Paár Tamás

Paár Tamás a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen szerzett diplomát kommunikáció és filozófia szakokon, majd a CEU filozófia szakán végzett egyéves MA programot. Jelenleg a PPKE Politikaelméleti Doktori Iskolájának hallgatója. Az Elpis filozófiai folyóirat szerkesztője. Kutatási területei elsősorban az etika és az ismeretelmélet.

Főbb cikkei a témában: https://ppke.academia.edu/Tam%C3%A1sPa%C3%A1r

E-mail: paar.tamas@gmail.com

Paár Tamás kurzusa a Pesti Bölcsész Akadémián:

Ellentétes erkölcsök

Gyakorta tesz szert politikai jelentőségre az, hogy erkölcsi kérdésekben különösen nehezen egyezünk meg egymással. A különböző nemzetek, kultúrák hagyományai egymással szemben álló normákat írnak elő olyan kérdésekben mint az abortusz, a halálbüntetés, az eutanázia vagy épp az emberi egyenjogúság. De nem csak világpolitikai szinten, kultúrák közt jelenthet ez problémát: egyes országok rétegei, sőt, az egyes emberek közt is kibékíthetetlen ellentmondások feszülnek ezekhez hasonló kérdésekben. Lehet-e igazságot tenni ilyen mélyen húzódó, sokszor érzelmileg is túlfűtött véleménykülönbségek esetén? Helyes-e egyáltalán ítélkezni, ha tudjuk, hogy sokan teljesen másképp fogják fel az erkölcs dolgait, mint mi magunk? Honnan származnak ezek a különbségek? Miképp oldhatnánk fel őket? A kurzus ezekkel összefüggő kérdések megválaszolására törekszik.

I. 2018. április 10., kedd 18.00

Bevezetés az erkölcs alapproblémáiba

Az első alkalom bevezetőül szolgál az erkölcsfilozófia általános karakterének megértéséhez és az úgynevezett metaetika tárgyának megismeréséhez. Áttekintést nyújt a következőkben tárgyalt problémákról és elméletekről, és különböző alapkérdéseket válaszol meg. Ilyen például, hogy mit jelent az erkölcsfilozófia tárgyának normativitása, miért nem vezethetünk le kötelességeket tényállításokból, vagy hogy jobbá tesz-e bennünket emberként az erkölcsfilozófia tanulmányozása. Miért releváns egyáltalán az ellentétes erkölcsök problémája, és miért nem mindegy, hogyan gondolkodunk róla? Ezen kívül olyan aktuális metaetikai kérdések is szóba jönnek majd, amelyek tárgyalására a későbbiekben nem lesz lehetőség.

Ajánlott olvasmány:

Bernard Williams: Etika. In A. C. Grayling (szerk): Filozófiai kalauz. Budapest, Akadémiai, 1997. 585-625.

II. 2018. április 17., kedd 18.00

Ütköző erkölcsi intuíciók

Az ellentétes erkölcsi vélemények alapvető problémájának bemutatása után a véleményütközés lehetséges okaival ismerkedünk meg. Ezek egyike, hogy vélekedéseink alapjául szolgáló intuícióink radikálisan különbözhetnek. Az intuíciók azért is tölthetnek be különösen fontos szerepet az etikában, mert áthidalják a tényállítás és az értéktulajdonítás közt húzódó szakadékot. Ugyanakkor az intuíciókkal kapcsolatban újra és újra felmerül az a vád, hogy nem lenne szabad rájuk támaszkodni, mivel megbízhatatlanok. E vád megfogalmazásának különböző formáit áttekintve keressük egy általános válasz lehetőségét.

Ajánlott olvasmány:

Forrai Gábor: "Filozófiai intuíciók és az experimentalista kihívás". In Forrai Gábor (szerk.): Filozófiai intuíciók – filozófusok az intuícióról. Budapest, L’Harmattan, 2013. 129-146.

III. 2018. április 24., kedd 18.00

Szkeptikus reakciók az ellentétes erkölcsök problémájára

Az alkalmon azokkal az indokokkal ismerkedünk meg, amelyek miatt az erkölcsi diverzitás tényéből sokan szkeptikus, agnosztikus, illetve relativista pozícióra helyezkednek. John Mackie például amellett érvelt, hogy minden etikai ítéletünk téves, míg mások azzal próbálkoztak megmenteni etikai hiteinket, hogy szubjektív, vagy relatív érvényességet tulajdonítottak nekik. Az agnosztikusok pedig úgy igyekeznek elkerülni a problémát, hogy minden etikai kérdéssel kapcsolatban elhatárolódnak a választól: vagyis felfüggesztik ítéleteiket. Ezúttal azt elemezzük, hogy ezek a reakciók hogyan viszonyulnak egymáshoz, és egy olyan stratégiát vitatunk meg, amely közös elégtelenségükre kíván rámutatni.

