Földvári Katalin

2012-ben végeztem a Debreceni Egyetem Történelmi és Néprajzi Doktori Iskolájában.
Disszertációmat német nyelven írom az eredeti pócsi ikon imameghallgatásait összefoglaló osztrák mirákulumos könyvekről.
Jelenleg a Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola tudományos munkatársaként latin nyelvű egyháztörténeti források feldolgozásában veszek részt a Görögkatolikus Örökség Kutatócsoport tagjaként.
Emellett latint és metodológiát tanítok a görögkatolikus papnövendékeknek.

Földvári Katalin kurzusa a Pesti Bölcsész Akadémián

„…hol már ember nem segíthet, a Te erőd nem törik meg!” Csodás imameghallgatások Mária-kegyhelyeinken a barokk kortól napjainkig

A címben olvasható idézet jól tükrözi azt az alapvető emberi magatartást, hogy amikor a tudomány már nem segít, a hitbe kapaszkodunk. A kilátástalan helyzetek mindig arra késztették az embert, hogy kiutakat keressen - melyek közé tartozik az égi szféra segítségének kérése. Ha nem is ragadható meg ez a hatalom, akkor is megtapasztalható azáltal, hogy megmutatkozik ebben a világban, olyankor egészen rendkívüli módon, a csoda révén. A csodák a katolikus vallásban központi szerepet töltenek be, hiszen rajtuk keresztül megnyilvánul Isten és a szentek ereje. Az égiek közbenjárásnak tulajdonított események leírásai emellett tanúbizonyságot adnak az emberek mindennapi problémáiról, reményeiről és félelmeiről.

I. 2017. május 9., kedd 18.00

„Siessünk buzgón az Istenszülőhöz!”- búcsú és búcsújárás Magyarországon

Az előadás célja, hogy bevezesse a hallgatóságot a búcsújárás témakörébe, mely során megismerkedünk a búcsújárás történetével, forrásaival illetve a legfontosabb hazai kegyhelyekkel.

II. 2017. május 15., hétfő 18.00

A földi és égi szféra határán – csodás imameghallgatások

„...Ez év július 11-én Máriapócsra jött és a gyógyulás hő vágyával a kegyképet megcsókolta, mire a szembaj feltűnő gyorsan múlni kezdett…”
Szinte minden búcsújáróhelyünkön találkozunk ilyen és ehhez hasonló történetekkel, melyek azonban sokak számára hihetetlennek, megfoghatatlannak tűnnek. Jelen előadás ezekre a kérdésekre keresi a választ: Mit nevezünk valójában csodának? Hogyan változott a csodáról alkotott felfogás az idők során? Minek a hatására következtek be ezek a gyógyulások és mitől nevezhetjük csodásnak őket? Milyen betegségekből gyógyulnak ki az emberek a különböző kegyhelyeken? Hogyan igazolhatóak ezek?

III. 2017. május 22., hétfő 18.00

Kegyhelyeink csodagyűjteményei: a mirákulumos könyvek

Mirákulumos könyvön különböző számú, csodás eseményeket elbeszélő mirákulum-feljegyzések gyűjteményét értjük. Ezek a változó terjedelmű szövegek olyan zárt történetek, amelyek csodás kegyelmi megnyilvánulásokról, imameghallgatásokról, látomásokról és jelenésekről szólnak, tehát a hívőknek a szentekkel kapcsolatos, csodaként értelmezett tapasztalatait türközik.
Ezen szövegek elemzése számos tudományterület – többek között a néprajztudomány, egyháztörténet, irodalomtörténet, orvostörténet, hely- és személynévkutatás, településtörténet stb. - számára szolgál nélkülözhetetlen adatokkal. Az előadás először a mirákulumos könyvek kialakulásának folyamatát vázolja fel, majd a feljegyzések elemzésének módszereit mutatja be.

IV. 2017. május 29., hétfő 18.00

„Ex voto” – Fogadalmi tárgyak, fogadalmi képek búcsújáróhelyeinken

Máig számos kegyhelyünkön él az a gyakorlat, hogy a zarándokok az elnyert vagy remélt imameghallgatásért adományokat visznek az Istenszülőnek.
De vajon honnan ered ez a szokás és hogyan változott az idők során? Mit jelképeznek a búcsújáróhelyeken látható ezüstből és viaszból készült figurák? Milyen ajándékokat hagynak ma a búcsújárók a kegyhelyeken? A kurzus záró előadása ezeket a kérdéseket járja körül.

Ajánlott olvasmányok:

Andree, Richard: Votive und Weihegaben des katholischen Volks in Süddeutschland, Braunschweig, 1904.

Assion, Peter: Die mittelalterliche Mirakel-Literatur als Forschungsgegenstand. In: Herbert Grundmann (hrsg.): Archiv für Kulturgeschichte 50. Böhlau Verlag, Köln Graz 1968 172-180.

