Kovács Ramóna

Kovács Ramóna jelenleg a Koreai Tanszék tanársegédjeként nyelvet oktat, valamint hagyományos és modern koreai kultúrával kapcsolatos órákat tart. Ezen kívül a győri Révai Gimnáziumban 2 éve elindította a koreai nyelv és kultúra szakkört, amely középiskolások számára hivatott új ismereteket nyújtani ezen távoli országról. Koreában több alkalommal járt és hosszú ideig is tartózkodott, előadásainak egy része saját élményeken alapszik. Kutatása során főleg a nőket érintő kérdésekkel, illetve a hagyományos és modern összeférhetőségével/összeférhetetlenségével foglalkozik.

Kovács Ramóna kurzusa a Pesti Bölcsész Akadémián:

A modern Dél-Korea hagyományai

Millió kérdés merülhet fel bárkiben, aki koreaiakkal barátkozik, vagy velük dolgozik, esetleg a kultúrájuk egy része vonzó számukra. Megismerkedni egy másik kultúrával mindig új gondolkodásmódra ösztönözheti az embert, különösen amikor egy ennyire távoli, sokszor megérthetetlennek tűnő országról van szó. Tényleg mindennap eszik kimcsit egy koreai? Minden koreai buddhista? Miért tapadnak mindig az okostelefonjukra? Mi ez a furcsa hangsúly, amivel udvariaskodásukban beszélnek? Miben más egy idős és egy fiatal nyelvhasználata? Mi van a Gangnam style-on túl? Hozd el a kérdésedet, és próbáljuk megválaszolni együtt!

I. 2018. október 16., kedd 18:00

Hell Joseon – a modern koreai társadalom paradoxonjai

"Hell" mint pokol és "Joseon" mint a leghosszabb koreai királyság neve az elmúlt években került be a koreai fiatalok szavajárásába. A kifejezés azonban több egy szlengnél – a fiatalok rengeteg kérdését fogalmazza meg két szóban, azt a kritikát és kötöttséget, ami tovább mélyíti a mostani Koreában a generációk közötti szakadékot.

II. 2018. november 13., kedd 18:00

A hagyományos kultúra helye a modern Koreában

Érdekes, hogy Korea a hagyományok földjeként és internet-nagyhatalomként is ismert. De vajon hogyan fér meg ez a kettő? Tud létezni egymás mellett egyáltalán? A koreai nemzeti kincs örökség program biztosítja, hogy fontos hagyományok maradjanak életben, míg az átlagember felgyorsuló életéből ezek fokozatosan kivesznek, a hozzá kapcsolódó szókincs pedig lassan elfelejtődik.

III. 2018. november 27., kedd 18:00

A koreai gasztronómia szépsége és érdekessége

A mozikban és televízióban bemutatott filmek és sorozatok egyre többet mutatnak meg Magyarországon a Koreát kevésbé ismerő nézők számára is. A hagyományos kultúra egyik legbiztosabban megmaradt elemei az ételek. Sok közmondás, szófordulat kapcsolódik a gasztronómiához. A koreai fogások mint a K-brand egyik szerves eleme, egyre nagyobb népszerűségre tesznek szert mindenfelé a világban, pedig több jellemzője szokatlan vagy akár furcsa is lehet a külföldiek számára.

IV. 2018. december 11., kedd 18:00

Egy 21. századi koreai vallási sokszínűsége

Kevesen tudják, de Koreában a kereszténység napjainkra akkora méreteket öltött, mint a buddhizmus – noha nem történelmét tekintve, hiszen ezen felemelkedés alig 100 éve kezdődött meg. Ugyanakkor erkölcsi kódexnek a kínai eredetű konfucianizmus számít, amely még a modern ember életében is meghatározó. De a kínai állatövi jegyeken alapuló jóslás, számmisztika és egyéb babonák is tovább színesítik a koreaiak hiedelemvilágát.

Ajánlott olvasmányok:

Andrew C. Nahm: Korea: Tradition & Transformation: a History of the Korean People. Hollym, 1996.
Donald L. Baker: Korean Spirituality. University of Hawaii Press, 2008.
James Huntley Grayson: Korea: A Religious History. Psychology Press, 2002.
Martina Deuchler: The Confucian Transformation of Korea: A Study of Society and Ideology. Harvard Univ Asia Center, 1992.
Michael J. Seth: A History of Korea: From Antiquity to the Present. Rowman & Littlefield Publishers, 2010.

További fontos szerzők munkái:
Laurell Kendall
Yoon Hong-key
Boudewijn Walraven
Daniel Kister

Folyóiratok:
Koreai Journal (számai elérhetők a Koreai Tanszék könyvespolcain)
Koreana (számai elérhetők a Távol-Keleti Intézet Könyvtárában,
illetve online: https://koreana.or.kr/home/homeIndex.do)

Facebook-esemény

Tóth Réka Ágnes

Tóth Réka Ágnes színházi dramaturgként dolgozik gyerek-és felnőttelőadásokban egyaránt. A Színház- és Filmművészeti Egyetem doktorjelöltje, kutatási témája a magyar politikai bábszínház egyik elfeledett szegmensét tárja fel.

Tóth Réka Ágnes kurzusa a Pesti Bölcsész Akadémián:

Radikális bábszínház

Politikai bábszínház a hatvanas évek végén Budapesten. Egy csapat fiatal képzőművész, akik cselekvési alternatívákat kerestek és a bábot találták meg. Öt éven át játszották előadásaikat Orfeo Együttes néven, de eddig semmilyen összefoglaló tanulmány nem született róluk. Politikai bábszínház, nyílt protestálás nélkül. Rejtett szembenállás és rendszerkritika: kurzusomban azokat az előadásrekonstrukciókat mutatom be, amelyeket az alkotók memoárjai és tárgyi emlékeik alapján rögzítettem.

I. 2018. október 17., szerda 18:00

A bábszínház politikussága

Miért a báb és miért a politika? Történeti áttekintés, amely során a magyar bábszínház kialakulásától keresem azokat a példákat, amelyek a politikai bábszínházig vezetnek el: a vásári bábjáték szatírájától a politikai performanszig.

