A narratív identitás elméletei – Szántó Rita kurzusa
Címkék: előadás filozófia kurzus nyitott egyetem
2019.03.02. 15:09
Szántó Rita
Szántó Rita az ELTE Filozófiatudományi Doktori Iskolájának másodéves hallgatója Fenomenológia programon. Kutatási területe Nietzsche örök visszatérés-koncepciója.
Szántó Rita kurzusa a Pesti Bölcsész Akadémián:
A narratív identitás elméletei
A narratív identitáselméletek szerint személyes azonosságunk kérdéseit érdemes a narratívák tárgyalása során használt terminológiai keretben vizsgálni. Leegyszerűsítve ez olyasmit jelent, hogy amikor arról gondolkodunk, hogy kik is vagyunk mi, akkor sok egyéb szempontnál döntőbb szerepet játszik az, hogy milyen történeteket mesélünk magunkról, milyen kontextusból értjük meg életünk eseményeit. A narratív identitás elméletek a 20. században jelennek meg, válaszkísérletekként az ekkori gondolkodás- és eszmetörténetben kialakult különféle „törésekre”, mint a korábbi azonosságelméletek sikertelensége, a pszichoanalízis megjelenése és a történelmi traumák következtében felbomló és átalakuló énfogalom. A narratív identitás elméletei olyan kérdésekre is keresik a választ, hogy az egyén tapasztalata és az idő szerkezete, valamint az én tapasztalható felszíne és belső magva hogyan ágyazható összefüggésbe. A kurzus a narratív identitással foglalkozó fontosabb szerzők (Ricoeur, MacIntyre, Tengelyi) főbb szövegein keresztül nyújt betekintést ezekbe a témákba.
2019. március 13., szerda 18.00
Bevezetés a narratív identitás alapproblémáiba
Az első alkalommal a narratív identitás fogalmát járom körül és kialakulásának kontextusát tárgyalom. Kitérek arra, hogy miért fontos a narratív identitás gondolata, milyen elméleti problémákat hivatott megoldani, és hogy mennyiben jelent újdonságot az énről kialakult korábbi elméletekhez képest.
2019. március 20., szerda 18.00 ÚJ HELYSZÍNEN! ELTE BTK 'A' Épület fszt. 047!
A narratív identitás elméletei 1. MacIntyre és Ricoeur
MacIntyre és Ricoeur is a jellem egységét az elbeszélés egységére alapozzák, és ebből származtatják a személyes azonosságot. MacIntyre-nek erre az egységre a hagyományba ágyazottság megértéséhez és a jó emberi élet eszméjének elgondolásához van szüksége, Ricoeur pedig az ember azonossága és a tárgyak azonossága közötti különbséget, és az én dologi és erkölcsi aspektusának egységesítését helyezi középpontba.
2019. március 27., szerda 18.00 ÚJ HELYSZÍNEN! ELTE BTK 'A' Épület fszt. 047!
A narratív identitás elméletei 2. Ricoeur Idő és elbeszélés
Ricoeur narratív identitás elméletének egyik fő motivációját az idő megértésének problémája adja. Az idő értelmezésének két nagy hagyományát különíti el az e témával foglalkozó fő művében az Idő és elbeszélésben. Az első hagyomány Arisztotelészhez és Kanthoz köthető, ez lenne az idő kozmológiai értelmezése. Arisztotelész például az időt az embertől kvázi függetlenül a mozgáson keresztül határozza meg. A másik értelmezés a pszichológiai idő lenne, melynek lényege az ember „szubjektív” időérzékelése. Ide tartozik például Szent Ágoston és Husserl időelmélete. Ricoeur Heidegger időelméletét is bemutatja, mint ami e két felfogás között próbál szintézist teremteni sikertelenül. Ez után próbálja a narratív identitás elméletével orvosolni a felmerülő problémákat.
2019. április 3., szerda 18.00 ÚJ HELYSZÍNEN! ELTE BTK 'A' Épület fszt. 047!
A narratív identitás elméletei 3. Tengelyi Élettörténet és sorsesemény
Az előadássorozatot Tengelyi vonatkozó elméletével zárnám, aki az értelemképződés és az értelemrögzítés kettősségével értelmezi újra a narratív identitás problémakörét. A sorsesemény fogalmát bevezetve arra helyezi a hangsúlyt, hogy az önazonosság, mint az elbeszélés kerete meghasadhat és felnyílhat. Tengelyi szerint az én helyettesíthetetlenségét nem az elbeszélt történetből, hanem ezekből az eseményekből származtathatjuk.
Ajánlott olvasmányok:
MACINTYRE, Alasdair Az erény nyomában, Ford. Bíróné Kaszás Éva. Osiris, Budapest, 1999.
RICOEUR, Paul Time and Narrative, Ford. Kathleen Blamey, David Pellauer, The University of Chicago Press, Chicago and London, 1990.
TENGELYI László „Élettörténet és önazonosság” in: Élettörténet és sorsesemény, Atlantisz, Budapest, 1998. 13-48. o.
TENGELYI László, „Értelemképződés és sorsesemény: Marc Richir és a diakritikai fenomenológia” in: Élettörténet és sorsesemény, Atlantisz, Budapest, 1998. 193-215. o.
Kritikai pszichológia a humántudományok tükrében – Kiss Kata Dóra kurzusa
Címkék: előadás filozófia pszichológia kurzus nyitott egyetem Freud
2019.03.02. 14:43
Kiss Kata Dóra
Kiss Kata Dóra a Pécsi Tudomány Egyetem Kritikai pszichoanalízis doktori programjának hallgatója. Mesterképzéses tanulmányait az ELTE Filozófia szakán és a CEU Critical Gender Studies programján végezte. Főbb kutatási területei a kritikai pszichológia, a kontinentális filozófia, francia filozófia, gender studies.
Kiss Kata Dóra kurzusa a Pesti Bölcsész Akadémián:
Kritikai pszichológia a humántudományok tükrében
A pszichológia tudománya a modern ember életének egyik elengedhetetlen mankójává vált. Manapság megannyi terápiás eljárással, pszichológiai alapú önsegítő könyvvel, újságcikkekkel és tévéműsorokkal találkozhatunk, melyek az ember cselekvéseit és motivációit a psziché működésének szabályszerűségeiből vezetik le. Ennek hatása hétköznapi önértelmezésünkben és nyelvhasználatunkban is megfigyelhető, például mikor olyan kifejezéseket használunk, mint tudattalan, freudi elszólás, kognitív disszonancia vagy projektálás. Amikor azonban a pszichológia által felkínált tudományos magyarázóelvek segítségével értelmezzük valóságunkat, hajlamosak vagyunk ezeket az elveket objektív tényként kezelni. A pszichológia kritikai olvasata ezt az objektivitást kérdőjelezi meg. Ez alapján a pszichológia nem lehet általános érvényű eszköz az ember szubjektivitásának értelmezésében, hiszen az térben és időben változik, lehetetlen általános szabályszerűségekkel leírni. A kurzus a kritikai pszichológia alapproblémáit mutatja be, érintve a filozófia, szociológia, antropológia, kultúra tudomány és gender tudományok területeit, melyek az alkalmazott pszichológia és a hétköznapi emberi tapasztalat közti feszültség feloldására kívánnak különböző alternatívákat nyújtani.
2019. március 11., hétfő 18.00
Az elmebetegség története
A kurzus első alkalma a normalitás és abnormalitás fogalmait helyezi történeti-kulturális kontextusba, illetve bemutatja, hogy az abnormalitás kezelésére milyen különböző társadalmi gyakorlatok szolgáltak és szolgálnak jelenleg.
