken, és többek között kiderül az is, mik azok a mémek, illetve milyen funkciói lehetnek egy lájknak a Facebookon.

Ajánlott olvasmányok:

Balázs Géza 2005. Az internetkorszak kommunikációja. In: Balázs Géza – Bódi Zoltán szerk. Az internetkorszak kommunikációja. Gondolat Kiadó. Budapest. 25–57.
Veszelszki Ágnes 2011a. Digitális kommunikáció és nyelvtudomány. In: Balázs Géza szerk. Nyelvészetről mindenkinek. 77 nyelvészeti összefoglaló. Inter. Budapest 56−60.
Veszelszki Ágnes (szerk.) 2012. Netszótár. @-tól a zukbergnetig. ELTE Eötvös Kiadó. Budapest.

II. 2016. december 19., hétfő 18.00

A digitális kommunikáció hatása a nem-digitális beszélt és írott nyelvre – Kruzslicz Tamás

Másképpen beszélnek és írnak a mai fiatalok a digitális média hatására? A második előadás arra keresi a választ, befolyásolja-e, és ha igen, miben, illetve hogyan a digitális médián kívüli szóbeli és írásbeli kommunikációt a digitális média használata.
Először a személyközi, beszélt nyelvi szókincs változását tanulmányozzuk egy empirikus vizsgálat segítségével, majd szintén vizsgálati eredményekre támaszkodva tekintjük át a közvetítő médium hatását egy írott szöveg tulajdonságaira. Mindkét esetben középiskolás diákok, illetve egyetemisták nyelvhasználata áll az előadó kutatásainak középpontjában.

Ajánlott olvasmányok:

Érsok Nikoletta 2006. Szóbeliség és/vagy írásbeliség. Magyar Nyelvőr. 165–176.
Kruzslicz Tamás 2013. A digitális kommunikáció hatása a középiskolások nyelvhasználatára. Irodalomismeret 2013/2. 197−211.
Nyíri Kristóf 2009. Virtuális pedagógia. http://www.ofi.hu/tudastar/virtualis-pedagogia (2012. május 30.)

III. 2017. január 9., hétfő 18.00

Digitális írástudás: írás és olvasás a digitális korban – Kruzslicz Tamás

Hogyan befolyásolja a digitális média a szövegértést és a szövegalkotást? Másképpen olvasunk/írunk a különböző digitális felületeken? Hogyan? Milyen kompetenciákat feltételez a digitális írástudás („digital literacy”), és hogyan válhatunk mindannyian digitális írástudókká? Miben segíthet az iskola ezeknek a képességeknek a fejlesztésében, készségeknek a kialakításában?

Ajánlott olvasmányok:

Fenyő D. György 2010. Hogyan olvasnak a mai fiatalok? Fordulópont 52. 13–35.
Gonda Zsuzsa 2015. Digitális szövegek olvasásának típusai és stratégiái. ELTE. Budapest.
Kádárné Fülöp Judit 1990. Hogyan írnak a tizenévesek? Az IEA Fogalmazásvizsgálat Magyarországon. Akadémiai Kiadó. Budapest. 9–33.

IV. 2017. január 16., hétfő 18.00

Digitális kommunikáció és anyanyelv-pedagógia, kutatási lehetőségek – Kruzslicz Tamás

Hol a helye a digitális kommunikációnak az anyanyelvi nevelésben? Milyen kiemelt területei vannak, amelyek megjelenhetnek a nyelvtanórákon, és milyen eszközök állnak a pedagógusok rendelkezésére a digitális kommunikáció fejlesztéséhez? Végül az előadás során néhány jó gyakorlattal is megismerkedünk, és bemutatásra kerülnek a téma legújabb kutatási lehetőségei is.

Ajánlott olvasmányok:

Antalné Szabó Ágnes 2003. Az anyanyelvi nevelés új stratégiái. Magyar Nyelvőr. 407–427.
Prensky, Marc 2012. From Digital Natives to Digital Wisdom: Hopeful Essays for 21st Century Learning Corwin Press.
http://tanarblog.hu 

V. 2017. január 23., hétfő 18.00

Gamernyelvészet – Balogh Andrea

Az előadás során a videojátékok és a nyelvészet kapcsolatáról lesz szó.
Bemutatásra kerülnek a legfontosabb kapcsolódási pontok és példákon keresztül megismerkedünk a játéknyelv sajátos jellemzőivel. Milyen kommunikációs formák jelennek meg a különböző játéktípusokban, és egy nyelvész mit hasznosíthat a játéktervezésből és a játékmechanikából?

Ajánlott olvasmányok:

Balogh Andrea 2014. Geeknyelvtan? A számítógépes játékok nyelvéről. In: Veszelszki Ágnes – Lengyel Klára szerk. Tudomány, technolektus, terminológia. A tudományok, szakmák nyelve. Éghajlat Könyvkiadó, Budapest. 345–352.
Ensslin, Astrid 2015. Discourse of Games. In: Tracy, Karen – Ilie, Cornelia – Sandel, Todd eds., The International Encyclopedia of Language and Social Interaction. Wiley. 406–411.

VI. 2017. január 30., hétfő 18.00

Szövegek és játékok – Balogh Andrea

Az előző előadás folytatásaként példákon keresztül ismerkedünk meg a játékokban előforduló és a játékokról szóló szövegekkel, és hogy ez a szempont milyen fontos következményekkel jár a szövegalkotásra nézve. Bemutatásra kerülnek kifejezetten az írásra és olvasásra épülő játékok (például milyen gyorsan kell gépelni ahhoz, hogy a játékos túléljen egy zombitámadást). Végül szó lesz arról is, hogy miért lehet ma is érdekes egy szövegre épülő játék.

Ajánlott olvasmányok:

Bányai Fanni 2015. Személyiséghez passzoló játékműfajok? – Elmélet WoW-os kutatáshoz #1. https://pixelbenlelek.wordpress.com/2015/10/07/szemelyiseghez- passzolo-jatekmufajok- elmelet-wow- os-kutatashoz- 1-2/ (2015. 12. 30.)
Herring, Susan C. – Kutz, Daniel O. – Paolillo, John C. – Zelenkauskaite, ASTA 2009. Fast Talking, Fast Shooting: Text Chat in an Online First-Person Game In: Proceedings of the Forty-Second Hawai’i International Conference on System Sciences (HICSS-42), Los Alamitos, CA: IEEE Press. http://ella.slis.indiana.edu/~herring/hicss.bzflag.pdf (2015. 04. 07.)

