Farmasi Lilla

farmasi_lilla.jpgFarmasi Lilla doktorjelölt a Szegedi Tudományegyetem Irodalomtudományi Doktori Iskolájának Angol nyelvű irodalmak és kultúrák programján, kutatási területe a neuropszichológiai és a kognitív narratológia, valamint a testi érzetek a történetmesélésben.

 

 

 

 

 

 

Gyuris Kata

gyuris_kata.JPGGyuris Kata az ELTE Irodalomtudományi Doktori Iskolájának Angol és amerikai irodalom és kultúra doktori programjának doktorjelöltje. PhD-képzésének utolsó évét a durbani Kwazulu-Natal Egyetemen töltötte. Fő kutatási területe tér és erőszak viszonya a kortárs anglofón és frankofón regényirodalomban.

 

 

 

 

 

 

Makai Péter Kristóf

makai_peter_kristof.jpgDoktori fokozatát 2016-ban szerezte a Szegedi Tudományegyetemen, "Bridging the Empathy Gap: Representig Neurological Difference in Contemporary Autism Novels" című disszertációjával, jelenleg videojátékok narratíváival foglalkozik.

 

 

 

 

 

 

Szép Eszter

szep_eszter_1.jpgDoktorjelölt az ELTE Irodalomtudományi Doktori Iskolájának Angol és amerikai irodalom és kultúra doktori programján. Disszertációjában a képregényt az alkotó és az olvasó között megnyilvánuló testi interakciónak tekinti, melynek etikai mozzanatait vizsgálja.

 

 

 

 

 

 

A Kultúra- és Identitásnarratívák kutatócsoport kurzusa a Pesti Bölcsész Akadémián:

Test–tér–képek kortárs műfajokban

 

Az előadók a Kultúra- és Identitásnarratívák Kutatócsoport tagjai, akik más-más elméleti háttér felől közelítenek test és tér kapcsolatához. A test megjelenítési és értelmezési lehetőségeit vizsgáljuk különböző terekben és műfajokban: irodalomban, képregényben, filmben és videojátékban. Úgy tapasztaljuk, hogy a test aktív részvétele a jelentésalkotásban a kortárs irodalom-, média- és kultúratudományok egyik meghatározó kérdése. A kurzus célja, hogy bemutassuk, hogyan jelenik meg a test és a tér dinamikája a kortárs anglisztikai kutatások szerteágazó irányaiban. A négy előadás négy területet fed le: a neuropszichológiai narratológiát, a posztkoloniális városi tereket, a képregényolvasást és a virtuális avatárok világát; a felvetett kérdések metszéspontjában azonban mindig a test mint viszonyítási pont áll. Az előadók, ahol csak lehetséges, magyar nyelven is publikált művekre támaszkodva mutatják meg a legújabb eredményeket, és fontosnak tartják, hogy az eredendően angol nyelvű szakirodalmat a magyar közönség számára bemutassák.

 

I. 2017. november 21., kedd 18.00
Anyagtalan test és lélek: Avatárok a számítógépes játékokban – Makai Péter Kristóf

A videojátékok, bár a valós világ szimulációi, igazából még nem rendelkeznek minden helyzetben élethű fizikai szimulációval. A játékos irányította szereplő belelóg egy kősziklába vagy áthatol a falakon, egy robbanás elképesztő magasságokba repíti az ellenfelet, a tankok repülni tudnak – egyszóval a fiktív történet egy fiktív fizikai világban is játszódik, ahol a kód a törvény. Ez az előadás a lehetetlen fizikájának vizsgálatára vállalkozik: a játékos tér és karakter találkozásának metszéspontjában kívánom bemutatni, hogy a lélek és az elmesélt történet ábrázolásának milyen fizikai korlátai vannak, és mi történik, amikor ezeket a korlátokat áthágjuk.

II. 2017. november 27., hétfő 18.00
Idegen testek: Dél-afrikai városi disztópiák  Gyuris Kata

A dél-afrikai irodalom populárisabb (disztópia, cyberpunk és urban fantasy) vonulatai bár látszólag teljesen új világokba kalauzolják az olvasót, valójában az ország múltját, illetve jelenét igyekszenek kérdőre vonni. Az előadásban tárgyalt művek (Lauren Beukes Zoo City és Moxyland című regényei, valamint Neill Blomkamp District 9 című filmje) mind eredeti módon jelenítik meg dél-afrikai nagyvárosok disztópikus képeit - olyan múltakat, jeleneket és lehetséges jövőket, melyekben a másság, s legfőképpen a testi-lelki különbözőség meghatározó motívummá válik. Az előadásban azt kívánom bemutatni, hogy az idegenné tett testek milyen szerepet tölthetnek be a megváltozott városi téren belül, illetve hogy Beukes és Blomkamp disztópiái miként befolyásolhatják a világról alkotott képünket.

III. 2017. december 4., hétfő 18.00
Képregényolvasás és testi referencia – Szép Eszter

A képregényt nem csak nézzük és olvassuk: az értelmezésbe az egész emberi test bevonódik. Az ábrázolt érzeteket saját tapasztalatainkhoz viszonyítjuk: a megjelenített fájdalmat, például hogy Ignatz egér egy téglával fejbedobja Krazy Katet, saját bőrünkön érezzük, és ugyanígy, a vizuálistól eltérő módon tudjuk, milyen puha Kázmér plüsstigrise (amikor hagyja magát megérinteni, persze). Az előadásban olyan képregényoldalakat fogok vizsgálni, amelyekben az alkotók reflektálnak a képregényolvasás eme taktilis és testi részére, és ráébresztik az olvasót, hogy mennyire nagy mértékben hagyatkozik testi tapasztalataira. Ezeken az oldalakon az alkotók vagy szándékosan extrém testérzetek megjelenítésére vállalkoztak (például fájdalom és erőszak ábrázolásakor), melyek értelmezései dilemmák elé állítják az olvasót, vagy olyan felületeket hoznak létre, melyek egyenesen azt szorgalmazzák, hogy az olvasó testi reakciója képregényolvasáskor ne csak a lapozásra korlátozódjon, hanem az érintés, a testhelyzet, és a képregényolvasás tere is reflektáltan jelen legyen. Az előadásban főleg Katie Green, Miriam Katin és Joe Sacco képregényeire támaszkodom.

