Kedves Doktorandusz Hallgatótársunk!

A Pesti Bölcsész Akadémia 2014/2015-ös előadói pozícióira kiírt pályázat határidejét egy héttel meghosszabbítjuk, a jelentkezés új határideje: 2014. július 6.

Üdvözlettel,

a Pesti Bölcsész Akadémia szervezői

Budapest, 2014. június 30.

Pályázati felhívás

Kurzustartás a Pesti Bölcsész Akadémián

Kedves Doktorandusz Hallgatótársunk!

Jelen pályázati felhívás a Pesti Bölcsész Akadémia 2014/2015-ös előadói pozícióinak betöltését hirdeti meg.

Az ELTE BTK nyilvános előadás-sorozata nyitott egyetemként működik, amelynek célközönsége a nem szakmabeli, a karon kívülről vagy az egyetem és a kar más tudományterületeiről érkező, érdeklődő közönség a középiskolástól a nyugdíjas korosztályig. A Pesti Bölcsész Akadémia legfontosabb célja továbbra is az, hogy megmutassa: miben rejlik a humán tudományok öröme. Az elmúlt két félévben működő rendszer szerint idén is a kar összes Doktori Iskolájából várjuk a jelentkezőket.

A sikeres pályázók a PBA 2014/2015-ös tanévének előadói lesznek. Feladataik teljesítése esetén óratartási kreditben részesülnek, amelyet az ELTE Bölcsészettudományi Doktori Tanácsa garantál.

A jelentkezés feltételei:

- Sikeres pályázás a formanyomtatvány kitöltésével. A pályázatokat a PBA szervezői, a pályázaton nyertes iskola felelősei és a Doktori Iskola vezetője bírálja el.

 - A tematikának tartalmaznia kell:

• a téma rövid bemutatását;

• a kurzus célját és felépítését;

• az egyes előadások címét és rövid absztraktját (Az előadások szólhatnak az előadó saját kutatási témájáról vagy más, a hallgatóság számára vonzó tárgyról. Lehetnek összefüggőek, de vizsgálhatnak különböző témákat is, amennyiben egy összefüggő kurzust alkotnak.);

• a kurzus háttérirodalmát, amely rálátást biztosít a kurzus szakirodalmi hátterére, és amely nem a hallgatóság számára ajánlott olvasmánylistával azonos;

• egy olvasmánylistát a hallgatóság számára (szépirodalmi művek, alapvető szakirodalmi munkák).

- A kiindulási alap minden téma esetén hangsúlyosan a gimnáziumi tananyag, amely közös ismeretként feltételezhető a várható közönségnél (a kultúra kedvelői, gimnáziumi diákok, tanárok, más karok hallgatói, nyugdíjasok, a bölcsészettudományban nem jártas érdeklődők).
- A jelentkezéshez szükséges egy szaktanár aláírása, aki a pályázatot pozitív elbírálásra ajánlja.

Előnyben részesülnek az ELTE BTK jogviszonnyal rendelkező doktorandusz hallgatói.
(Más egyetemek doktori hallgatói és a kar doktorjelöltjei is jelentkezhetnek, azonban részvételüket a programban – és az óratartási kreditet – nem tudjuk garantálni.)

Az előadó feladatai:

• 4 előadás, azaz egy kurzus megtartása:

  Egy előadás 90 perc: 60-75 perc előadás, 15-30 perc beszélgetés (szemináriumi munka, kérdések megvitatása stb.), amennyiben a téma megkívánja vagy lehetőséget nyújt rá, igény szerint a 90 perc szeminárium formájában is megtartható.

• Az ősszel, az előadók megkérdezésével elkészülő programban a meghatározott időpontok a program meghirdetése után nem változtathatók meg, és csak különösen indokolt esetben maradhatnak el.

• Az előadó saját előadását maga is minden általa elérhető fórumon hirdeti, ezzel részt vesz a közönségszervezésben.

