Rosta  Kosztasz

Az ELTE BTK Filozófiatudományi Doktori Iskola antik filozófia programjának doktorjelöltjeként dolgozom a disszertációmon, melynek témája a megszelídítés aktusa Platón filozófiájában. Emellett az Elpis folyóirat főszerkesztőjeként, illetve a DOSZ Filozófiatudományi Osztályának oszlopos tagjaként működöm.

Rosta Kosztasz kurzusa a Pesti Bölcsész Akadémián:

Platón és a mitológia

A filozófiai stílust mostanában úgy fogjuk fel, mint a gondolkodás képektől és költői alakzatoktól mentes, szigorúan terminus értékű fogalmakkal operáló módozatát. A szabatosság e foka gyakran párosul azzal, hogy az e kritériumnak meg nem felelő gondolkodásmódot mint nem-filozófiát értelmezik, elfelejtve azt, hogy Arisztotelész előtt ez koránt sem volt magától értetődő. Az előadássorozat a filozófia azon agónikus korszakát tárgyalja, melyben a filozófia a saját rangjáért küzd a vele konkuráló mitikus gondolkodással szemben. A négy előadás Platón négy különböző viszonyulási módját próbálja bemutatni a mitológiával kapcsolatban – az első előadás a filozófia és a mitológia szigorú szembenállását, a második a mitikus elemekből építkező filozófiát, a harmadik a klasszikus mitológiával konkuráló filozófiai mítoszt, míg a negyedik a klasszikus mítosz tartalmát átvevő és explicitté tevő filozófiai spekulációt –, annak érdekében, hogy e sokat tárgyalt és leegyszerűsített kérdéskört a maga komplexitásában lássuk.

I. 2017. április 11., kedd 18.00

A „remény” rabjai. Az elpisz fogalomtörténete a mitológiától Platónig

Az első előadás Platón jól ismert ellenséges viszonyát igyekszik tisztázni a klasszikus mitológiával szemben. Ennek érdekében bemutatom az elpisz (várakozás) fogalmának használatát a mitológiában (Hésziodosz, Pindarosz), továbbélését az attikai prózában (Thuküdidész, Iszokratész), illetve az ezekre adott platóni választ. Az előadás egy lényegében tragikus (szótérikus vagy pleonektikus), az illúzióra és önmegtévesztésre épülő fogalomtól ível az optimista, transzcendenciára irányuló ellentétpárjáig, mely nélkülözi a bukás lehetőségét.

II. 2017. április 25., kedd 18.00

A platóni barlanghasonlat mitológiai háttere

A második előadás azt próbálja világossá tenni a barlanghasonlat klasszikus példája segítségével, hogy a filozófus milyen erőteljesen támaszkodott több mitológiai hagyományra is saját mítoszai megalkotása során. A barlanghasonlat hátterében egy, a klasszikus mitológia és az orphikus-püthagoreus mítoszok által meghatározott hálót vázolok fel, mely nélkül - véleményem szerint - a hasonlat nem érthető meg a saját mélységében.

III. 2017. május 2., kedd 18.00

Eredetmítosz és emberi lényeg. A Prométheusz-mítosz platóni kritikája

A harmadik előadás a filozófia és mitológia komplexebb viszonyát vázolja. Az emberiség és emberi civilizáció eredetét taglaló mítoszok kapcsán egyrészt érintenünk kell azt a kérdést, hogy Platón miért látta jónak bizonyos filozófiai tartalmak mitikus formába való öntését. Mit szolgál a mitikus forma? Másrészt a Prométheusz-mítosz kapcsán azt szükséges belátnunk, hogy Platón hogyan kombinál különböző, egymástól idegen mitológiai elemeket a Prótagorasz vagy az Államférfi (ellen)mítoszaiban annak érdekében, hogy filozófiai konstrukciói cáfolják az eredeti mítosz, illetve szofista feldolgozásának implikációit. Az eredetmítosz istenhez és állathoz, technikához és fejlődéshez fűződő viszonya ugyanis magát az emberi lényeget határozza meg.

IV. 2017. május 16., kedd 18.00

Peithó és Ananké: a mítosz transzformációja filozófiává

A záró előadás a mitológia és a filozófia kapcsolatának talán legérdekesebb és leginkább figyelmen kívül hagyott aspektusát prezentálja, nevezetesen egy mitikus gondolat átalakulását egy kimondottan spekulatív, filozófiai elméletté. A gondolatmenet a Timaiosz 48A-ra fókuszál, ahol az Ész Peithó (meggyőzés) segítségével veszi rá Anankét, a kaotikus ősmasszát, hogy vegyen részt a lehető legjobb világ megalkotásában. Azon túl, hogy a kozmológiai mítosz résztvevői mitikus istenek, arra keresem a választ, hogy miért éppen Peithó bukkan fel ebben a történetben, és milyen funkciója van a princípiumok viszonyának meghatározásában. A választ az aiszkhüloszi Eumeniszek, illetve Kekropsz, az első athéni király mítosza fogja biztosítani.

Ajánlott olvasmányok:

Az előadások alapjául szolgált megjelent cikkek (sorrendben):

1. „A tragikus elpisz bukása”. In Szőke Annamária – Ullmann Tamás (szerk.), Asteriskos 4. Tanulmányok. ELTE BTK, Budapest, 2013, 5-18.
2. „A platóni barlang eredete”, Elpis 2012/1. 29-55.
3. „A Prométheus-mítosz Platón Protagórasában”. In Bárány István – Bolonyai Gábor – Ferenczi Attila – Vér Ádám (szerk.), Studia Classica. Tanulmányok az Eötvös Loránd Tudományegyetem Ókortudományi Intézetéből. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2015, 225-236.
4. „Peithó és Ananké: a Timaiosz 48A-ról”. Különbség 2016/1. 9-22. Lásd: https://elte.academia.edu/RostaKosztasz

További olvasmányok:
https://plato.stanford.edu/entries/plato-myths/
Az elsődleges irodalmak megtalálhatóak a cikkek bibliográfiáiban, ahogy további
olvasmányok is.

Facebook-esemény