Pesti Bölcsész Akadémia

2017/2018. tavaszi szemeszter

Budapest, ELTE BTK, Ifjúsági épület III. 1.

2018. március 5. hétfő

18.00 Körkép a metaforáról I.

Metafora újratöltve: elméletek és megközelítések – Evellei Kata

2018. március 6. kedd

18.00 A jóga 16. századi tankönyve I.

Kontextus – az Upadésámrita a térben, az időben és az irodalomban – Bakaja Zoltán

2018. március 13. kedd

18.00 A jóga 16. századi tankönyve II.

Az önfegyelem szerepe a jógában – Bakaja Zoltán

2018. március 14. szerda

18.00 Kortárs északír „békelíra” I.

A Nagypénteki Egyezményig vezető út – egy bevezető – Pap József

2018. március 19. hétfő

18.00 Körkép a metaforáról II.

A szupersztrádától a kibertérig: a metafora mint megismerés – Evellei Kata 

2018. március 21. szerda

18.00 Kortárs északír „békelíra” II.

„Bármit mondasz, ne mondj semmit” – Seamus Heaney útkeresései – Pap József

2018. március 22. csütörtök*

19.00 Meggyőzés, az egyetlen zsarnok – a manipuláció kényszere Platónnál – Rosta Kosztasz

2018. március 26. hétfő

18.00 Körkép a metaforáról III.

A legbikább bika: a metafora mint nyelvi folyamat – Evellei Kata

2018. április 4. szerda

18.00 Kortárs északír „békelíra” III.

„Megcsókolom kezed, ki fiam vetted el” – Michael Longley költészete – Pap József

2018. április 5. csütörtök*

19.00 Lehetséges-e „mi” „ők” nélkül? Politikai közösség a 21. században – Kapelner Zsolt

2018. április 9. hétfő

18.00 A jóga 16. századi tankönyve III.

A társas kapcsolatok szerepe a jógában – Bakaja Zoltán 

2018. április 10. kedd

18.00 Ellentétes erkölcsök I.

Bevezetés az erkölcs alapproblémáiba – Paár Tamás 

2018. április 11. szerda

18.00 Jelnyelv és siketkultúra Magyarországon I.

Hallatlan?! Tudnivalók a hallássérülésről – Bodnár Noémi 

2018. április 16. hétfő

18.00 A jóga 16. századi tankönyve IV.

A meditáció gyakorlata a bhakti-jóga bengáli iskolájában – Bakaja Zoltán 

2018. április 17. kedd

18.00 Ellentétes erkölcsök II.

Ütköző erkölcsi intuíciók – Paár Tamás

2018. április 18. szerda

18.00 Félelem az erőszak mögött A legyek urában – Főfai Rita 

2018. április 23. hétfő

18.00 Kortárs északír „békelíra” IV.

We, Irish – a Nagypénteki Egyezmény után – Pap József 

2018. április 24. kedd

18.00 Ellentétes erkölcsök III.

Szkeptikus reakciók az ellentétes erkölcsök problémájára – Paár Tamás

2018. április 25. szerda

18.00 Jelnyelv és siketkultúra Magyarországon II.

Siketkultúra – Bodnár Noémi

2018. május 2. szerda

18.00 Ellentétes erkölcsök IV.

A vita mint megoldás – Paár Tamás

2018. május 7. hétfő

18.00 Körkép a metaforáról IV.

Patkányok és angyalok: a metafora mint manipuláció – Evellei Kata

2018. május 9. szerda

18.00 Jelnyelv és siketkultúra Magyarországon III.

Beszél a kéz 1. – Bodnár Noémi

2018. május 14. hétfő

18.00 Martin Luther King szövegek fénytörésében I.

A King-szövegekről: műfajok, témák, magyar fordítások – Magyar Krisztina 

2018. május 15. kedd

18.00 Gísla saga – Egy középkori izlandi történet elemzése I.

Bevezetés az óizlandi irodalomba – Gyönki Viktória 

2018. május 16. szerda

18.00 Jelnyelv és siketkultúra Magyarországon IV.

Beszél a kéz 2. – Bodnár Noémi

2018. május 17. csütörtök* ELMARAD!!!

19.00 Politikai cselekvés Arendt filozófiájában – Ruszkai Szilvia Éva

2018. május 22. kedd

18.00 Gísla saga – Egy középkori izlandi történet elemzése II.

A saga elemzése – Gyönki Viktória 

2018. május 23. szerda

18.00 Martin Luther King szövegek fénytörésében II.

King szerepei saját szövegeinek tükrében – Magyar Krisztina 

2018. május 29. kedd

18.00 Gísla saga – Egy középkori izlandi történet elemzése III.

A törvényen kívüli ember – Gyönki Viktória 

2018. május 30. szerda

18.00 Martin Luther King szövegek fénytörésében III.

King a Kádár-korszakban 

2018. június 5. kedd

18.00 Gísla saga – Egy középkori izlandi történet elemzése IV.

A szereplők – Gyönki Viktória 

2018. június 6. szerda

18.00 Martin Luther King szövegek fénytörésében IV.

Életrajzok: ki volt Martin Luther King? – Magyar Krisztina

2018. június 7. csütörtök*

19.00 A Bhagavad-gītā a jógáról – Bakaja Zoltán

*Külső helyszín: FUGA 

Jelmagyarázat:

A szöveg öröme – irodalmi előadások

Múlt és jövő között – történelmi előadások

A gondolat határán – esztétikai, filozófiai, művészettörténeti előadások

Ezerarcú nyelvészet – nyelvészeti előadások

További részletek: 

http://pestibolcseszakademia.blog.hu

https://www.facebook.com/BolcseszAkademia/

Bakaja Zoltán

Bakaja Zoltán a Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola Elméleti és Alkalmazott Jógatudományi Tanszékének tanszékvezető-helyettese. 1994-ben szerzett mélyhegedű művész-, tanár diplomát a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Egyetemi Tagozatán. 1997 óta tanít különféle intézmények képzéseinek keretei között, illetve a magánszektorban. 2005-ben végzett az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskola Waldorf-osztálytanító továbbképzésén, majd 2011-ben vaisnava teológus, 2014-ben pedig vaisnava jógamester alapszakos diplomát szerzett a Bhaktivedanta Hittudományi Főiskolán. Jelenleg az Irodalomtudományi Doktori Iskola hallgatója, disszertációját a Bhagavad-gītā magyar nyelvű fordításaiból írja.

Bakaja Zoltán kurzusa a Pesti Bölcsész Akadémián:

A jóga 16. századi tankönyve

Rúpa Gószvámí (1489-1564) tizenegy versszakos költeménye Patanydzsali Jóga-szútrájánál is tömörebben foglalja össze a jóga tanításának lényegét. Két versszaka szinte szó szerint megegyezik a több magyar fordításban is megjelent Hatha-jóga pradípiká szövegével, de azzal ellentétben nem tartalmaz testgyakorlatokat. Ez a könyv a kezdő és a középhaladó jógiknak szól. Az első versszakai olyan alapelveket fogalmaznak meg, amelyeket egyik jógarendszer követői sem téveszthetnek szem elől, az utolsó versek pedig kifejezetten a bengáli bhakti-hagyomány gyakorlóinak meditációját hivatottak segíteni. Az előadássorozatban az egyes versszakok tartalmán kívül a költeményben használt versmértékekről, a 16. századi bengáli bhakti-mozgalomról, valamint az Upadésámrita és más híres tradicionális jógakönyvek (Hatha-jóga pradípiká, Jóga-szútra, Bhagavad-gítá) tanítása közötti párhuzamról is szó lesz. A művet négy indiai kommentátor (Rádháramana Dásza Gószvámí, Bhaktivinóda Thákura, Bhaktisziddhánta Szaraszvatí, Bhaktivédánta Szvámí Prabhupáda) magyarázatainak segítségével fogjuk elemezni.

