Vancsó Éva

Az ELTE BTK 1945 utáni magyar irodalom doktori programjának harmadéves hallgatója vagyok, kutatási területem a rendszerváltás utáni magyar tudományos fantasztikus irodalom. A témához kapcsolódva segítem a Magyar Írószövetség SF Szakosztályának munkáját, és rendszeresen fordítok sci-fi novellákat és kisregényeket. Az doktori iskola mellett félállásban egy középiskolában tanítok magyart és médiaismeretet. A tudományos-fantasztikus irodalom a tanulmányaimban és a magánéletben is a szenvedélyem.

Vancsó Éva kurzusa a Pesti Bölcsész Akadémián: 

A magyar tudományos-fantasztikus irodalom története

Az előadássorozat témája a magyar tudományos-fantasztikus irodalom, célja eloszlatni azt a tévhitet, hogy csak az angol-amerikai sci-fi létezik. Az előadások során szóba kerül, hogy egyáltalán mit takar a science fiction fogalma, melyek a zsáner általános jellemzői, kik a klasszikus szerzők és melyek a jellemző témakörök és problémák. Az előadások bemutatják, hogy ehhez képest milyen magyar jellegzetességek jelennek meg a hazai SF-ben, melyek a meghatározó művek és szerzők. Az előadások során a közönség megismerheti a zsáner magyar történetét, amely a jövőről szól, mégis a jelennek, annak bajairól, leküzdendő akadályairól. A közönség  együtt gondolkodhat a tudományos-technikai fejlődésről és mindennek az emberekre, a társadalomra gyakorolt hatásairól.

I. 2015. november 10. kedd 18:00
Mi is az a sci-fi?

A zsáner meghatározása a science fiction konferenciák „kedvenc teremsportja”. A természettudományos, a strukturalista, a társadalmi definíciók után, ha egyértelműen elfogadott válasz nem is születik, kikristályosodik, hogy melyek is azok a jellegzetességek, amelyek a sci-fit sci-fivé teszik. Ezek alapján az előadás második fele a zsáner angolszász történetének rövid vázlata a legkorábbi tudományos-fantasztikus vonásokat tartalmazó művektől a mai ismert, népszerű témák és problematikák születéséig. Az előadás célja bemutatni a tudományos-fantasztikus irodalom sokszínűségét.

II. 2015. november 17. kedd 18:00
A nagy magyar álom és a kiábrándulás

Az előadás témája a magyar sci-fi születése, amely a 19. század első felére tehető, amikor a technikai fejlődés új lehetőségeket villantott fel. A közönség megismerheti az első holdutazásokról szóló regényeket, és a tudományos-fantasztikus utópiákat, amelyekre a „nagy magyar álom” volt jellemző, vagyis a hit, hogy a tudományos fejlődés Magyarország gazdasági-társadalmi felvirágozását eredményezi, de ezt az álmot az első világháború véres valósága elsöpörte, és ez a kiábrándultság maradt jellemző az ötvenes évekig. Az előadás célja érzékeltetni, hogy nagyszámú sci-fi mű keletkezett a korszakban, sok esetben a középiskolából is jól ismert szerzők tollából (Jókai Mór, Babits Mihály, Csáth Géza), azonban ezekről az irodalomoktatás sok esetben elfeledkezik.

III. 2015. november 24. kedd 18:00
A Galaktika korszaka

Az előadás témája a magyar sci-fi aranykornak nevezett időszaka. 1969-ben illetve 1972-ben Kuczka Péter személye körül létrejött két fontos médium, amely Magyarország jellegzetesen kelet-európai politika- és kultúrtörténeti jellemzőinek köszönhetően három évtizeden át gyakorlatilag versenytárs nélküli egyeduralkodója volt a science fiction életnek, és széles olvasótábort szerzett. A Kozmosz Fantasztikus Könyvek sorozat évente 4-10 regényt jelentett meg, 1990-ig összesen százharminchatot. A könyvkiadással párhuzamosan a Galaktika magazin ellátta az olvasókat az világ SF novellatermésének javával, időnként elméleti cikkekkel, majd a magazin 1985-ös folyóirattá válása után friss hírekkel, kritikákkal, filmajánlókkal is. Ezzel párhuzamosan a science fiction közösségformáló ereje Magyarországon is működött, és szaporodni kezdtek az SF klubok. Az előadás célja bemutatni, hogy a 70-es, 80-as években a zsáner népszerűsége a tetőfokán állt.

IV. 2015. december 1. kedd 18:00
A magyar sci-fi a rendszerváltás után

Az előadás témája a rendszerváltás utáni évek kettőssége. A rendszerváltás után megszűnt a Galaktika hegemóniája, bár maga a magazin és a könyvkiadás csak 1994-ben, ami komoly űrt hagyott maga után. A korábban Galaktikán kívül került „amatőrök” teret kaptak, a kiadványok száma megkétszereződött, és számos specializálódott kiadó és magazin jelent meg. Ezzel párhuzamosan sci-fi írók új nemzedéke lépett elő, és kapott teret (ha angol álnéven is) a publikálásra, új témák, hangok és színek jelentek meg a zsáneren belül. A 2002-ben indult Átjáró magazin, majd a 2004-ben újraindult Galaktika magazin és ezt követően könyvkiadás is magára talált.  Az előadás célja bemutatni, hogy napjainkban is létezik magyar SF irodalom, és megismertetni a közönséggel a ma alkotó szerzőket és a jellegzetes témákat.

