Jakab Péter

Jakab Péternek hívnak, a Történelemtudományi Doktori Iskola doktoranduszaként szűkebb kutatási területem a 14-16. századi Itália, amelyből több történeti-művészettörténeti témájú publikációm jelent meg. Főállású gyakorlóiskolai tanárként, illetve az Oktatáskutató és Fejlesztő intézet munkatársaként dolgozom. Az ELTE Középkori és Kora Újkori Egyetemes Történeti Tanszékén 2011 óta tartok rendszeresen szemináriumokat.

Jakab Péter kurzusa a Pesti Bölcsész Akadémián:

Reneszánsz pápák

A 15. századi Itáliában az Avignonból hazatérő pápaság kihívások sora előtt találta magát. A koncilianizmus eszméjével való folyamatos harc mellett az egyházfőknek újra kellett strukturálni a Patrimonium Petri államszervezetét, hierarchiáját, mindennapjait. Ebben az értelemben lehet a pápai állam "reneszánszáról" beszélni, amely kül-, és belpolitikai súrlódásokkal ment végbe a 15. században. Mindeközben kiépült a reneszánsz Róma és a pápák mecenatúrája egyszerre szolgálta az all'antica hagyományok felélesztését és a hatalmi reprezentációt. Az egyházfők megítélése azonban az évszázadok során Voltaire-től a legújabb filmalkotásokig sokszor klisékből és hagyományos interpretációkból táplálkozik. A kurzus négy pápa kiemelésével próbálja meg árnyalni a képet, amelynek megtisztítása a magyar 15. század kutatása szempontjából is fontos feladat lenne hosszabb távon.

I. 2015. október 6. kedd 18:00
A Szent Év pápája: V. Miklós

V. Miklós pápaságát a szakirodalom az első "reneszánsz" pontifikátusaként értelmezik. A humanista Tommaso Parentucelli hatalomra jutásában az Orsinik és a Colonnák kötélhúzása játszott nagy szerepet. A pápa a Vatikáni Könyvtár, illetve Leon Battista Alberti felkarolásával örökre beírta magát a művelődéstörténet lapjaira. Az ellene kibontakozó Porcari-összeesküvés kapcsán viszont napjainkra egy sötétebb kép bontakozik ki az egyházfőről.

II. 2015. október 13. kedd 18:00
"A jó Enea": II. Pius

Aeneas Sylvius Piccolomini - pusztán terjedelmes levelezése, önéletleírása kapcsán is, a magyarországi humanizmus kibontakozásához leginkább kötődő itáliaiak között van. Életművét a hazai kutatás (Ritoókné Szalay Ágnes, Nótári Tamás, Szilágyi Emőke Rita stb.) folyamatosan napirenden tartja. Irodalmi munkássága mellett mecenatúrája (Pienza városa), diplomáciai szerepe is kiemelkedő, az előadás leginkább erre fókuszál a gazdag életpályából.

III. 2015. október 20. kedd 18:00
Mecénás vagy összeesküvő: IV. Sixtus

A római Rovere család Francesco pápai trónusra kerülésével zárkózott fel az Orsinik és a Colonnák mellé. A ferences szerzetesből lett egyházfő minden eddiginél gazdagabb művészetpártolói tevékenységet bontakoztatott ki Rómában (Ponte Sisto, Capella Sistina stb.). Mindemellett az első nepotistaként emlegeti az egyháztörténet a reneszánsz pápák között, emellett nyaktörő diplomáciai manőverekbe kezdett Itáliában. Marcello Simonetta kutatásai révén ma már egyértelmű IV. Sixtus pápa szerepe a Medici-ellenes Pazzi-összeesküvésben (1478) is.

IV. 2015. november 3. kedd 18:00
A Borgia-bika: VI. Sándor

A katalán származású főpapról történelmi toposzok sora alakult ki az évszázadok során. Hatalomvágyó, gátlástalan, vérfertőző egyházfő, minden idők legzüllöttebb pápája. Nehéz feladat lehántani az alakjáról mindazt, ami akár Mario Puzzo A család című regénye, akár a különböző filmsorozatok nyomán rárakódott. Az előadás felvillantja az "elátkozott Borgiákról" szóló közhiedelmeket, a forrásokat és természetesen a Savonarolával való konfliktust.

Ajánlott olvasmányok:

Adriányi Gábor: Az egyháztörténet kézikönyve. Bp. 2001.
Burckhardt, Jacob: A reneszánsz Itáliában. Bp. 1978.
Burke, Peter: Az olasz reneszánsz. Bp. 1994.
Delumeau, Jean: Reneszánsz. Bp. 1997.
Garin, Eugenio: Reneszánsz és műveltség. Bp. 1988.
Hajnóczi Gábor: A reneszánsz művészet történetének olvasókönyve. Bp. 2004.
Hibbert, Christopher: A Medici-ház tündöklése és bukása. Bp. 2007.
Jedin, Hubert: A zsinatok története. Bp. 2009.
Johnson, Paul: A reneszánsz. Bp. 2010.
Martines, Lauro: Firenze és a Mediciek. Bp. 2010.
Mondin, Battista: Pápak enciklopédiája. Bp. 2001.
II. Piusz pápa feljegyzései. Bp. 2001.
Sante Centi, Tito: Girolamo Savonarola, aki felforgatta Firenzét. Bp. 2005.
Savonarola, Girolamo: Prédikációk Aggeus prófétáról - Értekezés Firenze város rendjéről és kormányzatáról. Gödöllő - Máriabesnyő, 2002.
Vayer Lajos: Az itáliai reneszánsz művészete. Bp. 1998.
Vígh Éva: Híres hölgyek az itáliai reneszánsz és a barokk korban. Bp. 2008.

Szakirodalom:

Di Paola, Roberto - Antoniutti, Arianna - Gallo, Marco (ed.): Enea Silvio Piccolomini. Arte, Storia e Cultura nell'Europa di Pio II. Roma, 2006.
Gamberini, Andrea - Lazzarini, Isabella: Lo Stato del Rinascimento in Italia. Roma, 2014.
Gatto, Ludovico: Storia di Roma nel Medioevo. Roma, 1999.
Martines, Lauro: Scourge and Fire. Savonarola and Renaissance Italy. Oxford, 2006.
Paparelli, Gioacchino: Enea Silvio Piccolomini - Papa Pio II. Roma. 1950.
Pinelli, Antonio (ed.): Roma del Rinascimento. Roma, 2007.
Scudieri, Magnolia - Rasario, Giovanna: Savonarola e le sue 'reliquie' a San Marco. Firenze, 1999.
Vauchez, André (ed.): Roma medievale. Roma, 2010.

Facebook-esemény