Ajánlott irodalom:
M. Foucault: A bolondság története. Atlantisz, 2004. Első rész, Második fejezet: A nagy elzárás.
Benedek István (1981). Ideges emberek: egy elmeosztály élete. Gondolat Könyvkiadó, Budapest
2019. március 18., hétfő 18.00
Sigmund Freud és a pszichoanalitikus szemlélet
A második alkalom Freud munkásságával foglalkozik. Ezen belül arra kíván rámutatni, miért jelentős Freud újfajta terápiás attitűdje és hogy hogyan változtatja meg a modernitás szubjektumfelfogását az általa feltételezett strukturált pszichés modell.
Ajánlott irodalom:
Freud, Sigmund (1998). A farkasember: klinikai esettanulmányok II. Ford. Bart István, Berényi Gábor, and Schulz Katalin. Filum, Budapest.
Freud, Sigmund (2011). Egy hisztéria-analízis töredéke: Dóra. Ford. Lőrincz Zsuzsa. Animula Kiadó, Budapest
2019. március 25., hétfő 18.00
Pszichológia Freud után
Az előadássorozat harmadik alkalma a Freud utáni, intézményesült pszichológia működési elveit mutatja be. Emellett kitér az intézményiséggel szembeni kritikákra, például az antipszichiátriai mozgalmakra és az olyan alternatív nézetekre, mint Jacques Lacan vagy a Deleuze-Guattari páros filozófiai alapú kritikája.
Ajánlott irodalom:
Erős Ferenc (2018). Széljegyzetek a kritikai pszichológiához. Új Egyenlőség. Web.
http://ujegyenloseg.hu/
2019. április 1., hétfő 18.00
A kritikai pszichológia alapkérdései
A kurzus utolsó alkalma összegzi a kritikai pszichológia főbb pontjait a jelen társadalmi-kulturális problémái mentén. Fő témái a radikalizált individualitás problémája, a kapitalista termelés hatása a psziché fejlődésére, az osztálykülönbségek szerepe a habitusban és a gender kérdése a terápiában.
Ajánlott irodalom:
Kovai Melinda (2018). Egyéni szociális probléma. Új egyenlőség, 2018.
http://ujegyenloseg.hu/egyeni-
Máriás Dóra, Vida Katalin (2015). Kritikai pszichológiát ¬– Vitaindító a pszichológia és a pszichológusok társadalmi felelősségéről. Kettős Mérce, 2015.
https://kettosmerce.blog.hu/
Csabai Márta, Erős Ferenc (1997). Freud titokzatos tárgya - Pszichoanalízis és női szexualitás. Új Mandátum Könyvkiadó, Budapest. Előszó
A kurzushoz felhasznált irodalmak:
Benedek István (1981). Ideges emberek: egy elmeosztály élete. Gondolat Könyvkiadó, Budapest.
Borgos, Anna (2013). "A Megtestesült Trauma. Hisztériás Betegek Huszadik Század Eleji Kórrajzok Tükrében." Nemek Között. Noran Libro, Budapest. 27-48.
Bourdieau, Pierre (2008). A társadalmi egyenlőtlenségek újratermelődése – Tanulmányok. Ford. Ferge Zsuzsa. General Press Kiadó, Budapest.
Cixous, Hélène (1986). Portrait de Dora. Des Femmes, Paris.
Csabai Márta, Erős Ferenc (1997). Freud titokzatos tárgya - Pszichoanalízis és női szexualitás. Új Mandátum Könyvkiadó, Budapest. Előszó.
Deleuze, Gilles, & Félix Guattari (1972). Capitalisme et schizophrénie 1: L’Anti-Œdipe. Editions de minuit, Paris.
Erős Ferenc (2018). Széljegyzetek a kritikai pszichológiához. Új Egyenlőség. Web.
http://ujegyenloseg.hu/
Foucault, Michel (2004). A bolondság története. Atlantisz, Budapest.
Freud, Sigmund (1998). A farkasember: klinikai esettanulmányok II. Ford. Bart István, Berényi Gábor, and Schulz Katalin. Filum, Budapest.
Freud, Sigmund (1986). Bevezetés a pszichoanalízisbe. Ford. Hermann Imre. Gondolat, Budapest.
Freud, Sigmund (2011). Egy hisztéria-analízis töredéke: Dóra. Ford. Lőrincz Zsuzsa. Animula Kiadó, Budapest.
Gergen, Kenneth J. (1985). The social construction of the person. Springer-Verlag, New York.
Kovai Melinda (2016). Lélek(tan) és politika. Pszichotudományok a magyarországi államszocializmusban 1945-1970. L’Harmattan, Budapest.
Kovai Melinda (2018). Egyéni szociális probléma. Új egyenlőség, 2018.
http://ujegyenloseg.hu/egyeni-
Lacan, Jacques (1973). „Les quatre concepts fondamentaux de la psychanalyse.” In Le séminaire de Jacques Lacan. Szerk. Jacques-Alain Miller. Editions du Seuil, Paris.
Máriás Dóra, Vida Katalin (2015). Kritikai pszichológiát ¬– Vitaindító a pszichológia és a pszichológusok társadalmi felelősségéről. Kettős Mérce, 2015.
https://kettosmerce.blog.hu/
Rose, Nikolas (1991). Governing the Soul: The Shaping of the Private Self (second edition). Free Association Books, London.
Szász, Thomas S (1960). "The myth of mental illness." American Psychologist 15.2 (1960): 113-18. Web.
A Pesti Bölcsész Akadémia 2018/2019. tavaszi félévének programja
Címkék: kultúra történelem előadás irodalom színház nyelvészet filozófia esztétika kurzus irodalomtudomány bölcsészet doktorandusz nyitott egyetem ELTE BTK
2019.03.02. 13:35
|
PÁLYÁZATI FELHÍVÁS
Meghosszabbított határidő: 2019. 01. 31.
Kurzustartási lehetőség a Pesti Bölcsész Akadémián
(2018/2019. tavaszi félév)
Kedves doktorandusz és doktorjelölt hallgatótársunk!
Pályázati felhívásunk a Pesti Bölcsész Akadémia 2018/2019-es tanév tavaszi félévének előadói pozícióit hirdeti meg.
Az ELTE BTK nyilvános előadás-sorozata nyitott egyetemként működik, amelynek célközönsége nem csak szakmabeli, a karon kívülről vagy az egyetem és a kar más tudományterületeiről is várható érdeklődő közönség a középiskolástól a nyugdíjas korosztályig. A Pesti Bölcsész Akadémia legfontosabb célja továbbra is az, hogy közérthető módon felhívja a figyelmet arra, hogy miben rejlik a humán tudományok öröme, vagyis bemutassa a szélesebb közönség számára is vonzó témákat, kutatásokat. A korábbi félévekben működő rendszer szerint idén is a Kar összes Doktori Iskolájából várjuk a jelentkezőket.
A sikeres pályázók a PBA tizenharmadik, 2018/2019-es tavaszi szemeszterének előadói lesznek. Feladataik teljesítése esetén a tudományos modulba tartozó kreditben részesülhetnek, amelyet az ELTE Bölcsészettudományi Doktori Tanácsa garantál.