Ajánlott olvasmányok:

Metagalaktika 11. A magyar SF krónikája, 2009.

Ajánlott szépirodalmi művek:
A. C. Clarke: 2001. Űrodüsszeia
Isaac Asimov: Alapítvány
Ray Bradbury: Marsbéli krónikák,
Philiph K. Dick: Álmodnak-e az androidok elektromos bárányokkal
Stanislav Lem: Solaris
Borisz és Arkagyij Sztrugackij: Piknik az árokparton
Magyarok művek:
A fekete sugár - Science fiction történetek
A hazugság halála - Science fiction történetek
Budapest nem felel - Science fiction történetek
Jókai Mór: A jövő század regénye
Babits Mihály: Elza pilóta
Galaktika 27. szám, 1977/5
Galaktika 55. szám, 1984/3
Nemere István: A Triton-gyilkosságok
Zsoldos Péter: A feladat
Kétszázadik – Novelláskötet, Galaktika Fantasztikus Könyvek, 2009.
Szélesi Sándor: Szörnyeteg a hajtóműben
Harrison Fawcett (Fonyódi Tibor): A Korona hatalma
Antal József: Diagnózis
Brandon Hacket (Markovics Botond): A poszthumán döntés

Szakirodalom:

The Cambridge Companion to Science Fiction, szerk. Edward James és Farah Mendlesohn, Cambridge University Press, 2003.
Sam J. Lundwall, Holnap történt – A science-fiction története, Metagalaktika 7., 1984.
Csernai Zoltán, Az értelem tündérmeséje: A tudományos-fantasztikus irodalom kialakulása a világirodalomban, Bp., a WORLD SF Magyar Tagozata, 1988.
Rinyu Zsolt, Mi is az a science-fiction? ELTE BTK szakdolgozat
Brian W. Aldiss - David Wingrove, Trillió éves dáridó I-II. A science fiction története, Cédrus Kiadó, Szeged, 1979.
A holnap meséi, szerkesztette Kuczka Péter, Kossuth Kiadó, Budapest, 1973.
Erdei Pálma, Ész-játék vagy csodavárás? - A Science Fiction jelenség szociológiája – disszertáció, 2003.
S. Sárdi Margit, Sci-fi irodalom Magyarországon, előadás EUROCON, Temesvár, 1994. május 29.
S. Sárdi Margit, ’Utópisztikus társadalomképek a sci-fi regényekben 1870-1914’, Múltunk, 2008/4, 61-72. AZ IDŐ HÍDJÁN - A mai magyar SF tükre, Szerk. S. Sárdi Margit, Bp., N&N, 2000

Facebook-esemény

Harmati Róbert

PhD-hallgató vagyok a Történelemtudományi Doktori Iskola Társadalom- és Gazdaságtörténeti Szakirányán. Kutatási területem a 19. századi magyar gazdaság- és társadalomtörténet, a hétköznapi élet története(leginkább a falvakban), valamint külön érdeklődéssel kutatom a magyar földrajzi felfedezők és utazók munkásságát.

Harmati Róbert kurzusa a Pesti Bölcsész Akadémián

Pénzhamisítás a 19. századi Magyarországon

Putyerka Joachim, Fried Elias, Schvalbe Lipót, Fatia Negra, Bányai Péter, Kyszlich József és még sorolhatnám a neveket. Mi a közös ezekben a valós és kitalált személyekben? Mindannyian hamis pénz készítettek vagy forgalmaztak a 19. századi Magyarországon.

Hogy készítették hamisítványaikat? Hogyan hozták forgalomba azokat? Hogy buktak le és mi lett a büntetésük? A kitalált személyek hogyan illeszthetők a valós személyek sorába? Ezekre a kérdésekre fogok válaszolni az előadás folyamán, aminek keretében bemutatom, hogy mi olvasható ki a periratokból, mit írt a sajtó erről a bűncselekményről a 19. század végén és a 20. század elején, és hogyan mutatták be ezt a jelenséget neves íróink a műveikben.

1. 2015. november 11. szerda 18:00

Előadásomban a doktori kutatásaim során szerzett eddig eredményeket kívánom bemutatni az eddig már ismert, de nem túl sok eredménnyel integrálva. Kutatási célom, hogy a 19. századi pénzhamisítás jelenségét társadalom- és gazdaságtörténeti megközelítésben mutassam be.

Ezt a jelenséget eddig csak több, szűkebb területről ismerjük: eddig legjobban a jogtörténet dolgozta fel ennek a jelenségnek a történetét, utána következik a pénzhamisítás technikáinak feldolgozása. Társadalom- és gazdaságtörténeti megközelítésből eddig alig néhány momentumot mutattak be a nagyközönségnek. Ezek az eredmények földrajzilag is egy szűkebb területről, megközelítőleg a mai Hajdú- Bihar megye területéről származnak, időben pedig az 1848 előtti időre korlátozódik.

Előadásomban döntően az egykori Pest- Pilis- Solt vármegyében felbukkant, és azok következtében lezajlott büntetőperek feldolgozásából származó eredményeimet mutatom be az 1820-as évektől 1870-ig. Az azt követő időszakból a források elveszése miatt már az ország más területén lezajlott eseményeket is bemutatok. Az előadás során az általam megvizsgált esetekre fogok a legtöbbször hivatkozni.