II. 2018. október 24., szerda 18:00

Az Orfeo Együttes története

Hatvanas évek Európában, hatvanas évek a szocializmusban, hatvanas évek Budapesten. Egy csapat képzőművész a báb felé fordul, megalakítják az Orfeo Együttest és felépítenek két házat Pilisborosjenőn—közösségi kísérlet, művészetkritika, színházi avantgárd.

III. 2018. november 7., szerda 18:00

A felnőtt bábelőadások rekonstrukciójának bemutatása

A Philter-módszer segítségével rekonstruálom a csapat előadásait, amelyeket sosem vettek fel, szövegkönyveiket nem archiválták. Az oral history interview az egyetlen módja ilyenkor annak, hogy ezeket az előadásokat rögzítsük, a visszaemlékezések segítségével rögzíthetjük ezeket az előadásokat, amelyek nem kerülhettek be a színházi kánonba.

IV. 2018. november 14., szerda 18:00

Párhuzamos történetek

A hatvanas évek végén New York-ban is megalakult egy csapat, akik a képzőművészettől indultak el a bábszínház felé. Peter Schumann színháza egy különleges kísérlet arra, amit a magyar csapat már nem tudott folytatni: ötven évig működtetni egy független, politikai színházat, ahol tavaly nyáron két hónapot is eltölthettem—az ő történetük máig él.

Ajánlott olvasmányok:

Götz Eszter: Teremtett lények, Malgot István szobrai, Budapest, Kláris Kiadó 2012
Nánay István: Az Orfeo ügy Beszélő,1998/3
http://www.c3.hu/scripta/beszelo/98/05/15nan.htm
Ring Orsolya: Alternatív művészeti mozgalmak az 1970-es években: az Ofeo-ügy
http://www.archivnet.hu/politika/alternativ_muveszeti_mozgalmak_az_1970es_evekben_az_orfeougy.html
http://epa.oszk.hu/00900/00995/00015/pdf/ringo08-3.pdf

Facebook esemény

Pályázati felhívás

Meghosszabbított határidő: 2019. 01. 31.

Kurzustartási lehetőség a Pesti Bölcsész Akadémián

(2018/2019. tavaszi félév)

Kedves doktorandusz és doktorjelölt hallgatótársunk!

Pályázati felhívásunk a Pesti Bölcsész Akadémia 2018/2019-es tanév tavaszi félévének előadói pozícióit hirdeti meg.

Az ELTE BTK nyilvános előadás-sorozata nyitott egyetemként működik, amelynek célközönsége nem csak szakmabeli, a karon kívülről vagy az egyetem és a kar más tudományterületeiről is várható érdeklődő közönség a középiskolástól a nyugdíjas korosztályig. A Pesti Bölcsész Akadémia legfontosabb célja továbbra is az, hogy közérthető módon felhívja a figyelmet arra, hogy miben rejlik a humán tudományok öröme, vagyis bemutassa a szélesebb közönség számára is vonzó témákat, kutatásokat. A korábbi félévekben működő rendszer szerint idén is a Kar összes Doktori Iskolájából várjuk a jelentkezőket.

A sikeres pályázók a PBA tizenharmadik, 2018/2019-es tavaszi szemeszterének előadói lesznek. Feladataik teljesítése esetén a tudományos modulba tartozó kreditben részesülhetnek, amelyet az ELTE Bölcsészettudományi Doktori Tanácsa garantál.

A jelentkezés feltételei:

A pályázók valamely bölcsészettudományi doktori képzés résztvevőiként jelentkezhetnek a nagyközönség érdeklődésére számot tartó, populáris témákkal. A pályázat kizárólag az űrlap hiánytalan kitöltésével fogadható el. A pályázatokat a PBA szervezői, a témának megfelelő iskola felelősei és az adott Doktori Iskola vezetője bírálja el.

A tematikának tartalmaznia kell:

- a téma rövid bemutatását;

- a kurzus célját és felépítését;

- az egyes előadások címét és rövid absztraktját (Az előadások szólhatnak az előadó saját kutatási témájáról vagy más, a hallgatóság számára vonzó tárgyról. Lehetnek összefüggőek, de vizsgálhatnak különböző témákat is, amennyiben egy összefüggő kurzust alkotnak.);

- a kurzus háttérirodalmát, amely rálátást biztosít a kurzus szakirodalmi hátterére, és amely nem a hallgatóság számára ajánlott olvasmánylistával azonos;

- egy olvasmánylistát a hallgatóság számára (szépirodalmi művek, alapvető szakirodalmi munkák).

A kiindulási alap minden téma esetén hangsúlyosan a gimnáziumi tananyag, amely közös ismeretként feltételezhető mind a bölcsészettudományokban kevésbé jártas érdeklődőknél, mind a Kar BA-s, MA-s hallgatóinál mint potenciális közönségnél.

A jelentkezéshez szükséges egy szaktanár ajánlása és támogató aláírása, aki a pályázatot pozitív elbírálásra ajánlja.

Előnyben részesülnek az ELTE BTK jogviszonnyal rendelkező doktorandusz hallgatói.

(Más egyetemek doktori hallgatói és a kar doktorjelöltjei is jelentkezhetnek, azonban részvételüket a programban – és az óratartási kreditet – magas számú jelentkezés esetén nem feltétlen tudjuk garantálni.)

Az előadó jelentkezéssel vállalt feladatai:

- Kurzustartás: 4 előadás, azaz egy kurzus megtartása, s annak előkészítésében és reklámozásában való aktív részvétel. Van lehetőség kombinált kurzus tartására is, amelynek során 2 előadó állítja össze és tartja meg közösen a kurzust   4-6 alkalom során (2-2 előadás tartása esetén kredit biztosítása nélkül VAGY 3-3 előadás és a társelőadó előadásain részvétel esetén kredit biztosításával).

