Mojzer Anna

Az ELTE Művészettörténet – Portugál szakán végezett 1991-ben. Budapest majdnem mindegyik nagyobb múzeumában dolgozott.

Mojzer Anna kurzusa a Pesti Bölcsész Akadémián:

Ember és állat - az ábrázolások tükrében

Az európai művészet minden ágának, az építészettől a táblaképfestészeten, a szobrászaton és az ötvösségen át szövött szőnyegekig bezárólag roppant népszerű eleme az állatábrázolás. Sajnos, többnyire, mint puszta motívumra tekintünk erre a bőséges faunára, pedig ábrázolásuk mikéntje az ember és állat viszonyának állandóan, és egyedenként változó, remek tükörképe. Állatábrázolásról, mint olyanról tulajdonképpen nem is igen lehet beszélni: a mindössze pár órás kurzus célja a kutatás különféle, művészettörténeti és kultúrtörténeti lehetőségeinek bemutatása lenne, különös tekintettel a „sötét középkor”-ról kialakult, néhány ortodox téveszme képi-és történeti cáfolatára.

I. 2014. március 25. (kedd) 18.00

Középkori menazsériák 8.- 14. század végéig: „portrék” és történetek.

A szétmálló római birodalom utódállamaiban fenntartott nagyúri menazsériák egyes egyedeinek „portréja” és története a források tükrében (Nagy Károly császár, I. Henrik angol király, és II. Frigyes császár, Firenze városának állatkertjei). Az egzotikus állat, mint diplomáciai ajándék.

II. 2014. április 1. (kedd) 18.00

Főúri menazsériák, devizák, vázlatkönyvek, vadászkönyvek

Jánosnak, Berry mecénás hercegének (1340-0416) örök társaként fogom végigtáncoltatni a középkor Európáján Woodstocktól Angers-en át Firenzéig –és ezúttal én! – kétlábú tollatlan előadómat.

III. 2014. április 8. (kedd) 18.00 - ELMARAD!!!

Az etológia kialakulása. Villard D’Honnecourt-tól Gaston Phébusig.

Az etológia kialakulása a középkorban Vázlatkönyvek, vadászkönyvek, Az állatábrázolás, mint mozdultattanulmány, állatgondozási alapismeretek Villard D’Honnecourt-tól és Gaston Phébusig.

IV. 2014. április 15. (kedd) 18.00

Állatfestők, könyvillusztrátorok a 16-17. században.

Kunst-und Wunderkammern, természettudományos gyűjteményektől felfedezőutak rajzos dokumentációjától a múzeumokig. Állatfestők, könyvillusztrátorok a 16.-17. században.

Irodalom:

BEDINI, SILVIO, The Pope’s Elephant., Manchester, 1997
BEUTLER, CHRISTIAN: Statua, München, 1982
CSÁNYI VILMOS, A kutyák szőrös gyerekek, Budapest, 2012
HAHNLOSER, HANS, Villard de Honnecourt, Graz, 1972
SZABÓ ÁRPÁD- KÁDÁR ZOLTÁN, Antik természettudomány, Budapest, 1984.

Az esemény a Facebookon: https://www.facebook.com/events/295695460585833/?source=50

Pesti Bölcsész Akadémia

Kultúrára akadva

2014 március
(Budapest, ELTE BTK, Ifjúsági épület III. em. 1. - nagyelőadó)

2014. március 3., hétfő

18.00 Kosztolányi és a novellák IV.
A legnagyobb kisprózák: Kosztolányi Esti Kornélja – Tóth-Czifra Júlia

2014. március 4., kedd

18.00 Trianon a nyelven keresztül II.
A területcsökkenéstől a csonkolásig: metaforák a tudományos diskurzusban – Putz Orsolya

2014. március 5., szerda

18.00 Képek örvénye – az internetes képhasználat IV.
Az internetes mitológia egy példája: A Warhammer 40K – Gárdonyi László

2014. március 10., hétfő

18.00 Hagyományok határán – a zene szabadsága I.
Forma és tonalitás a zenében – Ránki András

2014. március 11., kedd

18.00 Trianon a nyelven keresztül III.
Változatos perspektívák: metaforák az ismeretterjesztő diskurzusban – Putz Orsolya

2014. március 12., szerda

18.00 „Nyolc óra szórakozás” – szabadidő és eltöltése a Kádár-korszakban I.
A szabadidő társadalma – Németh Szandra

2014. március 17., hétfő

18.00 Hagyományok határán – a zene szabadsága II.
Értelem és érzék, konstrukció is intuíció. Schönberg – Ránki András

2014. március 18., kedd

18.00 Trianon a nyelven keresztül IV.
Az elveszett területek – Politikai diskurzus 1920-1940 között – Putz Orsolya

2014. március 19., szerda

18.00  „Nyolc óra szórakozás” – szabadidő és eltöltése a Kádár-korszakban II.
„Ó, a Balaton, régi nyarakon” – Németh Szandra

