Bojti Zsolt

Bojti Zsolt 2016-ban kitüntetéses diplomával és ún. „Excellent Thesis Awarddal” végzett az ELTE anglisztika mesterképzés angol irodalom szakirányán. Alapítója az Early Modern English Research Groupnak, mellyel több konferenciát és műhelymunkát szervezett. Jelenleg az ELTE Irodalomtudományi Doktori Iskola másodéves doktorandusza. Kutatása „Wilde és kontextusának újraolvasása: Az ideológia kriminalizáló hatása és appropriációs próbálkozások a szexuális transzgresszió késő-viktoriánus irodalmában és elméleteiben” munkacímet viseli. Jelenleg a magyarság alakzatát vizsgálja a késő 19. századi angol nyelvű meleg művekben, amely témában több konferencián tartott előadást Magyarországon és külföldön. Továbbá, Edward Prime-Stevenson Imre című regényének első magyar fordítását és kritikai kiadását készíti.

Bojti Zsolt kurzusa a Pesti Bölcsész Akadémián:

 Egy Budapesten játszódó angol ősmelegregény és előzményei

A mai popkultúrában számos utalást találunk a magyarokra, ha hipermaszkulinitásról vagy a konvencionálistól eltérő szexualitásról van szó. Találunk erre példát a Dokik (Scrubs, 2001-2010) című sorozatban vagy a Midnight in the Garden of Good and Evil (1994) című regény filmadaptációjában is (1997), de még érdekesebbek talán az utalások a meleg popkultúra ikonikus sorozataiban, mint az Öreglányok (The Golden Girls, 1985-1992) vagy a Will és Grace (1998-2006). Ez azonban korántsem újkeletű jelenség. „Rekordárat ért a Magyarországon beteljesedett férfiszerelem”, “Rekordáron kelt el a Budapesten játszódó ősmelegregény” – cikkeztek többen Edward Prime-Stevenson Imre című kisregényéről 2009-ben, amikor az egyik legnagyobb internetes antikvárium közel 2,6 millió forintért árverezte el a mű első kiadásának (1906) egy példányát. A kritika ezt a művet az első olyan angol nyelvű erotikától mentes, mégis nyíltan homoszexuális regényként tartja számon, amely happy enddel zárul. A kurzusnak kettős célja van tehát. Egyrészt bemutatni a 19. század kultúrtörténeti és irodalmi kontextusában a „homoszexuális” szót feltaláló magyar származású Karl-Maria Kertbeny, vagy épp Oscar Wilde kanonizált és nem kanonizált (pornográf) műveiben a magyarokra való utalás jelentőségét abban, hogy Prime-Stevenson miért a Lánchídnak otthont adó, Szent-Istvánhelyre átkeresztelt Budapestet választotta regénye helyszínéül. Másrészt bemutatni és népszerűsíteni kutató és „laikus” olvasók számára Prime-Stevenson Imre című regényét, amelyből jelenleg az első magyar fordítás és kritikai kiadás készül.

I. 2017. október 16., hétfő 18.00
A 19. századi „meleg” Európa

Az előadás bemutatja, miként bontakozott ki a 19. századi Európa szexológiája az azonos nemű kapcsolatokat illetően, továbbá hogyan alakult ki és vált jelentőssé a század végére a specializálódott medikus pszichiáter ennek fényében. Külön figyelmet kap majd a magyar származású Karl-Maria Kertbeny, a homoszexuális-heteroszexuális szópár feltalálója. Szó lesz a medikus szakmán kívül a különböző jogi intézkedésekről és a büntetőjog változásáról is, amelyek mind hatással voltak a később tárgyalt művek szerzőire.

II. 2017. november 6., hétfő 18.00
Oscar Wilde és a pornográfia

A kritika régóta számon kéri Oscar Wilde életművének hiányos vizsgálatát és arra ösztönöz, hogy – bár örömteli az új kritikai figyelem egyetlen regényét, a Dorian Gray arcképét illetően – a nem kanonikus, pornográf regényeket is be kell vonni a kutatásba, hiszen a kor azzal is érvelt kulturális, politikai, orvosi és jogi meglátások ellen és mellett a „meleg” férfiakról. Erre válaszolva olyan művek mellett elemezném Oscar Wilde, a 19. század legismertebb meleg mártírjának regényét, melyeket maga Wilde is olvasott vagy feltehetőleg társszerzője volt. Az elemzés során különös figyelmet fordítok a magyarság alakzatára.

III. 2017. november 13., hétfő 18.00
Edward Prime–Stevenson: Imre (1.)

Az előadás bevezetőül szolgál Edward Prime-Stevenson munkásságához. Szó lesz a szerző életéről, műveiről, azok kritikai jelentőségéről és persze Magyarországhoz fűződő kötődéséről. Továbbá, a készülő magyar fordításom segítségével bemutatom az Imre cselekményét.

IV. 2017. november 20., hétfő 18.00
Edward Prime–Stevenson: Imre (2.)

Az utolsó előadás az előző három előadás során tárgyaltak alapján a magyarság alakzatát vizsgálja Prime-Stevenson Imre című regényében és válaszokat keres (és remélhetőleg ad is) arra, miért volt szükséges, hogy Magyarországon, magyar címszereplővel írja meg a szerző az első nyíltan homoszexuális művet angol nyelven, amelyben végre megengedett a boldog végkifejlett a főszereplő férfiak számára. Szó lesz a párhuzamokról az előzőekben tárgyalt művekkel, miként reagál Prime-Stevenson pozitívan vagy negatívan az előzményekre, miként használja fel az addigi „tradíciókat” és fejleszti tovább, és miként lesz végül a fikcióban Magyarország egy foucault-i „másik tér”, amely egymás mellé tudja állítani az angol slum kultúra és a békés Árkádia ellentétesnek tűnő elemeit.