- Egy előadás 90 perces: 60-70 perc előadás, 20-30 perc vita, beszélgetés. Amennyiben a téma megkívánja vagy lehetőséget nyújt rá, igény szerint az előadás szeminárium formájában is megtartható. Arra az esetre, ha a 60-70 perces előadás után nem alakulna ki beszélgetés, készüljön az előadó (a max. 90 perc kitöltéséig) további ismeretátadásra!

- A szemeszter elején az előadókkal való egyeztetés alapján elkészülő programban meghatározott időpontok a program meghirdetése után nem változtathatók meg, és csak különösen indokolt esetben maradhatnak el, ez esetben pedig a pótlás kötelező a teljesítés feltételeként.

- Az előadó saját előadását maga is minden általa elérhető fórumon hirdeti, ezzel részt vesz a közönségszervezésben.

- Az online felületek feltöltéséhez szükséges rövid bemutatkozást és a kurzus bemutatásához szükséges anyagokat az előadó a jelentkezésében eljuttatja hozzánk.

- Vállalja esetlegesen egy, a fenti alkalmakon kívüli előadás megtartását. Külső előadásainkra művelődési központokban, kulturális intézményekben, színvonalas felolvasóprogramokat kínáló kávézókban szokott sor kerülni.

- Előzetes megbeszélés esetén az előadó hozzájárulásával lehetőség nyílhat az előadások online közvetítésére is.

A felsorolt feladatok elmulasztása a kredit elvesztésével jár, és arról minden esetben értesülést szerez az aktuális Doktori Iskola vezetése is.

Meghosszabbított jelentkezési határidő:  2019. január 31.

A jelentkezéseket az űrlap kitöltésével lehet eljuttatni a szervezőkhöz, amely elérhető a linkre kattintva.

A Pesti Bölcsész Akadémia előadásai az ELTE BTK kampuszán, elsősorban a Doktori Kiválósági Központban (Ifjúsági épület, III. 1.) hangzanak el.

Budapest, 2018. december 2.

a Pesti Bölcsész Akadémia szervezői

Magyar Krisztina

Magyar Krisztina az ELTE Irodalomtudományi Doktori Iskola amerikanisztika programjának hallgatója. A kognitív metaforaelmélet érdekli, doktori kutatási területe Martin Luther King beszédeinek és prédikációinak kognitív szempontú megközelítése.

Magyar Krisztina kurzusa a Pesti Bölcsész Akadémián:

Martin Luther King szövegek fénytörésében

Épp ötven éve annak, hogy Martin Luther Kinget, az amerikai polgárjogi mozgalom egyik vezéralakját meggyilkolták. Mindössze harminckilenc éves volt. Rövid politikai és lelkészi karrierje során az erőszakmentesség „fegyverével” harcolt a faji megkülönböztetés, a szegénység és a militarizmus ellen. Politikai meggyőződését, az emberi kapcsolatokról, az igazságos társadalomról vallott nézeteit beszédekben, prédikációkban, publicisztikákban és könyv terjedelmű egyéb írásokban fogalmazta meg. King neve természetesen nem ismeretlen számunkra, és az általa képviselt eszmékről is legalább hallottunk már. A vizsgálódás fókuszába először a King-szövegek fordításának és kiadásának „történetét” helyezi, majd a kurzus második felét bizonyos szövegtani, retorikai, fordítástechnikai kérdések megválaszolásának szenteljük. King magyar fordításai sok érdekes kérdést vetnek fel. Például milyen üzenetet közvetíthettek a Kádár-korszak olvasói számára az 1973-ban kiadott szövegek? Vagy konkrétan a szövegeket nézve, miért olyan fontosak a metaforák egy King-szöveg fordítója számára? Milyen szerepet játszanak a szövegértelmezésben, mind a fordítói, mind az olvasói oldalon? Miért lényegesek a metaforák retorikai funkciói a fordítás szempontjából? A kurzus igyekszik választ adni többek között ezekre a kérdésekre, valamint fórumot teremteni újabb, a hallgatóság által felvetett kérdések megvitatásának.

I. 2018. május 14., hétfő 18.00
A King-szövegekről: műfajok, témák, magyar fordítások

Az előadás áttekintést nyújt a King nevéhez köthető szövegek műfajáról és a King által tárgyalt fontosabb témákról. Ezután áttekinti a jelen pillanatban rendelkezésre álló magyar fordításokat.

II. 2018. május 23., szerda 18.00
King szerepei saját szövegeinek tükrében

Az előadás néhány, magyarul is olvasható King-szöveg segítségével azt vizsgálja, hogy mit árulnak el King írásai saját politikai szerepértelmezéséről. 

III. 2018. május 30., szerda 18.00
King a Kádár-korszakban 

Az előadás az 1973-ban megjelent fordításkötettel foglalkozik, hogy milyennek láttatják Kinget és Amerikát a válogatott szövegek és a könyv képanyaga együttesen.

IV. 2018. június 6., szerda 18.00
Életrajzok: ki volt Martin Luther King?

Az előadás áttekinti az amerikai King-életrajzírás történetét: kik és hogyan írtak eddig Kingről, írt-e King önéletrajzot?

Szakirodalom

Carson, Clayborne (ed.). (1998). The Autobiography of Martin Luther King, Jr.
Garrow, David J. (1988). Bearing the Cross: Martin Luther King, Jr., and the Southern Christian Leadership Conference. New York: Vintage Books.
Kövecses Zoltán. (2010). Metaphor. A Practical Introduction. New York: Oxford University Press.
Lischer, Richard. (1995). The Preacher King. Martin Luther King Jr. and the World that Moved America. New York / Oxford: Oxford University Press.
Oates, Stephen B. (1983). Let the Trumpet Sound: the Life of Martin Luther King, Jr. New York / Scarborough: New American Library.
Taylor, Branch. (1988). Parting the Waters: America in the King Years, 1954-1963. New York / London: Simon and Schuster.
Taylor Branch. (1998). Pillar of Fire: America in the King Years, 1963-65. New York: Simon and Schuster.
Taylor Branch. (2007). At Canaan’s Edge: America in the King Years, 1965-68. New York: Simon and Schuster.
Washington, James Melvin (ed.) (1986). A Testament of Hope. The Essential Writings of Martin Luther King, Jr. San Francisco: Harper & Row. 

