Világkiállítások és országos tárlatok: Magyarország - Simon Erzsébet kurzusa
Címkék: történelem dualizmus 19. század 20. század világkiállítás
2017.12.05. 09:12
Simon Erzsébet
Simon Erzsébet vagyok a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Történelemtudományi Doktori Iskolájának, illetve a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Közigazgatási Kar hallgatója. Doktori disszertációm témája a világkiállítások története, azok politikai, diplomáciai, gazdasági és kulturális vonatkozásai és összefüggései nemzetközi és magyar tekintetben egyaránt. A világtárlatok kutatásán kívül foglalkozom a magyar és osztrák jogtörténet különböző szegmenseivel.
Világkiállítások és országos tárlatok: Magyarország
Világkiállítás. Ebben az egy fogalomban rejlik politika, történelem, kultúra, hagyomány, nemzetek közti verseny, tehetség - egyszóval sok mindent takar. Haszna kétirányú: szellemi és anyagi. A szellemi része az ismeretterjesztésre vonatkozik, ami közművelésnek is felfogható. Az anyagi főleg gazdasági kapcsolatokban és ötletekben mérhető. A kiállításokon a természet és az emberi tevékenység különböző ágainak termékei egy időben egy helyen voltak-vannak-lesznek összegyűjtve – ami a látogatónak egy átfogó képet biztosít. A világkiállításokhoz hasonló módon országos szintű kiállítások is megrendezésre kerültek, amelyek lehetőséget biztosítottak a hazai termelőknek, kutatóknak, intézeteknek a fejlődésük és újításaik bemutatására. Legyen szó több országot összefogó, világméretű, vagy csak országos kiállításról, jelentőségük az adott korszakban és a rendezésük után is rendkívül fontos volt, hiszen ismereteket tudtak átadni, inspirációt adtak a tervezőknek és gondolkodóknak, gazdasági befolyással bírtak, és nem utolsó sorban a diplomácia területén is maradandó eseményekről emlékezhetünk meg általuk. Izgalmas, színes és eseménydús tárlatok, amely százezrek érdeklődését keltette fel évtizedekkel ezelőtt és a mai napig egyaránt.
2017. december 12. kedd A világkiállítások 1851–től napjainkig
A világkiállítás fogalmának és jelentőségének tisztázása után egy korszakokon átívelő és összképet biztosító előadásban ismertetem a világkiállítások helyszíneinek kiválasztásainak okát, és központi témájuk alakulásait az évek során. A kiállítások egy pillanatképet mutatnak meg a múlt iránt érdeklődőknek az adott évből és korszakból.
2018. január 17. szerda Elsők között az első – A 1873–as Bécsi Világkiállítás jelentősége
Az előadás elsősorban a korszak rövid bemutatása után az első olyan világkiállításról szól, ahol a résztvevő államok saját pavilonjaikban mutathatták be értékeiket,és amely a diplomácia terén is emlékezetes maradt. Ezen a világtárlaton volt az első alkalom, ahol a magyarok képviselete országos szinten valósult meg.
2018. január 24. szerda Rendezői szerepben: Magyarország - Az 1885-ös Országos Kiállítás
1885-ben Rudolf főherceg védnöksége alatt Magyarország megrendezte azt a kiállítást, amely számos hazai ipari és művészeti remekművel hozzájárult ahhoz, hogy a haza fejlettségi szintjét bemutassák a magyar nagyközönség számára.
2018. január 31. szerda Exposition Paris/1937- Világkiállítás a második világháború előestéjén
1937-ben Párizsban világeseményt rendeztek a súlyos anyagi nehézségekkel küszködő Franciaországban. A 30’-as évek fejlettsége és hangulata felfedezhető a nemzeti és általános pavilonokban egyaránt, és ez alól Magyarország tárlata sem volt kivétel. Ez a világkiállítás különösképpen érdekes színezetet kapott az aktív politikai és ideológiai megnyilvánulásoknak köszönhetően.
Ajánlott olvasmányok:
- DIÓSZEGI István: Az Osztrák-Magyar Monarchia külpolitikája (1867-1918), Vince
Kiadó, Budapest 2001.
- DUBY,Georges: Franciaország története I.-II., Osiris Kiadó, Budapest 2007.
- GÁL Vilmos: Világkiállító magyarok, Holnap Kiadó, Budapest 2008.
- GERGELY András: Magyarország története a 19. században, Osiris Kiadó, Budapest
2003.
- HORVÁTH Vera: Az 1885. évi Országos Általános Kiállítás iparművészeti
jelentősége, Budapest, Budapest 1975. (13. évf.) 6. sz.
- Internationale Ausstellung Paris 1937 für Kunst und Technik, Deutsche Abteilung.
Berlin 1937.
- KONRÁD Imre: Az 1885. évi országos általános kiállítás, Budapest, Budapest 1985,
23. évf. 9. szám
- KUBINSZKY Mihály: Györgyi Dénes, Akadémia Kiadó, Budapest 1974.
- Majális festője közelről - Szinyei Merse Pál levelezése, önéletrajzai,
visszaemlékezések, szerk.: Szinyei Merse Anna, Akadémiai Kiadó, Budapest 1989.
- Molnár C. Pál vallomásai életéről, szerk. Rauscher Mária, Szentimrevárosi Egyesület,
Budapest 1994.
- PEMSEL, Jutta: Die Wiener Weltaussttellung von 1873, Böhlau Verlag, Wien 1989.
- ROMSICS Ignác: A 20. század rövid története, Rubicon-ház, Budapest 2011.
- TORMAY Géza: Magyarország az 1937. évi párisi világkiállításon, Pallas, Budapest
1937.
- UJVARY Hedvig: Zwischen Bazar und Weltpolitik , Frank & Time, Berlin 2011.
- VADÁSZ Sándor: 19. századi egyetemes történelem 1789-1914, Korona Kiadó,
Budapest 2005.