Az előadás végére a hallgatóság megismerhet egy olyan „világot” a 19. századi Magyarországból, amit egy szűk szakmai csoporton kívül nem ismernek. Ez a világ tényleg nincs semmilyen kapcsolatban a betyárromantikából eredő képünkkel.

Ajánlott olvasmányok:

Buzinkay Géza: Magyar hírlaptörténet 1848- 1918. Budapest, 2008.

Harmati Róbert: Szitás János regénybe illő esete(i). In: Valóság 2015/6. pp 72-78.

Kahler Frigyes: Adatok a magyarországi papírpénz hamisítás történetéhez. In: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve. szerk: Dankó Imre. Debrecen, 1974.

Kahler Frigyes: Adalékok az újkori pénzhamisítás történetéhez (a XVIII. századtól 1848-ig.) In: Borsodi Levéltári Évkönyv 5. Miskolc, 1985.

Káplár László: Ismerjük meg a numizmatikát!. Budapest, 1984.

Voigtlaender, Heinz: Falschmünzer und Münzfälscher. Geschishte der Geldfälschung aus 2 ½ Jahrtausenden. Münster/Westfalen, 1976.

Szépirodalom:

Jókai Mór: Szegény gazdagok. A Lúcsia- barlang című fejezet. a Kritikai Kiadás adatai: Budapest, 1962.

Mikszáth Kálmán: Mégis talentum Kyszlich. In: Mikszáth Kálmán: Nem kell mindent tudni. Budapest, 2001. pp 120-131.

Tolnai Lajos: Az ötforintos. In: Tolnai Lajos válogatott művei. Budapest, 1958. pp 291-356.

Facebook-esemény:

https://www.facebook.com/events/502758616552527/

Bálint Angelika

Az ELTE BTK társadalom- és gazdaságtörténet-szakos PhD-hallgatója vagyok. Kutatási témám a 19. és a 20. századi nagyvárosi szegénység és hajléktalanság. Emellett a tanszéken működő Tiszazug kutatócsoport tagjaként a tiszazugi  arzénes mérgezések reprezentációjával foglalkozom. Továbbá A "Talking Houses" projektben (ISES) Kőszeg város ábrázolásának törtétét kutatom.

Bálint Angelika kurzusa a Pesti Bölcsész Akadémián:

Hajléktalanok Budapesten a városegyesítéstől az első világháborúig

A nagyvárosok társadalmának egyik legsúlyosabb problémája a lakhatási krízis, illetve ennek szélsőséges formája, a hajléktalanság. A fedél nélkül élők helyzetének kezelése a múltban és napjainkban egyaránt kihívás elé állította mind a hatóságokat, mind a városok lakosságát.
Tervezett előadásaimban a lakáshiányról, szegénységről folytatott diskurzust, illetve a probléma megoldására kialakított társadalompolitikai stratégiákat mutatom be a 19. század utolsó évtizedeitől az első világháborúig tartó időszakban. Célom rámutatni a narratívák és a szociálpolitika gyakorlatának összefüggéseire.
Bevezetésképp azt a kérdést járom körül, hogy a főváros társadalma miképp észlelte a lakhatási válságot. Budapest 19. század végi rohamos növekedése során jelentkező lakáshiányból fakadó, járványveszéllyel fenyegető lakhatási körülmények fordították a városvezetők figyelmét a hajléktalanság felé. A szegénység mibenléte iránt érdeklődők szociális riportokból tájékozódhattak a probléma hátteréről. A riportok szerzői (és esetenként egy-egy politikus is) rendőrségi razziákat követtek nyomon, vagy álruhát öltve vegyültek el az utca forgatagában. Az ily módon szerzett információkat elemzéssel kiegészítve, anekdotákkal gazdagítva közvetítették olvasóik felé. A szerzők sok esetben a fenyegetettség érzetével, valamint a bűnözéssel kötötték össze a szegénység (és vele együtt a hajléktalanság) fogalmát. Az általuk létrehozott narratívák vizsgálata a második előadás tárgya. A hajléktalan emberek korabeli ábrázolásmódjáról az elbeszéléseken túl fotók tájékoztatnak. A szociofotó műfaját és a szegénység vizuális dokumentációjának kérdéseit a harmadik előadás tárgyalja. A kurzus összegzésesképp a narratív és vizuális ábrázolásmódban rögzült sémákat a szociálpolitikai gondolkodásmód sajátosságaival hasonlítom össze.

I. 2015. november 18. szerda 18:00
Találkozás a szegénységgel

A 19. század végén a nagyvárosokban koncentrálódó szegénység látványos méreteket öltött, ugyanakkor a probléma részleteiben kevesen voltak jártasak. Előadásomban a megismerési formákat, illetve a „hajléktalan” fogalmának tartalommal történő feltöltődését járom körül.

II. 2015. november 25. szerda 18:00
Nyomor az utcán

A fővárosi társadalmat a fedél nélkül élők körülményeiről szociális riportok tudósították. A szövegek elemzése a sztereotípiák mellett a szegénységről alkotott mentális térkép sajátosságaira világít rá.

III. 2015. december 2. szerda 18:00
Látható szegénység

A lakásválságból fakadó életkörülmények ábrázolásában a látvány megdöbbentő erejének hangsúlyos szerepe volt. A szociofotó műfajának és képviselőinek ismertetése mellett a szegénység, illetve a hajléktalanság vizuális jegyeit mutatom be.