Olvasmányok

King, Martin Luther King, Jr. (1968). The Trumpet of Conscience. New York: Harper & Row.
King, Martin Luther, Jr. (1964). Stride Toward Freedom. New York: Harper & Row.
King, Martin Luther, Jr. (1964). Why We Can’t Wait. New York / Toronto: The New American Library.
King, Martin Luther, Jr. (1967). Where do we go from here: Chaos or Community? New York [etc.]: Harper & Row.
King, Martin Luther, Jr. (1986). Strength to Love. Glasgow: Collins.
King, Martin Luther, Jr. (2015). Erő a szeretethez [ford. Bozai Ágota]. [s.l.]: Casparus Kiadó.
King, Martin Luther. (1973). Nem hallgathattam. Budapest: Gondolat.
King, Martin Luther. (2010). A reménység testamentuma: válogatás [ford. Bertha Zoltán et al.]. Debrecen: Debreceni Református Hittudományi Egyetem Internátusa.

Facebook-esemény

Gyönki Viktória

Gyönki Viktória a Károli Gáspár Református Egyetemen szerzett történész diplomát, majd elvégezte a Viking and Medieval Nordic Studies MA programot Izlandon és Norvégiában. Jelenleg az Eötvös Loránd Tudományegyetem Történelemtudományi Doktori Iskolájának doktorjelöltje. 

Gyönki Viktória kurzusa a Pesti Bölcsész Akadémián:

Gísla saga - Egy középkori izlandi történet elemzése

A kurzus célja, hogy megismertesse a hallgatókkal a skandináv irodalom egy szeletével, az izlandi sagákkal. Társadalom- és kultúrtörténeti elemzésünk középpontjában a Gísla saga fog állni, amely Bernáth István fordításában magyarul is olvasható.

A kurzus bevezető jellegű elemzést kínál a középkori izlandi irodalomba. Választ keresünk arra, hogy milyen típusú források a sagák, és hogyan használhatóak társadalom- és kultúrtörténeti elemzéshez. A kurzus első előadása tehát egy általános bevezetés lesz, amely során a hallgatók képet kapnak a sagák keletkezéséről és fennmaradásáról.
A kurzus hátra lévő részében egy nemzetségi sagára fogunk koncentrálni - ennek elolvasása elengedhetetlen a kurzus követéséhez. A kurzus során behatóan megismerkedünk a szöveggel, és mindazzal, amely irodalom- és társadalomtörténeti szempontból ismert. A Gísla saga egyike azon történeteknek, amelynek főszereplőre egy törvényen kívüli, azaz kitaszított férfi. Közösséghez való viszonya legalább olyan meghatározó, mint családtagjaihoz, ezért ezen két szempont meghatározó lesz elemzésünk során.

I. 2018. május 15. kedd 18:00

Bevezetés az óizlandi irodalomba – Gyönki Viktória 

Az előadás során megismerkedünk a középkori Izland irodalmával, különös tekintettel a nemzetségi sagákra. Az előadás célja, hogy bemutassa a sagák keletkezését, írásba foglalását, és fennmaradását. Emellett képet alkotunk arról, hogyan és miképpen lehet használni a sagákat mint irodalmi és társadalomtörténeti forrásokat, a megfelelő kritikai szempontok alapján.

II. 2018. május 22. kedd 18:00

A saga elemzése – Gyönki Viktória 

A második előadás során folytatjuk elemző munkánkat, de már csak egy konkrét sagára fókuszálva. Az előadás során szót ejtünk a saga keletkezéséről, fennmaradásáról, szövegvariánsairól, forrásként való felhasználásáról. Elemezzünk a szöveg struktúráját és kulturális kontextusát.

III. 2018. május 29. kedd 18:00

A törvényen kívüli ember – Gyönki Viktória 

A harmadik előadáson röviden betekintünk a középkori Izland jogtörténetébe. Megismerkedünk a kitaszítással, amely a középkori Izland legsúlyosabb büntetése. Az előadás célja, hogy megértsük a gyilkosság súlyát az izlandi társadalomban és a kitaszított emberek viszonyát a közösséggel.

IV. 2018. június 5. kedd 18:00

A szereplők – Gyönki Viktória 

A negyedik előadás során elemezni fogjuk a saga szereplőinek helyzetét, viszonyát és cselekedeteinek motivációit. Habár a történet aktívabb szereplői férfiak, elemzésünk során figyelmet fordítunk a nőkre is. Párhuzamba állítjuk a szereplőket más, az óészaki irodalomból ismert karakterekkel.

Ajánlott olvasmányok:

Gísli története. Bernáth István (szerk.): Három izlandi történet. Budapest: Szépirodalmi Könyvkiadó, 1973.

Andersson, Theodore: The Growth of Medieval Icelandic Sagas. Ithaca: Cornell University Press, 2006.
Byock, Jesse: Viking Age Iceland. Penguin Books, 2001.

Gyönki Viktória: Grágás - A középkori Izland első írásos törvénykönyve. http://ntf.hu/index.php/2017/08/16/gragas-a-kozepkori-izland-elso-irasos-torvenykonyve/

Roesdahl, Else: A vikingek. General Press Kiadó, 2007.

Facebook-esemény

Főfai Rita

Főfai Rita a Pécsi Tudományegyetem Irodalomtudományi Doktori Iskolájának doktorjelöltje. Kutatási témája az erőszak kulturális reprezentációja, különös tekintettel a háború és a szadizmus narratíváira.

