Pölcz Ádám

A Nyelvtudományi Doktori Iskola Alkalmazott nyelvészet alprogramjának másodéves hallgatója. Kutatási területe az antik retorika és a nyelvművelés kapcsolata. Munkaidejében a Magyar Nyelvi Szolgáltató Iroda irodavezetője, a Magyar Szemiotikai Társaság szervezőtitkára és a Bolyai Műhely Alapítvány asszisztense. Szabadidejében református kántorként tevékenykedik, énekel, ír. 2009 júliusában Ragyogva tűz a napsugár címmel megjelent első kisregénye.

Pölcz Ádám kurzusa a Pesti Bölcsész Akadémián:

A jó beszéd tudománya

A retorika hosszú évszázadokon keresztül a nyilvános megszólalás művészete volt – már az ókortól kezdve. Magyarországon is nagy hagyománnyal bírt, egészen az 1950-es évekig, amikor a szónoklattan tanítását kivették a tantervekből, és csak 2000-ben helyezték vissza.
Nagy lemaradást kell tehát pótolni. A jó beszéd tudománya című kurzus a hallgatóságot szemléletes módon és egyszerű nyelvezetet használva igyekszik megismertetni a klasszikus retorikai történetével, fogalmaival, mai – például a nyelvművelésre gyakorolt – hatásaival. A tanórai keretek között nem sok idő jut a retorikai ismeretek átadására, de egy sajátos környezetben ismerkedni Arisztotelész, Cicero és Quintilianus gondolataival, vagy együtt feldolgozni Marthin Luther King beszédét – maradandó élmény lehet.
A jó beszéd tudománya két dolgot jelent: 1) szakmailag jó (a beszéd- és általa a gondolatok, a stílus helyessége, a mondandó szerkezeti-formai megfelelősége); 2) emberileg jó (rossz ember nem lehet jó ügy szónoka). Ezzel az alappal indulva közelebb hozható a retorika tudománya a hallgatósághoz.

1. 2014. január 21., kedd 18.00
Mire jó a retorika?

2. 2014. január 28., kedd 18.00
„Csak jó ember lehet igaz ügy szónoka”. Nevelés és retorika

3. 2014. február 4., kedd 18.00
A stílus és a stíluserények

4. 2014. február 11., kedd 18.00
Retorika Magyarországon

Pesti Bölcsész Akadémia

Kultúrára akadva

- 2014. január -
(ELTE BTK Ifjúsági épület, III. em.)

2014. január 6., hétfő

18.00 „Szivemen páva sétált” – Közelítések Weöres Sándor Költészetéhez IV.
Weöres Sándor és a keleti filozófiák II. – Molnár Eszter

2014. január 7., kedd (Helyszínváltozás!!! Új helyszín: "A" épület 320.)

18.00 Válaszutak a XX. századi magyar történelemben III.
1941-es alternatívák a magyar történelemben – Nánay Mihály

2014. január 8., szerda

18.00 Az ókori Egyiptom szobrászata III.
Egyiptom szobrászata az Újbirodalomtól a Későkorig – Fullér Andrea

2014. január 9., csütörtök* ELMARAD!!!

19.00 Feminista irodalomkritika III.
Alice Walker, egy kortárs fekete írónő az amerikai irodalomból – Szabó Zsófia

2014. január 13., hétfő

18.00 Képregény: most komolyan I.
Kép, regény: bevezető – Szép Eszter

2014. január 14., kedd

18.00 Válaszutak a XX. századi magyar történelemben IV.
1944-48-es alternatívák a magyar történelemben – Nánay Mihály

2014. január 15., szerda

18.00 Az ókori Egyiptom szobrászata IV.
A női bronzplasztika szerepe a templomi kultuszban – Fullér Andrea

2014. január 16., csütörtök*

19.00 Feminista irodalomkritika IV.
Co-working. Wohl-nővérek és a 19. századi női emancipáció – Mészáros Zsolt

2014. január 20., hétfő

18.00 Képregény: most komolyan II.
A művészet és a Másik: képregény és képzőművészet – Szép Eszter

2014. január 21., kedd

18.00 A jó beszéd tudománya I.
Mire jó a retorika? – Pölcz Ádám

2014. január 22., szerda

18.00 Bűnügyi jelentések a szocialista Magyarországról I.
Miért bűnözünk Marx szerint? - Bezsenyi Tamás

2014. január 27., hétfő

18.00 Képregény: most komolyan III.
Én és a képregény: önéletrajzi képregények – Szép Eszter

2014. január 28., kedd

18.00 A jó beszéd tudománya II.
„Csak jó ember lehet igaz ügy szónoka”. Nevelés és retorika – Pölcz Ádám

2014. január 29., szerda

18.00 Bűnügyi jelentések a szocialista Magyarországról II.
Milyenek a szocialista kori magyar bűnözők? - Bezsenyi Tamás

2014. február 3., hétfő

18.00 Képregény: most komolyan IV.
Képregény és újságírás: Joe Sacco – Szép Eszter

*Külső helyszíni előadások, a pontos helyszínért érdeklődni lehet: akademia.btk@gmail.com.

Jelmagyarázat:

A szöveg öröme – irodalmi előadások

Múlt és jövő között – történelmi előadások

A gondolat határán – esztétikai, filozófiai előadások

Ezerarcú nyelvészet – nyelvészeti előadások

A műalkotás bűvöletében – művészettörténeti előadások

Pesti Bölcsész Akadémia

Kultúrára akadva

- 2013 december -
(ELTE BTK Ifjúsági épület, III. em.)

