Evellei Kata

A Nyelvtudományi Doktori Iskola doktorandusza a magyar nyelvészet program funkcionális kognitív nyelvészeti alprogramján. Disszertációjának témája a számítástechnikával, elsősorban az internettel kapcsolatban használatos metaforák és metonímiák rendszere.

Evellei Kata kurzusa a Pesti Bölcsész Akadémián:

Körkép a metaforáról

A metaforára és a metonímiára hajlamosak vagyunk úgy gondolni, mint a szépirodalmi nyelv különleges, azonnal fölismerhető poétikai eszközeire, amelyeknek nemigen van relevanciájuk a hétköznapi nyelvre és gondolkodásra nézve – innen a közkeletű „halott metafora” kifejezés. A metaforák azonban nem csupán az irodalomban játszanak fontos szerepet: az emberi nyelv és gondolkodás nélkülözhetetlen alkotóelemei, amelyek észrevétlenül hatnak világszemléletünkre. Az előadás-sorozat célja, hogy betekintést nyújtson a metafora és kisebb részben a metonímia funkcionális kognitív nyelvészeti megközelítésébe, kitérve a nem nyelvi vonatkozásokra is. Szemléltetésként három esettanulmányt helyez a középpontba, melyek a fogalmi metafora egy-egy funkcióját mutatják be: a megismerésben, a grammatikai és szemantikai folyamatokban, valamint a manipulatív nyelvhasználatban játszott szerepét.

I. 2018. március 5., hétfő 18.00

Metafora újratöltve: elméletek és megközelítések

A kognitív nyelvészet megközelítése szerint a metafora és a metonímia nem egyszerűen poétikai eszköz vagy nyelvi alakzat, hanem a fogalmaink szintjén létezik, és gondolkodásunk szerves részét képezi – amikor azt mondjuk, Marcsi egy igazi tündér, nem pusztán illusztráltuk a mondandónkat, hanem sokat elárultunk a tündérekről és az emberi viselkedésről alkotott képzeteinkről is. Az alapozásként szolgáló előadás a metafora fontosabb funkcionális és kognitív nyelvészeti elméleteit tárgyalja.

Ajánlott irodalom:

Black, Max 1990. A metafora. Budapest: Helikon. 432–447.
Kövecses Zoltán 2009. Versengő metaforaelméletek? Magyar Nyelv. 271–280.
Lakoff, George–Johnson, Mark 2003. Metaphors We Live by. London: The University of Chicago Press. 3–34.
Tolcsvai Nagy Gábor 2013. Bevezetés a kognitív nyelvészetbe. Budapest: Orisis. 208–227.

II. 2018. március 19., hétfő 18.00

A szupersztrádától a kibertérig: a metafora mint megismerés

Miért fontos, hogy a postaláda zárt hely, az üzenőfal viszont nyilvános felület? Az előadás a számítógéppel és az internettel kapcsolatban leggyakrabban használt metaforákon keresztül mutatja be a nyelvhasználat jelentőségét a minket körülvevő világ megértésében és fogalmaink kialakításában. Középpontjában két magyar nyelvű ismeretterjesztő kiadvány áll, amelyek az internetben rejlő lehetőségeket és veszélyeket tárgyalják.

Ajánlott irodalom:

Dzieza, John 2014. A history of metaphors for the internet. In: The Verge. https://www.theverge.com/2014/8/20/6046003/a-history-of-metaphors-for-the-internet
Jamet, Denis L. 2010. What do Internet metaphors reveal about the perception of the Internet? Unpublished manuscript. Lyon: University of Lyon.
Johnston, Rebecca 2009. Salvation or Destruction: Metaphors of the Internet. In: First Monday. http://firstmonday.org/article/view/2370/2158
Könözsy László, Ifj. 1998. A metafora szerepe a számítógépes szaknyelvben. Magyar Tudomány 741–742.
Mayer István 2011. Fel a netre, öregem! Frissített gyakorlati tudnivalók az internetről és a számítógépről az „ezüstgeneráció” részére. Panem Kiadó. Budapest.