• Az online felületek feltöltéséhez szükséges rövid bemutatkozást és a kurzus bemutatását az előadó a meghatározott határidőre eljuttatja hozzánk.

• Vállalja esetlegesen egy, a fenti alkalmakon kívüli előadás megtartását. Külső előadásainkra művelődési központokban, kulturális intézményekben, színvonalas felolvasóprogramokat kínáló kávézókban szokott sor kerülni.

A felsorolt feladatok elmulasztása a kredit elvesztésével jár, és arról minden esetben értesülést szerez az aktuális Doktori Iskola vezetése is. 

A jelentkezések határideje: 2014. június 29.

A jelentkezéseket szkennelt .pdf formátumban, e-mailben, az akademia.btk@gmail.com címen várjuk.

A formanyomtatvány letölthető: itt.

A pályázati felhívás letölthető: itt.

A Pesti Bölcsész Akadémia előadásai a Doktori Kiválósági Központban (Ifjúsági épület, III. emelet, nagyelőadó) hangzanak el.

Üdvözlettel,

a Pesti Bölcsész Akadémia szervezői

Budapest, 2014. május 26.

Pesti Bölcsész Akadémia

Kultúrára akadva

2014 április-május
(Budapest, ELTE BTK, Ifjúsági épület III. em. 1. - nagyelőadó)

2014. április 1., kedd

18.00 Ember és állat – az ábrázolások tükrében II.
Vázlatkönyvek, Bestiáriumok, vadászkönyvek, címerállatok – Mojzer Anna

2014. április 2., szerda

18.00  „Nyolc óra szórakozás” – szabadidő és eltöltése a Kádár-korszakban IV.
Lázadó ifjúság: a fiatalok szubkultúrái a hatvanas-hetvenes években – Németh Szandra

2014. április 3., csütörtök*
18.00 Bepillantás nem halló embertársaink kommunikációjába – Dadvandipour Zsuzsanna

2014. április 3., csütörtök**
19.00 Menekülési útvonalak a fantasztikus irodalomba - Miklós Barbara

2014. április 7., hétfő

18.00 A jelenlét játékai. Színházi film-esetek I.
Néző-pontok, újragondolt mítoszok – Deres Kornélia

2014. április 8., kedd

18.00 Ember és állat – az ábrázolások tükrében III.
Az etológia kialakulása. Villard D’Honnecourt-tól Gaston Phébusig – Mojzer Anna

2014. április 9., szerda

18:00 Reformkori vitás kérdések és politikus portrék I.
Vitás kérdések a magyar reformkorról és 1848-ról I. – Melkovics Tamás

2014. április 10., csütörtök**
19.00 Rudolf Kassner és a zene morálja - Ránki András

2014. április 10., csütörtök***
19.00 A duende (komolyság és gyakorlat). Nagy László Lorca-fordításai - Szolcsányi Ákos

2014. április 14., hétfő - ELMARAD!!!

18.00 A jelenlét játékai. Színházi film-esetek II.
Theatermovie: trend vagy forma? – Deres Kornélia

2014. április 15., kedd

18.00 Ember és állat – az ábrázolások tükrében IV.
Állatfestők, könyvillusztrátorok a 16-17. században – Mojzer Anna

2014. április 23., szerda

18.00 „A nyolcmillió nyelvjárás hazája” – Japán a nyelvi változatosság tükrében I.
A japán nyelv bemutatása, nyelvjárási különlegességei – Sági Attila

2014. április 24., csütörtök***
19.00 A kapitalizmus mint totális ideológia - Bartha Ádám

2014. április 28., hétfő

18.00 A jelenlét játékai. Színházi film-esetek III.
A jelenlét mint határhelyzet – Az erőszak színháza I. – Deres Kornélia

2014. április 29., kedd

18.00 Reformkori vitás kérdések és politikus portrék II.
Vitás kérdések a magyar reformkorról és 1848-ról II. – Melkovics Tamás