Beitl, Klaus: Volksglaube. Zeugnisse religiöser Volkskunst. München, 1983

Friess, Edmund: Die Wallfahrt nach Adlwang im Lichte der Mirakelbücher: (1620-1746) eine volkskundlich-kulturhistorische Studie. Bundesverlag für Unterricht, Wissenschaft und Kunst 1951

Habermas, Rebekka: Wunder, Wunderliches, Wunderbares. Zur profanisierung eines Deutungmusters in der frühen Neuzeit. In: Richard van Dülmen: Armut, Liebe, Ehre, Fischer Taschenbuch Verlag, Frankfurt am Main, 1988. 38-67.

Habermas, Rebekka: Wallfahrt und Aufruhr. Zur Geschichte des Wunderglaubens in der frühen Neuzeit. Campus Verlag Frankfurt-New York 1991

Heller-Schuh, Barbara: Hilfe in aller Nöten? Inhalte von hoch- und spätmittelalterlichen Mirakelsammlungen im Vergleich. In: Martin Heinzelmann-Klaus Herbers-Dieter R. Bauer (hrsg.): Mirakel im Mittelalter. Konzeptionen, Erscheinungsformen, Deutungen, Franz Steiner Verlag, Stuttgart 2002 151-166.

Kriss-Rettenbeck, Lenz: Ex voto, Atlantis Verlag Zürich und Freiburg im Breisgau, 1972

Lobenwein, Elisabeth: Wallfahrt-Wunder-Wirtschaft. Die Wallfahrt nach Maria Luggau (Kärnten) in der Frühen Neuzeit, Bochum 2013.

Mettler-Kraft, Patricia: Wallfahrt und Wunder im Spiegel der frühen Mirakelbücher des Klosters Einsiedeln: eine quantitative Auswertung der Mirakelüberlieferung von 1587-1674. In: Der Geschichtsfreund: Mitteilungen des Historischen Vereins Zentralschweiz 157. 2004 73-144.

Pausaniae Graeciae descriptio ad optimorum librorum fidem. Tomus I. Lipsiae 1829

Sancti Aurelii Augustini De civitate Dei Libri XI-XXII Turnholti Typographi Brepols Editores Ponticifii 1945

Schneider, Ingo: Qualitative Mirakelforschung. Methodische Überlegungen zur Erforschung barocker Mirakelbücher. In: Österreichische Zeitschrift für Volkskunde XLIV. 3. 1990 285-310.

Schreiber, Georg: Deutsche Mirakelbücher zur Quellenkunde und Sinngebung, Verlag L. Schwann, Düsseldorf, 1938

Schuh, Barbara: „Jenseitigkeit in diesseitigen Formen”. Sozial- und Mentalitätsgeschichtliche Aspekte spätmittelalterlicher Mirakelbücher, Verlag Leykam, Graz, 1989

Schuh, Barbara: „Von vilen und mancherlay seltzamen Wunderzaichen”: die Analyse von Mirakelbüchern und Wallfahrtsquellen. Scripta Mercaturae Verlag St. Katharinen 1989

Signori, Gabriela: Wunder: eine historische Einführung. Campus Verlag, Frankfurt am Main 2007

Wenz-Haubfleisch, Annegret: Miracula post mortem: Studien zum Quellenwert hochmittelalterlicher Mirakelsammlungen vornehmlich des ostfränkisch-deutschen Reiches Respublica Verlag Siegburg 1998

Wittmer-Butsch, Maria-Rendtel, Constanze: Miracula-Wunderheilungen im Mittelalter. Eine historisch-psychologische Annäherung. Böhlau Verlag Köln-Weimar-Wien 2003

Bálint Sándor-Barna Gábor: Búcsújáró magyarok. A magyarországi búcsújárás története és néprajza, Szent István Társulat, Budapest, 1994.

Barna Gábor: Búcsújáró és kegyhelyek Magyarországon, Medicina Könyvkiadó Vállalat, Budapest, 1990.

Barna Gábor: Búcsújárók. Kölcsönhatások a magyar ás más európai vallási kultúrákban, Lucidus Kiadó, Budapest, 2001.

Barna Gábor (szerk.): „Mária megsegített” Fogadalmi tárgyak Máriaradnán I. Néprajzi Tanszék, Szeged, 2000.

Hetény János: A magyarok Máriája. Mária-tiszteletünk teológiája és néprajza, Szent István Társulat, Budapest, 2011.

Korpics Márta-Szilczl Dóra (szerk.): Szakrális kommunikáció, Typotex Kiadó, Budapest, 2007.
 
Paládi-Kovács Attila (szerk.): Magyar Néprajz VII. Népszokás, néphit, népi vallásosság, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1990.

Tüskés Gábor: Búcsújárás a barokk kori Magyarországon a mirákulumirodalom tükrében, Akadémiai Kiadó, Budapest 1993.

Tüskés Gábor-Knapp Éva: Népi vallásosság Magyarországon a 17-18. században. Források, formák, közvetítők Osiris Kiadó, Budapest 2001.

Facebook-esemény