Fóris Ákos

2008 óta tanulok az ELTE Bölcsészettudományi Karán, ahol eddig szabad bölcsész-filozófia, történelem és levéltár szakon szereztem diplomát. 2014 szeptemberében kezdtem el doktori tanulmányaimat a Történelemtudományok Doktori Iskola 19-20. századi kelet-európai történelem Programján. Disszertációm témája a magyar megszálló alakulatok tevékenysége a Szovjetunióban a második világháborúban, Ezzel összefüggésben kutatási és érdeklődési területem kiterjed még a második világháború társadalmi és politikai emlékezetére is, így a háború utáni felelősségre vonásra, illetve a vesztes államok társadalmainak múltfeldolgozására.

Fóris Ákos kurzusa a Pesti Bölcsész Akadémián:

Historikerstreit: történettudomány és társadalom múlt és jelen határán

Jövőre lesz 30 éve, hogy megjelent Ernst Nolte Az elmúlni nem akaró múlt című írása, mely mind a nyugatnémet történészszakma, mind a nyugatnémet társadalom széles köreinek részéről élénk vitát indított el a négy évtizede kettéosztott német állam saját múltszemléletéről. Historikerstreit - vagy ismertebb magyar nevén a német történészvita – kérdései 30 év múltán is aktuálisak, ugyanis a társadalom, a történelem, a múltszemlélet, illetve a múltfeldolgozás kapcsolatának tisztázatlan kérdése a jelenkori magyar társadalom egyik fontos jellemzője, amely ismétlődően társadalmi és történettudományi vitákban testet öltve világít rá arra, hogy mennyire eltérő módon viszonyulnak társadalmunk nagyobb csoportjai Magyarország 20. századi múltjához.

Kurzusomban a német történészvitában elfoglalt álláspontok alapján kívánok rámutatni azokra a problémákra, amelyek meghatározzák a 20. század eseményeinek történettudományi és emlékezetpolitikai feldolgozását. Előadásaim célja tehát nem csupán az, hogy a holokauszt és a nemzetiszocialista múlt recepciótörténetét bemutassam, hanem hogy rá irányítsam a figyelmet azokra a nehézségekre, amelyekkel meg kell birkóznunk a múlt megismerésekor az ezredfordulón. A német tudományosság számára a Historikerstreit mutatott rá a kor történettudományi irányzatainak hiányosságaira, a történelem nyilvános használatának fontosságára, illetve a keveredő narratívák és emlékezetek nehézségére.

Általános szakirodalom:

Braun Róbert: Holocaust, elbeszélés, történelem. Budapest, 1995. (Horror Metaphysicae)
Broszat Martin- Friedländer Saul: A Controversy about the Historicization of National Socialism. In: White, Hayden: New German Critique, 44. (1988.) 85-126. old.
Evans, Richard: In Hitler's Shadow: West German Historians and the Attempt to Escape the Nazi Past. New York, 1989.
Geiss, Imanuel: Die Habermas-Kontroverse. Ein deutscher Streit. Berlin, Siedler, 1988.
Fasizmus és kommunizmus: François Furet és Ernst Nolte levélváltása I-II. In: Világosság, 2000. (41. évf.) 3.sz. 7-26.; 4.sz. 29-52. old.
Hillgruber, Andreas: Zweierlei Untergang: Die Zerschlagung des Deutschen Reichs und das Ende des europäischen Judentums. Berlin, 1986.
Nolte, Ernst: Az elmúlni nem akaró múlt. In: Világosság, 31. (1990) 4. sz. 265-267. old.
Piper, Ernst Reinhard: Historikerstreit. Die Dokumentation der Kontroverse um die Einzigartigkeit der nationalsozialistischen Judenvernichtung. 2. kiad. München, 1987.
Pócza Kálmán: Emlékezetpolitika. Múltfeldolgozás és történelemtudomány Németországban. Máriabesenyő, 2011.

.

I. 2015. október 5. hétfő 18:00
A német múltkeresés négy évtizede

Első alkalommal egyfajta bevezetőt kívánok nyújtani a német történészvita tanulmányozásához. Előadásomban azokat a tényezőket és problémákat veszem számba, amik megteremtették az alapját az 1986-87 lezajlott vitának. A náci Németország összeomlásától vizsgálom meg azt, hogy a német történészszakma illetve a nyugatnémet társadalom milyen módon kezelte és dolgozta fel a nemzetiszocialista múltat.

Ajánlott olvasmányok:

Fulbrook, Mary: A német nemzeti identitás a holokauszt után. Ford.: Valló Zsuzsa. Budapest, 2001. (Helikon Huszonegy)
Eley, Geoff: Nácizmus, politika, múltkép. In: Világosság, 31. (1990) 4. sz. 256-267. old.
Pócza Kálmán: Politika, morál és történetírás a háború utáni Németországban. In: Korall, 5. (2004) 15-16. sz. 145-178. old.

