Földvári Katalin

2012-ben végeztem a Debreceni Egyetem Történelmi és Néprajzi Doktori Iskolájában.
Disszertációmat német nyelven írom az eredeti pócsi ikon imameghallgatásait összefoglaló osztrák mirákulumos könyvekről.
Jelenleg a Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola tudományos munkatársaként latin nyelvű egyháztörténeti források feldolgozásában veszek részt a Görögkatolikus Örökség Kutatócsoport tagjaként.
Emellett latint és metodológiát tanítok a görögkatolikus papnövendékeknek.

Földvári Katalin kurzusa a Pesti Bölcsész Akadémián

„…hol már ember nem segíthet, a Te erőd nem törik meg!” Csodás imameghallgatások Mária-kegyhelyeinken a barokk kortól napjainkig

A címben olvasható idézet jól tükrözi azt az alapvető emberi magatartást, hogy amikor a tudomány már nem segít, a hitbe kapaszkodunk. A kilátástalan helyzetek mindig arra késztették az embert, hogy kiutakat keressen - melyek közé tartozik az égi szféra segítségének kérése. Ha nem is ragadható meg ez a hatalom, akkor is megtapasztalható azáltal, hogy megmutatkozik ebben a világban, olyankor egészen rendkívüli módon, a csoda révén. A csodák a katolikus vallásban központi szerepet töltenek be, hiszen rajtuk keresztül megnyilvánul Isten és a szentek ereje. Az égiek közbenjárásnak tulajdonított események leírásai emellett tanúbizonyságot adnak az emberek mindennapi problémáiról, reményeiről és félelmeiről.

I. 2017. május 9., kedd 18.00

„Siessünk buzgón az Istenszülőhöz!”- búcsú és búcsújárás Magyarországon

Az előadás célja, hogy bevezesse a hallgatóságot a búcsújárás témakörébe, mely során megismerkedünk a búcsújárás történetével, forrásaival illetve a legfontosabb hazai kegyhelyekkel.

II. 2017. május 15., hétfő 18.00

A földi és égi szféra határán – csodás imameghallgatások

„...Ez év július 11-én Máriapócsra jött és a gyógyulás hő vágyával a kegyképet megcsókolta, mire a szembaj feltűnő gyorsan múlni kezdett…”
Szinte minden búcsújáróhelyünkön találkozunk ilyen és ehhez hasonló történetekkel, melyek azonban sokak számára hihetetlennek, megfoghatatlannak tűnnek. Jelen előadás ezekre a kérdésekre keresi a választ: Mit nevezünk valójában csodának? Hogyan változott a csodáról alkotott felfogás az idők során? Minek a hatására következtek be ezek a gyógyulások és mitől nevezhetjük csodásnak őket? Milyen betegségekből gyógyulnak ki az emberek a különböző kegyhelyeken? Hogyan igazolhatóak ezek?

III. 2017. május 22., hétfő 18.00

Kegyhelyeink csodagyűjteményei: a mirákulumos könyvek

Mirákulumos könyvön különböző számú, csodás eseményeket elbeszélő mirákulum-feljegyzések gyűjteményét értjük. Ezek a változó terjedelmű szövegek olyan zárt történetek, amelyek csodás kegyelmi megnyilvánulásokról, imameghallgatásokról, látomásokról és jelenésekről szólnak, tehát a hívőknek a szentekkel kapcsolatos, csodaként értelmezett tapasztalatait türközik.
Ezen szövegek elemzése számos tudományterület – többek között a néprajztudomány, egyháztörténet, irodalomtörténet, orvostörténet, hely- és személynévkutatás, településtörténet stb. - számára szolgál nélkülözhetetlen adatokkal. Az előadás először a mirákulumos könyvek kialakulásának folyamatát vázolja fel, majd a feljegyzések elemzésének módszereit mutatja be.

IV. 2017. május 29., hétfő 18.00

„Ex voto” – Fogadalmi tárgyak, fogadalmi képek búcsújáróhelyeinken

Máig számos kegyhelyünkön él az a gyakorlat, hogy a zarándokok az elnyert vagy remélt imameghallgatásért adományokat visznek az Istenszülőnek.
De vajon honnan ered ez a szokás és hogyan változott az idők során? Mit jelképeznek a búcsújáróhelyeken látható ezüstből és viaszból készült figurák? Milyen ajándékokat hagynak ma a búcsújárók a kegyhelyeken? A kurzus záró előadása ezeket a kérdéseket járja körül.

Ajánlott olvasmányok:

Andree, Richard: Votive und Weihegaben des katholischen Volks in Süddeutschland, Braunschweig, 1904.

Assion, Peter: Die mittelalterliche Mirakel-Literatur als Forschungsgegenstand. In: Herbert Grundmann (hrsg.): Archiv für Kulturgeschichte 50. Böhlau Verlag, Köln Graz 1968 172-180.

Beitl, Klaus: Volksglaube. Zeugnisse religiöser Volkskunst. München, 1983

Friess, Edmund: Die Wallfahrt nach Adlwang im Lichte der Mirakelbücher: (1620-1746) eine volkskundlich-kulturhistorische Studie. Bundesverlag für Unterricht, Wissenschaft und Kunst 1951

Habermas, Rebekka: Wunder, Wunderliches, Wunderbares. Zur profanisierung eines Deutungmusters in der frühen Neuzeit. In: Richard van Dülmen: Armut, Liebe, Ehre, Fischer Taschenbuch Verlag, Frankfurt am Main, 1988. 38-67.

Habermas, Rebekka: Wallfahrt und Aufruhr. Zur Geschichte des Wunderglaubens in der frühen Neuzeit. Campus Verlag Frankfurt-New York 1991

Heller-Schuh, Barbara: Hilfe in aller Nöten? Inhalte von hoch- und spätmittelalterlichen Mirakelsammlungen im Vergleich. In: Martin Heinzelmann-Klaus Herbers-Dieter R. Bauer (hrsg.): Mirakel im Mittelalter. Konzeptionen, Erscheinungsformen, Deutungen, Franz Steiner Verlag, Stuttgart 2002 151-166.

Kriss-Rettenbeck, Lenz: Ex voto, Atlantis Verlag Zürich und Freiburg im Breisgau, 1972

Lobenwein, Elisabeth: Wallfahrt-Wunder-Wirtschaft. Die Wallfahrt nach Maria Luggau (Kärnten) in der Frühen Neuzeit, Bochum 2013.

Mettler-Kraft, Patricia: Wallfahrt und Wunder im Spiegel der frühen Mirakelbücher des Klosters Einsiedeln: eine quantitative Auswertung der Mirakelüberlieferung von 1587-1674. In: Der Geschichtsfreund: Mitteilungen des Historischen Vereins Zentralschweiz 157. 2004 73-144.

Pausaniae Graeciae descriptio ad optimorum librorum fidem. Tomus I. Lipsiae 1829

Sancti Aurelii Augustini De civitate Dei Libri XI-XXII Turnholti Typographi Brepols Editores Ponticifii 1945

Schneider, Ingo: Qualitative Mirakelforschung. Methodische Überlegungen zur Erforschung barocker Mirakelbücher. In: Österreichische Zeitschrift für Volkskunde XLIV. 3. 1990 285-310.