A jelentkezés feltételei:
A pályázók valamely bölcsészettudományi doktori képzés résztvevőiként jelentkezhetnek a nagyközönség érdeklődésére számot tartó, populáris témákkal. A pályázat kizárólag az űrlap hiánytalan kitöltésével fogadható el. A pályázatokat a PBA szervezői, a témának megfelelő iskola felelősei és az adott Doktori Iskola vezetője bírálja el.
A tematikának tartalmaznia kell:
- a téma rövid bemutatását;
- a kurzus célját és felépítését;
- az egyes előadások címét és rövid absztraktját (Az előadások szólhatnak az előadó saját kutatási témájáról vagy más, a hallgatóság számára vonzó tárgyról. Lehetnek összefüggőek, de vizsgálhatnak különböző témákat is, amennyiben egy összefüggő kurzust alkotnak.);
- a kurzus háttérirodalmát, amely rálátást biztosít a kurzus szakirodalmi hátterére, és amely nem a hallgatóság számára ajánlott olvasmánylistával azonos;
- egy olvasmánylistát a hallgatóság számára (szépirodalmi művek, alapvető szakirodalmi munkák).
A kiindulási alap minden téma esetén hangsúlyosan a gimnáziumi tananyag, amely közös ismeretként feltételezhető mind a bölcsészettudományokban kevésbé jártas érdeklődőknél, mind a Kar BA-s, MA-s hallgatóinál mint potenciális közönségnél.
A jelentkezéshez szükséges egy szaktanár ajánlása és támogató aláírása, aki a pályázatot pozitív elbírálásra ajánlja.
Előnyben részesülnek az ELTE BTK jogviszonnyal rendelkező doktorandusz hallgatói.
(Más egyetemek doktori hallgatói és a kar doktorjelöltjei is jelentkezhetnek, azonban részvételüket a programban – és az óratartási kreditet – magas számú jelentkezés esetén nem feltétlen tudjuk garantálni.)
Az előadó jelentkezéssel vállalt feladatai:
- Kurzustartás: 4 előadás, azaz egy kurzus megtartása, s annak előkészítésében és reklámozásában való aktív részvétel. Van lehetőség kombinált kurzus tartására is, amelynek során 2 előadó állítja össze és tartja meg közösen a kurzust 4-6 alkalom során (2-2 előadás tartása esetén kredit biztosítása nélkül VAGY 3-3 előadás és a társelőadó előadásain részvétel esetén kredit biztosításával).
- Egy előadás 90 perces: 60-70 perc előadás, 20-30 perc vita, beszélgetés. Amennyiben a téma megkívánja vagy lehetőséget nyújt rá, igény szerint az előadás szeminárium formájában is megtartható. Arra az esetre, ha a 60-70 perces előadás után nem alakulna ki beszélgetés, készüljön az előadó (a max. 90 perc kitöltéséig) további ismeretátadásra!
- A szemeszter elején az előadókkal való egyeztetés alapján elkészülő programban meghatározott időpontok a program meghirdetése után nem változtathatók meg, és csak különösen indokolt esetben maradhatnak el, ez esetben pedig a pótlás kötelező a teljesítés feltételeként.
- Az előadó saját előadását maga is minden általa elérhető fórumon hirdeti, ezzel részt vesz a közönségszervezésben.
- Az online felületek feltöltéséhez szükséges rövid bemutatkozást és a kurzus bemutatásához szükséges anyagokat az előadó a jelentkezésében eljuttatja hozzánk.
- Vállalja esetlegesen egy, a fenti alkalmakon kívüli előadás megtartását. Külső előadásainkra művelődési központokban, kulturális intézményekben, színvonalas felolvasóprogramokat kínáló kávézókban szokott sor kerülni.
- Előzetes megbeszélés esetén az előadó hozzájárulásával lehetőség nyílhat az előadások online közvetítésére is.
A felsorolt feladatok elmulasztása a kredit elvesztésével jár, és arról minden esetben értesülést szerez az aktuális Doktori Iskola vezetése is.
Meghosszabbított jelentkezési határidő: 2019. január 31.
A jelentkezéseket az űrlap kitöltésével lehet eljuttatni a szervezőkhöz, amely elérhető a linkre kattintva.
A Pesti Bölcsész Akadémia előadásai az ELTE BTK kampuszán, elsősorban a Doktori Kiválósági Központban (Ifjúsági épület, III. 1.) hangzanak el.
Budapest, 2018. december 2.
a Pesti Bölcsész Akadémia szervezői
Open access: szabad hozzáférés a tudományos eredményekhez - Bilicsi Erika kurzusa
Címkék: kultúra előadás open access pba irodalomtudomány bölcsészet doktorandusz nyitott egyetem digitális bölcsészet ELTE BTK nyílt hozzáférés
2019.01.02. 15:18
Bilicsi Erika
Bilicsi Erika az ELTE BTK Könyvtártudományi Doktori Programjának hallgatója, kutatási területe a nyílt hozzáférésű publikálás tudományos kommunikációra gyakorolt hatása. Mindennapi munkája során is az open access mozgalom támogatásával foglalkozik az MTA Könyvtár és Információs Központ Szakinformatikai Osztályának vezetőjeként.
Bilicsi Erika kurzusa a Pesti Bölcsész Akadémián:
Open access: szabad hozzáférés a tudományos eredményekhez
A tudományos folyóirat-kiadásban elterjedt ún. open access (nyílt hozzáférés) közlési forma célja, hogy a kutatási eredményekhez bárki minél hamarabb, díjfizetés nélkül hozzáférjen, ezáltal a befektetett pénz és munka a lehető legnagyobb mértékben hasznosulhasson. A kutatásfinanszírozók is felismerték e közlési forma előnyeit, ezért többségük kötelezi a szerzőket kutatási eredményeik nyílt hozzáférésű publikálására. A kurzus keretében áttekintjük a tudományos kommunikáció történetét, az open access publikációs modell kialakulásának okait és megvalósításának két fő típusát: az ún. arany utat, mely szerint a kiadónál megjelenő közlemény azonnal nyílt hozzáférésű, illetve az ún. zöld utat, mely szerint a szerzők helyezik el közleményeiket hozzáférési korlátozás nélküli online digitális gyűjteményekben. Bemutatjuk az open access publikálás jelenlegi trendjeit és elterjedésének különbségeit az egyes tudományterületek között, valamint betekintést nyújtunk a tudományos munkásság értékelésének módszereibe is. Célunk, hogy megismertessük a hallgatóságot az open access publikálásra vonatkozó szabályokkal, valamint azokkal a repozitóriumokkal, keresőszolgáltatásokkal és kutatási technikákkal, melyek birtokában hozzájuthatnak az online szakirodalomhoz.
I. 2019. január 7., hétfő 18:00
Változó tudományos kommunikáció
Áttekintjük a tudományos kommunikáció fejlődését az ókori beszédektől a modern folyóirat-kiadásig, majd a nyílt hozzáférésű (open access) publikálás kialakulásának okait és történetét.
II. 2019. január 14., hétfő 18:00
Nyílt hozzáférés a gyakorlatban
A nyílt hozzáférés megvalósítása: open access kiadók, folyóiratok, könyvek és repozitóriumok. A kutatókra háruló kötelezettségek. Az open access publikálás költségei és finanszírozási forrásai.
III. 2019. január 21., hétfő 18:00 ÚJ HELYSZÍNEN! ELTE BTK 'A' Épület fszt. 047!
A tudományos eredmények mérése
Hogyan mérik a kutatók eredményességét? Folyóiratok rangsorolása, impakt faktor, idézettség versus open access publikálás. Milyen mandátumok befolyásolják a kutatók publikációs szokásait?