I. 2018. március 6., kedd 18.00
Kontextus – az Upadésámrita a térben, az időben és az irodalomban

Rúpa Gószvámí (1489-1564) Navab Husszein Sah minisztere, majd visszavonulása után a bengáli vaisnava filozófia egyik fő ideológusa volt. Írt drámákat és filozófiai műveket, az általa kidolgozott rasza-elmélet a bengáli irodalmi és bölcseleti műveknek egyaránt fontos alapját képezte. Az előadás bemutatja az életét, főbb műveit, szó esik a kor társadalmi viszonyairól, a bhakti-jóga és a védánta különféle indiai iskoláiról, valamint a Patanydzsali által és a Bhágavata-puránában bemutatott jóga azonos és eltérő elemeiről.

II. 2018. március 13., kedd 18.00
Az önfegyelem szerepe a jógában

Az előadás az Upadésámrita első három versszakát elemzi. Az első az érzékszervek általános tevékenységeinek a szabályozásáról szól, a második arról, hogy mi akadályozza, a harmadik pedig arról, mi segíti a jóga gyakorlását. A versek bemutatása során összehasonlítjuk tartalmukat más könyvek (Hatha-jóga pradípiká, Jóga-szútra, Bhagavad-gítá, Bhágavata-purána) hasonló tárgyú részeivel.

III. 2018. április 9., hétfő 18.00
A társas kapcsolatok szerepe a jógában

Az előadás az Upadésámrita 4–6. versszakát elemzi. A negyedik vers olyan elveket fogalmaz meg, amelyek alkalmazása nemcsak a jógik, hanem a társadalom minden tagja számára fontos a társas kapcsolatokban. Szó lesz arról is, hogyan viszonyulnak az egyes jógarendszerek a házasélethez, illetve milyen társadalmi szerepvállalást javasolnak vagy engedélyeznek a jóginak.

IV. 2018. április 16., hétfő 18.00
A meditáció gyakorlata a bhakti-jóga bengáli iskolájában

Az Upadésámrita nyolcadik versszaka a mantrameditáció fejlődését írja le, a következő három pedig a jóginak a laikus, külső szemlélő számára észrevehetetlen, belső fejlődésről szól. Az előadás során képeket és videóbejátszásokat láthatunk azokról a helyekről, amelyek a meditációnak e formájához kötődnek.

Ajánlott irodalom:

Abhinavagupta. 2012. Gītārthasaṁgraha. Budapest: Perisca Kiadó.
Bakaja Z. 2015. Szeress, és tégy, amit akarsz. Budapest: Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola.
Bhaktivedanta Swami Prabhupāda, A. C. 2001. A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van. H. n.: The Bhaktivedanta Book Trust.
Bhaktivedanta Swami Prabhupāda, A. C. 2015. A tanítások nektárja. H. n.: The Bhaktivedanta Book Trust.
Haberman, David (ed. and tr.) 2003. The Bhaktirasāmṛtasindhu of Rūpa Gosvāmin: Sanskrit Text and English Translation. New Delhi: Indira Gandhi National Centre for the Arts and Motilal Banarsidass.
Hidas Gergely; Kiss Csaba; Zentai György (ford.) 2000. A hatha-jóga lámpása. Budapest: Terebess Kiadó.
Ísvarakrisna; Patandzsali 1994. Az igázás szövétneke. Budapest: A Tan Kapuja Buddhista Főiskola.
Kaczvinszky József 2006. Kelet világossága I-III. Nyíregyháza: Kötet Bt.
Morgan L. 2011. Croaking Frogs: A Guide to Sanskrit Metrics and Figures of Speech. H. n., Mathodara Press.
Neal Delmonico (tr.) 2005. Śrī Upadeśāmṛtam (http://www.bhajankutir.net/rupa/upadesamrta.pdf).
Patañjali 2002. A jóga vezérfonala. Budapest: Gaia Multimédia Stúdió.
Patañjali 2017. Yoga-sūtra I. Budapest: Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola.
Rādhā-dāmodara; Baladeva, Vidyābhūṣaṇa 2013. Chandaḥ-kaustubha: The Jewel of Prosody.
Varanasi: Chowkhamba Sanskrit Series Office.
Rādhārāmana; Bhativinoda; Bhaktisiddhānta 2003. Śrī Upadeśāmṛta. Vṛndāvana: Gauḍīya Vedānta Publications.
Rosen, Steven J. 1991. The Six Goswamis of Vrindavan. New York: Folk Books.
Tirtha, Swami B.B. 2002. Sri Caitanya and His Associates. San Francisco: Mandala Publishing.
Tóth Zoltán 2011. Candaḥ: Bevezetés a klasszikus szanszkrit verstanba. Budapest: Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola.

Facebook-esemény

Evellei Kata

A Nyelvtudományi Doktori Iskola doktorandusza a magyar nyelvészet program funkcionális kognitív nyelvészeti alprogramján. Disszertációjának témája a számítástechnikával, elsősorban az internettel kapcsolatban használatos metaforák és metonímiák rendszere.

Evellei Kata kurzusa a Pesti Bölcsész Akadémián:

Körkép a metaforáról

A metaforára és a metonímiára hajlamosak vagyunk úgy gondolni, mint a szépirodalmi nyelv különleges, azonnal fölismerhető poétikai eszközeire, amelyeknek nemigen van relevanciájuk a hétköznapi nyelvre és gondolkodásra nézve – innen a közkeletű „halott metafora” kifejezés. A metaforák azonban nem csupán az irodalomban játszanak fontos szerepet: az emberi nyelv és gondolkodás nélkülözhetetlen alkotóelemei, amelyek észrevétlenül hatnak világszemléletünkre. Az előadás-sorozat célja, hogy betekintést nyújtson a metafora és kisebb részben a metonímia funkcionális kognitív nyelvészeti megközelítésébe, kitérve a nem nyelvi vonatkozásokra is. Szemléltetésként három esettanulmányt helyez a középpontba, melyek a fogalmi metafora egy-egy funkcióját mutatják be: a megismerésben, a grammatikai és szemantikai folyamatokban, valamint a manipulatív nyelvhasználatban játszott szerepét.

I. 2018. március 5., hétfő 18.00

Metafora újratöltve: elméletek és megközelítések

A kognitív nyelvészet megközelítése szerint a metafora és a metonímia nem egyszerűen poétikai eszköz vagy nyelvi alakzat, hanem a fogalmaink szintjén létezik, és gondolkodásunk szerves részét képezi – amikor azt mondjuk, Marcsi egy igazi tündér, nem pusztán illusztráltuk a mondandónkat, hanem sokat elárultunk a tündérekről és az emberi viselkedésről alkotott képzeteinkről is. Az alapozásként szolgáló előadás a metafora fontosabb funkcionális és kognitív nyelvészeti elméleteit tárgyalja.

Ajánlott irodalom:

Black, Max 1990. A metafora. Budapest: Helikon. 432–447.
Kövecses Zoltán 2009. Versengő metaforaelméletek? Magyar Nyelv. 271–280.
Lakoff, George–Johnson, Mark 2003. Metaphors We Live by. London: The University of Chicago Press. 3–34.
Tolcsvai Nagy Gábor 2013. Bevezetés a kognitív nyelvészetbe. Budapest: Orisis. 208–227.

II. 2018. március 19., hétfő 18.00

A szupersztrádától a kibertérig: a metafora mint megismerés

Miért fontos, hogy a postaláda zárt hely, az üzenőfal viszont nyilvános felület? Az előadás a számítógéppel és az internettel kapcsolatban leggyakrabban használt metaforákon keresztül mutatja be a nyelvhasználat jelentőségét a minket körülvevő világ megértésében és fogalmaink kialakításában. Középpontjában két magyar nyelvű ismeretterjesztő kiadvány áll, amelyek az internetben rejlő lehetőségeket és veszélyeket tárgyalják.

Ajánlott irodalom:

Dzieza, John 2014. A history of metaphors for the internet. In: The Verge. https://www.theverge.com/2014/8/20/6046003/a-history-of-metaphors-for-the-internet
Jamet, Denis L. 2010. What do Internet metaphors reveal about the perception of the Internet? Unpublished manuscript. Lyon: University of Lyon.
Johnston, Rebecca 2009. Salvation or Destruction: Metaphors of the Internet. In: First Monday. http://firstmonday.org/article/view/2370/2158
Könözsy László, Ifj. 1998. A metafora szerepe a számítógépes szaknyelvben. Magyar Tudomány 741–742.
Mayer István 2011. Fel a netre, öregem! Frissített gyakorlati tudnivalók az internetről és a számítógépről az „ezüstgeneráció” részére. Panem Kiadó. Budapest.