2014. március 24., hétfő

18.00 Hagyományok határán – a zene szabadsága III.
A zene veleszületett szabadsága. Busoni – Ránki András

2014. március 25., kedd

18.00 Ember és állat – az ábrázolások tükrében I.
Középkori menazsériák 8-14. század végéig: „portrék” és történetek – Mojzer Anna

2014. március 26., szerda

18.00  „Nyolc óra szórakozás” – szabadidő és eltöltése a Kádár-korszakban III.
Az eszpresszótól az önkiig. A szocialista vendéglátásról – Németh Szandra

2014. március 31., hétfő

18.00 Hagyományok határán – a zene szabadsága IV. -- ELMARAD!!!
A zene útjai – Ránki András

Jelmagyarázat:

A szöveg öröme – irodalmi előadások

Múlt és jövő között – történelmi előadások

A gondolat határán – esztétikai, filozófiai előadások

Ezerarcú nyelvészet – nyelvészeti előadások

A műalkotás bűvöletében – művészettörténeti előadások

Az ELTE BTK Kari Doktori Tanácsának ajánlásával

Németh Szandra

Az ELTE BTK Történelemtudományi Doktori Iskolájának másodéves hallgatója vagyok a Társdalom- és Gazdaságtörténet Doktori Program keretében. Emellett a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum történész-muzeológusa. Munkám során 19–20 századi életmódtörténettel foglalkozom, különösen vendéglátás- és idegen-forgalomtörténeti témákkal, kutatásaim pedig a hatvanas–nyolcvanas évek társadalomtörténeti kérdéseire fókuszálnak. A doktori program keretében a hétvégi házak expanziójával és tömegesedésével foglalkozom.

Németh Szandra kurzusa a Pesti Bölcsész Akadémián:

„Nyolc óra szórakozás” - szabadidő és eltöltése a Kádár-korszakban

A kurzus a Kádár-korszak hétköznapjaiba ad betekintést, azon belül is elsősorban a szabadidő korabeli fogalmával, alakulásával és a főbb szabadidős tevékenységekkel, helyszínekkel ismerkedhetnek meg a résztvevők. A kultúra, sport világa mellett elsősorban az utazási lehetőségekről és szokásokról, a különféle szállástípusokról lesz szó a hétvégi házaktól a szövetkezeti üdülőkig. Megtudhatjuk miről volt híres az „Osztyapenkó”? Továbbá szó esik a különféle vendéglátóhelyekről, vagy épp az állambiztonság és a vendéglátás kapcsolatáról. Végezetül pedig a zenei életről, szórakozóhelyekről, a házibulik világáról, a beat-mozgalomról, az Ifiparkról, vagy épp a galerikről. A felsorolásból is látszik, hogy a szocialista mindennapok világába utazunk vissza, azonban az átpolitizált hétköznapok könnyedebb szféráiról beszélgetve – a rendszer jellegéből adódóan – érintjük a politikai, gazdasági, társadalmi folyamatok néhány fontos kérdését is.

I. 2014. március 12. (szerda) 18.00

A szabadidő társadalma

Az előadás a munka világán kívüli időtöltésről ad átfogó képet, a szocialista hétköznapokról, a párton és a gyáron kívüli időtöltésről. Megtudhatjuk, hogyan, milyen mértékben változott a lakosság szabadideje, vázoljuk a változás gazdasági és társadalmi hátterét. Továbbá kitekintünk a „Keleti Blokkon” belüli, valamint a nyugati társadalmak korabeli viszonyaira, érzékeltetve a hazai folyamatok általános, világtrendbe illeszkedő vonásait, vagy épp sajátosságait. Továbbá sorra vesszük a szabadidő eltöltésének formáit, jellegzetes tereit kezdve a kultúra világától a sportig. Lesz szó az olvasási szokásoktól, a színházba járástól, a mozikról, a tömegkultúra új üdvöskéjéről a televízióról, a legkedveltebb sportokról, vagy épp a gyerekjátékokról.

Ajánlott „olvasmányok”:

Magyar Művelődéstörténet. Szerk.: Kósa László. Osiris, Bp., 2006. 493–497., 519–526.
Magyar kódex 6. Magyarok a 20. században: Magyarország művelődéstörténete 1918–2000. Szerk.: Szentpéteri József. Kossuth, Budapest, 2001. 442–446.

Az előadás prezentációja letölthető innen.

II. 2014. március 19. (szerda) 18.00

„Ó, a Balaton, régi nyarakon”

Az előadás átfogó képet ad a hatvanas–hetvenes évek üdülési szokásairól és a nyaralási lehetőségekről, egyúttal elkalauzol bennünket a Cseh Tamás által megénekelt különös világba, mely a mai fiatalok számára furcsa és ismeretlen, a bennük élőknek pedig leginkább szívet melengető, hiszen hajdani ifjúságukat idézi. Megelevenedik a szakszervezeti, vállalati üdülők világa, megtudhatjuk kik részesültek a beutalókból, vagy hogyan és hol nyaralt a pártelit. Lesz szó a gyermekek üdültetéséről; a fizetővendéglátásról; a szállodák, turistaházak, kempingek világáról; a határon túli utazási lehetőségekről és a gombamód szaporodó hétvégi házakról is.