III. 2018. március 26., hétfő 18.00

A legbikább bika: a metafora mint nyelvi folyamat

Mitől és hogyan lesz valaki eléggé tehén vagy éppen nagyon birka? Az előadás a metafora, a metonímia, a poliszémia és a szófajváltás (konverzió) összefüggéseit, valamint ez utóbbiak létrejöttének folyamatát tárgyalja. A főnév > melléknév irányú szófajváltást a metafora kategorizációs elmélete alapján veszi szemügyre, magyar háziállat-megnevezésekkel illusztrálva az elméletet.

Ajánlott irodalom:

D. Mátai Mária 2004. A szófajváltás a magyarban. Magyar Nyelv. 43–51.
Kiefer Ferenc 2005. Types of conversion in Hungarian. In: Laurie Bauer – Salvador Valesa (eds.): Approaches to Conversion / Zero-Derivation. Münster. Waxmann. 51–66.
Tolcsvai Nagy Gábor 2012. A poliszémia hálózatmodellje. Nyelvtudományi Közlemények 108. 287–344.
Kuczok, Marcin 2011. The interaction of metaphor and metonymy in noun-to-verb conversion. University of Silesia. Unpublished manuscript.

IV. 2018. május 7., hétfő 18.00

Patkányok és angyalok: a metafora mint manipuláció

Az előadás a nyelv rejtett hatalmát vizsgálja: azt, hogy metaforák segítségével hogyan befolyásolunk másokat, és hogyan befolyásolnak minket. A Fillmore-féle keretszemantika alapján, angol és magyar nyelvű cikkek adataival szemléltetve mutatja be a figuratív nyelvben rejlő lehetőségeket és veszélyeket – amelyek eredményeképpen pusztán a nyelv segítségével ma is képesek vagyunk rávenni egymást, hogy bizonyos dolgokat előnyben részesítsünk vagy elutasítsunk.

Ajánlott irodalom:

Bártházi Eszter 2008. Manipuláció, valamint manipulációra alkalmas eszközök a sajtóreklámokban. Magyar Nyelv. 443–463.
Fillmore, Charles J. 1976. Frame Semantics and the Nature of Language. Annals of the New York Academy of Sciences 280: 20–32.
Jakusné Harnos Éva 2002. A metaforák a nyomtatott sajtó politikai híreiben. Magyar Nyelv. 442–450.
Lakoff, George–Johnson, Mark 2003. Metaphors We Live by. London: The University of Chicago Press. 139–184.

Háttérirodalom:

Cameron, Deborah 2001. Working with Spoken Discourse. London: Sage Publications Ltd.
Chilton, Paul Anthony 2005. Manipulation, Memes and Metaphors. In: Louis de Saussure – Peter Schultz (eds.): Manipulation and Ideologies in the Twentieth Century: Discourse, Language, Mind. Amsterdam: John Benjamins.
Cienki, Alan 2010. Frames, Idealized Cognitive Models, and Domains. In: Geeraerts, Dirk & Cuyckens, Hubert (eds.): The Oxford Handbook of Cognitive Linguistics. Oxford: Oxford University Press. 170–187.
Cohen, Julie E. 2007. Cyberspace As/And Space. Columbia Law Review Vol. 107/1: 210–256.
D. Mátai Mária 2004. A szófajváltás a magyarban. Magyar Nyelv. 43–51.
Deignan, Alice 2005. Metaphor and Corpus Linguistics. Amsterdam. John Benjamins.
Devrim, Devo Y. 2015. Grammatical metaphor: What do we mean? What exactly are we researching? Functional Linguistics 2: 3. https://functionallinguistics.springeropen.com/articles/10.1186/s40554-015-0016-7 [10/02/2017]
Dirven, René 1999. Conversion as a conceptual metonymy of event schemata. In: Klaus-Uwe Panther–Günter Radden (eds.): Metonymy in Language and Thought. Amsterdam: John Benjamins. 273–287.
Fillmore, Charles J. 1976. Frame Semantics and the Nature of Language. Annals of the New York Academy of Sciences 280: 20–32.
Glucksberg, Sam – Keysar, Boaz 1993. How metaphors work. In: Andrew Ortony ed. Metaphor and Thought. Second Edition. Cambridge University Press. New York. 401–424.
Halliday, M. A. K. 1985. An Introduction to Functional Grammar. London: Edward Arnold.
Högnadóttir, Ingunn 2010. Role of Metonymy in Unmarked Change of Word Category. Unpublished manuscript.
Jamet, Denis L. 2010. What do Internet metaphors reveal about the perception of the Internet? Unpublished manuscript. University of Lyon.
Kaufman, Sanda–Smith, Janet 1999. Framing and Reframing in Land Use Change Conflict. Journal of Architectural and Planning Research 2: 164–80.
Kiefer Ferenc 2005. Types of conversion in Hungarian. In: Laurie Bauer – Salvador Valesa (eds.): Approaches to Conversion / Zero-Derivation. Münster. Waxmann. 51–66.
Kövecses Zoltán–Radden, Günter 1998. Metonymy: Developing a cognitive linguistic view. Cognitive Linguistics 9–1. 37–77.
Kövecses Zoltán 2000. Metaphor and emotion: Language, culture, and body in human feeling. Cambridge. Cambridge University Press.
Kövecses Zoltán 2005. Túl a fogalmi metaforákon. In: Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXI. Akadémiai Kiadó. Budapest. 71–89.
Kuczok, Marcin 2011. The interaction of metaphor and metonymy in noun-to-verb conversion. University of Silesia. Unpublished manuscript.
Lakoff, George 1987. Women, Fire and Dangerous Things: What Categories Reveal about the Mind. Chicago: The University of Chicago Press.
Lakoff, George–Johnson, Mark 2003. Metaphors We Live By. Chicago: The University of Chicago Press.
Lakoff, George–Johnson, Mark 1999: Philosophy in the flesh. The embodied mind and its challenge to Western thought, New York.
Maglio, Paul P. and Matlock, Teenie 1998. „Metaphors we surf the web by”, in: Workshop on Personal and Social Navigation in Information Space, Stockholm, Sweden:
https://www.ischool.utexas.edu/~i385e/readings/Maglio1998.pdf
Mihalache, Adrian 2002. The Cyberspace-Time Continuum. Meaning and Metaphor. The Information Society. 18/4. 293–301.
Pan, Zhongdang–Kosicki, Gerald M. 1993. Framing Analysis: An Approach to News Discourse. Political Communication 10: 55–75.
Schönefeld, Doris 2005. Zero-derivation – functional change – metonymy. In: Laurie Bauer – Salvador Valesa (eds.): Approaches to Conversion / Zero-Derivation. Münster: Waxmann.
Sinha, Chris and Jensen de López, Kristine 2000. Language, Culture and the Embodiment of Spatial Cognition. Cognitive Linguistics 11. 17–41.
Sperber – Wilson 2008. A deflationary theory of metaphor. In: Raymond W. Gibbs (ed.): The Handbook of Metaphor. Cambridge University Press.
Talmy, Leonard. 1999. The windowing of attention in language. In Shibatani, Masayoshi and Sandra A. Thompson (eds.) Grammatical Construction: Their Form and Meaning. Oxford: Oxford University Press. 235–287.
Talmy, Leonard 2000. Toward a Cognitive Semantics – Volume I. Cambridge: MIT Press. 257–309.
Tendahl, Markus and Gibbs, Raymond W. 2008. Complementary perspectives on metaphor: Cognitive linguistics and relevance theory. Journal of Pragmatics. 40. 1823–1864.
Ungerer, Friedrich 2007. Word-Formation. In: Geeraerts, Dirk – Cuyckens, Hubert (eds.): The Oxford Handbook of Cognitive Linguistics. Oxford: Oxford University Press. 650–675.
Yen, Alfred C. 2002. Western Frontier or Feudal Society? Metaphors and Perceptions of Cyberspace. Berkeley Technology Law Journal.

Facebook-esemény