Szakirodalom:

Aczél Petra 2012. Médiaretorika. Magyar Mercurius, Budapest.
Bódi Zoltán 2004. A világháló nyelve. Internetezők és internetes nyelvhasználat a magyar társadalomban. Gondolat Kiadó. Budapest.
Crawford, Chris 1982. The Art of Computer Game Design
http://lmc.gatech.edu/~bogost/courses/fall05/lcc2700/ppt/AoCGD.pdf (2015. 12. 21.)
Crystal, David 2001. Language and the Internet. Cambridge Univerity Press. Cambridge.
Dürscheid, Christa – Wagner, Franz – Brommer, Sarah 2010. Wie Jugendliche schreiben. Schreibkompetenz und neue Medien. De Gruyter. Berlin – New York. 2010.
Ensslin, Astrid 2012. The Language of Gaming. Palgrave Macmillan, Basingstoke.
Érsok Nikoletta 2006. Szóbeliség és/vagy írásbeliség. Magyar Nyelvőr. 165–176.
Fizek, Sonia 2014. Pivoting the player: A framework for player character research in offline computer role-playing games. Journal of Gaming and Virtual Worlds 3: 215–234.
Komenczi Bertalan 2009. Elektronikus tanulási környezetek. Gondolat Kiadó. Budapest.
Kulcsár Zsolt 2009. Hálózati tanulás. Oktatás-informatika 1: 4−16.
Molnár Edit Katalin 2000. A fogalmazási képesség fejlődésének mérése. In: Iskolakultúra 8: 49–59.
Nemzeti alaptanterv – nyilvános vitaanyag. http://www.ofi.hu/nat-2012 (2012. február 19.)
Ropolyi László 2006. Az internet természete : internetfilozófiai értekezés. Typotex, Budapest.
Ujhelyi Adrienn 2011. Online csoportok kívülről és belülről. Az internetes közösségek szociálpszichológiai vizsgálata. Doktor i disszertáció, ELTE PPK, Budapest.
Veszelszki Ágnes 2008. Vizuális megoldások a kreatív szövegalkotási gyakorlatokban. Anyanyelv-pedagógia 1. http://www.anyanyelvpedagogia.hu/cikkek.php?id=33 (2016. június 14.)
Veszelszki Ágnes szerk. 2012. Netszótár. @-tól a Zukbergnetig. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest.

Facebook-esemény

Hlavacska András

Hlavacska András mesterszakos tanulmányait irodalom- és kultúratudomány szakon végezte, 2014-ben diplomázott. Azóta az Összehasonlító Irodalomtudomány Doktori Program hallgatója. Főbb érdeklődési területei a XIX. századi kísértet-, vámpír- és fantasztikus történetek, valamint ezek filmes továbbélése. Tanulmányai, kritikái 2012 óta jelennek meg.

Hlavacska András kurzusa a Pesti Bölcsész Akadémián:

Barangolások a Borgói-hágó vámpírjaival

A vámpírlét nemcsak vérszívásból és koporsóban heverészésből áll, hanem szexualitásból, tudathasadásból és drogfüggőségből is – hogy csak néhányat említsünk azok közül a jelentésrétegek közül, melyek az elmúlt évszázadban a Drakula-mítoszra rárakódtak. A kurzus ezeknek a jelentésrétegeknek a feltárását célozza meg – a Drakula metaforikus értelmezéseibe kíván bevezetőt nyújtani.

I. 2016. november 14., hétfő 18.00

Drakula öröksége – A Drakula metaforikus elemzései

Az előadás a metaforikus olvasatok szemszögéből nyújt általános bevezetést a Drakula-kutatásba: Bram Stoker klasszikus vámpírregényének recepcióját, annak fontosabb csomópontjait tekinti át, valamint a regény filmes hagyományában megfigyelhető divatokat.

II. 2016. november 21., hétfő 18.00

Tükörképtelenség – Szexualitás és identitás a Drakulában

Az előadás elsősorban arra koncentrál, hogy Drakula, a vámpírgróf Bram Stoker regényében és a regény alapján készült filmes alkotásokban hogyan testesíti meg a többi szereplő rossz lelkiismeretét, gonosz énjét.

III. 2016. november 28., hétfő 18.00

Drakula már a házban van – Térmetaforák a Drakulában

A gótikus regényekben a terek gyakran hordoznak metaforikus jelentést – ez alól a Drakula sem kivétel. Az előadás Stoker regényének többféle térértelmezése közül kettőnek szentel kitüntetett figyelmet, nevezetesen a regény pszichológiai és ideológiai aspektusával kapcsolatosaknak.

IV. 2016. december 5., hétfő 18.00

Vér, drog, olaj – A vámpírizmus metaforái a kortárs moziban

Az előadás elsősorban arra összpontosít, hogy az elmúlt években milyen új jelentések társultak a vámpírizmushoz, és ezek milyen kapcsolatban állnak a Drakula hagyománnyal.

Ajánlott olvasmányok:

Stoker, Bram, Drakula, ford. Sóvágó Katalin, Európa, Budapest, 2010.
Stoker, Bram, Drakula gróf válogatott rémtettei, ford. Bartos Tibor, Ulpius-ház, Budapest, 2006.
Stoker, Bram, Drakula vendége, ford. Selmeczi Kálmán, In: A világ legjobb bűnügyi novellái, szerk. Veress István, Sensus, Budapest, 2005.
Benedek Szabolcs, A vérgróf, Libri, Budapest, 2012.
Cserna-Szabó András, Sömmi, Magvető, Budapest, 2015.
Farkas Jenő, Drakula vajda históriája, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1989.
Farkas Jenő, Drakula és a vámpírok, Palamart, Budapest, 2010.
Király Jenő, A film szimbolikája. A fantasztikus film formái, II/1, Kaposvári Egyetem, Kaposvár–Budapest, 2010.

ARATA, Stephen D., The Occidental Tourist: Dracula and the Anxiety of Reverse
Colonization, Victorian Studies, 1990/4.
KITTLER, Friedrich, Dracula’s Legacy, ford. William STEPHAN DAVIS = Friedrich KITTLER,
Essays. Literaure, media, information systems, szerk. John JOHNSTON, Amsterdam,
G+B International, 1997.
ROTH, Phyllis A., Suddenly Sexual Women in Bram Stoker’s Dracula, Literature and
Psychology, 1977.