Ajánlott „olvasmányok”:

Valuch Tibor: Hétköznapi élet Kádár- János korában. Corvina, Bp., 2006.
 „Balaton retró” című dokumentumfilm (rendezte: Papp Gábor Zsigmond, 2007)
Bálint Ágnes: Szeleburdi család. Móra, Bp., 1968.


III. 2014. március 26. (szerda) 18.00

Az eszpresszótól az önkiig. A szocialista vendéglátásról

Az előadás a jellegzetes szocialista vendéglátóhelyeket mutatja be, továbbá ismerteti a legfontosabb kultikus vendéglátóhelyeket. Megismerkedhetünk a korabeli vendéglők világával, a Mátyás Pincétől kezdve a kisvendéglőkig. A vendéglők megjelenésétől, berendezésétől kezdve a személyzeten át az étel- és italkínálatig. A hajdani kávéházakat felváltó eszpresszókról is lesz szó. A tömegétkeztetés, az önkiszolgálók, a restik és az Utasellátó is terítésre kerülnek, akárcsak a borozók, vagy a tejivók, tejbárok, tejpresszók. Nem hagyjuk érintetlenül a lángossütést sem, sem pedig a strandok sztárjait a főtt kukoricát.

Ajánlott olvasmány:
Gál László: „Csak a szépre…”. Budapesti élet-képek az 1950–1960-as évekből. Fekete Sas, Bp., 2005. 77–116.

IV. 2014. április 2. (szerda) 18.00

Lázadó ifjúság: a fiatalok szubkultúrái a hatvanas-hetvenes években

Amint a cím is mutatja a fiatalok szubkultúráiról szól az előadás, a lázadás különböző megnyilvánulásairól, résztvevőiről, a lázadás okairól, illetve annak társadalmi hátteréről. A korabeli zenés szórakozási lehetőségek széles skáláját járjuk végig a legkedveltebb szórakozóhelyektől a házibulikig. A legfontosabb zenei irányzatokról is lesz szó, többek között a popról, a rockról és a beatről. Ugyanakkor nem maradnak ki a tömegmédia kapcsolódó elemei sem, mint például a „Ki mit tud?”, ahogy a korszak kedvelt előadói és zenekarai sem. Végül pedig a korabeli szubkultúrák jellegzetes csoportjai kerülnek bemutatásra a huligánoktól a jampecokon át a galerikig.

Ajánlott „olvasmányok”:

Balázs Magdolna: Az Ifipark. Budapesti Negyed. 1994/1. sz.137–150.
Csörsz István: Sírig tartsd a pofád! I-II. Magvető, Bp., 1983.

Az esemény a Facebookon.

Ránki András

Az ELTE BTK Esztétika doktori programjának végzős hallgatója. Témája a 20. század második felének magyar filozófiai zeneesztétikája.

Ránki András kurzusa a Pesti Bölcsész Akadémián:

Hagyományok határán: a zene szabadsága

A kurzus célja, hogy egyfajta bevezetésként szolgáljon a 20. századi zene esztétikájához. Arnold Schönbergnek és Ferruccio Busoninak, a 19-20. század két jelentős zeneszerző-teoretikusának elméleti munkáit tesszük vizsgálat tárgyává, figyelmet szentelve a zenei forma és anyag kérdésének. A konszonancia, a disszonancia, a tonalitás, a téma, a dallam, a harmónia problémaköreinek felvázolásával, tágabb zenetörténeti kontextusba helyezésével vélhetően láthatóvá válnak azok az erővonalak, amelyek mentén az európai műzene történetének a 20. század első évtizedeiben végbe menő paradigmatikus fordulata kibontakozott.

I. 2014. március 10. (hétfő) 18.00

A műzene változásai az európai hagyományban

A bevezető előadásban a nyugati műzene történetében kialakult különféle hallásmódokat, zenei ideálokat és zeneesztétikai paradigmákat tárgyaljuk. A középkori, a reneszánsz, a barokk, klasszikus és romantikus zenére jellemző formaképzés sajátosságai mellett kitérünk a zene természetével, funkciójával kapcsolatos filozófiai igényű reflexiókra is.

II. 2014. március 17. (hétfő) 18.00

Értelem és érzék, konstrukció és inspiráció – Arnold Schönberg

A klasszikus-romantikus tonális és formai konvenciók bomlásfolyamatát és e folyamatok eredményeit Anold Schönberg, osztrák zeneszerző életművének fényében vizsgáljuk. Schönberg a szabad atonalitáshoz és a dodekafon komponáláshoz kapcsolódó esztétikai ideál legitimációját sajátos zenetörténet-szemléletre alapozza, amely hatással van a tudatos és ösztönös mozzanatok értékelésére mind a forma- és műfogalom, mind a zenei alkotás és befogadás tekintetében.