Schreiber, Georg: Deutsche Mirakelbücher zur Quellenkunde und Sinngebung, Verlag L. Schwann, Düsseldorf, 1938

Schuh, Barbara: „Jenseitigkeit in diesseitigen Formen”. Sozial- und Mentalitätsgeschichtliche Aspekte spätmittelalterlicher Mirakelbücher, Verlag Leykam, Graz, 1989

Schuh, Barbara: „Von vilen und mancherlay seltzamen Wunderzaichen”: die Analyse von Mirakelbüchern und Wallfahrtsquellen. Scripta Mercaturae Verlag St. Katharinen 1989

Signori, Gabriela: Wunder: eine historische Einführung. Campus Verlag, Frankfurt am Main 2007

Wenz-Haubfleisch, Annegret: Miracula post mortem: Studien zum Quellenwert hochmittelalterlicher Mirakelsammlungen vornehmlich des ostfränkisch-deutschen Reiches Respublica Verlag Siegburg 1998

Wittmer-Butsch, Maria-Rendtel, Constanze: Miracula-Wunderheilungen im Mittelalter. Eine historisch-psychologische Annäherung. Böhlau Verlag Köln-Weimar-Wien 2003

Bálint Sándor-Barna Gábor: Búcsújáró magyarok. A magyarországi búcsújárás története és néprajza, Szent István Társulat, Budapest, 1994.

Barna Gábor: Búcsújáró és kegyhelyek Magyarországon, Medicina Könyvkiadó Vállalat, Budapest, 1990.

Barna Gábor: Búcsújárók. Kölcsönhatások a magyar ás más európai vallási kultúrákban, Lucidus Kiadó, Budapest, 2001.

Barna Gábor (szerk.): „Mária megsegített” Fogadalmi tárgyak Máriaradnán I. Néprajzi Tanszék, Szeged, 2000.

Hetény János: A magyarok Máriája. Mária-tiszteletünk teológiája és néprajza, Szent István Társulat, Budapest, 2011.

Korpics Márta-Szilczl Dóra (szerk.): Szakrális kommunikáció, Typotex Kiadó, Budapest, 2007.
 
Paládi-Kovács Attila (szerk.): Magyar Néprajz VII. Népszokás, néphit, népi vallásosság, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1990.

Tüskés Gábor: Búcsújárás a barokk kori Magyarországon a mirákulumirodalom tükrében, Akadémiai Kiadó, Budapest 1993.

Tüskés Gábor-Knapp Éva: Népi vallásosság Magyarországon a 17-18. században. Források, formák, közvetítők Osiris Kiadó, Budapest 2001.

Facebook-esemény

Csúr Gábor Attila

Csúr Gábor Attila 2014-ben szerzett alapszakos diplomát az ELTE skandinavisztika szakirányán. 2016-ban végezte el MA-tanulmányait ugyanitt, majd felvételt nyert az ELTE Irodalomtudományi Doktori Iskolájának skandinavisztika programjára. 2012-ben, 2013-ban és 2014-ben ösztöndíjas nyári képzésen vett részt Askovban, Koppenhágában és Helsingorben, a 2015/2016-os tanév őszi félévében pedig a Koppenhágai Egyetem vendéghallgatója volt. Előadott 2014-ben és 2016-ban a XV. és XVII. Eötvös Konferencián, 2014-ben a III. Eötvözet Konferencián, XXXII. OTDK-n 2015-ben. A 2015/2016-os tanévben Köztársasági Ösztöndíjban részesült. 2012 óta az Eötvös József Collegium skandinavisztika műhelyének tagja.

Csúr Gábor Attila kurzusa a Pesti Bölcsész Akadémián:

Skandináv–magyar műfordítások és műfordítói portrék a 20. századból

A 19. századi skandináv irodalom első nagy hulláma a 20. század első felében érkezett hazánkba. Egészen idáig különböző közvetítőnyelvek segítségével születhettek magyar nyelvű fordítások, azonban a Mikes Lajos (1872–1930), G. Beke Margit (1890–1988) vagy Hajdu Henrik (1890–1969) nevével fémjelzett átültetések már az eredeti svéd, dán és norvég szövegek alapján készültek. A fordítások minőségére és a kultúraközvetítés jellegére nézve sem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a fontos tényt, hogy immár nem a német vagy egyéb nyelvek irodalmi hagyományának szűrőjén keresztül érkeztek hozzánk a skandináviai alkotások. Az előadássorozat célja feltárni az északi kultúra fent említett képviselőinek nem csekély irodalomtörténeti jelentőségét, elsősorban műfordításaik és a korabeli irodalmi nyilvánosság tükrében, ezzel betekintést nyerve a skandináv irodalom és kultúra hazai recepciójának egy adott korszakába.

I. 2017. március 14., kedd 18.00

Egy kis skandináv irodalomtörténet

Bevezető, irodalomtörténeti áttekintés, „alapozóelőadás” a legkedveltebb, klasszikusnak mondható 19. és 20. századi skandináv művek keletkezés- és szellemtörténeti körülményeiről, különös tekintettel az itthon nagy népszerűségnek örvendő szövegekre.

II. 2017. március 21., kedd 18.00

Skandináv irodalom Magyarországon a 20. század elején

Előadás a kezdődő magyarországi skandinavisztikáról az 1900-as évek első feléből. Mik jelentek meg a századfordulóig? Kik fordítottak? Kik foglalkoztak skandinavisztikával hazánkban? Hogyan kerülhetett először kapcsolatba a dán, norvég, svéd és izlandi szerzőkkel a magyar olvasóközönség?

III. 2017. március 28., kedd 18.00

Az első hullám: 1900-tól 1945-ig

Az úgynevezett skandináv „modern áttörés”, a szimbolizmus vagy az induló modernizmus kiemelkedő művei, nem kis mértékben a Nyugatnak, a Korunknak vagy a Napkeletnek köszönhetően, rendkívül befogadó közegre leltek a magyar olvasóközönségben. Knut Hamsun Pánja (1925), Henrik Pontoppidan Szerencsés Péter (1928) és August Strindberg A vörös szoba (1928) című regényei, Henrik Ibsen összes színművei (1921–1929), vagy Sigrid Undset Kristin Lavransdatter-trilógiája (1932–1934) ekkor jelentek meg először nálunk.

IV. 2017. április 4., kedd 18.00

A második hullám: 1945-től 1989-ig

Sigurd Hoel: Találkozás a mérföldkőnél (1965), Martin Andersen Nexø: Szürke fény (1946) vagy Jens P. Jacobsen: Niels Lyhne (1985) – csak néhány szerző és cím a második korszakból. G. Beke Margit és Hajdu Henrik a kommunizmus ideje alatt is folytathatták munkájukat, és sikerült elérniük, hogy ne csak az ideológiakritikai szempontból védhető skandináv irodalom, hanem egy sokkal szélesebb körkép tárulhasson az itthoni befogadók elé.

Ajánlott olvasmányok:

Szerb Antal: Skandináv realizmus. In: A világirodalom története. Magvető, Budapest 2000. 650-664.

Szerb Antal: Skandináv századforduló. In: Uo. 778-792.

Hajdu Henrik: A skandináv irodalom szolgálatában. In: Nagyvilág, Budapest 1962, 7/12, p. 1853-1861.