Főfai Rita előadása a Pesti Bölcsész Akadémián:

Félelem az erőszak mögött A legyek urában

2018. április 18., szerda 18.00

Willam Golding jelentős kulturális hatású, számos feldolgozást megélt regénye nemcsak a benne eluralkodó erőszak miatt súlyos olvasmány, hanem azért is, mert mindezt gyerekek viszik véghez. A második világháború idején lakatlan szigeten rekedt, egymás ellen forduló, akár a gyilkosságig is elmenő iskolásfiúk története sokak számára azt a keserű következtetést vonta maga után, hogy a regény az ember békés együttélésre való képtelenségét mutatja be. Az előadás azonban megkérdőjelezi ezt a negatív kicsengést, és sokkal inkább a regény problémafelvető jellegét hangsúlyozza. Azzal ugyanis, hogy Golding az emberek közötti ellenségeskedést kiemelte a háborús keretből, és természeti, sőt, részben természetfeletti közegbe helyezte, lehetőséget ad a tágabb perspektívából való vizsgálódásra. Az elemzés a műben megjelenő erőszaktípusok (vadászat, rituálé, “embervadászat”, háború) egymáshoz való viszonyát, egymásból alakulását vizsgálja, különös tekintettel az erőszak és a félelem közötti összefüggésre. A szereplők célja tetteikkel ugyanis bár a hatalom, az erőteljesség kinyilvánítása, a mű alapos vizsgálata azonban ennek az ellenkezőjére világít rá: valójában a tehetetlenség érzéséről, a félelemről tanúskodnak.

Ajánlott olvasmányok:

Babb, Howard S.: The novels of William Golding, Ohio State University Press, 1970.

Bloom, Harold ed.: William Golding’s Lord of the Flies, New York, Bloom’s Literary Criticism, 2008.

Carroll, Noel: A horror paradoxona, In: Metropolis, 2006/1. (Ford.: Buglya Zsófia)

Crawford, Paul: Politics and History in William Golding: The World Turned Upside Down, Columbia and London, University of Missouri Press, 2002.

Golding, William: A legyek ura, Ford.: Déry Tibor, Budapest, Európa, 2011.

Mason, Tom (ed.): Forensic Psichiatry: Influences of Evil, Totowa, New York, Humana Press, 2006.

Reiff, Raychel Haugrud: William Golding: Lord of the Flies, New York, Marshall Cavendish, 2010.

Shaffer, Brian W.: The British and Irish Novel 1945-2000, Cornwall, Blackwell Publishing, 2005.

Wantchekon, Leonard – Healy, Andrew: The „Game” of Torture In: The Journal of Conflict Resolution, 4:35.

Facebook-esemény

Paár Tamás

Paár Tamás a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen szerzett diplomát kommunikáció és filozófia szakokon, majd a CEU filozófia szakán végzett egyéves MA programot. Jelenleg a PPKE Politikaelméleti Doktori Iskolájának hallgatója. Az Elpis filozófiai folyóirat szerkesztője. Kutatási területei elsősorban az etika és az ismeretelmélet.

Főbb cikkei a témában: https://ppke.academia.edu/Tam%C3%A1sPa%C3%A1r

E-mail: paar.tamas@gmail.com

Paár Tamás kurzusa a Pesti Bölcsész Akadémián:

Ellentétes erkölcsök

Gyakorta tesz szert politikai jelentőségre az, hogy erkölcsi kérdésekben különösen nehezen egyezünk meg egymással. A különböző nemzetek, kultúrák hagyományai egymással szemben álló normákat írnak elő olyan kérdésekben mint az abortusz, a halálbüntetés, az eutanázia vagy épp az emberi egyenjogúság. De nem csak világpolitikai szinten, kultúrák közt jelenthet ez problémát: egyes országok rétegei, sőt, az egyes emberek közt is kibékíthetetlen ellentmondások feszülnek ezekhez hasonló kérdésekben. Lehet-e igazságot tenni ilyen mélyen húzódó, sokszor érzelmileg is túlfűtött véleménykülönbségek esetén? Helyes-e egyáltalán ítélkezni, ha tudjuk, hogy sokan teljesen másképp fogják fel az erkölcs dolgait, mint mi magunk? Honnan származnak ezek a különbségek? Miképp oldhatnánk fel őket? A kurzus ezekkel összefüggő kérdések megválaszolására törekszik.

I. 2018. április 10., kedd 18.00

Bevezetés az erkölcs alapproblémáiba

Az első alkalom bevezetőül szolgál az erkölcsfilozófia általános karakterének megértéséhez és az úgynevezett metaetika tárgyának megismeréséhez. Áttekintést nyújt a következőkben tárgyalt problémákról és elméletekről, és különböző alapkérdéseket válaszol meg. Ilyen például, hogy mit jelent az erkölcsfilozófia tárgyának normativitása, miért nem vezethetünk le kötelességeket tényállításokból, vagy hogy jobbá tesz-e bennünket emberként az erkölcsfilozófia tanulmányozása. Miért releváns egyáltalán az ellentétes erkölcsök problémája, és miért nem mindegy, hogyan gondolkodunk róla? Ezen kívül olyan aktuális metaetikai kérdések is szóba jönnek majd, amelyek tárgyalására a későbbiekben nem lesz lehetőség.

Ajánlott olvasmány:

Bernard Williams: Etika. In A. C. Grayling (szerk): Filozófiai kalauz. Budapest, Akadémiai, 1997. 585-625.

II. 2018. április 17., kedd 18.00

Ütköző erkölcsi intuíciók

Az ellentétes erkölcsi vélemények alapvető problémájának bemutatása után a véleményütközés lehetséges okaival ismerkedünk meg. Ezek egyike, hogy vélekedéseink alapjául szolgáló intuícióink radikálisan különbözhetnek. Az intuíciók azért is tölthetnek be különösen fontos szerepet az etikában, mert áthidalják a tényállítás és az értéktulajdonítás közt húzódó szakadékot. Ugyanakkor az intuíciókkal kapcsolatban újra és újra felmerül az a vád, hogy nem lenne szabad rájuk támaszkodni, mivel megbízhatatlanok. E vád megfogalmazásának különböző formáit áttekintve keressük egy általános válasz lehetőségét.