2013. december 2., hétfő

18.00 „Szivemen páva sétált” – Közelítések Weöres Sándor Költészetéhez II.
Weöres Sándor és Károlyi Amy verses párbeszéde – Molnár Eszter

2013. december 3., kedd (Helyszínváltozás!!! Új helyszín: "A" épület 320.)

18.00 Válaszutak a XX. századi magyar történelemben I.
1914-es alternatívák a magyar történelemben – Nánay Mihály

2013. december 4., szerda

18.00 Az ókori Egyiptom szobrászata I.
Az egyiptomi szobrászat jellemzői – Fullér Andrea

2013. december 5. csütörtök

18.00 A beszédtudomány sokszínű alkalmazhatósága – Auszmann Anita

2013. december 9., hétfő (Helyszínváltozás!!! Új helyszín: "A" épület 428.)

18.00 „Szivemen páva sétált” – Közelítések Weöres Sándor Költészetéhez III.
Weöres Sándor és a keleti filozófiák I. – Molnár Eszter

2013. december 10., kedd (Helyszínváltozás!!! Új helyszín: "A" épület 320.)

18.00 Válaszutak a XX. századi magyar történelemben II.
1918-1920-as alternatívák a magyar történelemben – Nánay Mihály

2013. december 11., szerda

18.00 Az ókori Egyiptom szobrászata II.
Az Ó- és Középbirodalom szobrászata – Fullér Andrea

2013. december 12., csütörtök*

19.00 Feminista irodalomkritika I.
(N)ők. Bevezetés a feminista irodalomkritikába – Mészáros Zsolt

2013. december 18., szerda*

19.00 Feminista irodalomkritika II.
Ősképek újjászületése Sylvia Plath költészetében – Gálla Edit

2014. január 6., hétfő

18.00 „Szivemen páva sétált” – Közelítések Weöres Sándor Költészetéhez IV.
Weöres Sándor és a keleti filozófiák II. – Molnár Eszter

2014. január 7., kedd (Helyszínváltozás!!! Új helyszín: "A" épület 320.)

18.00 Válaszutak a XX. századi magyar történelemben III.
1941-es alternatívák a magyar történelemben – Nánay Mihály

2014. január 8., szerda

18.00 Az ókori Egyiptom szobrászata III.
Egyiptom szobrászata az Újbirodalomtól a Későkorig – Fullér Andrea

2014. január 9., csütörtök*

19.00 Feminista irodalomkritika III.
Alice Walker, egy kortárs fekete írónő az amerikai irodalomból – Szabó Zsófia

2014. január 13., hétfő

18.00 Képregény: most komolyan I.
Kép, regény: bevezető – Szép Eszter

2014. január 14., kedd

18.00 Válaszutak a XX. századi magyar történelemben IV.
1944-48-es alternatívák a magyar történelemben – Nánay Mihály

2014. január 15., szerda

18.00 Az ókori Egyiptom szobrászata IV.
A női bronzplasztika szerepe a templomi kultuszban – Fullér Andrea

2014. január 16., csütörtök*

19.00 Feminista irodalomkritika IV.
Co-working. Wohl-nővérek és a 19. századi női emancipáció – Mészáros Zsolt

*Külső helyszíni előadások, a pontos címért érdeklődni lehet: akademia.btk@gmail.com.

Jelmagyarázat:

A szöveg öröme – irodalmi előadások

Múlt és jövő között – történelmi előadások

A gondolat határán – esztétikai, filozófiai előadások

Ezerarcú nyelvészet – nyelvészeti előadások

A műalkotás bűvöletében – művészettörténeti előadások

Auszmann Anita

Végzős alkalmazott nyelvész doktorandusz hallgató az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. Ezt megelőzően magyar alapszakos és magyar nyelv és irodalom mesterszakos diplomáit is itt szerezte. Időközben elvégezte a Károli Gáspár Református Egyetemen a színháztudomány mesterszakot. Korábban foglalkozott színészek beszédével is, de ma már fő kutatási területe a hallássérült emberek és gyermekek beszédének vizsgálata. Szabadidejében szívesen önkénteskedik a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségében (jelnyelvi akadálymentesítés) és egy halmozottan sérült gyerekekkel foglalkozó alapítványnál, emellett több zenekarban dobol.

Auszmann Anita előadása a Pesti Bölcsész Akadémián:

A beszédtudomány sokszínű alkalmazhatósága

2013. december 5. csütörtök 18.00

Az előadás célja bemutatni a beszédkutatás, illetve a beszédtudomány területén végzett vizsgálatoknak széleskörű felhasználhatóságát: milyen izgalmas ugyanakkor fontos területekkel foglalkoznak a fonetikusok, a beszédtudomány eredményeit hogy hasznosítják a mindennapi életben pl.: a kriminalisztikában, orvostudományban, oktatásban. Az előadáson szóba kerül néhány alapvető kutatásmódszertani kérdés, illetve a vizsgálatokhoz használt program. Ugyanakkor ízelítőt adok a konkrét kutatásaimból, amelyek a következő kérdésekkel foglalkoztak/nak:
Szebben beszélnek a színészek, mint az átlagos beszélők?
Milyen hatással van a hallássérülés a beszédre?
A beszéd alapján mikor válunk felnőtté?
Szeretné megmutatni, hogy a tudomány nem unalmas, a kutatók nem magukért dolgoznak, hiszen a kutatások eredményei gyakorlati alkalmazásukban hasznosak és mindenkihez szólnak.