Lukács György: A regény elmélete (Budapest, Magvető, 1975, 558-559.

Miszoglád Gábor: A dán regény a XIX. században. Filológiai közlöny 1977, 1. sz. 75-86.

Vincze László: H. Pontoppidan: Szerencsés Péter. In: Regényirodalom és pedagógia. Tankönyvkiadó, Budapest 1976.

Baksy Péter Ernő: Dán szépirodalmi művek - magyar fordításban. A Dán Irodalmi Információs Központ kiadványa a magyarországi Dán Kulturális Intézet megnyitása alkalmából, 1992 november. Dán Irodalmi Információs Központ, Dán Kulturális Intézet. København-Kecskemét 1992.

Facebook-esemény

A Pesti Bölcsész Akadémia 2016/2017 tavaszi félévének részletes programja itt érhető el.

Kaba Ariel

Kaba Ariel az ELTE Nyelvtudományi Doktori Iskola Interkulturális nyelvészet programjának elsőéves hallgatója. Felsőfokú tanulmányait a Károli Gáspár Református Egyetem japán szakán végezte.
Kutatási témája a kiterjesztett kommunikáció és a karakter mint attribútum több médiumon, illetve több nyelven való vizsgálata.
Érdeklődési körébe tartozik, a nyelveken kívül, a zene és a zenélés, az irodalom és a művészetek, s az autószerelés.

Kaba Ariel előadása a Pesti Bölcsész Akadémián:

(Pop)kultúra vs. (nyelv)tudomány

2017. május 23., kedd 18.00

Az előadásban több nyelv bevonásával (koreai, japán, német, angol, magyar) szemléltetjük, hogy akár a hétköznapjaink is kutatási témává lehetnek, így például a videójátékok, a YouTube, az anime, a manga, a filmek, a sorozatok, a TV-show-k, a reklámok, a mémek, a zene, és így tovább.
Az állítás bizonyítása céljából harcba keverjük a popkultúrát és a nyelvtudományt: eme "Mortal Kombat" győztese azonban egy harmadik "harcos" — a k i t e r j e s z t e t t  k o m m u n i k á c i ó.
Bár látszólag ismeretlennek tűnhet ez a fajta kommunikáció, ennek ellenére mindenki ismeri — a kérdés az, hogy mennyire? Az előadás során erre is fény derül, hiszen interaktív módon ki-ki maga is tesztelheti a kiterjesztett kommunikatív kompetenciáját!

Ajánlott olvasmányok:

Balogh Andrea 2012. Számítógépes játékok nyelvi környezetének vizsgálata. Elhangzott: TEHETSÉGNAP. A Magyar Nyelvtudományi Tudományos Diákkör és a Tantárgy-pedagógiai Tudományos Diákkör tavaszi konferenciája. 2012. június 12. Budapest.
Cseresnyési László 2004. Nyelvek és stratégiák. Avagy a nyelv antropológiája. Budapest: Tinta Kiadó.
Hidasi Judit 2008. Interkulturális kommunikáció. Scolar.
Huszár Ágnes 2009. Bevezetés a gendernyelvészetbe. Tinta Kiadó.
Kaba Ariel 2016a. „Yakuwarigo: a nyelv, amelyet nem beszélnek (?)”. Elhangzott: VII. "Közel, s Távol" Orientalisztika Konferencia. 2016.03.04.
Kaba Ariel 2016b. „A japán nemek pragmatikája: nem jelölnek a genderjelölők?”. Elhangzott: „Tavaszi Szél” Konferencia 2016.04.16.
Kaba Ariel 2016c. „A nemek pragmatikája — nyelvi sztereotípiák a japán nyelvben”. MA-szakdolgozat. 189 oldal.
Kaba Ariel 2016d. „A japán gyarmati uralom hatása Koreára”. In: Balga Nóra — Szabó Gergely (szerk.) XIV. Adsumus. Tanulmányok a XVI. Eötvös Konferencia előadásaiból. Eötvös Collegium.
Kaba Ariel 2016e. „Shamefur Dispray” — Az elképzelt szamuráj nyelve kultúra- és médiumközi perspektívában”. Találkozások Konferencia, 2016.11.18. (előkészületben)
Kaba Ariel 2016f. A ne és yo japán zárópartikulák vizsgálata egy manga fordításának tükrében. In: Doma Petra — Takó Ferenc (szerk.) „Közel, s Távol” V.: Az Eötvös Collegium Orientalisztika Műhely éves konferenciájának előadásaiból 2015. Eötvös Collegium.
Kaba Ariel 2017a. Pokemon-go ポケモン語 — avagy hogyan kommunikálnak a Pokemonok?. XI. Alkalmazott Nyelvészeti Doktoranduszkonferencia (megjelenés alatt)
Kaba Ariel 2017b. „Leave a like and subscribe! – On PewDiePie and the Bro Army”. Elhangzott: MONEY TALKS? COMMUNICATION AS/AND ECONOMY. International Interdisciplinary Conference, Budapesti Corvinus Egyetem, 2017.05.04.
Kaba Ariel 2017c. „Virtuális kultúraközi kommunikáció: a soft power ereje”. Elhangzott: PEACH Junior 2017 diákkonferencia, PPKE BTK Sophianum, 2017. május 6.
Maynard, S. K. 2016. Fluid Orality in the Discourse of Japanese Popular Culture. John Benjamins Publishing Company.
O´Hagan, M. — Mangiron, C. 2013. Game Localization: Translating for the Global Digital Entertainment Industry (Benjamins Translation Library)
Schirm Anita 2010. Mit jelölnek a diskurzusjelölők. In: Kukorelli Katalin (szerk.) A tartalom és forma harmóniájának kommunikációja. Dunaújvárosi Főiskola. Dunaújváros. 81–88.
尾崎喜光2004.日本語の男女差の現状. 『日本語学』6号. 明治書院.
金水 敏 2003.『ヴァーチャル日本語役割語の謎』 東京：岩波書店.
メイナードK. 泉子2005.『談話表現』くろしお出版

A saját munkák legtöbbje megtalálható alább:
https://mindchocolate.academia.edu/kabariel

A Facebook-on folyamatosan megosztásra kerülnek kedvcsinálók:
Facebook-esemény

Horváth Csaba

Horváth Csaba vagyok, a Nyelvtudományi Doktori Iskola Romanisztika programjának harmadéves hallgatója. Kutatási témám az olasz mint idegen nyelv elsajátítása, mely ötvözi nyelvészeti érdeklődésemet és gyakorló tanárként szerzett tapasztalataimat. Úgy gondolom, hogy a nyelvtanulás, nyelvelsajátítás során szükségszerűen bekövetkező, visszatérő hibák felismerése megkönnyítheti az azokon való túllépést, hatékonyabb tanulást eredményezhet.

Horváth Csaba kurzusa a Pesti Bölcsész Akadémián:

A nyelvtanulás – az olasz mint idegen nyelv

Hogyan tanulunk idegen nyelveket? Mi az, amin változtathatunk, és mi az, ami adott, tőlünk független? A kurzus az olasz nyelv példáján mutatja be az idegennyelv- elsajátítás izgalmas tudományát, azok számára is közérthető módon, akik (még) nem tudnak olaszul. Nyelvtanulási csodamódszerek nem kerülnek bemutatásra, viszont más nézőpontból ismerkedhetünk meg olyan, a nyelvtanulást övező vélekedésekkel, melyek rendszeresen megjelennek a köztudatban.

