Kovács Márta

A Debreceni Egyetem Történelmi és Néprajzi Doktori Iskolájának harmadéves hallgatója vagyok. Kutatásom célja az, hogy a fellelhető források alapján képet alkossak arról, hogy a 19. század második felében India, annak gyarmatosítása és az ezzel kapcsolatos problémák miként jelentek meg Nagy-Britannia közvéleményének különböző színterein. Szándékom ezzel az, hogy bemutassam: India és az ottani események hírei hogyan jutottak el a brit emberekhez, milyen vélemények alapján alakíthatták ki elképzeléseiket a szubkontinensről.

 Kovács Márta kurzusa a Pesti Bölcsész Akadémián:

India a Birodalom árnyékában
Egy gyarmat a 19. században

India a legtöbb ember képzeletében úgy él, mint a mesék, csodák és a gyönyörű kincsek országa. Ez a 19. században sem volt másként. A korszak Indiája azonban szerves és elidegeníthetetlen része volt a Brit Birodalomnak, ezáltal pedig olyan jelentőségre tett szert a brit politikában, amely csak néhány országnak adatott meg a történelem során. A kurzus ennek a jelentőségnek a politikai okait próbálja meg feltárni.

I. 2016. április 19., kedd 18.00
Britek az ezerarcú Indiában

India mindig is a mesék országa volt, amely évszázadok óta bűvölte el az embereket, vonzotta a kalandorokat és a kereskedőket. Finom kelméi, egzotikus termékei, fényűző pompája pedig elkápráztatta az oda utazókat. Nem csoda hát, hogy az európai hatalmak is szemet vetettek a szubkontinensnyi országra.

Az első előadásomban a britek indiai uralmának kialakulását, illetve a 19. század problémáit és változásait mutatom majd be. Ismertetem a szubkontinens gyarmatosításának kezdeteit, a hódító háborúkat és a gyarmatosítók politikai eszközeit egészen az 1857–1858-as szipojfelkelésig, amely alapvetően változtatta meg a „British Rule” felépítését, eszközeit, hozzáállását India lakóihoz.

II. 2016. április 26., kedd 18.00
A brit korona legszebben ragyogó ékköve

A 19. század második felében Indiát a brit korona ékkövének szokás nevezni, mivel Brit-India ekkor élte fénykorát. De India valóban a rendíthetetlen nyugalom országa volt-e? Valóban ékkőként ragyogott-e a Brit Birodalom gyarmatai között? A korszakban ugyanis egy folyamatosan változó, formálódó ország képét láthatjuk, amely minden angol beavatkozás és hatás ellenére megmaradt a mesés Keletnek.

Az 1857–1858-as felkelés fordulópont a szubkontinens életében, hiszen ezután alapjaiban változott meg a helyiek és a britek kapcsolata, a gyarmat kormányzása, a félsziget gazdasági és politikai élete. Ebben az előadásban pedig éppen ezeket a változásokat tekintjük át egészen 1885-ig, az Indiai Nemzeti Kongresszus megalakulásáig.

III. 2016. május 3., kedd 18.00
Bertie és India. A walesi herceg indiai útja (1875–76)

1875-ben Edward, Viktória királynő fia és örököse Indiába utazott, ahol néhány hónap alatt bejárta a szubkontinens jelentős részét, találkozott a brit és indiai elit tagjaival, valamint számos rendezvényen vett részt. Miért éppen a trónörökös vállalkozott erre a cseppet sem veszélytelen útra, és miért éppen ebben az időben? Lehetséges-e, hogy az utazásnak nem volt köze semmilyen politikai lépéshez? Volt-e, és ha igen, milyen célja lehetett ennek az utazásnak?

Ezekre a kérdésekre ad választ a harmadik előadás, amely alapvetően két dologra koncentrál. Egyrészt magára az útra, másrészt arra, hogyan ábrázolták azt a brit sajtóban, milyen jelentőséget és szerepet tulajdonítottak neki a parlamenti vitákban.

IV. 2016. május 10., kedd 18.00
Viktória királynő új koronája, India új császárnője

Előadásomban azt az 1876-os eseményt szeretném bemutatni, amely fontos szerepet játszott az angol emberek India-képének alakulásában és a szubkontinens életében. Ebben az évben ugyanis Viktória királynő megkapta az India császárnője címet, amely nagy jelentőséggel bírt az anyaország és a gyarmati területek kapcsolatában. A királynő ezzel az európai császárok sorába emelkedett, míg az indiai emberek újra egy saját uralkodó alattvalói lettek. De hogyan lehetséges az, hogy Viktória nem lehet India királynője, de Anglia császárnője sem? És hogyan viselhette volna egyszerre a királyi és a császári koronát is? 

Az előadásban a változtatás okait, a törvény rendelkezéseit és azok következményeit is szeretném bemutatni. Emellett pedig a korabeli újságcikkek és karikatúrák segítségével a fenti kérdésekre is választ adok.

Ajánlott olvasmányok:

• Antonova K. A. – Bongard-Levin G. M. – Kotovszkij G. G.: India története, Kossuth Könyvkiadó – Gondolat Könyvkiadó, Budapest, 1981.
• Balogh András: A brit korona ékköve: India. A "rendíthetetlen nyugalom" országa? In: História, 2011/3. 16–20.
• Banerjee, Jacqueline: Bertie's Progress: The Prince of Wales in India, 1875-76: Part I, Bombay to Delhi. (http://www.victorianweb.org/history/empire/india/32.html)
• Banerjee, Jacqueline: Bertie's Progress: The Prince of Wales in India, 1875-76: Part II, From Delhi to Bombay (http://www.victorianweb.org/history/empire/india/33.html)
• Codell, Julie. “On the Delhi Coronation Durbars, 1877, 1903, 1911.” BRANCH. (http://www.branchcollective.org/?ps_articles=julie-codell-on-the-delhi-coronation-durbars-1877-1903-1911)
• Frank Tibor: Viktória királynő, In: Rubicon, 1992/4. 22–25. (http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/viktoria_kiralyno/)
• Kipling, Rudyard: Kim. (http://mek.oszk.hu/02000/02093/)
• Kipling, Rudyard: Fekete és fehér. Budapest, Metropolis Media Group Kft. 2010.
• Salgó László: A gyarmatosítás története Ázsiában, Afrikában és Latin –Amerikában (1789-1918). Budapest, Tankönyvkiadó, 1980.
• Tenigl-Takács László: India történet. Medicina – A Tan Kapuja Buddhista Főiskola, Budapest, 1997.

Facebook-esemény

Pesti Bölcsész Akadémia

2015/2016. őszi szemeszter

(Budapest, ELTE BTK, Ifjúsági épület III. 1.)