III. 2018. március 26., hétfő 18.00

A legbikább bika: a metafora mint nyelvi folyamat

Mitől és hogyan lesz valaki eléggé tehén vagy éppen nagyon birka? Az előadás a metafora, a metonímia, a poliszémia és a szófajváltás (konverzió) összefüggéseit, valamint ez utóbbiak létrejöttének folyamatát tárgyalja. A főnév > melléknév irányú szófajváltást a metafora kategorizációs elmélete alapján veszi szemügyre, magyar háziállat-megnevezésekkel illusztrálva az elméletet.

Ajánlott irodalom:

D. Mátai Mária 2004. A szófajváltás a magyarban. Magyar Nyelv. 43–51.
Kiefer Ferenc 2005. Types of conversion in Hungarian. In: Laurie Bauer – Salvador Valesa (eds.): Approaches to Conversion / Zero-Derivation. Münster. Waxmann. 51–66.
Tolcsvai Nagy Gábor 2012. A poliszémia hálózatmodellje. Nyelvtudományi Közlemények 108. 287–344.
Kuczok, Marcin 2011. The interaction of metaphor and metonymy in noun-to-verb conversion. University of Silesia. Unpublished manuscript.

IV. 2018. május 7., hétfő 18.00

Patkányok és angyalok: a metafora mint manipuláció

Az előadás a nyelv rejtett hatalmát vizsgálja: azt, hogy metaforák segítségével hogyan befolyásolunk másokat, és hogyan befolyásolnak minket. A Fillmore-féle keretszemantika alapján, angol és magyar nyelvű cikkek adataival szemléltetve mutatja be a figuratív nyelvben rejlő lehetőségeket és veszélyeket – amelyek eredményeképpen pusztán a nyelv segítségével ma is képesek vagyunk rávenni egymást, hogy bizonyos dolgokat előnyben részesítsünk vagy elutasítsunk.

Ajánlott irodalom:

Bártházi Eszter 2008. Manipuláció, valamint manipulációra alkalmas eszközök a sajtóreklámokban. Magyar Nyelv. 443–463.
Fillmore, Charles J. 1976. Frame Semantics and the Nature of Language. Annals of the New York Academy of Sciences 280: 20–32.
Jakusné Harnos Éva 2002. A metaforák a nyomtatott sajtó politikai híreiben. Magyar Nyelv. 442–450.
Lakoff, George–Johnson, Mark 2003. Metaphors We Live by. London: The University of Chicago Press. 139–184.

Háttérirodalom:

Cameron, Deborah 2001. Working with Spoken Discourse. London: Sage Publications Ltd.
Chilton, Paul Anthony 2005. Manipulation, Memes and Metaphors. In: Louis de Saussure – Peter Schultz (eds.): Manipulation and Ideologies in the Twentieth Century: Discourse, Language, Mind. Amsterdam: John Benjamins.
Cienki, Alan 2010. Frames, Idealized Cognitive Models, and Domains. In: Geeraerts, Dirk & Cuyckens, Hubert (eds.): The Oxford Handbook of Cognitive Linguistics. Oxford: Oxford University Press. 170–187.
Cohen, Julie E. 2007. Cyberspace As/And Space. Columbia Law Review Vol. 107/1: 210–256.
D. Mátai Mária 2004. A szófajváltás a magyarban. Magyar Nyelv. 43–51.
Deignan, Alice 2005. Metaphor and Corpus Linguistics. Amsterdam. John Benjamins.
Devrim, Devo Y. 2015. Grammatical metaphor: What do we mean? What exactly are we researching? Functional Linguistics 2: 3. https://functionallinguistics.springeropen.com/articles/10.1186/s40554-015-0016-7 [10/02/2017]
Dirven, René 1999. Conversion as a conceptual metonymy of event schemata. In: Klaus-Uwe Panther–Günter Radden (eds.): Metonymy in Language and Thought. Amsterdam: John Benjamins. 273–287.
Fillmore, Charles J. 1976. Frame Semantics and the Nature of Language. Annals of the New York Academy of Sciences 280: 20–32.
Glucksberg, Sam – Keysar, Boaz 1993. How metaphors work. In: Andrew Ortony ed. Metaphor and Thought. Second Edition. Cambridge University Press. New York. 401–424.
Halliday, M. A. K. 1985. An Introduction to Functional Grammar. London: Edward Arnold.
Högnadóttir, Ingunn 2010. Role of Metonymy in Unmarked Change of Word Category. Unpublished manuscript.
Jamet, Denis L. 2010. What do Internet metaphors reveal about the perception of the Internet? Unpublished manuscript. University of Lyon.
Kaufman, Sanda–Smith, Janet 1999. Framing and Reframing in Land Use Change Conflict. Journal of Architectural and Planning Research 2: 164–80.
Kiefer Ferenc 2005. Types of conversion in Hungarian. In: Laurie Bauer – Salvador Valesa (eds.): Approaches to Conversion / Zero-Derivation. Münster. Waxmann. 51–66.
Kövecses Zoltán–Radden, Günter 1998. Metonymy: Developing a cognitive linguistic view. Cognitive Linguistics 9–1. 37–77.
Kövecses Zoltán 2000. Metaphor and emotion: Language, culture, and body in human feeling. Cambridge. Cambridge University Press.
Kövecses Zoltán 2005. Túl a fogalmi metaforákon. In: Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXI. Akadémiai Kiadó. Budapest. 71–89.
Kuczok, Marcin 2011. The interaction of metaphor and metonymy in noun-to-verb conversion. University of Silesia. Unpublished manuscript.
Lakoff, George 1987. Women, Fire and Dangerous Things: What Categories Reveal about the Mind. Chicago: The University of Chicago Press.
Lakoff, George–Johnson, Mark 2003. Metaphors We Live By. Chicago: The University of Chicago Press.
Lakoff, George–Johnson, Mark 1999: Philosophy in the flesh. The embodied mind and its challenge to Western thought, New York.
Maglio, Paul P. and Matlock, Teenie 1998. „Metaphors we surf the web by”, in: Workshop on Personal and Social Navigation in Information Space, Stockholm, Sweden:
https://www.ischool.utexas.edu/~i385e/readings/Maglio1998.pdf
Mihalache, Adrian 2002. The Cyberspace-Time Continuum. Meaning and Metaphor. The Information Society. 18/4. 293–301.
Pan, Zhongdang–Kosicki, Gerald M. 1993. Framing Analysis: An Approach to News Discourse. Political Communication 10: 55–75.
Schönefeld, Doris 2005. Zero-derivation – functional change – metonymy. In: Laurie Bauer – Salvador Valesa (eds.): Approaches to Conversion / Zero-Derivation. Münster: Waxmann.
Sinha, Chris and Jensen de López, Kristine 2000. Language, Culture and the Embodiment of Spatial Cognition. Cognitive Linguistics 11. 17–41.
Sperber – Wilson 2008. A deflationary theory of metaphor. In: Raymond W. Gibbs (ed.): The Handbook of Metaphor. Cambridge University Press.
Talmy, Leonard. 1999. The windowing of attention in language. In Shibatani, Masayoshi and Sandra A. Thompson (eds.) Grammatical Construction: Their Form and Meaning. Oxford: Oxford University Press. 235–287.
Talmy, Leonard 2000. Toward a Cognitive Semantics – Volume I. Cambridge: MIT Press. 257–309.
Tendahl, Markus and Gibbs, Raymond W. 2008. Complementary perspectives on metaphor: Cognitive linguistics and relevance theory. Journal of Pragmatics. 40. 1823–1864.
Ungerer, Friedrich 2007. Word-Formation. In: Geeraerts, Dirk – Cuyckens, Hubert (eds.): The Oxford Handbook of Cognitive Linguistics. Oxford: Oxford University Press. 650–675.
Yen, Alfred C. 2002. Western Frontier or Feudal Society? Metaphors and Perceptions of Cyberspace. Berkeley Technology Law Journal.

