Tarján M. Tamás

Tarján Tamás vagyok, 27 esztendős doktorandusz, az ELTE-BTK Történelemtudományi Doktori Iskola művelődéstörténeti programjának résztvevője. Eddigi kutatásaim során a Horthy-korszakba és a dualizmus időszakába is "bepillanthattam": mesterszakos diplomamunkámban a bethleni politikai konszolidációt vizsgáltam (Apponyi Albert szemszögéből), a doktori évek alatt pedig a kiegyezés utáni konzervatív pártszerveződésekkel, illetve a dualizmuskori oktatásfejlesztés problémáival foglalkoztam. A politikatörténet, politikai filozófia és oktatástörténet területéről származó ismereteimet ebben az előadássorozatban szeretném egybefűzni. A fentieken kívül éveken keresztül (2011-15) a Rubicon történelmi folyóirat Kalendárium című internetes közismereti rovatának szerkesztőjeként tevékenykedtem.

Tarján M. Tamás kurzusa a Pesti Bölcsész Akadémián:

Nemzetépítés és népművelés – Oktatásfejlesztési stratégiák Európában és a dualizmuskori Magyarországon

Bárczy István 1911-ben kelt publicisztikájában a 20. századot a „gyermekek évszázadának” nevezte, melyben a tudomány legfontosabb feladata a gyermek személyiségének megismerése, a nevelési módszerek tökéletesítése, az állam kötelessége pedig az oktatás legszélesebb körű lehetőségének biztosítása lesz. Mai mércénkkel Bárczy megállapításai természetesnek hatnak, ezek kinyilatkoztatásához azonban elengedhetetlen szükség volt a 19. század hatalmas oktatásfejlesztő munkájára. Előadás-sorozatomban mindenekelőtt ezt a fejlesztési folyamatot kívánom felvázolni és elemezni annak érdekében, hogy a továbbiakban a dualizmuskori magyar oktatáspolitika jellemvonásait (és ebből eredően erényeit, illetve hibáit, sikereit és nehézségeit) bemutathassam. A magyar történetírás az oktatásfejlesztés kérdéseit hagyományosan a korszak politikai közbeszédében dominanciát élvező nemzetiségi kérdés szemüvegén keresztül vizsgálja: az egyes törvényekhez, intézkedésekhez, reformokhoz kapcsolódó értékítélet (és gyakran erkölcsi ítélet) mögött rendszerint azon indoklás bújik meg, hogy annak hatásai mennyiben voltak "igazságosak", vagy "elnyomók" a nemzetiségekkel szemben. E hagyományos szemléletmóddal szemben kívánok alternatívát mutatni oly módon, hogy tisztázom a gyakran hivatkozási alapként használt, de mélyebben nem vizsgált általános európai trendeket, és ezek tükrében elemzem a magyar oktatási rendszert, s próbálok a lehető legkevesebb szubjektív elemet tartalmazó képet nyújtani a modern magyar közoktatás születéséről és fejlődéséről a dualizmus fél évszázadában.

I. 2015. február 10., szerda 18.00 
Az általános európai trendek nyomában – Tarján M. Tamás

Első előadásomban azt kívánom bemutatni, milyen szellemi irányzatok, illetve politikai érdekek (és ezekhez szervesen illeszkedő ideológiák) formálták az oktatás képét a 19. század során. Milyen örökséggel szolgált a felvilágosodás és mit hagyományozott az utókorra a felvilágosult abszolutizmus? Létezik -e „általános trend" a közoktatási rendszer megteremtésében és intézményesítésében, vagy a német, angol, francia, svéd nemzeti rendszer (másokkal, például a magyarral együtt) egyedülálló jelenségnek tekinthető?

