Száz Pál

 

10317829_487798804755939_2096586958115055872_o.jpgSzáz Pál 2013-ban diplomázott a pozsonyi Színművészeti Egyetem színházrendező-dramaturg szakán. Ezévtől a pozsonyi Comenius Egyetem Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének doktorandusza. Kutatásaiban Borbély Szilárd munkásságával foglalkozik a kultúraköziség szempontjaiból, de érdeklődése a motívumtörténetre, a cseh-magyar kapcsolattörténetre, a magyar zsidó irodalomra, valamint a kulturális antropológia és az irodalom határterületére is kiterjed. 2013-tól 2017-ig az Irodalmi Szemle, majd a Kalligram szerkesztője. Emellett rádiós tapasztalatokkal és ún. színházi múlttal is rendelkezik. Az irodalmat szépíróként is kísérti - két prózakötete, az Arcadia és a Halott föld, halott lányok jelent meg.

 

Száz Pál kurzusa a Pesti Bölcsész Akadémián:

 

Kultúraköziség és hibriditás Borbély Szilárd műveiben

 

Az előadás-sorozat Borbély Szilárd azon műveit vizsgálja, melyekben a zsidó és keresztény (szöveg)hagyományok elemei sajátos módon ötvöződnek. Az így létrejövő új struktúrák általi jelentésmódosulások ambivalens viszonyt alakítanak ki az adott hagyománnyal. Elsősorban a Halotti Pompáról (annak is leginkább a Haszid Szekvenciáiról), a Míg alszik szívünk Jézuskája és a Szól a kakas már c. művekről van szó, mivel a három művet összekötő szövegkapcsolatokon túl ezekben nyilvánul meg a leghatározottabban a szerző azon törekvése, hogy a zsidó és keresztény hagyományt dialogikus helyzetbe állítsa. Az előadások a három szöveg és az azok által hivatkozott vagy megidézett hagyomány(ok) kapcsolatát vizsgálják a szövegköziség és kultúraköziség szempontjából. A szövegközi kapcsolatok hálózata Gérard Genette Palimsestes c. munkáját alapul véve kerülnek feltárásra, míg a kulturális fordítás, ambivalencia és hibriditás szempontjai Homi K. Bhabha The Location of Culture című, a posztkolonialista irodalomelmélet számára meghatározó művét alapul véve kerülnek elemzésre.

 

I. 2017. május 3., szerda 18.00

„Haszid, vérző Kisjézuska” – kultúraköziség és szövegköziség Borbély Szilárd műveiben

Az előadás az említett három mű egymáshoz és a hagyományhoz való viszonyát elemzi a szövegköziség elméletek segítségével. Elemzi továbbá a zsidó/haszid kultúrára való hivatkozásokat, az utalások funkcióját és a szerzői életrajz háttértörténetét is. Az előadás a kulturális ambivalencia jelenségének eseteit, a kulturális hibridizálódás megnyilvánulásait, vizsgálja a szövegértelmezés lehetőségeinek szempontjából.

 

II. 2017. május 10., szerda 18.00

„Újraszülték a Megváltót" – A Messiás-motívum mint kulturális hibriditás Borbély Szilárd műveiben

A kereszténység zsidó, messianisztikus eredete miatt a kulturális ambivalencia legérzékletesebb példája a Messiás-motívum alkalmazása, mely kulcsfontossággal bír az egész életmű szempontjából. A Messiás kulturálisan hibrid kódként a zsidó messiási elképzelések és próféciák, valamint a keresztény krisztológia közötti átjárást teszi lehetővé e szöveghagyományokra való utalások keveredésével. A helyzetet bonyolítja, hogy a szerző ezt az alakot többféle néven nevezi meg (Krisztus, Messiás, Jézus, Jésua ben Jószef, Jesua ben Jószif, Jézus Ahasvérus), ami elsősorban a kulturális fordítás problémáját veti fel. Borbély szövegeiből kibontakozó sajátos messiási elképzelések autonóm jelentéseket alakítanak ki, melyek a hagyománnyal való összevetés által válnak értelmezhetővé.

 

III. 2017. május 17., szerda 18.00

„Ha megveszed ezt a nótát, nem kell neked meghalni" – a Szól a kakas már szöveghagyományának felhasználása Borbély Szilárd műveiben

Az előadás a három tárgyalt szöveg legmarkánsabb intertextusát, az első magyar haszid csodarabbinak, Taub Eiziknek tulajdonított Szól a kakas már dalszövegét és az annak keletkezéséről szóló történetmotívum beágyazódását elemzi. Ez az előszöveg eleve a kulturális hibriditás különös esete, az átmenetiség, a haszid, népi, zsidó-magyar kultúra produktuma. A kultúra- és szövegközi átvétel folyamatainak tanulságai az említett Borbély-szövegek értelmezésének szempontjából kulcsszereppel bírnak.

 

IV. 2017. május 24., szerda 18.00

„Amikor Isten megalkotta a betűket" – Teremtésmotívumok a Haszid Szekvenciákban

A világ és az ember (Ádám) teremtése, valamint a Gólem motívuma fontos szerepet játszik a Haszid Szekvenciákban. E biblikus-mitologikus szövegeket a szerző álidézetekként a haszidizmus magyarországi ágát képviselő három rabbi szájába adja, s ezzel kabbalisztikus szövegeket imitál. A kabbala teremtésről szóló elképzeléseit, melyek alapvetően határozták meg a haszidizmus gondolkodásmódját, Borbély elemeire szedi, s belőlük új jelentésekkel bíró sajátos struktúrát alkot, melyekben a szakralitás és blaszfémia elegyedik.

 

Ajánlott olvasmányok:

Bhabha, Homi K.: The Location of Culture,  New York, Routledge and Kegan Paul, 1997.

Borbély Szilárd: Halotti Pompa, Pozsony, Kalligram, 2004.

Borbély Szilárd: Míg alszik szívünk Jézuskája, Pozsony, Kalligram, 2005.

Genette, Gérard: Palimpsestes: La littérature au second degré, Paris, Seuil, 1982.

Facebook-esemény

süti beállítások módosítása