II. 2015. október 12. hétfő 18:00
A nemzetiszocialista múlt historizálásának kérdése

„A nácizmusról írni nem olyan, mint a tizenhatodik századi Franciaországról értekezni.” – írta Saul Friedländer izraeli történész a Martin Brosszattal való vitájában. A történettudomány alapvető követelménye a történetíróval szemben, hogy a történetírás objektíven közelítsen tárgyához, azaz a múlthoz. Csakhogy a 20. század tömegmészárlásai, de legfőképpen a nemzetiszocializmus bűnei felveti azt a problémát, hogy az objektivitásra való törekvéseknek megvannak a maga határai. Ilyen helyzetben vajon hogyan tudjuk elmesélni múltunk történetét?

Ajánlott olvasmányok:

Fóris Ákos: A nemzetiszocialista múlt historizálásának kérdése a német történészvitában. In: Fekete Bálint – Nyúl Viktor (szerk.): Paletta – I. Új- és Jelenkortörténeti Diákkonferencia. Tanulmánykötet. ELTE BTK Új- és Jelenkori Magyar Történeti Tanszék, Budapest, 2014. 105–131. old.
Friedländer, Saul: A Soáh az emlékezet és a történelem között. In: Múlt és Jövő, 1991. 3. sz. 5–12. old
Takács Dávid: Történeti létezés és politikai rend: Ernst Nolte. In: Századvég, 15. (2010) 56. sz. 23-44. old.

III. 2015. október 19. hétfő 18:00
Egyedi? Összehasonlítható? Reakció? - A holokauszt értelmezhetősége

Amikor Ernst Reinhard Piper összegyűjtötte a Historikerstreit legfontosabb dokumentumait, akkor a vitát a „nemzetiszocializmus és a zsidók kiirtásának egyediségén folyó vitaként” határozta meg. Előadásomban a holokausztot próbálom elhelyezni más történelmi katasztrófák tükrében. Megvizsgálom azt, hogy a holokausztot történelmi eseményként mennyiben tekinthetjük egyedülállónak, s milyen módon hasonlíthatjuk össze más népirtásokkal, tömeggyilkosságokkal. Ugyancsak foglalkozok azzal a több évtizedes vitával is, hogy a nemzetiszocialista és a sztálinista diktatúra bűnei között fennáll-e valamilyen kapcsolat.

Ajánlott olvasmányok:

Kershaw, Ian – Lewin, Moshe: A rendszerek és diktátorok – az összehasonlítás perspektívái. In: Sztálinizmus és nácizmus. Szerk.: Kershaw, Ian – Lewin, Moshe. Debrecen, Szukits Kiadó, 2005. 9-35. old.
Karsai László: Humánus tömeggyilkosok. In: Élet és irodalom, 47 (2003) 31. sz.
Krausz Tamás: GULAG és Auschwitz, avagy: az összehasonlító elemzés értelme és funkciója. In: Eszmélet, 12. (2000) 45. sz. 101-121. old.
Lendvai L. Ferenc: Ernst Nolte filozófiai történetírása. In: Publicationes Universitatis Miskolcinensis. Sectio Philosophica, 16. (2011.) 2. sz. 231-249. old.
Nolte, Ernst: A fasizmus korszaka. Budapest, Kairosz Kiadó, 2003.
Póczik Szilveszter: Bolsevizmus, fasizmus, totalitarizmus. In: Eszmélet, 1993. (5. évf.) 18-19. sz. 168-185. old.
Postone, Moishe: Antiszemitizmus és nemzetiszocializmus. In: Eszmélet, 2015. (27. évf.) 105. sz. 18-40. old.

IV.2 015. november 2. hétfő 18:00
Történelem és történetek, emlékezet és emlékezetek

A nemzetiszocialista múlt feldolgozásakor felvetődik a kérdés: vajon létezhet-e egy egységes emlékezete a német társadalomnak? Pontosabban létezhet-e, kialakítandó-e egy egységes emlékezet egy demokratikus és pluralista értékeket valló társadalomban? A történettudomány feladata, hogy alakítsa társadalom múltképének megkonstruálásán keresztül annak identitását? Előadásomban két problémát járok körül. Egyrészt hogyan kell a történésznek hozzányúlnia a múlthoz annak közéleti használatakor. Másrészt azt tekintem át, hogy milyen előnyei és hátrányai vannak egy egységes, valamint egy plurális, töredezett társadalmi emlékezetnek.

Ajánlott olvasmányok:

Gyáni Gábor: Emlékezet és felejtés mint (politikai) stratégia. In: Gyáni Gábor: Az elveszíthető múlt. A tapasztalat mint emlékezet és történelem. Budapest, Nyitott Könyvműhely, 2010. 321-335. old.
Habermas, Jürgen: A történelem közéletben való felhasználásáról.In: Habermas, Jürgen: A posztnemzeti állapot: politikai esszék. Budapest, 2006. (Varietas Europaea) 30-38. old.
Kocka Jürgen: Mit lehet kezdeni a nyomasztó múlttal? Kollektív emlékezet és politika. In: Lettre, (2004) 54. sz.
Kosseleck, Reinhart: Az emlékezet diszkontinuitása. In: 2000. 1999/11. 3-8. old.

Facebook-esemény