Ajánlott olvasmány:

Forrai Gábor: "Filozófiai intuíciók és az experimentalista kihívás". In Forrai Gábor (szerk.): Filozófiai intuíciók – filozófusok az intuícióról. Budapest, L’Harmattan, 2013. 129-146.

III. 2018. április 24., kedd 18.00

Szkeptikus reakciók az ellentétes erkölcsök problémájára

Az alkalmon azokkal az indokokkal ismerkedünk meg, amelyek miatt az erkölcsi diverzitás tényéből sokan szkeptikus, agnosztikus, illetve relativista pozícióra helyezkednek. John Mackie például amellett érvelt, hogy minden etikai ítéletünk téves, míg mások azzal próbálkoztak megmenteni etikai hiteinket, hogy szubjektív, vagy relatív érvényességet tulajdonítottak nekik. Az agnosztikusok pedig úgy igyekeznek elkerülni a problémát, hogy minden etikai kérdéssel kapcsolatban elhatárolódnak a választól: vagyis felfüggesztik ítéleteiket. Ezúttal azt elemezzük, hogy ezek a reakciók hogyan viszonyulnak egymáshoz, és egy olyan stratégiát vitatunk meg, amely közös elégtelenségükre kíván rámutatni.

Ajánlott olvasmány:

Tőzsér János: "Hihetünk-e komolyan és őszintén filozófiai elméletekben?" Magyar Filozófiai Szemle 2015/1. 159-172. http://filozofiaiszemle.net/wp-content/uploads/2015/01/T%C5%91zs%C3%A9r-J%C3%A1nos-Hihet%C3%BCnk-e-komolyan-%C3%A9s-%C5%91szint%C3%A9n-filoz%C3%B3fiai-elm%C3%A9letkeben.pdf

IV. 2018. május 2., szerda 18.00

A vita mint megoldás

Az általánosságban „diskurzusetikainak” nevezhető megközelítés egy radikális megoldást kínál az erkölcsi diverzitás problémájára. Eszerint maga a diverzitás ténye és problémájának felvetése már maga is egy részleges válasszal szolgál a nehézségekre. Olyan szerzők, mint Alasdair MacIntyre és Karl-Otto Apel amellett érveltek, hogy akár az erkölcsi ítéletek megkérdőjelezése, akár megvitatása során implicite már elköteleződünk bizonyos normák mellett, amelyek az emberek egymás mellett élésének alapszabályait fektetik le. E megoldási stratégia kilátásait latolgatja az utolsó alkalom, több lehetséges ellenvetést is számba véve.

Ajánlott olvasmány:

Alasdair MacIntyre: "Moral pluralism without moral relativism”. In Klaus Brinkmann (szerk.): The Proceedings of the Twentieth World Congress of Philosophy. Vol. 1. Ethics. Bowling Green, Philosophy Documentation Center, 1999. 1-8.

További hasznos szakirodalom az egyes alkalmakhoz:

I. előadás:

E. Moore: Principia Ethica. 1. fejezet: Az etika tárgya. In Lónyai Mária (szerk.): Tények és értékek. Budapest,  Gondolat, 1981. 51-105.

E. Moore: "Az erkölcsfilozófia mibenléte". In A józan ész védelmében. Budapest, Helikon, 1981. 361-404.

Orthmayer Imre: "20. századi angolszász etika". In Boros Gábor (szerk.): Filozófia. Budapest, Akadémiai, 2007. 1192-1219.

Arno Anzenbacher: "Etika". In Bevezetés a filozófiába. Budapest, Cartaphilus, 2001. 296-358.

Ronald Dworkin: "Objectivity and truth: you’d better believe it". Philosophy & Public Affairs 1995/2. 87-139.

II. előadás:

Tőzsér János: "A filozófia és az intuíciók". Magyar Tudomány 2012/4. 484-487. http://www.matud.iif.hu/2012/04/11.htm

Joel Pust: "Intuition". In Edward N. Zalta (szerk.): Stanford Encyclopedia of Philosophy. 2012.02.14. https://plato.stanford.edu/entries/intuition/

Walter Sinnott-Armstrong: Moral Skepticisms. 9. fejezet: Intuitionism. Oxford, Oxford University Press, 2006. 184-219.

Peter Singer: "Ethics and intuitions". The Journal of Ethics. 2005/3-4. 331-352. https://www.utilitarian.net/singer/by/200510--.pdf

Michael Huemer: Ethical Intuitionism. 5. fejezet: Moral Knowledge. New York, Palgrave-Macmillan, 2005. 99-127.

Roger Crisp: Reasonable Disagreement: Sidgwick’s Principle and Audi’s Intuitionism. In Jill Graper Hernandez (szerk.) The New Intuitionism. London – New York, Continuum, 2011. 151-168.

III. előadás:

Forrai Gábor: Kortárs nézetek a tudásról. 7. fejezet: A relativizmus. Budapest, L’Harmattan, 2014. 163-193.

Walter Sinnott-Armstrong: Moral Skepticisms. Oxford, Oxford University Press, 2006.

John Mackie: Ethics: Inventing Right and Wrong. 1. fejezet: The Subjectivity of Values. London, Penguin, 1990. 15-49.

Gilbert Harman – Judith Jarvis Thomson: Moral Relativism and Moral Objectivity. Oxford, Blackwell, 1996.

Russ Shafer-Landau: Whatever Happened to Good and Evil? Oxford, Oxford University Press, 2004.

Chris Gowans: "Moral relativism". In Edward N. Zalta (szerk.): Stanford Encyclopedia of Philosophy. 2004.02.19. https://plato.stanford.edu/entries/moral-relativism/

IV. előadás:

Karl-Otto Apel: "Utópia-e az ideális kommunikációs közösség etikája? Az etika, az utópia és az utópia-kritika viszonyáról". In Két erkölcsfilozófiai tanulmány. Budapest, Áron, 1992. 42-73.

Felkai Gábor: "A diszkurzusetika". In Boros Gábor (szerk.): Filozófia. Budapest, Akadémiai, 2007. 1219-1241.