Ajánlott olvasmányok:

Des Grieux: The Prelude to Teleny – Vol. I, 1899.
Prime-Stevenson, Edward. “Imre: Egy emlékirat (részlet).” Ford. Bojti Zsolt. 6Pofon. Szerk. Hetényi Zsuzsa, 2017. 72-84.
Prime-Stevenson, Edward. Imre. Peterborough: Broadview Press, 2003. Sins of the Cities of the Plain, The. Ed. Wolfram Setz. Kansas: Valancourt Books, 2013.
Stenbock, Eric. “The True Story of a Vampire.” Project Gutenberg Australia. Aug. 2006. Web.
Wilde, Oscar. Dorian Gray arcképe. Ford. Kosztolányi Dezső. Budapest: Ulpius-ház, 2007.
Wilde, Oscar. Dorian Gray képmása. Ford. Dunajcsik Mátyás. Budapest: Helikon, 2014.
Wilde, Oscar, Teleny. Ford. Tandori Dezső. Budapest: Lárky Könyvkiadó, 2003.

Szakirodalom:

Bojti, Zsolt. “A magyar mint alakzat a késő-viktoriánus meleg irodalomban – Adalékok a queer kultúrtörténetéhez.” A szubjektum színeváltozásai: A Narratív, kapcsolati és testi alanyiság az irodalomban és a kultúrában. Szerk. Enikő Bollobás. Szeged: Americana, 2017. 32-44.
Bojti Zsolt. “Magyarország mint ‘másik tér’: a késő-viktoriánus angol meleg irodalom szereplői és terei.” Árkádia 6: Építészetelméleti füzetek 6. Szerk. Prof. Puhl Antal DLA, Szalai András DLA, Vasastyán Tamás PhD. Debrecen: Debreceni Egyetemi Kiadó, 2017. 67-77.
Bojti, Zsolt. “A magyar mint alakzat a késő-viktoriánus angol meleg irodalomban és Edward Prime-Stevenson Imre című regényében.” TNTeF 7.1 (2017): 22-36.
Cook, Matt. London and the Culture of Homosexuality, 1885-1914. Cambridge: Cambridge, 2008.
Herzer, Manfred. 1986. „Kertbeny and the Nameless Love.” Journal of Homosexuality 12 (1): 1-26.
Law, Joe. “The ‘Perniciously Homosexual Art’: Music and Homoerotic Desire in The Picture of Dorian Gray and Other Fin-de-Siècle Fiction.” The Idea of Music in Victorian Fiction. Eds. Sophie Fuller, Nicky Losseff. Aldershot: Ashgate, 2004. 173-196.
Lipscomb, Suzannah. “New Hidden Killers of the Victorian Home.” Hidden Killers. BBC, 10 Dec 2013.
Maxwell, Catherine. “Scents and Sensibility: The Fragrance of Decadence.” Decadent Poetics: Literature and Form at the British Fin de Siécle. Eds. Jason David Hall and Alex Murray. New York: Malgrave Macmillan, 2013.

Facebook-esemény

Pesti Bölcsész Akadémia

2017/2018. őszi szemeszter

(Budapest, ELTE BTK, Ifjúsági épület III. 1.)

2017. október 16. hétfő

18.00 Egy Budapesten játszódó angol ősmelegregény és előzményei I.

A 19. századi „meleg” Európa – Bojti Zsolt

2017. október 17. kedd

18.00 Mi a fenséges? A tapasztalat határai I.

Érzékiség és szabadság – Takács Dániel

2017. október 18. szerda

18.00 Hatalom és demokrácia Arendt filozófiájában I.

Elkorcsosult zsarnokság: a totalitarizmus – Ruszkai Szilvia Éva

2017. október 24. kedd

18.00 Mi a fenséges? A tapasztalat határai II.

Az esemény – Lyotard és az absztrakt – Takács Dániel

2017. október 25. szerda

18.00 Hatalom és demokrácia Arendt filozófiájában II.

Az ideális politikai hatalom arendti fogalma – Ruszkai Szilvia Éva

2017. november 6. hétfő

18.00 Egy Budapesten játszódó angol ősmelegregény és előzményei II.

Oscar Wilde és a pornográfia – Bojti Zsolt

2017. november 7. kedd

18.00 Mi a fenséges? A tapasztalat határai III.

Az ember előtti és az emberen túli tapasztalata – Takács Dániel

2017. november 8. szerda  

18.00 Hatalom és demokrácia Arendt filozófiájában III.

Az arendti nyilvánosságelmélet újraértelmezése: a deliberatív demokrácia – Ruszkai Szilvia Éva

2017. november 13. hétfő

18.00 Egy Budapesten játszódó angol ősmelegregény és előzményei III.

Edward Prime–Stevenson: Imre (1.) – Bojti Zsolt

2017. november 14. kedd

18.00 Mi a fenséges? A tapasztalat határai IV.

A gondolkodás dramatizálása – Takács Dániel

2017. november 15. szerda

18.00 Hatalom és demokrácia Arendt filozófiájában IV.

A civil társadalom, mint az arendti cselekvés fogalom modern alternatívája – Ruszkai Szilvia Éva

2017. november 20. hétfő

18.00 Egy Budapesten játszódó angol ősmelegregény és előzményei IV.

Edward Prime–Stevenson: Imre (2.) – Bojti Zsolt

2017. november 21. kedd

18.00 Test–tér–képek kortárs műfajokban I.

Anyagtalan test és lélek: Avatárok a számítógépes játékokban – KINCS (Makai Péter Kristóf)

2017. november 22. szerda

18.00 Vadállat az emberben – Platón és a megszelídítés I.

Leigázott ösztönösség az Állam pszichológiai elméletében – Rosta Kosztasz

2017. november 27. hétfő

18.00 Test–tér–képek kortárs műfajokban II.

Idegen testek: Dél–afrikai városi disztópiák – KINCS (Gyuris Kata)

2017. november 29. szerda

18.00 Vadállat az emberben – Platón és a megszelídítés II.

Felülkerekedni a káoszon – a politikum szférája az Államférfiban – Rosta Kosztasz

2017. november 30. csütörtök*

19.00 Marosi Renáta: Mary Poppins –

a varázsdadus és a zen egység

2017. december 4. hétfő

18.00 Test–tér–képek kortárs műfajokban III.

Képregényolvasás és testi referencia – KINCS (Szép Eszter)

2017. december 6. szerda

18.00 Vadállat az emberben – Platón és a megszelídítés III.

Törvényalkotás és domesztikáció – a polgárok felügyelete a Törvényekben – Rosta Kosztasz