IV. 2015. december 9. szerda 18:00
A jótékonyság formái

A 19. századra Európában megváltozott a szegényekkel kapcsolatos nézőpont és a segélyezés formái. A 16-17. században megkezdődött az átalakulás, melynek során a keresztényi könyörületesség helyét a morális és rendészeti szempontú megközelítés vette át.  A lakhatási válság által okozott problémákat is a felvázolt rendszer keretein belül kezelték. Az előadás során az állami és a főváros szociálpolitikai intézményei mellett az egyesületi jótékonyság szerepét, illetve a két terület együttműködésének formáit is bemutatom.

Ajánlott olvasmányok:

Buza Péter (szerk.) 2013: Tábori bűnös Budapestje. Budapest
Dömsödi Balázs 2000: Menhely és razzia (Hajléktalanság és intézményes érdekek Budapesten a századfordulón). Századvég 2000. 19. sz. 47-74.
Kassák Lajos 1995: Angyalföld.Szekszárd
Kóbor Tamás 1993: Budapest. Budapest.
Valló Judit 2013: Képzelt Csikágó. Budapest
Budapesti Negyed 2002. 10.évf. 1-2.sz. Tematikus szám: Peremhelyzetek - Szociográfiák

Szakirodalom:

Abram, Ruth J. 2002: Harnessing the power of history. In Sandell, Richard (ed.): Museums, Society, Inequality. New York. 125-141.
Albertini Béla 1997: A magyar szociofotó története a kezdetektől a második világháború végéig. Kecskemét.
Albertini Béla 2005: Az Első magyar szociofotó „album.” Budapesti Negyed 47-48.sz. 119-142.
Bácskai Vera –Gyáni Gábor –Kubinyi András 2000: Budapest története a kezdetektől 1945-ig. Budapest.
Baki Péter 2005: A Vasárnapi Ujság és a fotográfia. Kecskemét.
Castel, Robert 1998:  A szociális kérdés alakváltozásai: a bérmunka krónikája. Budapest.
Cséfalvay Zoltán 1990: Térképek a fejünkben. Budapest.
Ferge Zsuzsa 1998: Fejezetek a szegénypolitika történetéből. Budapest.
Foucoult, Michel 1990: Felügyelet és büntetés : A börtön története. Budapest.
Geremek, Bronislaw 1994: Poverty: a history. Oxford
Gyáni Gábor 1992: Bérkaszárnya és nyomortelep. A budapesti munkáslakás múltja. Budapest.
Gyáni Gábor 2008: Budapest - túl jón és rosszon : a nagyvárosi múlt mint tapasztalat. Budapest.
Győri Péter 2003: A Hajléktalanok Menhelye Egylet : a Népszálló. Budapest.
Harloe, Michael 1995: The people's home? : social rented housing in Europe & America. Oxford.
Melinz, Gerhard – Zimmermann, Susan 1994: A szegényügy „szerves“ fejlődése vagy radikális szociális reform?: Kommunális közjótékonyság Budapesten és Bécsben 1873-1914. Aetas 3.sz. 37-56.
Őri Péter 2006: Gondoskodás és ellenőrzés Kőrösy József munkásságában. Statisztikai Szemle 12.sz.1104-116.
Perényi Roland 2012: A bűn nyomában: a budapesti bűnözés társadalomtörténete, 1896-1914. Budapest.
Pik Katalin 2001: A szociális munka története Magyarországon (1817-1990). Budapest.
Sutcliffe, Anthony 1995: A környezet ellenőrzése és tervezése az európai fővárosokban 1850-1914 között: London, Párizs és Berlin. In. Gyáni Gábor (szerk.): A modern város történeti dilemmái. Debrecen, 1995. 109-126.
Spéder Zsolt 2002: A szegénység változó arcai. Tények és értelmezések. Budapest.
Tomsics Emőke 2006: Tábori Kornél és a szociofotó : "ki tamáskodva csóválná a fejét, nézze meg a fotográfiákat." Fotóművészet 3-4. sz. 92-103.
Topalov, Christian 1998.: A munkanélküliség föltalálása in. Léderer Pál-Tenczer Tamás –Ulicska László (szerk.)„A tettetésnek minden mesterségeiben jártasok…” Koldusok, csavargók, veszélyeztetett gyerekek a modernkori Magyarországon. Budapest 298-325.o.
Topalov, Christian 2002: A város -terra incognita. In. Benda Gyula –Szekeres András (szerk.): Tér és történelem Budapest. 77-105

Sós Dóra

Sós Dóra író, kutató, szervező. Irodalomtudományból végzi PhD tanulmányait, vizuális költészettel, avantgárddal és science fictionnel foglalkozik. Alkalmi képalkotáson túl számos orgánumban jelent meg verse, prózája.

Sós Dóra előadása a Pesti Bölcsész Akadémián:

Cyberpunk 101: Művészet és szubkultúra

2015. november 26. csütörtök 19:00
Helyszín: FUGA Budapesti Építészeti Központ

High tech, low life: ez a cyberpunk védjegye. Hogyan nőtte ki magát a science fictionből a cyberpunk irodalom és film? Mik a tipikus témák? A könyvek, filmek, képregények, videojátékok világán túl léteznek-e valódi cyberpunkok?