2015. október 5., hétfő

18.00 Historikerstreit: történettudomány és társadalom múlt és jelen határán I.
A német múltkeresés négy évtizede – Fóris Ákos

2015. október 6., kedd

18.00 Reneszánsz pápák I.
A Szent Év pápája: V. Miklós – Jakab Péter

2015. október 7., szerda

18.00 City/image: képek a városi emlékezetből I.
A város, mint élő szövet/szöveg – Sudár Orsolya Anna

2015. október 12., hétfő

18.00 Historikerstreit: történettudomány és társadalom múlt és jelen határán II.
A nemzetiszocialista múlt historizálásának kérdése – Fóris Ákos

2015. október 13., kedd

18.00 Reneszánsz pápák II.
"A jó Enea": II. Pius – Jakab Péter

2015. október 14., szerda -- Az előadás helyszíne: A/330

18.00 City/image: képek a városi emlékezetből II.
A város, mint politika, illetve az amnéziás város – Sudár Orsolya Anna

2015. október 15., csütörtök*

19.00 A jambustól a reneszánszig, avagy a Szonettek és Shakespeare I.
A Szonettek – Horváth Lajos

2015. október 19., hétfő

18.00 Historikerstreit: történettudomány és társadalom múlt és jelen határán III.
Egyedi? Összehasonlítható? Reakció?: A holokauszt értelmezhetősége – Fóris Ákos

2015. október 20., kedd

18.00 Reneszánsz pápák III.
Mecénás vagy összeesküvő: IV. Sixtus – Jakab Péter

2015. október 21., szerda -- Az előadás helyszíne: A/330

18.00 City/image: képek a városi emlékezetből III.
A városi emlékezet és narratíva az irodalom tükrében – Sudár Orsolya Anna

2015. november 2., hétfő

18.00 Historikerstreit: történettudomány és társadalom múlt és jelen határán IV.
Történelem és történetek, emlékezet és emlékezetek – Fóris Ákos

2015. november 3., kedd

18.00 Reneszánsz pápák IV.
A Borgia-bika: VI. Sándor – Jakab Péter

2015. november 4., szerda -- Az előadás helyszíne: A/330

18.00 City/image: képek a városi emlékezetből IV.
A város, mint az eredetiség reprezentációja – Sudár Orsolya Anna

2015. november 5., csütörtök

18.00 A jambustól a reneszánszig, avagy a Szonettek és Shakespeare II.
Rendszerhibák: Gyerekjáték a Szonettekben – Horváth Lajos
Helyszín: ELTE BTK A/330.

2015. november 9., hétfő

18.00 Idegen testek: Változó testképek az európai és japán színházban (19-20. század) I.
A Másik teste – Hajnal Márton

2015. november 10., kedd

18.00 A magyar tudományos-fantasztikus irodalom I.
Mi is az a sci-fi? – Vancsó Éva

2015. november 11., szerda

18.00 Pénzhamisítás a 19. századi Magyarországon – Harmati Róbert

2015. november 12., csütörtök

18.00 A jambustól a reneszánszig, avagy a Szonettek és Shakespeare III.
Shakespeare-fordítások: Beszélgetés Nádasdy Ádámmal – Horváth Lajos
Helyszín: ELTE BTK A/330.

2015. november 16., hétfő

18.00 Idegen testek: Változó testképek az európai és japán színházban (19-20. század) II.
A Freak Show-k hatásmechanizmusa – Hajnal Márton

2015. november 17., kedd

18.00 A magyar tudományos-fantasztikus irodalom II.
A nagy magyar álom és a kiábrándulás – Vancsó Éva

2015. november 18., szerda

18.00 Hajléktalanok Budapesten a városegyesítéstől az első világháborúig I.
Találkozás a szegénységgel – Bálint Angelika

2015. november 19., csütörtök

17.30 (!) A jambustól a reneszánszig, avagy a Szonettek és Shakespeare IV.
A Szonettek fordításai: Beszélgetés Szabó T. Annával – Horváth Lajos
Helyszín: ELTE BTK A/330.

2015. november 23., hétfő

18.00 Idegen testek: Változó testképek az európai és japán színházban (19-20. század) III.
A rendezők teste – Hajnal Márton

2015. november 24., kedd

18.00 A magyar tudományos-fantasztikus irodalom III.
A Galaktika korszaka – Vancsó Éva

2015. november 25., szerda

18.00 Hajléktalanok Budapesten a városegyesítéstől az első világháborúig II.
Nyomor az utcán – Bálint Angelika

2015. november 26., csütörtök*

19.00  Cyberpunk 101: Művészet és szubkultúra - Sós Dóra

2015. november 30., hétfő

18.00 Idegen testek: Változó testképek az európai és japán színházban (19-20. század) IV.
Az újra felfedezett test: A nyugati naturalista színház Japánban I. – Cseh Dávid

2015. december 1., kedd

18.00 A magyar tudományos-fantasztikus irodalom IV.
A magyar sci-fi a rendszerváltás után – Vancsó Éva

2015. december 2., szerda

18.00 Hajléktalanok Budapesten a városegyesítéstől az első világháborúig III.
Látható szegénység – Bálint Angelika

2015. december 7., hétfő

18.00 Idegen testek: Változó testképek az európai és japán színházban (19-20. század) V.
Az újra felfedezett test: A nyugati naturalista színház Japánban II. – Cseh Dávid

2015. december 8., kedd

18.00 Magyar–olasz együttműködés a két világháború között I.
Hogyan találkozik Trianon és a "csonka győzelem"? – Császár Ildikó

2015. december 9., szerda

18.00 Hajléktalanok Budapesten a városegyesítéstől az első világháborúig IV.
A jótékonyság formái – Bálint Angelika

2015. december 14., hétfő

18.00 Idegen testek: Változó testképek az európai és japán színházban (19-20. század) VI.
Az újra felfedezett test: A nyugati naturalista színház Japánban III. – Cseh Dávid

2015. december 15., kedd

18.00 Magyar–olasz együttműködés a két világháború között II.
Hogyan ne szállítsunk fegyvereket? – Császár Ildikó

2015. december 16., szerda

18.00 Amikor beszélünk, cselekszünk. Jó, de hogyan? I.
Tetten ért szavak – Somos Júlia

2015. december 17., csütörtök*

19.00 „Olyasmit tesznek, amit én nem merek” 
A szamizdat irodalom előállítói, terjesztői és olvasói a kádárizmus utolsó évtizedében - Danyi Gábor

2016. január 4., hétfő

18.00 Magyar–olasz együttműködés a két világháború között III.
A Belső Macedón Forradalmi Szervezet és a horvát szeparatizmus – Hamerli Petra

2016. január 5., kedd

18.00 Babits Mihály és Szerb Antal között: Sárközi György újrafelfedezése I.
"Mi életem volt: öröm, szenvedés": Sárközi György a Nyugat korában – Takács Tímea

2016. január 6., szerda

18.00 Amikor beszélünk, cselekszünk. Jó, de hogyan? II.
Hogyan kérünk magyarul? – Somos Júlia

2016. január 11., hétfő

18.00 Magyar–olasz együttműködés a két világháború között IV.
Magyar–olasz asszisztálás egy terrorcselekményhez: a marseille-i merénylet – Hamerli Petra