Szép Eszter

Az ELTE-BTK Modern angol és amerikai irodalom doktori programjának másodéves hallgatója. Képeket tartalmazó szövegek, szöveget tartalmazó képek érdeklik, ezekről ír vagy épp ezeket állítja elő. Disszertációját traumatikus események képregényként való megjelenítéséből készíti.Szabadidejében fényképezik, blogol, filmeket néz, vagy táncol.

Szép Eszter kurzusa a Pesti Bölcsész Akadémián:

Képregény? Most komolyan!

A kurzus alaptézise: képregényt olvasni nem gyerekjáték. A képregények végtelen gazdagságából négy témát járok körül, melyek bevezetésként szolgálnak a médium további tanulmányozásához. Képregény-történet helyett olyan, a kortárs képregényre jellemző általános problémákkal foglalkozom, mint (1) szerkezet, határátlépés, (2) kanonizáció irodalomként vagy képzőművészetként, (3) önéletrajzi képregény, és végül (4) egy hazánkban még ismeretlen irány, a képregényes újságírás.

A kurzus nem titkolt célja, hogy felkeltse a jövőbeli olvasók érdeklődését, hiszen Magyarországon még mindig kevesen forgatják a képregényeket. Több évtizedes kérdéssel jelent meg például magyarul Art Spiegelmantól a Maus, vagy Alan Moore-tól a Watchmen. Számos fontos és érdekes munka lefordítására még mindig várnunk kell.

1. 2014. január 13., hétfő 18.00

Kép, regény - bevezető

A bevezető előadás célja a képregény működésének, alappilléreinek megismerése. Mi a képregény? Mitől működik? Hogyan olvassuk? Mi mondható el képregényként, és mi nem? Létezik olyan határ, amelyet a képregény nem sért?

Kép/szöveg, egység/szerialitás, felnőtt/gyerek, populáris/magas kultúra, irodalom/képzőművészet.

Az előadás perezentációja megtekinthető: itt.

Még az első témához tartozó kiegészítés: itt.

2. 2014. január 20., hétfő 18.00

A művészet és a Másik – képregény és képzőművészet viszonya

Anonimitás és csapatmunka a képregényalkotásban. Presztízskérdések. A sztáralkotók kanonizációja. A képregény a múzeumban (a többiek, valamint Roy Lichtenstein). Kisajátítás, felemelés, beemelés (Robert Crumb). Képregény és kultusz. Képregény és mű/alkotás (Chris Ware). Képregény és ikon (Art Spiegelman).

Az előadás perezentációja megtekinthető: itt.

3. 2014. január 27., hétfő 18.00

Én és a képregény – önéletrajzi képregények

Testet ölt az én. Csak én bírok versemnek hőse lenni. Énváltozatok. Énrétegek. Énrajzok.

Én és a trauma. Én a túlélő. Én a gyerek. Ének.

Magyarul is elérhető önéletrajzi képregényeket vizsgálunk: Marjane Satrapi: Persepolis, Art Spiegelman: Maus I-II.

4. 2014. február 3., hétfő 18.00

Képregény és újságírás: Joe Sacco

Comics journalism. Mi ez a hibrid? Tudósítás és képregény. Hír, hírérték, háború és képregény. Hitelesség és interpretáció. Rajzolt tanúságtételek. Az online képregényes tudósítás és az olvasó felelőssége.

Joe Sacco: Palestine, Safe Area Gorazde. Trauma on Loan, Complacency Kills. (Az utolsó két képregény a The Guardian honlapjáról letölthető.)

Olvasmányok:

Art Spiegelman: Maus I-II.

Marjane Satrapi: Persepolis

Joe Sacco: Palestine, Safe Area Gorazde, Trauma on Loan, Complacency Kills.

Chris Ware: Building Stories

Az esemény Facebook-oldala.

A félév részletes programja:

I. Pesti Bölcsész Akadémia – A szöveg öröme

Budapest, ELTE BTK, 2012/2013. tavaszi félév

2013. február 25., hétfő

16.00 Deres Kornélia: Színházi spektrumok I. Szöveg/színház: drámán innen és túl

18.00 Cziglényi Boglárka: Pilinszky János és a test költészete I. Test-metaforák

2013. március 1., péntek

16.00 Hoványi Márton: Találkozások az irodalomtudománnyal I. Az irodalomtudomány bölcsőjénél. A Szentírás értelmezése

18.00 Gálla Edit: Angol írónők és a romantika I. A romantika fogalma. A géniusz és a teremtő képzelet. (Mary Shelley: Frankeinstein)

2013. március 4., hétfő

16.00 Deres Kornélia: Színházi spektrumok II. Test/színház: anyagok, életteliség, közösség

18.00 Cziglényi Boglárka: Pilinszky János és a test költészete II. Írás a testen, repedés a kövön

2013. március 8., péntek

16.00 Antal Nikolett: Emlékezet és trauma a kortárs kultúrában I. Elméleti alapok – trauma és poszttrauma, emlékezet és emlékhelyek

18.00 Gálla Edit: Angol írónők és a romantika II. Az érzékenység kultusza: a szerelmesregény kezdetei (Jane Austen: Értelem és érzelem)