Szakirodalom:

AIKENS, Kristina, Battling Addictions in Dracula, Gothic Studies, 2009/10.
BENTLY, C. F., The Monster in the Bedroom: Sexual Symbolism in Bram Stoker’s Dracula, Literature and Psychology, 1972.
DEBBIE, Harrison, Doctors, Drugs, and Addiction: Professional Integrity in Peril at the Fin de Siècle, Gothic Studies, 2009/10.
DITTMER, Jason, Teaching the Social Construction of Regions in Regional Geography Courses; or, Why Do Vampires Come from Eastern Europe?, Journal of Geography in Higher Education, 2006/1.
GIBSON, Matthew, Dracula and the Eastern Question: British and French Vampire Narratives of the Nineteenth Century Near East, Palgrava Macmillan, New York, 2006.
HAMMOND, Andrew, Thgough Savage Europe: The Gothic Strain in British Balkanism, Third Text, 2007/2.
HIGHES, William, BEYOND DRACULA: BRAM STOKER’S FICTION AND ITS CULTURAL CONTEXT, Palgrave Macmillan, New York, 2000.
JOHNSON, Alan, Bent and Broken Necks: Signs of Design in Stoker’s Dracula, Victorian Newsletter, 1987.
KWAN-WAI YU, Eric, Productive Fear: Labor, Sexuality, and Mimicry in Bram Stoker’s Dracula, Texas Studies in Literature and Language, 2006/2.
MCCREA, Barry, Heterosexual Horror: Dracula, the Closet, and the Marriage-Plot, Novel: A Forum on Fiction, 2010/2.
PIKULA, Tanya, Bram Stoker’s Dracula and Late-Victorian Advertising Tactics: Earnest Men,
Virtuous Ladies, and Porn, English Literature in Transition, 1880-1920, 2012/3.
Virtuous Ladies, and Porn, English Literature in Transition, 1880-1920, 2012/3.
RICHARDS, Leah, Mass Production and the Spread of Information in Dracula: “Proofs of so wild a story”, Enlish Literature in Transition, 1880-1920, 2009/4.
SEED, David, The Narrative Method of Dracula, Nineteenth-Century Fiction, 1985/1.
SHAPIRO, Stephen, Transvaal, Transylvania: Dracula’s World-system and Gothic Periodicity, Gothic Studies, 2008/10.
SPENCER, Kathleen, L. Purity and Danger: Dracula, the Urban Gothic, and the Late Victorian Degeneracy Crisis, ELH, 1992/1.
STILES, Anne, Cerebral Automatism, the Brain, and the Soul in Bram Stoker’s Dracula, Journal of the History of the Neurosciences, 2006/2.
WELSCH, Camille-Yvette, A Look at the Critical Reception of Dracula = Dracula: Critical Insights, szerk. LYNCH, Jack, Pasadena, Calif, Salem Press, 2009.
BYRON, Glennis, Bram Stoker’s Gothic and the Resources of Science, Critical Survey, 2007/2.
STEPHANOU, Aspasia, A ‘Ghastly Operation’: Transfusing Blood, Science and the Supernatural in Vampire Texts, Gothic Studies, 2013/2.
CLASEN, Mathias, Attention, Predation, Counterintuition: Why Dracula Won't Die, Style, 2012/3. 

Facebook-esemény

Szabó Kata

Az Atelier Történettudományi doktori iskolának vagyok másodéves hallgatója. Korábban magyar és orosz szakot végeztem, és néhány orosz, egy szál gitáros, sanzon jellegű dal megtanulása után érdeklődésem a könnyűzenében rejlő történelem felé fordult, mivel szerintem a könnyűzene az a művészeti ág, amely legdirektebben tudja átadni egy korszak légkörét. Jelenleg a politikai dal hivatalos megítélésének változásait kutatom.

Bozó Tamás

A történelem alapképzés után az Új- és Jelenkori Magyar történeti Tanszék Modernkori magyar történelem mesterképzésére jelentkeztem, ahol ebben a szemeszterben kezdem második évemet. Tanulmányaimat ezután doktori képzésben szeretném folytatni. Érdeklődésem egy Kádár-kori könnyűzenéről tartott kurzus után élénkült fel a téma iránt, és terjedt ki később a korabeli ifjúsági kultúrára is. Jelenleg az foglalkoztat, milyen megítélésben részesítették a könnyűzenét (itt főleg a beatre gondolok) hallgató fiatalokat a korszakban.

Szabó Kata és Bozó Tamás kurzusa a Pesti Bölcsész Akadémián

Könnyűzene és politika a Kádár-korszakban

A Kádár-korszak könnyűzenei élete sok szempontból feltáratlan területe a történeti tárgyú kutatásoknak. Főképp a galeri- és hippicsoportosulások hivatalos megfigyeléséről, a Budai Ifjúsági Park, a fesztiválok és klubok látogatóinak világképéről kaptunk eddig híradásokat, viszont sok esetben elveszett az a korrajz, amely nemcsak a könnyűzenei irányzatok egymáshoz való viszonyát, hanem kialakulásuk indítóokait is árnyalja. Az előadásokon bőséges korabeli hang- és képanyaggal, dalszövegek elemzésével, pártutasítások és sajtóanyagok bemutatásával új aspektusokból vizsgáljuk az ifjúsági tömegkultúra első nagy hullámának időszakát.

2016. november 15., kedd

18.00 Könnyűzene és politika a Kádár-korszakban I.
„A zenekar bemutatja vietnami számait”: A protest song daltípus történeti háttere és a műfaj magyarországi meghonosítása – Szabó Kata

Az előadás témája protest song daltípus társadalmi és kulturális háttere, valamint a műfaj magyarországi megjelenése. Az előzménynek tekinthető  közéleti dalok bemutatása után az előadás áttér az USA-ban a hatvanas években népszerűvé váló protest-song műfaj tartalmi jellegzetességeire is. Az előadók hatása Magyarországon: Vietnami szolidaritási gyűlések Oszolytetőn és közéleti dalos műhely a Lengyel-klubban. Az előadás előtérbe helyezi azt a megállapítást, hogy a zenei irányzat nem hivatalos úton született meg Magyarországon, és olyan törekvések is jellemezték, amelyeket átírt a hivatalos beavatkozás.

