László Laura

Az ELTE BTK Filozófiatudományi Doktori Iskola hallgatója vagyok Esztétika Programon. Érdeklődésem művészettörténet, olasz és filozófia tanszékekre is elvitt, egészen a svédországi Lund Egyetemig. Foglalkoztam gótikus rémirodalommal, a fenséges fogalmával, olasz doppelgänger-értelmezéssel, posztmodern labirintus-szövegekkel, vagy éppen a hypertexttel – jelenleg a „spatial turn” regényesztétikájával. Képviselem a Doktorandusz Önkormányzatot, szervezek a Pesti Bölcsész Akadémán, vezetem a Magyar Sakkvilág folyóirat NB I-es rovatát.

László Laura kurzusa a Pesti Bölcsész Akadémián:

Végtelenkísértő könyvek

Kezdetben volt az ige, de vajon nem ért-e véget a kezdet? – tehetnénk fel a kérdést mindazok nevében, akik hiába keresik bizonyos művek „első” és „utolsó” sorait, borítóit, „kitépett” oldalait. A regényelmélet is fokozott figyelemmel követi a „véget nem érő”, vagy éppen „körbeérő” szövegeket: melyeknek nincs meghatározott kezdő- és végpontjuk a különböző trükkös elbeszélésmódozatok, keretsértő narratív szerkezetek, vagy a kibertérben megvalósítható technikák okán. Az előadássorozatban e „végtelenkísértés” nyomába eredünk: megvizsgáljuk, hogy miként változatja meg az irodalmi műalkotásról alkotott felfogásunkat, miként alakítja befogadói elvárásainkat, ki lehet e művek modellolvasója, s egyáltalán elolvashatóak-e a „végtelen történetek”.

I. 2016. október 19., szerda 18.00

Itt a vége fuss el véle? A műzárlatokról

A XX. század regényújító kísérletei különösen érdekeltek voltak a médiumuk határain egyensúlyozó művek létrehozásában, de már az 1759-es Tristram Shandy-ből is teljes oldalak „hiányoznak”. Ám a művészi szöveg lekerekítettségére, „elejére, közepére és végére” éppen e formabontó művek kérdeznek rá talán a legerőteljesebben, s mi is ezt tesszük az első előadáson: mit jelent a „vég” fogalma művészetelméleti szempontból, mit tekintünk lezárásnak, s milyen értelemben beszélhetünk annak „hiányáról”.

1. előadás: https://prezi.com/eyzjpfa_4ih-/vegtelenkiserto-konyvek-i/

II. 2016. október 26., szerda, 18.00

Hogyan írjunk végtelen történetet?

A második órán a furcsa hiátusok elérésének különböző technikáira fókuszálunk, felvillantva a trükkös megoldások egy szélesebb horizontját, úgy mint körkörös és fragmentált szerkezetek, trükkös határátlépések mint a trompe l’oeil vagy a metalepszis, alternatív befejezések, vagy éppen szótárregények, hipertextek.

2. előadás: https://prezi.com/u9_ill9sadzi/vegtelenkiserto-konyvek-ii/

III. 2016. november 9., szerda, 18.00

Elolvassuk-e az „olvashatatlant”?

A harmadik alkalommal rákérdezünk: olvashatóak-e, elolvashatóak-e a „végtelen” művek: részletesen tárgyaljuk John Fowles A francia hadnagy szeretője című könyvét,  s kitekintünk a hipertextben írt regények elemezhetőségére is.

3. előadás: https://prezi.com/rb6zweolneep/vegtelenkiserto-konyvek-iii/

IV.  2016. november 16., szerda, 18.00

Felfedező a sorok között

Záróakkordként a formabontás lehetséges hatásairól beszélünk: felvetjük az olvasó mint felfedező gondolatkísérletét, s a szövegek térképző szerepét a kurrens kartográfiai elméletek nyomán, minthogy a klasszikus lezárás hiánya talán örökös olvasót és utazót avat belőlünk.

4. előadás: https://prezi.com/wiuhgtlubrl9/vegtelenkiserto-konyvek-iv/

+ 1 előadás:

2017. január 26., csütörtök, 19.00 - helyszín: FUGA (Budapest, Petőfi Sándor u. 5.)