III. 2014. március 24. (hétfő) 18.00

A zene veleszületett szabadsága – Ferruccio Busoni

A zeneművészet új esztétikájának vázlata kapcsán a hangtér újfajta kihasználását és a hangszínben rejlő lehetőségeket vizsgáljuk. Kitérünk Busoni pluralisztikus zenetörténet-szemléletére is, amely a többi között a különböző zenei hagyományok elemeinek kompozitorikus alapanyagként való felhasználása szempontjából jelentős.

IV. 2014. március 31. (hétfő) 18.00 -- ELMARAD!!!

Az új zene útjai

A záró előadás a 20. századi zenetörténet későbbi fejleményeiből válogat. A zajok mint zenei értelmet nyerő akusztikus fenomének, illetve az olyan formaképzési módok, mint a véletlen vagy a magas fokú, számításon alapuló szervezettség esztétikai pozicionálása során rámutatunk e jelenségeknek az eddig tárgyalt paradigmatikus fordulattal való összefüggésére.

A kurzus oldala a Facebookon.

Pesti Bölcsész Akadémia

Kultúrára akadva

- 2014. február -
(ELTE BTK Ifjúsági épület, III. em.)

2014. február 3., hétfő

18.00 Képregény? Most komolyan! IV.
Képregény és újságírás: Joe Sacco – Szép Eszter

2014. február 4., kedd

18.00 A jó beszéd tudománya III.
A stílus és a stíluserények – Pölcz Ádám

2014. február 5., szerda

18.00 Bűnügyi jelentések a szocialista Magyarországról III.
A bűnözés a szocialista kori médiában – Bezsenyi Tamás

2014. február 10., hétfő

18.00 Kosztolányi és a novellák I.
Az (újság)író Kosztolányi – Tóth-Czifra Júlia

2014. február 11., kedd

18.00 A jó beszéd tudománya IV.
Retorika Magyarországon – Pölcz Ádám

2014. február 12., szerda

18.00 Képek örvénye – az internetes képhasználat I.
A művészettörténet és az internet – Gárdonyi László

2014. február 17., hétfő

18.00 Kosztolányi és a novellák II.
A pályakezdő novellista: Kosztolányi és a Boszorkányos esték – Tóth-Czifra Júlia

2014. február 18., kedd

18.00 Bűnügyi jelentések a szocialista Magyarországról IV.
A bűnözés a szocialista kori médiában – Bezsenyi Tamás

2014. február 19., szerda

18.00 Képek örvénye – az internetes képhasználat II.
A számítógépes játékok grafikájának fejlődéstörténete

2014. február 24., hétfő

18.00 Kosztolányi és a novellák III.
A regényszerűség meghaladása? – Kosztolányi: Mostoha – Tóth-Czifra Júlia

2014. február 25., kedd

18.00 Trianon a nyelven keresztül I.
Trianon: egy fogalom, számos jelentés – Putz Orsolya

2014. február 26., szerda

18.00 Képek örvénye – az internetes képhasználat III.
A mémek és az imprese – Gárdonyi László

2013. február 27., csütörtök*

18.00 „Atomok a békéért?”: a brit békemozgalom története – Madarász Anita

*Külső helyszíni előadások.

Jelmagyarázat:

A szöveg öröme – irodalmi előadások

Múlt és jövő között – történelmi előadások

A gondolat határán – esztétikai, filozófiai előadások

Ezerarcú nyelvészet – nyelvészeti előadások

A műalkotás bűvöletében – művészettörténeti előadások

Madarász Anita

Harmadéves doktorandusz vagyok az ELTE BTK Új- és Jelenkori Egyetemes Történelem Tanszék doktori programján. Az ELTE BTK történelem szakán diplomáztam, mellette vallástudományi diszciplináris minort és művelődéstörténeti szakirányt végeztem. A brit női választójogi mozgalommal, majd a 17. század diplomáciai, politikai és gazdasági hátterével foglalkoztam. Jelenlegi kutatási témám a Magyarország és Nagy-Britannia közötti kulturális (illetve társadalmi) kapcsolatok az 1950-től 1965-ig tartó időszakban. A doktori képzés mellett szerkesztőként dolgozom.