2017. december 7. csütörtök*

19.00 Száz Pál: Zsidókereszténység és kulturális

hibridizáció Borbély Szilárd műveiben 

2017. december 11. hétfő

18.00 Test–tér–képek kortárs műfajokban IV.

Test és érzékelés a történetmondásban – KINCS (Farmasi Lilla)

2017. december 12. kedd

18.00 Világkiállítások és országos tárlatok: Magyarország I.

A világkiállítások 1851–től napjainkig – Simon Erzsébet

2017. december 13. szerda

18.00 Vadállat az emberben – Platón és a megszelídítés IV.

Nietzsche a megszelídítés moráljáról – Rosta Kosztasz

2018. január 8. hétfő

18.00 Politika, közösség, társadalom I.

Bevezetés: a társas lény – Kapelner Zsolt

2018. január 9. kedd

18.00 A jóga eposza – a Bhagavad–gītā I.

A Bhagavad–gītā helye a hinduizmus szentírásai között – Bakaja Zoltán

2018. január 15. hétfő

18.00 Politika, közösség, társadalom II.

A „mi” az „én” és az „ők”: a kommunitárius és konzervatív hagyomány – Kapelner Zsolt

2018. január 16. kedd

18.00 A jóga eposza – a Bhagavad–gītā II.

A Bhagavad–gītā tartalmának áttekintése – Bakaja Zoltán

2018. január 17. szerda

18.00 Világkiállítások és országos tárlatok: Magyarország II.

Elsők között az első – A 1873–as Bécsi Világkiállítás jelentősége – Simon Erzsébet

2018. január 18. csütörtök*

19.00 Maróthy Szilvia: A bölcsészinformatikától

a digitális bölcsészetig 

2018. január 22. hétfő

18.00 Politika, közösség, társadalom III.

Egyenlők társadalma: a liberalizmus – Kapelner Zsolt

2018. január 23. kedd

18.00 A jóga eposza – a Bhagavad–gītā III.

A Bhagavad–gītā magyar nyelvű fordításai – Bakaja Zoltán

2018. január 24. szerda

18.00 Világkiállítások és országos tárlatok: Magyarország III.

Rendezői szerepben: Magyarország - Az 1885-ös Országos Kiállítás – Simon Erzsébet

2018. január 29. hétfő

18.00 Politika, közösség, társadalom IV.

Társadalom és hatalom: kritikai társadalomelmélet – Kapelner Zsolt

2018. január 30. kedd

18.00 A jóga eposza – a Bhagavad–gītā IV.

A Bhagavad–gītā a jógáról – Bakaja Zoltán

2018. január 31. szerda

18.00 Világkiállítások és országos tárlatok: Magyarország IV.

Exposition Paris/1937- Magyarország részvétele a világháború előtti utolsó nagy tárlaton – Simon Erzsébet

*Külső helyszín: FUGA 

Jelmagyarázat:

A szöveg öröme – irodalmi előadások

Múlt és jövő között – történelmi előadások

A gondolat határán – esztétikai, filozófiai, művészettörténeti előadások

További részletek:

http://pestibolcseszakademia.blog.hu

https://www.facebook.com/BolcseszAkademia/

Takács Dániel

Negyedéves PhD-hallgató vagyok, kutatási területem a 18. századi angol irodalom és esztétika, valamint a huszadik századi művészetfilozófiák.

Takács Dániel kurzusa a Pesti Bölcsész Akadémián:

Mi a fenséges? A tapasztalat határai

A művészetben a szép, a megformáltság, a harmónia és a kiegyensúlyozottságra törekvés követelményei mellett jelen van annak az igénye is, hogy a műalkotás hatása magával ragadja azt, akit megérint. Ez a mindennapi tapasztalatban is így van: a szép forma, a gyönyörködtető külső sokszor elégtelen ahhoz, hogy különleges hatást keltsen. Az emelkedettséghez, az elragadtatottsághoz sokszor valami formátlan, nem harmonikus, aránytalan szolgál alapul. A fenséges fogalmához éppen ez vezethet el, amely hagyományosan a pátosz, a tragikum, a tisztelet, a tekintély, extázis fogalmait és érzéseit vonta maga után.

De hogyan tapasztalhatjuk meg az érzékiségen keresztül azt, ami túl van a formán és amelyet nem merít ki az érzékiség? Gondoljunk csak a vallásos és spirituális művészetek, vagy a háborítatlan és vad természet tapasztalatára: Kant esztétikája a fenséges fogalmával jelölte mindezt. Előadásaimban eme határtapasztalatokat keresem: hogyan jelenik meg az érzékiben az érzéken túli. Ezt ugyanis ma keresni kell: hiszen sem a természettudományok absztrakt, embernélküli tereiben, sem a vallások vigasztaló meséiben, sem a kultúripar hollywoodi kliséiben – ide sorolva a turisztikai reklámipart is – nem található meg.


I. 2017. október 17., kedd 18.00
Érzékiség és szabadság

A nyitóalkalommal áttekintjük a fenséges fogalmának történetét, a széppel való kapcsolatát, valamint feltesszük a kérdést, mindez hogyan függ össze ez a szabadság eszméjével. A természet és a szabadság megjelenítését Caspar David Friedrich festészetében is megvizsgáljuk.

II. 2017. október 24., kedd 18.00
Az esemény – Lyotard és az absztrakt

Az óra tárgya Lyotard posztmodernről szóló elmélete, ahol a fenséges kanti analízise fontos szerepet kap. Lyotard értelmezése szerint a kanti esztétika a gondolkodás alternatív formáját készítheti elő: az eseményről való gondolkodásét. Hogyan lehet felszabadulni a fogyasztói társadalom képi diktatúrája alól? Barnett Newman festészete révén a műalkotás mint esemény és parancs kérdését járjuk körül.

III. 2017. november 7., kedd 18.00
Az ember előtti és az emberen túli tapasztalata

Az embertelen dimenziók feltárása az emberi érzékelés határait is kijelöli. Ehhez kortárs műalkotásokat elemzünk, s megfigyeljük, mindez hogyan kapcsolódik a fenségeshez. Tárgyunk James Turrell és Blade Runner – a természeti közegek embert megelőző nagyszerűsége, másfelől pedig az emberfeletti érzékelés fikciója; a technológia eszméje és ennek kritikája.