Ajánlott olvasmány:

Tőzsér János: "Hihetünk-e komolyan és őszintén filozófiai elméletekben?" Magyar Filozófiai Szemle 2015/1. 159-172. http://filozofiaiszemle.net/wp-content/uploads/2015/01/T%C5%91zs%C3%A9r-J%C3%A1nos-Hihet%C3%BCnk-e-komolyan-%C3%A9s-%C5%91szint%C3%A9n-filoz%C3%B3fiai-elm%C3%A9letkeben.pdf

IV. 2018. május 2., szerda 18.00

A vita mint megoldás

Az általánosságban „diskurzusetikainak” nevezhető megközelítés egy radikális megoldást kínál az erkölcsi diverzitás problémájára. Eszerint maga a diverzitás ténye és problémájának felvetése már maga is egy részleges válasszal szolgál a nehézségekre. Olyan szerzők, mint Alasdair MacIntyre és Karl-Otto Apel amellett érveltek, hogy akár az erkölcsi ítéletek megkérdőjelezése, akár megvitatása során implicite már elköteleződünk bizonyos normák mellett, amelyek az emberek egymás mellett élésének alapszabályait fektetik le. E megoldási stratégia kilátásait latolgatja az utolsó alkalom, több lehetséges ellenvetést is számba véve.

Ajánlott olvasmány:

Alasdair MacIntyre: "Moral pluralism without moral relativism”. In Klaus Brinkmann (szerk.): The Proceedings of the Twentieth World Congress of Philosophy. Vol. 1. Ethics. Bowling Green, Philosophy Documentation Center, 1999. 1-8.

További hasznos szakirodalom az egyes alkalmakhoz:

I. előadás:

E. Moore: Principia Ethica. 1. fejezet: Az etika tárgya. In Lónyai Mária (szerk.): Tények és értékek. Budapest,  Gondolat, 1981. 51-105.

E. Moore: "Az erkölcsfilozófia mibenléte". In A józan ész védelmében. Budapest, Helikon, 1981. 361-404.

Orthmayer Imre: "20. századi angolszász etika". In Boros Gábor (szerk.): Filozófia. Budapest, Akadémiai, 2007. 1192-1219.

Arno Anzenbacher: "Etika". In Bevezetés a filozófiába. Budapest, Cartaphilus, 2001. 296-358.

Ronald Dworkin: "Objectivity and truth: you’d better believe it". Philosophy & Public Affairs 1995/2. 87-139.

II. előadás:

Tőzsér János: "A filozófia és az intuíciók". Magyar Tudomány 2012/4. 484-487. http://www.matud.iif.hu/2012/04/11.htm

Joel Pust: "Intuition". In Edward N. Zalta (szerk.): Stanford Encyclopedia of Philosophy. 2012.02.14. https://plato.stanford.edu/entries/intuition/

Walter Sinnott-Armstrong: Moral Skepticisms. 9. fejezet: Intuitionism. Oxford, Oxford University Press, 2006. 184-219.

Peter Singer: "Ethics and intuitions". The Journal of Ethics. 2005/3-4. 331-352. https://www.utilitarian.net/singer/by/200510--.pdf

Michael Huemer: Ethical Intuitionism. 5. fejezet: Moral Knowledge. New York, Palgrave-Macmillan, 2005. 99-127.

Roger Crisp: Reasonable Disagreement: Sidgwick’s Principle and Audi’s Intuitionism. In Jill Graper Hernandez (szerk.) The New Intuitionism. London – New York, Continuum, 2011. 151-168.

III. előadás:

Forrai Gábor: Kortárs nézetek a tudásról. 7. fejezet: A relativizmus. Budapest, L’Harmattan, 2014. 163-193.

Walter Sinnott-Armstrong: Moral Skepticisms. Oxford, Oxford University Press, 2006.

John Mackie: Ethics: Inventing Right and Wrong. 1. fejezet: The Subjectivity of Values. London, Penguin, 1990. 15-49.

Gilbert Harman – Judith Jarvis Thomson: Moral Relativism and Moral Objectivity. Oxford, Blackwell, 1996.

Russ Shafer-Landau: Whatever Happened to Good and Evil? Oxford, Oxford University Press, 2004.

Chris Gowans: "Moral relativism". In Edward N. Zalta (szerk.): Stanford Encyclopedia of Philosophy. 2004.02.19. https://plato.stanford.edu/entries/moral-relativism/

IV. előadás:

Karl-Otto Apel: "Utópia-e az ideális kommunikációs közösség etikája? Az etika, az utópia és az utópia-kritika viszonyáról". In Két erkölcsfilozófiai tanulmány. Budapest, Áron, 1992. 42-73.

Felkai Gábor: "A diszkurzusetika". In Boros Gábor (szerk.): Filozófia. Budapest, Akadémiai, 2007. 1219-1241.

Alasdair MacIntyre: "Aquinas and the extent of moral disagreement". In Selected Essays vol. 2. Ethics and Politics. Notre Dame, University of Notre Dame Press, 2006. 64-83.

Jürgen Habermas: "The Unity of Reason in the Diversity of Its Voices". In Postmetaphysical Thinking. Philsophical Essays. Cambridge, MIT, 1992. 115-148.

Alasdair MacIntyre: "How can we learn what Veritatis Splendor has to teach?" The Thomist 1994/2. 171-195.

Facebook-esemény