2016. január 12., kedd

18.00 Babits Mihály és Szerb Antal között: Sárközi György újrafelfedezése II.
Ég és föld között: Sárközi György költészetéről – Takács Tímea

2016. január 13., szerda

18.00 Amikor beszélünk, cselekszünk. Jó, de hogyan? III.
Magyarul tanulók és a pragmatika – Somos Júlia

2016. január 14., csütörtök**

17.30 Akik Harry Potter köpönyegéből bújtak elő
Kortárs magyar ifjúsági irodalom - Péczely Dóra

2016. január 19., kedd

18.00 Babits Mihály és Szerb Antal között: Sárközi György újrafelfedezése III.
Mint oldott kéve: Regény a filmvásznon – Takács Tímea

2016. január 20., szerda

18.00 Amikor beszélünk, cselekszünk. Jó, de hogyan? IV.
A pragmatikai kompetencia fejlesztése – Somos Júlia

2016. január 26., kedd

18.00 Babits Mihály és Szerb Antal között: Sárközi György újrafelfedezése IV.
Sárközi György műfajkísérletei és Kosztolányi Dezső prózája – Takács Tímea

*FUGA
**Pagony, Bartók Béla út 6.

 Az évadot átfogó Facebook-esemény.

Jelmagyarázat:

A szöveg öröme – irodalmi előadások

Múlt és jövő között – történelmi előadások

A gondolat határán – esztétikai, filozófiai, művészettörténeti előadások

Ezerarcú nyelvészet – nyelvészeti előadások

Péczely Dóra

Péczely Dóra a múlt évezredben született Gyöngyösön. Az első két évtizedét főként pad alatti olvasással és zenehallgatással töltötte, melyet később könyvtárakban való olvasásra és mozikra cserélt fel. Hivatalosan a Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola magyar és művelődésszervezés szakán végzett, ahol filmes szakirányra járt, majd az ELTE magyar és esztétika szakán szerzett diplomát. Hosszú és kalandos úton (a filmművészet és az irodalom közt sokáig választani nem tudván) lett irodalmi szerkesztő, többek közt majdnem öt évig a Magvető Kiadónál. Két éve nyergelt át az ifjúsági irodalomra, és elkezdte felépíteni a Tilos az Á Könyveket.

Péczely Dóra vendégelőadása a Pesti Bölcsész Akadémián:

Akik Harry Potter köpönyegéből bújtak elő - Kortárs magyar ifjúsági irodalom

2016. január 14. 17.30-19.00
Pagony, Bartók Béla út 5.

Mit olvastál 12, 14 vagy 16 éves korodban? És mit olvasnál most, ha 16 éves lennél? Vajon ugyanazt? Témánk az ifjúsági irodalom (fel)támadása, szerepe, trendjei és aktuális kérdései.

Facebook-esemény

Pályázati felhívás

kurzustartási lehetőség

a Pesti Bölcsész Akadémia hetedik félévében

(2015/2016. tavaszi félév)

Kedves doktorandusz vagy doktorjelölt hallgatótársunk!

Pályázati felhívásunk a Pesti Bölcsész Akadémia 2015/2016. tavaszi félévének előadói pozícióit hirdeti meg.

Az ELTE BTK nyilvános előadás-sorozata nyitott egyetemként működik, amelynek célközönsége nem csak szakmabeli, a karon kívülről vagy az egyetem és a kar más tudományterületeiről is várható érdeklődő közönség a középiskolástól a nyugdíjas korosztályig. A Pesti Bölcsész Akadémia legfontosabb célja továbbra is az, hogy közérthető módon felhívja a figyelmet arra, hogy miben rejlik a humán tudományok öröme, vagyis bemutassa a szélesebb közönség számára is vonzó témákat, kutatásokat. A korábbi félévekben működő rendszer szerint idén is a Kar összes Doktori Iskolájából várjuk a jelentkezőket.

A sikeres pályázók a PBA hetedik, 2015/2016-os tavaszi szemeszterének előadói lesznek. Feladataik teljesítése esetén a tudományos modulba tartozó kreditben részesülhetnek, amelyet az ELTE Bölcsészettudományi Doktori Tanácsa garantál.

A jelentkezés feltételei:

A pályázók valamely bölcsészettudományi doktori képzés résztvevőiként jelentkezhetnek a nagyközönség érdeklődésére számot tartó, populáris témákkal. A pályázat kizárólag az űrlap hiánytalan kitöltésével fogadható el. A pályázatokat a PBA szervezői, a témának megfelelő iskola felelősei és az adott Doktori Iskola vezetője bírálja el.

A tematikának tartalmaznia kell:

a téma rövid bemutatását;

a kurzus célját és felépítését;

az egyes előadások címét és rövid absztraktját (Az előadások szólhatnak az előadó saját kutatási témájáról vagy más, a hallgatóság számára vonzó tárgyról. Lehetnek összefüggőek, de vizsgálhatnak különböző témákat is, amennyiben egy összefüggő kurzust alkotnak.);

a kurzus háttérirodalmát, amely rálátást biztosít a kurzus szakirodalmi hátterére, és amely nem a hallgatóság számára ajánlott olvasmánylistával azonos;

egy olvasmánylistát a hallgatóság számára (szépirodalmi művek, alapvető szakirodalmi munkák).

A kiindulási alap minden téma esetén hangsúlyosan a gimnáziumi tananyag, amely közös ismeretként feltételezhető mind a bölcsészettudományokban kevésbé jártas érdeklődőknél, mind a Kar BA-s, MA-s hallgatóinál mint potenciális közönségnél.

A jelentkezéshez szükséges egy szaktanár ajánlása és támogató aláírása, aki a pályázatot pozitív elbírálásra ajánlja.

Előnyben részesülnek az ELTE BTK jogviszonnyal rendelkező doktorandusz hallgatói.

(Más egyetemek doktori hallgatói és a kar doktorjelöltjei is jelentkezhetnek, azonban részvételüket a programban – és az óratartási kreditet – magas számú jelentkezés esetén nem feltétlen tudjuk garantálni.)

Az előadó jelentkezéssel vállalt feladatai:

Kurzustartás.

4 előadás, azaz egy kurzus megtartása, s annak előkészítésében és reklámozásában való aktív részvétel.

Van lehetőség kombinált kurzus tartására is, amelynek során 2 előadó állítja össze és tartja meg közösen a kurzust 4-6 alkalom során.

Egy előadás 90 perces: 60-70 perc előadás, 20-30 perc vita, beszélgetés. Amennyiben a téma megkívánja vagy lehetőséget nyújt rá, igény szerint az előadás szeminárium formájában is megtartható.