Facebook-esemény

Kapelner Zsolt

Kapelner Zsolt filozófus, a Közép-európai Egyetem doktorandusz hallgatója, szakterülete a politikai filozófia, társadalomfilozófia és a kritikai elmélet.

Kapelner Zsolt kurzusa a Pesti Bölcsész Akadémián:

Politika, közösség, társadalom

Mi köti össze egy társadalom tagjait, ki része a társadalomnak és ki nem az? Egyáltalán mit jelent egy társadalom tagjának lenni, miféle kötelességekkel és milyen jogokkal jár? Miféle közösség a társadalom? Ezen a kurzuson ezekre a napjainkban egyre fontosabb kérdésekre keressük a választ a kortárs társadalomfilozófia eszközeivel.

I. 2018. január 8., hétfő 18.00
Bevezetés: a társas lény

Az első előadásban felvetjük és előkészítjük a társadalmi léttel kapcsolatos alapvető filozófiai kérdéseket, amelyeket a kurzus során végigjárunk: mi voltaképpen a társadalom, hogyan kapcsolódik olyan fogalmakhoz, mint a „nemzet” és az „állam”? Miért élünk egyáltalán társadalmakban, semmint elkülönülve? Hol vannak a társadalmi együttműködés határai? Miféle morális elvek vezérlik a társadalmi együttélést? Végül áttekintjük, milyen jelentőséggel bírnak e filozófiai kérdések a jelenkor társadalmait feszítő globális és lokális problémákra nézve.

Olvasmányok:

Arisztotelész: Politika. Budapest: Gondolat könyvkiadó. 1994.
Benedict Anderson: Elképzelt közösségek. Budapest: L’Harmattan Kiadó. 2006.
Kant: Az emberiség egyetemes történetének eszméje világpolgári szemszögből. In Gyurgyák János–Kisantal Tamás (szerk.) Történetelmélet I. Budapest: Osiris kiadó. 2006.
Platón: Állam. Budapest: Atlantisz könyvkiadó. 2014.

II. 2018. január 15., hétfő 18.00
A „mi” az „én” és az „ők”: a kommunitárius és konzervatív hagyomány

A közösségelvű (kommunitárius) gondolkodók (MacInthyre, Taylor, Walzer) szerint emberi lényként szükségképpen közös értékek és gyakorlatok által egybefogott közösségek tagjai vagyunk; társadalmunk is ilyen közösség. Ebben az előadásban megvizsgáljuk, hogy milyen társadalomszervezési elvek következnek ebből a nézetből és összevetjük azokat a konzervatív hagyomány (Burke, Oakeshott) elképzeléseivel. Végül rámutatunk e nézetcsoport gyengéire és kihívásaira.

Olvasmányok:

Alasdair MacInthyre: Az erény nyomában. Budapest: Osiris kiadó. 1999.
Carl Schmitt: A politikai fogalma. Budapest: Osiris kiadó. 2002.
Charles Taylor: Sources of the Self: The Making of the Modern Identity. Cambridge: Cambridge University Press. 1989.
Edmund Burke: Töprengések a francia forradalomról. Budapest: Atlantisz kiadó. 1990.
Michael Oakeshott: Konzervatívnak lenni. URL = http://www.c3.hu/scripta/holmi/00/04/03oakes.htm
Michael Walzer: Spheres of Justice. Oxford: Blackwell. 1983.

III. 2018. január 22., hétfő 18.00
Egyenlők társadalma: a liberalizmus

Ebben az előadásban kiindulópontunk az a megfontolás, amely szerint a társadalom tagjai jórészt idegenek, akik sokszor gyökeresen szembenálló értékeket és világnézeteket vallanak. A kora-újkori politikafilozófia (Hobbes, Locke) és a modern liberális gondolkodók (Rawls, Dworkin) eszközeivel rávilágítunk, miként gondolható el, hogy e radikálisan különböző személyek társadalmat alkossanak. Will Kymlicka nyomán áttekintjük a  hagyományos közösségek szerepét egy ilyen társadalomban. Végül rámutatunk a liberális felfogás korlátaira.

Olvasmányok:

David Miller: National Responsibility and Global Justice. Oxford: Oxford University Press. 2007.
John Locke: Értekezés a polgári kormányzatról. Budapest: Gondolat könyvkiadó. 1986.
John Rawls: A népek joga; Visszatérés a közös gondolkodás eszméjéhez. Budapest: L’Harmattan. 2008.
John Rawls: Az igazságosság elmélete. Budapest: Osiris kiadó. 1997.
John Rawls: Political liberalism. New York: Columbia University Press. 1996.
Robert A. Goldwin: "John Locke." In Leo Strauss & Joseph Cropsey (szerk.) A politikai filozófia története. Budapest: Európa könyvkiadó. 1994. 650-695 o.
Ronald Dworkin: Sovereign Virtue. Cambridge (MA): Harvard University Press. 2002.
Thomas Hobbes: Leviatán. Kolozsvár: Polis könyvkiadó. 2001.
Will Kymlicka: Multicultural citizenship. Oxford: Clarendon Press. 1995.

IV. 2018. január 29., hétfő 18.00
Társadalom és hatalom: kritikai társadalomelmélet

Vajon lehetséges, hogy a társadalom, mint egységes közösség csupán illúzió, az valójában értékek és érdekek mentén megosztott, egymással hatalmi harcot folytató rétegekből áll? Ezt a kérdést a kritikai társadalomelmélet eszköztárával közelítjük meg; rávilágítunk a kapcsolatra a hatalom és a társadalom egységének képzete közt; Ernesto Laclau nyomán felvetjük, miként konstruálódhat meg a társadalmi közösség az elnyomó hatalommal szemben, illetve Antonio Negri és Michael Hardt munkáira támaszkodva, hogy milyen formát ölthet a hatalom alól felszabadított társadalom. Végül összegezzük a kurzus során elhangzottakat és megkísérlünk válaszokat adni az
első előadáson felvetett kérdésekre.

Olvasmányok:

Ernesto Laclau: A populista ész. Budapest: Noran Libro. 2011.
Giorgio Agamben et. al: Democracy in what state? New York: Columbia University Press. 2011.
Jacques Rancière: Disagreement. University of Minnesota Press. 1999.
Laclau & Mouffe: Hegemony and Socialist Strategy. London & New York: Verso. 2001.
Michael Hardt–Antonio Negri: Commonwealth. Cambridge (MA): Harvard University Press. 2009.
Michael Hardt–Antonio Negri: Empire. Cambridge (MA): Harvard University Press. 2000.
Michael Hardt–Antonio Negri: Multitude. New York: Penguin Press. 2004.

Facebook-esemény

Bakaja Zoltán

Bakaja Zoltán a Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola Elméleti és Alkalmazott Jógatudományi Tanszékének tanszékvezető-helyettese. 1994-ben szerzett mélyhegedű művész-, tanár diplomát a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Egyetemi Tagozatán. 1997 óta tanít különféle intézmények képzéseinek keretei között, illetve magántanárként. 2005-ben végzett az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskola Waldorf-osztálytanító továbbképzésén, majd 2011-ben vaisnava teológus, 2014-ben pedig vaisnava jógamester alapszakos diplomát szerzett a Bhaktivedanta Hittudományi Főiskolán, ahol mindkét szakdolgozatának a témája a Bhagavad-gītā volt. Jelenleg az Irodalomtudományi Doktori Iskola hallgatója, disszertációját a Bhagavad-gītā magyar nyelvű fordításaiból írja.

Bakaja Zoltán kurzusa a Pesti Bölcsész Akadémián:

A jóga eposza – A Bhagavad-gītā

A Bhagavad-gītā India legismertebb, legtöbb nyelvre lefordított szentírása. Az előadás-sorozat négy része megmutatja a Bhagavad-gītā helyét a hindu szentírások között, áttekinti a mű tizennyolc fejezetének tartalmát és röviden megismerteti a legfontosabb témáit. A megismerendő kulcsszavak között olyan kifejezések szerepelnek, mint a dharma (kötelességek és erkölcs), a jñāna (tudás), a dhyāna (meditáció), valamint néhány a magyar nyelvbe is beépült szó, mint például a karma és a jóga, amelyeket mindenki hallott már, de alig találunk valakit, aki ismeri a tradicionális jelentésüket. Az előadás-sorozat bemutatja a Bhagavad-gītā magyar nyelvű teljes és részleges fordításait, és a benne található definíciók alapján a könyv egyik központi témáját, a jógát.