Madarász Anita előadása a Pesti Bölcsész Akadémián:

„Atomok a békéért”? A brit békemozgalom története

A hidegháború idején, amikor a nukleáris fenyegetettség aktuálissá vált, amikor a különböző nemzetek versengtek egymással az atomfegyverek minél gyorsabb létrehozásának területén, amikor a civil lakosság kétkedve figyelte, hogy a kormányok és a politikai szereplők miként döntenek erről, akkor adtak hangot véleményüknek a békemozgalmak, amelyekhez napról napra egyre többen és többen csatlakoztak. 1950-től Nagy-Britannia kormányának és a békemozgalomnak a kapcsolata bonyolult, komplex összetevők egészéből épült fel. Az általános felfogás e mozgalmakkal kapcsolatban az volt, hogy szinte kizárólag csak baloldali szerveződésekről beszélhetünk és ha teret nyernek a nyugati országokban – konkrétan a lakosság körében – akkor az nem mást, mint a kommunizmus térnyerésének lehetőséget teremti meg. A kérdés és a probléma komplexitását éppen az adja, hogy a politikai vezetés magatartásának, illetve a ’béke’ kérdéséhez való viszonyulásnak a mozgatórugói több elemből tevődnek össze: beférkőzhet-e a kommunizmus Nagy-Britanniába? Valós volt-e ez a félelem egyáltalán? Milyen egyéb okok vezették a kormányt a békemozgalmakkal szembeni negatív állásponthoz? A brit vezetés hozzáállása az 1950-es évek második felében is jelentős mértékben meghatározta a békemozgalmak helyzetét a szigetországban. Az 1958-ban létrejött  Campaign for Nuclear Disarmament (CND – A Nukleáris Leszerelésért Mozgalom) elnevezésű szervezet a brit békemozgalom talán egyik legjelentősebb tömörülése volt, amely nemzetközi népszerűsége ellenére is kénytelen volt szembesülni a belpolitikai viszonyokkal.

Az előadás prezentációja letölthető innen.

Gárdonyi László

Az ELTE-BTK Művészetfilozófia doktori programjának doktorjelöltje. Disszertációjában a művészettörténet tudományelméletének és az úgynevezett képi fordulatnak a kölcsönhatásait vizsgálja. Érdeklődése a képek fogalmán keresztül fordult a médiumelmélet felé, különös tekintetett McLuhan elméleteihez. Független kutatóként nemzetközi konferenciákon folyamatosan publikálja eredményeit, tartott már előadást a Peking University-n, a Courtauld Institute of Art-ban, illetve a University of California SB-n.

Gárdonyi László kurzusa a Pesti Bölcsész Akadémián:

Képek örvénye: az internetes képhasználat

A kurzus alapvető célja, hogy a művészettörténet és az általánosságban vett képtudomány határvidékén állva megpróbálja leírni a kortárs képhasználat legelterjedtebb médiumának (az internetnek) az összefüggéseit. Mivel választott nézőpontja egyben egy szilárd, bevett és közismert tudomány, az előadás kénytelen a kölcsönhatásokkal és az egymásra utaltsággal is számot vetni, így egyben a művészettörténet módszertanának a kritikáját is nyújtani: mennyiben állják meg még ma is a helyüket a 20. század első felében kifejlesztett tudományos módszerek?

1. 2014. február 12. (szerda) 18.00
A művészettörténet és az internet

2. 2014. február 19. (szerda) 18.00
A számítógépes játékok grafikájának fejlődéstörténete

3. 2014. február 26. (szerda) 18.00
A mémek és az imprese

4. 2014. március 5. (szerda) 18.00
Az internetes mitológia egy példája: A Warhammer 40K

Az esemény Facebook-odala.

Tóth-Czifra Júlia

Az ELTE BTK Összehasonlító irodalomtudomány programjának harmadéves doktorandusza, az MTA-ELTE Kosztolányi-kutatócsoportjának tagja. Kutatási, érdeklődési területei: a XX. század első felének magyar irodalma, sajtótörténete, Kosztolányi Dezső prózája, filológiaelmélet és filológiai praxis, valamint a ritmus mibenléte a különféle művészeti ágakban.

Egyharmad hármasiker. Szabadidejében főz, vonatozik Európában, és a dolgok végére jár.

Tóth-Czifra Júlia kurzusa a Pesti Bölcsész Akadémián:

Kosztolányi és a novellák

A négy előadásból álló sorozat a novellista Kosztolányival, az író kisprózai munkásságának egyes kérdéseivel foglalkozik. Az első alkalom a továbbiak háttereként átfogóan mutatja be a Kosztolányi-novellák keletkezésének körülményeit, jellegzetességeit, a mindennapos újságírói tevékenység szöveg- és kézirat-alakító erejét, a források mibenlétét. A második előadás a fiatal író első novellakötetével, az 1908-ban megjelent Boszorkányos estékkel foglalkozik. A harmadik előadás Kosztolányi töredékben maradt műve, a Mostoha egyes részleteinek, újabban előkerült kéziratainak segítségével arra keresi a választ, miért és miként fordul vissza az író a húszas évek regényei után a novellakompozíciók felé. Végül éppen e fordulás legkiemelkedőbb kötetének, az Esti Kornélnak egy lehetséges elemzése szolgálna a záróelőadás témájául.