Az őszi szemeszter végén az előadókkal való egyeztetés alapján elkészülő programban meghatározott időpontok a program meghirdetése után nem változtathatók meg, és csak különösen indokolt esetben maradhatnak el, ez esetben pedig a pótlás kötelező a teljesítés feltételeként.

Az előadó saját előadását maga is minden általa elérhető fórumon hirdeti, ezzel részt vesz a közönségszervezésben.

Az online felületek feltöltéséhez szükséges rövid bemutatkozást és a kurzus bemutatásához szükséges anyagokat az előadó a jelentkezésében eljuttatja hozzánk.

Vállalja esetlegesen egy, a fenti alkalmakon kívüli előadás megtartását. Külső előadásainkra művelődési központokban, kulturális intézményekben, színvonalas felolvasóprogramokat kínáló kávézókban szokott sor kerülni.

A felsorolt feladatok elmulasztása a kredit elvesztésével jár, és arról minden esetben értesülést szerez az aktuális Doktori Iskola vezetése is.

A jelentkezések határideje: 2015. december 15. - MEGHOSSZABBÍTVA JANUÁR 10-IG!

A jelentkezéseket az űrlap kitöltésével lehet eljuttatni a szervezőkhöz, amely elérhető a linkre kattintva.

A Pesti Bölcsész Akadémia előadásai elsősorban a Doktori Kiválósági Központban (Ifjúsági épület, III. 1.) hangzanak el.

Budapest, 2015. november 20.

a Pesti Bölcsész Akadémia szervezői

Sudár Orsolya

Sudár Orsolya az ELTE Doktori Iskolájának Amerikanisztika szakjára nyert felvételt, eddigi kutatási területei a gender és építészet kapcsolata, a városi emlékezet, az autenticitás kérdése és a narratíva szerepének felkutatása a kollektív emlékezetben. Doktori disszertációját „Urban Space as a Representation of Authentic Memory: A comparative analysis of New York and Berlin” címmel írja.

Sudár Orsolya kurzusa a Pesti Bölcsész Akadémián:

City/image: képek a városi emlékezetből

A kurzus a városi lét emlékezetpolitikai aspektusaira koncentrál: a de Certeau-i “város mint szövet” illetve “város mint szöveg” elmélettől kiindulva, az emlékezet és narratíva viszonyát érintve jut el az emlékezettudomány nagy kérdéséhez, az autenticitás problémaköréhez. A négy előadás négy különböző város-és térelméleti témakört vizsgál; a szövegi városértelmezés teret enged annak, hogy a várost mint politikai teret elemezzük, miként lehetővé teszi a freudi pszichoanalízis mentén kiinduló trauma-olvasatok beemelését is. Az ehhez szorosan kapcsolódó a simmeli romesztétika egyedi perspektívába helyezi Budapest történelmi negyedeinek átalakulását, amihez a német, francia és magyar elméleti szövegek áttekintése nyújt segítséget. A negyedik előadás témájához az eredetiség fogalmának vizsgálatán keresztünk jutunk el, mely visszautal az első előadáson elhangzottakra is; az utolsó alkalom során a hallgatók a várost mint idézésre alkalmas textust ismerik meg. A kurzus során New York, Berlin és Budapest emlékezettörténeti jellegzetességeit ismerhetik meg jobban a hallgatók, melyeket városesztétikai, emlékezettudományi és irodalmi szövegekkel is illusztrálunk.

2015. október 7. szerda 18:00
A város, mint élő szövet/szöveg

A város, mint élő szövet/szöveg:
a városi textualitás, hogyan olvassuk a várost, el tudunk-e rugaszkodni a városlakói szerepkörtől? Milyen az olvasható város Edgar Allan Poe, Michel de Certeau szerint?

2015. október 14. szerda 18:00 -- Az előadás helyszíne: A/330
A város, mint politika, illetve az amnéziás város 

A város, mint politika, illetve az amnéziás város: a város, mint a politikai tér és rom – mit üzen a rom, mit üzen a háborús rom?

2015. október 21. szerda 18:00 -- Az előadás helyszíne: A/330
A városi emlékezet és narratíva az irodalom tükrében 

A városi emlékezet és narratíva az irodalom tükrében: a 1911-es Triangle-tűzeset és az 1920-as Wall Street-i bombázás. Városi trauma mint állandó idézetforrás, az idézet mint esztétikai jelenség.

2015. november 4. szerda 18:00 -- Az előadás helyszane: A/330
A város, mint az eredetiség reprezentációja 

A Nikolaiviertel és a Lower East Side-i Tenement Museum összehasonlítása. Régi/új városrészek esztétikája, azok reflexiója a kollektív tudat állapotára.

Ajánlott olvasmányok:

Gyáni, Gábor. Identity and the Urban Experience: Fin-de-Siècle Budapest. Budapest: East European Monographs, 2005. Esszé.
Gyáni Gábor: Modernitás, modernizmus és identitásválság : A fin de siècle Budapest.
Simmel, G. (1958): Two Essays: The Handle, and The Ruin. Hudson Review, 11. 3. sz. Esszé.
Foucault, Michel: Felügyelet és büntetés: a börtön története. Esszé.
Ruth E. Gruber: Beyond virtually Jewish… balancing the real, the surreal and the imaginary places. Esszé.
Diane di Prima: Revolutionary Letter 88. Vers.
Pierre Nora: Emlékezet és történelem között: válogatott tanulmányok. Esszékötet
Michael Cunningham: “In the Machine.” Specimen Days (Magyar: “A gépezetben” Jellegzetes napok) Novella.
Jean Baudrillard: A szimulákrum elsőbbsége. Esszé.
Jean Baudrillard: A terrorizmus szelleme. Esszé.
W. G. Sebald: Légiháború és irodalom. Esszétkötet.
Walter Benjamin: A műalkotás a technikai sokszorosíthatóság korában. Esszé.
Edgar Allan Poe: A tömeg embere. Novella
Michel de Certeau: Séta a városban.

Facebook-esemény

Jakab Péter

Jakab Péternek hívnak, a Történelemtudományi Doktori Iskola doktoranduszaként szűkebb kutatási területem a 14-16. századi Itália, amelyből több történeti-művészettörténeti témájú publikációm jelent meg. Főállású gyakorlóiskolai tanárként, illetve az Oktatáskutató és Fejlesztő intézet munkatársaként dolgozom. Az ELTE Középkori és Kora Újkori Egyetemes Történeti Tanszékén 2011 óta tartok rendszeresen szemináriumokat.