IV. 2017. november 14., kedd 18.00
A gondolkodás dramatizálása

Deleuze szerint ahhoz, hogy elkezdjünk végre gondolkodni, mindenekelőtt érzékenységre van szükségünk. Miért kellene elkezdeni gondolkodni? Miért jó az érzékenység? A (fenséges) határtapasztalat keresése – melyben az érzéki felülmúlja érzéki mivoltát  – hogyan válhat életgyakorlattá? 

AJÁNLOTT IRODALOM:

Pseudo-Longinos: A fenségről: görögül és magyarul, Akadémiai Kiadó, Budapest,
1965.
Immanuel Kant: A fenséges analitikája, In: Az ítélőerő kritikája, Osiris, Budapest, 2003.
156-179.
Edmund Burke: Filozófiai vizsgálódás a fenségesről és a szépről való ideáink eredetét
illetően, Magvető, Budapest, 2008.
Vaszilij Kandinszkij: A szellemiség a művészetben, Corvina, Budapest, 1984.
Barnett Newman: The Plasmic Image; The Sublime Is Now, In: Selected Writings and
Interviews, University of California Press, Berkeley-Los Angeles, 1992. 138-156., 170-
174.
Jean-Francois Lyotard: The Inhuman – Reflections on Time, Polity Press, Cambridge,
1991. 1-119.
Gilles Deleuze: Difference and Repetition, Bloomsbury Academic, 2014. 93-221.
Philip Shaw (ed.): The Sublime – the New Critical Idiom, Routledge, London, 2006.
Simon Morley (ed.): The Sublime, The MIT Press, 2010.
Georges Bataille: Belső tapasztalat, (Fragmentum sorozat 3.), Kijárat Kiadó, Budapest,
2013.

Facebook-esemény

Ruszkai Szilvia Éva 

Ruszkai Szilvia Évának hívnak, az alap- és mesterképzéses diplomámat szociológia szakon szereztem az ELTE Társadalomtudományi Karán. Jelenleg az ELTE Bölcsészettudományi Karának Filozófiatudományi Doktori Iskolájában vagyok elsőéves doktorandusz hallgató, etika és politikai filozófia doktori programon. Kutatási témám Hannah Arendt politikaelméletét öleli fel, elsősorban az ideális állam és a demokrácia problémájára összpontosítva. Készülő disszertációmban a filozófiai vizsgálódást fogom ötvözni a szociológiaelméleti megközelítésekkel.

Ruszkai Szilvia Éva kurzusa a Pesti Bölcsész Akadémián:

Hatalom és demokrácia Arendt filozófiájában

Az előadássorozat keretében Hannah Arendt politikai gondolkodói útját követve olyan izgalmas témákat vesézünk ki a hallgatósággal, mint a hatalom, tekintély, demokrácia, totalitarizmus és a nyilvánosság. Az előadások struktúrája egyrészt az arendti életmű kronológiáját követi, másfelől pedig a jelenkor számára egyre relevánsabb témák kerülnek elő, így jutunk el a XX. századi totalitárius rendszerektől az arendti cselekvésfogalom szociológiai elemzéséhez és civil társadalomként való definiálásához. Hannah Arendt meghatározó alakja a XX. századi filozófiának, több művével megosztotta olvasóközönségét és heves viták kiváltója lett. Az előadások keretében ezek is tárgyalásra kerülnek.

I. 2017. október 18., szerda 18.00
Elkorcsosult zsarnokság: a totalitarizmus

Az első előadás célja a Hannah Arendt politikai gondolkodásának magvát adó totalitarizmuselmélet átfogó bemutatása és kritikai elemzése a totális rendszerek jellemzésén túl, különös hangsúlyt fektetve a totalitarizmus kialakulását elősegítő és fenntartó tendenciákra. Az előadás során bemutatásra kerül a totalitarizmus és a zsarnokság közötti különbség, továbbá a „gonosz” szerepe a terrorban, avagy a „radikális gonosz banalitása”. Az előadás során szépirodalmi példákon keresztül is megvilágításba kerülnek a fenti fogalmak, így a szélesebb közönség számára is követhető lesz az előadás.

II. 2017. október 25., szerda 18.00
Az ideális politikai hatalom arendti fogalma

A második előadás alkalmával a hatalom, a tekintély és az erőszak arendti értelmezései kerülnek tárgyalásra, különös tekintettel az egymáshoz való viszonyukra. Az előadás során Arendt tézisein keresztül választ keresünk arra, mitől válik legitimmé a hatalom? Továbbá, hogy mikor lehet – ha egyáltalán lehetséges – erőszakot alkalmazni a politikában? Az előadás második felében elemzésre kerül az Arendt által vázlatosan kidolgozott tanácsrendszer koncepciója, mint ideális hatalmi berendezkedés.

III. 2017. november 8., szerda 18.00
Az arendti nyilvánosságelmélet újraértelmezése: a deliberatív demokrácia

A harmadik előadás során Hannah Arendt ideális politikai modellje kerül modern köntösbe. A nyilvános-politikai tér és az arendti cselekvés jellemzőit a deliberatív – vagy tanácskozó – demokrácia korai alternatívájaként fogom értelmezni. Ezt követően bemutatom e demokráciatípus jellemzőit, lehetőségeit és kritikáit. Továbbá arra keressük a választ, hogy hol van a helye az arendti téziseknek a modern politikában.

IV. 2017. november 15., szerda 18.00
A civil társadalom mint az arendti cselekvés fogalom modern alternatívája

Az utolsó előadás alkalmával a Hannah Arendt által kidolgozott politikai nyilvánosságelmélet szociológiai értelmezése kerül bemutatásra. A politikai cselekvés alternatív felfogását vesszük górcső alá: értelmezhető-e az arendti nyilvános-politikai tér a politikai szférán kívül? Az előadás célja, hogy a civil társadalommal foglalkozó kortárs társadalomtudományi elméletek tükrében új megvilágításba helyezzük az arendti cselekvés-fogalom koncepcióját.

