Kapelner Zsolt

 

profil.jpg

 

 

Kapelner Zsolt filozófus, a Közép-európai Egyetem doktorandusz hallgatója, szakterülete a politikai filozófia, társadalomfilozófia és a kritikai elmélet.

 

 

 

 

Kapelner Zsolt kurzusa a Pesti Bölcsész Akadémián:

Politika, közösség, társadalom

 

Mi köti össze egy társadalom tagjait, ki része a társadalomnak és ki nem az? Egyáltalán mit jelent egy társadalom tagjának lenni, miféle kötelességekkel és milyen jogokkal jár? Miféle közösség a társadalom? Ezen a kurzuson ezekre a napjainkban egyre fontosabb kérdésekre keressük a választ a kortárs társadalomfilozófia eszközeivel.

I. 2018. január 8., hétfő 18.00
Bevezetés: a társas lény

Az első előadásban felvetjük és előkészítjük a társadalmi léttel kapcsolatos alapvető filozófiai kérdéseket, amelyeket a kurzus során végigjárunk: mi voltaképpen a társadalom, hogyan kapcsolódik olyan fogalmakhoz, mint a „nemzet” és az „állam”? Miért élünk egyáltalán társadalmakban, semmint elkülönülve? Hol vannak a társadalmi együttműködés határai? Miféle morális elvek vezérlik a társadalmi együttélést? Végül áttekintjük, milyen jelentőséggel bírnak e filozófiai kérdések a jelenkor társadalmait feszítő globális és lokális problémákra nézve.

Olvasmányok:

Arisztotelész: Politika. Budapest: Gondolat könyvkiadó. 1994.
Benedict Anderson: Elképzelt közösségek. Budapest: L’Harmattan Kiadó. 2006.
Kant: Az emberiség egyetemes történetének eszméje világpolgári szemszögből. In Gyurgyák János–Kisantal Tamás (szerk.) Történetelmélet I. Budapest: Osiris kiadó. 2006.
Platón: Állam. Budapest: Atlantisz könyvkiadó. 2014.

II. 2018. január 15., hétfő 18.00
A „mi” az „én” és az „ők”: a kommunitárius és konzervatív hagyomány

A közösségelvű (kommunitárius) gondolkodók (MacInthyre, Taylor, Walzer) szerint emberi lényként szükségképpen közös értékek és gyakorlatok által egybefogott közösségek tagjai vagyunk; társadalmunk is ilyen közösség. Ebben az előadásban megvizsgáljuk, hogy milyen társadalomszervezési elvek következnek ebből a nézetből és összevetjük azokat a konzervatív hagyomány (Burke, Oakeshott) elképzeléseivel. Végül rámutatunk e nézetcsoport gyengéire és kihívásaira.

Olvasmányok:

Alasdair MacInthyre: Az erény nyomában. Budapest: Osiris kiadó. 1999.
Carl Schmitt: A politikai fogalma. Budapest: Osiris kiadó. 2002.
Charles Taylor: Sources of the Self: The Making of the Modern Identity. Cambridge: Cambridge University Press. 1989.
Edmund Burke: Töprengések a francia forradalomról. Budapest: Atlantisz kiadó. 1990.
Michael Oakeshott: Konzervatívnak lenni. URL = http://www.c3.hu/scripta/holmi/00/04/03oakes.htm
Michael Walzer: Spheres of Justice. Oxford: Blackwell. 1983.

III. 2018. január 22., hétfő 18.00
Egyenlők társadalma: a liberalizmus

Ebben az előadásban kiindulópontunk az a megfontolás, amely szerint a társadalom tagjai jórészt idegenek, akik sokszor gyökeresen szembenálló értékeket és világnézeteket vallanak. A kora-újkori politikafilozófia (Hobbes, Locke) és a modern liberális gondolkodók (Rawls, Dworkin) eszközeivel rávilágítunk, miként gondolható el, hogy e radikálisan különböző személyek társadalmat alkossanak. Will Kymlicka nyomán áttekintjük a  hagyományos közösségek szerepét egy ilyen társadalomban. Végül rámutatunk a liberális felfogás korlátaira.

Olvasmányok:

David Miller: National Responsibility and Global Justice. Oxford: Oxford University Press. 2007.
John Locke: Értekezés a polgári kormányzatról. Budapest: Gondolat könyvkiadó. 1986.
John Rawls: A népek joga; Visszatérés a közös gondolkodás eszméjéhez. Budapest: L’Harmattan. 2008.
John Rawls: Az igazságosság elmélete. Budapest: Osiris kiadó. 1997.
John Rawls: Political liberalism. New York: Columbia University Press. 1996.
Robert A. Goldwin: "John Locke." In Leo Strauss & Joseph Cropsey (szerk.) A politikai filozófia története. Budapest: Európa könyvkiadó. 1994. 650-695 o.
Ronald Dworkin: Sovereign Virtue. Cambridge (MA): Harvard University Press. 2002.
Thomas Hobbes: Leviatán. Kolozsvár: Polis könyvkiadó. 2001.
Will Kymlicka: Multicultural citizenship. Oxford: Clarendon Press. 1995.

IV. 2018. január 29., hétfő 18.00
Társadalom és hatalom: kritikai társadalomelmélet

Vajon lehetséges, hogy a társadalom, mint egységes közösség csupán illúzió, az valójában értékek és érdekek mentén megosztott, egymással hatalmi harcot folytató rétegekből áll? Ezt a kérdést a kritikai társadalomelmélet eszköztárával közelítjük meg; rávilágítunk a kapcsolatra a hatalom és a társadalom egységének képzete közt; Ernesto Laclau nyomán felvetjük, miként konstruálódhat meg a társadalmi közösség az elnyomó hatalommal szemben, illetve Antonio Negri és Michael Hardt munkáira támaszkodva, hogy milyen formát ölthet a hatalom alól felszabadított társadalom. Végül összegezzük a kurzus során elhangzottakat és megkísérlünk válaszokat adni az
első előadáson felvetett kérdésekre.

Olvasmányok:

Ernesto Laclau: A populista ész. Budapest: Noran Libro. 2011.
Giorgio Agamben et. al: Democracy in what state? New York: Columbia University Press. 2011.
Jacques Rancière: Disagreement. University of Minnesota Press. 1999.
Laclau & Mouffe: Hegemony and Socialist Strategy. London & New York: Verso. 2001.
Michael Hardt–Antonio Negri: Commonwealth. Cambridge (MA): Harvard University Press. 2009.
Michael Hardt–Antonio Negri: Empire. Cambridge (MA): Harvard University Press. 2000.
Michael Hardt–Antonio Negri: Multitude. New York: Penguin Press. 2004.

Facebook-esemény

 

süti beállítások módosítása