Digitális bölcsészet szövegen innen és túl - Maróthy Szilvia és Simon Zsolt kurzusa
Címkék: hálózat digitalizálás filológia digitális bölcsészet gráfadatbázis szövegforrás
2016.10.04. 09:45
Maróthy Szilvia
A bölcsészettudomány digitális arca szegedi alapszakos régimagyaros éveim óta érdekel, s ez az ELTE mesterszakán csak fokozódott. Jelenleg az ELTE Irodalomtudományi Doktori Iskolájának harmadéves hallgatója vagyok, disszertációmban a 17. századi magyar szerzői verskötetek kompozíciós eljárásaival foglalkozom. Gyakornokként az Országos Széchényi Könyvtár digitális filológiai projektjében veszek részt.
Simon Zsolt
Az ELTE Reneszánsz MA másodéves hallgatójaként foglalkozom adatbázisok és kritikai kiadások fejlesztésével.
Maróthy Szilvia és Simon Zsolt kurzusa a Pesti Bölcsész Akadémián:
Digitális bölcsészet szövegen innen és túl
Mit csinál a bölcsészet, ha digitális? A számítógépes technológia mára a bölcsészettudományokban is széleskörűen alkalmazottá vált, előadássorozatunkban ezen jelenségekkel foglalkozunk. A bevezető előadás során általános képet adunk a digitális bölcsészet mibenlétéről és irányzatairól, az új megközelítési módokról és azok eszközeiről (pl. adatbázisok, szövegbányászat). A klasszikus filológiának is új lendületet adott a digitális szöveggondozás. Külön előadásban foglalkozunk tehát az elektronikus, ill. hálózati szövegkiadás kérdéseivel.
A számítógép nagy mennyiségű információ feldolgozását teszi lehetővé: hogyan érvényesíthető ez a bölcsészettudományok területén? A harmadik és negyedik előadásban a bölcsészettudományi adatbázisok ismertetésén át nyújtunk betekintést az adatbázis építés gyakorlatába. Bár az előadók szűkebben vett kutatási területe az irodalomtudomány, s így ez kerül előadásaik során a fókuszba, más bölcsészeti ágak éppúgy érintve lesznek.
I. 2016. október 10., hétfő 18:00 – Maróthy Szilvia
Digitális bölcsészet – mi a fene?
Az utóbbi évtizedek egyre terjedő megközelítésmódja a digitális bölcsészet. De mit is nevezünk annak, mik a jellemzői? Milyen újdonságokat hoz a bölcsészettudományba? A kurzus első előadása példákkal illusztrálva nyújt általános bevezetést a témába.
II. 2016. október 17. hétfő 18:00 – Simon Zsolt
Hálózati versadatbázisok
A digitális filológia utolsó évtizedeiben robbanásszerűen megnőtt a verses korpuszokat feldolgozó adatbázisok száma. Az előadás célja megvizsgálni, hogy ezek a magyar és külföldi alkalmazások hogyan érvényesítik irodalomelméleti nézeteiket informatikai környezetben, milyen megoldásokat javasolnak hasonló problémákra, és mennyire zárkóznak el vagy éppen mennyire nyitnak más alkalmazások és intézmények felé – azaz a felhasználhatóságuk is értékelésre kerül.
III. 2016. október 24. hétfő, 18:00 – Maróthy Szilvia
Filológia és digitalizálás
Egy szövegforrás digitalizálása soklépcsős folyamat, hol kap helyet ebben a filológia? Mi az az elektronikus vagy internetes szövegkiadás? A kurzus második előadása a digitális szöveggondozás, szövegkiadás témájára fókuszálva vizsgálja a filológia tudományának digitalizálásban betöltött lehetséges szerepeit.
IV. 2016. november 7., hétfő, 18:00 – Simon Zsolt
Gráfadatbázisok az irodalomtudományban
A második előadásra építve a rohamosan fejlődő informatikai világban az utóbbi években egyre nagyobb teret hódító gráfadatbázisok alkalmazásának lehetőségeit szeretném bemutatni. Egyik legnagyobb előnye ennek a típusú környezetnek, hogy nagyon közel áll ahhoz a modellhez, ahogyan az irodalmi hagyományokon belül a szövegekről gondolkodunk. A korpuszokban található elemek és a közöttük lévő kapcsolatok jellemzése, elemek és kapcsolatok sok szempont szerint történő viszonyítása olyan nagy mennyiségű adatfeldolgozást igényel, amelyet hatékonyan csak számítógépes felületen lehet elvégezni. Az előadáshoz egy készülő gráfalapú versadatbázis is bemutatásra kerül.
Ajánlott olvasmányok:
Balassi Bálint összes verse, hálózati kritikai kiadás, szerk. Horváth Iván, Tóth Tünde, Budapest, Gépeskönyv, 2002. http://magyar-irodalom.elte.hu/gepesk/bbom/itart.htm
Bibor Máté et al., A magyar irodalom filológiája, Budapest, Gépeskönyv, 2005.
Emil EIFREM – Ian ROBINSON – Jim WEBBER, Graph Databases, O'Reilly Media, 2013.
http://info.neotechnology.com/rs/neotechnology/images/GraphDatabases.pdf
Greta FRANZINI, Catalogue of Digital Editions, 2016. https://github.com/gfranzini/digEds_cat
HORVÁTH Iván, Gépeskönyv, Budapest, Balassi, 2006.
Kecskeméti Gábor, A textológiai munka egyes problémáiról – az új textológiai alapelvek közrebocsátásakor, Irodalomtörténet, 2004/3, 317–327.
Kosztolányi Dezső, Aranysárkány, internetes kritikai kiadás, s. a. r. Bengi László, Parádi Andrea, Budapest, PIM, 2014. http://digiphil.hu/context:aranysarkany
Maróthy Szilvia, Pannóniai ének Critical Edition (PECE) = Gerézdi Rabán Emlékkonferencia, szerk. Balázs Debóra et al., Budapest, ELTE BTK Régi Magyar Irodalom Tanszék, 2015, 30–41. http://mek.oszk.hu/15400/15462/15462.pdf
Neo4j dokumentáció, https://neo4j.com/docs/
Elena Pierazzo, Digital Scholarly Editing: Theories, Models and Methods, Farnham, Ashgate Publishing, 2015.
Gabriela REDWINE et al., Born Digital: Guidance for Donors, Dealers, and Archival Repositories, CLIR, 2013. https://www.clir.org/pubs/reports/pub159/pub159.pdf
A régi magyar vers számítógépes repertóriuma (Répertoire de la poésie hongrois ancienne), főszerk. Horváth Iván, Paris, Nouvel Objet, 1992. https://rpha.oszk.hu/
TEI P5 Guidelines, http://www.tei-c.org/Guidelines/P5/
William KENT, Data and Reality: Basic Assumptions in Data Processing Reconsidered, Elsevier Science Inc., New York, 1978.