Facebook-esemény

Hamerli Petra

Harmadéves doktorandusz hallgató vagyok, tanulmányaimat co-tutelle szerződés keretében a Pécsi Tudományegyetemen (Interdiszciplináris Doktori Iskola) és a római Sapienza Egyetemen (Università degli Studi di Roma „La Sapienza”, Storia dell’Europa) folytatom. 2011-ben megkezdett, és azóta töretlen kutatómunkával folytatott vizsgálódásom során a két világháború közötti időszak magyar–olasz kapcsolataival foglalkozom. Hangsúlyt fektetek a magyar revíziós célok melletti olasz propagandára és ezzel összefüggésben a Trianonról alkotott olasz álláspontra, kiemelt fontosságúként kezelem, hogy Olaszország milyen szerepet szánt Magyarországnak a balkáni és közép-európai olasz tervek megvalósítására irányuló olasz törekvésekben, és emellett a két állam kulturális és gazdasági kapcsolatai is a kutatásom tárgyát képezik.

Császár Ildikó

A Debreceni Egyetem Történelmi és Néprajzi Doktori Iskola III. éves doktorandusza vagyok. Kutatásomban a két világháború közötti Magyarországon és Olaszországban kiépült magyar és olasz diplomáciai apparátust vizsgálom. Már BA-s és MA-s hallgatóként is az olasz-magyar kapcsolatokkal foglalkoztam, ugyanis a szentgotthárdi és a hirtenbergi fegyverszállítási botrányokról írtam a szakdolgozatomat és az OTDK-dolgozatomat. A Pesti Bölcsész Akadémián tartott előadásaimmal célom, hogy népszerűsítsem az olasz-magyar kapcsolatokról szóló kutatásokat és felhívjam a figyelmet a téma fontosságára.

Hamerli Petra és Császár Ildikó kurzusa a Pesti Bölcsész Akadémián

Magyar-olasz együttműködés a két világháború között

A kurzus célja, hogy bemutassa Magyarország és Olaszország egymásra találását, majd együttműködését az első világháborút lezáró békéket követően. A két ország közeledése jól illeszkedett Benito Mussolini Duna-medencét érintő elképzeléseihez, és Magyarországnak azon céljához, hogy kitörjön külpolitikai elszigetelődéséből. Nemzetközi botrányok, a Szerb-Horbát-Szlovén Királyság, (később Jugoszlávia), területén támogatott szeparatista mozgalmak, és a marseille-i merénylet által keltett politikai hullámok kísérték az együttműködést, amely éppen ezért korántsem volt zökkenőktől mentes. A kurzus ezeken az eseteken keresztül világítja meg Magyarország és Olaszország viszonyát a két világháború között.

I. 2015. december 8., kedd 18:00 - Császár Ildikó
Hogyan találkozik Trianon és a "csonka győzelem"? Magyarország és Olaszország külpolitikája 1920-1927 között.

Az I. világháborút lezáró békeszerződések jelentősen átrajzolták Európa térképét. Olaszország a „csonka győzelem” után igyekezett nagyhatalmi státuszát stabilabbá tenni. Ezt a célt szolgálták az 1922 végétől hatalomra kerülő Benito Mussolini külpolitikai aspirációi is. A fasiszta állam a Duna-medence feletti hegemónia kialakítására kezdett el törekedni, ennek köszönhetően került figyelmébe Magyarország is. A trianoni békeszerződés aláírása után a Bethlen-kormány próbált kitörni az elszigeteltségből, közeledési kísérleteik azonban kevés sikerrel jártak. Végül 1927-ben Olaszországgal sikerült szövetségi viszonyt kialakítania Magyarországnak. Előadásomban a két állam külpolitikáját mutatom be 1927-ig, ezen belül is leginkább arra fókuszálok, hogy ez alatt a 7 év alatt milyen volt a magyar-olasz viszony és milyen okok vezettek a szövetség megkötéséhez.

II. 2015. december 15., kedd 18:00 - Császár Ildikó
Hogyan ne szállítsunk fegyvereket?

A két világháború közötti magyar-olasz kapcsolatok szerves részét képezték az Olaszországból Magyarországra történő fegyverszállítások. 1927-ben Benito Mussolini ígéretet tett arra, hogy segíti Magyarország újrafelfegyverzését. Előadásomban az 1928-as szentgotthárdi és az 1933-as hirtenbergi fegyverszállítási botrányokat mutatom be, hangsúlyt fektetve a két ügy közötti hasonlóságokra és különbségekre. A témához segítségül hívom a korabeli magyar sajtóanyagokat, amelyeknek köszönhetően még színesebbé válnak a két fegyverszállítási botrány eseményei.

III. 2016. január 4., hétfő 18:00 - Hamerli Petra
A Belső Macedón Forradalmi Szervezet és a horvát szeparatizmus magyar–olasz támogatása (1927–1934)

Olaszország balkáni törekvéseinek legfőbb akadályát a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság – 1929-től Jugoszlávia – létezése jelentette, ezért igyekezett elősegíteni Jugoszlávia felbomlasztását, amit a kisantant felbomlását kívánó Magyarország is szívesen támogatott. Ehhez remek eszközt jelentettek Olaszország és Magyarország számára a jugoszláv királyságtól elszakadni vágyó szeparatista csoportok, nevezetesen a bulgáriai székhelyű Belső Macedón Forradalmi Szervezet (VMRO), és a horvát Usztasa mozgalom. Az előadás a kezdetektől (1927) a marseille-i merényletig (1934) kíséri végig a két szervezet magyar–olasz támogatását.