2013. március 11., hétfő

16.00 Deres Kornélia: Színházi spektrumok III. Film/színház: a nézés változó stratégiái

18.00 Cziglényi Boglárka: Pilinszky János és a test költészete III. Kifeszül, meggörbül

2013. március 18., hétfő

16.00 Deres Kornélia: Színházi spektrumok IV. Dokumentum/színház: emlékezet, történelem, realitások

18.00 Cziglényi Boglárka: Pilinszky János és a test költészete IV. A szenvedés és a szenvedély nyelvei

2013. március 20., szerda

16.00 Vass Johanna: Könyvtár(os)i este. Kérdezze meg kezelőorvosát, könyvtárosát...

18.00 Tamás Péter: „Soha senkinek ne mesélj el semmit” – J. D. Salinger: Zabhegyező

2013. március 22., péntek

16.00 Hoványi Márton: Találkozások az irodalomtudománnyal II. Egy fogalom határátlépései - A parabázis fogalomtörténetéről

18.00 Gálla Edit: Angol írónők és a romantika III. A gótikus regény és a borzongás kultusza. A természet ősereje a kúltúra mesterkéltségével szemben (Emily Brontë: Üvöltő szelek)

2013. március 25., hétfő

16.00 Bucsics Katalin: Nagyítások I. Mozgó távlatok Kosztolányi Dezsőhöz

18.00 Antal Nikolett: Emlékezet és trauma a kortárs kultúrában II. Az emlékhelyek problematikája: Idegenség és otthonosság, természetellenesség és természetesség (Závada Pál: Idegen testünk, Magyar ünnep, W. G. Sebald: Austerlitz)

2013. április 3., szerda

16.00 Bálint Petra: Törvényszegés, bűnök, agresszió: mindennapi élet a 18-19. században (A történeti néprajz forrásai és módszerei)

18.00 Mészáros Zsolt: A bús kritikus, a prókátor és a tanárnő. A magyar nőirodalom 19. századi történetei

2013. április 5., péntek

16.00 Bucsics Katalin: Nagyítások II. Esterházy Péter és a hagyomány

18.00 Gálla Edit: Angol írónők és a romantika IV. Feminizmus a 19. században. Szabadságvágy és társadalmi korlátok (Charlotte Brontë: Jane Eyre)

2013. április 8., hétfő

16.00 Smid Róbert: Elhozza-e a médiumarcheológia az élőholtak hajnalát? I. Tévutak mint csomópontok: egy önmagára ismerő tudományág történetei és perspektívái

18.00 Antal Nikolett: Emlékezet és trauma a kortárs kultúrában III. A tettes trauma vizsgálata (Mohácsi János: Egyszer élünk..., Tasnádi István: A harmadik hullám)

2013. április 12., péntek

16.00 Hoványi Márton: Találkozások az irodalomtudománnyal III. Az alkoholtól a magánmitológiáig I. - Hajnóczy Péter életművéről

18.00 Antal Nikolett: Emlékezet és trauma a kortárs kultúrában IV. Tettes és áldozat – a többszörös traumatizáltság vizsgálata (Kováts Judit: Megtagadva)

2013. április 15., hétfő

16.00 Smid Róbert: Elhozza-e a médiumarcheológia az élőholtak hajnalát? II. Pszichoanalízis à és avant le lettre

18.00 Bucsics Katalin: Nagyítások III. A Monarchia emléke a fordítások tükrében

2013. április 19., péntek

16.00 Hoványi Márton: Találkozások az irodalomtudománnyal IV. Az alkoholtól a magánmitológiáig II. - Hajnóczy Péter életművéről 

18.00 Pataky Adrienn: Poétika, politika és szexualitás a kortárs magyar irodalomban I. A „politikai költészet” és Petri György

2013. április 22., hétfő

16.00 Smid Róbert: Elhozza-e a médiumarcheológia az élőholtak hajnalát? III. Síkképernyős modernség

18.00 Bucsics Katalin: Nagyítások IV. Kép – keret nélkül (Kosztolányi Dezső: Pacsirta)

2013. április 24., szerda

16.00 Tóth-Czifra Júlia: Kosztolányi Dezső: változatok Esti Kornélra

18.00 Miklós Barbara: A masina szót kér – Mesterséges kreatúrák a XIX. századi fantasztikus irodalomban

2013. április 26., péntek

16.00 Pataky Adrienn: Poétika, politika és szexualitás a kortárs magyar irodalomban II. Hazafogalmak (Petri György, Kemény István és a kortársak)

18.00 Bakonyi Gergely László: A szlovén irodalom történeteiből I.

2013. április 29., hétfő

16.00 Smid Róbert: Elhozza-e a médiumarcheológia az élőholtak hajnalát? IV. Hang és téboly rögzíthetőségéről

18.00 Sófi Boglárka: A képvers több évezredes útja I. Mi a képvers? (problémafelvetés)

2013. május 3., péntek

16.00 Pataky Adrienn: Poétika, politika és szexualitás a kortárs magyar irodalomban III. Petri György és a szonett

18.00 Bakonyi Gergely László: A szlovén irodalom történeteiből II. Verses nagyepikai formák: az eposz keletkezésétől napjainkig

2013. május 6., hétfő

16.00 Berényi Márk: A túlvilág krónikása, Dante Alighieri I. A leghíresebb firenzei

18.00 Sófi Boglárka: A képvers több évezredes útja II. A betűmágiától a kódfejtésen át a térköltészetig

2013. május 8., szerda

16.00 Nahóczky Judit: Újító olasz képzőművészeti irányzatok a XIX. században (az akadémizmussal szemben - művész és társadalom - színek felbontása - forradalom)

18.00 Szolcsányi Ákos: A modell és a próbababa – Garcia Lorca utóélete

2013. május 10., péntek

16.00 Pataky Adrienn: Poétika, politika és szexualitás a kortárs magyar irodalomban IV. Szexualitás, testiség, szerelem Tóth Krisztina műveiben