I. 2018. január 9., kedd 18.00 – A Bhagavad-gītā helye a hinduizmus szentírásai között

A Bhagavad-gītā nyelvezete, keletkezése, célközönsége és a megértéséhez szükséges kultúrtechnikák. A megismerés útjai (āroha, avaroha). Tradicionális Gītāmagyarázatok: Śankara, Abhinavagupta, Rāmānuja, Madhva, Bhaktivedanta.

II. 2018. január 16., kedd 18.00 – A Bhagavad-gītā tartalmának áttekintése

Az előadás áttekinti a könyv tizennyolc fejezetének tartalmát, a könyv válaszait a benne felvetett kérdésekre, valamint a dharma, a karma, a jñāna és a bhakti fogalmát.

III. 2018. január 23., kedd 18.00 – A Bhagavad-gītā magyar nyelvű fordításai

Az előadás bemutatja az eddig megjelent teljes és részleges Gītā-fordításokat, a fordítókat, a fordítók forrásait és az általuk képviselt fordítói szemléletet.

IV. 2018. január 30., kedd 18.00 – A Bhagavad-gītā a jógáról

Kiadástól függően, a könyv minden vagy majdnem minden fejezetének címében szerepel a jóga szó. Az előadás a jóga fogalmának jelentését a Gītāban található hatféle definíció alapján mutatja be.

Szakirodalom:

Abhinavagupta. 2012. Gītārthasaṁgraha. Budapest: Perisca Kiadó.
Bakaja Z. (ford.) 2016. Bhagavad-gítá részlet. In: Hetényi Zsuzsa (szerk.) 5Pofon: Antológia műfordítás-antológia. Budapest: ELTE BTK, pp. 8-22.
Bakaja Z. 2015. Szeress, és tégy, amit akarsz. Budapest: Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola.
Bakos A. és Bakos J. E. (ford.) 2017. Bhagavad-gītā. Budapest: Danvantara Kiadó.
Baktay E. 2013. A Magasztos Szózata. Budapest: Filosz Kiadó.
Bhaktivedanta Swami Prabhupāda, A. C. 2014. A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van. h. n.: The Bhaktivedanta Book Trust.
Bhaktivedanta Swami Prabhupāda, A. C. 2015. Bhagavad-gītā As It Is. h. n. The Bhaktivedanta Book Trust.
Gömöryné Maróthy. M. (ford.) 1924. Bhagavad-Gitá az isteni ének. Budapest: Légrády Nyomda és Könyvkiadó.
Karma T. 2003. A Bhagavad Gítá "A magasztos szózata" (ahogyan én látom) Budapest: magánkiadás.
Kégl S. 1910. Bhagavadgîtâ. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia.
Lakatos I. és Vekerdi J. (ford.) 1987. A magasztos szózata Bhagavad-gítá. Budapest: Európa Kiadó.
Maharishi M. 2016. A Bhagavad-gítá: Új formátumban és új magyarázattal. h. n.: Vaszistha Kft.
Malinar A. 2007 The Bhagavadītā. Cambridge, New York, Melbourne, Madrid, Cape Town, Singapore, São Paulo: Cambridge University Press.
Reis K. 1985. Szövegtipológia és fordítás. In: Bart I., Klaudy K. (szerk.) A fordítás tudománya. Budapest: tankönyvkiadó. 153–173.
Sardella F. 2013. Modern Hindu Personalism. New York: Oxford University Press.
Sebestyén E. (ford.) 2000. Bhagavad Gita. Budapest: Sri Sathya Sai Baba Szervezet Magyarországi Központja.
Śrīdhara Deva Gosvāmī, B. R. 2003. Bhagavad-Gītā: Az Édes Abszolút rejtett kincse. h. n.: Harmónia Alapítvány. (Dóka Róbert ford.)
Szabó L. 1958. A mindenség látomása: A Bhagavadgita XI. éneke. In: Örök barátaink I. 672–678. Budapest: Szépirodalmi könyvkiadó.
Szerdahelyi I. és Tóth E. (ford.) 1965. Mahábhárata. Budapest: Európa Könyvkiadó.
Tóth-Soma L. 1996. A gauḍīya-vaiṣṇava vedānta filozófia. Badger : Torchlight Publishing Company.
Vekerdi J. (ford.) 1997. A Magasztos szózata. Budapest: Terebess Kiadó.

Facebook-esemény

Pályázati felhívás

kurzustartási lehetőség

 a Pesti Bölcsész Akadémia tizenegyedik félévében

(2017/2018. tavaszi félév)

Kedves doktorandusz vagy doktorjelölt hallgatótársunk!

Pályázati felhívásunk a Pesti Bölcsész Akadémia következő, tavaszi félévének előadói pozícióit hirdeti meg.

Az ELTE BTK nyilvános előadás-sorozata nyitott egyetemként működik, amelynek célközönsége nemcsak szakmabeliekből áll, hanem a karon kívülről vagy az egyetem és a kar más tudományterületeiről is várható érdeklődő közönség a középiskolástól a nyugdíjas korosztályig. A Pesti Bölcsész Akadémia legfontosabb célja továbbra is az, hogy közérthető módon felhívja a figyelmet arra, hogy miben rejlik a humán tudományok öröme, vagyis bemutassa a szélesebb közönség számára is vonzó témákat, kutatásokat. A korábbi félévekben működő rendszer szerint idén is a Kar összes Doktori Iskolájából várjuk a jelentkezőket.

A sikeres pályázók a PBA tizenegyedik, 2017/2018-as tavaszi szemeszterének előadói lesznek. Feladataik teljesítése esetén a tudományos modulba tartozó kreditben részesülhetnek, amelyet az ELTE Bölcsészettudományi Doktori Tanácsa garantál.

A jelentkezés feltételei:

A pályázók valamely bölcsészettudományi doktori képzés résztvevőiként jelentkezhetnek a nagyközönség érdeklődésére számot tartó, populáris témákkal. A pályázat kizárólag az űrlap hiánytalan kitöltésével fogadható el. A pályázatokat a PBA szervezői, a témának megfelelő iskola felelősei és az adott Doktori Iskola vezetője bírálja el.

A tematikának tartalmaznia kell:

- a téma rövid bemutatását;

- a kurzus célját és felépítését;

- az egyes előadások címét és rövid absztraktját (Az előadások szólhatnak az előadó saját kutatási témájáról vagy más, a hallgatóság számára vonzó tárgyról. Lehetnek összefüggőek, de vizsgálhatnak különböző témákat is, amennyiben egy összefüggő kurzust alkotnak.);

- a kurzus háttérirodalmát, amely rálátást biztosít a kurzus szakirodalmi hátterére, és amely nem a hallgatóság számára ajánlott olvasmánylistával azonos;

- egy olvasmánylistát a hallgatóság számára (szépirodalmi művek, alapvető szakirodalmi munkák).

A kiindulási alap minden téma esetén hangsúlyosan a gimnáziumi tananyag, amely közös ismeretként feltételezhető mind a bölcsészettudományokban kevésbé jártas érdeklődőknél, mind a Kar BA-s, MA-s hallgatóinál mint potenciális közönségnél.

A jelentkezéshez szükséges egy szaktanár ajánlása és támogató aláírása, aki a pályázatot pozitív elbírálásra ajánlja.

Előnyben részesülnek az ELTE BTK jogviszonnyal rendelkező doktorandusz hallgatói. (Más egyetemek doktori hallgatói és a kar doktorjelöltjei is jelentkezhetnek, azonban részvételüket a programban – és az óratartási kreditet – magas számú jelentkezés esetén nem feltétlen tudjuk garantálni.)