Jakab Péter kurzusa a Pesti Bölcsész Akadémián:

Reneszánsz pápák

A 15. századi Itáliában az Avignonból hazatérő pápaság kihívások sora előtt találta magát. A koncilianizmus eszméjével való folyamatos harc mellett az egyházfőknek újra kellett strukturálni a Patrimonium Petri államszervezetét, hierarchiáját, mindennapjait. Ebben az értelemben lehet a pápai állam "reneszánszáról" beszélni, amely kül-, és belpolitikai súrlódásokkal ment végbe a 15. században. Mindeközben kiépült a reneszánsz Róma és a pápák mecenatúrája egyszerre szolgálta az all'antica hagyományok felélesztését és a hatalmi reprezentációt. Az egyházfők megítélése azonban az évszázadok során Voltaire-től a legújabb filmalkotásokig sokszor klisékből és hagyományos interpretációkból táplálkozik. A kurzus négy pápa kiemelésével próbálja meg árnyalni a képet, amelynek megtisztítása a magyar 15. század kutatása szempontjából is fontos feladat lenne hosszabb távon.

I. 2015. október 6. kedd 18:00
A Szent Év pápája: V. Miklós

V. Miklós pápaságát a szakirodalom az első "reneszánsz" pontifikátusaként értelmezik. A humanista Tommaso Parentucelli hatalomra jutásában az Orsinik és a Colonnák kötélhúzása játszott nagy szerepet. A pápa a Vatikáni Könyvtár, illetve Leon Battista Alberti felkarolásával örökre beírta magát a művelődéstörténet lapjaira. Az ellene kibontakozó Porcari-összeesküvés kapcsán viszont napjainkra egy sötétebb kép bontakozik ki az egyházfőről.

II. 2015. október 13. kedd 18:00
"A jó Enea": II. Pius

Aeneas Sylvius Piccolomini - pusztán terjedelmes levelezése, önéletleírása kapcsán is, a magyarországi humanizmus kibontakozásához leginkább kötődő itáliaiak között van. Életművét a hazai kutatás (Ritoókné Szalay Ágnes, Nótári Tamás, Szilágyi Emőke Rita stb.) folyamatosan napirenden tartja. Irodalmi munkássága mellett mecenatúrája (Pienza városa), diplomáciai szerepe is kiemelkedő, az előadás leginkább erre fókuszál a gazdag életpályából.

III. 2015. október 20. kedd 18:00
Mecénás vagy összeesküvő: IV. Sixtus

A római Rovere család Francesco pápai trónusra kerülésével zárkózott fel az Orsinik és a Colonnák mellé. A ferences szerzetesből lett egyházfő minden eddiginél gazdagabb művészetpártolói tevékenységet bontakoztatott ki Rómában (Ponte Sisto, Capella Sistina stb.). Mindemellett az első nepotistaként emlegeti az egyháztörténet a reneszánsz pápák között, emellett nyaktörő diplomáciai manőverekbe kezdett Itáliában. Marcello Simonetta kutatásai révén ma már egyértelmű IV. Sixtus pápa szerepe a Medici-ellenes Pazzi-összeesküvésben (1478) is.

IV. 2015. november 3. kedd 18:00
A Borgia-bika: VI. Sándor

A katalán származású főpapról történelmi toposzok sora alakult ki az évszázadok során. Hatalomvágyó, gátlástalan, vérfertőző egyházfő, minden idők legzüllöttebb pápája. Nehéz feladat lehántani az alakjáról mindazt, ami akár Mario Puzzo A család című regénye, akár a különböző filmsorozatok nyomán rárakódott. Az előadás felvillantja az "elátkozott Borgiákról" szóló közhiedelmeket, a forrásokat és természetesen a Savonarolával való konfliktust.

Ajánlott olvasmányok:

Adriányi Gábor: Az egyháztörténet kézikönyve. Bp. 2001.
Burckhardt, Jacob: A reneszánsz Itáliában. Bp. 1978.
Burke, Peter: Az olasz reneszánsz. Bp. 1994.
Delumeau, Jean: Reneszánsz. Bp. 1997.
Garin, Eugenio: Reneszánsz és műveltség. Bp. 1988.
Hajnóczi Gábor: A reneszánsz művészet történetének olvasókönyve. Bp. 2004.
Hibbert, Christopher: A Medici-ház tündöklése és bukása. Bp. 2007.
Jedin, Hubert: A zsinatok története. Bp. 2009.
Johnson, Paul: A reneszánsz. Bp. 2010.
Martines, Lauro: Firenze és a Mediciek. Bp. 2010.
Mondin, Battista: Pápak enciklopédiája. Bp. 2001.
II. Piusz pápa feljegyzései. Bp. 2001.
Sante Centi, Tito: Girolamo Savonarola, aki felforgatta Firenzét. Bp. 2005.
Savonarola, Girolamo: Prédikációk Aggeus prófétáról - Értekezés Firenze város rendjéről és kormányzatáról. Gödöllő - Máriabesnyő, 2002.
Vayer Lajos: Az itáliai reneszánsz művészete. Bp. 1998.
Vígh Éva: Híres hölgyek az itáliai reneszánsz és a barokk korban. Bp. 2008.

Szakirodalom:

Di Paola, Roberto - Antoniutti, Arianna - Gallo, Marco (ed.): Enea Silvio Piccolomini. Arte, Storia e Cultura nell'Europa di Pio II. Roma, 2006.
Gamberini, Andrea - Lazzarini, Isabella: Lo Stato del Rinascimento in Italia. Roma, 2014.
Gatto, Ludovico: Storia di Roma nel Medioevo. Roma, 1999.
Martines, Lauro: Scourge and Fire. Savonarola and Renaissance Italy. Oxford, 2006.
Paparelli, Gioacchino: Enea Silvio Piccolomini - Papa Pio II. Roma. 1950.
Pinelli, Antonio (ed.): Roma del Rinascimento. Roma, 2007.
Scudieri, Magnolia - Rasario, Giovanna: Savonarola e le sue 'reliquie' a San Marco. Firenze, 1999.
Vauchez, André (ed.): Roma medievale. Roma, 2010.

Facebook-esemény

Fóris Ákos

2008 óta tanulok az ELTE Bölcsészettudományi Karán, ahol eddig szabad bölcsész-filozófia, történelem és levéltár szakon szereztem diplomát. 2014 szeptemberében kezdtem el doktori tanulmányaimat a Történelemtudományok Doktori Iskola 19-20. századi kelet-európai történelem Programján. Disszertációm témája a magyar megszálló alakulatok tevékenysége a Szovjetunióban a második világháborúban, Ezzel összefüggésben kutatási és érdeklődési területem kiterjed még a második világháború társadalmi és politikai emlékezetére is, így a háború utáni felelősségre vonásra, illetve a vesztes államok társadalmainak múltfeldolgozására.

Fóris Ákos kurzusa a Pesti Bölcsész Akadémián:

Historikerstreit: történettudomány és társadalom múlt és jelen határán

Jövőre lesz 30 éve, hogy megjelent Ernst Nolte Az elmúlni nem akaró múlt című írása, mely mind a nyugatnémet történészszakma, mind a nyugatnémet társadalom széles köreinek részéről élénk vitát indított el a négy évtizede kettéosztott német állam saját múltszemléletéről. Historikerstreit - vagy ismertebb magyar nevén a német történészvita – kérdései 30 év múltán is aktuálisak, ugyanis a társadalom, a történelem, a múltszemlélet, illetve a múltfeldolgozás kapcsolatának tisztázatlan kérdése a jelenkori magyar társadalom egyik fontos jellemzője, amely ismétlődően társadalmi és történettudományi vitákban testet öltve világít rá arra, hogy mennyire eltérő módon viszonyulnak társadalmunk nagyobb csoportjai Magyarország 20. századi múltjához.

