Szántó Rita

Szántó Rita az ELTE Filozófiatudományi Doktori Iskolájának másodéves hallgatója Fenomenológia programon. Kutatási területe Nietzsche örök visszatérés-koncepciója.

Szántó Rita kurzusa a Pesti Bölcsész Akadémián:

A narratív identitás elméletei

A narratív identitáselméletek szerint személyes azonosságunk kérdéseit érdemes a narratívák tárgyalása során használt terminológiai keretben vizsgálni. Leegyszerűsítve ez olyasmit jelent, hogy amikor arról gondolkodunk, hogy kik is vagyunk mi, akkor sok egyéb szempontnál döntőbb szerepet játszik az, hogy milyen történeteket mesélünk magunkról, milyen kontextusból értjük meg életünk eseményeit. A narratív identitás elméletek a 20. században jelennek meg, válaszkísérletekként az ekkori gondolkodás- és eszmetörténetben kialakult különféle „törésekre”, mint a korábbi azonosságelméletek sikertelensége, a pszichoanalízis megjelenése és a történelmi traumák következtében felbomló és átalakuló énfogalom. A narratív identitás elméletei olyan kérdésekre is keresik a választ, hogy az egyén tapasztalata és az idő szerkezete, valamint az én tapasztalható felszíne és belső magva hogyan ágyazható összefüggésbe. A kurzus a narratív identitással foglalkozó fontosabb szerzők (Ricoeur, MacIntyre, Tengelyi) főbb szövegein keresztül nyújt betekintést ezekbe a témákba.

2019. március 13., szerda 18.00

Bevezetés a narratív identitás alapproblémáiba

Az első alkalommal a narratív identitás fogalmát járom körül és kialakulásának kontextusát tárgyalom. Kitérek arra, hogy miért fontos a narratív identitás gondolata, milyen elméleti problémákat hivatott megoldani, és hogy mennyiben jelent újdonságot az énről kialakult korábbi elméletekhez képest.

2019. március 20., szerda 18.00 ÚJ HELYSZÍNEN! ELTE BTK 'A' Épület fszt. 047!

A narratív identitás elméletei 1. MacIntyre és Ricoeur

MacIntyre és Ricoeur is a jellem egységét az elbeszélés egységére alapozzák, és ebből származtatják a személyes azonosságot. MacIntyre-nek erre az egységre a hagyományba ágyazottság megértéséhez és a jó emberi élet eszméjének elgondolásához van szüksége, Ricoeur pedig az ember azonossága és a tárgyak azonossága közötti különbséget, és az én dologi és erkölcsi aspektusának egységesítését helyezi középpontba.

2019. március 27., szerda 18.00 ÚJ HELYSZÍNEN! ELTE BTK 'A' Épület fszt. 047!

A narratív identitás elméletei 2. Ricoeur Idő és elbeszélés

Ricoeur narratív identitás elméletének egyik fő motivációját az idő megértésének problémája adja. Az idő értelmezésének két nagy hagyományát különíti el az e témával foglalkozó fő művében az Idő és elbeszélésben. Az első hagyomány Arisztotelészhez és Kanthoz köthető, ez lenne az idő kozmológiai értelmezése. Arisztotelész például az időt az embertől kvázi függetlenül a mozgáson keresztül határozza meg. A másik értelmezés a pszichológiai idő lenne, melynek lényege az ember „szubjektív” időérzékelése. Ide tartozik például Szent Ágoston és Husserl időelmélete. Ricoeur Heidegger időelméletét is bemutatja, mint ami e két felfogás között próbál szintézist teremteni sikertelenül. Ez után próbálja a narratív identitás elméletével orvosolni a felmerülő problémákat.

2019. április 3., szerda 18.00 ÚJ HELYSZÍNEN! ELTE BTK 'A' Épület fszt. 047!

A narratív identitás elméletei 3. Tengelyi Élettörténet és sorsesemény

Az előadássorozatot Tengelyi vonatkozó elméletével zárnám, aki az értelemképződés és az értelemrögzítés kettősségével értelmezi újra a narratív identitás problémakörét. A sorsesemény fogalmát bevezetve arra helyezi a hangsúlyt, hogy az önazonosság, mint az elbeszélés kerete meghasadhat és felnyílhat. Tengelyi szerint az én helyettesíthetetlenségét nem az elbeszélt történetből, hanem ezekből az eseményekből származtathatjuk.

Ajánlott olvasmányok:

MACINTYRE, Alasdair Az erény nyomában, Ford. Bíróné Kaszás Éva. Osiris, Budapest, 1999.
RICOEUR, Paul Time and Narrative, Ford. Kathleen Blamey, David Pellauer, The University of Chicago Press, Chicago and London, 1990.
TENGELYI László „Élettörténet és önazonosság” in: Élettörténet és sorsesemény, Atlantisz, Budapest, 1998. 13-48. o.
TENGELYI László, „Értelemképződés és sorsesemény: Marc Richir és a diakritikai fenomenológia” in: Élettörténet és sorsesemény, Atlantisz, Budapest, 1998. 193-215. o.

Facebook esemény