Péró Krisztina

Történelem, régészet és skandinavisztika szakokon végeztem tanulmányaimat az ELTE Bölcsészettudományi Karán. Jelenleg az Irodalomtudományi Doktori Iskola Skandinavisztika Programjának másodéves hallgatója vagyok. Érdeklődési és kutatási területem ennek megfelelően igen széles, azonban ezek közül kiemelkedik a norvég prózairodalom. Főként 20. és 21. századi, kortárs szerzők munkáinak vizsgálatával foglalkozom, kiemelt figyelmet szentelve az alkotások térszerkezetének, topológiai olvasatának.

Péró Krisztina kurzusa a Pesti Bölcsész Akadémián:

Terek és helyek a norvég irodalomban

Ibsen, Hamsun és Nesbø – a jelenlegi magyar olvasóközönségnek ismerősen csengenek ezek a nevek. Azonban a 20. és 21. századi norvég irodalmi kánon gazdagításához számos más alkotó is hozzájárult. Az előadássorozat keretein belül itthon kevésbé (el)ismert szerzők és műveik segítségével próbálom feltárni és bemutatni egyes regények térszerkezeti felépítését, ezen elem konstrukciós folyamatát és összhatását.

I. 2016. november 29., kedd 18.00

Norvég sztereotípiák, mint toposzok: Északon, tengeren

A norvég irodalom topologikus keresztmetszetét nyújtó kurzus első előadásán a „tipikus norvég” körüljárására és elemzésére kerül sor. Az irodalomtörténet megszabta időrendi korlátokat átlépve válik megfigyelhetővé, hogyan lesz egyre plasztikusabb, egyre sokoldalúbb a kora újkori országleíró költészet egyik kiemelt témájának, az Északi-tengernek a megközelítése. Emellett a norvég nemzeti öntudatban fontos helyet elfoglaló Sarkvidékről szóló, annak térbeliségét több oldalról feltáró munkák ugyancsak a személyek szempontjából semleges Hely perszonalizált tapasztalati Térré válásának elemeit vonultatják fel.

II. 2016. december 6., kedd 18.00

Ismerős közegben: vidék és weekendház a norvég irodalomban

A hagyományos elemzésekben a nemzeti romantika időszakában kiemelt szerepet élvezett a vidék, mint a 'romlatlan', a 'népi' megőrzője. A kurzus másodk előadásában azt kívánom megvizsgálni, a kiválasztott alkotások térszerkezete tényleg alátámasztja-e ezt a nézetet. Továbbá a norvég vidék 20–21. századi, szinte szimbolikussá vált elemének, a weekendháznak az irodalmi reprezentációnak elemzésével kívánok rávilágítani arra az összetett és változó kapcsolati hálóra, amely az irodalmi művek szereplői és az általuk használt, átélt, megélt tér között alakulhat ki, legyen szó akár erdőről, faluról, nyaralóról.

III. 2016. december 13., kedd 18.00

A nagyváros vonzásában: Kristiania a modernitás küszöbén

A norvég irodalmi modernizmus kulcsalkotásaként szokták aposztrofálni Knut Hamsun Sult (Éhség) című, 1890-ben írt alkotását. A regény főszerepét „a modern ember” kapta, akinek öndefinícióját az éhezés fizikai síkú kibontása mellett egyéb színterek irányából is megközelíthető egzisztenciális tematika adja. A modernitás emberének prototípusaként való értelmezést elősegíti a főhős outsider-pozíciója, amelynek kapcsán felszínre kerülő töredezettség, diszharmónia és elidegenítettség / elidegenedettség érzését számos elem támasztja alá. Többek között maga a tér(szerkezet) is. Az előadás elemző részében nemcsak azt szeretném bemutatni, milyen módon érzékeli a regény főszereplője a körülötte nyüzsgő városi teret, hanem azt is, milyen módszerekkel igyekszik azt használni. Az Éhség mellett azonban fontos felfigyelni Hamsun kortársaira, akiknek műveiben az elemzés során szintén tapintható a Kristiania-kép szerkezeti összetettsége.

IV. 2016. december 20., kedd 18.00

Egy főváros arcai: Oslo a 20–21. század fordulóján

A kortárs norvég próza legismertebb és legolvasottabb alkotói között említhető Lars Saabye Christensen, Dag Solstad és a Bing & Bringsværd szerzőpáros, magyar recepciójuk azonban még várat magára. Az említett szerzők egyes regényeinek kiválasztott részletei szolgáltatják az elemzés tárgyát, amelyben nyomon követjük a városkép fokozott inkorporálódását. A főszereplők életútja során nem kizárólag Oslo utcáin és terein, mint kulisszák között kanyarog, hanem azokkal szoros egységet alkotva egyéni testkép vázát adja. Amellett, hogy ezeknek a perszonalizált térképeknek az elemzésére vállalkozik a kurzus záróelőadása, kitekintést enged az irodalmi szintre emelt norvég főváros lehetséges jövőjét ábrázoló sci-fi térkoncepciója felé is.