2014. április 30., szerda

18.00 „A nyolcmillió nyelvjárás hazája” – Japán a nyelvi változatosság tükrében II.
A sztenderdizációs folyamat Japánban: sztenderd nyelv, köznyelv, nyelvjárás – Sági Attila

2014. május 5., hétfő

18.00 A jelenlét játékai. Színházi film-esetek IV.
Szenvedő hasonmások – Az erőszak színháza II. – Deres Kornélia

2014. május 6., kedd

18.00 Reformkori vitás kérdések és politikus portrék III.
Széchenyi, Kossuth és Kölcsey elfeledett „tanítómestere” – Melkovics Tamás

2014. május 7., szerda

18.00 „A nyolcmillió nyelvjárás hazája” – Japán a nyelvi változatosság tükrében III.
A japán nyelvjárások és általános jellemzőik – Sági Attila

2014. május 13., kedd

18.00 Reformkori vitás kérdések és politikus portrék IV.
Gróf Batthyány Lajos és a főrendi liberális ellenzéki csoportosulás – Melkovics Tamás

2014. május 14., szerda

18.00 „A nyolcmillió nyelvjárás hazája” – Japán a nyelvi változatosság tükrében IV.
Lexikai eltérések a japán nyelvben a Japán Nyelvjárástérkép ábráin keresztül – Sági Attila

2014. május 15., csütörtök**
19.00 Az újságíró Kosztolányi az Esti Kornél példáján keresztül - Tóth-Czifra Júlia

2014. május 22. csütörtök**
19.00 A művészettörténet a Gutenberg-galaxis után - Gárdonyi László

2014. május 29., csütörtök***
19.00  A jelenlét játékai. Színházi film-esetek - Deres Kornélia

*Az előadás helyszíne: ELTE PPK, Kazinczy u. 23-27. 212. terem

**Az előadás helyszíne: FUGA

***Az előadás helyszíne: Attention Alkotóműhely

Jelmagyarázat:

A szöveg öröme – irodalmi előadások

Múlt és jövő között – történelmi előadások

A gondolat határán – esztétikai, filozófiai előadások

Ezerarcú nyelvészet – nyelvészeti előadások

A műalkotás bűvöletében – művészettörténeti előadások

Az ELTE BTK Kari Doktori Tanácsának ajánlásával

Tóth-Czifra Júlia

 Az ELTE BTK Összehasonlító irodalomtudomány programjának harmadéves doktorandusza, az MTA-ELTE Kosztolányi-kutatócsoportjának tagja. Kutatási, érdeklődési területei: a XX. század első felének magyar irodalma, sajtótörténete, Kosztolányi Dezső prózája, filológiaelmélet és filológiai praxis, valamint a ritmus mibenléte a különféle művészeti ágakban.

Egyharmad hármasiker. Szabadidejében főz, vonatozik Európában, és a dolgok végére jár.

A tavaszi szemeszter során Kosztolányi és a novellák címen tartott kurzust a Pesti Bölcsész Akadémián.

Tóth-Czifra Júlia kihelyezett előadása a Pesti Bölcsész Akadémián:

Az újságíró Kosztolányi az Esti Kornél példáján keresztül

(FUGA, 2014. május 15. 19.00)

Mely szövegről, szövegekről beszélünk, amikor egy Kosztolányi-novellát elemzünk? Hogyan alakította az író változatról változatra a kisprózai műveit? Milyen szerepe volt ebben a sajtónak? Az előadás átfogóan mutatja be a Kosztolányi-novellák keletkezésének körülményeit, jellegzetességeit, a mindennapos újságírói tevékenység szöveg- és kézirat-alakító erejét, a különböző változatok és források különlegességeit.