1. 2014. február 10. (hétfő) 18.00
Az (újság)író Kosztolányi

Ajánlott irodalom:

• Bengi László, Kosztolányi (?) újságot ír = „Alszik a fény” Kosztolányi Dezső és Csáth Géza művészete, szerk. Bednanics Gábor, Budapest: FISZ, 201–269.
• Lengyel András, A mindennapok szemüvegkészítői: Sajtótörténeti tanulmányok, Budapest: Nap Kiadó, 2013.
• Kókay György–Buzinkay Géza–Murányi Gábor, A magyar sajtó története, átdolg. és bőv. kiad., Budapest: Sajtóház Kiadó, 2001.
• Réz Pál: Kosztolányi, a hírlapíró = K. D., Álom és ólom
• Arany Zsuzsanna: Gondolatok a Kosztolányi kritikai kiadás kérdéseiről, Üzenet 2006/1.
• Bodrogi Csongor: Kosztolányi Dezső az újságírásról, ÚjNautilus, 2010. október. 4.

2. 2014. február 17. (hétfő) 18.00
A pályakezdő novellista: Boszorkányos esték

Irodalom:
Kosztolányi Dezső, Boszorkányos esték [elérhető a hálón]

Ajánlott irodalom:
Szilágyi Zsófia, Lázas lobogás és előfizető-gyűjtő ívek (Kosztolányi Dezső pályakezdése és a Boszorkányos esték), Kalligram, 2012. július-augusztusi szám

3. 2014. február 24. (hétfő) 18.00
A regényszerűség meghaladása? – Mostoha

Irodalom:
Kosztolányi Dezső, Mostoha = Uő., Mostoha és egyéb kiadatlan művek, s.a.r. Dér Zoltán, Újvidék, 1965.

Ajánlott irodalom:

• Kosztolányi Dezső (2011b), Jegyzetek Téglásról, Kalligram, 2011/szeptember, 68–74.
• Szegedy-Maszák Mihály, A regényszerűség meghaladása. 1933: Kosztolányi Dezső: Esti Kornél. in Szegey-Maszák Mihály és Veres András (szerk.), A magyar irodalom történetei III. 1920-tól napjainkig, Budapest: Gondolat, 230–244.
• Bíró-Balogh Tamás, „Új regényen dolgozik Kosztolányi Dezső”. Az el nem készült „Mostoha” keletkezéstörténete, Holmi, 2004/november, 1401–1415.
• Réz Pál, Egy ismeretlen Kosztolányi-írás, Új Tükör, 1978. december 24., 11.

4. 2014. március 3. (hétfő) 18.00
A legnagyobb kisprózák: Esti Kornél

Irodalom:
Kosztolányi Dezső, Esti Kornél (Ajánlott: kritikai kiadás, Kalligram, 2011.)

Ajánlott irodalom:
Kosztolányi Dezső, Esti Kornél kalandjai

Ajánlott átfogó irodalom:

www.kosztolanyioldal.hu

• Szegedy-Maszák Mihály, Kosztolányi Dezső, Kalligram, 2010.
• Kulcsár Szabó Ernő, Szegedy-Maszák Mihály (szerk.), Tanulmányok Kosztolányi Dezsőről, Budapest, Anonymus, 1998.
• Kosztolányi Dezső, Levelezése I. (1901–1907), s.a.r., szerk., jegyz. Buda Attila, Józan Ildikó, Sárközi Éva, Kalligram, 2013.

Az Esti Kornél kritikai kiadásának Jegyzetek című fejezete (szerk. Veres András, Tóth-Czifra Júlia, s.a.r. Tóth-Czifra Júlia, Kalligram, 2011.)

Az esemény Facebook-oldala.

Putz Orsolya

Az ELTE Kulturális nyelvészet program másodéves doktorandusz hallgatója vagyok. A gondolkodás, a nyelv és a kultúra kölcsönhatása nemcsak tudományos érdeklődésemet, hanem egész életemet meghatározza. Kutatási területem a kulturálisan meghatározott események (pl. Trianon) mentális feldolgozása és nyelvi megnyilvánulása. A nyelvészet mellett vonzz az újságírás, a harcművészet, az utazás, a természetjárás és a színház.

Putz Orsolya kurzusa a Pesti Bölcsész Akadémián:

Trianon a nyelven keresztül

Élményeinket és tapasztalatainkat a nyelv segítségével dolgozzuk fel. Minden ember egyéni látásmóddal rendelkezik, így lehetséges az, hogy akár ugyanarról a dologról más-más módon gondolkodunk és beszélünk. Ez a változatosság nemcsak személyenként, hanem kultúránként is jelentős. Milyen kulturálisan specifikus jegyek jellemzik a Trianon értelmezésünket? Egyáltalán hogyan alakult ki a Trianon fogalom? Milyen jelentések kötődnek hozzá? Milyen mentális műveletek játszanak és játszottak szerepet 1920. június 4-e eseményeinek feldolgozásában? Előadásomban ezekre a kérdésekre keresem a választ, miközben a nyelv és a gondolkodás felől közelítve új megvilágításba helyezek egy sokat kutatott és vitatott, a magyar kultúrát nagy mértékben meghatározó témát.

