Erdei Ildikó

Erdei Ildikó teológus-lelkészként végzett a Pünkösdi Teológia Főiskolán, majd vallástudományi mesterszakos bölcsészként szerzett mesteri oklevelet a KRE BTK-n. Jelenleg a KRE HTK doktorandája, kutatási területe pedig Isaac Newton teológiája tudományos módszertanának tükrében.

Erdei Ildikó kurzusa a Pesti Bölcsész Akadémián:

Az ismeretlen Isaac Newton

Isaac Newton fizikai és matematikai munkássága jól ismert előttünk, de az kevésbé tudott, hogy  néhány tudományos műve mellett, halála után több ezer oldal publikálatlan kézirat került elő otthonából. Iratai arról tanúskodnak, hogy tetemes időt töltött alkímiával, földrajzzal, filozófiával, az ókori népek vallástörténetével és teológiájával. A kéziratok több száz évig hányódtak, míg végül az 1990-es években megalakult Newton project akadémiai szinten elkezdte a kéziratok feldolgozását. A hatalmas munka még nem ért véget, de a hozzáfért iratokból máris kitűnik, hogy nemcsak Newton életrajzát, de magát a tudománytörténetet is újra kell írnunk és Newton tudományos munkái is új megvilágításba kerülnek, végre figyelembe véve Newton sokáig elhallgatott vallási meggyőződését is.

I. 2017. január 11., szerda 18.00

Isaac Newton ismeretlen szellemi hagyatéka

Előadásomban ismertetem a tudós halála után fennmaradt több ezer oldalas publikálatlan kéziratainak 300 éves sorsát. A hányattatás és kiadatlanság okait, a Newton project jelenlegi munkáját. Ennek kapcsán, kedvcsináló gyanánt vizuális eszközök segítségével szeretném közel hozni a hallgatókhoz a kézirat feldolgozás mai modern formáit.

II. 2017. január 18., szerda 18.00

Newton az alkimista

Newton hosszú éveken át végzett alkímiai kísérleteket saját egyetemi kemencéjében, folyamatosan kísérletezett a fémek ötvözetével és kereste az aranykészítés módját. Kísérleteinek tetemes mennyiségű írásos nyoma maradt, melyekben hermetikus hagyományok és okkult ismeretek fedezhetőek fel, miközben Newton letagadhatatlanul a modern kémia első lépéseit teszi meg. Előadásomban ismertetem, hogy a tudós milyen irányú alkímiai kísérleteket folytatott, milyen nehézségekbe ütközünk alkímiai írásainak olvasása közben, hogyan tanulmányozta a hatnapos teremtést a vegyész szemszögéből, és milyen befolyással bírt magánéletére ez a fajta kísérletezés.

III. 2017. január 25., szerda 18.00

Newton a filozófus

Newtont leginkább természettudósnak nevezzük, miközben magát természetfilozófusnak tartotta, amely a világ értelmezésének egy jóval tágabb szemléletét jelenti. A hazai akadémikusok is legfeljebb a tudománytörténet kontextusában foglalkoznak vele, miközben a nemrég napvilágra került kéziratok fényében Amerikában Andrew Janiak a Newton as philosopher című művében sikeresen népszerűsítette a filozófus Newtont országszerte. Magyarországon a filozófia tanszékeken egyelőre még nem jegyzik a tudóst, előadásomban viszont felvázolom ennek lehetőségeit, miközben bemutatom, hogy Newton az angol kísérleti filozófia egyik legelkötelezettebb képviselője, hogyan kerül egyre inkább szembe a mechanikai filozófiával.

IV. 2017. február 1., szerda 18.00

Newton a teológus

Newtont kortársai és diákjai teológusként is emlegették, barátja és filozófustársa, John Locke pedig azt mondta róla, hogy a Szentírás ismeretében kevesen hasonlíthatják magukat hozzá. Ennek bizonyítéka az a hatalmas mennyiségű kézirata, melyek Szentírás-magyarázattal, korai egyháztörténettel, szentháromságtani vitákkal és a bibliai apokaliptikus irodalommal foglalkoznak. Newton eredeti nyelven tanulmányozta a Bibliát és hatalmas egyháztörténeti tudásról tesz tanúbizonyságot, miközben jó ismerője a zsidó írásmagyarázati módszereknek. Előadásomban néhány teológiai kéziratát elemzem, és ezeken keresztül mutatok rá Newton sajátos keresztény gondolkodásának, amely nem minden ponton ortodox.

Ajánlott olvasmányok:

Fehér M. (Ford.) Newton, A világ rendszeréről és egyéb írások. Budapest: Magyar Helikon, 1977.
Heinrich László (Szerk.) Isaac Newton. A principiából és az optikából, Levelek Richard Bentleyhez. Kriterion könyvkiadó, Bukarest, 1981.
Horsley, S., ed.: Isaac Newton, Opera quae exstant omnia. S. Horsley, London 1779- 1785.
Janiak, A. (Ed.) Newton. Philosophical Writings. CUP, 2004
McLachan, H. (Ed.) Sir Isaac Newton Theological Manuscripts. H. h. n. University Press, 1950.
Newton, I. Észrevételek Dániel próféciájáról és Szt János Apokalipsziséről. (ford.) Szabó–Nagy Zsuzsanna Budapest: D7 Kiadó, 2012.
Ropolyi L. és Szegedi P., (Szerk). Isaac Newton válogatott írásai, Typotex, Budapest. 2003.
Rupert, A., et al., eds. The Correspondence of Isaac Newton I-VII. Published for the Royal Society, Cambridge University Press, 1959-1977

Szakirodalom:
Brewster, D., Memoirs of the Life, Writings, and Discoveries of Sir Isaac Newton, 1-2. kötet (Edinburgh: 1855).
Ducheyne, Steffen. „The General Scholium: Some notes on Newton’s published and unpublished endeavours”, In: Lias: Sources and Documents Relating to the Early Modern History of Ideas. 33. kötet. 223-274.
Erdei Ildikó: „Isaac Newton antitrinitárius krisztológiája korai egyháztörténeti szemléletének tükrében” In: Vallástudományi Szemle 2015. XI. 1. szám, 91-101.
Erdei Ildikó: „Isaac Newton Huszonhárom kérdés a homousiosról című kéziratának elemzése” In: Orpheus Noster 2014. VI. évfolyam 3. szám 58-74.
Fernández-Armesto, Felipe. Az újkor története. Atheneaum Pannonica-2000 Kiadó, 2001.
Israel, J. I., Radical Enlightenment: Philosophy and the Making of Modernity, 1650-1750. Oxford: Oxford University Press, 2001.
Snobelen, S. D. „The Theology of Isaac Newton’s Principia Mathematica: A Preliminary Survey.” In: History of Science and Technology. Halifax: University of King’s College, 377-413. (2010.)
Snobelen, S. D. „Isaac Newton, Socinianism and the One Supreme God” In: Martin Muslov, Jahn Rohls. Ed. Socinianism and Arminianism: Antitrinitarians, Calvinists, and Cultural Exchange in Seventeenth-Century Europe (Brill’s Studies in Intellectual History, V. 134) 241-299. 2005.
Snobelen, S. D. „The Mystery of This Restitution of all Things: Isaac Newton on the Return of the Jews” In: J. E. Force and R. H. Popkin (eds.), Millenarianism and Messianism in Early Modern European Culture: The Millenarian Turn, 95-118. Netherlands: Kluwer Academic Publishers. 2001.

Facebook-esemény