Kurzusomban a német történészvitában elfoglalt álláspontok alapján kívánok rámutatni azokra a problémákra, amelyek meghatározzák a 20. század eseményeinek történettudományi és emlékezetpolitikai feldolgozását. Előadásaim célja tehát nem csupán az, hogy a holokauszt és a nemzetiszocialista múlt recepciótörténetét bemutassam, hanem hogy rá irányítsam a figyelmet azokra a nehézségekre, amelyekkel meg kell birkóznunk a múlt megismerésekor az ezredfordulón. A német tudományosság számára a Historikerstreit mutatott rá a kor történettudományi irányzatainak hiányosságaira, a történelem nyilvános használatának fontosságára, illetve a keveredő narratívák és emlékezetek nehézségére.

Általános szakirodalom:

Braun Róbert: Holocaust, elbeszélés, történelem. Budapest, 1995. (Horror Metaphysicae)
Broszat Martin- Friedländer Saul: A Controversy about the Historicization of National Socialism. In: White, Hayden: New German Critique, 44. (1988.) 85-126. old.
Evans, Richard: In Hitler's Shadow: West German Historians and the Attempt to Escape the Nazi Past. New York, 1989.
Geiss, Imanuel: Die Habermas-Kontroverse. Ein deutscher Streit. Berlin, Siedler, 1988.
Fasizmus és kommunizmus: François Furet és Ernst Nolte levélváltása I-II. In: Világosság, 2000. (41. évf.) 3.sz. 7-26.; 4.sz. 29-52. old.
Hillgruber, Andreas: Zweierlei Untergang: Die Zerschlagung des Deutschen Reichs und das Ende des europäischen Judentums. Berlin, 1986.
Nolte, Ernst: Az elmúlni nem akaró múlt. In: Világosság, 31. (1990) 4. sz. 265-267. old.
Piper, Ernst Reinhard: Historikerstreit. Die Dokumentation der Kontroverse um die Einzigartigkeit der nationalsozialistischen Judenvernichtung. 2. kiad. München, 1987.
Pócza Kálmán: Emlékezetpolitika. Múltfeldolgozás és történelemtudomány Németországban. Máriabesenyő, 2011.

.

I. 2015. október 5. hétfő 18:00
A német múltkeresés négy évtizede

Első alkalommal egyfajta bevezetőt kívánok nyújtani a német történészvita tanulmányozásához. Előadásomban azokat a tényezőket és problémákat veszem számba, amik megteremtették az alapját az 1986-87 lezajlott vitának. A náci Németország összeomlásától vizsgálom meg azt, hogy a német történészszakma illetve a nyugatnémet társadalom milyen módon kezelte és dolgozta fel a nemzetiszocialista múltat.

Ajánlott olvasmányok:

Fulbrook, Mary: A német nemzeti identitás a holokauszt után. Ford.: Valló Zsuzsa. Budapest, 2001. (Helikon Huszonegy)
Eley, Geoff: Nácizmus, politika, múltkép. In: Világosság, 31. (1990) 4. sz. 256-267. old.
Pócza Kálmán: Politika, morál és történetírás a háború utáni Németországban. In: Korall, 5. (2004) 15-16. sz. 145-178. old.

II. 2015. október 12. hétfő 18:00
A nemzetiszocialista múlt historizálásának kérdése

„A nácizmusról írni nem olyan, mint a tizenhatodik századi Franciaországról értekezni.” – írta Saul Friedländer izraeli történész a Martin Brosszattal való vitájában. A történettudomány alapvető követelménye a történetíróval szemben, hogy a történetírás objektíven közelítsen tárgyához, azaz a múlthoz. Csakhogy a 20. század tömegmészárlásai, de legfőképpen a nemzetiszocializmus bűnei felveti azt a problémát, hogy az objektivitásra való törekvéseknek megvannak a maga határai. Ilyen helyzetben vajon hogyan tudjuk elmesélni múltunk történetét?

Ajánlott olvasmányok:

Fóris Ákos: A nemzetiszocialista múlt historizálásának kérdése a német történészvitában. In: Fekete Bálint – Nyúl Viktor (szerk.): Paletta – I. Új- és Jelenkortörténeti Diákkonferencia. Tanulmánykötet. ELTE BTK Új- és Jelenkori Magyar Történeti Tanszék, Budapest, 2014. 105–131. old.
Friedländer, Saul: A Soáh az emlékezet és a történelem között. In: Múlt és Jövő, 1991. 3. sz. 5–12. old
Takács Dávid: Történeti létezés és politikai rend: Ernst Nolte. In: Századvég, 15. (2010) 56. sz. 23-44. old.

III. 2015. október 19. hétfő 18:00
Egyedi? Összehasonlítható? Reakció? - A holokauszt értelmezhetősége

Amikor Ernst Reinhard Piper összegyűjtötte a Historikerstreit legfontosabb dokumentumait, akkor a vitát a „nemzetiszocializmus és a zsidók kiirtásának egyediségén folyó vitaként” határozta meg. Előadásomban a holokausztot próbálom elhelyezni más történelmi katasztrófák tükrében. Megvizsgálom azt, hogy a holokausztot történelmi eseményként mennyiben tekinthetjük egyedülállónak, s milyen módon hasonlíthatjuk össze más népirtásokkal, tömeggyilkosságokkal. Ugyancsak foglalkozok azzal a több évtizedes vitával is, hogy a nemzetiszocialista és a sztálinista diktatúra bűnei között fennáll-e valamilyen kapcsolat.

Ajánlott olvasmányok:

Kershaw, Ian – Lewin, Moshe: A rendszerek és diktátorok – az összehasonlítás perspektívái. In: Sztálinizmus és nácizmus. Szerk.: Kershaw, Ian – Lewin, Moshe. Debrecen, Szukits Kiadó, 2005. 9-35. old.
Karsai László: Humánus tömeggyilkosok. In: Élet és irodalom, 47 (2003) 31. sz.
Krausz Tamás: GULAG és Auschwitz, avagy: az összehasonlító elemzés értelme és funkciója. In: Eszmélet, 12. (2000) 45. sz. 101-121. old.
Lendvai L. Ferenc: Ernst Nolte filozófiai történetírása. In: Publicationes Universitatis Miskolcinensis. Sectio Philosophica, 16. (2011.) 2. sz. 231-249. old.
Nolte, Ernst: A fasizmus korszaka. Budapest, Kairosz Kiadó, 2003.
Póczik Szilveszter: Bolsevizmus, fasizmus, totalitarizmus. In: Eszmélet, 1993. (5. évf.) 18-19. sz. 168-185. old.
Postone, Moishe: Antiszemitizmus és nemzetiszocializmus. In: Eszmélet, 2015. (27. évf.) 105. sz. 18-40. old.