IV. 2017. december 11., hétfő 18.00
Test és érzékelés a történetmondásban – Farmasi Lilla

Az előadás a történetek és a történetmondás tudománya, a narratológia egyik legújabb, a neuropszichológia által ihletett ágával foglalkozik. Tudatábrázolásként is értelmezhető regények és novellák elemzésén keresztül mutatja be, hogy milyen hatással lehetnek a gondolatainkra (és ezzel együtt a történetmondási stratégiáinkra) a testünk bizonyos folyamatai. Az előadásban elsősorban a nemvizuális érzékelés folyamatainak (hallás, érintés, saját test érzete - pl. egyensúlyérzet) a történetek felépülésében való szerepe kerül előtérbe. Ezek a folyamatok olyan történetekben figyelhetőek meg legjobban, amelyek problémás terekkel, illetve a tér- és mozgásérzékelés problémáival foglalkoznak, mint például Don DeLillo “The Ivory Acrobat” című novellája, amely részben egy földrengésről, vagy Mark Z. Danielewski regénye, a House of Leaves, amely egy meghatározhatatlan belső térrel rendelkező házról szól. A fenti művek elemzései hozzásegíthetik az érzékelésünk, s ez által a magasabb rendű tudatfolyamataink, illetve az ezekkel kapcsolatos neuropszichológiai problémák megértéséhez.

Ajánlott olvasmányok:

Anyagtalan test és lélek: Virtuális avatárok a számítógépes játékokban
Julian Dibbell, 1999, My Tiny Life: Crime and Passion in a Virtual World, Holt Paperbacks.
Mark Nunes, 2010, Error: Glitch, Noise, and Jam in New Media Cultures, Continuum.
Friedrich von Borries et al., 2007, Space Time Play: Computer Games, Architecture and Urbanism: The Next Level, Birkhäuser Architecture.

Idegen testek: Dél-afrikai városi disztópiák
Az absztraktban említett regények és film, valamint:
Shane Graham, 2010, South African Literature After the Truth Commission: Mapping Loss, Palgrave Macmillan
Ranka Primorac (ed), 2010, African City Textualities, Routledge.

Képregényolvasás és testi referencia
Enigma, Comics tematikus szám, 2004. vol. 11. no. 40.
Katie Green. Lighter Than My Shadow. Jonathan Cape, 2013.
Joe Sacco, The Great War, Jonathan Cape, 2013.
Szép Eszter, 2016. “Képregényes eszköztárral az identitásról - Miriam Katin önéletrajzai.” Filológiai Közlöny, vol. 62. no.3. pp.187-201.

Test és érzékelés a történetmondásban
Kállai, János, Karádi Kázmér, Tényi Tamás. 1998. A térélmény kultúrtörténete és pszichopatológiája. Tertia. Don DeLillo. 2001. The Body Artist.

 

Szakirodalom:

Anyagtalan test és lélek: Virtuális avatárok a számítógépes játékokban
Simon Parkin, 2015, Death by Video Game: Tales of Obsession from the Virtual Frontline, Serpent’s Tail.
Marie-Laure Ryan, 2006, Avatars Of Story (Electronic Mediations), University of Minnesota Press.
Schroeder R., Axelsson A.-S., 2006, Avatars at Work and Play: Collaboration and Interaction in Shared Virtual Environments, Springer.

Idegen testek: Dél-afrikai városi disztópiák
Vivian Bickford-Smith, 2016, The Emergence of the South African Metropolis: Cities and Identities in the Twentieth Century, Cambridge University Press
Loren Kruger, 2013, Imagining the Edgy City: Writing, Performing, and Building Johannesburg, Oxford University Press.
Gyan Prakash (ed), 2010, Noir Urbanisms: Dystopic Images of the Modern City, Princeton University Press.

Képregényolvasás és testi referencia
Orbán Katalin, 2013, “Embodied Reading: The Graphic Novel, Perception, and Memory.” The International Journal of the Humanities: Annual Review, vol. 11, pp. 1-11. orbankati.net.
Laura U. Marks, 2002, Touch. Sensous Theory and Multisensory Media. University of Minnesota Press.
Nick Sousanis, 2015, Unflattening. Harvard University Press.

Test és érzékelés a történetmondásban
Marco Caracciolo, 2015, 'Tell-Tale Rhythms: Embodiment and Narrative Discourse' In StoryWorlds: A Journal of Narrative Studies. 6.2.
Yanna B. Popova. 2015, Stories, Meaning, and Experience: Narrativity and Enaction. New York: Routledge.
Szokolszky Ágnes, 1998, “A tudomány metamorfózisa és a kognitív tudomány: Posztkarteziánus alternatívák”. In Pléh Csaba szerk. A tudomány metamorfózisa és a kognitív tudomány: Posztkarteziánus alternatívák. Megismeréstudomány és mesterséges intelligencia. Akadémiai Kiadó, Budapest, 273-295.

Facebook-esemény

süti beállítások módosítása