Végtelenkísértő könyvek – Hősök válaszúton

Ajánlott olvasmányok:

Források:

Alain Robbe-Grillet: Útvesztő

Italo Calvino: Láthatatlan városok

James Joyce: Ulysses

John Barth: Bolyongás az elvarázsolt kastélyban

John Fowles: A francia hadnagy szeretője

Jorge Luis Borges: Az elágazó ösvények kertje

Julio Cortázar: Összefüggő parkok

Laurence Sterne: Tristram Shandy úr élete és gondolatai 

Umberto Eco: A rózsa neve

Virginia Woolf: Mrs. Dalloway

Szakirodalom:

Kermode, Frank: The Sense of an Ending: Studies in the Theory of Narrative Fiction. New York: Oxford University Press, 1966.

Lombreglia, Ralph: „The End of the Story.” Atlantic Unbound, November 11, 1996.

Herrnstein-Smith, Barbara: Poetic Closure: A Study of How Poems End. Chicago: University of Chicago Press, 1987.

Moulthrop, Stuart: „Containing the Multitudes: The Problem of Closure in Interactive Fiction.” Association for Computers in the Humanities Newsletter 10 (1988): 29–46.

Yellowlees, Douglas: The End of Books – or Books without End? University of Michigan Press, 2000.

További irodalom:

Aarseth, Espen J.: Cybertext: Perspectives on Ergodic Literature. Baltimore: Johns Hopkins University Press, 1997.

Barth, John.: „The Literature of Exhaustion.” Atlantic 220, no. 2 (1967): 29–34.

Bolter, Jay David: „The Shapes of WOE.” Writing on the Edge 2, no. 2 (1991): 90–91.

———: „Topographic Writing: Hypertext and the Electronic Writing Space.” In Hypermedia and Literary Studies, ed. Paul Delany and George Landow. Cambridge: MIT Press, 1991.

———: Writing Space: A Hypertext. Storyspace software for Macintosh. Cambridge, Mass.: Eastgate Systems, 1990.

Brooks, Peter: Reading for the Plot: Design and Intention in Narrative. New York: Vintage, 1985.

Coover, Robert: „The End of Books.” New York Times Book Review, June 21, 1992, 1, 23–24.

Eco, Umberto: A nyitott mű: válogatott tanulmányok. Ford. Zentai Éva. Bp., Gondolat, 1976.

Barthes, Roland: „A műtől a szöveg felé”. Ford. Kovács Sándor. In uő: A szöveg öröme. Budapest, Osiris, 1996. 67-74.

Barthes, Roland: „A szöveg öröme”. Ford. Mihancsik Zsófia. In uő: A szöveg öröme. Budapest, Osiris, 1996. 75-116.

Barthes, Roland: „A szerző halála”. Ford. Babarczy Eszter. In uő: A szöveg öröme. Budapest, Osiris, 1996. 50-55.

Foucault, Michel: „Mi a szerző?”. Ford. Erős Ferenc és Kicsák Lóránt. Világosság, 1981. 7. 26-40. Lásd még: In Uő: Nyelv a végtelenhez. Debrecen, Latin Betűk, 2000. 119-146.

Foucault, Michel: „A diskurzus rendje”. Ford. Romhányi Török Gábor. Holmi, 1991. 7. 868- 889. Lásd még: in uő: A fantasztikus könyvtár. Budapest, Pallas stúdió / Attraktor, 1998. 50-74.

Iser, Wolfgang: „Fikcióképző aktusok”. Ford. Molnár Gábor Tamás. In uő: A fiktív és az imaginárius. Budapest, Osiris, 1993. 21-43.

Iser, Wolfgang: „Az olvasás aktusa. Az esztétikai hatás elmélete”. Ford. Hárs Endre. In Kiss Attila Attila – Kovács Sándor – Odorics Ferenc (szerk.): Testes könyv I. Szeged, Ictus– Jate Irodalmi Csoport, 1996. 241–264.

Holland, Norman N.: „Egység identitás szöveg én”. Ford. Török Attila. In Kiss Attila Attila – Kovács Sándor – Odorics Ferenc (szerk.): Testes könyv I. Szeged, Ictus–Jate Irodalmi Csoport, 1996. 283–304.

Moretti, Franco: Atlante del romanzo europeo, 1800-1900. Torino, Einaudi, 1997.

Moretti, Franco: Atlas of the European Novel 1800-1900. London, Verso, 1998.

Facebook-esemény