I. 2017. március 27., hétfő 18.00

Hogyan sajátítunk el egy idegen nyelvet?

Mi a különbség idegennyelv-elsajátítás és idegennyelv-tanulás között? Miben hasonlít és miben különbözik az anyanyelv és egy idegen nyelv elsajátítása? Egyénileg vagy társas módon sajátítunk el egy nyelvet? Az előadás célja, hogy összefoglalva a fenti kérdésekkel foglalkozó elméleteket, bevezetést nyújtson az idegennyelv-elsajátítás tudományába, illetve megmagyarázzon egyes, a köztudatban gyökerező vélekedéseket a nyelvtanulásról.

Ajánlott olvasmányok:

Maróti Orsolya 2005. Véletlen - vagy tipikus hiba? In Hungarológiai évkönyv 6. (200-203.). Pécs: Pécsi Tudományegyetem. http://epa.oszk.hu/02200/02287/00006/pdf/Hungarologiai_Evkonyv_06_050-055.pdf (megtekintve: 2016. 12. 29.)
Rulik, Imke 2009. Hibaelemzés köztes nyelvi keretben. In: Nádor Orsolya (szerk.), THL2 2009/1-2. (106-137.). Budapest: Balassi Intézet.

II. 2017. április 5., szerda 18.00

Szeretnék idegen nyelveken beszélni, de…

Az előadás során megismerkedhetünk azokkal a főbb egyéni tényezőkkel, melyek a sikeres idegennyelv-elsajátításra hatással lehetnek. Szó esik a nyelvérzék kérdéséről, az életkor és a nem szerepéről, továbbá a nyelvtanulás kimenetelére alapvető befolyással bíró motivációról. Hogyan teremtsünk itthon célnyelvi környezetet, és egyáltalán miért fontos ez? Az előadás második felében a nyelvi input mennyiségével és minőségével kapcsolatos kérdéseket vesszük górcső alá.

Ajánlott olvasmányok:

Kontráné Hegybíró Edit 2004. Egyéni különbségek a nyelvtanulásban. In Kontráné Hegybíró Edit - Kormos Judit (szerk.), A nyelvtanuló. Sikerek, módszerek, stratégiák (7-24.). Budapest: Okker.
Lomb Kató 1970. Így tanulok nyelveket. Budapest: Gondolat.

III. 2017. április 19., szerda 18.00

Az első lépések Olaszországban olaszul

Az első két előadás elméleti alapjainak folytatásaként a harmadik alkalommal azok a kutatások kerülnek bemutatásra, melyek a 80-as évek óta zajlanak Olaszországban – mint bevándorlási célpontban – az olasz nyelv elsajátításával kapcsolatban. Az úgynevezett „paviai projekt” ismertetése mellett fontos szerepet kapnak azok a nyelvpedagógiai kutatások is, melyek eredményeikkel az olasz nyelv bevándorlók számára történő oktatásához járulnak hozzá.

Ajánlott olvasmányok:

Giacalone Ramat, Anna 1993. Italiano di stranieri. In Sobrero, Albero A. (szerk.), Introduzione all’italiano contemporaneo. La variazione e gli usi. Roma–Bari, Laterza.
Giacalone Ramat, A., Chini, M., Andorno, C. 2014. Italiano come L2. In: Iannaccaro, G. et al. (szerk.), 10 anni di Linguistica italiana (149- 206.). Róma: Bulzoni.

IV. 2017. április 26., szerda 18.00

„Magyaliano”

Az utolsó előadás az eddigi ismeretekből kiindulva azt mutatja be, hogy a magyar nyelvtanulóknak milyen nehézségekkel kell szembenézniük az olasz nyelv itthoni tanulása során. Mennyire vonzó az olasz mint idegen nyelv? Mennyiben más olaszul tanulni egy magyar anyanyelvűnek, mint például angolul? Az előadás során megismerkedhetünk korábbi magyar-olasz köztesnyelvi kutatásokkal, valamint összefoglalom az általam eddig végzett vizsgálatok eredményeit is.

Ajánlott olvasmányok:

Hegedűs, József 2012. Az idegen nyelv. Nyelvek – nyelvtanulás. Budapest: Tinta.
Pál, Ildikó 2015. Interferencia jelenségek a szintaxis területén az olaszul tanuló magyar középiskolások és főiskolai hallgatók dolgozatainak tükrében. PhD-disszertáció. Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar. http://doktori.btk.elte.hu/lingv/palildiko/diss.pdf (megtekintve: 2016. 12. 29.)

További irodalom:

Alsina, Alex 1996. The role of argument structure in grammar: Evidence from Romance. Stanford (CA): CSLI Publications.
Andorno, Cecilia 2001. Banca dati di italiano L2. Il progetto di Pavia. Pavia: Dipartimento di Linguistica. (CD-ROM)
Bárdos, Jenő 2002. Az idegen nyelvi mérés és értékelés elmélete és gyakorlata. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó.
Bertinetto, P. M., Burani, C., Laudanna, A., Marconi, L., Ratti, D., Rolando, C., Thornton, A. M. 2005. Corpus e Lessico di Frequenza dell’Italiano Scritto (CoLFIS). Elérhető: http://linguistica.sns.it/CoLFIS/Home.htm
Bettoni, Camilla 2007. Imparare un’altra lingua. Róma, Bari: Editori Laterza.
Centineo, Giulia 1995. The distribution of Italian si in Italian transitive/inchoative pairs. In Simmons, M., and Galloway, T. (Eds.), Proceedings of SALT V (pp. 54–71.). Ithaca (NY): Cornell University Press.
Chini, Marina 2005. Che cos’è la linguistica acquisizionale. Róma: Carocci Editore.
Di Biase, Biagio 2007. A Processability approach to the acquisition of Italian as a second language: theory and applications. PhD- disszertáció, Australian National University. https://digitalcollections.anu.edu.au/bitstream/1885/6982/1/01whole.pdf (megtekintve: 2016. 12. 29.)
É. Kiss, Katalin 2003. Mondattan. In: É. Kiss, K., Kiefer F., Siptár P. Új magyar nyelvtan. Budapest: Osiris Kiadó. 15—186.
Ellis, Rod 1994. The study of second language acquisition. Oxford, New York: Oxford University Press.
Európa Tanács 2002. Közös Európai Referenciakeret. Nyelvtanulás, nyelvtanítás, értékelés. Elérhető: http://www.nyak.hu/nyat/doc/ker_2002.asp
Giacalone Ramat, Anna (szerk.) 2003. Verso l’italiano. Percorsi e strategie di acquisizione. Róma: Carocci.
Ginelli, Giorgia 2010. L’acquisizione delle domande in italiano come lingua seconda. PhD-disszertáció, Università degli Studi di Verona. https://iris.univr.it/retrieve/handle/11562/343932/3924/Tesi%20Ginelli%20Giorgia.pdf (megtekintve: 2016. 12. 29.)
Graffi, Giorgio 1994. Sintassi. Bologna: Il Mulino.
Grimshaw, Jane 1982. On the lexical representation of Romance reflexive clitics. In Bresnan, J. (Ed.), The mental representation of grammatical relations (pp. 87–148.). Cambridge (MA): MIT Press.
Horváth, Csaba 2015. Tárgyatlan igék magyar nyelvtanulók olasz köztesnyelvében: a segédige-választás kérdése. In Váradi, Tamás (szerk.), Doktoranduszok tanulmányai az alkalmazott nyelvészet köréből 2015 (3–16.). Budapest: MTA NYTI.
Klein, Wolfgang,Dittmar, Norbert 1979. Developing grammars. Berlin, Heidelberg, New York: Springer.
Kovács, Gábor 2014. Idegennyelv-elsajátítás. In: Pléh, Cs., Lukács, Á. (szerk.) Pszicholingvisztika 1-2. Budapest: Akadémiai Kiadó. 1: 593–674.
Krashen, Stephen 1982. Principles and practice in second language acquisition. London: Pergamon.
Miličević, Maja 2007. The acquisition of reflexives and reciprocals in L2 Italian, Serbian and English. PhD-disszertáció, University of Cambridge. https://drive.google.com/file/d/0B1MhLix-CW0xN1FUbXBkQnBnTEU/view (megtekintve: 2016. 12. 29.)
Montrul, Silvana 1997. Transitivity alternations in second language acquisition: A crosslinguistic study of English, Spanish and Turkish. PhD-disszertáció, McGill University, Montréal. http://digitool.library.mcgill.ca/R/?func=dbin-jump-full&object_id=34759&local_base=GEN01-MCG02 (megtekintve: 2016. 12. 29.)
Pienemann, Manfred 2005. Language processing capacity. In: Doughty, C. J., Long, M. H. (szerk.) The handbook of second language acquisition. Malden MA – Oxford: Blackwell. 679–714.
Profilo della lingua italiana (CD-ROM). 2010, Firenze, La Nuova Italia.
Richards, Jack C. (szerk.) 1997. Error Analysis: Perspectives on Second Language Acquisition. London, New York: Longman.
Salvi, Giampaolo, Vanelli, Laura 2004. Nuova grammatica italiana. Bologna: Il Mulino.
Sorace, Antonella. 2000. Gradients in auxiliary selection with intransitive verbs. Language, 76(4): 859–890.