2016. november 22., kedd

18.00 Könnyűzene és politika a Kádár-korszakban II.
Mi zajlik a háttérben?: A könnyűzene „legalizálását” befolyásoló politikai, kulturális és intézményi háttér – Bozó Tamás

Az előadás témája a Kádár-korszak könnyűzenei politikájának egy rövid szakasza, az 1968-1972 közötti időszak, ugyanis 1968. január 1-jén a Magyar Szocialista Munkáspárt bevezette az új gazdasági mechanizmust (1968–1972) Magyarországon, ami a gazdasági élet bizonyos mértékű liberalizációját jelentette. Egy általános bevezető után a kultúrpolitika, a politikai rendőrség és a KISZ ténykedésén és a könnyűzenei intézmények működésének ismertetésén keresztül képet kapunk az állampárt könnyűzenéhez fűződő viszonyáról, és hogy mennyire érvényesült a gazdaságban tapasztalható szabadabb légkör a könnyűzenében.

2016. november 30., szerda

18.00 Könnyűzene és politika a Kádár-korszakban III.
Pol-beat a színpadon: Sikeresnek mondható-e az első és egyetlen Pol-beat fesztivál? – Szabó Kata

Az első és egyben utolsó Pol-beat Fesztivál bemutatása a sajtóvisszhang és az előadók beszámolói alapján. A fesztivál körülményeinek taglalásában előkerül a dalszövegek hivatalos átírásának vagy cenzúrájának momentuma, amely elvezet az előadás második részében tárgyalt sajtóvitákhoz és a műfaj 1968-ban kialakuló megváltozott helyzetéhez.

2016. december 7., szerda

18.00 Könnyűzene és politika a Kádár-korszakban IV.
Problémák a pol-beattel: Az előadók, a hallgatók, és a műsorközlők reakciói – Szabó Kata

Az előadás korabeli sajtóanyagok, hivatalos iratok és személyes visszaemlékezések felhasználásával a műfajnak arra a bizonytalan kultúrpolitikai megítélésére világít rá, amely még az MSZMP KB-hoz és Népszabadság szerkesztőségéhez címzett levelekben is hangot kapott.

2016. december 14., szerda

18.00 Könnyűzene és politika a Kádár-korszakban V.
„Nem baj, ha hosszú a fiatalok haja, csak mossák!”: A közönség megítélése– Bozó Tamás

A második előadásban a könnyűzene és az ifjúság kapcsolatáról, ifjúságpolitikáról, a fiatalok körében legnépszerűbb stílusról, a beatzenéről, valamint arról lesz szó, hogyan próbálta az állampárt deviánsként beállítani a beatzenét hallgató és a megszokottól eltérően öltözködő fiatalokat a sajtóban.

2016. december 21., szerda

18.00 Könnyűzene és politika a Kádár-korszakban VI.
Megszelídített pol-beat a ’70-es években: KISZ-rendezvények és tábortűzi dallamok – Szabó Kata

Az előadás a pol-beat társadalmi beágyazódására hoz példákat a KISZ-rendezvények és az építőtáborok légköre kapcsán. Előtérbe helyezi a Székesfehérvári Dalostalálkozók és a VÁZA klub, valamint Boros Lajos, Csizmadia Sándor és Dinnyés József szerepét a műfaj továbbélésében. Ezen kívül képet ad a szocialista országok korabeli politikai dalosmozgalmairól, például a Berlini Nemzetközi Politikai Dalfesztiválról.

Ajánlott irodalom:

Aczél György. Eszménk erejével. 1971. Kossuth Könyvkiadó.

Agárdi Péter: Nemzeti értékviták és kultúrafelfogások 1847-2014. 2015. Napvilág Kiadó.

Balázs István (szerk.) Vélemények, viták zenekulturánkról, Budapest, Kossuth, 1982.

Bartha Eszter, Krausz Tamás (szerk.): 1968: Kelet-Európa és a világ, L’Harmattan, Budapest, 2009.

Beat. Szerk.: Vitányi Iván. Budapest, 1969. Zeneműkiadó.

Csatári Bence: A Kádár-rendszer könnyűzenei politikája. PhD-disszertáció. Budapest, 2007. ELTE BTK.

Csatári Bence: A KISZ könnyűzenei politikája. In: Múltunk 2007/3. Budapest. 67-87.o.

Csatári Bence: Az ész a fontos, nem a haj: A Kádár-rendszer könnyűzenei politikája, Jaffa Kiadó, Budapest, 2015.

Földes György: A Kádár-korszak jellegzetességei. In: Mérlegen a XX. századi magyar történelem: értelmezések és értékelések. Szerk.: Püski Levente – Valuch Tibor. Budapest, 2002. 1956-os Intézet.

Fonyódi Péter: Beatkorszak a pártállamban 1963-1973. 2003. XX. Század Intézet.

Gergely Ferenc: KISZ. A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség története 1957-1989. 2008. Holnap.

Haraszti Miklós, Költők, dalok, forradalmak, Zeneműkiadó, Budapest, 1969.

Horváth Sándor: Kádár gyermekei, Nyitott Könyvműhely, Budapest, 2009.

Az ifjúsági törvénnyel kapcsolatos jogszabályok. Az ifjúságról szóló 1971. évi IV. törvény végrehajtásával kapcsolatos jogszabályok és egyéb előírások gyűjteménye. Szerk.: Révész Péter. 1984. Ifjúsági Lap- és Könyvkiadó.

Ignácz Ádám: A populáris zene megítélésének változásai a kádári Magyarország ifjúsági sajtójában – az első 15 év (1957–1972), Médiakutató, 2013/ 4., 7-17.

Jávorszky Béla Szilárd – Sebők János: A rock története 1., Glória Kiadó, Budapest, 2005.

Jávorszky Béla Szilárd – Sebők János: A magyarock története 1. Budapest 2005. Népszabadság könyvek.

Losonczi Ágnes: Zene – Ifjúság – Mozgalom. Budapest, 1974. Zeneműkiadó.

A Magyar Szocialista Munkáspárt határozatai és dokumentumai 1963-1966. Szerk.: Vass Henrik. 1968. Kossuth.

A Magyar Szocialista Munkáspárt határozatai és dokumentumai 1967-1970. Szerk.: Vass Henrik. 1974. Kossuth.

Markó György: A Kalef: Moszkva téri galeri (1964-65), Budapest, H&T Kiadó, 2005.

Mong Attila: Kádár hitele. A magyar államadósság története 1956-1990. Budapest, 2012. Libri.

Orbán László: Ifjúság, értelmiség, szocialista kultúra. Válogatott beszédek és írások. Szerk.: Pintér István. 1981. Kossuth.