AJÁNLOTT IRODALOM

Szakirodalom:
• Arendt, Hannah (1970): On Violence, Harcourt Brace Jovanovich Publishers, New
York
• Arendt, Hannah (1991): A forradalom, Európa Könyvkiadó, Budapest
• Arendt, Hannah (1992): A totalitarizmus gyökerei, Európa Könyvkiadó, Budapest
• Arendt, Hannah (1998): The Human Condition, The University of Chicago Press,
Chicago
• Arendt, Hannah (2000): Eichmann Jeruzsálemben: Tudósítás a gonosz banalitásáról,
Osiris Kiadó, Budapest
• Arató András – Cohen, Jean (1994): Civil Society and Political Theory, The MIT
Press, Cambridge
• Alexander, Jeffrey (2006): The Civil Sphere, Oxford: Oxford University Press
• Aron, Raymond (2005): Demokrácia és totalitarizmus. L'Harmattan Kiadó, Budapest
• Benhabib, Seyla (1996): The Reluctant Modernism of Hannah Arendt, Sage,
Thousand Oaks
• Habermas, Jürgen (1993): A társadalmi nyilvánosság szerkezetváltozása, Gondolat
Kiadó, Budapest
• Habermas, Jürgen (1996): Between facts and Norms: Constributions to a Discourse
Theory of Law and Democracy, The MIT Press, Cambridge
• Hobbes, Thomas: Leviatán vagy Az egyházi és világi állam formája és hatalma, I.
kötet. Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1999

Ajánlott források a hallgatók számára:
• Hannah Arendt – A film, Margarethe von Trotta filmje (2013)
• Arendt, Hannah (1991): A forradalom, Európa Könyvkiadó, Budapest, 283-368.
• Arendt, Hannah (1995): Mi a tekintély? In.: Uő.: Múlt és jövő között: nyolc gyakorlat a
politikai gondolkodás terén, Osiris Kiadó, Budapest
• Arendt, Hannah (2002): A sivatag és az oázisok. Gondolat Kiadó, Budapest, 21-100.
• Kafka, Franz (2010): A fegyencgyarmaton, In.: Uő.: Az átváltozás, Európa
Diákkönyvtár, Budapest
• Koestler, Arthur (2011): Sötétség délben, Európa Könyvkiadó, Budapest
• Robert Merle (2010): Mesterségem a halál, Európa Könyvkiadó, Budapest
• Olay Csaba (2008): Hannah Arendt politikai egzisztencializmusa, L’Harmattan Kiadó,
Budapest, 24-69, 113-176.

Facebook-esemény

Pályázati felhívás

kurzustartási lehetőség

 a Pesti Bölcsész Akadémia tizedik félévében

(2018/2019. őszi félév)

Kedves doktorandusz vagy doktorjelölt hallgatótársunk!

Pályázati felhívásunk a Pesti Bölcsész Akadémia 2018/2019-es tanév őszi félévének előadói pozícióit hirdeti meg.

Az ELTE BTK nyilvános előadás-sorozata nyitott egyetemként működik, amelynek célközönsége nem csak szakmabeli, a karon kívülről vagy az egyetem és a kar más tudományterületeiről is várható érdeklődő közönség a középiskolástól a nyugdíjas korosztályig. A Pesti Bölcsész Akadémia legfontosabb célja továbbra is az, hogy közérthető módon felhívja a figyelmet arra, hogy miben rejlik a humán tudományok öröme, vagyis bemutassa a szélesebb közönség számára is vonzó témákat, kutatásokat. A korábbi félévekben működő rendszer szerint idén is a Kar összes Doktori Iskolájából várjuk a jelentkezőket.

A sikeres pályázók a PBA tizenkettedik, 2018/2019-es őszi szemeszterének előadói lesznek. Feladataik teljesítése esetén a tudományos modulba tartozó kreditben részesülhetnek, amelyet az ELTE Bölcsészettudományi Doktori Tanácsa garantál.

A jelentkezés feltételei:

A pályázók valamely bölcsészettudományi doktori képzés résztvevőiként jelentkezhetnek a nagyközönség érdeklődésére számot tartó, populáris témákkal. A pályázat kizárólag az űrlap hiánytalan kitöltésével fogadható el. A pályázatokat a PBA szervezői, a témának megfelelő iskola felelősei és az adott Doktori Iskola vezetője bírálja el.

A tematikának tartalmaznia kell:

- a téma rövid bemutatását;

- a kurzus célját és felépítését;

- az egyes előadások címét és rövid absztraktját (Az előadások szólhatnak az előadó saját kutatási témájáról vagy más, a hallgatóság számára vonzó tárgyról. Lehetnek összefüggőek, de vizsgálhatnak különböző témákat is, amennyiben egy összefüggő kurzust alkotnak.);

- a kurzus háttérirodalmát, amely rálátást biztosít a kurzus szakirodalmi hátterére, és amely nem a hallgatóság számára ajánlott olvasmánylistával azonos;

- egy olvasmánylistát a hallgatóság számára (szépirodalmi művek, alapvető szakirodalmi munkák).

A kiindulási alap minden téma esetén hangsúlyosan a gimnáziumi tananyag, amely közös ismeretként feltételezhető mind a bölcsészettudományokban kevésbé jártas érdeklődőknél, mind a Kar BA-s, MA-s hallgatóinál mint potenciális közönségnél.

A jelentkezéshez szükséges egy szaktanár ajánlása és támogató aláírása, aki a pályázatot pozitív elbírálásra ajánlja.

Előnyben részesülnek az ELTE BTK jogviszonnyal rendelkező doktorandusz hallgatói.

(Más egyetemek doktori hallgatói és a kar doktorjelöltjei is jelentkezhetnek, azonban részvételüket a programban – és az óratartási kreditet – magas számú jelentkezés esetén nem feltétlen tudjuk garantálni.)

Az előadó jelentkezéssel vállalt feladatai:

- Kurzustartás: 4 előadás, azaz egy kurzus megtartása, s annak előkészítésében és reklámozásában való aktív részvétel. Van lehetőség kombinált kurzus tartására is, amelynek során 2 előadó állítja össze és tartja meg közösen a kurzust   4-6 alkalom során (2-2 előadás tartása esetén kredit biztosítása nélkül VAGY 3-3 előadás és a társelőadó előadásain részvétel esetén kredit biztosításával).