18.00 Bakonyi Gergely László: A szlovén irodalom történeteiből III. Ikonikus hősök találkozása: Martin Krpan és Toldi

2013. május 13., hétfő

16.00 Berényi Márk: A túlvilág krónikása, Dante Alighieri II. A túlvilági utazás

18.00 Sófi Boglárka: A képvers több évezredes útja III. Képversek a nagyvilágban

2013. május 17., péntek

16.00 Berényi Márk: A túlvilág krónikása, Dante Alighieri III. A nyelvek csapdája, avagy Bábel hagyatéka

18.00 Bakonyi Gergely László: A szlovén irodalom történeteiből IV. A modernség fogalma a szlovén irodalomban

2013. május 24., péntek

16.00 Berényi Márk: A túlvilág krónikása, Dante Alighieri IV. Ámor szolgálatában. Dante szerelmi lírája

18.00 Sófi Boglárka: A képvers több évezredes útja IV. Magyarországi képvers-irodalom

Mészáros Zsolt

Mészáros Zsolt művészettörténész, irodalmár (ELTE-BTK Irodalomtudományi Doktori Iskola). Jelenleg disszertációján dolgozik, amely a Wohl-nővérek irodalmi munkásságát vizsgálja a női és zsidó emancipáció tükrében. Gender-szemléletű kutatásai kiterjednek a 19. és 20. századi nőirodalomra és -történetre. Zsadányi Edittel és Diera Bernadettel közösen állították össze a 20. század első felének magyar női szerzőinek bibliográfiáját. Rendszeresen publikál, és előad konferenciákon. A múlt századelő magyar erotikus műveit újra kiadó Buja Vágyak Kiskönyvtára sorozat társszerkesztője.

Gálla Edit

Az Irodalomtudományi Doktori Iskola Modern angol és amerikai irodalom programjának harmadéves doktorandusz hallgatója. 2006 óta publikál verseket irodalmi folyóiratokban. Virginia Woolf regényeiről írt dolgozatával 2007-ben OTDK I. helyezést ért el. Fulbright ösztöndíjat nyert kutatási témája a jungi archetípusok Sylvia Plath mítoszteremtő költészetében.

Mészáros Zsolt és Gálla Edit kurzusa a Pesti Bölcsész Akadémián:

Feminista irodalomkritika

(A kurzus külső helyszínen zajlik:
A pontos címért érdeklődni lehet: akademia.btk@gmail.com.)

I. 2013. december 12., csütörtök (19.00!)

(N)ők. Bevezetés a feminista irodalomkritikába - Mészáros Zsolt

A Kékszakállú herceg Judit kérlelésére nyitja ki a hetedik szobát, ahol régi asszonyai élnek összezárva. A főhősnő csatlakozik elődeihez, és az ajtó visszacsukódik. A nőírókkal mintha hasonló történne. Felbukkannak, eltűnnek. Hangjuk pulzáló hullámokban szűrődik át a falakon. A feminista irodalomkritika ezeket a rezgéseket próbálja befogni, rögzíteni és értelmezni. Az előadás a fontosabb elméleti fogalmak mentén mutatja be a női hang elfe(le)dését megbontó módszereket, amely során saját szobákba nyitunk be, vadonba merészkedünk, őrült nőt látogatunk a padláson, a tintát anyatejre cseréljük...

Ajánlott olvasmányok:

Bán Zsófia: Van-e az irodalomnak neme?
Cixous, Hélène: A medúza nevetése (ford. Kádár Krisztina)
Hor­váth Györ­gyi: Nő­idő. A tör­té­ne­ti narratíva iden­ti­tás­kép­ző sze­re­pe a fe­mi­nis­ta iro­da­lom­tu­do­mány­ban. Kijárat, Budapest, 2007.
Menyhért Anna: Saját hagyomány. Jelenkor, 2013/5.
Séllei Nóra: Mért félünk a farkastól? Feminista irodalomszemlélet itt és most. Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 2007.
Showalter, Elaine: A feminista irodalomtudomány a vadonban (ford. Kádár Judit).

II. 2013. december 18., szerda (19.00!)

Ősképek újjászületése Sylvia Plath költészetében - Gálla Edit


Sylvia Plath költészete egyéni képalkotásával és egyetemes érvényű szimbólumaival túlmutat a huszadik századi vallomásos líra irányzatán. Jellegzetes, visszatérő szimbólumai a Jung által leírt archetípusokból származnak.  Ezek költészetbe emelésével Plath olyan személyes mitológiát alkotott, mely a tudattalanban élő, egyetemes emberi ismeretanyag előhívásával válik értelmezhetővé.
Az előadás célja Plath verseinek elemzésén keresztül bemutatni a tudattalanban átöröklődött ősképeket. Hogyan válik egy életrajzi elem archetípussá? Lehet egy anya egyszerre boszorkány és istenanya? Miért olvadhat egybe a Daddy című versben az apa, az isten, az ördög, a bölcs öregember és az animus alakja? Szétválasztható-e halál és újjászületés? A Plath-versek talányos szimbólumrendszerében az ősképek eligazítanak és új jelentéssel gazdagodnak.