Romsics Ignác: Magyarország története a XX. században. Budapest, 1999. Osiris.

Sebők János: A Daltulajdonos, Budapest, Múzsák Közművelődési Kiadó, 1988.

Sebők János: Magya-rock 1. Budapest, 1983. Zeneműkiadó.

Sebők János: Rock a vasfüggöny mögött. Budapest, 2002. GM és Társai.

Szőnyei Tamás: Nyilván tartottak. Titkos szolgák a magyar rock körül 1960-1990. 2005. Magyar Narancs - Tihany-Rév Kiadó.

Tabajdi Gábor: A III/III krónikája. Budapest, 2013. Jaffa.

Vitányi Iván: Az „Extázis 7-től 10-ig” c. film fogadtatásáról. Budapest, 1970. Tömegkommunikációs Kutatóközpont.

Volt egyszer egy Ifipark. Emlékkönyv. Szerk.: Sebők János. Nyíregyháza, 1984. Nyírségi Nyomda.

Facebook-esemény

Böszörményi Edit

Az ELTE keleti nyelvek és kultúrák szakán, újgörög specializáció mellett végeztem majd Indonéziában az Airlangga Egyetemen folytattam tanulmányaimat. Jelenleg a Southamptoni Egyetem tergeri régész szakos posztgraduális hallgatójaként írok a vízalatti kulturális örökségvédelemmel kapcsolatos problémákról és kiemelten foglalkozom Délkelet-Ázsia térségével. Emellett érdekelnek etnográfiai és antropológiai megközelítésű régészeti kérdések, a mediterráneum öröksége és a vízalatti ásatások a gyakorlatban. A Magyar Búvár Szakszövetség Tudományos Bizottságának tagjaként törekszem arra, hogy a vizek mentén és a tengerek mélyén rejlő izgalmas és sokoldalú világ minél több érdeklődő számára váljon ismertté.

Böszörményi Edit előadása a Pesti Bölcsész Akadémián:

2016. november 23. 18:00 (ELTE BTK, A épület, 047-es terem)

Tengeri régészet kezdőknek és haladóknak

A tengeri régészet interdiszciplináris területét érthető módon mutatja be az előadás sokszínű esettanulmányokon keresztül. A víz alatt fekvő városok, hajóroncsok illetve régi hagyományokat őrző közösségek, bálnavadászok, búvárrégészek és még számos érdekes aspektus kap szerepet. Kulturális örökségünk változatos és legmeghatározóbb példáit a Mediterráneumtól Délkelet-Ázsiáig megismerhetik a tengeri régészet iránt érdeklődők.

Ajánlott olvasmányok:

BASS, G. (1980) Mediterranean Wreck Sites and Classical Seafaring. In Muckelroy, K. (ed.) Archaeology under Water. Guilford: Russel Sharp Ltd.

BRICE, G., REEDER, J. (2011) The maritime law of salvage. 5th Ed. London: Sweet and Maxwell.

CATSAMBIS, A., FORD, B., and HAMILTON D. L. (2001) The Oxford Handbook of Maritime Archaeology. Oxford: Oxford University Press.

GREEN, J. (2004) Maritime Archaeology A Technical Handbook. 2nd Ed. London: Elsevier Academic Press.

KOBILINSKY, Z., 1995, Ships, Society, Symbols and Archaeologist. In Crumlin-Pedersen, O. & Munch-Thye, B. (Eds.) The Ship as Symbol in Prehistoric and Medieval Scandinavia. Copenhagen: National Museum of Denmark.

STANIFORTH, M. (2007) Archaeology. In HATTENDORF, J. B. (ed.) The Oxford Encyclopedia of Maritime History, Oxford: Oxford University Press.

2014 évi IX. törvény a vízalatti kulturalis örökség védelméről szóló UNESCO egyezmény kihirdetéséről

Facebook-esemény

Erdei Ildikó

Erdei Ildikó teológus-lelkészként végzett a Pünkösdi Teológia Főiskolán, majd vallástudományi mesterszakos bölcsészként szerzett mesteri oklevelet a KRE BTK-n. Jelenleg a KRE HTK doktorandája, kutatási területe pedig Isaac Newton teológiája tudományos módszertanának tükrében.

Erdei Ildikó kurzusa a Pesti Bölcsész Akadémián:

Az ismeretlen Isaac Newton

Isaac Newton fizikai és matematikai munkássága jól ismert előttünk, de az kevésbé tudott, hogy  néhány tudományos műve mellett, halála után több ezer oldal publikálatlan kézirat került elő otthonából. Iratai arról tanúskodnak, hogy tetemes időt töltött alkímiával, földrajzzal, filozófiával, az ókori népek vallástörténetével és teológiájával. A kéziratok több száz évig hányódtak, míg végül az 1990-es években megalakult Newton project akadémiai szinten elkezdte a kéziratok feldolgozását. A hatalmas munka még nem ért véget, de a hozzáfért iratokból máris kitűnik, hogy nemcsak Newton életrajzát, de magát a tudománytörténetet is újra kell írnunk és Newton tudományos munkái is új megvilágításba kerülnek, végre figyelembe véve Newton sokáig elhallgatott vallási meggyőződését is.

I. 2017. január 11., szerda 18.00

Isaac Newton ismeretlen szellemi hagyatéka

Előadásomban ismertetem a tudós halála után fennmaradt több ezer oldalas publikálatlan kéziratainak 300 éves sorsát. A hányattatás és kiadatlanság okait, a Newton project jelenlegi munkáját. Ennek kapcsán, kedvcsináló gyanánt vizuális eszközök segítségével szeretném közel hozni a hallgatókhoz a kézirat feldolgozás mai modern formáit.

II. 2017. január 18., szerda 18.00

Newton az alkimista

Newton hosszú éveken át végzett alkímiai kísérleteket saját egyetemi kemencéjében, folyamatosan kísérletezett a fémek ötvözetével és kereste az aranykészítés módját. Kísérleteinek tetemes mennyiségű írásos nyoma maradt, melyekben hermetikus hagyományok és okkult ismeretek fedezhetőek fel, miközben Newton letagadhatatlanul a modern kémia első lépéseit teszi meg. Előadásomban ismertetem, hogy a tudós milyen irányú alkímiai kísérleteket folytatott, milyen nehézségekbe ütközünk alkímiai írásainak olvasása közben, hogyan tanulmányozta a hatnapos teremtést a vegyész szemszögéből, és milyen befolyással bírt magánéletére ez a fajta kísérletezés.