IV. 2016. január 11., hétfő 18:00 - Hamerli Petra
Magyar–olasz asszisztálás egy terrorcselekményhez: a marseille-i merénylet és következményei. A két szervezet magyar–olasz kapcsolatai 1934–1941-ig

1934. október 9-én I. Sándor jugoszláv király merénylet áldozata lett, melynek elkövetői a horvát Usztasa, és a Belső Macedón Forradalmi Szervezet (VMRO) tagjai közül kerültek ki. Az eset hatalmas visszhangot kavart, s a gyilkosság megszervezésével és finanszírozásával csakhamar Olaszországot, a merénylők katonai kiképzésével pedig Magyarországot kezdték vádolni a környező államok. Az előadásban bemutatom a merényletet és következményeit, feltárom, hogy Magyarország és Olaszország játszott-e tényleges szerepet a gyilkosság előkészítésében, valamint ismertetem, hogy az esetet követően miként alakult a két szervezet magyar–olasz támogatása.

Facebook-esemény

Somos Júlia

Somos Júlia, a Nyelvtudományi Doktori Iskola Alkalmazott Nyelvészet Doktori Programjának másodéves hallgatója vagyok. Három éve foglalkozom a magyar mint idegen nyelv tanításával, több területen is kipróbáltam már magam: tanítok migráns és menekült felnőtteket, egyetemista diákokat, céges dolgozókat, és középiskolai diákokat. Ebben az évben megterveztem és megvalósítottam egy a menekült és migráns nők oktatásával foglalkozó projektet. Szeretek nyelvet tanítani és tanulni, olvasni, emberekkel foglalkozni, s igyekszem minél több tapasztalatot gyűjteni a szakmámban.

Somos Júlia kurzusa a Pesti Bölcsész Akadémián:

Amikor beszélünk, cselekszünk. Jó, de hogyan?

Vajon mit mondunk, amikor egy tollat kérünk egy barátunktól, és mit, amikor egy idegentől? Hogyan kérünk segítséget vagy nagyobb szívességet szüleinktől, és hogyan egy egyetemi oktatótól? Tanárunk miket és hogyan kér tőlünk a tanórán? Egy magyarul tanuló külföldi miként kér szívességet párjától, vagy egy magyar ismeretlentől az utcán? Ezekre keressük a választ a kurzus során.

I. 2015. december 16. szerda 18:00
Tetten ért szavak

Az első alkalmon a pragmatika atyjának, Austinnak nagy hatású előadásaival ismerkedünk meg, melyek témája, hogy miként cselekszünk szavainkkal, milyen részekből áll egy beszédtett, s hogyan csoportosíthatjuk őket. Megismerkedünk a magyar nyelvhez kapcsolódó kutatásokkal, azzal, hogy a magyarban hogyan fejezünk ki különböző beszédszándékokat, s a társalgás alapvető szabályaival.

Ajánlott olvasmányok:

John L. Austin (1990): Tetten ért szavak. Akadémiai Kiadó. Budapest.
Pléh Csaba (2012): A társalgás pszichológiája. Libri Kiadó. Budapest.

II. 2016. január 6. szerda 18:00
Hogyan kérünk magyarul?

A második alkalom során egy konkrét beszédaktus-csoporttal, a kérésekkel és felszólításokkal (direktívumokkal) foglalkozunk. Olyan kutatásokkal ismerkedünk meg, amelyek célja a magyar kérésstratégiák feltérképezése. Megvitatjuk, hogy különböző hétköznapi és formális helyzetekben milyen kéréseket és felszólításokat fogalmazunk meg, például otthon, az iskolában, a boltban, egy szórakozóhelyen, vagy akár egy hivatalban.

Ajánlott olvasmányok:

Antalné Szabó Ágnes (2006): A tanári beszéd empirikus kutatások tükrében. Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai 226.
Szili Katalin (2004): Tetté vált szavak. A beszédaktusok elmélete és gyakorlata. Tinta Könyvkiadó. Budapest.

III. 2016. január 13. szerda 18:00
Magyarul tanulók és a pragmatika

A harmadik előadás azzal foglalkozik, hogy a külföldiek hogyan tanulnak magyarul: miként sajátítják el a különböző beszédstratégiákat, hogyan viszonyulnak az udvariassági kérdésekhez, milyen hibákat vétenek, s mire kell figyelni a magyart idegen nyelvként tanító tanároknak.

Ajánlott olvasmányok:

Maróti Orsolya (2003): Szia, professzor úr! Pragmatikai hibák idegen ajkúak magyar nyelvhasználatában. Hungarológiai Évkönyv 4/1: 166–171.
http://epa.oszk.hu/02200/02287/00004/pdf/Hungarologiai_Evkonyv_04_166-161.pdf [2015. július 3.]

IV. 2016. január 20. szerda 18:00
A pragmatikai kompetencia fejlesztése

Az utolsó, szeminárium-jellegű foglalkozáson a résztvevők aktuális magyar mint idegen nyelvkönyvekkel, tananyagokkal, hanganyagokkal ismerkedhetnek meg. Konkrét feladatokon keresztül találkozhatnak olyan feladatokkal és módszerekkel, melyek a magyarul tanulók pragmatikai kompetenciájának fejlesztését tűzik ki célul.

Ajánlott olvasmányok:

Durst Péter (2006): Lépésenként magyarul. Második lépés. Szegedi Tudományegyetem Hungarológiai Központ.
Kiss Gabriella – Molnár Ilona (2009): Jó szórakozást magyarul! Fun Reading Exercises. Olvasókönyv magyarul tanulóknak. Molilla Könyv Kft.