Az előadó jelentkezéssel vállalt feladatai:

- Kurzustartás: 4 előadás, azaz egy kurzus megtartása, s annak előkészítésében és reklámozásában való aktív részvétel. Van lehetőség kombinált kurzus tartására is, amelynek során 2 előadó állítja össze és tartja meg közösen a kurzust   4-6 alkalom során (2-2 előadás tartása esetén kredit biztosítása nélkül VAGY 3-3 előadás és a társelőadó előadásain részvétel esetén kredit biztosításával).

- Egy előadás 90 perces: 60-70 perc előadás, 20-30 perc vita, beszélgetés. Amennyiben a téma megkívánja vagy lehetőséget nyújt rá, igény szerint az előadás szeminárium formájában is megtartható. Arra az esetre, ha a 60-70 perces előadás után nem alakulna ki beszélgetés, készüljön az előadó (a max. 90 perc kitöltéséig) további ismeretátadásra!

- A tavaszi szemeszter elején az előadókkal való egyeztetés alapján elkészülő programban meghatározott időpontok a program meghirdetése után nem változtathatók meg, és csak különösen indokolt esetben maradhatnak el, ez esetben pedig a pótlás kötelező a teljesítés feltételeként.

- Az előadó saját előadását maga is minden általa elérhető fórumon hirdeti, ezzel részt vesz a közönségszervezésben.

- Az online felületek feltöltéséhez szükséges rövid bemutatkozást és a kurzus bemutatásához szükséges anyagokat az előadó a jelentkezésében eljuttatja hozzánk.

- Vállalja esetlegesen egy, a fenti alkalmakon kívüli előadás megtartását. Külső előadásainkra művelődési központokban, kulturális intézményekben, színvonalas felolvasóprogramokat kínáló kávézókban szokott sor kerülni.

A felsorolt feladatok elmulasztása a kredit elvesztésével jár, és arról minden esetben értesülést szerez az aktuális Doktori Iskola vezetése is.

A jelentkezés határideje: 2018. január 20. MEGHOSSZABBÍTVA január 28-ig!

A jelentkezéseket az űrlap kitöltésével lehet eljuttatni a szervezőkhöz, amely elérhető a linkre kattintva.

A Pesti Bölcsész Akadémia előadásai az ELTE BTK kampuszán, elsősorban a Doktori Kiválósági Központban (Ifjúsági épület, III. 1.) hangzanak el.

Budapest, 2017. december 28.

a Pesti Bölcsész Akadémia szervezői

Simon Erzsébet

Simon Erzsébet vagyok a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Történelemtudományi Doktori Iskolájának, illetve a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Közigazgatási Kar hallgatója. Doktori disszertációm témája a világkiállítások története, azok politikai, diplomáciai, gazdasági és kulturális vonatkozásai és összefüggései nemzetközi és magyar tekintetben egyaránt. A világtárlatok kutatásán kívül foglalkozom a magyar és osztrák jogtörténet különböző szegmenseivel.

 Világkiállítások és országos tárlatok: Magyarország

Világkiállítás. Ebben az egy fogalomban rejlik politika, történelem, kultúra, hagyomány, nemzetek közti verseny, tehetség - egyszóval sok mindent takar. Haszna kétirányú: szellemi és anyagi. A szellemi része az ismeretterjesztésre vonatkozik, ami közművelésnek is felfogható. Az anyagi főleg gazdasági kapcsolatokban és ötletekben mérhető. A kiállításokon a természet és az emberi tevékenység különböző ágainak termékei egy időben egy helyen voltak-vannak-lesznek összegyűjtve – ami a látogatónak egy átfogó képet biztosít. A világkiállításokhoz hasonló módon országos szintű kiállítások is megrendezésre kerültek, amelyek lehetőséget biztosítottak a hazai termelőknek, kutatóknak, intézeteknek a fejlődésük és újításaik bemutatására. Legyen szó több országot összefogó, világméretű, vagy csak országos kiállításról, jelentőségük az adott korszakban és a rendezésük után is rendkívül fontos volt, hiszen ismereteket tudtak átadni, inspirációt adtak a tervezőknek és gondolkodóknak, gazdasági befolyással bírtak, és nem utolsó sorban a diplomácia területén is maradandó eseményekről emlékezhetünk meg általuk. Izgalmas, színes és eseménydús tárlatok, amely százezrek érdeklődését keltette fel évtizedekkel ezelőtt és a mai napig egyaránt.

2017. december 12. kedd  A világkiállítások 1851–től napjainkig

A világkiállítás fogalmának és jelentőségének tisztázása után egy korszakokon átívelő és összképet biztosító előadásban ismertetem a világkiállítások helyszíneinek kiválasztásainak okát, és központi témájuk alakulásait az évek során. A kiállítások egy pillanatképet mutatnak meg a múlt iránt érdeklődőknek az adott évből és korszakból.

2018. január 17. szerda Elsők között az első – A 1873–as Bécsi Világkiállítás jelentősége

Az előadás elsősorban a korszak rövid bemutatása után az első olyan világkiállításról szól, ahol a résztvevő államok saját pavilonjaikban mutathatták be értékeiket,és amely a diplomácia terén is emlékezetes maradt. Ezen a világtárlaton volt az első alkalom, ahol a magyarok képviselete országos szinten valósult meg.

2018. január 24. szerda Rendezői szerepben: Magyarország - Az 1885-ös Országos Kiállítás

1885-ben Rudolf főherceg védnöksége alatt Magyarország megrendezte azt a kiállítást, amely számos hazai ipari és művészeti remekművel hozzájárult ahhoz, hogy a haza fejlettségi szintjét bemutassák a magyar nagyközönség számára.

2018. január 31. szerda Exposition Paris/1937- Világkiállítás a második világháború előestéjén

1937-ben Párizsban világeseményt rendeztek a súlyos anyagi nehézségekkel küszködő Franciaországban. A 30’-as évek fejlettsége és hangulata felfedezhető a nemzeti és általános pavilonokban egyaránt, és ez alól Magyarország tárlata sem volt kivétel. Ez a világkiállítás különösképpen érdekes színezetet kapott az aktív politikai és ideológiai megnyilvánulásoknak köszönhetően.

Ajánlott olvasmányok:

- DIÓSZEGI István: Az Osztrák-Magyar Monarchia külpolitikája (1867-1918), Vince
Kiadó, Budapest 2001.
- DUBY,Georges: Franciaország története I.-II., Osiris Kiadó, Budapest 2007.
- GÁL Vilmos: Világkiállító magyarok, Holnap Kiadó, Budapest 2008.
- GERGELY András: Magyarország története a 19. században, Osiris Kiadó, Budapest
2003.
- HORVÁTH Vera: Az 1885. évi Országos Általános Kiállítás iparművészeti
jelentősége, Budapest, Budapest 1975. (13. évf.) 6. sz.
- Internationale Ausstellung Paris 1937 für Kunst und Technik, Deutsche Abteilung.
Berlin 1937.
- KONRÁD Imre: Az 1885. évi országos általános kiállítás, Budapest, Budapest 1985,
23. évf. 9. szám
- KUBINSZKY Mihály: Györgyi Dénes, Akadémia Kiadó, Budapest 1974.
- Majális festője közelről - Szinyei Merse Pál levelezése, önéletrajzai,
visszaemlékezések, szerk.: Szinyei Merse Anna, Akadémiai Kiadó, Budapest 1989.
- Molnár C. Pál vallomásai életéről, szerk. Rauscher Mária, Szentimrevárosi Egyesület,
Budapest 1994.
- PEMSEL, Jutta: Die Wiener Weltaussttellung von 1873, Böhlau Verlag, Wien 1989.
- ROMSICS Ignác: A 20. század rövid története, Rubicon-ház, Budapest 2011.
- TORMAY Géza: Magyarország az 1937. évi párisi világkiállításon, Pallas, Budapest
1937.
- UJVARY Hedvig: Zwischen Bazar und Weltpolitik , Frank & Time, Berlin 2011.
- VADÁSZ Sándor: 19. századi egyetemes történelem 1789-1914, Korona Kiadó,
Budapest 2005.