III. 2017. január 25., szerda 18.00

Newton a filozófus

Newtont leginkább természettudósnak nevezzük, miközben magát természetfilozófusnak tartotta, amely a világ értelmezésének egy jóval tágabb szemléletét jelenti. A hazai akadémikusok is legfeljebb a tudománytörténet kontextusában foglalkoznak vele, miközben a nemrég napvilágra került kéziratok fényében Amerikában Andrew Janiak a Newton as philosopher című művében sikeresen népszerűsítette a filozófus Newtont országszerte. Magyarországon a filozófia tanszékeken egyelőre még nem jegyzik a tudóst, előadásomban viszont felvázolom ennek lehetőségeit, miközben bemutatom, hogy Newton az angol kísérleti filozófia egyik legelkötelezettebb képviselője, hogyan kerül egyre inkább szembe a mechanikai filozófiával.

IV. 2017. február 1., szerda 18.00

Newton a teológus

Newtont kortársai és diákjai teológusként is emlegették, barátja és filozófustársa, John Locke pedig azt mondta róla, hogy a Szentírás ismeretében kevesen hasonlíthatják magukat hozzá. Ennek bizonyítéka az a hatalmas mennyiségű kézirata, melyek Szentírás-magyarázattal, korai egyháztörténettel, szentháromságtani vitákkal és a bibliai apokaliptikus irodalommal foglalkoznak. Newton eredeti nyelven tanulmányozta a Bibliát és hatalmas egyháztörténeti tudásról tesz tanúbizonyságot, miközben jó ismerője a zsidó írásmagyarázati módszereknek. Előadásomban néhány teológiai kéziratát elemzem, és ezeken keresztül mutatok rá Newton sajátos keresztény gondolkodásának, amely nem minden ponton ortodox.

Ajánlott olvasmányok:

Fehér M. (Ford.) Newton, A világ rendszeréről és egyéb írások. Budapest: Magyar Helikon, 1977.
Heinrich László (Szerk.) Isaac Newton. A principiából és az optikából, Levelek Richard Bentleyhez. Kriterion könyvkiadó, Bukarest, 1981.
Horsley, S., ed.: Isaac Newton, Opera quaeexstantomnia. S. Horsley, London 1779- 1785.
Janiak, A. (Ed.) Newton. Philosophical Writings. CUP, 2004
McLachan, H. (Ed.) Sir Isaac Newton Theological Manuscripts. H. h. n. University Press, 1950.
Newton, I. Észrevételek Dániel próféciájáról és Szt János Apokalipsziséről. (ford.) Szabó–Nagy Zsuzsanna Budapest: D7 Kiadó, 2012.
Ropolyi L. és Szegedi P., (Szerk). Isaac Newton válogatott írásai, Typotex, Budapest. 2003.
Rupert, A., et al., eds. The Correspondence of Isaac Newton I-VII. Published for the Royal Society, Cambridge University Press, 1959-1977

Szakirodalom:
Brewster, D., Memoirs of the Life, Writings, and Discoveries of Sir Isaac Newton, 1-2. kötet (Edinburgh: 1855).
Ducheyne, Steffen. „The General Scholium: Some notes on Newton’s published and unpublished endeavours”, In: Lias: Sources and Documents Relating to the Early Modern History of Ideas. 33. kötet. 223-274.
Erdei Ildikó: „Isaac Newton antitrinitárius krisztológiája korai egyháztörténeti szemléletének tükrében” In: Vallástudományi Szemle 2015. XI. 1. szám, 91-101.
Erdei Ildikó: „Isaac Newton Huszonhárom kérdés a homousiosról című kéziratának elemzése” In: Orpheus Noster 2014. VI. évfolyam 3. szám 58-74.
Fernández-Armesto, Felipe. Az újkor története. Atheneaum Pannonica-2000 Kiadó, 2001.
Israel, J. I., Radical Enlightenment: Philosophy and the Making of Modernity, 1650-1750. Oxford: Oxford University Press, 2001.
Snobelen, S. D. „The Theology of Isaac Newton’s Principia Mathematica: A Preliminary Survey.” In: History of Science and Technology. Halifax: University of King’s College, 377-413. (2010.)
Snobelen, S. D. „Isaac Newton, Socinianism and the One Supreme God” In: Martin Muslov, Jahn Rohls. Ed. Socinianism and Arminianism: Antitrinitarians, Calvinists, and Cultural Exchange in Seventeenth-Century Europe (Brill’s Studies in Intellectual History, V. 134) 241-299. 2005.
Snobelen, S. D. „The Mystery of This Restitution of all Things: Isaac Newton on the Return of the Jews” In: J. E. Force and R. H. Popkin (eds.), Millenarianism and Messianism in Early Modern European Culture: The Millenarian Turn, 95-118. Netherlands: Kluwer Academic Publishers. 2001.

Facebook-esemény

Péró Krisztina

Történelem, régészet és skandinavisztika szakokon végeztem tanulmányaimat az ELTE Bölcsészettudományi Karán. Jelenleg az Irodalomtudományi Doktori Iskola Skandinavisztika Programjának másodéves hallgatója vagyok. Érdeklődési és kutatási területem ennek megfelelően igen széles, azonban ezek közül kiemelkedik a norvég prózairodalom. Főként 20. és 21. századi, kortárs szerzők munkáinak vizsgálatával foglalkozom, kiemelt figyelmet szentelve az alkotások térszerkezetének, topológiai olvasatának.

Péró Krisztina kurzusa a Pesti Bölcsész Akadémián:

Terek és helyek a norvég irodalomban

Ibsen, Hamsun és Nesbø – a jelenlegi magyar olvasóközönségnek ismerősen csengenek ezek a nevek. Azonban a 20. és 21. századi norvég irodalmi kánon gazdagításához számos más alkotó is hozzájárult. Az előadássorozat keretein belül itthon kevésbé (el)ismert szerzők és műveik segítségével próbálom feltárni és bemutatni egyes regények térszerkezeti felépítését, ezen elem konstrukciós folyamatát és összhatását.