Facebook-esemény

Danyi Gábor

Danyi Gábor (1984) az ELTE BTK Összehasonlító irodalomtudomány programjának doktorjelöltje. Kutatási területe a Kádár-korszak cenzúrarendszere, valamint a magyar szamizdat története. Az év egy részét Lengyelországban tölti. Ha teheti, „valami mást” olvas. A többi öncenzúra.

Danyi Gábor előadása a Pesti Bölcsész Akadémián:

„Olyasmit tesznek, amit én nem merek” - A szamizdat irodalom előállítói, terjesztői és olvasói a kádárizmus utolsó évtizedében

2015. december 17.  19:00
Helyszín: FUGA Budapesti Építészeti Központ

A hidegháború időszakában a cenzúrázatlan, kézről kézre terjedő szamizdatoknak nem csak az előállítása és terjesztése, de olykor már a birtoklása is nagy veszélyeket rejtett magában. Az államhatalom számos eszközt bevetett annak érdekében, hogy gátat szabjon a jellegzetesen írógép és indigó, vagy más alternatív nyomtatási eszköz segítségével előállított iratok terjedésének. Ennek ellenére – vagy talán éppen ezért – a szocialista országok többségében meghonosodó szamizdat a szovjet blokk ellenkultúrájának talán legemblematikusabb termékévé vált. Minek köszönhetően alakult ki Magyarországon szamizdatkultúra? Miben áll a magyar szamizdat jellegzetessége a többi szocialista állam alternatív sajtójához képest? Milyen kapcsolatban állt a szamizdat más hidegháborús médiumokkal? Mit tudunk a szamizdat irodalom előállítóiról, terjesztőiről és olvasóiról?

Az előadás a Pesti Bölcsész Akadémia (PBA) keretein belül kerül megrendezésre. A Pesti Bölcsész Akadémia az ELTE BTK PhD-hallgatók által működtetett nyitott egyeteme, amelynek célja, hogy megmutassa a széles közönségnek, miben rejlik a fiatal kutatók számára a bölcsészettudomány szépsége és öröme.

Részletes féléves program:
http://pestibolcseszakademia.blog.hu/2015/09/28/a_2015_2016_oszi_felev_programja

Facebook: https://www.facebook.com/BolcseszAkademia

Facebook-esemény

Takács Tímea

Az ELTE Irodalomtudományi Doktori Iskola Irodalmi modernség programjának hallgatója vagyok. Sárközi György életét és munkásságát kutatom a doktori programon belül, szívügyem, hogy ezt az értéket minél többekkel megismertethessem. Emellett angol nyelvet tanítok egy középiskolában és a lakóhelyemen működő kulturális egyesületben tevékenykedem.

Takács Tímea kurzusa a Pesti Bölcsész Akadémián:

Babits Mihály és Szerb Antal között: Sárközi György 

Sokszor sétáltunk el Erzsébet krt. 7. szám alatti emléktáblája előtt. Klasszikusokat olvashattunk az ő fordításában és kiadásában. Láthattuk a Virágok beszélgetése c. versét antológiákban, a Mint oldott kéve c. regényét filmvásznon is. Éteri hangú költő, „az irodalom szürkeeminenciása”, a népi írómozgalom harcosa, mártír. Neve megkerülhetetlen az irodalomtörténetben. A kor ítéletei és előítéletei fölé emelkedve, zsidó származással, katolizált irodalmárként vált a népi írói mozgalom egyik legmeghatározóbb tagjává. Mártírhalálának 70. évfordulójára 2015-ben emlékezünk. Sárközi György értékes, ám elhanyagolt irodalmi hagyatéka izgalmas újrafelfedezésre vár, mely egyben jelen kurzus célja is: „tartsátok lapjaim a fény felé / és lássátok meg rejtett vízjelét!” (Sárközi György: Esőcseppek)

I. 2016. január 5. (kedd) 18:00
"Mi életem volt: öröm, szenvedés": Sárközi György a Nyugat korában

Különböző kutatásokból, visszaemlékezésekből és levelekből kiindulva próbáljuk rekonstruálni a költő életét és annak hatását. A sokféle szerepet (költő, prózaíró, drámaíró, műfordító, könyvkiadó lektor, folyóiratszerkesztő, írómozgalmi tag, férj, apa, hős) rövidre szabott életében is mind kifogástalanul töltötte be, mely példaértékű, akárcsak a legvégsőkig is kitartó baráti kapcsolata Halász Gáborral és Szerb Antallal. Mik voltak céljai, dilemmái, örömei és szenvedései?

Ajánlott olvasmányok:

Kőháti Zsolt: Sárközi György. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1971.
Széchenyi Ágnes: Menedékház. Sárközi Márta emlékkönyv. Magvető Kiadó, Budapest, 2007.
Sárközi Mátyás: Molnár Ferenc, Sárközi György és a Nyugat. In: Múlt és jövő, 2008. (19. évf.) 4. sz. 103-105. 

II. 2016. január 12. (kedd) 18:00
Ég és föld között: Sárközi György költészetéről

Sárközi György alig múlt tizennyolc éves, mikor először jelent meg verse a Nyugatban. Osvát Ernő felfedezettje, Babits Mihály az ő verseiről írott kritikájában különleges, ezer közül is megismerhetőnek nevezte a költő hangját. Miben áll ez a különbözőség és különlegesség? Milyen tematikában, költői eszközökben és világlátásban történt változásokat követhetünk nyomon köteteit olvasva? Az 1930-as évek és a jelen irodalmi kánona: jelentőség és marginalitás.