- Egy előadás 90 perces: 60-70 perc előadás, 20-30 perc vita, beszélgetés. Amennyiben a téma megkívánja vagy lehetőséget nyújt rá, igény szerint az előadás szeminárium formájában is megtartható. Arra az esetre, ha a 60-70 perces előadás után nem alakulna ki beszélgetés, készüljön az előadó (a max. 90 perc kitöltéséig) további ismeretátadásra!

- Az őszi szemeszter elején az előadókkal való egyeztetés alapján elkészülő programban meghatározott időpontok a program meghirdetése után nem változtathatók meg, és csak különösen indokolt esetben maradhatnak el, ez esetben pedig a pótlás kötelező a teljesítés feltételeként.

- Az előadó saját előadását maga is minden általa elérhető fórumon hirdeti, ezzel részt vesz a közönségszervezésben.

- Az online felületek feltöltéséhez szükséges rövid bemutatkozást és a kurzus bemutatásához szükséges anyagokat az előadó a jelentkezésében eljuttatja hozzánk.

- Vállalja esetlegesen egy, a fenti alkalmakon kívüli előadás megtartását. Külső előadásainkra művelődési központokban, kulturális intézményekben, színvonalas felolvasóprogramokat kínáló kávézókban szokott sor kerülni.

A felsorolt feladatok elmulasztása a kredit elvesztésével jár, és arról minden esetben értesülést szerez az aktuális Doktori Iskola vezetése is.

A jelentkezés határideje: 2018. július 15.

A jelentkezéseket az űrlap kitöltésével lehet eljuttatni a szervezőkhöz, amely elérhető a linkre kattintva.

A Pesti Bölcsész Akadémia előadásai az ELTE BTK kampuszán, elsősorban a Doktori Kiválósági Központban (Ifjúsági épület, III. 1.) hangzanak el.

Budapest, 2018. június 12.

a Pesti Bölcsész Akadémia szervezői

Biró-Pentaller Anna

Másodéves doktori hallgató a Modern angol és amerikai irodalom programon. Fő kutatási területe a metanarratívák és tekintély kérdésének vizsgálata kortárs angol regényekben.

Biró-Pentaller Anna előadása a Pesti Bölcsész Akadémián:

Faber és a posztmodern regény

2017. május 4. csütörtök, 18.00

Mi a posztmodern? Hogyan mutatkozik meg az irodalomban? Ezekbe a kérdésekbe fogok bevezetést nyújtani, amihez Michel Faber 2002-es könyvét fogom felhasználni: A bíbor szirom és a fehér című regényt, mely a viktoriánus London feltörekvő prostituáltjának és egy gazdag gyártulajdonosnak a története. Ezen a szövegen keresztül fogom bemutatni a posztmodern irodalom jellegzetességeit, valamint beszélni fogok a korszak meghatározó gondolkodóiról, történelemszemléletről, és ezek irodalmi vonatkozásairól. Legvégül pedig kulturális kitekintésként a posztmodern művészet jellegzetességeiből mutatok majd be alkotásokat.

Ajánlott olvasmányok:

Booker, M. Keith. „What We Have Instead of God: Sexuality, Textuality and Infinity in The French Lieutenant’s Woman.” Novel: A Forum on Fiction. 24.2 (1991): 178-198.
Bourriaud, Nicholas. “Altermodernism Explained by Nicholas Bourriaud.” YouTube, uploaded by Tate, 29 Oct 2008, www.youtube.com/watch?v=bqHMILrKpDY.
Bujalos, István. Posztmodern filozófiai írások. Debrecen: Kossuth Lajos Tudományegyetem, 1993.
Eagleton, Terry. After Theory. New York: Basic Books, 2004.
Hutcheon, Linda. The Poetics of Postmodernism: History, Theory, Fiction. London: Routledge, 1988.
Kirby, Alan. Digimodernism. London: Continuum International Publishing Group Ltd., 2009.
Lipovetsky, Gilles. Hypermodern Times. Cambridge: Polity Press, 2005.
Llewelyn, Mark. “Authenticity, Authority and the Author: The Sugared Voice of the Neo-Victorian Prostitute in the Crimson Petal and the White.” Cross-Gendered Literary Voices: Appropriating, Resisting, Embracing. Eds. Kim, Rina and Westall, Clare. New York: Palgrave Macmillan, 2012.
Lyotard, Jean-Francois. The Postmodern Condition. Manchester: Manchester University Press, 1984.
Raaberg, Gwen. „Against ’Reading’: Text and/as Other in John Fowles’ The French Lieutenant’s Woman.” Women’s Studies. 30 (2001): 521-542.
Salami, Mahmoud. John Fowles’s Fiction and the Poetics of Postmodernism. London: Associated University Presses, 1992.
Vermeulen, Timotheus, van den Akker, Robin. “Notes on Metamodernism.” Journal of Aesthetics and Culture. 2 (2010): 1-14.
White, Hayden. “Interpretation in History.” New Literary History. 4.2 (1973): 281-314.
White, Hayden. Metahistory. Baltimore: John Hopkins University Press, 1973.

Facebook-esemény

Száz Pál

Száz Pál 2013-ban diplomázott a pozsonyi Színművészeti Egyetem színházrendező-dramaturg szakán. Ezévtől a pozsonyi Comenius Egyetem Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének doktorandusza. Kutatásaiban Borbély Szilárd munkásságával foglalkozik a kultúraköziség szempontjaiból, de érdeklődése a motívumtörténetre, a cseh-magyar kapcsolattörténetre, a magyar zsidó irodalomra, valamint a kulturális antropológia és az irodalom határterületére is kiterjed. 2013-tól 2017-ig az Irodalmi Szemle, majd a Kalligram szerkesztője. Emellett rádiós tapasztalatokkal és ún. színházi múlttal is rendelkezik. Az irodalmat szépíróként is kísérti - két prózakötete, az Arcadia és a Halott föld, halott lányok jelent meg.