II. 2015. február 17., szerda 18.00
Magyarország a modern oktatás startpontján - Az eötvösi koncepció – Tarján M. Tamás

A második előadás során arra a kérdésre keressük a választ, hogy azon összefüggésrendszer, melyet „általános európai trendnek" nevezhetünk, milyen módon érvényesült 1867 után, amikor Eötvös József irányításával elhelyezték a modern magyar oktatási rendszer alapköveit. Megvizsgáljuk, milyen építőanyagot szolgáltatott az elmúlt évszázad Eötvös számára, illetőleg azt is, hogy a birodalmi oktatáspolitika milyen stratégiát alkalmazott az etnikai és vallási sokszínűségből fakadó problémák megoldására. Tekinthetjük -e az eötvösi modellt pusztán a doktriner liberalizmus termékének, vagy inkább a gyakorlati viszonyoknak feleltethető meg?

III. 2015. február 24., szerda 18.00 
Oktatásfejlesztés és nemzetiségi konfliktusok – Tarján M. Tamás

Eötvös József halálát a történettudomány az oktatáspolitikában, de különösen a nemzetiségi politikában fordulópontként értékeli: az 1870-es években mindkét területen „nacionalistának", sőt, bizonyos esetekben „sovinisztának" bélyegzett törekvések mutatkoztak, melyek a magyar etnikum és nyelv vezérszerepét kívánták biztosítani. A harmadik előadás ezt a „fordulatot" elemzi a nemzetközi példák és párhuzamok segítségével. Arra próbálunk fényt deríteni, milyen gyakorlati viszonyok idézték elő az eötvösi oktatáspolitika kudarcát, és milyen alternatíva mentén haladt tovább a közoktatás fejlesztése. Azt is megvizsgáljuk, hogy az oktatási rendszer jogi kereteire és követelményeire milyen mértékben alkalmazhatók a (nacionalizmusra, sovinizmusra vonatkozó) évszázados vádak.

IV. 2015. március 2., szerda 18.00
Lex Apponyi – Tarján M. Tamás

A negyedik előadás a Lex Apponyi néven ismert 1907-08. évi oktatási reformokat veszi nagyító alá. A dualizmuskori oktatásfejlesztés ezen állomása napjainkban is számos kérdést vet fel, és olykor aktuálpolitikai vitákat is generál; a Lex Apponyit gyakran vádolják azzal, hogy „a magyarosítási politika csúcspontját" jelentette, míg mások azzal az indokkal védik, hogy a napjainkban érvényben lévő törvények gyakran hasonló felfogást alkalmaznak. Utolsó alkalommal e közéleti vita érveit ütköztetjük a törvény konkrét rendelkezéseivel, illetőleg (a nemzetiségi kérdés szempontján túllépve) azt vizsgáljuk meg, hogy a Lex Apponyi milyen eszközökkel és milyen eredménnyel igyekezett orvosolni a magyar oktatási rendszer hibáit.

Ajánlott olvasmányok:

Boyd, William: The History of Western Education. A. Camp & Black Ltd., London, 1947.
Dolmányos István: A „Lex Apponyi”: Az 1907. évi iskolatörvények. In: Századok, 1968/3-4. 484–535. p.
Gordon, Peter – Lawton, Denis: A History of Western Educational Ideas. Woburn Press, London–Portland, 2002.
Jarman, Thomas L.: Landmarks in the History of Education – English Education as Part of the European Tradition. Philosophical Library, New York, 1952.
Mikó Imre: Nemzetiségi jog és nemzetiségi politika. Optimum, Budapest, 1989.
Francisco O. Ramírez – John Boli: The Political Construction of Mass Schooling: European Origins and Worldwide Institutionalization. In: Sociology of Education, Vol. 60 No 1. (1987), 2-17. p.
Az ausztriai gimnáziumok és reáliskolák szervezeti terve – Organisationsentwurf (bevezető tanulmány: Zibolen Endre, szöveget gondozta: Horánszky Nándor). Budapest, 1990.

Olvasmányok (az érdeklődők számára):

Eötvös József: A nemzetiségi kérdés. Ráth Mór, Pest, 1865. (Magyar Elektronikus Könyvtárban elérhető)
Grünwald Béla: Közigazgatásunk és szabadság. Ráth Mór, Budapest, 1876. (MTDA portálon olvasható)
Magyar Liberalizmus (Vál.: Tőkéczki László). Századvég, Budapest, 1993.

Facebook-esemény