Takács Dániel

Negyedéves PhD-hallgató vagyok, kutatási területem a 18. századi angol irodalom és esztétika, valamint a huszadik századi művészetfilozófiák.

Takács Dániel kurzusa a Pesti Bölcsész Akadémián:

Mi a fenséges? A tapasztalat határai

A művészetben a szép, a megformáltság, a harmónia és a kiegyensúlyozottságra törekvés követelményei mellett jelen van annak az igénye is, hogy a műalkotás hatása magával ragadja azt, akit megérint. Ez a mindennapi tapasztalatban is így van: a szép forma, a gyönyörködtető külső sokszor elégtelen ahhoz, hogy különleges hatást keltsen. Az emelkedettséghez, az elragadtatottsághoz sokszor valami formátlan, nem harmonikus, aránytalan szolgál alapul. A fenséges fogalmához éppen ez vezethet el, amely hagyományosan a pátosz, a tragikum, a tisztelet, a tekintély, extázis fogalmait és érzéseit vonta maga után.

De hogyan tapasztalhatjuk meg az érzékiségen keresztül azt, ami túl van a formán és amelyet nem merít ki az érzékiség? Gondoljunk csak a vallásos és spirituális művészetek, vagy a háborítatlan és vad természet tapasztalatára: Kant esztétikája a fenséges fogalmával jelölte mindezt. Előadásaimban eme határtapasztalatokat keresem: hogyan jelenik meg az érzékiben az érzéken túli. Ezt ugyanis ma keresni kell: hiszen sem a természettudományok absztrakt, embernélküli tereiben, sem a vallások vigasztaló meséiben, sem a kultúripar hollywoodi kliséiben – ide sorolva a turisztikai reklámipart is – nem található meg.


I. 2017. október 17., kedd 18.00
Érzékiség és szabadság

A nyitóalkalommal áttekintjük a fenséges fogalmának történetét, a széppel való kapcsolatát, valamint feltesszük a kérdést, mindez hogyan függ össze ez a szabadság eszméjével. A természet és a szabadság megjelenítését Caspar David Friedrich festészetében is megvizsgáljuk.

II. 2017. október 24., kedd 18.00
Az esemény – Lyotard és az absztrakt

Az óra tárgya Lyotard posztmodernről szóló elmélete, ahol a fenséges kanti analízise fontos szerepet kap. Lyotard értelmezése szerint a kanti esztétika a gondolkodás alternatív formáját készítheti elő: az eseményről való gondolkodásét. Hogyan lehet felszabadulni a fogyasztói társadalom képi diktatúrája alól? Barnett Newman festészete révén a műalkotás mint esemény és parancs kérdését járjuk körül.

III. 2017. november 7., kedd 18.00
Az ember előtti és az emberen túli tapasztalata

Az embertelen dimenziók feltárása az emberi érzékelés határait is kijelöli. Ehhez kortárs műalkotásokat elemzünk, s megfigyeljük, mindez hogyan kapcsolódik a fenségeshez. Tárgyunk James Turrell és Blade Runner – a természeti közegek embert megelőző nagyszerűsége, másfelől pedig az emberfeletti érzékelés fikciója; a technológia eszméje és ennek kritikája.

IV. 2017. november 14., kedd 18.00
A gondolkodás dramatizálása

Deleuze szerint ahhoz, hogy elkezdjünk végre gondolkodni, mindenekelőtt érzékenységre van szükségünk. Miért kellene elkezdeni gondolkodni? Miért jó az érzékenység? A (fenséges) határtapasztalat keresése – melyben az érzéki felülmúlja érzéki mivoltát  – hogyan válhat életgyakorlattá? 

AJÁNLOTT IRODALOM:

Pseudo-Longinos: A fenségről: görögül és magyarul, Akadémiai Kiadó, Budapest,
1965.
Immanuel Kant: A fenséges analitikája, In: Az ítélőerő kritikája, Osiris, Budapest, 2003.
156-179.
Edmund Burke: Filozófiai vizsgálódás a fenségesről és a szépről való ideáink eredetét
illetően, Magvető, Budapest, 2008.
Vaszilij Kandinszkij: A szellemiség a művészetben, Corvina, Budapest, 1984.
Barnett Newman: The Plasmic Image; The Sublime Is Now, In: Selected Writings and
Interviews, University of California Press, Berkeley-Los Angeles, 1992. 138-156., 170-
174.
Jean-Francois Lyotard: The Inhuman – Reflections on Time, Polity Press, Cambridge,
1991. 1-119.
Gilles Deleuze: Difference and Repetition, Bloomsbury Academic, 2014. 93-221.
Philip Shaw (ed.): The Sublime – the New Critical Idiom, Routledge, London, 2006.
Simon Morley (ed.): The Sublime, The MIT Press, 2010.
Georges Bataille: Belső tapasztalat, (Fragmentum sorozat 3.), Kijárat Kiadó, Budapest,
2013.

Facebook-esemény