Kovács Márta

 

 

kovacs_marta.jpg

A Debreceni Egyetem Történelmi és Néprajzi Doktori Iskolájának harmadéves hallgatója vagyok. Kutatásom célja az, hogy a fellelhető források alapján képet alkossak arról, hogy a 19. század második felében India, annak gyarmatosítása és az ezzel kapcsolatos problémák miként jelentek meg Nagy-Britannia közvéleményének különböző színterein. Szándékom ezzel az, hogy bemutassam: India és az ottani események hírei hogyan jutottak el a brit emberekhez, milyen vélemények alapján alakíthatták ki elképzeléseiket a szubkontinensről.

 

 

 

 

 

 Kovács Márta kurzusa a Pesti Bölcsész Akadémián:

India a Birodalom árnyékában
Egy gyarmat a 19. században

 

 

 

India a legtöbb ember képzeletében úgy él, mint a mesék, csodák és a gyönyörű kincsek országa. Ez a 19. században sem volt másként. A korszak Indiája azonban szerves és elidegeníthetetlen része volt a Brit Birodalomnak, ezáltal pedig olyan jelentőségre tett szert a brit politikában, amely csak néhány országnak adatott meg a történelem során. A kurzus ennek a jelentőségnek a politikai okait próbálja meg feltárni.

 

I. 2016. április 19., kedd 18.00
Britek az ezerarcú Indiában

India mindig is a mesék országa volt, amely évszázadok óta bűvölte el az embereket, vonzotta a kalandorokat és a kereskedőket. Finom kelméi, egzotikus termékei, fényűző pompája pedig elkápráztatta az oda utazókat. Nem csoda hát, hogy az európai hatalmak is szemet vetettek a szubkontinensnyi országra.

Az első előadásomban a britek indiai uralmának kialakulását, illetve a 19. század problémáit és változásait mutatom majd be. Ismertetem a szubkontinens gyarmatosításának kezdeteit, a hódító háborúkat és a gyarmatosítók politikai eszközeit egészen az 1857–1858-as szipojfelkelésig, amely alapvetően változtatta meg a „British Rule” felépítését, eszközeit, hozzáállását India lakóihoz.

 

II. 2016. április 26., kedd 18.00
A brit korona legszebben ragyogó ékköve

A 19. század második felében Indiát a brit korona ékkövének szokás nevezni, mivel Brit-India ekkor élte fénykorát. De India valóban a rendíthetetlen nyugalom országa volt-e? Valóban ékkőként ragyogott-e a Brit Birodalom gyarmatai között? A korszakban ugyanis egy folyamatosan változó, formálódó ország képét láthatjuk, amely minden angol beavatkozás és hatás ellenére megmaradt a mesés Keletnek.

Az 1857–1858-as felkelés fordulópont a szubkontinens életében, hiszen ezután alapjaiban változott meg a helyiek és a britek kapcsolata, a gyarmat kormányzása, a félsziget gazdasági és politikai élete. Ebben az előadásban pedig éppen ezeket a változásokat tekintjük át egészen 1885-ig, az Indiai Nemzeti Kongresszus megalakulásáig.

 

III. 2016. május 3., kedd 18.00
Bertie és India. A walesi herceg indiai útja (1875–76)

1875-ben Edward, Viktória királynő fia és örököse Indiába utazott, ahol néhány hónap alatt bejárta a szubkontinens jelentős részét, találkozott a brit és indiai elit tagjaival, valamint számos rendezvényen vett részt. Miért éppen a trónörökös vállalkozott erre a cseppet sem veszélytelen útra, és miért éppen ebben az időben? Lehetséges-e, hogy az utazásnak nem volt köze semmilyen politikai lépéshez? Volt-e, és ha igen, milyen célja lehetett ennek az utazásnak?

Ezekre a kérdésekre ad választ a harmadik előadás, amely alapvetően két dologra koncentrál. Egyrészt magára az útra, másrészt arra, hogyan ábrázolták azt a brit sajtóban, milyen jelentőséget és szerepet tulajdonítottak neki a parlamenti vitákban.

 

IV. 2016. május 10., kedd 18.00
Viktória királynő új koronája, India új császárnője

Előadásomban azt az 1876-os eseményt szeretném bemutatni, amely fontos szerepet játszott az angol emberek India-képének alakulásában és a szubkontinens életében. Ebben az évben ugyanis Viktória királynő megkapta az India császárnője címet, amely nagy jelentőséggel bírt az anyaország és a gyarmati területek kapcsolatában. A királynő ezzel az európai császárok sorába emelkedett, míg az indiai emberek újra egy saját uralkodó alattvalói lettek. De hogyan lehetséges az, hogy Viktória nem lehet India királynője, de Anglia császárnője sem? És hogyan viselhette volna egyszerre a királyi és a császári koronát is? 

Az előadásban a változtatás okait, a törvény rendelkezéseit és azok következményeit is szeretném bemutatni. Emellett pedig a korabeli újságcikkek és karikatúrák segítségével a fenti kérdésekre is választ adok.

 

Ajánlott olvasmányok:


• Antonova K. A. – Bongard-Levin G. M. – Kotovszkij G. G.: India története, Kossuth Könyvkiadó – Gondolat Könyvkiadó, Budapest, 1981.
• Balogh András: A brit korona ékköve: India. A "rendíthetetlen nyugalom" országa? In: História, 2011/3. 16–20.
• Banerjee, Jacqueline: Bertie's Progress: The Prince of Wales in India, 1875-76: Part I, Bombay to Delhi. (http://www.victorianweb.org/history/empire/india/32.html)
• Banerjee, Jacqueline: Bertie's Progress: The Prince of Wales in India, 1875-76: Part II, From Delhi to Bombay (http://www.victorianweb.org/history/empire/india/33.html)
• Codell, Julie. “On the Delhi Coronation Durbars, 1877, 1903, 1911.” BRANCH. (http://www.branchcollective.org/?ps_articles=julie-codell-on-the-delhi-coronation-durbars-1877-1903-1911)
• Frank Tibor: Viktória királynő, In: Rubicon, 1992/4. 22–25. (http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/viktoria_kiralyno/)
• Kipling, Rudyard: Kim. (http://mek.oszk.hu/02000/02093/)
• Kipling, Rudyard: Fekete és fehér. Budapest, Metropolis Media Group Kft. 2010.
• Salgó László: A gyarmatosítás története Ázsiában, Afrikában és Latin –Amerikában (1789-1918). Budapest, Tankönyvkiadó, 1980.
• Tenigl-Takács László: India történet. Medicina – A Tan Kapuja Buddhista Főiskola, Budapest, 1997.

 

 

Facebook-esemény

 

süti beállítások módosítása