Ajánlott olvasmányok:

BING, J. – BRINGSVÆRD, T. Å.: Oslo 2084. Fire fortellinger om fremtidige forbrytelser. Oslo, 2004.
BJØRNSTJERNE, B.: Álmodó falvak: két kisregény. Budapest 2011. (több kiadás)
BRAATEN, O. et al.: Kristiania. Kristiania 1918.
CHRISTENSEN, L. S.: Beatles. Oslo 2005. (angolul és németül is)
HAMM, Ch. et al. (eds.): Nordsjøen i norsk litteratur. Bergen 2016.
HAMSUN, K.: Áldott anyaföld. Budapest 2005. (több kiadás)
HAMSUN, K.: Éhség. Budapest 2015. (több kiadás)
JÆGER, H.: Fra Kristiania-Bohêmen. Kristiania 1895.
LOE, E.: Doppler. Budapest 2014.
NANSEN, F.: Éjben és jégben. Budapest 1970.
SOLSTAD, D.: Armand V. Fotnoter til en uutgravd roman. Oslo 2006. (angolul is)
ØRSTAVIK, H.: Vágy. Budapest 2001.

Szakirodalom: 

ANDERSEN, P. T.: Identitens geografi. Steder i litteraturen fra Hamsun til Naipaul. Oslo 2006.
ANDERSEN, P. T.: Modernisme. Tverrestetiske peilinger i musikk, billedkunst og litteratur. Bergen 2008.
ANDERSEN, P. T.: Norsk litteraturhistorie. Universitetsforlaget, Oslo, 2015.
ANDERSEN, P. T.: Tankevaser. Om norsk 1990-tallslitteratur. Oslo, 2003.
AUGÉ, M.: Non-places. Introduction to an Anthropology of Supermodernity. New York 1997.
AUKLEND, Morten: „EIN systm total?” Utopier og dystopier i norsk etterkrigslitteratur. Avhandling for Ph.D, Bergen, 2010.
BACHELARD, G.: La poétique de l’espace. Paris 1957.
BACHTIN, M. M.: Chronotopos. Berlin 2008.
BENJAMIN, W.: A kószáló. In: BENJAMIN, W.: Angelus Novus. Budapest 1980.
BEYER, E. (ed.): Norges litterturhistorie, bind 4. Fra Hamsun til Falkberget. Oslo 1995.
BJØRKØY, A. M. B.: Være hos hverandre ganske stille. Oslo 2014.
BÓKAY, A.: A város - Egy fantázia színeváltozásai. Műhely 6 (2006) 4–11.
BÓKAY, A.: Bevezetés az irodalomtudományba. Budapest 2006.
BÓKAY, A.: Irodalomtudomány a modern és a posztmodern korban. Budapest 2001.
BOOKER, M. K.: The Dystopian Impulse in Modern Literature. Fiction as Social Criticism. Westport – London, 1994.
BULSON, E.: Novels, Maps, Modernity. The Spatial Imagination, 1850–2000. New York – London, 2007.
CARTER, E. et al. (eds.): Space and Place. Theories of Identity and Location. London, 1993.
CLAEYS, G. (ed.): The Cambridge Companion to Utopian Literature. Cambridge 2010.
CZIGÁNYIK, Zsolt: A szabadsághiány anatómiái. Az emberi szabadság a XX. századi angol ellenutópiákban. Budapest 2011.
DÖRING, J. (Hrsg.): Spatial Turn. Das Raumparadigma in den Kultur- und Sozialwissenschaften. Bielefeld 2008.
FARAGÓ, K.: Történő terek és egzisztenciális térképzetek – A várostér dinamikus koncepciója a regényben. Műhely 6. (2006) 26–30.
FOSLI, H.: Kristianiabohemen. Byen, miljøet, menneska. Olso 1997.
FOUCAULT, M.: Eltérő terekről. In: FOUCAULT, M.: Nyelv a végtelenhez: tanulmányok, előadások, beszélgetések. Debrecen 2000.
FRANK, J.: Spatial Form: Some Further Reflections. Critical Inquiry 5/2 (1978) 275–290.
FRANK, J.: The Idea of Spatial Form. New Brunswick – London 1991.
GENNEP, A. VAN: Átmeneti rítusok. Budapest 2007.
GLIENKE, B.: Metropolis und nordische Moderne. Großstadtthematik als Herausforderung literarischer Innovationen in Skandinavien seit 1830. Beiträge zur Skandinavistik, Band 15. Frankfurt am Main 1999.
GUNDERSEN, K. et al. (eds.): Veier til byen – en antologi. Oslo 1994.
HOWLID WÆRP, H.: Isak Sellenrå, igjen dagens mann? Markens grøde lest i økokritisk perspektiv. Norsk litterær årbok 2010 (2010) 105–124.
HUSSERL, E.: Válogatott tanulmányok. Budapest, 1972.
