Maróthy Szilvia

 

 

pecstvtorony.JPG

 

A bölcsészettudomány digitális arca szegedi alapszakos régimagyaros éveim óta érdekel, s ez az ELTE mesterszakán csak fokozódott. Jelenleg az ELTE Irodalomtudományi Doktori Iskolájának harmadéves hallgatója vagyok, disszertációmban a 17. századi magyar szerzői verskötetek kompozíciós eljárásaival foglalkozom. Gyakornokként az Országos Széchényi Könyvtár digitális filológiai projektjében veszek részt.

 

 

 

 

 Simon Zsolt

 

 

profile.jpg

 

Az ELTE Reneszánsz MA másodéves hallgatójaként foglalkozom adatbázisok és kritikai kiadások fejlesztésével.

 

 

 

 

 

 

Maróthy Szilvia és Simon Zsolt kurzusa a Pesti Bölcsész Akadémián:

 

Digitális bölcsészet szövegen innen és túl

 

 

Mit csinál a bölcsészet, ha digitális? A számítógépes technológia mára a bölcsészettudományokban is széleskörűen alkalmazottá vált, előadássorozatunkban ezen jelenségekkel foglalkozunk. A bevezető előadás során általános képet adunk a digitális bölcsészet mibenlétéről és irányzatairól, az új megközelítési módokról és azok eszközeiről (pl. adatbázisok, szövegbányászat). A klasszikus filológiának is új lendületet adott a digitális szöveggondozás. Külön előadásban foglalkozunk tehát az elektronikus, ill. hálózati szövegkiadás kérdéseivel.
A számítógép nagy mennyiségű információ feldolgozását teszi lehetővé: hogyan érvényesíthető ez a bölcsészettudományok területén? A harmadik és negyedik előadásban a bölcsészettudományi adatbázisok ismertetésén át nyújtunk betekintést az adatbázis építés gyakorlatába. Bár az előadók szűkebben vett kutatási területe az irodalomtudomány, s így ez kerül előadásaik során a fókuszba, más bölcsészeti ágak éppúgy érintve lesznek.

 

I. 2016. október 10., hétfő 18:00 – Maróthy Szilvia

Digitális bölcsészet – mi a fene?

Az utóbbi évtizedek egyre terjedő megközelítésmódja a digitális bölcsészet. De mit is nevezünk annak, mik a jellemzői? Milyen újdonságokat hoz a bölcsészettudományba? A kurzus első előadása példákkal illusztrálva nyújt általános bevezetést a témába.

II. 2016. október 17. hétfő 18:00 – Simon Zsolt

Hálózati versadatbázisok

A digitális filológia utolsó évtizedeiben robbanásszerűen megnőtt a verses korpuszokat feldolgozó adatbázisok száma. Az előadás célja megvizsgálni, hogy ezek a magyar és külföldi alkalmazások hogyan érvényesítik irodalomelméleti nézeteiket informatikai környezetben, milyen megoldásokat javasolnak hasonló problémákra, és mennyire zárkóznak el vagy éppen mennyire nyitnak más alkalmazások és intézmények felé – azaz a felhasználhatóságuk is értékelésre kerül.

III. 2016. október 24. hétfő, 18:00 – Maróthy Szilvia

Filológia és digitalizálás

Egy szövegforrás digitalizálása soklépcsős folyamat, hol kap helyet ebben a filológia? Mi az az elektronikus vagy internetes szövegkiadás? A kurzus második előadása a digitális szöveggondozás, szövegkiadás témájára fókuszálva vizsgálja a filológia tudományának digitalizálásban betöltött lehetséges szerepeit.

IV. 2016. november 7., hétfő, 18:00 – Simon Zsolt

Gráfadatbázisok az irodalomtudományban

A második előadásra építve a rohamosan fejlődő informatikai világban az utóbbi években egyre nagyobb teret hódító gráfadatbázisok alkalmazásának lehetőségeit szeretném bemutatni. Egyik legnagyobb előnye ennek a típusú környezetnek, hogy nagyon közel áll ahhoz a modellhez, ahogyan az irodalmi hagyományokon belül a szövegekről gondolkodunk. A korpuszokban található elemek és a közöttük lévő kapcsolatok jellemzése, elemek és kapcsolatok sok szempont szerint történő viszonyítása olyan nagy mennyiségű adatfeldolgozást igényel, amelyet hatékonyan csak számítógépes felületen lehet elvégezni. Az előadáshoz egy készülő gráfalapú versadatbázis is bemutatásra kerül.

Ajánlott olvasmányok:

Balassi Bálint összes verse, hálózati kritikai kiadás, szerk. Horváth Iván, Tóth Tünde, Budapest, Gépeskönyv, 2002. http://magyar-irodalom.elte.hu/gepesk/bbom/itart.htm

Bibor Máté et al., A magyar irodalom filológiája, Budapest, Gépeskönyv, 2005.

Emil EIFREM – Ian ROBINSON – Jim WEBBER, Graph Databases, O'Reilly Media, 2013.

http://info.neotechnology.com/rs/neotechnology/images/GraphDatabases.pdf

Greta FRANZINI, Catalogue of Digital Editions, 2016. https://github.com/gfranzini/digEds_cat

HORVÁTH Iván, Gépeskönyv, Budapest, Balassi, 2006.

Kecskeméti Gábor, A textológiai munka egyes problémáiról – az új textológiai alapelvek közrebocsátásakor, Irodalomtörténet, 2004/3, 317–327.

Kosztolányi Dezső, Aranysárkány, internetes kritikai kiadás, s. a. r. Bengi László, Parádi Andrea, Budapest, PIM, 2014. http://digiphil.hu/context:aranysarkany

Maróthy Szilvia, Pannóniai ének Critical Edition (PECE) = Gerézdi Rabán Emlékkonferencia, szerk. Balázs Debóra et al., Budapest, ELTE BTK Régi Magyar Irodalom Tanszék, 2015, 30–41. http://mek.oszk.hu/15400/15462/15462.pdf

Neo4j dokumentáció, https://neo4j.com/docs/

Elena Pierazzo, Digital Scholarly Editing: Theories, Models and Methods, Farnham, Ashgate Publishing, 2015.

Gabriela REDWINE et al., Born Digital: Guidance for Donors, Dealers, and Archival Repositories, CLIR, 2013. https://www.clir.org/pubs/reports/pub159/pub159.pdf

A régi magyar vers számítógépes repertóriuma (Répertoire de la poésie hongrois ancienne), főszerk. Horváth Iván, Paris, Nouvel Objet, 1992. https://rpha.oszk.hu/

TEI P5 Guidelines, http://www.tei-c.org/Guidelines/P5/

William KENT, Data and Reality: Basic Assumptions in Data Processing Reconsidered, Elsevier Science Inc., New York, 1978.

 

Facebook-esemény

süti beállítások módosítása