IV. 2019. január 28., hétfő 18:00 ÚJ HELYSZÍNEN! ELTE BTK 'A' Épület fszt. 047!
Információáradat
Az interneten egyre nehezebb a megfelelő információt megtalálni, kiválasztani. Olyan interdiszciplináris és szakterületi gyűjteményeket, keresőszolgáltatásokat mutatunk be, amelyek a legfrissebb szakirodalom mellett történeti dokumentumokat is tartalmaznak.
Ajánlott olvasmányok
Bilicsi Erika: Könyvtárak a tudomány szolgálatában: az open access tudományos kommunikációt támogató szolgáltatások. In: Koncz István, Szova Ilona (szerk.): A tudomány szolgálatában című IX. Ph.D. - Konferencia előadásai (Budapest, 2014. október. 29.) 1. kötet. Európai Magyarországért Egyesület, 2014. p. 13-19. ISBN 978-963-89915-3-5
http://www.peme.hu/userfiles/
Crawford, Walt: Open Access: What You Need to Know Now, Chicago: American Library Association, 2011.
Holl András: Kutatási adatok kezelésének trendjei. In. Tudományos és műszaki tájékoztatás, 2015. (62. évf. ) 5. sz., p. 177-180.
http://epa.oszk.hu/03000/
Koltay Tibor – Spiranec, Sonja – Karvalics László: Research 2.0 and the Future of Information Literacy. Cambridge – Waltham: Chandos Publishing, 2016. eBook ISBN 9780081000892
Kovács Kármen: A nyílt hozzáférésű publikálás finanszírozási kérdései. In. Közgazdasági Szemle, 2017. (64. évf.) 2. sz., p. 185-207.
https://doi.org/10.18414/KSZ.
Kovács Kármen: A nyílt hozzáférésű (Open Access) publikálás néhány bizonytalan következménye. In. Magyar Tudomány, 2017. (178. évf.) 1. sz., p. 71-79.
http://www.matud.iif.hu/2017/
Noorden, Richard van: The true cost of science publishing. In. Nature, 2013. (495. évf.) 7442. sz. p. 426-429.
http://www.nature.com/news/
Pintér Dániel Gergő: A tudományos tartalmú közlésfolyamat a Globális médiatérben. In: Koncz István-Nagy Edit: Tudományos próbapálya című nemzetközi tudományos Ph.D. - konferencia előadásai (Budapest, 2013. március. 12.). Budapest: Professzorok az Európai Magyarországért Egyesület, 2013.http://www.peme.hu/userfiles/
Scholarly Communications [Open Access for Researchers, 1], Paris: UNESCO, 2015. ISBN 9789231000782
http://unesdoc.unesco.org/
Concepts of Openness and Open Access [Open Access for Researchers, 2]
Paris: UNESCO, 2015. ISBN 9789231000799
http://unesdoc.unesco.org/
Intellectual Property Rights [Open Access for Researchers, 3]
Paris: UNESCO, 2015. ISBN 9789231000812
http://unesdoc.unesco.org/
Sharing Your Work in Open Access [Open Access for Researchers, 5]
Paris: UNESCO, 2015. ISBN 9789231000836
http://unesdoc.unesco.org/
Facebook-esemény
Az antifilozófia kísértése - Sárkány Álmos kurzusa
Címkék: előadás filozófia esztétika kurzus bölcsészet doktorandusz nyitott egyetem ELTE BTK
2018.11.18. 09:37
Sárkány Álmos
Az ELTE harmadéves esztétika doktoranduszaként elsősorban az esszéirodalomban gyökerező specifikus lehetőségek foglalkoztatnak.
Sárkány Álmos kurzusa a Pesti Bölcsész Akadémián:
Az antifilozófia kísértése
Mit jelenthet vajon az „antifilozófia”? Miért reprezentálja magát Cioran „antifilozófusként”? Miképpen határolja el magát a „filozófusoktól”? Hogyan közelítsük meg az „antifilozófia” filozófiáját? Ilyen, és ehhez hasonló kérdésekre keresi a választ a kurzus, ami „a pesszimisták fejedelmét”, a „kortárs Nietzschét”, „az emberi faj ügyészét” célozza vallomásra bírni, és mielőbb kivallatni.
I. 2018. november 28., szerda 18.00
A felvilágosodás tematikája Ciorannál
A bevezető előadás a Kézikönyv megszületésének a történeti körülményeire összpontosít. A kiindulópontot a programadó esszé, A fanatizmus családfája, valamint az ugyancsak e kötetben olvasható rövid fragmentumok foglalata, A tudás díszlete biztosítja.
II. 2018. december 5., szerda 18.00
„Búcsú a filozófiától”
A második előadás a címadó rövid esszére hagyatkozva a „diszpozíció” és gondolkodás perspektívájából vállalkozik pontosabban körvonalazni a ciorani „pesszimizmus”, és az „antifilozófiai” aspirációk sajátos meghatározottságát.
III. 2018. december 12., szerda 18.00
Lehetséges-e az „antifilozófia”?
A harmadik előadás Cioran gondolkodásának kifejezetten a szkeptikus implikációt, és az ebből fakadó sajátos értékelését célozza vázlatszerűen kidolgozni, hogy az olvashatóság legkülönfélébb szempontjait helyezze kilátásba.
IV. 2018. december 19., szerda 18.00
Cioran mint „automata”
Milyen magatartást javasol A bomlás kézikönyve? A befejező előadás a stílusprobléma módszeresebb tárgyalásán túlmenően a Kézikönyv morálfilozófiai álláspontjának, és „szociális megbízatásának” a pontosabb megvilágítására vállalkozik.
Ajánlott olvasmányok:
E. M. Cioran: A bomlás kézikönyve. Ford. Cziszter Kálmán. Bp., 1999.
E. M. Cioran: Füzetek 1956-1972. Ford. Réz Pál. Bp., 1999.
E. M. Cioran: Kalandozások. Ford. Farkas Jenő. Bp., 2004.
Darida Veronika: Filozófiai vallomások. Bp., 2011.
Ilinca Zarifopol-Johnston: Searching for Cioran. Szerk. Kenneth R. Johnston. Bloomington, 2009.
Facebook-esemény
„This is America”: faj és etnikum kérdései a jelenkori Amerikai Egyesült Államokban
Címkék: modern faj etnikum doktorandusz USA ELTE BTK PhD
2018.11.12. 17:22
Pesenyánszki Bence
Pesenyánszki Bence vagyok, 2011 óta az ELTE hallgatója. Anglisztika alapszakot végeztem amerikanisztika specializációval, majd pedig Amerikanisztika mesterszakot. Kultúratudományi érdeklődésem miatt kerültem végül a Történelemtudományi doktori iskolába, hiszen mindig is foglalkoztatott a faji kérdés jelenkori természete, és a média hatására az orrunk előtt lejátszódó történelem. Doktori kutatásom során azt próbálom megvizsgálni, hogy hogyan viszonyul a jelenkori amerikai társadalom a faji kérdéshez a társadalom minden szintjén, rejtett vagy nem egyértelmű összefüggéseket keresve a szociális problémák bonyolult korrelációi között.
Pesenyánszki Bence kurzusa a Pesti Bölcsész Akadémián:
„This is America”: faj és etnikum kérdései a jelenkori Amerikai Egyesült Államokban
Mi változott Obama óta az amerikai társadalomban? Miért pont mostanában lángoltak fel a faji ellentétek? Miért hallok annyi hírt arról, hogy fegyvertelen feketéket lőnek le az amerikai rendőrök? Mit jelképez Donald Glover, azaz Childish Gambino "This is America" c. száma? Ha kíváncsi vagy a válaszra, szeretettel várlak a kurzusomon!