III. 2014. január 9., csütörtök (19.00!)  -- ELMARAD!!!

Alice Walker – Egy kortárs fekete írónő az amerikai irodalomból - Szabó Zsófia


Bár ma már nem kérdéses, hogy igenis van helyük a fekete írónőknek az amerikai irodalmi kánonban, egészen a 60-as, 70-es évekig (a polgárjogi és feminista mozgalmak elterjedéséig) mind a korai, mind pedig a kortárs fekete írónők kimaradtak az amerikai irodalomtörténeti munkákból. Az elmúlt pár évtizedben azonban a helyzet nagymértékben megváltozott és akadémiai körökben mára vitathatatlan tényként kezelik (és tanítják), hogy a fekete női írás- és látásmód nélkülözhetetlen ahhoz, hogy az Olvasó reális képet tudjon festeni az amerikai valóságról. Toni Morrison 1993-as irodalmi Nobel-díjának odaítélésekor a Svéd Királyi Akadémia például úgy fogalmazott, hogy regényei „látomásos erővel és költői szépséggel elevenítik meg az amerikai valóság egy fontos aspektusát”.
Alice Walker 1973-as novellája (Everyday Use/Mindennapos használat) az amerikai történelem azon korszakának egy szeletét mutatja be, amely során a fekete társadalomnak szembe kellet néznie saját szociális, kulturális és politikai identitásával, annak sokszínűségével, illetve elveszésének reális lehetőségével.


Ajánlott olvasmányok:

Bollobás, Enikő: Az amerikai irodalom története. Osiris. 2005.
Ruland, R. és Bradbury, M.: Az amerikai irodalom története. Corvina Kiadó, 1997.
Walker, Alice. Mindennapos használat / Everyday Use. 1973.

IV. 2014. január 16., csütörtök (19.00!)

Co-working. Wohl-nővérek és a 19. századi női emancipáció - Mészáros Zsolt

Wohl Janka és Stefánia az általuk szerkesztett lapok (A nők munkaköre, Magyar Bazár) révén fontos helyet foglaltak el a 19. század második felének magyar nőmozgalmában. Indulásukat az anyai barátnő, Brunszvik Teréz szellemisége határozta meg. A sajtó, valamint a szépirodalom területén kifejtett munkásságuk jelentős mértékben hozzájárult nemük művelődésének és munkavállalásának előmozdításához. Közreműködtek nőszervezetekkel, felkarolták a női szerzőket, kiálltak a nők munkához, tanuláshoz való jogáért, de a sportok emancipálódásában is elévülhetetlen érdemeket szereztek. Tevékenységük és kapcsolati hálójuk kiválóan alkalmas arra, hogy a hazai nőemancipáció hagyományvonalait kirajzoljuk.

Ajánlott olvasmányok:

Acsády Judit: A varázstalanító emancipáció mítosza.
Csapodiné Gárdonyi Klára: Wohl Janka emlékalbuma
Kereszty Orsolya: Nők változó társadalmi szerepei a dualizmus kori Magyarországon
Kéri Katalin: Hölgyek napernyővel. Nők a dualizmus kori Magyarországon 1867-1914. Pro Pannónia, Pécs, 2008.

Fullér Andrea

Az ELTE BTK Történelemtudományi Doktori Iskola Egyiptológia programjának másodéves hallgatója. Kutatási területe a bronzplasztika, azon belül a 22-26. dinasztiák közötti időszak női bronzplasztikájának a templomi kultuszban betöltött szerepét tanulmányozza. A Szépművészeti Múzeum külső munkatársa, ahol tárlatvezetőként az Egyiptomi Gyűjtemény tárgyaival ismerteti meg a nagyközönséget, valamint múzeumpedagógiai foglakozások keretében igyekszik közelebb hozni az ókort a diákokhoz. Fontosnak tartja, hogy a látogatók eredeti tárgyak között ismerkedjenek meg az ókori Egyiptom történetével és kultúrájával. 2012-től részt vesz a Szépművészeti Múzeum graeco-egyiptomi varázsgemmákat összegyűjtő és feldolgozó adatbázisának szerkesztésében.

Fullér Andrea kruzusa a Pesti Bölcsész Akadémián:

Az ókori Egyiptom szobrászata

Az egyiptomi szobrászat emlékei a mai napig nagy hatást gyakorolnak utazókra és múzeumlátogatókra egyaránt. A legtöbb esetben szinte kivétel nélkül mindenki képes megállapítani ezeknek a tárgyaknak az egyiptomi eredetét, azonban a háromezer éven keresztül fennálló kultúra történetében már csak kevesen tudják elhelyezni az egyes darabokat, amelyek keletkezési körülményei szintén sokak előtt rejtve maradnak.  

A kurzus első három előadása átfogó képet nyújt az ókori egyiptomi plasztika fejlődéséről és betekintést enged azokba a szobrászatban megfigyelhető változásokba, amelyek általában a vallási elképzelésekben bekövetkező változásokra, a politikai hatalom felbomlására, illetve megerősödésére reflektáltak. A záró előadás a Harmadik Átmeneti Kor női bronzplasztikájának tanulmányozásával foglalkozik, amely az egyiptológia egyik izgalmas és kevésbé kutatott területének számít és napjainkban egyre nagyobb aktualitással bír.

I. 2013. december 4., szerda (18.00)

Bevezetés – az egyiptomi szobrászat jellemzői

A kurzus első előadása a következő témák részletes tárgyalására épül: szobortípusok ismertetése, hol és milyen nyersanyagok felhasználásával készültek a ránk maradt tárgyak, melyek az egyiptomi szobrászat legfőbb sajátosságai, a tárgyak eredeti kontextusa és funkciója.