Facebook-esemény

Rosta Kosztasz

Az ELTE BTK Filozófiatudományi Doktori Iskola antik filozófia programjának doktorjelöltjeként dolgozom a disszertációmon, melynek témája a megszelídítés gondolata Platón filozófiájában. Emellett a  doktori iskola lapjának (Elpis) főszerkesztője vagyok.

Rosta Kosztasz kurzusa a Pesti Bölcsész Akadémián:

Vadállat az emberben – Platón és a megszelídítés 

A megszelídítés (vagy más néven domesztikáció) filozófiai problémaköre nem tartozik a kortárs Platón-kutatás fókuszpontjai közé. Az előadássorozat épp ezért azt tűzi ki feladatául, hogy Platón legfontosabb politikai műveire koncentrálva (Állam, Államférfi és Törvények) artikulálja a megszelídítés filozófiai feladatának különböző formáit, felvázolva az ezekre illeszkedő gondolati ívet. Az első három előadásban az említett művekben igyekszem azonosítani a vadállati, azaz irracionális, rendezetlen vágyakozó elemet, ami filozófiai terápiára, azaz megfékezésre és kordában tartásra szorul a boldog élet megformálása érdekében. A tárgyalt művek függvényében a vizsgálat kontextusa változó: míg az Államban egy pszichológiai modellt kapunk a lélekrészek konfliktusa által, addig az Államférfi már egy történeti-kozmikus szintre emeli a problémát, amit a Törvények törvényalkotási folyamata képes érdemben kezelni és orvosolni. Platón számára evidens, hogy az ember lényegét tekintve szelíd, ám ez a szelídség csak akkor érhető el, ha a nevelés és a törvényalkotás kéz a kézben küzd az emberben lakó potenciális bestialitás ellen. Az utolsó előadáson a nietzschei morálkritikát tárgyalom, pontosabban annak hasznosíthatóságát a megszelídítés problémájának felismerése és értékelése során.

I. 2017. november 22., szerda 18.00
Leigázott ösztönösség az Állam pszichológiai elméletében

A lélek hármas felosztása, a lélekrészek közötti feszültség és konfliktus, illetve ezek feloldása a vadállati részek igába hajtásával a Platón-kutatás egyik leginkább ismert eleme. Az előadásban a lélekben megvalósuló  megszelídítés aktusát mutatom be, segítségül hívva a Phaidrosz vonatkozó képi ábrázolását. A motívum fontosságának bizonyítása érdekében hangsúlyt kívánok fektetni a dialógus proleptikus első könyvének dramaturgiai elemzésére (Szókratész és Thraszümakhosz beszélgetése), mely az ellenséges vitapartner megszelídülésével zárul.

II. 2017. november 29., szerda 18.00
Felülkerekedni a káoszon – a politikum szférája az Államférfiban

Habár az Államférfi az Államhoz hasonlóan írja le a vadállatias entitások megszelídítését az államon belül, a háta mögött hagyja az „istenek városának” ideális közösségét és egy valós városállam létfeltételeit keresi. Ennek érdekében egy mítoszt vázol, mely a városállamot kozmikus-történelmi kontextusba helyezi. A második előadásban arra vállalkozom, hogy e kozmikus-történelmi keret felől újraértelmezzem a megszelídítés aktusát, amennyiben az szorosan összefügg azzal a kozmikus ciklussal és történelmi periódussal, melyben élünk.

III. 2017. december 6., szerda 18.00
Törvényalkotás és domesztikáció – a polgárok felügyelete a Törvényekben

A Törvények két okból is az Államférfi folytatásának tekinthető: egyrészt átveszi a ciklikus történelemszemléletet, azaz hasonló kozmikus keretbe helyezi az emberi civilizációt, másrészt kidolgozza a törvények uralmának és a mítoszokkal történő nevelésnek a felállított összefüggését. A Törvények által felvázolt „nevelőállam” elsődleges feladatának az emberben lakozó vadállatiasság felügyeletét és kordában tartását tekinti. A harmadik előadásban ennek a folytonos szelídítő törekvésnek a három szintjét mutatom be: a gyerekek nevelését mesékkel és zenével, a polgárok törvények iránti jóindulatának kialakítását prelúdiumok (törvények elé írt felhangoló bevezetések) által, illetve az ateisták átnevelését minden lehetséges eszköz segítségével.

IV. 2017. december 13., szerda 18.00
Nietzsche a megszelídítés moráljáról

A nietzschei morálkritika legfőbb érdeme abban áll Platón vonatkozásában, hogy elsőként képes tematizálni a megszelídítés (Zähmung) aktusának jelentőségét a morál történetén belül. További haszna, hogy felhívja a figyelmet a zoológiai terminusok alkalmazására is (ilyen például a vadállat, a megszelídítés, a vad-szelíd ellentét, a nyáj és annak gondozása). A negyedik előadásban A morál genealógiájához azon passzusait igyekszem bemutatni, melyek az emberfenevad morállal történő megfertőzéséről, egymás ellen fordított ösztöneiről szólnak. Nietzsche itt valóban teljes átértékelést hajt végre, hiszen a platóni morális megjavítás vagy meggyógyítást megbetegítésként értékeli. Álláspontja hasonlóságot mutat a Gorgiasz fiktív szereplőjének, Kalliklésznek a nézeteivel, amit szintén tárgyalni kívánok.

Ajánlott irodalom:

https://plato.stanford.edu/entries/plato-ethics/
https://elte.academia.edu/RostaKosztasz

Facebook-esemény

Farmasi Lilla

Farmasi Lilla doktorjelölt a Szegedi Tudományegyetem Irodalomtudományi Doktori Iskolájának Angol nyelvű irodalmak és kultúrák programján, kutatási területe a neuropszichológiai és a kognitív narratológia, valamint a testi érzetek a történetmesélésben.

Gyuris Kata

Gyuris Kata az ELTE Irodalomtudományi Doktori Iskolájának Angol és amerikai irodalom és kultúra doktori programjának doktorjelöltje. PhD-képzésének utolsó évét a durbani Kwazulu-Natal Egyetemen töltötte. Fő kutatási területe tér és erőszak viszonya a kortárs anglofón és frankofón regényirodalomban.

Makai Péter Kristóf

Doktori fokozatát 2016-ban szerezte a Szegedi Tudományegyetemen, "Bridging the Empathy Gap: Representig Neurological Difference in Contemporary Autism Novels" című disszertációjával, jelenleg videojátékok narratíváival foglalkozik.

Szép Eszter

Doktorjelölt az ELTE Irodalomtudományi Doktori Iskolájának Angol és amerikai irodalom és kultúra doktori programján. Disszertációjában a képregényt az alkotó és az olvasó között megnyilvánuló testi interakciónak tekinti, melynek etikai mozzanatait vizsgálja.

A Kultúra- és Identitásnarratívák kutatócsoport kurzusa a Pesti Bölcsész Akadémián:

Test–tér–képek kortárs műfajokban

Az előadók a Kultúra- és Identitásnarratívák Kutatócsoport tagjai, akik más-más elméleti háttér felől közelítenek test és tér kapcsolatához. A test megjelenítési és értelmezési lehetőségeit vizsgáljuk különböző terekben és műfajokban: irodalomban, képregényben, filmben és videojátékban. Úgy tapasztaljuk, hogy a test aktív részvétele a jelentésalkotásban a kortárs irodalom-, média- és kultúratudományok egyik meghatározó kérdése. A kurzus célja, hogy bemutassuk, hogyan jelenik meg a test és a tér dinamikája a kortárs anglisztikai kutatások szerteágazó irányaiban. A négy előadás négy területet fed le: a neuropszichológiai narratológiát, a posztkoloniális városi tereket, a képregényolvasást és a virtuális avatárok világát; a felvetett kérdések metszéspontjában azonban mindig a test mint viszonyítási pont áll. Az előadók, ahol csak lehetséges, magyar nyelven is publikált művekre támaszkodva mutatják meg a legújabb eredményeket, és fontosnak tartják, hogy az eredendően angol nyelvű szakirodalmat a magyar közönség számára bemutassák.