HUYSSEN, A.: Verdensbyer – urbane forestillingsverdener. K&K 109 (2010) 11–28.
ILLUM HANSEN, T.: Tidens øje – rummets blikk. Odense University Studies in Scandinavian Languages and Literature, vol. 47. Odense 2001.
INGARDEN, R.: Az irodalmi műalkotás kétdimenziós szerkezete. In: BÓKAY, A. – VILCSEK, B. (szerk.): A modern irodalomtudomány kialakulása. A pozitivizmustól a strukturalizmusig. Szöveggyűjtemény. Budapest 2001. 432–439.
INGARDEN, R.: Az irodalmi műalkotás. Budapest 1977.
INGARDEN, R.: Das literarische Kunstwerk. Tübingen 1972.
JAMESON, Frederic: Archaeologies of the Future. The Desire Caled Utopia and Other Science Fictions. London – New York 2005.
JOHANSEN, L.: Det nordnorske stedet i Roy Jacobsens Det nye vannet (1987). Hjem 12 (2002) 67–93.
KARLSTEN, T.: Kritisk science-fiction. Noen trekk ved Jon Bings og Tor Åge Bringsværds forfatterskap. In: RÖNNING, H. (red.): Linjer i nordisk prosa. Norge 1965–1975. Oslo 1977. 351–366.
KLOTZ, V.: Die erzählte Stadt. München 1969.
KUMAR, K.: Utopia and Anti-Utopia in Modern Times. Oxford 1987.
LEFEBVRE, H.: La production de l'espace. Paris 1974.
MICHELSEN, P. A. – RØSKELAND, M. (eds.): Nye forklaringer. Lesninger av norsk 1990-tallslitteratur. Bergen 2004.
MØNSTER, L.: Pladser og gader. Urbane og eksistensielle kortlægninger hos Henrik Nordbrandt og Tomas Tranströmer. Edda 13/1 (2013) 30–46.
MORETTI, F.: Atlas of the European novel 1800–1900. London – New York 1998.
MOYLAN, T.: Scraps of the Untainted Sky. Science Fiction, Utopia, Dystopia. Boulder – Oxford 2000.
NESBY, LINDA: En analyse av Knut Hamsuns romaner Pan, Markens Grøde og Lanstrykere med utgangspunkt i kronotopbegrepet. Upublisert doktoravhandling 2008.
OXFELDT, E.: Romanen, nasjonen og verden. Nordisk litteratur i et postnasjonalt perspektiv. Oslo 2012.
PIKE, B.: The Image of the City in Modern Literature. Princeton 1981.
RABATÉ, J.-M. (ed.): A Handbook of Modernism Studies. Somerset 2013.
REES, E.: Cabins in Modern Norwegian Literature. Negotiating Place and Identity. Madison – Teaneck 2014.
RINGGAARD, D. Stedssans. Aarhus 2010.
ROTTEM, Ø.: Vår egen tid 1980–1998. Etterkrigslitteraturen bind 3. Oslo 1998.
RYALL, A. et al. (eds.): Arctic Discourses. Cambridge 2010.
SELBOE, T.: Litterære vaganter. Byens betydninger hos seks kvinnelige forfattere. Oslo 2003.
SMITTEN, J. – DAGHISTANY, A. (eds.): Spatial Form in Narrative. Ithaca – London 1981.
SOJA, E.: Postmodern Geographies. London – New York 1989.
TESTER, K. (ed.): The Flâneur. London – New York 1994.
THÜSEN, J. VON DER: The city as metaphor, metonym and symbol. In: TINKLER-VILLANI, V. (ed.): Babylon or New Jerusalem? Perceptions of the City in Literature. Amsterdam – New York 2005. 1–11.
TYGSTRUP, F.: På sporet af virkeligheden. Essays. København 2000.
TYGSTRUP, F.: Rummet, byen og teksten. København 1997.
TYGSTRUP, F.: The Literary City: Between System and Sensation. In: TINKLER-VILLANI, V. (ed.): Babylon or New Jerusalem? Perceptions of the City in Literature. Amsterdam – New York 2005. 225–238.
ULLMANN, T.: 20. századi „kontinentális” filozófia. In: BOROS, G. (szerk.): Filozófia. Budapest 2007. 955–1064.
UNGVÁRI, T.: A szépség születése. Budapest 1996.
VASSENDEN, E.: Hva er «samtidslitteratur», og hvorfor leser vi den? – Noen begrepshistoriske og fagkritiske bemerkninger. Edda 4/94 (2007) 357370.
WALDE LUND, E.: Dekadente persepsjonsmønstre i Knut Hamsuns Sult. Norsk litterær årbok 2012 (2012) 138–168.

Facebook-esemény