I. 2016. november 29., kedd 18.00

Norvég sztereotípiák, mint toposzok: Északon, tengeren

A norvég irodalom topologikus keresztmetszetét nyújtó kurzus első előadásán a „tipikus norvég” körüljárására és elemzésére kerül sor. Az irodalomtörténet megszabta időrendi korlátokat átlépve válik megfigyelhetővé, hogyan lesz egyre plasztikusabb, egyre sokoldalúbb a kora újkori országleíró költészet egyik kiemelt témájának, az Északi-tengernek a megközelítése. Emellett a norvég nemzeti öntudatban fontos helyet elfoglaló Sarkvidékről szóló, annak térbeliségét több oldalról feltáró munkák ugyancsak a személyek szempontjából semleges Hely perszonalizált tapasztalati Térré válásának elemeit vonultatják fel.

II. 2016. december 6., kedd 18.00

Ismerős közegben: vidék és weekendház a norvég irodalomban

A hagyományos elemzésekben a nemzeti romantika időszakában kiemelt szerepet élvezett a vidék, mint a 'romlatlan', a 'népi' megőrzője. A kurzus másodk előadásában azt kívánom megvizsgálni, a kiválasztott alkotások térszerkezete tényleg alátámasztja-e ezt a nézetet. Továbbá a norvég vidék 20–21. századi, szinte szimbolikussá vált elemének, a weekendháznak az irodalmi reprezentációnak elemzésével kívánok rávilágítani arra az összetett és változó kapcsolati hálóra, amely az irodalmi művek szereplői és az általuk használt, átélt, megélt tér között alakulhat ki, legyen szó akár erdőről, faluról, nyaralóról.

III. 2016. december 13., kedd 18.00

A nagyváros vonzásában: Kristiania a modernitás küszöbén

A norvég irodalmi modernizmus kulcsalkotásaként szokták aposztrofálni Knut Hamsun Sult (Éhség) című, 1890-ben írt alkotását. A regény főszerepét „a modern ember” kapta, akinek öndefinícióját az éhezés fizikai síkú kibontása mellett egyéb színterek irányából is megközelíthető egzisztenciális tematika adja. A modernitás emberének prototípusaként való értelmezést elősegíti a főhős outsider-pozíciója, amelynek kapcsán felszínre kerülő töredezettség, diszharmónia és elidegenítettség / elidegenedettség érzését számos elem támasztja alá. Többek között maga a tér(szerkezet) is. Az előadás elemző részében nemcsak azt szeretném bemutatni, milyen módon érzékeli a regény főszereplője a körülötte nyüzsgő városi teret, hanem azt is, milyen módszerekkel igyekszik azt használni. Az Éhség mellett azonban fontos felfigyelni Hamsun kortársaira, akiknek műveiben az elemzés során szintén tapintható a Kristiania-kép szerkezeti összetettsége.

IV. 2016. december 20., kedd 18.00

Egy főváros arcai: Oslo a 20–21. század fordulóján

A kortárs norvég próza legismertebb és legolvasottabb alkotói között említhető Lars Saabye Christensen, Dag Solstad és a Bing & Bringsværd szerzőpáros, magyar recepciójuk azonban még várat magára. Az említett szerzők egyes regényeinek kiválasztott részletei szolgáltatják az elemzés tárgyát, amelyben nyomon követjük a városkép fokozott inkorporálódását. A főszereplők életútja során nem kizárólag Oslo utcáin és terein, mint kulisszák között kanyarog, hanem azokkal szoros egységet alkotva egyéni testkép vázát adja. Amellett, hogy ezeknek a perszonalizált térképeknek az elemzésére vállalkozik a kurzus záróelőadása, kitekintést enged az irodalmi szintre emelt norvég főváros lehetséges jövőjét ábrázoló sci-fi térkoncepciója felé is.

Ajánlott olvasmányok:

BING, J. – BRINGSVÆRD, T. Å.: Oslo 2084. Fire fortellinger om fremtidige forbrytelser. Oslo, 2004.
BJØRNSTJERNE, B.: Álmodó falvak: két kisregény. Budapest 2011. (több kiadás)
BRAATEN, O. et al.: Kristiania. Kristiania 1918.
CHRISTENSEN, L. S.: Beatles. Oslo 2005. (angolul és németül is)
HAMM, Ch. et al. (eds.): Nordsjøen i norsk litteratur. Bergen 2016.
HAMSUN, K.: Áldott anyaföld. Budapest 2005. (több kiadás)
HAMSUN, K.: Éhség. Budapest 2015. (több kiadás)
JÆGER, H.: Fra Kristiania-Bohêmen. Kristiania 1895.
LOE, E.: Doppler. Budapest 2014.
NANSEN, F.: Éjben és jégben. Budapest 1970.
SOLSTAD, D.: Armand V. Fotnoter til en uutgravd roman. Oslo 2006. (angolul is)
ØRSTAVIK, H.: Vágy. Budapest 2001.

Szakirodalom: 