2018. november 21. szerda
„This is America”: faj és etnikum a jelenkori USA-ban I. – Isten hozott Amerikában!
Az első előadás ezt a sokak által ismert, bár a tudatunkban nem mindig aktualizált amerikai társadalmat hivatott bemutatni, különös tekintettel a rabszolgaságtól, szegregációtól és megkülönböztetéstől sújtott afroamerikaiak történelmére, és az amerikai kultúra olyan sajátosságaira, mint a fegyvertartási szabadság, a regionális szegregálódás, vagy a gazdasági helyzet különbözőségei, alapot nyújtva egy részletesebb megközelítéshez
2018. december 3. hétfő
„This is America”: faj és etnikum a jelenkori USA-ban II. – A Fekete Elnök
A második előadás a jelenkori amerikai történelmet, a közelmúlt eseményeit hivatott elemezni. Vajon Barack Obama elnöksége tényleg mérföldkő, bír-e olyan szimbolikus jelentőséggel, mint amilyet sokan tulajdonítottak, vagy tulajdonítanak neki? Eljött-e a „post-racial” korszak, vagy épp manapság „most-racial” a köztudat? A második Obama ciklus után vajon miért választott az amerikai társadalom egy Obamával radikálisan ellentétes elnököt? Hogy lehet, hogy felerősödtek az etnikai konfliktusok Obama elnöksége idején? Mi az a „Black Lives Matter” mozgalom, és mi történt 2014-ben Fergusonban, Missouri államban?
2018. december 10. hétfő
„This is America”: faj és etnikum a jelenkori USA-ban III. – Az amerikai álom, és az amerikai valóság
A harmadik előadás szakít az elméleti, politikai kerettel, és az afroamerikaiak jelenkori szociális helyzetét hivatott taglalni, gyakorlatias szemszögből, olyan neves kutatóintézetek adatait felhasználva, mint a Cato Institute, az American Civil Liberties Union, a Gallup, a Pew Research Center, vagy a különböző szövetségi állami hivatalok, például a Bureau of Justice Statistics, vagy a Federal Bureau of Investigation, azaz a Szövetségi Nyomozóiroda. A hallgató viszonylag objektív képet kaphat az amerikai álom realitásairól.
2018. december 17. hétfő
„This is America”: faj és etnikum a jelenkori USA-ban IV. – A faji kérdés nem vész el, csak átalakul
Az utolsó alkalommal vizsgálat alá vetjük az amerikai igazságszolgáltatási és végrehajtói rendszert. Egy rendszer rendőrségi vagy bírósági kultúrája szokatlan, ámde pontos mérőeszköze a társadalom jólétének. Ez az előadás gazdagon táplálkozik az előzőek során levont tanulságokból, hogy a kurzus során emlitett fontos történelmi események (pl. a fergusoni zavargások, vagy Obama etnikai és politikai pozíciója) teljes kontextusukban értelmet nyerjenek. Ha minden jól megy, a kurzus során képet kaphatunk a faj és etnikum kérdésének társadalmi, politikai és gazdasági természetéről az amerikai realitásban, és olyan, látszólag nem kapcsolódó összefüggésekről és képet kaphatunk, mint a drogháború, vagy az amerikai oktatási rendszer.
Olvasmányok:
Linda Mooney, David Knox, Caroline Schacht: Understanding Social Problems, 7th ed.
Gerald Early: The Two Worlds of Race Revisited: A Meditation on Race in the Age of Obama (Daedalus, Winter 2011)
Szakirodalom:
Michael Rabinder James: The Political Ontology of Race (Polity, January 2012)
United States Department of Justice Investigation of the Ferguson Police Department
Amritjit Singh: Plotting the Story of Race Pedagogy Challanges in History and Literature (Journal of American Ethnic History, Fall 2012)
Anna Susan Smith: Race and Trust (Annual Review of Sociology, 2010)
Facebook-esemény
Élet, halál és háború az irodalomban - Gajda Péter előadása
Címkék: tananyag bölcsészet irodalom tanítás doktorandusz gajda péter
2018.10.30. 13:54
Gajda Péter
Magyar-latin szakos gimnáziumi tanár, 31 éve osztályfőnök, érettségi elnök, az Arany János Tehetséggondozó Program megyei programfelelőse. PhD kutatása során Auguste de Gerando francia történész Erdélyről szóló műveit vizsgálja.
Gajda Péter előadása a Pesti Bölcsész Akadémián:
Élet, halál és háború az irodalomban
2018. november 6, kedd 18:00
Milyen kérdésekkel szembesülhet egy gimnazista az olvasás során és az irodalomórán? Hogyan taníthatóak azok az összetett problémák, amikkel a szövegek foglalkoznak és amik a diákságot foglalkoztatják? Az előadásban elemzett, a tananyagból választott művek kiváló példák arra, hogy a poétikai-esztétikai megközelítés mellett etikai, filozófiai, szociológiai, szociálpszichológiai szempontból is megközelíthető egy-egy alkotás, és „az élet nagy kérdéseire” fogékony fiatalok vagy akár felnőttek számára talán épp így válik relevánssá egy-egy mű.
Facebook-esemény
Szeretet, megértés, nácizmus. A hasonlósági elvről - Horváth Dávid kurzusa
Címkék: kultúra előadás filozófia kurzus 19. század 20. század
2018.10.28. 14:39
Horváth Dávid
Az ELTE Filozófiatudományi Iskolájának Hermeneutikai programos doktorandusza vagyok, idén kezdem a harmadik évemet. Kutatási területeim közé tartozik a hasonlósági elv, 19-20. századi kontinentális filozófia, hermeneutika, Gadamer és Heidegger filozófiája.
Horváth Dávid kurzusa a Pesti Bölcsész Akadémián:
Szeretet, megértés, nácizmus. A hasonlósági elvről
Sokszor mondjuk, hogy egy embertársunkat csak a hozzá hasonlók, vele azonos képességekkel, szociális háttérrel, érdeklődési körrel stb. rendelkező emberek képesek megérteni, megismerni és elismerni. Talán ugyanennyire magátólértetődőnek tűnik, hogy a két fél közt meglévő hasonlóság nem csak az egymást-megértés megvalósulásának esélyeit javítja, hanem – bár tartja magát az „ellentétek vonzzák egymást” tételmondat is – a szeretet/szerelem vagy éppen egy közösség, egy „harmonikus párkapcsolat” boldogságáét is. A kérdés már csak az, hogy milyen veszélyeket rejt magában egy ilyesféle köznapi vélekedés. Előadásomban a hasonló a hasonlót érti meg és az ezzel szoros összefüggésben álló hasonló a hasonlót szereti elv több évezredes, elsősorban filozófiai történetét vizsgálom abból a szempontból, hogy vajon a hasonlósági elv mennyiben jelenthet szellemi táptalajt a „hasonszőrűek” politikai közössége számára a nem-hasonlók (akiket nem értünk meg és nem szeretünk) kizárásához és vegzálásához. E kérdés megválaszolásához olyan gondolkodókat (Lévinas, Adorno, Jonas, Girard) hívok segítségül, akik egyetértenek abban, hogy a hasonló a hasonlót érti meg/szereti elv a 20. századi történések tükrében végleg elvesztette ártatlanságát. Állításuk szerint ugyanis a hasonlósági elvet alapvető felelősség terheli a „mi-ti” vagy a „mi-ők” aszimmetrikus ellentétpárjaira épülő politikacsinálás modern katasztrófái miatt, mert ezeknek ismeretelméleti, ontológiai, filozófiai hátteret vagy éppen alátámasztást biztosított. Előadássorozatom második részében a hasonlósági elv ártatlanságának elvesztését követném nyomon, hogy aztán számot vessek azzal is, hogy vajon mennyiben lehetséges – az alapokat érintő kritikák ellenére – a hasonlósági elvre alapozni egy újfajta etikai gondolkodást, anélkül, hogy ismét központi szerephez jutna benne az antitetikus, kizáró jelleg.