Facebook-esemény

Gárdonyi László

Az ELTE-BTK Művészetfilozófia doktori programjának doktorjelöltje. Disszertációjában a művészettörténet tudományelméletének és az úgynevezett képi fordulatnak a kölcsönhatásait vizsgálja. Érdeklődése a képek fogalmán keresztül fordult a médiumelmélet felé, különös tekintetett McLuhan elméleteihez. Független kutatóként nemzetközi konferenciákon folyamatosan publikálja eredményeit, tartott már előadást a Peking University-n, a Courtauld Institute of Art-ban, illetve a University of California SB-n.

A szemeszter során Képek örvénye: az internetes képhasználat címen tartott kurzust a Pesti Bölcsész Akadémián.

Gárdonyi László kihelyezett előadása a Pesti Bölcsész Akadémián:

A művészettörténet a Gutenberg-galaxis után

 (FUGA, 2014. május 22. 19.00)

Az előadás témája a művészettörténet és az internet sajátos kapcsolata, azaz hogyan, mennyiben változtatta meg a képekkel foglalkozó tudományt (témájában és metodikájában) a digitális robbanás.

Facebook-esemény

Bartha Ádám

Irodalmár, kritikus, fordító. Írásait, fordításait közölte eddig többek között a Kritika, a Tiszatáj Online, a Prae.hu, a Szépirodalmi Figyelő, az Újnautilus és a European Graduate School. Kutatási területe az ideológiakritika, elsősorban a kapitalizmus mint ideológia.

Bartha Ádám előadása a Pesti Bölcsész Akadémián:

A kapitalizmus mint totális ideológia

(2014. április 24., Attention Alkotóműhely*)

A Szovjetunió összeomlása után széles körben elterjedt a nézet, hogy a nagy ideológiák kora véget ért, és a Nyugat valamint a kapitalizmus „győzelmével” egy új korszak vette kezdetét. Érdemes azonban feltenni a kérdést, hogy a globális szabadpiaci kapitalizmus vizsgálható-e sajátos ideológiai rendszerként, és ha igen, milyen módon.

Mi határozta meg a kapitalista világgazdaságot a 20. században (elsősorban 1945 után), miért és hogyan következett be a neoliberális fordulat, és hogyan juthattunk el a 2008-as pénzügyi válságig? Ezen történeti háttér vizsgálatán keresztül talán választ kapunk arra is, hogyan működik napjainkban a kapitalizmus egyfajta totális ideológiaként.

Az előadás szándékoltan nem kívánja leszűkíteni az érintett tudományágak körét, hiszen a gazdaságelméleti és –történeti, valamint más társadalomtudományi, illetve filozófiai vonatkozások együttes figyelembevételével ragadhatjuk meg a sémát, amely révén a kapitalizmus egy mindenhez alkalmazkodni képes és önmagát legitimáló struktúrává vált.

*Az esemény pontos helyszínéről az akademia.btk@gmail.com címen lehet érdeklődni.

Az esemény Facebook-oldala.

Szolcsányi Ákos

 Szolcsányi Ákos vagyok, a Salamancai Egyetemen doktorizom, verseket is írok, és egy vegyipari cégnél is hajkurászok elkallódott hordókat.

Szolcsányi Ákos előadása a Pesti Bölcsész Akadémián:

A duende (komolyság és gyakorlat). Nagy László Lorca-fordításai

(Attention Alkotóműhely, 2014. április 10. 19.00)

García Lorca magyarországi fogadtatásának egyik kulcsa a Cigányrománcok c. kötet Nagy László fordításában. Az előadás ezen a szöveghalmazon keresztül igyekszik bemutatni és megindokolni Lorca sikerét - illetve arra kérdez rá, mennyiben Lorcáé és mennyiben Nagy Lászlóé az érdem. Lorca és Nagy egy-egy versének/fordításának közelebbi vizsgálatával amellett érvelek, hogy az említett siker árát a korpusz utóbb fizeti meg, amennyiben a Nagy László-i költői szerepfelfogás és a bartóki modell háttérbe szorulásával párhuzamosan a költő Lorca is egyre kijjebb kerül(t) az érdeklődés homlokteréből.