Alasdair MacIntyre: "Aquinas and the extent of moral disagreement". In Selected Essays vol. 2. Ethics and Politics. Notre Dame, University of Notre Dame Press, 2006. 64-83.

Jürgen Habermas: "The Unity of Reason in the Diversity of Its Voices". In Postmetaphysical Thinking. Philsophical Essays. Cambridge, MIT, 1992. 115-148.

Alasdair MacIntyre: "How can we learn what Veritatis Splendor has to teach?" The Thomist 1994/2. 171-195.

Facebook-esemény

Bodnár Noémi

Bodnár Noémi 1993-ban született. A Debreceni Egyetem magyar szakán végzett 2017-ben, jelenleg az ELTE Nyelvtudományi Doktori Iskolájának hallgatója. Érdeklődési területei között kiemelt helyen áll a jelnyelv és a siketkultúra, emellett érdeklődik a gyermeknyelvi kutatások, különböző pszicho- és szociolingvisztikai témák iránt.

Bodnár Noémi kurzusa a Pesti Bölcsész Akadémián:

Jelnyelv és siketkultúra Magyarországon

Weisz Fanni, Marlee Matlin, Nyle DiMarco, hazai és külföldi hírességek, mindannyiuknak ismerős lehet a neve. És hogy mi a közös bennük? Mindannyian hallássérültek. De kik pontosan a hallássérültek? Hányan élnek Magyarországon? Hogyan élnek? És egyébként is, milyenek a siketek? Milyen iskolába járnak? Hogyan kommunikálnak?  Hogyan boldogulnak a mindennapokban? Mi a jelnyelv? Mi, hallók, mennyire ismerjük őket? Szívből ajánlom a kurzust minden hallónak, hallássérültnek, gyereknek, felnőttnek, aki szeretne többet megtudni a magyar siketek közösségéről, kultúrájáról, vagy egyszerűen csak szeretne egy jót beszélgetni erről a rendkívül izgalmas témáról.

I. 2018. április 11., szerda 18.00

Hallatlan?! Tudnivalók a hallássérülésről

Az előadás során a siketség kérdéskörét járjuk körül, a siketség különböző szempontú definícióinak áttekintésével. A magyarországi siket közösség bemutatásán túl szó esik a siketekkel kapcsolatos tévhitekről, a nagyothallókról és a CODA-król is.

II. 2018. április 25., szerda 18.00

Siketkultúra

A siketek kulturális jellemzőinek bemutatására koncentrál ez az előadás. Fókuszba kerül a siketiskolák kérdésköre, a siketek mindennapi életének, kulturális szokásainak jellemzői. Emellett néhány példán keresztül áttekintjük a siketek megjelenését a médiában.

III. 2018. május 9., szerda 18.00

Beszél a kéz 1.

Az előadás a hallássérültek kommunikációs jellemzőit veszi górcső alá. Szóba kerül a hallók és hallássérültek közötti kommunikáció, a siketek identitásának egyik alapkövéül szolgáló magyar jelnyelv, valamint a siket babák nyelvi lehetőségei és jellemzői.

IV. 2018. május 16., szerda 18.00

Beszél a kéz 2.

Az utolsó előadáson a hallgatóság megismerkedhet a magyar jelnyelv alapjaival, a kurzus zárásaként pedig egy beszélgetés keretein belül mindenki kifejtheti a véleményét azzal kapcsolatban, hogy a hallók mit tehetnek a siket közösség érdekében.

Ajánlott irodalom:

ROMANEK PÉTER ZALÁN (2015): Ki teszi a siketeket fogyatékossá? Nyelv és Tudomány.
SZABÓ M. HELGA (2013a): Mutasd meg, ki vagy! Nyelv és Tudomány.
SZABÓ M. HELGA (2013b): Kis jelelési illemtan. Nyelv és Tudomány.
VASÁK IVÁN (2005): A világ siket szemmel. Budapest.
http://jelnyelv.hu/tudastar/

Háttérirodalom:

BARTHA CSILLA (2004): Siket közösség, kétnyelvűség és a siket gyermekek kétnyelvű oktatásának lehetőségei. In: LADÁNYI MÁRIA – DÉR CSILLA – HATTYÁR HELGA (szerk.) „...még onnét is eljutni túlra...” Nyelvészeti és irodalmi tanulmányok Horváth Katalin tiszteletére. Budapest. 313–332.
BARTHA CSILLA – HATTYÁR HELGA (2011): Siketség, kétnyelvűség, oktatás. Szemelvénygyűjtemény. Budapest.
HATTYÁR HELGA (2008): A magyarországi siketek nyelvelsajátításának és nyelvhasználatának szociolingvisztikai vizsgálata. Doktori disszertáció. Budapest.
LANCZ EDINA (1999): A magyar jelnyelv szótára. Budapest.
MONGYI PÉTER – SZABÓ MÁRIA HELGA (2005): A jelnyelv nyelvészeti megközelítései. Budapest.
STOKOE, WILLIAM C. (1960): Sign Language Structure: An Outline of Visual Communication Systems of the American Deaf. Buffalo.
SZABÓ M. HELGA (2003): A kétkezes jelek szerkezete a magyar jelnyelv fonológiai vizsgálatának tükrében. In: GÉCSEG ZSUZSA (szerk): LingDok 2. Nyelvészdoktoranduszok dolgozatai. Szeged.107–128.
SZABÓ M. HELGA (2007): A magyar jelnyelv szublexikális szintjének leírása. (Philisophiae Doctores sorozat, az azonos című doktori disszertáció kiadása) Budapest.
SZABÓ M. HELGA (2012): Jelnyelvi vonzatok. In: ALBERTI GÁBOR – KLEIBER JUDIT – FARKAS JUDIT (szerk.): Vonzásban és változásban. Pécs. 7–37.