I. 2018. november 5., hétfő 18:00
A hasonlósági elv - Bevezető
Az első órán a hasonlósági elvvel fogunk megismerkedni. Ez szerencsére nem igényel különösebb előkészületeket, a hasonlósági elv ugyanis a köznapi gondolkodásban mindenki számára ismert toposznak számít a hasonló a hasonlót érti meg állítás alakjában. Az első előadáson ennek a toposznak a filozófiai hátterét elemezzünk röviden néhány fontosabb idevágó fogalom tisztázásával (hasonlóság, azonosság, megértés, szerelem/szeretet. stb.), majd a „senki sem hős a komornyikja előtt” közmondás filozófiai/irodalmi adaptációinak (Goethe, Hegel, Schopenhauer) értelmezése mentén a hasonlósági elv részrehajló, kizáró (antitetikus) jellegének és ezzel párhuzamosan a „kicsinyítés” fogalmának vizsgálatát vezetjük elő.
Ajánlott olvasmányok:
Hegel, G. W. F. 1979. A szellem fenomenológiája. Ford. Szemere S.Akadémiai Kiadó, Budapest. 338-342.
Hegel, G. W. F. 1979. Előadások a világtörténet filozófiájáról. Ford. Szemere S.Akadémiai Kiadó, Budapest. 73-77.
II. 2018. november 12., hétfő 18:00
A hasonlósági elv (negyedik) fénykora és antitetikus jellege
A második órán a hasonlósági elv (negyedik) fénykorának, a 19. század első felének főbb, idevágó gondolatait elemezzük. Itt olyan szerzőkre térünk ki, mint Hegel, akinek egyik ifjúkori írásában (A kereszténységszelleme) a hasonlósági elv központi helyet foglal el, és, ami különösen fontos lesz, vonatkozásba állíttatik a szeretet és a hit fogalmaival. De röviden kitérünk a Világtörténetielőadásokés az Enciklopédia I.néhány passzusára is, amelyekben a hasonlósági elv szintén fontos szerephez jut. Ezután a hasonlósági elv kierkegaard-i értelmezéseit elemezzünk, különös tekintettel a Filozófiaimorzsákés a Szeretetcselekedeteicímű szövegekre. Ezekben a megértés és szeretet, valamint a hasonlóság kapcsolatát vizsgáljuk. E két szerző esetében, de különösen Hegelnél a hasonlósági elv alkalmazása néhol erőteljesen antitetikus színezetet ölt. Ennek fontos jele a „csak” szócska lesz – „csak (és kizárólag) egy hasonló tud egy hasonlót megérteni, a nem-hasonlók nem…” - és egyre inkább előtérbe kerülnek a politikai vonatkozások is.
Ajánlott olvasmányok:
Hegel, G. W. F. 1986. Frühe Schriften. Werke, Band 1. Suhrkampf, Frankfurt am Main. 317-419. (különösen: 380-87. 389-90. 393-97.)
Hegel, G. W. F. 1979. Előadások a világtörténet filozófiájáról. Ford. Szemere S.Akadémiai Kiadó, Budapest. 25-32.
Hegel, G. W. F. 1979. A filozófia tudományok enciklopédiájának alapvonalai : Első rész : A logika. Ford. Szemere S. Akadémiai Kiadó, Budapest. 55-59.
Kierkegaard, S. 2014. Az ismétlés, Félelem és reszketés, Filozófiai morzsák, A szorongás fogalma, Előszó.Ford. Soós A., Gyenge Z. Jelenkor, Pécs. 206-217
Kierkegaard, S. 1966. Der Liebe Tun. Eugen Diederichs, Düsseldorf – Köln. 11-20
III. 2018. november 19., hétfő 18:00
A hasonlósági elvvel kapcsolatos bizalomvesztés első jelei és az újabb „fénykor”
A harmadik órán olyan szerzőket vizsgálunk, akik a hasonlósági elvnek központi jelentőséget tulajdonítottak gondolkodásukban, ugyanakkor rendre jelentős kritikákat is megfogalmaztak vele szemben (Max Stirner, Nietzsche, Heidegger). Különös, hogy ennek ellenére vagy épp ezzel együtt a második világháború után sok fontos szerző vádolta meg őket azzal, hogy a nácizmus szellemi hátterének kiépítését segítették elő. E kritikák jogosságának megítélése érdekében e szerzők hasonlósági elv adaptációt vizsgáljuk, hogy aztán összevessük a náci- és proletárdiktatúrák „szellemi holdudvarának” politikai indíttatású adaptációival.
Ajánlott olvasmányok:
Stirner, M. (Schmidt, Gaspar)1848. Der Einzige und sein Eigentum. Phlipp Reclam, Leipzig. 100-111.
Nietzsche, F. Vidám tudomány. Ford. Romhányi Török G. Szukits, Szeged. A 111. és a 228. aforizma.
Nietzsche, F. 2004. Korszerűtlen elmélkedések. Ford. Bognár B. – Csatár B. – Czeglédi A. – Hidas Z. Atlantisz, Budapest. 131-140.
Heidegger, M. 2000. Reden und andere Zeugnisse eines Lebenswegen. Szerk. H. Heidegger, Gesamtausgabe 16. kötet. Vittorio Klostermann, Frankfurt am Main. 283-84; 306-307.
Heidegger, M. 2014. Überlegungen VII-XI. (Schwarze Hefte 1938–1939).Szerk. P. Trawny, Gesamtausgabe 95. kötet. Vittorio Klostermann, Frankfurt am Main. 405.
IV. 2018. november 26., hétfő 18:00
A hasonlósági elv megsemmisítő kritikája és aktualitása
A negyedik órán a hasonlósági elvet ért megsemmisítő kritikák főbb vonásait kutatjuk, mindvégig tekintetbe véve a hasonlósági elvvel kapcsolatos stirneri ellenérzést, amely az 1950-es 60-as években jelentkező kritika egyik legfontosabb előfutárának számít. A 20. század közepe táján jelentkező kritika (pl. Adornoé, Lévinasé, Jonasé, Gadameré és talán Girardé is) ugyanis noha a század borzalmaiból, népírtásaiból veszi motivációit, mégis egyezik a stirnerivel abban a vélekedésben, hogy a hasonlósági elv - antitetikus, kizáró és részlehajló jellege okán - szellemi, vagy ha úgy tetszik ismeretelméleti, pszichológiai hátteret biztosít a mindenkori politikai erőszaknak. Emiatt e szerzők a filozófiai gondolkodás teljeskörű reformját javasolják, méghozzá egy, a hasonlósági elv mellőzésén alapulót. Ezen az órán tehát ezeket a javaslatokat, kritikákat vesszük szemügyre, mindvégig szem előtt tartva azt a kérdést, hogy vajon e kritikák és 68 ellenére hogyan történhetett meg, hogy a közvélekedésben a hasonlósági elv máig megtartotta relevanciáját és magátólértetődőségét. Azt a kérdést sem kerülhetjük meg, hogy vajon mennyiben sikerülhet korunkban e fontos kihívásoktól nem meghátrálva, hanem azokat alapul véve egy újfajta etikai gondolkodást éppen a hasonlósági elvből kiindulva kidolgozni.