Az esemény a Facebookon.

Sági Attila

2009-ben szerzetem diplomát az ELTE-BTK keleti nyelvek és kultúrák szakán japán szakirányon, majd 2011-ben a KRE-BTK japanológia mesterképzésén diplomáztam. 2011-től az ELTE-BTK Nyelvtudományi Doktori Iskola hallgatója vagyok. Fő kutatási területem: a japán nyelvtudomány (japán dialektológia, leíró nyelvtan, nyelvtörténet).

Jelenlegi kutatásomban a kanszai-nyelvjárások nyelvtani szerkezeteinek történeti változásait vizsgálom. A japán szakon az alapszakos képzésben japán leíró nyelvtant tanítok, valamint szakszövegolvasás órákat vezetek. 2010-től a Magyar-Japán Baráti Társaság elnökségi tagja vagyok.

Szabadidőben szeretek főzni, borkóstolókon részt venni és kertészkedni. Az utóbbi években hobbiszinten családfakutatással is foglalkozom.

Sági Attila kurzusa a Pesti Bölcsész Akadémián:

"A nyolcmillió nyelvjárás hazája” - Japán a nyelvi változatosság tükrében

Egy japán mondás szerint Japán „a nyolcmillió kami hazája” (八百万の神, yaotoyorozu no kami). Ez a mondás azt jelenti, hogy kamiként azaz istenségként minden cselekedet és teremtmény tisztelhető, tehát a kamik száma gyakorlatilag végtelen. Ezt a gondolatmenetet segítségül véve kijelenthetjük, hogy Japánban a nyelvjárások száma is „végtelen”, ugyanis igen nagy különbségeket mutatnak a különböző térségeken beszélt dialektusok.

A kurzus célja bemutatni a japán nyelvjárások meglétét és alapvető tulajdonságait a XXI. századi Japánban. A japán történelem során többször volt arra példa, hogy különböző politikai eszközök segítségével is gátolták a nyelvjáráshasználatot a szigetországban. Ez néhány nyelvjárás kihalásához vezetett, de nem jelentette azt, hogy a nyelvjáráshasználat teljesen kihalt volna. Napjainkban már nem gátolják a nyelvjáráshasználatot, hanem éppen ellenkezőleg inkább védelmezni próbálják azt. A japánok ugyanis észrevették, hogy a nyelvjárások a japán kultúra szerves részét képezik, amelyben megmutatkoznak az ország különböző pontjain élő japánok kulturális tulajdonságai is.

Az előadások során a japán nyelv egy igen sajátos elemével, a nyelvjárásokkal fogunk foglalkozni, de az előadások megértése japán nyelvtudást nem igényel. A kurzuson ábrák, képek és hanganyagok segítségével is illusztrálni fogom a nyelvjárási eltéréseket.

A kurzus előadásainak témái:

I. 2014. április 23., szerda

A japán nyelv bemutatása, nyelvjárási különlegességei

II. 2014. április 30., szerda

A sztenderdizációs folyamat Japánban: sztenderd nyelv, köznyelv, nyelvjárás

III. 2014. május 7., szerda

A japán nyelvjárások és általános jellemzőik

IV. 2014. május 14., szerda

Lexikai eltérések a japán nyelvben a Japán Nyelvjárástérkép ábráin keresztül

Melkovics Tamás

2006-ban kezdtem meg tanulmányaimat az ELTE BTK történelem szakán. Alapszakos és mesterszakos szakdolgozati témám is Felsőbüki Nagy Pál Sopron vármegyei reformkori országgyűlési követ politikai portréja volt. Kutatásaimat továbbfolytatva idén tavasszal napvilágot látott egy kismonográfia az elfeledett politikusról. Jelenleg az Új- és Jelenkori Magyar Történeti Tanszék harmadéves doktorandusza vagyok. Prof. Dr. Erdődy Gábor témavezetése mellett kutatom a reformkori főrendi liberális ellenzéki politikai csoportosulás létrejöttét, működését, érvényesülési lehetőségeit, eredményeit. Az előzményeket nem tekintve, kiindulási pontom az 1839-40-es diéta, amikor gróf Batthyány Lajos elkezdi szervezni a felsőtábla ellenzéki mágnásainak összefogását.