ANDERSEN, P. T.: Identitens geografi. Steder i litteraturen fra Hamsun til Naipaul. Oslo 2006.
ANDERSEN, P. T.: Modernisme. Tverrestetiske peilinger i musikk, billedkunst og litteratur. Bergen 2008.
ANDERSEN, P. T.: Norsk litteraturhistorie. Universitetsforlaget, Oslo, 2015.
ANDERSEN, P. T.: Tankevaser. Om norsk 1990-tallslitteratur. Oslo, 2003.
AUGÉ, M.: Non-places. Introduction to an Anthropology of Supermodernity. New York 1997.
AUKLEND, Morten: „EIN systm total?” Utopier og dystopier i norsk etterkrigslitteratur. Avhandling for Ph.D, Bergen, 2010.
BACHELARD, G.: La poétique de l’espace. Paris 1957.
BACHTIN, M. M.: Chronotopos. Berlin 2008.
BENJAMIN, W.: A kószáló. In: BENJAMIN, W.: Angelus Novus. Budapest 1980.
BEYER, E. (ed.): Norges litterturhistorie, bind 4. Fra Hamsun til Falkberget. Oslo 1995.
BJØRKØY, A. M. B.: Være hos hverandre ganske stille. Oslo 2014.
BÓKAY, A.: A város - Egy fantázia színeváltozásai. Műhely 6 (2006) 4–11.
BÓKAY, A.: Bevezetés az irodalomtudományba. Budapest 2006.
BÓKAY, A.: Irodalomtudomány a modern és a posztmodern korban. Budapest 2001.
BOOKER, M. K.: The Dystopian Impulse in Modern Literature. Fiction as Social Criticism. Westport – London, 1994.
BULSON, E.: Novels, Maps, Modernity. The Spatial Imagination, 1850–2000. New York – London, 2007.
CARTER, E. et al. (eds.): Space and Place. Theories of Identity and Location. London, 1993.
CLAEYS, G. (ed.): The Cambridge Companion to Utopian Literature. Cambridge 2010.
CZIGÁNYIK, Zsolt: A szabadsághiány anatómiái. Az emberi szabadság a XX. századi angol ellenutópiákban. Budapest 2011.
DÖRING, J. (Hrsg.): Spatial Turn. Das Raumparadigma in den Kultur- und Sozialwissenschaften. Bielefeld 2008.
FARAGÓ, K.: Történő terek és egzisztenciális térképzetek – A várostér dinamikus koncepciója a regényben. Műhely 6. (2006) 26–30.
FOSLI, H.: Kristianiabohemen. Byen, miljøet, menneska. Olso 1997.
FOUCAULT, M.: Eltérő terekről. In: FOUCAULT, M.: Nyelv a végtelenhez: tanulmányok, előadások, beszélgetések. Debrecen 2000.
FRANK, J.: Spatial Form: Some Further Reflections. Critical Inquiry 5/2 (1978) 275–290.
FRANK, J.: The Idea of Spatial Form. New Brunswick – London 1991.
GENNEP, A. VAN: Átmeneti rítusok. Budapest 2007.
GLIENKE, B.: Metropolis und nordische Moderne. Großstadtthematik als Herausforderung literarischer Innovationen in Skandinavien seit 1830. Beiträge zur Skandinavistik, Band 15. Frankfurt am Main 1999.
GUNDERSEN, K. et al. (eds.): Veier til byen – en antologi. Oslo 1994.
HOWLID WÆRP, H.: Isak Sellenrå, igjen dagens mann? Markens grøde lest i økokritisk perspektiv. Norsk litterær årbok 2010 (2010) 105–124.
HUSSERL, E.: Válogatott tanulmányok. Budapest, 1972.
HUYSSEN, A.: Verdensbyer – urbane forestillingsverdener. K&K 109 (2010) 11–28.
ILLUM HANSEN, T.: Tidens øje – rummets blikk. Odense University Studies in Scandinavian Languages and Literature, vol. 47. Odense 2001.
INGARDEN, R.: Az irodalmi műalkotás kétdimenziós szerkezete. In: BÓKAY, A. – VILCSEK, B. (szerk.): A modern irodalomtudomány kialakulása. A pozitivizmustól a strukturalizmusig. Szöveggyűjtemény. Budapest 2001. 432–439.
INGARDEN, R.: Az irodalmi műalkotás. Budapest 1977.
INGARDEN, R.: Das literarische Kunstwerk. Tübingen 1972.
JAMESON, Frederic: Archaeologies of the Future. The Desire Caled Utopia and Other Science Fictions. London – New York 2005.
JOHANSEN, L.: Det nordnorske stedet i Roy Jacobsens Det nye vannet (1987). Hjem 12 (2002) 67–93.
KARLSTEN, T.: Kritisk science-fiction. Noen trekk ved Jon Bings og Tor Åge Bringsværds forfatterskap. In: RÖNNING, H. (red.): Linjer i nordisk prosa. Norge 1965–1975. Oslo 1977. 351–366.
KLOTZ, V.: Die erzählte Stadt. München 1969.
KUMAR, K.: Utopia and Anti-Utopia in Modern Times. Oxford 1987.
LEFEBVRE, H.: La production de l'espace. Paris 1974.
MICHELSEN, P. A. – RØSKELAND, M. (eds.): Nye forklaringer. Lesninger av norsk 1990-tallslitteratur. Bergen 2004.
MØNSTER, L.: Pladser og gader. Urbane og eksistensielle kortlægninger hos Henrik Nordbrandt og Tomas Tranströmer. Edda 13/1 (2013) 30–46.
MORETTI, F.: Atlas of the European novel 1800–1900. London – New York 1998.
MOYLAN, T.: Scraps of the Untainted Sky. Science Fiction, Utopia, Dystopia. Boulder – Oxford 2000.
NESBY, LINDA: En analyse av Knut Hamsuns romaner Pan, Markens Grøde og Lanstrykere med utgangspunkt i kronotopbegrepet. Upublisert doktoravhandling 2008.
OXFELDT, E.: Romanen, nasjonen og verden. Nordisk litteratur i et postnasjonalt perspektiv. Oslo 2012.
PIKE, B.: The Image of the City in Modern Literature. Princeton 1981.
RABATÉ, J.-M. (ed.): A Handbook of Modernism Studies. Somerset 2013.
REES, E.: Cabins in Modern Norwegian Literature. Negotiating Place and Identity. Madison – Teaneck 2014.
RINGGAARD, D. Stedssans. Aarhus 2010.
ROTTEM, Ø.: Vår egen tid 1980–1998. Etterkrigslitteraturen bind 3. Oslo 1998.
RYALL, A. et al. (eds.): Arctic Discourses. Cambridge 2010.
SELBOE, T.: Litterære vaganter. Byens betydninger hos seks kvinnelige forfattere. Oslo 2003.
SMITTEN, J. – DAGHISTANY, A. (eds.): Spatial Form in Narrative. Ithaca – London 1981.
SOJA, E.: Postmodern Geographies. London – New York 1989.
TESTER, K. (ed.): The Flâneur. London – New York 1994.
THÜSEN, J. VON DER: The city as metaphor, metonym and symbol. In: TINKLER-VILLANI, V. (ed.): Babylon or New Jerusalem? Perceptions of the City in Literature. Amsterdam – New York 2005. 1–11.
TYGSTRUP, F.: På sporet af virkeligheden. Essays. København 2000.
TYGSTRUP, F.: Rummet, byen og teksten. København 1997.
TYGSTRUP, F.: The Literary City: Between System and Sensation. In: TINKLER-VILLANI, V. (ed.): Babylon or New Jerusalem? Perceptions of the City in Literature. Amsterdam – New York 2005. 225–238.
ULLMANN, T.: 20. századi „kontinentális” filozófia. In: BOROS, G. (szerk.): Filozófia. Budapest 2007. 955–1064.
UNGVÁRI, T.: A szépség születése. Budapest 1996.
VASSENDEN, E.: Hva er «samtidslitteratur», og hvorfor leser vi den? – Noen begrepshistoriske og fagkritiske bemerkninger. Edda 4/94 (2007) 357370.
WALDE LUND, E.: Dekadente persepsjonsmønstre i Knut Hamsuns Sult. Norsk litterær årbok 2012 (2012) 138–168.

Facebook-esemény