Facebook-esemény

Marosi Renáta

Angol és történelem szakos tanárként 2015 szeptembere óta az Eötvös Loránd Tudományegyetem Irodalomtudományi Doktori Iskolájának Modern angol és amerikai irodalom doktori programját látogatja. 2016 szeptemberétől a felvidéki Selye János Egyetemen oktat mint tanársegéd. Fő kutatási területe az angol és amerikai gyermekirodalom, ezen belül is a fantasy irodalom és P. L. Travers munkássága.

Marosi Renáta kurzusa a Pesti Bölcsész Akadémián:

Az ezerarcú Mary Poppins

Mary Poppins, a rejtélyes varázserővel bíró dada, aki esernyőjén a széllel érkezve színessé varázsolja a Banks család mindennapjait. Ha az olvasó-, vagy a nézőközönség Mary Poppinsra gondol, valószínű ezekkel a tulajdonságokkal ruházza fel és írja le őt. Mary Poppins azonban, a többi szereplővel együtt, sokkal fontosabb funkciókat tölt be. Nem egyszerűen a szórakoztatásért felelős természetfeletti lények, hiszen karakterükben megszemélyesítik a Nagy Anya archetípus különböző attribútumait (tündér keresztanya, mentor, a szerető és rettenetes anya stb.), illetve betekintést nyújtanak különféle vallások, mint a kereszténység vagy a buddhizmus világába. Pszichológiai, mitológiai, néprajzi, filozófiai és vallási szemszögekből elemezve pedig fény derülhet ezekre a jellemzőkre és funkciókra.

I. 2017. március 1., szerda 18.00

Mary Poppins: “A megvalósult tündérmese”

Az előadás célja bemutatni a Mary Poppins-regények kulturális hátterét és tündérmesei motívumait (tündér keresztanya, hősi kalandok, varázslat, stb.), összehasonlítva azokat a Grimm testvérek eredeti meséivel. Az előadás első része a gyermekirodalom azon periódusát, illetve P. L. Travers, a Mary Poppins könyvek írójának azon életeseményeit ismerteti, melyek közvetlenül vagy közvetetten hatottak a Mary Poppins-regények megalkotására. Az előadás második részében Mary Poppins külső és belső tulajdonságainak elemzése kerül középpontba, mely alapján megtudhatjuk, mennyiben és miben különböznek, vagy éppen hasonlítanak a Travers által olyannyira szeretett Grimm testvérek eredeti mesegyűjteményeiben szereplő varázslatos segítők és Mary Poppins.

II. 2017. március 8., szerda 18.00

Utazás a Mély-én felé: az álmok szerepe Mary Poppins történeteiben

A cél bemutatni a Mary Poppins-könyvek álomszerű kalandjait, azok explicit és implicit funkcióit, Jane és Michael álomszerű utazásainak szakaszait, valamint az álmokban részt vevő szereplőket, úgy mint a Küszöb Őrzőjét (Mary Poppins személyében) és feladatát, vagy a Hírnökök (egy hang, egy levél vagy egy csillag személyében) kötelességét. Az előadás egyrészt olyan, az álom nyilvánvalónak mondható szerepeit mutatja be, mint a vágyteljesülés, vagy a Banks gyermekek nevelése, másrészt olyan mélyebb funkciók tárulnak az érdeklődő elé, mint a kollektív tudattalan „tudatosítása”, a Mély-én (Self) meglelése, s ezáltal az individuáció realizálása. Mindezen fogalmak és funkciók J. Campbell a mitológiai hősök útjaival, valamint S. Freud és C. G. Jung álommal kapcsolatos értelmezései mentén válnak világossá.

III. 2017. március 22., szerda 18.00

Nagy Anyák a Banks családban: a Szerető és Rettenetes Anya

Az előadás során azok a női, illetve állat karakterek kerülnek bemutatásra, akik a Nagy Anya archetípus – Szűz Mária, Földanya, mitológiai istennők – valamilyen attribútumait viselik. Az előadás olyan karakterek elemzésére helyezi a hangsúlyt, mint az egyszer segítőkész, másszor mogorva Mary Poppins, az egyszer kíméletlen, máskor barátságos cukrászda-tulajdonos Mrs Corry, a galambokról önzetlenül gondoskodó Madaras Asszony, a télből tavaszt varázsoló Nellie Rubina, a rejtélyes és bölcs Páncélteknős, az egyszer szomorú, másszor vidám Vörös Tehén, és a félelmetes és mégis kedves Óriáskígyó. A karakterek ellentétes (a jót és rosszat egyaránt magába foglaló) személyiségének ismertetése alapján válnak láthatóvá a Szerető és a Rettenetes Anya, a Teremtő és a Pusztító Anya jellemvonásai.

