Ruszkai Szilvia Éva 

Ruszkai Szilvia Évának hívnak, az alap- és mesterképzéses diplomámat szociológia szakon szereztem az ELTE Társadalomtudományi Karán. Jelenleg az ELTE Bölcsészettudományi Karának Filozófiatudományi Doktori Iskolájában vagyok elsőéves doktorandusz hallgató, etika és politikai filozófia doktori programon. Kutatási témám Hannah Arendt politikaelméletét öleli fel, elsősorban az ideális állam és a demokrácia problémájára összpontosítva. Készülő disszertációmban a filozófiai vizsgálódást fogom ötvözni a szociológiaelméleti megközelítésekkel.

Ruszkai Szilvia Éva kurzusa a Pesti Bölcsész Akadémián:

Hatalom és demokrácia Arendt filozófiájában

Az előadássorozat keretében Hannah Arendt politikai gondolkodói útját követve olyan izgalmas témákat vesézünk ki a hallgatósággal, mint a hatalom, tekintély, demokrácia, totalitarizmus és a nyilvánosság. Az előadások struktúrája egyrészt az arendti életmű kronológiáját követi, másfelől pedig a jelenkor számára egyre relevánsabb témák kerülnek elő, így jutunk el a XX. századi totalitárius rendszerektől az arendti cselekvésfogalom szociológiai elemzéséhez és civil társadalomként való definiálásához. Hannah Arendt meghatározó alakja a XX. századi filozófiának, több művével megosztotta olvasóközönségét és heves viták kiváltója lett. Az előadások keretében ezek is tárgyalásra kerülnek.

I. 2017. október 18., szerda 18.00
Elkorcsosult zsarnokság: a totalitarizmus

Az első előadás célja a Hannah Arendt politikai gondolkodásának magvát adó totalitarizmuselmélet átfogó bemutatása és kritikai elemzése a totális rendszerek jellemzésén túl, különös hangsúlyt fektetve a totalitarizmus kialakulását elősegítő és fenntartó tendenciákra. Az előadás során bemutatásra kerül a totalitarizmus és a zsarnokság közötti különbség, továbbá a „gonosz” szerepe a terrorban, avagy a „radikális gonosz banalitása”. Az előadás során szépirodalmi példákon keresztül is megvilágításba kerülnek a fenti fogalmak, így a szélesebb közönség számára is követhető lesz az előadás.

II. 2017. október 25., szerda 18.00
Az ideális politikai hatalom arendti fogalma

A második előadás alkalmával a hatalom, a tekintély és az erőszak arendti értelmezései kerülnek tárgyalásra, különös tekintettel az egymáshoz való viszonyukra. Az előadás során Arendt tézisein keresztül választ keresünk arra, mitől válik legitimmé a hatalom? Továbbá, hogy mikor lehet – ha egyáltalán lehetséges – erőszakot alkalmazni a politikában? Az előadás második felében elemzésre kerül az Arendt által vázlatosan kidolgozott tanácsrendszer koncepciója, mint ideális hatalmi berendezkedés.

III. 2017. november 8., szerda 18.00
Az arendti nyilvánosságelmélet újraértelmezése: a deliberatív demokrácia

A harmadik előadás során Hannah Arendt ideális politikai modellje kerül modern köntösbe. A nyilvános-politikai tér és az arendti cselekvés jellemzőit a deliberatív – vagy tanácskozó – demokrácia korai alternatívájaként fogom értelmezni. Ezt követően bemutatom e demokráciatípus jellemzőit, lehetőségeit és kritikáit. Továbbá arra keressük a választ, hogy hol van a helye az arendti téziseknek a modern politikában.

IV. 2017. november 15., szerda 18.00
A civil társadalom mint az arendti cselekvés fogalom modern alternatívája

Az utolsó előadás alkalmával a Hannah Arendt által kidolgozott politikai nyilvánosságelmélet szociológiai értelmezése kerül bemutatásra. A politikai cselekvés alternatív felfogását vesszük górcső alá: értelmezhető-e az arendti nyilvános-politikai tér a politikai szférán kívül? Az előadás célja, hogy a civil társadalommal foglalkozó kortárs társadalomtudományi elméletek tükrében új megvilágításba helyezzük az arendti cselekvés-fogalom koncepcióját.

AJÁNLOTT IRODALOM

Szakirodalom:
• Arendt, Hannah (1970): On Violence, Harcourt Brace Jovanovich Publishers, New
York
• Arendt, Hannah (1991): A forradalom, Európa Könyvkiadó, Budapest
• Arendt, Hannah (1992): A totalitarizmus gyökerei, Európa Könyvkiadó, Budapest
• Arendt, Hannah (1998): The Human Condition, The University of Chicago Press,
Chicago
• Arendt, Hannah (2000): Eichmann Jeruzsálemben: Tudósítás a gonosz banalitásáról,
Osiris Kiadó, Budapest
• Arató András – Cohen, Jean (1994): Civil Society and Political Theory, The MIT
Press, Cambridge
• Alexander, Jeffrey (2006): The Civil Sphere, Oxford: Oxford University Press
• Aron, Raymond (2005): Demokrácia és totalitarizmus. L'Harmattan Kiadó, Budapest
• Benhabib, Seyla (1996): The Reluctant Modernism of Hannah Arendt, Sage,
Thousand Oaks
• Habermas, Jürgen (1993): A társadalmi nyilvánosság szerkezetváltozása, Gondolat
Kiadó, Budapest
• Habermas, Jürgen (1996): Between facts and Norms: Constributions to a Discourse
Theory of Law and Democracy, The MIT Press, Cambridge
• Hobbes, Thomas: Leviatán vagy Az egyházi és világi állam formája és hatalma, I.
kötet. Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1999

Ajánlott források a hallgatók számára:
• Hannah Arendt – A film, Margarethe von Trotta filmje (2013)
• Arendt, Hannah (1991): A forradalom, Európa Könyvkiadó, Budapest, 283-368.
• Arendt, Hannah (1995): Mi a tekintély? In.: Uő.: Múlt és jövő között: nyolc gyakorlat a
politikai gondolkodás terén, Osiris Kiadó, Budapest
• Arendt, Hannah (2002): A sivatag és az oázisok. Gondolat Kiadó, Budapest, 21-100.
• Kafka, Franz (2010): A fegyencgyarmaton, In.: Uő.: Az átváltozás, Európa
Diákkönyvtár, Budapest
• Koestler, Arthur (2011): Sötétség délben, Európa Könyvkiadó, Budapest
• Robert Merle (2010): Mesterségem a halál, Európa Könyvkiadó, Budapest
• Olay Csaba (2008): Hannah Arendt politikai egzisztencializmusa, L’Harmattan Kiadó,
Budapest, 24-69, 113-176.

Facebook-esemény