Száz Pál kurzusa a Pesti Bölcsész Akadémián:

Kultúraköziség és hibriditás Borbély Szilárd műveiben

Az előadás-sorozat Borbély Szilárd azon műveit vizsgálja, melyekben a zsidó és keresztény (szöveg)hagyományok elemei sajátos módon ötvöződnek. Az így létrejövő új struktúrák általi jelentésmódosulások ambivalens viszonyt alakítanak ki az adott hagyománnyal. Elsősorban a Halotti Pompáról (annak is leginkább a Haszid Szekvenciáiról), a Míg alszik szívünk Jézuskája és a Szól a kakas már c. művekről van szó, mivel a három művet összekötő szövegkapcsolatokon túl ezekben nyilvánul meg a leghatározottabban a szerző azon törekvése, hogy a zsidó és keresztény hagyományt dialogikus helyzetbe állítsa. Az előadások a három szöveg és az azok által hivatkozott vagy megidézett hagyomány(ok) kapcsolatát vizsgálják a szövegköziség és kultúraköziség szempontjából. A szövegközi kapcsolatok hálózata Gérard Genette Palimsestes c. munkáját alapul véve kerülnek feltárásra, míg a kulturális fordítás, ambivalencia és hibriditás szempontjai Homi K. Bhabha The Location of Culture című, a posztkolonialista irodalomelmélet számára meghatározó művét alapul véve kerülnek elemzésre.

I. 2017. május 3., szerda 18.00

„Haszid, vérző Kisjézuska” – kultúraköziség és szövegköziség Borbély Szilárd műveiben

Az előadás az említett három mű egymáshoz és a hagyományhoz való viszonyát elemzi a szövegköziség elméletek segítségével. Elemzi továbbá a zsidó/haszid kultúrára való hivatkozásokat, az utalások funkcióját és a szerzői életrajz háttértörténetét is. Az előadás a kulturális ambivalencia jelenségének eseteit, a kulturális hibridizálódás megnyilvánulásait, vizsgálja a szövegértelmezés lehetőségeinek szempontjából.

II. 2017. május 10., szerda 18.00

„Újraszülték a Megváltót" – A Messiás-motívum mint kulturális hibriditás Borbély Szilárd műveiben

A kereszténység zsidó, messianisztikus eredete miatt a kulturális ambivalencia legérzékletesebb példája a Messiás-motívum alkalmazása, mely kulcsfontossággal bír az egész életmű szempontjából. A Messiás kulturálisan hibrid kódként a zsidó messiási elképzelések és próféciák, valamint a keresztény krisztológia közötti átjárást teszi lehetővé e szöveghagyományokra való utalások keveredésével. A helyzetet bonyolítja, hogy a szerző ezt az alakot többféle néven nevezi meg (Krisztus, Messiás, Jézus, Jésua ben Jószef, Jesua ben Jószif, Jézus Ahasvérus), ami elsősorban a kulturális fordítás problémáját veti fel. Borbély szövegeiből kibontakozó sajátos messiási elképzelések autonóm jelentéseket alakítanak ki, melyek a hagyománnyal való összevetés által válnak értelmezhetővé.

III. 2017. május 17., szerda 18.00

„Ha megveszed ezt a nótát, nem kell neked meghalni" – a Szól a kakas már szöveghagyományának felhasználása Borbély Szilárd műveiben

Az előadás a három tárgyalt szöveg legmarkánsabb intertextusát, az első magyar haszid csodarabbinak, Taub Eiziknek tulajdonított Szól a kakas már dalszövegét és az annak keletkezéséről szóló történetmotívum beágyazódását elemzi. Ez az előszöveg eleve a kulturális hibriditás különös esete, az átmenetiség, a haszid, népi, zsidó-magyar kultúra produktuma. A kultúra- és szövegközi átvétel folyamatainak tanulságai az említett Borbély-szövegek értelmezésének szempontjából kulcsszereppel bírnak.

IV. 2017. május 24., szerda 18.00

„Amikor Isten megalkotta a betűket" – Teremtésmotívumok a Haszid Szekvenciákban

A világ és az ember (Ádám) teremtése, valamint a Gólem motívuma fontos szerepet játszik a Haszid Szekvenciákban. E biblikus-mitologikus szövegeket a szerző álidézetekként a haszidizmus magyarországi ágát képviselő három rabbi szájába adja, s ezzel kabbalisztikus szövegeket imitál. A kabbala teremtésről szóló elképzeléseit, melyek alapvetően határozták meg a haszidizmus gondolkodásmódját, Borbély elemeire szedi, s belőlük új jelentésekkel bíró sajátos struktúrát alkot, melyekben a szakralitás és blaszfémia elegyedik.

Ajánlott olvasmányok:

Bhabha, Homi K.: The Location of Culture,  New York, Routledge and Kegan Paul, 1997.

Borbély Szilárd: Halotti Pompa, Pozsony, Kalligram, 2004.

Borbély Szilárd: Míg alszik szívünk Jézuskája, Pozsony, Kalligram, 2005.

Genette, Gérard: Palimpsestes: La littérature au second degré, Paris, Seuil, 1982.

Facebook-esemény

Rosta  Kosztasz

Az ELTE BTK Filozófiatudományi Doktori Iskola antik filozófia programjának doktorjelöltjeként dolgozom a disszertációmon, melynek témája a megszelídítés aktusa Platón filozófiájában. Emellett az Elpis folyóirat főszerkesztőjeként, illetve a DOSZ Filozófiatudományi Osztályának oszlopos tagjaként működöm.

Rosta Kosztasz kurzusa a Pesti Bölcsész Akadémián:

Platón és a mitológia

A filozófiai stílust mostanában úgy fogjuk fel, mint a gondolkodás képektől és költői alakzatoktól mentes, szigorúan terminus értékű fogalmakkal operáló módozatát. A szabatosság e foka gyakran párosul azzal, hogy az e kritériumnak meg nem felelő gondolkodásmódot mint nem-filozófiát értelmezik, elfelejtve azt, hogy Arisztotelész előtt ez koránt sem volt magától értetődő. Az előadássorozat a filozófia azon agónikus korszakát tárgyalja, melyben a filozófia a saját rangjáért küzd a vele konkuráló mitikus gondolkodással szemben. A négy előadás Platón négy különböző viszonyulási módját próbálja bemutatni a mitológiával kapcsolatban – az első előadás a filozófia és a mitológia szigorú szembenállását, a második a mitikus elemekből építkező filozófiát, a harmadik a klasszikus mitológiával konkuráló filozófiai mítoszt, míg a negyedik a klasszikus mítosz tartalmát átvevő és explicitté tevő filozófiai spekulációt –, annak érdekében, hogy e sokat tárgyalt és leegyszerűsített kérdéskört a maga komplexitásában lássuk.