IV. 2017. március 29., szerda 18.00

Mary Poppins és a Cseresznyefa utca

Az előadás betekintést nyújt a Zen-Buddhizmus világába úgy, hogy azok jegyeit keresi és vizsgálja a Mary Poppins-könyvek történeteiben szereplőkön, tereken (Cseresznyefa utca) és szituációkon keresztül. Az érdeklődő megismerheti, hogy a cseresznyefa, mely Japán kulturális és nemzeti jelképe, s mely egyben a Mary Poppins-könyvek egyik fontos színhelyének adta nevét, hogyan hozható kapcsolatba a Buddhizmussal, s annak szimbolikus jelentései hogyan vannak jelen Travers irodalmi alkotásában. Sor kerül még a Buddhizmus fő tanainak, az ún. Négy Nemes Igazság (1. az élet szenvedéssel teli, 2. a szenvedés oka a vágyakozás, 3. meg kell szabadulni a vágyakozástól, hogy megtapasztaljuk az örök boldogságot, 4. a megvilágosodáshoz az ún. nemes nyolcrétű ösvény vezet) megismertetésére is, mindezt a Mary Poppins-könyvek szöveg közeli értelmezésén keresztül.

Ajánlott olvasmányok:

Travers, P. L.: A csudálatos Mary. Ciceró, 2003. http://mek.oszk.hu/00200/00299/00299.htm

Travers, P. L.: A csudálatos Mary visszatér. Ciceró, 2005. http://www.wekerlekos.hu/download/irodalom/travers_a_csudalatos_mary_visszater.htm

Travers, P. L.: A csudálatos Mary kinyitja az ajtót. Ciceró, 2002.

Travers, P. L.: Mary Poppins a parkban. Ciceró, 2005.

Travers, P. L.: Mary Poppins a Cseresznyefa utcában & Mary Poppins meg a szomszéd ház. Ciceró, 2002.

Ajánlott szakirodalom:

Campbell, Joseph: Az ezerarcú hős. Édesvíz Kiadó, 2010.

Draper, Ellen – Koralek, Jenny: A Centennial Celebration of P. L. Travers Creator of Mary Poppins. New York: Larson Publication, 1999.

Dumoulin, Heinrich: A History of Zen Buddhism. New York: Pantheon Books, 1963. http://terebess.hu/zen/mesterek/A%20history%20of%20Zen%20Buddhism.pdf

Freud, Sigmund: Álomfejtés. Helikon Kiadó, 2016.

Grilli, Giorgia. Myth, Symbol and Meaning in Mary Poppins: The Governess as Provocateur. London and New York: Routledge, 2014.

Grimm, Jacob – Grimm, Wilhelm: Családi mesék. Kalligram Kiadó, 2009.

Hunt, Peter: An Introduction to Children’s Literature. Oxford-New York: Oxford University Press, 1994.

Jung, Carl G.: Az archetípusok és a kollektív tudattalan. C. G. Jung összegyűjtött munkái 9/1. Scolar Kft., 2011.

Lawson, Valerie. Mary Poppins She Wrote: The Life of P. L. Travers. New York: Pocket Books, 2013.

Manlove, Colin: From Alice to Harry Potter: Children’s Fantasy in England. New Zealand: Cybereditions, 2003.

Neumann, Erich: A Nagy Anya: A Magna Mater archetípusa a jungi pszichológiában. Ursus Libris, 2005.

Rahula, Walpola: What the Buddha Taught. New York: Grove Press, 1974. https://web.ics.purdue.edu/~buddhism/docs/Bhante_Walpola_Rahula-What_the_Buddha_Taught.pdf

Valverde, Cristina P. (2007): Dreams and Liminality in the Mary Poppins Books. In Dream, Imagination and Reality in Literature. České Budejovice: Editio Universitatis Bohemiae Meridionalis. https://www.pf.jcu.cz/stru/katedry/aj/doc/sbaas01-perez_valverde.pdf

Warner, Marina. Once Upon a Time: A Short History of Fairy Tale. Oxford: Oxford University Press, 2014.

Facebook-esemény

Pesti Bölcsész Akadémia

2016/2017. tavaszi szemeszter

(Budapest, ELTE BTK, Ifjúsági épület III. 1.)

2017. február 16., csütörtök*

19.00 Tér-képek a norvég irodalomban - Péró Krisztina

2017. február 27., hétfő

18.00 Nem az én hibám! A véletlen szerepe a morális ítélkezésben I.
Bernard Williams és Thomas Nagel vitájának rekonstrukciója – Véber Virág

2017. március 1., szerda

18.00 Az ezerarcú Mary Poppins I.
Mary Poppins: "A megvalósult tündérmese" – Marosi Renáta

2017. március 6., hétfő

18.00 Nem az én hibám! A véletlen szerepe a morális ítélkezésben II.
Az ellenőrzés elve – Véber Virág

2017. március 8., szerda

18.00 Az ezerarcú Mary Poppins II.
Utazás a Mély-én felé: az álmok szerepe Mary Poppins történeteiben – Marosi Renáta

2017. március 13., hétfő

18.00 Nem az én hibám! A véletlen szerepe a morális ítélkezésben III.
Befolyás nélkül – Véber Virág

2017. március 14., kedd

18.00 Skandináv-magyar műfordítások és műfordítói portrék a 20. századból I.
Egy kis skandináv irodalomtörténet – Csúr Gábor

2017. március 20., hétfő

18.00 Nem az én hibám! A véletlen szerepe a morális ítélkezésben IV.
Morális felelősség – Véber Virág

2017. március 21., kedd

18.00 Skandináv-magyar műfordítások és műfordítói portrék a 20. századból II.
Skandináv irodalom Magyarországon a 20. század elején – Csúr Gábor

2017. március 22., szerda

18.00 Az ezerarcú Mary Poppins III.
Nagy Anyák a Banks családban: a Szerető és Rettenetes Anya – Marosi Renáta

2017. március 27., hétfő

18.00 A nyelvtanulás – az olasz mint idegen nyelv I.
Hogyan sajátítunk el egy idegen nyelvet? – Horváth Csaba

2017. március 28., kedd

18.00 Skandináv-magyar műfordítások és műfordítói portrék a 20. századból III.
Az első hullám: 1900-tól 1945-ig – Csúr Gábor

2017. március 29., szerda

18.00 Az ezerarcú Mary Poppins IV.
Mary Poppins és a Cseresznyefa utca – Marosi Renáta

2017. március 29., szerda*

2017. április 3., hétfő

18.00 A Római Köztársaság hadseregének fejlődése I.
Római hadrend és harcmodor – Tóth Gergely

2017. április 4., kedd

18.00 Skandináv-magyar műfordítások és műfordítói portrék a 20. századból IV.
A második hullám: 1945-től 1989-ig – Csúr Gábor

2017. április 5., szerda

18.00 A nyelvtanulás – az olasz mint idegen nyelv II.
Szeretnék idegen nyelveken beszélni, de… – Horváth Csaba

2017. április 10., hétfő

18.00 A Római Köztársaság hadseregének fejlődése II.
Rangok és fegyverek – Tóth Gergely

2017. április 11., kedd

18.00 Platón és a mitológia I.
A „remény” rabjai. Az elpisz fogalomtörténete a mitológiától Platónig – Rosta Kosztasz

2017. április 19., szerda

18.00 A nyelvtanulás – az olasz mint idegen nyelv III.
Az első lépések Olaszországban olaszul – Horváth Csaba

2017. április 19., szerda*

19.00 Drakula és a médiumok - Hlavacska András

2017. április 24., hétfő

18.00 A Római Köztársaság hadseregének fejlődése III.
Kiképzés, római tábor, ostromtechnikák, haditengerészet – Tóth Gergely