II. 2013. december 11., szerda (18.00)

Az Ó- és Középbirodalom szobrászata

A következő előadás az ókori Egyiptom két nagy történeti korszakának szobrászati anyagáról nyújt átfogó képet. Bemutatja, hogyan viszonyult egymáshoz az Óbirodalom királyszobrászata és magánplasztikája, illetve hogy milyen változásokat hozott a művészetben az I. Átmeneti Kor. Végül szó lesz arról is, hogy beszélhetünk-e portréról az ókori Egyiptomban.

III. 2014. január 8., szerda (18.00)

Egyiptom szobrászata az Újbirodalomtól a Későkorig

A harmadik óra témájául választott időszak anyaga nagyon gazdag, részletes ismertetése több szemesztert érintene, ezért a prezentáció – amely egyben az utolsó előadás bevezetésének is tekinthető – a főbb kérdésekre koncentrál: milyen előképekre épült az Újbirodalom művészete? Mit rejt a látszat egyformaság, hogyan keltezhetők stílusjegyek alapján a szobrászati alkotások? Hogyan jellemezhető a thutmózida stílus, melyek a ramesszida stílus ismérvei? Miképpen viszonyult egymáshoz III. Amenhotep időszakának művészete és az Amarna-kor? Mit jelent az archaizálás előtérbe kerülése és hogyan jelenik meg a szobrászatban?

IV. 2014. január 15., szerda (18.00)

A női bronzplasztika szerepe a templomi kultuszban a 22-26. dinasztiák időszakában

Az utolsó előadás témáját azok a női bronzszobrok alkotják, amelyek többnyire a Harmadik Átmeneti Kor időszakára keltezhetők. A prezentáció célja, hogy a rendelkezésre álló források alapján bemutassa hogyan köthetők az elemzett bronzok az istenfeleségek hivatalához, illetve legszűkebb környezetükhöz, valamint, hogy betekintést nyújtson abba, hogyan hívható segítségül a stíluskritikai elemzés egy a szobrok közötti viszonylagos kronológiai sorrend felállításához.


Ajánlott irodalom:

Auboyer, J. et al., A művészet kezdetei. Az őskor, Egyiptom, Mezopotámia és a prekolumbián Amerika művészete, Corvina Kiadó, Budapest, 1990, 43-149. old.
Kákosy László, Az ókori Egyiptom története és kultúrája, Osiris Kiadó, Budapest, 1998.
Nagy István, Egyiptomi Gyűjtemény. Vezető az Egyiptomi Kiállításhoz, (A Szépművészeti Múzeum Gyűjteményei 2), Szépművészeti Múzeum, Budapest, 1999.
Regine Schulz – Matthias Seidel (szerk.), Egyiptom. A fáraók világa, Vince Kiadó, Budapest, 1997.
Francesco Tiradritti, Egyiptom kincsei a kairói Egyiptomi Múzeum gyűjteményéből, Officina ’96 Kiadó, Budapest, 1998.
Francesco Tiradritti – Liptay Éva (szerk.), Reneszánsz a fáraók Egyiptomában. Archaizmus és történeti érzék az ókori Egyiptomban, Szépművészeti Múzeum, Budapest, 2008.

Nánay Mihály

Az Új- és jelenkori magyar történeti doktori programjának doktorandusza. A 20. századi magyar történelem nagy sorsfordulói képezik érdeklődési területét. Közvetlen kutatási témája Habsburg-Lotharingiai József Ágost főherceg 1914-1944 közötti tevékenysége, különös tekintettel a közjogi kérdésekre. Szakterületén kívül a megalapozott kitekintés kedvéért kirándulásokat tesz szó szerint és átvitt értelemben a földrajztudomány, azon belül a köztes-európai térség országaiba Tallinntól Durresig és Szarajevótól Kalinyingrádig. Szabadidejében leginkább a Budavári- és Albert Schweitzer Kamarazenekar hegedű szólamait erősíti.

Nánay Mihály kurzusa a Pesti Bölcsész Akadémián:

Válaszutak a 20. századi magyar történelemben

(Helyszínváltozás!!! Új helyszín: "A" épület 320.)

Magyarország sorsszerűen tragikus 20. századi történelme napjainkban felfokozott érdeklődés középpontjában áll és feltehetőleg ez még így is marad hosszú ideig. Ami nem is meglepő, hiszen olyan történelmi sorsfordulók sorozata zajlott le, amelyekből csupán csak egy-egy feldolgozásához is évszázados időre lenne szükség. Ha ezeken az eseményeken gondolkodunk – már pedig ki ne gondolkodna ilyeneken – rögtön eljutunk pár kitüntetett sorsfordulóhoz, ahol az ország válaszút elé érkezett. Az előadás sorozaton négy ilyen nevezetes időpontot idézünk fel. Kísérletet teszünk a fennálló helyzet rekonstruálására, megvizsgáljuk a döntési lehetőségeket, hogy aztán elgondolkozzunk azon, hogy mi vezetett a valójában végbement eseményekhez.

I. 2013. december 3., kedd (18.00)

1914-es válaszutak. Mindent meggondoltam – mindent megfontoltam?

Alternatívák a történelemben. A 20. század őskatasztrófája. Mi vezetetett a nagy háborúhoz? Miért gondolta mindegyik hatalom, hogy érdekében áll a háború? Mit keresett a Monarchia és Magyarország a világháborúban?

Az előadás diái megtaláhatók: itt.

II. 2013. december 10., kedd (18.00)

Válaszutak 1918-1920-ban. A vörös gróftól a fehér admirálisig

Az összeomló birodalom – és Magyarország „kérdései”. Mit tehet egy vesztes ország? Mit tehet egy győztes ország? Három válasz a kérdésekre: Károlyi Mihály, Kun Béla, Horthy Miklós.