IV.2 015. november 2. hétfő 18:00
Történelem és történetek, emlékezet és emlékezetek

A nemzetiszocialista múlt feldolgozásakor felvetődik a kérdés: vajon létezhet-e egy egységes emlékezete a német társadalomnak? Pontosabban létezhet-e, kialakítandó-e egy egységes emlékezet egy demokratikus és pluralista értékeket valló társadalomban? A történettudomány feladata, hogy alakítsa társadalom múltképének megkonstruálásán keresztül annak identitását? Előadásomban két problémát járok körül. Egyrészt hogyan kell a történésznek hozzányúlnia a múlthoz annak közéleti használatakor. Másrészt azt tekintem át, hogy milyen előnyei és hátrányai vannak egy egységes, valamint egy plurális, töredezett társadalmi emlékezetnek.

Ajánlott olvasmányok:

Gyáni Gábor: Emlékezet és felejtés mint (politikai) stratégia. In: Gyáni Gábor: Az elveszíthető múlt. A tapasztalat mint emlékezet és történelem. Budapest, Nyitott Könyvműhely, 2010. 321-335. old.
Habermas, Jürgen: A történelem közéletben való felhasználásáról.In: Habermas, Jürgen: A posztnemzeti állapot: politikai esszék. Budapest, 2006. (Varietas Europaea) 30-38. old.
Kocka Jürgen: Mit lehet kezdeni a nyomasztó múlttal? Kollektív emlékezet és politika. In: Lettre, (2004) 54. sz.
Kosseleck, Reinhart: Az emlékezet diszkontinuitása. In: 2000. 1999/11. 3-8. old.

Facebook-esemény

Horváth Lajos

Horváth Lajos az ELTE Összehasonlító irodalomtudomány PhD-program hallgatójaként Shakespeare szonettjeinek az összehasonlíthatóságát vizsgálja. Félállású középiskolai tanár, a Magyar Shakespeare Bizottság tagja. Szabadidejében szívesen foglalkozik műfordítással és amatőr színjátszással is. Eddigi fordításait a Nagyvilág folyóirat és az ELTE BTK Műfordító Műhely közölte.

Horváth Lajos kurzusa a Pesti Bölcsész Akadémián:

A jambustól a reneszánszig, avagy a Szonettek és  Shakespeare

William Shakespeare költészete az interneten is hozzáférhető legelső kiadások alapján is igen jelentős állomása Shakespeare életművének. Shakespeare elbeszélő költeményei mellett pedig a szonettjei is megosztják a kutatókat is mind a mai napig.A 21. század irodalomtudományában hiánypótlónak számítanak a jelenlegi kutatások is. Shakespeare poétikájának átfogó vizsgálatával pedig mindezek mellett áttekinthetőbbé válik az újrafordítások kérdésköre szintén.Természetesen az ilyen jellegű megközelítések elősegíthetik Shakespeare lírájának a magyar irodalomba való tudományos átültetését is. A központi téma Shakespeare meghatározó műveinek a jelenkori összehasonlíthatósága a Sonnets-értelmezések alapján, főként a nyelvi, a szerkezeti, és a jelentéstani elemezések segítségével.

2015. október 15. csütörtök 19:00
Helyszín: FUGA Budapesti Építészeti Központ
A Szonettek 

A szerző életművének általános ismertetése után (mi az, amit biztosan tudunk Shakespeare-ről) áttekintjük Shakespeare szonettjeinek és elbeszélő költeményeinek magyar fordítástörténetét. Beszélünk kicsit az európai szonett-hagyományokról és jellemezzük a kultúrtörténeti hatásokat. A maradék időben kitérünk az ezredforduló előtti irodalomtudomány Shakespeare-kritikájára is (ki lehetett igazából Shakespeare).

2015. november 5. csütörtök 18:00
Helyszín: ELTE BTK A/330.
Rendszerhibák: gyerekjáték a szonettekben 

Az értelmezési nehézségek ismertetésével áttekintjük a szövegösszefüggéseket tárgyaló vizsgálatokat, és jellemezzük a szonettekben megjelenő megszólítottak szerepét a rejtett utalásokkal együtt. Így foglalkozunk a Szép Ifjú, a Sötét Hölgy, a Versengő Költő, és az Elbeszélő Főhős alakjával is.

2015. november 12. csütörtök 18:00
Helyszín: ELTE BTK A/330.
Shakespeare-fordítások: beszélgetés Nádasdy Ádámmal 

A magyar Shakespeare-fordítások kapcsán kitekintünk a színdarabok dalbetétjeire és a Szonettekkel kapcsolatos lehetséges összefüggésekre, majd mérlegeljük a Shakespeare-szövegek fordíthatóságát.

2015. november 19. csütörtök 17:30 (!)
Helyszín: ELTE BTK A/330.
A Szonettek fordításai: beszélgetés Szabó T. Annával 

A Szonettek magyar fordításai kapcsán beszélgetünk Szabó Lőrinc és Szabó T. Anna szonett-fordításairól.

Ajánlott olvasmányok: 

William Shakespeare: Sonnets. http://internetshakespeare.uvic.ca/Library/facsimile/overview/book/Q1_Son.html
Shakespeare: Szonettek (Szász Károly és Győry Vilmos fordításai). http://mek.oszk.hu/04600/04614/html/5/magyar.htm
Shakespeare: Szonettek (Szabó Lőrinc fordításai). http://mek.oszk.hu/00400/00494/00494.htm
Szabó T. Anna: Shakespeare szonettjei Szabó Lőrinc fordításában. http://doktori.btk.elte.hu/lit/szabot/disszertacio.pdf
Szabó T. Anna: A látás erotikája. http://www.barkaonline.hu/uzenet-a-palackban/3675-uezenet-a-palackban-6
William Shakespeare: Négy szonett (Szabó T. Anna fordításai). http://www.holmi.org/2004/10/william-shakespeare-negy-szonett-szabo-t-anna-forditasai
William Shakespeare: Öt szonett (Szabó T. Anna fordításai). http://www.holmi.org/2009/10/william-shakespeare-ot-szonett-szabo-t-anna-forditasai
William Shakespeare: Egy szerető panasza (Horváth Lajos fordítása). http://issuu.com/zsuzsahetenyi/docs/shakespeare_horvath_l_3pofon_2014/0)

Facebook-esemény

Cseh Dávid

Esztétika phd-hallgató, színházi dramaturg. Kutatási területei: japán tradicionális színházak és színháztörténet, japán esztétika.

Hajnal Márton

Esztétika phd-hallgató. Kutatási terület: különleges testek színpadra állítása.