I. 2017. április 11., kedd 18.00

A „remény” rabjai. Az elpisz fogalomtörténete a mitológiától Platónig

Az első előadás Platón jól ismert ellenséges viszonyát igyekszik tisztázni a klasszikus mitológiával szemben. Ennek érdekében bemutatom az elpisz (várakozás) fogalmának használatát a mitológiában (Hésziodosz, Pindarosz), továbbélését az attikai prózában (Thuküdidész, Iszokratész), illetve az ezekre adott platóni választ. Az előadás egy lényegében tragikus (szótérikus vagy pleonektikus), az illúzióra és önmegtévesztésre épülő fogalomtól ível az optimista, transzcendenciára irányuló ellentétpárjáig, mely nélkülözi a bukás lehetőségét.

II. 2017. április 25., kedd 18.00

A platóni barlanghasonlat mitológiai háttere

A második előadás azt próbálja világossá tenni a barlanghasonlat klasszikus példája segítségével, hogy a filozófus milyen erőteljesen támaszkodott több mitológiai hagyományra is saját mítoszai megalkotása során. A barlanghasonlat hátterében egy, a klasszikus mitológia és az orphikus-püthagoreus mítoszok által meghatározott hálót vázolok fel, mely nélkül - véleményem szerint - a hasonlat nem érthető meg a saját mélységében.

III. 2017. május 2., kedd 18.00

Eredetmítosz és emberi lényeg. A Prométheusz-mítosz platóni kritikája

A harmadik előadás a filozófia és mitológia komplexebb viszonyát vázolja. Az emberiség és emberi civilizáció eredetét taglaló mítoszok kapcsán egyrészt érintenünk kell azt a kérdést, hogy Platón miért látta jónak bizonyos filozófiai tartalmak mitikus formába való öntését. Mit szolgál a mitikus forma? Másrészt a Prométheusz-mítosz kapcsán azt szükséges belátnunk, hogy Platón hogyan kombinál különböző, egymástól idegen mitológiai elemeket a Prótagorasz vagy az Államférfi (ellen)mítoszaiban annak érdekében, hogy filozófiai konstrukciói cáfolják az eredeti mítosz, illetve szofista feldolgozásának implikációit. Az eredetmítosz istenhez és állathoz, technikához és fejlődéshez fűződő viszonya ugyanis magát az emberi lényeget határozza meg.

IV. 2017. május 16., kedd 18.00

Peithó és Ananké: a mítosz transzformációja filozófiává

A záró előadás a mitológia és a filozófia kapcsolatának talán legérdekesebb és leginkább figyelmen kívül hagyott aspektusát prezentálja, nevezetesen egy mitikus gondolat átalakulását egy kimondottan spekulatív, filozófiai elméletté. A gondolatmenet a Timaiosz 48A-ra fókuszál, ahol az Ész Peithó (meggyőzés) segítségével veszi rá Anankét, a kaotikus ősmasszát, hogy vegyen részt a lehető legjobb világ megalkotásában. Azon túl, hogy a kozmológiai mítosz résztvevői mitikus istenek, arra keresem a választ, hogy miért éppen Peithó bukkan fel ebben a történetben, és milyen funkciója van a princípiumok viszonyának meghatározásában. A választ az aiszkhüloszi Eumeniszek, illetve Kekropsz, az első athéni király mítosza fogja biztosítani.

Ajánlott olvasmányok:

Az előadások alapjául szolgált megjelent cikkek (sorrendben):

1. „A tragikus elpisz bukása”. In Szőke Annamária – Ullmann Tamás (szerk.), Asteriskos 4. Tanulmányok. ELTE BTK, Budapest, 2013, 5-18.
2. „A platóni barlang eredete”, Elpis 2012/1. 29-55.
3. „A Prométheus-mítosz Platón Protagórasában”. In Bárány István – Bolonyai Gábor – Ferenczi Attila – Vér Ádám (szerk.), Studia Classica. Tanulmányok az Eötvös Loránd Tudományegyetem Ókortudományi Intézetéből. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2015, 225-236.
4. „Peithó és Ananké: a Timaiosz 48A-ról”. Különbség 2016/1. 9-22. Lásd: https://elte.academia.edu/RostaKosztasz

További olvasmányok:
https://plato.stanford.edu/entries/plato-myths/
Az elsődleges irodalmak megtalálhatóak a cikkek bibliográfiáiban, ahogy további
olvasmányok is.

Facebook-esemény

Tóth Gergely

1981-ben születtem Budapesten. A gimnázium elvégzése után az egri Eszterházy Károly Főiskolán szereztem diplomát, majd az ELTE PPK-n végeztem múzeumpedagógiát, melynek végén szakvizsgáztam ugyanitt. Jelenleg végzős hallgató vagyok az ELTE Történelemtudományi Doktori Iskolájában. Mindeközben egy általános iskolában tanítok immár kilenc éve, emellett középiskolásokat készítek fel az érettségire. Kutatási területem az ókori Róma hadserege.

Tóth Gergely kurzusa a Pesti Bölcsész Akadémián:

A Római Köztársaság hadseregének fejlődése

Hogyan lehetséges az, hogy egy apró, Tiberis menti városállam az ókori világ egyik legnagyobb birodalmává nőtte ki magát? Elsősorban a hadsereg volt az a tényező, amely mindezt lehetővé tette. A római hadsereg megállta a helyét bármilyen terepen, bármilyen ellenséggel szemben, legyen szó görögökről, punokról, gallokról, perzsákról, makedónokról, germánokról stb. Sikerrel alkalmazkodott az adott helyzethez, és rendkívüli fegyelmének köszönhetően szinte bármilyen akadályt legyőzött. A római katona fegyverzetét, ha jobbat talált, képes volt lecserélni, a meglévőt fejleszteni. A szigorú büntetések és nagyszerű jutalmak következtében a seregben magas morál uralkodott.