Ajánlott olvasmányok:
Lévinas, E. 1997. Nyelvésközelség. Ford. Tarnay L. Jelenkor, Pécs. 95-113.
Jonas, H. 1970. Wandel und Bestand. Vittorio Klostermann, Frankfurt am Main. 6-9; 16.
Adorno, T. W. – Horkheimer, M. 2011. A felvilágosodás dialektikája.Atlantisz, Budapest. 19-50. 56-63. 222-252.
Adorno, T. W. 1990. Zur Metakritik der Erkenntnistheorie : Drei Studien zu Hegel. Gesamelte Schriften, Band 5. Suhrkamp, Frankfurt am Main. 147-48.
Girard, R. 2015. Mi rejtve volt a világ teremtésétőlfogva. Ford. Lisztes G. Szalay G. L’harmattan, Budapest. 15-32.; 36-59. 429-441.
Gadamer, H.-G. 1984. Igazságésmódszer. Ford. Bonyhai G. Gondolat, Budapest.
171-173.; 188-190.; 240.
További olvasmányok:
Adorno, T. W. – Horkheimer, M. 2011. A felvilágosodás dialektikája.Atlantisz, Budapest.
Adorno, T. W. 1997. Jargon der Eigentlichkeit. Suhrkamp, Frankfurt am Main.
Adorno, T. W. 1966. Negative Dialektik. Suhrkamp, Frankfurt am Main.
Adorno, T. W. 1990. Zur Metakritik der Erkenntnistheorie : Drei Studien zu Hegel. Gesammelte Schriften, Band 5. Suhrkamp, Frankfurt am Main.
Arisztotelész 1882. Peri Psychés : Aristotle Psychology. Cambridge University Press, Cambridge.
Ágoston 2002. On the Trinity. Book 8–15. Ford. McKenna, S. Cambridge University Press, Cambridge.
Albertus Magnus 1894. Opera Omnia: Summae Theologiae. I. rész. Apud Ludovicum Vives, Párizs.
Athanasziosz, Szent 1991. „Az ige emberré válásáról”. in Szent Athanasziosz művei. Ford. Vanyó L. Szent István Társulat, Budapest.
Eckermann, J. P.1906. Conversations Of Goethe. Ford. Oyenford, J. G Bell. London
Eckhart Mester 1993. Deutsche Werke I. Ford. Quint, J. Bibliothek des Mittelalters, Band 20. Deutscher Klassiker, Frankfurt am Main. (Eckhart 1993a)
Eckhart, Mester 1993. Deutsche Werke II : Lateinische Werke.Ford. Quint, J. Bibliothek des Mittelalters, Band 21. Deutscher Klassiker, Frankfurt am Main.
Foucault, M. 2000. Szavak és dolgok. Ford. Romhányi Török G. Osiris. Budapest.
Gadamer, H.-G. 1984. Igazságésmódszer. Ford. Bonyhai G. Gondolat, Budapest.
Gergely, Nüsszai 2000. Homilies on the Beautitudes.Kominklijke Brill, Leiden.
Girard, R. 2015. Mi rejtve volt a világ teremtésétőlfogva. Ford. Lisztes G. Szalay G. L’harmattan, Budapest.
Goethe, J. W. 2004. Vonzások és választások.Ford. Vas I. Magvető Kiadó, Budapest.
Goethe, J. W. 2006. Faust. Ford. Jékely Z. – Kálnoky L.Európa könyvkiadó, Budapest.
Goethe, J. W. 1906. Conversations Of Goethe by Johann Peter Eckermann Ford.
Goethe, J. W. 1948. Briefe und Gespräche.Gedenkausgabe der Werke, Band 16. Artemis, Zürich.
Goethe, J. W. 2008. Briefe – 23. Mai 1864 – 30. Dezember 1772. Historisch-Kritische Ausgabe Band 11. AcademieVerlag, Berlin.
Hegel, G. W. F. 1979. A filozófia tudományok enciklopédiájának alapvonalai : Első rész: A logika. Ford. Szemere S. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Hegel, G. W. F. 1979. Előadások a világtörténet filozófiájáról. Ford. Szemere S.Akadémiai Kiadó, Budapest.
Hegel, G. W. F. 1979. A szellem fenomenológiája.Ford. Szemere S.Akadémiai Kiadó, Budapest.
Hegel, G. W. F. 1986. Frühe Schriften. Werke, Band 1. Suhrkampf, Frankfurt am Main.
Heidegger, M. 2004. Lét és idő. Ford. Vajda M. – Angyalosi G. – Bacsó B. – Kardos A. – Orosz I. Osiris, Budapest.
Heidegger, M. 1993. Schellingértekezéseazemberiszabadságlényegéről (1809). Ford. Boros G. T-Twins, Budapest.
Heidegger, M. 1993. Die Grundbegriffe der Antiken Philosophie. Szerk. F.-K. Blust. Gesamtausgabe 22. kötet. Vittorio Klostermann, Frankfurt am Main. [GA 22.]
Heidegger, M. 2000. Reden und andere Zeugnisse eines Lebenswegen. Szerk. H. Heidegger, Gesamtausgabe 16. kötet. Vittorio Klostermann, Frankfurt am Main. [GA 16.]
Heidegger, M. 2014. Überlegungen VII-XI. (Schwarze Hefte 1938–1939).Szerk. P. Trawny, Gesamtausgabe 95. kötet. Vittorio Klostermann, Frankfurt am Main.
Jonas, H. 1970. Wandel und Bestand. Vittorio Klostermann, Frankfurt am Main.
Kant, I. 1997. Az ítélőerő kritikája. Ford. Papp Z. Ictus, Budapest.
Kierkegaard, S. 1976. Philosophische Brosamen und Unwissenschaftliche Nachschrift. Ford. Diem(?), H. Deutscher Taschenbuch, München.
Kierkegaard, S. 2009. Concluding Unscientific Postscript to the Philosophical Crumbs. Ford. Hannay A. Cambridge University Press, Cambridge.
Kierkegaard, S. 2012. Építő keresztény beszédek. Ford. Bohács Z. , Molnár A. WJLF, Budapest.
Kierkegaard, S. 2014. Az ismétlés, Félelem és reszketés, Filozófiai morzsák, A szorongás fogalma, Előszó.Ford. Soós A., Gyenge Z. Jelenkor, Pécs.
Kierkegaard, S. 1966. Der Liebe Tun. Eugen Diederichs, Düsseldorf – Köln.
Kranz, W. 1949. Empedokles – Antike Gestalt und romantische Neuschöpfung. Artemis, Zürich.
Lévinas, E. 1997. Nyelvésközelség. Ford. Tarnay L. Jelenkor, Pécs.
Lévinas, E. 1999. Teljesség és Végtelen. Ford. Tarnay L. Jelenkor, Pécs.
Müller, C. W. 1965. Gleiches zu Gleichem: Ein Prinzip frühgriechischen Denkens. Otto Harrassowitz, Wiesbaden.
Nietzsche, F. 1996. Adalék a morál genealógiájához. Ford. Romhányi Török G. Holnap, Győr.