Ajánlott olvasmányok:

Sárközi György: Ég és föld között. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1976.
Babits Mihály: Angyalok harca. Sárközi György könyve. Athenaeum-kiadás. Nyugat, 1926. 7. sz. Figyelő. http://epa.oszk.hu/00000/00022/00392/12124.htm
Rónay György: Virágok beszélgetése. In.: Marosi Judit szerk.: Magyar irodalmi alkotások elemzése. Black-White, Nyíregyháza, 2000.
Szerb Antal: Sárközi György: Váltott lélekkel. http://www.matarka.hu/cikk_list.php?fusz=125304

III. 2016. január 19. (kedd) 18:00
Mint oldott kéve: Regény a filmvásznon

1927-ben rejtélyes módon került elő egy angol nyelvű szöveg, mely Mednyánszky Cézár 1849-es emlékiratainak fordítása. A báró tábori papként szolgált Görgey Artúr hadseregében. Mint oldott kéve címmel írja meg Sárközi György az emlékiratok és a történelem hosszú tanulmányozásából az emigrációba kényszerült Cézár és az 1848-49-es forradalom sokrétű és fordulatokban gazdag történetét, mely Görgey személyét és megítélését is másként láttatja. Az 1983-as hét részes tévéfilm olyan klasszikus színészek közreműködésével készült, mint Kovács Titusz, Ruttkai Éva vagy Bessenyei Ferenc. Hogyan elevenedik meg a regény a filmvásznon? A regény, a forgatókönyv és a film kapcsolata.

 Ajánlott olvasmányok:

Sárközi György: Mint oldott kéve. Helikon Kiadó, Budapest, 2007.
Rédey Tivadar: Sárközi György: Mint oldott kéve. Napkelet, 1932. (10. évf.) 12. sz. 889.o.
Tarján Tamás szerk.: 303 magyar regény, amit el kell olvasnod, mielőtt meghalsz. Gabo, Budapest, 2009.

IV. 2016. január 26. (kedd) 18:00
Sárközi György műfajkísérletei és Kosztolányi Dezső prózája

A Szilveszter c. kis kötetbe szerkesztett novellák, és ami abból kimaradt. Dózsa Györgyről nemzeti drámát írni, ahogy többek között azt Móricz Zsigmond példája is mutatja, nem biztos kimenetelű feladat. Sárközi Dózsa-drámája vajon mennyiben teljesíti ezt a feladatot? A két világháború közti polgári élet bemutatása. Sárközi György Viola című regényének és Kosztolányi Dezső Pacsirta c. művének összehasonlítása.

Ajánlott olvasmányok:

Böröndi Lajos: Gulliver Brobdignagban: Sárközi György novellái. Dunatáj: Tudományos és Művészeti Szemle, 1985. (8. évf.) 1. sz. 20-26.o.
Sőtér István: Viola. Napkelet, 1937. (15. évf.) 9. sz. 623-624. old.
Szegedy-Maszák Mihály: Kosztolányi Dezső. Kalligram, Pozsony, 2010.

Olvasmányok és szakirodalom:

Kőháti Zsolt: Sárközi György. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1971.
Széchenyi Ágnes: Menedékház. Sárközi Márta emlékkönyv. Magvető Kiadó, Budapest, 2007.
Sárközi Mátyás: Molnár Ferenc, Sárközi György és a Nyugat. In: Múlt és jövő, 2008. (19. évf.) 4. sz. 103-105. 
Sárközi György: Ég és föld között. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1976.
Babits Mihály: Angyalok harca. Sárközi György könyve. Athenaeum-kiadás. Nyugat, 1926. 7. sz. Figyelő. http://epa.oszk.hu/00000/00022/00392/12124.htm
Rónay György: Virágok beszélgetése. In.: Marosi Judit szerk.: Magyar irodalmi alkotások elemzése. Black-White, Nyíregyháza, 2000.
Szerb Antal: Sárközi György: Váltott lélekkel. http://www.matarka.hu/cikk_list.php?fusz=125304
Dala Mária: Sárközi György költői fejlődésének első korszaka. In: Irodalomtörténet, 1974. (56. évf.) 4. sz. 793-820. old.
Sárközi György: Mint oldott kéve. Helikon Kiadó, Budapest, 2007.
Rédey Tivadar: Sárközi György: Mint oldott kéve. Napkelet, 1932. (10. évf.) 12. sz. 889.o.
Tarján Tamás szerk.: 303 magyar regény, amit el kell olvasnod, mielőtt meghalsz. Gabo, Budapest, 2009.
Böröndi Lajos: Gulliver Brobdignagban: Sárközi György novellái. Dunatáj: Tudományos és Művészeti Szemle, 1985. (8. évf.) 1. sz. 20-26.o.
Sőtér István: Viola. Napkelet, 1937. (15. évf.) 9. sz. 623-624. old.
Szegedy-Maszák Mihály: Kosztolányi Dezső. Kalligram, Pozsony, 2010.

Facebook-esemény

Hamarosan új kurzusokkal várjuk kedves hallgatóinkat!

Szeptember közepén, a nyáron beérkezett pályázatok elbírálása után meghirdetjük új programunkat!
Egy hónap múlva, október elején pedig kezdődik a Pesti Bölcsész Akadémia 6. féléve, melyre minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Addig is a Feltöltések menüpont alatt, a Galériában megtekinthető néhány korábbi előadás videófelvétele.

Üdvözlettel,

a szervezők