Melkovics Tamás kurzusa a Pesti Bölcsész Akadémián:

Reformkori vitás kérdések és politikus portrék

I. 2014. április 9. (szerda) 18.00

Vitás kérdések a magyar reformkorról és 1848-ról I.

Már rögtön a magyar reformkor időhatáraival kapcsolatban is merülnek fel problémák. 1830-ban kezdődik a reformkor? 1825-ben? Esetleg 1790-ben? A szűkebb és a tágabb időhatár elvezet minket egy ma is zajló történészi vitához: van-e kapcsolat az 1790-es évek felvilágosult reformtervei, és az 1830-as évek liberális törekvései között? A vitába ágyazottan, hogyan néz ki a magyar politikai paletta 1830-ig? Milyen a megjelenő liberalizmus? Külföldi import? Szerves magyar fejlődés eredménye? Előadásomban megpróbálok némileg kielégítő válaszokat adni a feltett kérdésekre.

II. 2014. április 29. (kedd) 18.00

Vitás kérdések a magyar reformkorról és 1848-ról II.

A nemzeti emlékezetben – többek között Szekfű Gyulának köszönhetően – meglehetősen eltérő Széchenyi képek élnek. Kossuth Lajoshoz való viszonyulásunkat pedig sok esetben a grófról alkotott vélemény határozza meg, ennek megfelelően a két nagy formátumú reformkori politikus valódi történelmi portréja eltorzul. Hasonló problémák merülnek fel a számtalanszor az aktuálpolitika által átértelmezett 1848 valódi történetével is.

III. 2014. május 6. (kedd) 18.00

Széchenyi, Kossuth és Kölcsey elfeledett „tanítómestere”, Felsőbüki Nagy Pál

Felsőbüki Nagy Pálról gimnáziumi tankönyveink csupán annyit jegyeznek meg, hogy az 1825-27-es országgyűlésen tartott tüzes, az arisztokráciát ostorozó beszéde következtében tette Széchenyi István felajánlását egy Magyar Tudós Társaság létrehozására. Ismereteink itt ki is merülnek vele kapcsolatban, holott egy érdekes, sok esetben ellentmondásos, vitákkal tarkított negyven éves politikai pályafutásról kell beszélnünk. Sőt arról, hogy többek között Széchenyi István, Kossuth Lajos, és Kölcsey Ferenc is politikai tanítómesterüknek nevezték a széles közvélemény emlékezetében csaknem a feledés homályába merült Sopron vármegyei reformkori politikust.

IV. 2014. május 13. (kedd) 18.00

Gróf Batthyány Lajos és a főrendi liberális ellenzéki csoportosulás

Gróf Batthyány Lajos személye nagyon sokáig mostoha, méltatlan utat járt be nemzetünk történetírásában, és ez által a hazai emlékezetben is. A reformkori politikus és az 1848-as változások miniszterelnöke háttérbe szorult, sőt bizonyos időszakokban a belső árulót testesítette meg. Mára a kutatások szerencsére meglehetősen árnyalták ezt a képet, s személyén keresztül eljuthatunk az arisztokrácia haladást pártoló, az országgyűlés felsőtábláján ellenzéki magatartást felvállaló csoportosulásához is.

Az esemény a Facebookon.

Olvasmány:

Magyarország története a 19. században

Deres Kornélia

Az Összehasonlító Irodalomtudomány program III. éves doktorandusza, főbb kutatási területe a színházi intermedialitás. Költő, kritikus, szerkesztő. 2003 óta publikál, 2011-ben jelent meg Szőrapa című kötete, amely Makói Medáliák díjat kapott. Tagja a József Attila Körnek, a Fiatal Írók Szövetségének és a Színházi Kritikusok Céhének.