Nietzsche, F. 2004. Korszerűtlen elmélkedések. Ford. Bognár B. – Csatár B. – Czeglédi A. – Hidas Z. Atlantisz, Budapest.
Nietzsche, F. Vidám tudomány. Ford. Romhányi Török G. Szukits, Szeged.
Nietzsche, F. 1988. Nachgelassene Fragmente 1885-1887.Kritische Studeienausgabe, Band 12. DTV, München. [KSA 12.]
Parmenidész–Empedoklész 1985. Töredékek. Ford. Steiger K. Gondolat, Budapest.
Platón 2001. Philébosz. Ford. Horváth J. Atlantisz, Budapest.
Platón 2004. Állam. Ford. Steiger K. Atlantisz, Budapest.
Plótinosz 1984. Porphery ont the life of Plotinus and the order of his books:Enneads I. 1–9Harvard Uni. Press., Cambridge Massachusetts. [Plótinosz 1984a]
Plótinosz 1984. Enneads V. 1–9Harvard Uni. Press., Cambridge Massachusetts. [Plótinosz 1984b]
Schelling, F. W. J. 1992. Filozófiai vizsgálódások az emberi szabadság lényegéről és az ezzel összefüggő tárgyakról.T-Twins, Bp.
Schmitt C. 2001. State, Movement, People (1933) – The Question of Legality (1950)Ford. Draghici, S. Plutarch, Corvallis.
Schneider, A. 1923. „Der Gedanke der Erkenntnis des Gleiches durch Gleichen in antiker und patristischer Zeit”. In Abhandlungen zur Geschichte der Philosophie des Mittelalters. Aschendorff, Münster.
Schopenhauer, A. 2002. A világ mint akarat és képzet. Ford. Tandori D. Osiris, Budapest.
Sextus Empiricus, 1842. Προς Mαθηματικους, Berlin.
Sextus Empiricus.2001. GegendieWissenschaftler1–6. Ford. Jürß, F. Königshausen & Neumann, Würzburg.
Sextus Empiricus. 2005. Against the Logicians. Ford. Bett, R. Cambridge University Press, Cambridge.
Stirner, M. (Schmidt, Gaspar)1848. Der Einzige und sein Eigentum. Phlipp Reclam, Leipzig.
Tamás, Aquinói, 1951. Commentary on Aristotle’s de AnimaFord. Foster, K. – Humphries, S. Yale Uni. Press, New Heaven.
Facebook esemény
A Pesti Bölcsész Akadémia 2018/2019 őszi félévének programja
Címkék: kultúra történelem előadás irodalom színház nyelvészet filozófia esztétika kurzus irodalomtudomány bölcsészet doktorandusz ELTE BTK bölcsész akadémia
2018.10.13. 23:21
Pesti Bölcsész Akadémia
2018/2019. őszi
Budapest, ELTE BTK, Ifjúsági épület III. 1.
- október 4. csütörtök*
19.00 Technika és test a 20. sz. első harmadának magyar költészetében – Konkoly Dániel
- október 16. kedd
18.00 A modern Dél-Korea hagyományai I.
Hell Joseon – a modern koreai társadalom paradoxonjai – Kovács Ramóna
- október 17. szerda
18.00 Radikális bábszínház I.
A bábszínház politikussága – Tóth Réka Ágnes
- október 24. szerda
18.00 Radikális bábszínház II.
Az Orfeo Együttes története – Tóth Réka Ágnes
- november 5. hétfő
18.00 Szeretet, megértés, nácizmus. A hasonlósági elvről I.
A hasonlósági elv. Bevezető – Horváth Dávid
- november 6. kedd
18.00 Élet, halál és háború az irodalomban – Gajda Péter
- november 7. szerda
18.00 Radikális bábszínház III.
A felnőtt bábelőadások rekonstrukciójának bemutatása – Tóth Réka Ágnes
- november 12. hétfő
18.00 Szeretet, megértés, nácizmus. A hasonlósági elvről II.
A hasonlósági elv (negyedik) fénykora és antitetikus jellege – Horváth Dávid
- november 13. kedd
18.00 A modern Dél-Korea hagyományai II.
A hagyományos kultúra helye a modern Koreában – Kovács Ramóna
- november 14. szerda
18.00 Radikális bábszínház IV.
Párhuzamos történetek – Tóth Réka Ágnes
- november 15. csütörtök*
19.00 A legbikább bika. A metafora a nyelvészetben – Evellei Kata
- november 19. hétfő
18.00 Szeretet, megértés, nácizmus. A hasonlósági elvről III.
A hasonlósági elv iránti bizalomvesztés és az újabb „fénykor” – Horváth Dávid
- november 21. szerda
18.00 „This is America”: faj és etnikum a jelenkori USA-ban I.
Isten hozott Amerikában! – Pesenyánszki Bence
- november 22. csütörtök*
19.00 Kitaszítottak és törvényen kívüliek a középkori Izlandon – Gyönki Viktória
- november 26. hétfő
18.00 Szeretet, megértés, nácizmus. A hasonlósági elvről IV.
A hasonlósági elv megsemmisítő kritikája és aktualitása – Horváth Dávid
- november 27. kedd
18.00 A modern Dél-Korea hagyományai III.
A koreai gasztronómia szépsége és érdekessége – Kovács Ramóna
- november 28. szerda
18.00 Az antifilozófia kísértése I.
A felvilágosodás tematikája Ciorannál – Sárkány Álmos
- december 3. hétfő
18.00 „This is America”: faj és etnikum a jelenkori USA-ban II.
A Fekete Elnök – Pesenyánszki Bence
- december 5. szerda
18.00 Az antifilozófia kísértése II.
„Búcsú a filozófiától” – Sárkány Álmos
- december 10. hétfő
18.00 „This is America”: faj és etnikum a jelenkori USA-ban III.
Az amerikai álom, és az amerikai valóság – Pesenyánszki Bence
- december 11. kedd
18.00 A modern Dél-Korea hagyományai IV.
Egy 21. századi koreai vallási sokszínűsége – Kovács Ramóna
- december 12. szerda
18.00 Az antifilozófia kísértése III.
Lehetséges-e az „antifilozófia”? – Sárkány Álmos
- december 17. hétfő
18.00 „This is America”: faj és etnikum a jelenkori USA-ban IV.
A faji kérdés nem vész el, csak átalakul – Pesenyánszki Bence
- december 19. szerda
18.00 Az antifilozófia kísértése IV.
Cioran mint „automata” – Sárkány Álmos
- január 7. hétfő
18.00 Open Access: nyílt tudomány mindenkinek I.
Változó tudományos kommunikáció – Bilicsi Erika
- január 14. hétfő
18.00 Open Access: nyílt tudomány mindenkinek II.
Nyílt hozzáférés a gyakorlatban – Bilicsi Erika
- január 21. hétfő
18.00 Open Access: nyílt tudomány mindenkinek III.
A tudományos eredmények mérése – Bilicsi Erika
- január 28. hétfő
18.00 Open Access: nyílt tudomány mindenkinek IV.
Információáradat – Bilicsi Erika
*Külső helyszín: FUGA, kezdés 19 órakor!
Jelmagyarázat:
A szöveg öröme – irodalmi előadások
Múlt és jövő között – történelmi előadások
A gondolat határán – esztétikai, filozófiai, művészettörténeti előadások
Ezerarcú nyelvészet – nyelvészeti előadások
További részletek:
http://pestibolcseszakademia.blog.hu
https://www.facebook.com/BolcseszAkademia/