1. 2014. február 25. (kedd) 18.00

Trianon: egy fogalom, számos jelentés

Ha a Trianonról szóló szövegeket olvasunk, az első és legszembetűnőbb jelenség, hogy a Trianon fogalmat más-más értelemben használják a szerzők. Hogyan lehetséges ez? A választ megkapjuk, ha megvizsgáljuk, milyen mentális műveletek játszanak szerepet a fogalom létrejöttében és megértésében. Közülük a legjelentősebbet, a fogalmi metonímiát részletesen megvizsgáljuk, hogy meg tudjuk adni a Trianon fogalom prototipikus jelentéseit.

2. 2014. március 4. (kedd) 18.00

Trianon: a területcsökkentéstől a csonkolásig

A Trianonról szóló tudományos szövegekben hol Magyarország területének csökkenéséről, elcsatolásáról, hol az ország megcsonkításáról olvashatunk. Magyarország területi változásainak ábrázolására számos fogalmi metaforát alkalmaznak a szerzők. Az előadás során tudományos szövegekben tanulmányozzuk a metaforahasználatot. Két korszak diskurzusát hasonlítjuk össze: a rendszerváltozás előttit (1940-1990) és a rendszerváltozás utánit (1990-2013),

3. 2014. március 11. (kedd) 18.00

Trianon: változatos perspektívák

1920. június 4-e eseményeit máshogyan értelmezik a Trianoni békekötés döntéshozói, valamint azoknak az országoknak a képviselői, akik a Trianon előtti Magyarország területéből részesedtek, és azok is, akik a magyar kultúrához tartoznak. A három különböző perspektíva eltérő gondolkodásmódot, illetve fogalomhasználatot eredményez. A változatos metaforahasználat kitűnően megfigyelhető az 1990 után megjelent Trianonról szóló ismeretterjesztő szövegekben.

4. 2014. március 18. (kedd) 18.00

Trianon: az elveszett területek visszaszerzése

Hogyan lehetséges, hogy egy olyan ország talpra tud állni, amelyet megcsonkítottak? Máshogyan feltéve a kérdést: hogyan működnek egymás mellett a területváltozásokról szóló és a terület visszaszerzésekre irányuló fogalmi metaforák? Miért nem kerül ellentmondásba a két elgondolás? A feltett kérdésekre az 1920 és 1940 között megjelent revizionista politikai szövegek vizsgálatával keressük a választ.

Az előadó könyve a témában: 

Metaphor and National Identity. Alternative conceptualization of the Treaty of Trianon.

Bezsenyi Tamás

A rendszerváltás idején születtem és jelenleg a Történelemtudományi Doktori Iskola mellett kriminológia mesterszakon tanulok. Elsődleges érdeklődési területem a 20. századi magyar társadalomtörténet, külön tekintettel az informális viszonyokra, bűnözéstörténetre.

Bezsenyi Tamás kurzusa a Pesti Bölcsész Akadémián:

Bűnügyi jelentések a szocialista Magyarországról

Bűnügyi jelentések a szocialista Magyarországról: Miként képzelték el a szocialista gondolkodók a bűnözés jelenségét? Hogyan tudtak megküzdeni a teoretikusok azzal, hogy a kapitalista egyenlőtlenségeket rebellis módon helyreállítani igyekvő bűnözők a szocialista Magyarországon is folytatták az állami és személyi tulajdon radikális átcsoportosítását? A hazai bűnüldöző szervek miként tudtak hatékonyan fellépni és az állampárttal hogyan próbálták megértetni, a bűnözők elkezdtek szerveződni?

1. 2014. január 22. (szerda) 18.00
Miért bűnözünk Marx szerint?

Marx a Tőkében úgy fogalmazott „a gazdaság felhalmozása az egyik oldalon egyúttal a nyomor, kínzó munka, szolgaság, tudatlanság, erőszak, erkölcsi lealacsonyítás a másik oldalon.” Ennek megfelelően a szovjet statisztikusok (pl. Sz. Osztroumov) bizonyítani kívánták az egykori kapitalista társadalom növekvő bűnözési dinamizmusát. Miközben a létező szocializmus időszakában elkövetett bűnözést teljesen más okokkal kívánták magyarázni. Az óra arra fog fókuszálni, hogy a szocialista időszak szovjet és magyar társadalomtudósai a kapitalizmus alatti bűnözést strukturális, makro szintű okokkal magyarázták, míg a szocialista időszakban elkövetetteknél csak egyéni, mikro tényezők hatását vették figyelembe, így az esetekben felmerülő nyereségvágyat az elkövető pszichikai problémájának és nem szociális helyzetének tekintették.

Az elóadás prezentációja megtalálható: itt.

2. 2014. január 29. (szerda) 18.00
Milyenek a szocialista kori magyar bűnözők?