2017. április 25., kedd

18.00 Platón és a mitológia II.
A platóni barlanghasonlat mitológiai háttere – Rosta Kosztasz

2017. április 26., szerda

18.00 A nyelvtanulás – az olasz mint idegen nyelv IV.
„Magyaliano” – Horváth Csaba

2017. május 2., kedd

18.00 Platón és a mitológia III.
Eredetmítosz és emberi lényeg. A Prométheusz-mítosz platóni kritikája – Rosta Kosztasz

2017. május 3., szerda

18.00 Kultúraköziség és hibriditás Borbély Szilárd műveiben I.
Kultúraköziség és szövegköziség Borbély Szilárd műveiben – Száz Pál

2017. május 4., csütörtök

18.00 Faber és a posztmodern regény – Biró-Pentaller Anna

2017. május 8., hétfő

18.00 A Római Köztársaság hadseregének fejlődése IV.
Jutalmak, büntetések, diadalmenetek, hadvezérek – Tóth Gergely

2017. május 9., kedd

18.00 Csodás imameghallgatások a barokk kortól napjainkig I.
„Siessünk buzgón az Istenszülőhöz!”- búcsú és búcsújárás Magyarországon – Földvári Katalin

2017. május 10., szerda

18.00 Kultúraköziség és hibriditás Borbély Szilárd műveiben II.
A Messiás-motívum mint kulturális hibriditás Borbély Szilárd műveiben – Száz Pál

2017. május 15., hétfő

18.00 Csodás imameghallgatások a barokk kortól napjainkig II.
A földi és égi szféra határán – csodás imameghallgatások – Földvári Katalin

2017. május 16., kedd

18.00 Platón és a mitológia IV.
Peithó és Ananké: a mítosz transzformációja filozófiává – Rosta Kosztasz

2017. május 17., szerda

18.00 Kultúraköziség és hibriditás Borbély Szilárd műveiben III.
A Szól a kakas már szöveghagyományainak felhasználása Borbély Szilárd műveiben – Száz Pál

2017. május 22., hétfő

18.00 Csodás imameghallgatások a barokk kortól napjainkig III.
Kegyhelyeink csodagyűjteményei: a mirákulumos könyvek – Földvári Katalin

2017. május 23., kedd

18.00 (Pop)kultúra vs. (nyelv)tudomány – Kaba Ariel

2017. május 24., szerda

18.00 Kultúraköziség és hibriditás Borbély Szilárd műveiben IV.
Teremtésmítoszok a Haszid Szekvenciákban – Száz Pál

2017. május 29., hétfő

18.00 Csodás imameghallgatások a barokk kortól napjainkig IV.
„Ex voto” – Fogadalmi tárgyak, fogadalmi képek búcsújáróhelyeinken – Földvári Katalin

2017. május 30., kedd*

*Külső helyszín: FUGA 

Facebook-oldal

Jelmagyarázat:

A szöveg öröme – irodalmi előadások

Múlt és jövő között – történelmi előadások

A gondolat határán – esztétikai, filozófiai, művészettörténeti előadások

Ezerarcú nyelvészet – nyelvészeti előadások

Véber Virág

Véber Virág az ELTE BTK Filozófiatudományi Doktori Iskolájának doktorandusza az Analitikus Filozófia Programon. Kutatási területe az analitikus etika, azon belül a morális felelősség témaköre.

Véber Virág kurzusa a Pesti Bölcsész Akadémián:

Nem az én hibám! A véletlen szerepe a morális ítélkezésben

Gyakran előfordul mindenkivel, hogy olyan dolgokért hibáztatják, vagy vonják felelősségre, amelyről nem tehetett, vagy éppen nem szándékosan cselekedett helytelenül. Ilyen az autós, aki elé hirtelen lelép egy gyalogos, s már nem tudja megállítani a járművet, a szülő, aki egy pillanatra nem figyel a gyermekére, és baleset éri, vagy az az ember, aki rekkenő hőségben az autójában felejti a kutyáját. Nap mint nap történnek velünk olyan események, amikor egyszerűen figyelmetlenek voltunk, vagy esélyünk sem volt megelőzni bizonyos baleseteket; s ezeket mégis számon kérik rajtunk. A morális szerencse esetei ilyen szituációkon alapulnak – a kurzus látogatói egy lehetséges reflexiót kapnak arról, hogy milyen mértékben van jelen az életünkben a véletlen, amely a moralitásunkat is befolyásolja, valamint arról, hogy bizonyos gondolkodók szerint miként kellene kezelnünk ezeket az eseményeket.

I. 2017. február 27., hétfő 18.00
Bernard Williams és Thomas Nagel vitájának rekonstrukciója

Az első alkalommal Bernard Williams és Thomas Nagel azonos címmel (Morális szerencse) megjelent írásait tekintjük át, különös hangsúllyal Nagel négy szerencsetípusának meghatározására.

II. 2017. március 6., hétfő 18.00
Az ellenőrzés elve

Csak annyiban vagyunk morálisan megítélhetőek, amennyiben a minősítésünk  olyan tényezőktől függ, amelyek az ellenőrzésünk alatt állnak – a morális szerencse esetében azonban nincs befolyásunk azokra a faktorokra, amelyek alapján megítélnek bennünket. A második előadás alkalmával az ellentmondás feloldására teszünk kísérletet.

III. 2017. március 13., hétfő 18.00
Befolyás nélkül

George Sher Befolyás nélkül című munkájának kiindulópontját Nagel cikke jelentette. Sher azonban – ahogy azt maga is kijelenti – nem Nagel nyomdokaiba szeretne lépni, hanem olyan esetekkel foglalkozik, amelyekben nem beszélhetünk arról, hogy a cselekedeteink az ellenőrzésünk alatt állnak. A harmadik előadás során Sher írása alapján olyan eseteket veszünk sorra, amelyekben olyan cselekedetekért tartjuk a személyeket felelősnek, amelyekre azok szemlátomást nem gyakoroltak tudatos befolyást.

IV. 2017. március 20., hétfő 18.00
Morális felelősség

Néhány felelősségelméletet alapán arról gondolkodunk az utolsó előadáson, hogy beszélhetünk-e felelősségről a morális szerencse eseteiben.