I. 2017. november 21., kedd 18.00
Anyagtalan test és lélek: Avatárok a számítógépes játékokban – Makai Péter Kristóf

A videojátékok, bár a valós világ szimulációi, igazából még nem rendelkeznek minden helyzetben élethű fizikai szimulációval. A játékos irányította szereplő belelóg egy kősziklába vagy áthatol a falakon, egy robbanás elképesztő magasságokba repíti az ellenfelet, a tankok repülni tudnak – egyszóval a fiktív történet egy fiktív fizikai világban is játszódik, ahol a kód a törvény. Ez az előadás a lehetetlen fizikájának vizsgálatára vállalkozik: a játékos tér és karakter találkozásának metszéspontjában kívánom bemutatni, hogy a lélek és az elmesélt történet ábrázolásának milyen fizikai korlátai vannak, és mi történik, amikor ezeket a korlátokat áthágjuk.

II. 2017. november 27., hétfő 18.00
Idegen testek: Dél-afrikai városi disztópiák – Gyuris Kata

A dél-afrikai irodalom populárisabb (disztópia, cyberpunk és urban fantasy) vonulatai bár látszólag teljesen új világokba kalauzolják az olvasót, valójában az ország múltját, illetve jelenét igyekszenek kérdőre vonni. Az előadásban tárgyalt művek (Lauren Beukes Zoo City és Moxyland című regényei, valamint Neill Blomkamp District 9 című filmje) mind eredeti módon jelenítik meg dél-afrikai nagyvárosok disztópikus képeit - olyan múltakat, jeleneket és lehetséges jövőket, melyekben a másság, s legfőképpen a testi-lelki különbözőség meghatározó motívummá válik. Az előadásban azt kívánom bemutatni, hogy az idegenné tett testek milyen szerepet tölthetnek be a megváltozott városi téren belül, illetve hogy Beukes és Blomkamp disztópiái miként befolyásolhatják a világról alkotott képünket.

III. 2017. december 4., hétfő 18.00
Képregényolvasás és testi referencia – Szép Eszter

A képregényt nem csak nézzük és olvassuk: az értelmezésbe az egész emberi test bevonódik. Az ábrázolt érzeteket saját tapasztalatainkhoz viszonyítjuk: a megjelenített fájdalmat, például hogy Ignatz egér egy téglával fejbedobja Krazy Katet, saját bőrünkön érezzük, és ugyanígy, a vizuálistól eltérő módon tudjuk, milyen puha Kázmér plüsstigrise (amikor hagyja magát megérinteni, persze). Az előadásban olyan képregényoldalakat fogok vizsgálni, amelyekben az alkotók reflektálnak a képregényolvasás eme taktilis és testi részére, és ráébresztik az olvasót, hogy mennyire nagy mértékben hagyatkozik testi tapasztalataira. Ezeken az oldalakon az alkotók vagy szándékosan extrém testérzetek megjelenítésére vállalkoztak (például fájdalom és erőszak ábrázolásakor), melyek értelmezései dilemmák elé állítják az olvasót, vagy olyan felületeket hoznak létre, melyek egyenesen azt szorgalmazzák, hogy az olvasó testi reakciója képregényolvasáskor ne csak a lapozásra korlátozódjon, hanem az érintés, a testhelyzet, és a képregényolvasás tere is reflektáltan jelen legyen. Az előadásban főleg Katie Green, Miriam Katin és Joe Sacco képregényeire támaszkodom.

IV. 2017. december 11., hétfő 18.00
Test és érzékelés a történetmondásban – Farmasi Lilla

Az előadás a történetek és a történetmondás tudománya, a narratológia egyik legújabb, a neuropszichológia által ihletett ágával foglalkozik. Tudatábrázolásként is értelmezhető regények és novellák elemzésén keresztül mutatja be, hogy milyen hatással lehetnek a gondolatainkra (és ezzel együtt a történetmondási stratégiáinkra) a testünk bizonyos folyamatai. Az előadásban elsősorban a nemvizuális érzékelés folyamatainak (hallás, érintés, saját test érzete - pl. egyensúlyérzet) a történetek felépülésében való szerepe kerül előtérbe. Ezek a folyamatok olyan történetekben figyelhetőek meg legjobban, amelyek problémás terekkel, illetve a tér- és mozgásérzékelés problémáival foglalkoznak, mint például Don DeLillo “The Ivory Acrobat” című novellája, amely részben egy földrengésről, vagy Mark Z. Danielewski regénye, a House of Leaves, amely egy meghatározhatatlan belső térrel rendelkező házról szól. A fenti művek elemzései hozzásegíthetik az érzékelésünk, s ez által a magasabb rendű tudatfolyamataink, illetve az ezekkel kapcsolatos neuropszichológiai problémák megértéséhez.

Ajánlott olvasmányok:

Anyagtalan test és lélek: Virtuális avatárok a számítógépes játékokban
Julian Dibbell, 1999, My Tiny Life: Crime and Passion in a Virtual World, Holt Paperbacks.
Mark Nunes, 2010, Error: Glitch, Noise, and Jam in New Media Cultures, Continuum.
Friedrich von Borries et al., 2007, Space Time Play: Computer Games, Architecture and Urbanism: The Next Level, Birkhäuser Architecture.

Idegen testek: Dél-afrikai városi disztópiák
Az absztraktban említett regények és film, valamint:
Shane Graham, 2010, South African Literature After the Truth Commission: Mapping Loss, Palgrave Macmillan
Ranka Primorac (ed), 2010, African City Textualities, Routledge.

Képregényolvasás és testi referencia
Enigma, Comics tematikus szám, 2004. vol. 11. no. 40.
Katie Green. Lighter Than My Shadow. Jonathan Cape, 2013.
Joe Sacco, The Great War, Jonathan Cape, 2013.
Szép Eszter, 2016. “Képregényes eszköztárral az identitásról - Miriam Katin önéletrajzai.” Filológiai Közlöny, vol. 62. no.3. pp.187-201.

Test és érzékelés a történetmondásban
Kállai, János, Karádi Kázmér, Tényi Tamás. 1998. A térélmény kultúrtörténete és pszichopatológiája. Tertia. Don DeLillo. 2001. The Body Artist.

Szakirodalom:

Anyagtalan test és lélek: Virtuális avatárok a számítógépes játékokban
Simon Parkin, 2015, Death by Video Game: Tales of Obsession from the Virtual Frontline, Serpent’s Tail.
Marie-Laure Ryan, 2006, Avatars Of Story (Electronic Mediations), University of Minnesota Press.
Schroeder R., Axelsson A.-S., 2006, Avatars at Work and Play: Collaboration and Interaction in Shared Virtual Environments, Springer.

Idegen testek: Dél-afrikai városi disztópiák
Vivian Bickford-Smith, 2016, The Emergence of the South African Metropolis: Cities and Identities in the Twentieth Century, Cambridge University Press
Loren Kruger, 2013, Imagining the Edgy City: Writing, Performing, and Building Johannesburg, Oxford University Press.
Gyan Prakash (ed), 2010, Noir Urbanisms: Dystopic Images of the Modern City, Princeton University Press.

Képregényolvasás és testi referencia
Orbán Katalin, 2013, “Embodied Reading: The Graphic Novel, Perception, and Memory.” The International Journal of the Humanities: Annual Review, vol. 11, pp. 1-11. orbankati.net.
Laura U. Marks, 2002, Touch. Sensous Theory and Multisensory Media. University of Minnesota Press.
Nick Sousanis, 2015, Unflattening. Harvard University Press.

Test és érzékelés a történetmondásban
Marco Caracciolo, 2015, 'Tell-Tale Rhythms: Embodiment and Narrative Discourse' In StoryWorlds: A Journal of Narrative Studies. 6.2.
Yanna B. Popova. 2015, Stories, Meaning, and Experience: Narrativity and Enaction. New York: Routledge.
Szokolszky Ágnes, 1998, “A tudomány metamorfózisa és a kognitív tudomány: Posztkarteziánus alternatívák”. In Pléh Csaba szerk. A tudomány metamorfózisa és a kognitív tudomány: Posztkarteziánus alternatívák. Megismeréstudomány és mesterséges intelligencia. Akadémiai Kiadó, Budapest, 273-295.

Facebook-esemény