A prostitúció, az külföldi valutákkal való kereskedés elleni szigorú fellépésnek köszönhetően átalakultak a karrierbűnözők megélhetési formái. A második világháború előtt is a vagyon elleni bűncselekmények voltak túlsúlyban. Ez a Rákosi- és a Kádár-kor alatt sem változott meg. Az ötvenes, hatvanas években főként az állami tulajdon eltulajdonítása volt népszerű a bűnözők körében. A hetvenes évektől viszont a második gazdaság és a kis melléküzemágak révén egyre nagyobb teret kapott a magánszemélyek tulajdona ellen elkövetett cselekmények száma. A nyolcvanas évekre pedig kialakult a külföldi vendégutazók kirablásának széleskörűvé válása. Az óra arra fog fókuszálni, hogy a magyar politikai-gazdasági és társadalmi változásokhoz a törvényeket be nem tartó kisebbség miként tudott alkalmazkodni, vagy mint a nyugati turisták tömeges megjelenése esetében hogyan tudta kihasználni.

3. 2014. február 5. (szerda) 18.00
A bűnözés a szocialista kori médiában

A hatvanas-hetvenes évekre a tévében már nemcsak amerikai vagy más nyugat-európai filmekben találkozhattak a nézők erőszakkal, bűnözéssel, hanem a hazai alkotásokban is. Az államhatalom használta is eszközként a filmeket és könyveket egyaránt. A máig megoldatlan és nagy port felkavaró miskolci ápolónő brutális megölésének zsákutcába futó nyomozását követően az állampárt illetékes szerveinek felkérésére született a Kántor című regény, majd tévésorozat, ahol az esetet természetesen megoldják. Szabó László vezetésével készült Kék fény című bűnmegelőzési műsor pedig szabályos bűnügyi irodalmi dömpinget indított el. Először csak a dualizmus és a Horty-kor bűnelkövetőivel kapcsolatban, ám később az 1945 után elkövetett cselekményekről is részletesen olvashattak a vásárlók. Az óra arra fog fókuszálni, hogy a hatalom vezetése először miként próbált kibújni a bűnözés kényes kérdése alól, majd hogyan jött rá, ha eszközként használja a médiát, azzal a meglévő feszültségek enyhíthetőek, illetve a bűnmegelőzés szempontjából is hasznos.

4. 2014. február 18. (kedd) 18.00
Szerveződnek a bűnözők? Avagy állam az államban

Az ötvenes években még a bűnözés léte is elfogadhatatlannak tűnt, míg a nyolcvanas évekre a szervezett bűnözés kimondása volt fő probléma a rendőri vezetők számára. A prostitúció, a külföldi valuta kereskedés mellett a rablásból élő szervezett bűnözői csoportok is megjelentek a hetvenes évektől, akik fennmaradásuk érdekében éttermeket béreltek és egyéb más tevékenységbe fektették a pénzüket. A közbeszéd és a kutatók egy része is a rendszerváltást követő időszakra tette a magyar szervezett bűnözés megjelenését, ám a levéltári anyagok és rendőrök visszaemlékezései, tanulmányai alapján kijelenthető, hogy a rendszerváltást követő időszakban alvilági leszámolásban részt vevő személyek már a szocializmusban is együtt dolgoztak. Az óra arra fog fókuszálni, hogy a Kádár-éra lassú de folyamatos gazdasági liberalizációja révén lehetővé vált egy az államtól független jól kereső magánszektor, amelybe a bűnözők csoportjai is beépültek.

Ajánlott olvasmányok:

- Lévay Miklós: A magyar kriminológiai gondolkodás fejlődése In: Kriminológia – Szakkriminológia (szerk: Gönczöl-Korinek-Kerezsi-Lévay) Comlex Kiadó, Budapest, 2012. 155-187. o.
- Sz. Osztroumov: A burzsoa bűnügyi statisztika reakciós jellege. Statisztikai Szemle 1951. 11. szám 991-1004. o. (internetes elérhetőség: itt)
- Szabó András: A bűnözés társadalmi produktum (részletek) In: A deviancia szociológiája – Szöveggyűjtemény a szociális szakképzés számára. T-Twins kiadó, Budapest, 1993.
- Gönczöl Katalin: A visszaeső bűnelkövetők tipológiája. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1980. IV. rész: Az erőszakos és vagyon elleni homogén karrier-bűnözők empirikus bemutatása 223-294. o.
- Tonhauser László: Nem kérek bocsánatot. Europrospekt Kft., Budapest, 2000. 76-123. o.
- Ádám Zsigmond: Futólépés az alvilágba. Expressz könyvek, Budapest, 1983. (Kijelölt fejezetek: Harmickét év szolgálat, Karácsonyi ajándék, Pisztoly és bajonett)
- Gödöny József: A társadalmi-gazdasági fejlődés és a bűnözés. Közgazdaásgi és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1976. 16-34. o.

 Az esemény Facebook-oldala,