Facebook-esemény

Pap József

Pap József 2016-ban az ELTE BTK mesterképzésén, anglisztika szakon szerzett diplomát, ez évtől az egyetem Irodalomtudományi Doktori Iskolájának hallgatója. A Modern Angol-Amerikai Irodalom és Kultúra doktori program keretein belül végzett kutatói tevékenysége az 1960-as évek végétől az 1998-as Nagypénteki Egyezményig tartó észak-ír polgárháború évtizedeinek költészete.

Pap József kurzusa a Pesti Bölcsész Akadémián: 

Kortárs északír „békelíra”

Idén Húsvétkor lesz húsz éve, hogy a Nagypénteki Egyezményt ratifikálták. A tárgyalásokon egy asztalnál ültek a protestáns és a katolikus pártok. A felek Tony Blair brit miniszterelnök közreműködésével 1998. április 10-én, Belfastban írták alá azt a dokumentumot, amely az Ír-sziget modern történelmében három évtizednyi zűrzavaros politikai közelharcot, erőszakos tüntetéseket és több ezer áldozatot követelő bombamerényleteket hagyott maga után. Közvetlen hatásaként pedig új korszakot nyitott az északír költészetben. A békekötésig tartó folyamatban több generáció szerzői a sokszor reménytelen identitáskeresésen kívül olyan praktikus kérdésekre keresték a választ, mint hogy a pokolgépes támadás tehet-e kárt a szövegtestben, vajon megrajzolható-e a névtelen áldozatok arca, és van-e a jutlandi tőzegláp mélyén eleve elrendeltség. Az előadások a polgárháború történelmi hátterét, a három évtizedes fegyveres konfliktus történetét, a békéhez vezető folyamatot és elsősorban ennek irodalmi vetületét kívánják bemutatni.

I. 2018. március 14.,  szerda 18.00
A Nagypénteki Egyezményig vezető út – egy bevezető

Ebben a bevezető előadásban az 1969-1998 közötti korszak kultúrtörténeti és politikai áttekintése kerül előtérbe, valamint az északír polgárháborúban résztvevő politikai és paramilitáris szervezetek, mint például az Ír Köztársasági Hadsereg (IRA) és az északír Ulsteri Önkéntesek (UVF) rövid bemutatásai. Az előadás fényt vet számos, a korszak közéletében és frakcióiban domináns sztereotípiára, amely évtizedekre megbélyegezte a nyílt konfliktusban szerepet nem vállaló lakosságot.

II. 2018. március 21., szerda 18.00
„Bármit mondasz, ne mondj semmit” – Seamus Heaney útkeresései

Hogyan írjon egy szerző, ha a szülőföldjén utcai röplapok és plakátok adnak utasításokat a helyes polgári magatartáshoz? Seamus Heaney, Nobel-díjjal kitüntetett ír költő címben jelölt verse szolgál kiindulópontként az előadáshoz. A középpontot pedig a 70-es évek írországi mindennapjaiban megnyilvánuló erőszak narratív kérdései foglalják el. A politikai vagy vallási megbélyegzésekkel szemben Heaney lírájának tárgya maga az ember az embertelenségben.

III. 2018. április 4., szerda 18.00
„Megcsókolom kezed, ki fiam vetted el” - Michael Longley költészete

Az értelmetlen halál, könyörület, gyász és emberi méltóság, az apa karakter. Ezek a hívószavak jellemzik Michael Longley, az északír költő versciklusait. Az elemzés során szó esik a szerző klasszikus görög irodalomból merített reinterpretációiról is. A polgárháború három évtizede ellen Longley egy metaforikus „pajzsot” hozott létre az antik formák precíz mértékből. Gondolatébresztő kérdése így szól a sorok közül: milyen új jelentést hordoz magában, ha Akhilleusz kezét a robbantások után is megcsókolja Priamosz király?

IV. 2018. április 23., hétfő 18.00
We, Irish – a Nagypénteki Egyezmény után

Milyen diplomáciai és politikai döntések segítették elő a Nagypénteki Egyezmény létrejöttét? Mi volt a költők szerepe a folyamatban? Mi az eddigi konfliktus utóélete a kulturális emlékezetben? Mi történt az IRA-val és a protestáns paramilitáns szervezetekkel a békekötés után? Mi zárult le az egyezmény aláírásakor? Milyen változásokat hozhat a fennálló status quo-ban az Egyesült Királyság távozása az Európai Unióból? Az utolsó előadásban a békekötés utóhatásaival, a 2019-re tűzött Brexittel nyíló és záródó politikai kapukkal, valamint az ezredforduló után megjelenő északír irodalmi generációval foglalkozunk.

Ajánlott olvasmányok:

David George Boyce: Nationalism in Ireland. Baltimore: Md.: Johns Hopkins UP. 1991.
Dolmányos Péter: Múltba temetett jelen: Seamus Heaney láp-versei. Nagyvilág 1999. 7–8. sz.
Frank Ormsby: A Rage for Order: Poetry of the Northern Ireland Troubles. Belfast: Blackstaff. 1992.
Hűlt hely; válogatott versek (ford. Ferencz Győző, Géher István, Gerevich András, Imreh András, Mesterházi Mónika és Tandori Dezső). Pozsony: Kalligram Könyvkiadó. 2010.
John Brown: In the Chair: Interviews with Poets from the North of Ireland. Ireland: Salmon Pub., 2002.
Különös gyümölcs; válogatott versek (ford. Fodor András, Géher István, Gerevich András, Imreh András, Mesterházi Mónika, Poós Zoltán és Tandori Dezső). Budapest: Orpheusz Könyvkiadó.
Medbh McGuckian: Emlékezés Seamus Heaney-re (ford. Ferencz Győző). Budapest: Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia. 2016.
Mesterházi Mónika: Magyarázat Michael Longley Békekötés című című versének két fordításához. Nagyvilág 1995. 7-8. sz.
Seamus Heaney versei (ford. Tandori Dezső). Európa Könyvkiadó. 1980.
Seamus Heaney: Élőlánc (ford. Ferencz Győző, Gerevich András, Imreh András és Mesterházi Mónika).Jelenkor Kiadó. 2016.

Facebook-esemény