Deres Kornélia kurzusa a Pesti Bölcsész Akadémián:

A jelenlét játékai. Színházi film-esetek

A színházi jelenlét határhelyzeteiről szól ez a kurzus. Arról, hogy mi történik, mikor a színészi test filmes hasonmása megjelenik a színpadon, és újraírja élő társát, önnön eredetijét. És arról is, miként hat mindez a nézői észlelésre: a filmes és színházi tekintetek összjátékára. Az „itt és most”, vagyis a színházi tér-idő filmes kicselezése rámutat a kortárs világ színházának kihívásaira.

Kérdéseink számosak: Teremt-e új színházi formát a film színpadi játéka? Vagy pusztán népszerű trend marad a theatermovie? Milyen történeti előzményei vannak a filmes technológia és/vagy esztétika színházi kiaknázásának, és hogyan illeszkedik mindez a magyar színházi hagyományba? Melyik európai színházrendező vallja példaképének Tarantinót? Hogyan változik az „elképzelhetetlenhez” való viszonyunk színházi anyag és filmképek tekintetében?

Példáink a 20. század elejének német színházától a kortárs magyar bemutatókig terjednek: megannyi színházi határeset. Mindig konkrét előadásokhoz, előadásrészletekhez kapcsolódva vizsgáljuk meg az éppen felmerülő elméleti kérdéseket. Hiszen így válhat megragadhatóvá az, ami átível korokon és kontinenseken, ha színházról beszélünk: a nézés öröme.



I. 2014. április 7. (hétfő) 18.00

Néző-pontok, újragondolt mítoszok

Film és színház: médiumspecifikusságtól az intermedialitás felé. A színház mint hipermédium. A nézés változó stratégiái: testek és képek összjátéka. Idő-képek (Deleuze), kísértetek (Derrida), emlékezetek (Nora): a Mozgó Ház Társulás Cseresznyéskertje (1998).

II. 2014. április 14. (hétfő) 18.00 - ELMARAD!

Theatermovie: trend vagy forma?

Minőségi látványvilág, eltérő befogadói magatartások. Színházi és filmes pillantások versengése. A film mint narrációs technika, színházi modell, inspiráció és eszköz. A színház kamera-látása (Finter), a cool fun (Lehmann). Bodó Viktor és Frank Castorf rendezései.

III. 2014. április 28. (hétfő) 18.00

A jelenlét mint határhelyzet (Az erőszak színháza I.)

Helyettes test-képek, látható hiányok. Belting képelmélete: az ikonikus jelenlét. A testi épség veszélyeztetése: performanszok, filmek, rítusok. Szakralitás (Fischer-Lichte), a fájdalom transzformációja (Bataille), az inherens erőszak (Žižek). A nézés etikája.

IV. 2014. május 5. (hétfő) 18.00

Szenvedő hasonmások (Az erőszak színháza II.)

A színházi test mint a beolvadás és megkülönböztetés helye. Közvetlen versus közvetett erőszak. Az „elképzelhetetlen” hihetőségének mediális meghatározottsága. Kitakart, kinagyított és újrajátszott erőszak: Mundruczó Kornél Frankenstein-terv (2007), Nehéz istennek lenni (2010) és Szégyen (2012) című rendezései.

V. 2014. május 29. (csütörtök) 19.00* - A II., elmaradt előadás témája

Theatermovie: trend vagy forma?

Minőségi látványvilág, eltérő befogadói magatartások. Színházi és filmes pillantások versengése. A film mint narrációs technika, színházi modell, inspiráció és eszköz. A színház kamera-látása (Finter), a cool fun (Lehmann). Bodó Viktor és Frank Castorf rendezései.

Az esemény a Facebookon.

*Az előadás helyszíne az Attention Alkotóműhely. A pontos címért érdeklődni lehet: akademia.btk@gmail.com.