Az előadás diái megtalálhatók: itt.

III. 2014. január 7., kedd (18.00)

1941-es válaszutak. Aki kimarad, lemarad?

„Legvidámabb barakk” – a német élettérben. Kellett –e egy újabb háború? – miniszterelnök(ök) (ön)gyilkos dilemmái. Ki lehet –e maradni egy „kötelező” háborúból?

Az előadás diái megtalálhatók: itt.

IV. 2014. január 14., kedd (18.00)

Válaszutak 1944-48-ban. Nincs más út csak a Szovjetunió útja?

„Azt álmodtam éjjel, hogy kimentek a németek és nem jött be helyettük senki.” A romos ország – hogyan tovább? A „demokrata” Rákosi és a „fasiszta” ellenzék. Kompromisszumokkal a diktatúrába. „A kékcédulás hadművelet.”

Az esemény Facebook-oldala.

Molnár Eszter

1985-ben születtem. Művészettörténet és magyar szakon diplomáztam az ELTE-n. Jelenleg ugyanebben az intézményben vagyok doktorandusz, az Irodalmi modernség program másodéves hallgatója, témavezetőm Tverdota György. A két világháború közötti magyar irodalom és képzőművészet archaikus-mágikus vonatkozásait kutatom, különös tekintettel József Attila és Weöres Sándor munkásságára. A Doktori Iskola teendői mellett a Kiscelli Múzeumban dolgozom gyakornokként.

Molnár Eszter kurzusa a Pesti Bölcsész Akadémián:

„Szivemen páva sétált”: Közelítések Weöres Sándor költészetéhez

2013-ban ünnepeljük Weöres Sándor születésének centenáriumát. Ebből az alkalomból számos tanulmány, konferencia-előadás, megemlékező újságcikk, sőt monográfia is született. Kiállítások, színpadi előadások, előadóestek próbáltak új szempontok alapján szólni Weöres még mindig nem teljesen ismert életművéről, erről a megszámlálhatatlanul sok valóságdarabkából, inspirációból összeálló hatalmas „rongyszőnyegről”.

I. 2013. november 25. (hétfő) 18.00
Mesék „álom-messzeségből”
Bolond Istók, Paprika Jancsi és Vitéz László alakja Weöres Sándor műveiben

„A garabonciás diák”: Bolond Istók. A garabonciás néprajzi jelentése és módosult alakváltozatai a magyar irodalomban. A mitikus jelleg elhalványulása Petőfinél, Aranynál és a remitologizáció jelensége Weöres Bolond Istók című mesés elbeszélésében.
„Álruhás bábok”: Paprika Jancsi és Vitéz László. A figurák eredete és cselekményalakító szerepei a Holdbeli csónakosban, a Bolond Istókban és Weöres más műveiben.
Vásári színjátszás és indiai mitológia, a szüzsék keleti kapcsolatai.
Kreatív írás: játék a mítosszal. A Bolond Istókból kihagyott négy magyar királyfi történetének megalkotása.

Ajánlott irodalom:

Weöres Sándor: Holdbeli csónakos In WEÖRES Sándor, szerk., STEINERT Ágota, Egybegyűjtött színjátékok, Helikon, 2011., 35-104.
Weöres Sándor: Bolond Istók In WEÖRES Sándor, szerk. STEINERT Ágota, Egybegyűjtött költemények I., Helikon, 2008, 339-391.

II. 2013. december 2. (hétfő) 18.00
 Weöres Sándor és Károlyi Amy verses párbeszéde


Bevezető. Az író-házaspár életének bemutatása képekben, szavakban. A csöngei Weöres Sándor-Károlyi Amy Emlékház kiállítás-koncepciójáról.
Közös művek: versek, mesék, rajzok.
Károlyi Amy költészetének főbb jellemzői.
Válogatás a Weöres-versekkel párbeszédbe lépő Károlyi-versekből, mesékből. Beszélgetés az óra résztvevőivel.

Ajánlott irodalom:

Weöres Sándor és Károlyi Amy élete képekben, írta és összeállította KÁROLYI Amy, képanyagát készítette összeállította és válogatta MOLDOVÁN Domokos, Budapest, Magvető, 1984.
KÁROLYI Amy: A kislány, aki fütyülni tudott, Budapest, Egyetemi Nyomda, 1941.
KÁROLYI Amy, Hazatérés: válogatott versek, vál. és szerk. STEINERT Ágota, Argumentum, 2004.

III-IV. 2013. december 9., hétfő (18.00) (Helyszínváltozás!!! Új helyszín: "A" épület 428.)

és 2013. január 6., hétfő (18.00)

Weöres Sándor és a keleti filozófiák I-II.

Weöres költészete megközelíthető „orientalista” szempontból is. Nemes Nagy Ágnes szavaival: „Tájai, léptékei, tánclépései (fogyhatatlan nosztalgiái) olykor nem európaiak. Arányérzéke az.” 2013 áprilisában a 12 legszebb magyar vers elnevezésű konferenciasorozatot záró Valse triste-konferencián Gordon Győri János vetette fel, hogy Weöres költészetével összefüggésbe hozva a filozófiaoktatás keleti kultúrákkal foglalkozó fejezetét is sokkal könnyebben tudnánk tanítani a középiskolásoknak. Két előadásom ezen a gondolaton felbuzdulva, a középiskolai anyagot egészíti ki, miközben igyekszik vázlatosan megismertetni Weöres keleti gondolatokkal átitatott költészetét és műfordításait.