Cseh Dávid és Hajnal Márton kurzusa a Pesti Bölcsész Akadémián:

Idegen testek - Változó testképek az európai és japán színházban a 19. és 20. század fordulóján

Miért érdekelték annyira az embereket a „törpök”, a „szakállas nő” és a bennszülöttek előadásai a századfordulón? Hogyan hatott a nyugati testkép a hagyományos japán színházra? A hat részes előadássorozat kultúrákon átívelve vizsgálja a színészi test és a szerep szét- és összetartó történeteit.

A kurzus célja bemutatni, hogy a 19-20. században megváltozó testtudat miképpen hatott a nyugati, illetve keleti színház testhasználatára. Nyugaton, a századforduló előtti színházban a színész teste háttérbe szorult: láthatatlannak kellett lennie, amelyen keresztül a néző tökéletesen megismerheti a drámaíró által kitalált szereplőt. Ahogyan azonban a test egyre inkább a középpontba került a gondolkodásban, úgy a színpadon is mind inkább a színészek testi sajátosságai lettek hangsúlyosak. Ennek a jelenségnek korai hírnökei a freak showk vagy a japán vendégjátékok. A folyamat azonban fordítva is hatott: az előadássorozat második felében elemezzük, hogy a nyugati színház testhasználata miképpen forgatta fel a hagyományos keleti nót, kabukit és bunrakut.

I. 2015. november 9., hétfő 18.00
A Másik teste -- Hajnal Márton

Az előadás középpontjában a 19.-20. század fordulóján megváltozó testkép áll és ennek hatása a nyugati színházra. A test elméleteinek általános bemutatása után, szó lesz az emberi állatkertek és külföldi vendégjátékok hatásáról a nyugati színházra. Ezen kívül röviden ismertetem Erika Fischer-Lichte kettős felosztását a színész testének kapcsán, a fenti jelenségek megvilágítása érdekében.

Ajánlott olvasmányok:

Fischer-Lichte, Erika: A performativitás esztétikája Budapest: Balassi kiadó, 2009.
Fischer-Lichte, Erika: Másik teste – Másik tekintete. In: Határátlépések: kulturális terek reprezentációi. Budapest: Gondolat, 2009. 216-240.

II. 2015. november 16., hétfő 18.00
A Freak Show-k hatásmechanizmusa -- Hajnal Márton

Az előadás számba veszi a Freak Showk iránti érdeklődés megnövekedésének lehetséges okait a 19.-20. század fordulóján. A Freak Showk bemutatása, történeti áttekintése után elemzem a társadalmi hatásukat, a mássághoz való viszonyukat, illetve felvillantom azokat a jelenségeket, amelyekben máig továbbélnek.

Ajánlott olvasmányok:

Bogdan, Robert: Freak Show. Presenting Human Oddities for Amusement and Profit. Chicago: University of Chicago, 1990.
Victorian Freaks: The Social Context of Freakery in Britain. Ed.: Tromp, Marlene. Columbus: The Ohaio State University Press, 2008.

III. 2015. november 23., hétfő 18.00
A rendezők teste -- Hajnal Márton

Az utolsó alkalommal XX. század talán legizgalmasabb rendezőinek elméleti és gyakorlati műveiből szemezgetünk (Reinhardt, Artaud, Barba, Brook, stb.). Megvizsgáljuk hogyan hatott a munkásságukra a keleti színház és ezen belül különös figyelmet szentelünk a színészi test újfajta koncepcióinak.

Ajánlott olvasmányok:

Garland-Thomson, Rosemarie: Extraordinary Bodies. New York: Columbia University Press, 1997.
Kérchy Anna: Tapogatózások. A test elméleteinek alakzatai. In: Apertúra, 2014. ősz.
Kricsfalusi Beatrix: A test ritmikus mozgása a térben. In: TEST-TÉR-TEKINTET. Debrecen, 2001. 174-193. Siebers, Tobin: Disability Aesthetics. Michigan: University of Michigan Press, 2010.

IV. 2015. november 30., hétfő 18.00 
Az újra felfedezett test: A nyugati naturalista színház megjelenése Japánban I. -- Cseh Dávid

A Meidzsi-restauráció (1868) után az új, nyugatról érkező színházi formák egyre gyorsabban nyertek teret Japánban. Éles ellentétben álltak a hagyományos nó, kabuki és bunraku színházakkal: az ember viselkedésével és testével kapcsolatos új látásmódot képviseltek, és sokáig úgy tűnt, hogy el is söprik elődeiket. A háromrészes előadás középpontjában a japán színháztörténet azon időszaka áll, amely során a rohamosan változó Japánban a színpadokon új testek jelentek meg - kimono helyett öltönyben, szoknyában, cipőben.

Az első alkalommal a hagyományos japán színházak a játszó személyek testét elrejtő formáiról beszélünk.

V. 2015. december 7., hétfő 18.00
Az újra felfedezett test: A nyugati naturalista színház megjelenése Japánban II. -- Cseh Dávid

Az előadás-sorozat második alkalmával a megjelenő nyugati testek okozta sokkhatásról és a színházban bekövetkezett átmeneti időszakról lesz szó.

VI. 2015. december 14., hétfő 18.00 
Az újra felfedezett test: A nyugati naturalista színház megjelenése Japánban III. -- Cseh Dávid

A záró előadás a huszadik század eleji, változó japán színházi testkép és a későbbi tendenciák köré épül.

Ajánlott olvasmány:

Brandon, James R. (ed.): Nō and Kyōgen in the Contemporary World, University of Hawai’i Press, Honolulu, 1997.
Brandon, James R.: „Time and Tradition in Modern Japanese Theatre”, In. Asian Theatre Journal, Vol. 2, No. 1 (Spring, 1985), 71-79.o.
Fischer-Lichte, Erika: Másik teste – Másik tekintete. In: Határátlépések: kulturális terek reprezentációi. Budapest: Gondolat, 2009. 216-240.
György Péter: A Másik teste. In: Café Bábel, 20. (Test)
Hirata Eichirō – Lehmann, Hans-Thies: Theater in Japan, Theater der Zeit, Recherchen 64, Berlin, 2009.
Kokubu Tamocu: A japán színház, Gondolat, Budapest, 1984.
Ortolani, Benito: The Japanese Theatre – From Shamanistic Ritual to Contemporary Pluralism, Princeton UP, New Jersey, 1995.
Pronko, Leonard Cabell: Theater East and West – Perspectives Toward a Total Theater, University of California Press, California, USA, 1974.
Suzuki Daisetz T.: Zen and Japanese Culture, Princeton UP, Princeton, 2010.
Tills, Steve: „East, West, and World Theatre”, In. Asian Theatre Journal, Vol. 20, No. 1 (Spring, 2003), 71-87.o.

Pillangó cirkusz (rendezte: Joshua Weigel) 

Facebook-esemény