Olvasmányok:
Fischer, John Martin; Ravizza, Mark 1998/2013, „Erkölcsi felelősség szabadság
nélkül.” Ford.: Bárány Tibor. In: Réz Anna (szerk.), Vétkek és választások. A felelősség
elméletei. Gondolat Kiadó, Budapest. 58-79.
Nagel, Thomas 1979/2013, „Morális szerencse.” Ford.: Bárány Tibor In: Réz Anna
(szerk.), Vétkek és választások. A felelősség elméletei. Gondolat Kiadó, Budapest.
358-374.
Nelkin, Dana K. 2013, "Moral Luck", The Stanford Encyclopedia of Philosophy, Edward
N. Zalta (szerk. ) https://plato.stanford.edu/archives/win2013/entries/moral-luck
Sher, George 2006/2013, „Befolyás nélkül.” Ford.: Bárány Tibor In: Réz Anna (szerk.),
Vétkek és választások. A felelősség elméletei. Gondolat Kiadó, Budapest. 207-227.
Strawson, Peter F. 2013: Szabadság és neheztelés. Ford.: Veres Máté. In: Réz Anna
(szerk.): Vétkek és választások. A felelősség elméletei, Gondolat Kiadó, Budapest.
239-264.
Williams, Bernard 1981/2013, „Morális szerencse.” Ford.: Lautner Péter fordítását
átdolgozta Réz Anna. In: Réz Anna (szerk.), Vétkek és választások. A felelősség
elméletei. Gondolat Kiadó, Budapest. 335-357.

További irodalom:
Andre, Judith 1983, “Nagel, Williams, and Moral Luck”, Analysis. Vol. 43. No. 4.,
Oxford. 202-207.
Domsky, Darren 2004, “There Is No Door: Finally Solving the Problem of Moral Luck.”
The Journal of Philosophy 101. Columbia University, New York. 445-462.
Latus, Andrew “Moral Luck” In: Internet Encyclopedia of Philosophy.
http://www.iep.utm.edu/moralluc
Otsuka, Michael 2007, “Moral Luck: Optional, Not Brute.” Philosophical Perspectives,
23. 373-388.
Statman, Daniel 1993, Moral Luck. State University of New York Press, Albany

Facebook-esemény

Pályázati felhívás

kurzustartási lehetőség

 a Pesti Bölcsész Akadémia kilencedik félévében

(2016/2017. tavaszi félév)

Kedves doktorandusz vagy doktorjelölt hallgatótársunk!

Pályázati felhívásunk a Pesti Bölcsész Akadémia tavaszi félévének előadói pozícióit hirdeti meg.

Az ELTE BTK nyilvános előadás-sorozata nyitott egyetemként működik, amelynek célközönsége nem csak szakmabeli, a karon kívülről vagy az egyetem és a kar más tudományterületeiről is várható érdeklődő közönség a középiskolástól a nyugdíjas korosztályig. A Pesti Bölcsész Akadémia legfontosabb célja továbbra is az, hogy közérthető módon felhívja a figyelmet arra, hogy miben rejlik a humán tudományok öröme, vagyis bemutassa a szélesebb közönség számára is vonzó témákat, kutatásokat. A korábbi félévekben működő rendszer szerint idén is a Kar összes Doktori Iskolájából várjuk a jelentkezőket.

A sikeres pályázók a PBA kilencedik, 2016/2017-es tavaszi szemeszterének előadói lesznek. Feladataik teljesítése esetén a tudományos modulba tartozó kreditben részesülhetnek, amelyet az ELTE Bölcsészettudományi Doktori Tanácsa garantál.

A jelentkezés feltételei:

A pályázók valamely bölcsészettudományi doktori képzés résztvevőiként jelentkezhetnek a nagyközönség érdeklődésére számot tartó, populáris témákkal. A pályázat kizárólag az űrlap hiánytalan kitöltésével fogadható el. A pályázatokat a PBA szervezői, a témának megfelelő iskola felelősei és az adott Doktori Iskola vezetője bírálja el.

A tematikának tartalmaznia kell:

- a téma rövid bemutatását;

- a kurzus célját és felépítését;

- az egyes előadások címét és rövid absztraktját (Az előadások szólhatnak az előadó saját kutatási témájáról vagy más, a hallgatóság számára vonzó tárgyról. Lehetnek összefüggőek, de vizsgálhatnak különböző témákat is, amennyiben egy összefüggő kurzust alkotnak.);

- a kurzus háttérirodalmát, amely rálátást biztosít a kurzus szakirodalmi hátterére, és amely nem a hallgatóság számára ajánlott olvasmánylistával azonos;

- egy olvasmánylistát a hallgatóság számára (szépirodalmi művek, alapvető szakirodalmi munkák).

A kiindulási alap minden téma esetén hangsúlyosan a gimnáziumi tananyag, amely közös ismeretként feltételezhető mind a bölcsészettudományokban kevésbé jártas érdeklődőknél, mind a Kar BA-s, MA-s hallgatóinál mint potenciális közönségnél.

A jelentkezéshez szükséges egy szaktanár ajánlása és támogató aláírása, aki a pályázatot pozitív elbírálásra ajánlja.

Előnyben részesülnek az ELTE BTK jogviszonnyal rendelkező doktorandusz hallgatói.

(Más egyetemek doktori hallgatói és a kar doktorjelöltjei is jelentkezhetnek, azonban részvételüket a programban – és az óratartási kreditet – magas számú jelentkezés esetén nem feltétlen tudjuk garantálni.)

Az előadó jelentkezéssel vállalt feladatai:

- Kurzustartás: 4 előadás, azaz egy kurzus megtartása, s annak előkészítésében és reklámozásában való aktív részvétel. Van lehetőség kombinált kurzus tartására is, amelynek során 2 előadó állítja össze és tartja meg közösen a kurzust   4-6 alkalom során (2-2 előadás tartása esetén kredit biztosítása nélkül VAGY 3-3 előadás és a társelőadó előadásain részvétel esetén kredit biztosításával).

- Egy előadás 90 perces: 60-70 perc előadás, 20-30 perc vita, beszélgetés. Amennyiben a téma megkívánja vagy lehetőséget nyújt rá, igény szerint az előadás szeminárium formájában is megtartható. Arra az esetre, ha a 60-70 perces előadás után nem alakulna ki beszélgetés, készüljön az előadó (a max. 90 perc kitöltéséig) további ismeretátadásra!

- Az őszi szemeszter végén az előadókkal való egyeztetés alapján elkészülő programban meghatározott időpontok a program meghirdetése után nem változtathatók meg, és csak különösen indokolt esetben maradhatnak el, ez esetben pedig a pótlás kötelező a teljesítés feltételeként.

- Az előadó saját előadását maga is minden általa elérhető fórumon hirdeti, ezzel részt vesz a közönségszervezésben.

- Az online felületek feltöltéséhez szükséges rövid bemutatkozást és a kurzus bemutatásához szükséges anyagokat az előadó a jelentkezésében eljuttatja hozzánk.

- Vállalja esetlegesen egy, a fenti alkalmakon kívüli előadás megtartását. Külső előadásainkra művelődési központokban, kulturális intézményekben, színvonalas felolvasóprogramokat kínáló kávézókban szokott sor kerülni.

A felsorolt feladatok elmulasztása a kredit elvesztésével jár, és arról minden esetben értesülést szerez az aktuális Doktori Iskola vezetése is.

A jelentkezések határideje: MEGHOSSZABBÍTVA 2017. január 8-ig!

A jelentkezéseket az űrlap kitöltésével lehet eljuttatni a szervezőkhöz, amely elérhető a linkre kattintva.

A Pesti Bölcsész Akadémia előadásai az ELTE BTK kampuszán, elsősorban a Doktori Kiválósági Központban (Ifjúsági épület, III. 1.) hangzanak el.

Budapest, 2016. november 25.

a Pesti Bölcsész Akadémia szervezői

Részletes program